Mikorra leszek milliomos?

Igen, ilyeneket szoktak tőlem kérdezni… És teljes joggal, hiszen ez a munkám: mondjam meg, mikorra, mit lehet a pénzből kihozni. Én viszont lusta vagyok, ezért elkészítettem a Befektetés Kalkulátort a weblapomra – a Kalkulátor menüpontba. Érdemes vele eljátszogatni – még magam is meglepődtem egy-két dolgon.

Nos, játszunk a kalkulátorral! Nézzük meg mikorra lehetünk milliomosok!

Kezdjük az elején: mi az hogy milliomos? Forintban? Dollárban? Yenben? Nézzünk egy egyszerű – saját – definíciót: milliomos az, akinek van havi nettó egymillió forint tőkejövedelme. Azaz semmit sem kell dolgoznia, és amíg világ a világ, minden hónapban kap nettó egymillió forintot? Jó? Szerintem is… Ez, ha számolgatok, jelenleg kb. 100 millió forint tőkével érhető el. Ez is szép kerek szám, sokan vágyakoznak rá. Körülbelül ez az álom nyugdíjalap, amit tőlem kérni szoktak. Nos a kérdés – hogyan érjük el a 100 milliót?

Kezdjük a rendszeres megtakarításokkal. Ne tűzzünk ki nagy célt: Rakjunk félre havi 10.000,- forintot. Ilyen – iszonyúnak nem nevezhető – ütemben pontosan 40 év alatt lesz meg a 100 milliónk. Ezen fennakadt 21 éves fiacskám szeme. Szóval erről van szó – ez az amit mondok. Ez az oka, hogy az amerikai nyugdíjasokkal van tele a világ minden szállodája. Náluk ez természetes, hogy már fiatal koruktól megindítják nyugdíjas korukra a programjaikat. (Ez általában a mindenkori jövedelmük 3% (!)) És itt a napnál világosabban látszik mi lesz belőle. Kedves szülők nem kellene 18.-ik szülinapjukon elindítani gyerekeinknek egy ilyen programot? Esetleg már a születésükkor?

Ok, túl vagyunk a fiatalkorunkon, mennyit kell félreraknunk a milliomossághoz? 30 év alatt évi 370.000,- kell (ez havi 31.000,-) – ez még gond nélkül kivitelezhető. 20 év alatt évi 1.250.000,- (havi 105.000,-) – hát ez még nagyon jó jövedelemmel is a határértéken van, ha csak nem jól menő vállalkozó, vagy nem keresnek remekül mindketten. 10 év alatt évi 5.100.000,- forintot kellene félreraknunk (havi 425.000,-). Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, ezt el lehet felejteni.

Ugye milyen tanulságos? Ha tisztességes nyugdíjas éveket akarunk, akkor 40 felett szólaljon meg a jelzőcsengő és ez 50 felé csapjon át üvöltő szirénába!

Most nézzük, ha egyszeri összegünk van, abból hogyan leszünk milliomosok. 40 év alatt 1.100.000,- tőkéből lesz 100 milliónk. 30 év alatt mindehhez 3.400.000,- kell, 20 évhez 10.500.000,- és 10 évhez 33 millió kell…

Általában én kombinált “házi feladatokat” kapok: van már ennyink és még hozzá félrerakunk évi ennyit – mi lesz a végén. Tessék kipróbálni! Én az ilyeneket szeretem leginkább: nagyon szépen fel lehet építeni mindenféle váratlan nehézségek ellen keresztbe bebiztosítva, párhuzamos konstrukciókkal – de ez már csak az én szakmai csámcsogásom: A lényeg az önöké – tessék megnézni mikor mennyire lesz szükségük, szépen kikalkulálhatják a Kalkulátorral, ehhez mikor mennyit kell beadniuk – a megvalósítást meg hagyhatják nekem. Jó, tényleg nem kell mindenhez 100 millió. Nem kell majd a lányának rózsadombi villa, ha majd férjhez megy, meg a fiának sem kell a Yale-re egyetemre járnia. De valamennyi biztosan fog kelleni nekik! És egyszer majd nyugdíjba is kell vonulniuk, és a kis Kalkulátorral rögvest be is lőheti mindenki, mit akar majd a bevásárlókosárba, csirkefarhátat vagy Gyulai mangalicakolbászt. Tessék kalkulálni, és utána bele kell vágni! Ha kikalkulálta kérjen időpontot!

288 hozzászólás

  1. dr. Tóth András

    Persze hogy produkálja. Mi nem találtuk fel a melegvizet, pontosan azokat a tanácsokat adjuk mint svájci, amerikai vagy japán kollégáink. Ott a családok 70%-nak ilyen biztonságos értékpapír alapú megtakarításokban van a pénzük. Szivesen látjuk, kérjen időpontot!

  2. Kiss Edömér

    Kedves András!

    Induljunk ki abból amit itt számolt.

    Kezdjük a rendszeres megtakarításokkal. Ne tűzzünk ki nagy célt: Rakjunk félre havi 10.000,- forintot. Ilyen – iszonyúnak nem nevezhető – ütemben pontosan 40 év alatt lesz meg a 100 milliónk.

    Hogy jön ez ki Önnek? Havi 10.ooo x 12= 120.000
    Évi 120.000 ugye? Most szorozzuk meg negyvennel!
    120.000 x 40 = 4.800.000

    Ha a többi számítás is ilyen precíz, akkor ez a nagy átverés show lenne?

    Üdv: Edömér

  3. dr. Tóth András

    Kedves Kiss Edömér!
    A pénzt az ember a hozamért fekteti be. Ha ön érettségizet bizonnyal halott olyanokat, hogy kamatszámítás, kamatos kamat, stb. Ha ezt a számítást nem úgy végzi, hogy a pénzt egy befőttes üvegbe rakja, hanem értékpapír alapú befektetésekbe fekteti (ez jelenleg a legmagasabb hozamú olyan befektetés amihez nem kell se szaktudás, se dolgozni) akkor kb 12%-os átlag hozamra számíthet. És ezzel el is érkeztünk a kamatos kamat csodájához, ami valóban az ön 4,8 milliójából 100 milliót csinál. Ez csodálatos! Szerintem…
    (A szükséges képleteket megtalálja a középiskolai függvénytábla végén.)

  4. Tóth Zsolt

    Csatlakoznék Tóth úrhoz (nem rokon ;-)

    Kiss úr kérdésével kapcsolatban, most számoltuk ki és a 10000/40év=100000000Ft-hoz elég kb. 7-8% hozam – EZ PEDIG MA SEM IRRELÁLIS.

    Tóth úr, ha időpontot kérek, mennyi időt szán rám? Kötött? További “konzultáció” is ingyenes?

    Tisztelettel: T. Zsolt

  5. István

    Tisztelt Tóth Úr, Tisztelt Olvasók,

    Annyit mindenképp még meg kellene osztani az olvasókkal, hogy a jövőbeni 100.000.000 HUF az ma mennyit is ér. Csak úgy sacc per kábé….

    Üdvözlettel,
    István

    Vegyük mondjuk a pénz romlásának
    mértékét a hozam x 0,7 vagy 0,8-ra.

  6. dr. Tóth András

    Igazából ez a forint mai forint. Ebben leszámtottam az inflációt. Részletebb elemzést erről majd az új értékpapír alapú befektetések biztonságáról szóló tanulmányomban adok.

  7. Béla

    Kedves András!

    Gratulálok az oldalához, nagyon érdekesnek találtam. Egy nagyobb összeghez jutottam és szerettem volna befektetni, de egy nagy o betűs banknál maradtam, ahol a hozam tavaly 10% most sajnos csak 5, viszont tőke garantált és bármikor hozzájuthatok. a pénz egy tizedét pedig a tőzsdén tartom egy broker cég segítségével, ami számomra kellemes (izgalmas) elfoglaltság, és a jelenlegi banki kamat tízszeresénél tartunk jelenleg, persze tudom ez a másik irányba is változhat. nagyon érdekelne egy olyan befektetés amellyel ön évi 12%-os netto hozamot tudna garantálni, ugyanis ez számomra eléggé hihetetlenűl magas a mai viszonyokhoz képest. gondolom ez nem tőke garantált és nem juthatok hozzá bármikor, ami szerintem eléggé fontos lenne. köszönöm a mielőbbi válaszát

  8. dr. Tóth András

    A megfelelően menedzselt értékpapír alapú befektetések valóban kb. ilyen hozamok ígérhetők – hosszútávon. (Pénzügyileg a hosszútáv minimum 10 évet jelent). Változatlanul írom az értékpapír alapú befektetések kockázatairól egy tanulmányt, csak egy kicsit lassan készül – elnézést… Szándékomban áll ezen kívül tanulmányt írni a pénzügyi barkácsolásról – azokról a módszerekről, amivel a laikusok próbálkoznak. Nem akarom megijeszteni, de sajnos elrémítő tapasztalataim vannak.

  9. Templár

    Kedves Tóth úr!

    Tetszik a honlapja. A számok kecsegtetőek csak kicsi irreálisak! Vegyük azt az optimális esetet, hogy beléptünk az eu zónába. Az infláció 2-3% , az értékpapirok a részvények kivételével 5-6 % kamatot hoznak.Jelenleg nyugaton kb ennyi a kamat( máshol japán, Usa kevesebb). Ebből bárhogy számolom 1millió egyszeri befektetése után 10 év mulva csak 1,3 millió lesz.
    Ön, hogy számol? 20%-os évi rendszeres kamattal. Ilyen a mesében sincs, max részvényben. Aki mer az kockáztat. De nem ajánlom.

  10. Kukányi Norbert

    Tisztelt András úr.

    Érdeklődnék, hogy ha munkahelyem megszünik és nem tudom anyagi okokból fizetnem és milyen lehetősségem van az addigi befektetett pénzemhez jutnom? Vagy mennyi ideig tudom halasztani a befizetéseket. Meg minden ilyen részlet érdekelnek. Előre is köszönöm a választ.

  11. Kabóca

    Én nem Tóth úr vagyok, de azért, ha megengedi, hozzászólok. Véleményem szerint ma Magyarországon nem nagyon érdemes ingatlanba pénzt fektetni. (Az persze más, ha használni akarom az ingatlant.) Vegyünk egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy van egy lakótelepi ingatlanja, mondjuk 50 négyzetméter és kb. 10 millió forintot ér, és befektetésnek vásárolta. Ha kiadja, kaphat érte havonta 50 ezer forintot tisztán. Ez évi 600 ezer forint jövedelmet jelent. Ha a 10 millió forintot nem ingatlanvásárlásra, hanem befektetési alapba fekteti, akkor kb. 15-30%-os évi hozamot érhet el attól függően, hogy mennyire fél a rizikótól. Tegyük fel, hogy 20 % a hozam, ez esetünkben 2 millió forint évente, ami több, mint háromszorosa a bérbeadás hasznának. A számítás nem pontos, mert nem vettük figyelembe a pénzromlást, nem vettük figyelembe az ingatlan amortizációját és az esetleges rizikót vagy az ingatlan értéknövekedését sem, de a számítás nagy vonalakban pontos. Ezt a módszert a gyakorlatban is kipróbáltam és az elmúlt években tökéletesen működött. Lehet sokat keresni ingatlanokon, a média szerint a Szentendrei úti Auchan mögötti út területét egy befektetői csoport megvásárolta a MÁV-tól, majd rövid időn belül 50 szeres (!) áron adta el, de valószínűleg nem gondolja, hogy ez önnek is sikerülni fog

  12. Marci

    Azt hiszem az igazsag feluton van. Az ilyen iranyu ismeretekkel nem rendelkezoket leszamitva, Leon az egyik veglet (jujj nagyon kockazatos a vilag, a piacok meg tokeletesek es nincs extraprofit (haha, a ketto uti egymast)) Andras pedig nagyon optimista, es csusztat amikor a nyugattal hasonlit ossze – ott ugyanis ugy rakjak felre azt a 3-5-10%o-ot hosszutavra, hogy kozben rovidtavra (rovidebb tavra) is felreraknak, hogy legyen 3 eente auto, es foleg legyen sajat ingatlan.
    Ha ezeket figyelembe veszed, es elfogadod, hogy a jo protfolio egy ingatlanra epul, afolott jon a hosszutavu ertekpapir a nyugdijhoz plusz az eletbiztositas, majd a rovid tavu spekulativ toke, akkor igaz amit mond, de ez viszont tenyleg nem elerheto a hazai tobbsegnek.
    Megis, ha valastzanom kellene a 2-t fizet harmat kap illetve hitelre vasarlas ES a megtakaritas kozott, ugyis, hogy nem sikerul ezt a modellt kovetni, akkor is jobb takarekosnak lenni, mert csak jol jarhatunk… Szoval, Andras szovege erosen tulmarketingelt, de a magja igaz.

  13. Leon

    Mindkettőjüknek igaza van!
    Egyrészről nem a teljesen konzervatív variációt képviselem, mert ahogyan írtam én is tőzsdézem. Tavaly nagyon szépen ment, most 20-25%-os bukta van a világ összes tőzsdéjén az utóbbi 1 hónapban kivétel nélkül – igaz reményeim szerint ez 3 hónapon belül visszamegy..:)
    De a “lakásos befektetést” én nem úgy gondoltam ahogyan értelmezték:

    Vegyünk egy példát: Valaki akinek semmilye sincsen csak jövedelme, felvehet hitelt. A hitel törlesztőrészletei viszont nem a jövedelmét terhelik meg a befektetőnek, mert azt végülis az albérlő fogja fizetni. Tehát ez egy olyan nullszaldós ügylet, amely nem igényel tényleges ráfordítást, viszont 10 év múlva mondjuk egy évente kb.6-8%-kal növekvő értékű ingatlan tulajdonosává válik, úgy, hogy nem kell semmit sem szorítani a nadrágszíjon.Mennyi is ez? 10M*1,07 a tizediken= 19,67M Akkor vegyük még 20 évig az értéknövekedését: 19,67*1,07 a huszadikon= 76M Ft..Kellett ehhez gyeplőt szorítani???:) Igaz nem 100M-ot ért el valaki, de félre sem kellett tenni semmit!
    (Tavaly az ingatlanok értéke kb. 9%-ot nőtt, az ingatlanalapok ma is így teljesítenek, én szándékosan alacsonyabbal számoltam)
    Nyilván ehhez kell bejelentett jövedelem, de vannak most olyan konstrukciók is, hogy nem kell önerő az ingatlanvásárláshoz, tehát tényleg nem kerül semmibe!
    Hozzá kell tennem, inflációval nem számoltam, azzal vissza lehetne még diszkontálni, de a lényeg azt hiszem érthető a fenti példából.És ehhez nem kell belső infóval rendelkezni. (Az Auchen miatti terület egyébként ha jól tudom az M0-ás miatt értékelődött fel, amit ott fognak majd elvezetni.)

  14. dr. Tóth András

    Húú de parázs vita lett! Ezt szeretem!
    Egyet azért megkérdőjeleznék: “tavaly az ingatlanok értéke kb. 9%-ot nőtt”. Tudtommal tavaly a budapesti lakások négyzetméterára csökkent, és ez így megy már harmadik éve. Az ingatlanalapok valóban nőttek – de ezekben zömében kereskedelmi ingatlanok (bevásárlóközpontok, áruházak) és irodaházak vannak. (A megoldás – kövesse mindenki Demján Sándort, építsenek újabb plázákat! A fene se érti, ő meg pont most adta el őket…)
    Én csak azt látom tapasztalatból, hogy nincs olyan hét, hogy ne jönne újabb ügyfél, aki ki akar vonulni az eddigi bérbe adott lakásaiból és helyettük értékpapír alapú megoldásokat keres. Fordított irányban nem volt érdeklődés. Ezen azért csak el kellene gondolkodni…

  15. Méri

    Biza-biza…
    Kicsiben az ingatlan sem nagy buli. Hogy “demjánnyi” nagyságra növekedjünk, ahhoz meg lecsúsztunk a régi szép időkről, a lehetőségekről és tehetségünk sincs tán annyi, na meg jó kapcsolatunk.

    A lakásárak növekedésénél meg kéne nézni, hogy ugyan melyikek ára nő akár csak az infláció mértékével? Ezeket a sorokat a cikkekben valahogy már nem látják meg az olvasók, pedig általában szerepelnek legalább “egyes frekventált helyek” megjelöléssel.

    Na és mi van, ha a kölcsönre, kiadási céllal megvett lakást mondjuk csak 2-3 hónapig nem sikerül annyiért, amennyit kezdetben kikalkuláltak, kiadni?
    Nap mint nap érzékelem ezt, sőt azt is, hogy pár havi torna után kevesebb bérleti díjjal kénytelen a tulajdonos megbékélni. Ha valaki eteket az átmeneti időszakokat nem tudja finanszírozni, nagy a bukta…

  16. Méri

    Ja, az átmeneti időszakokat a bérleti díj teljes kiesésére értettem.
    Az a másik probléma, hogy ezeket a kiadatlan periódusokat átvészelve a bérleti díjat valószínű, hogy csökkenteni kell és nem biztos, hogy csak átmenetileg…

  17. Lala

    Erősebben hangsúlyozni kellene, hogy “Igazából ez a forint mai forint”, ahogy Tóth úr írta is. Vegyünk egy példát a múltból! A 60-as években kb. 1000 forint volt az átlagfizetés Magyarországon, ha nem tévedek. A kalkulátorral számolva az az ember, aki a 60-as években 1 havi fizetésével elkezdett volna 12%-os hozamokkal befektetni, és ezt jövedelme 10%-ával évente kiegészítette volna, 40 év után 1.124.000 forint boldog tulajdonosa lenne. Nos, ez a 60-as években csillagászati összegnek tűnt volna, de ma… 100.000.000 forint 2050-ben lehet, hogy nem fog többnek tűnni az akkoriaknak, mint az 1.124.000 a maiaknak…

  18. Knapp

    Egy igazi pénzügyi tanácsadó nem ígér 100 000 milliót,ha az nem garantált.Persze most lehet mutogatni az elmúlt 2 évben 30%-os hozamot produkáló részvény- és vegyes befektetési alapokra, és a kisembert be lehet ugrasztani. Viszont az a korrektebb, ha az ügyfél kockázatviselési hajlandóságának megfelelően ajánlunk, hisz az ő pénze, döntse el, hogy mennyit kockáztat vele!
    Persze tudnia kell, hogy bankbetétben vagy állampapírban tartva a tőkéjét nem számíthat “meggazdagodásra”, viszont megőrzi az értékét a pénze.

    (Ennél sokszor az ingatlan bérbeadás is jobb üzlet, hisz a bérleti díjak folyamatosan emelkednek az évek alatt, míg a kockázat nélkül elérhető hozamok csökkennek Magyarországon.)

    Az ingatlanok valós értéke pedig hosszú távon nem csökken…(Egy adás-vételnél a vevő és az eladó érdeke is az, hogy a tényleges árnál alacsonyabbat szerepeltessen a szerződésben, ha ez megoldható.)

    Most az a sajátos helyzet állt elő, hogy “olcsó” deviza (CHF) hiteleket találunk a piacon, míg pénzünket forint alapon forgathatjuk. Ez is kihasználható, bár a lakosság jobban szereti a magas kamatú, nem jelzálog alapú hiteleket… :)

    Általános iskolában kellene tanítani pénzügyi alapokat…

  19. Zsóka

    Tisztelt Tóth Úr!

    Ön valahol valamit nagyon elszámolt. Ilyen hozam a mesében sincs, talán Alladin tudna ilyet produkálni!
    Nézzük az esetet a másik oldalról, igy szerintem mindenki jobban megérti.
    Köztudott, hogy a bankok nem kis haszonnal dolgoznak (mindegy mi a hivatalos neve: kamat, kezelési ktg. stb.), amit én mint ügyfél fizetek nekik.
    Ha kölcsönt veszek fel nem kevés kamatot számolnak fel + még rájönnek a járulékos ktg-ek. Most jön a saját példa: “kértem tőlük” cc.4.800.000 Ft lakásvásárlási hitelt, amit 20 év alatt fogok visszafizetni havi 35.000 Ft törlesztő részlettel.Az az összeg nem állandó, ez a jelenlegi, indult 36.600-ról és minden évben kicsit kökkenni fog, de ezt most nem veszem figyelembe. Ez az Ön példáját tekintve fele idő, de 3,5x nagyobb havi összeg) Mire visszafizetem a kölcsönt lesz belőle 35000x12x20=8.400.000 Ft, és ugye a bankok is kamatos kamattal számolnak, ráadásul ott a kamatszámítás fordított, hisz évekig a magas összegre fizetem a kamatos kamatot és lassan csökken, mig a befektetésemnél apránként növekedik a kamat. Most kaptem az értesítés, mi szerint ebből az összegből 7594 Ft kezelési ktg, ami több mint 21%.
    Ilyen alapon a bankárok elég “ostoba” emberek, hiszt ők
    4.800.000 Ft-ból csak a dupláját tudták kihozni, mig Ön közel a 21-szeresét.
    Valahol valaki nagyon elszámította magát és az az érzésem, hogy nem a bankok, hisz akkor nem ez az üzletág lenne a legnyereségesebb és legjobban fizető szakma. Hogy is van ez?
    Ön el is hiszi amit írt? Ha csak a felét garantája – és akkor nem is vagyok nagyigényü – akkor a mai helyzetpen Önnek kellene lenni az ország pénzügyminiszterének és pár év alatt kis hazánk lenne a kánoán világa. Kuwait hozzánk képest szegény ország lenne. Kár hogy az ország vezetése még nem fedezte fel Önt.
    Lenne még egy szemtelen kérdésem: Ön millíomos? Hisz ilyen képességekkel Önnek kellene vezetnie a hazai – mit hazai, világranglistát. Biil Gets Ön mellet csak kifutó lehetne és Ő ráadásul meg is dolgozik érte és még vagy 2 évig dolgozni is fog. Ezzel szemben én az Ön nevével ezen a listán nem találkoztam:-) Erre szokták mondani, kibicnek semmi sem drága.
    Elnézéstm ha megsértettem volna, de már nagyon elegem van abból, hogy butának, ostobának nézik az átlag állampolgárt, pedig ha mi nem lennénk Önök miből élnének, mihez kezdenének? Bizony akkor Önöknek kellene dolgozni, és azt hiszem az élet “apró” mindennapi problémáit fele olyan jól nem tudnák megoldani, mint mi “átlag” emberek.

    Tisztelettel: Zsó

  20. István

    Tisztelt blog olvasók!

    Zsóka:
    Előre is közlöm, hogy nem sértegetni szeretném, ha esetleg megbántanám a válaszommal elnézést kérek öntől. Nem tudok az előbbi hozzászólás mellett szó nélkül elmenni, amikor valaki a téves logikája alapján megpróbál észt osztogatni. Ha jól veszem az infot az ön válasza alapján kb. 6%-os deviza hitelről beszélünk és 20 évről, míg Tóth úr estében optimális 12%-os hozzam és 40 évről beszélünk. Javasolom frissítse a matematikai tudását, vagy inkább számoljon utána, ha lusta számolni használjon Excel táblát. Hát igen az exponenciális egyenletek már csak ilyen érdekeset tudnak művelni a számokkal. 40 évnél a kamatos kamat 1%-os különbsége is kb. 1/3-os különbséget okoz, míg ez 20 évnél kb. 1/5-ös különbséget okoz. Hát ha másért nem ezért ne legyünk túl konzervatívak portfolió választásnál hosszú távon.
    Lehet hogy önnek van valami múltbéli sérelme pénzügyi tanácsadóval kapcsolatban. Hát igen adott emberek félre vezetése eredményezi ezt, és jó magam nem vagyok ennek a híve, de hát ennek a félre vezetésnek is meg vannak az okai. Egyes emberek hisznek a csodákban, és erre áldoznak is lásd. 35%-os hozzam folyamatosan, vagy akár ide sorolhatom a lottó 5-öst is. Azért megemlíteném, hogy a reklámokban is kiírják ezeket a bizonyos százalékokat, csak be van csillagozva:) Azért amondó vagyok ezekkel a becsapott emberekkel kapcsolatban, hogy ez jogos emberi érzés, de gondolkodjunk el azon, ha nem takarítottunk volna meg ezt a pénzt, akkor most jobb lenne, vagy jó hogy van. Ha pedig azt nézzük, hogy folyószámlán marad az illető pénze, vagy lekötött betétben az ennél több lenne vagy kevesebb.
    Szerintem Tóth úr korrekt, mert nem ámítgat embereket 20-40%-os átlag hozamokkal.

    Leon:
    Az menyire fogott meg, hogy 40 év alatt 1,1-ből 100 lesz, ezt pl. a szülő megteheti a gyerekkel és, ha már ebből ilyen szép járulék lesz, akkor el lehet intézni a családfa sorsát is a továbbiakban, vagy ha megörököltük azt az adott ingatlant, akkor azt is inkább fektessük be.

    Mindenkinek aki nem fektet be és azt mondja, hogy nincs pénz:

    Mint itt az előbb említették a bankok a legnyereségesebbek között vannak.
    Ezt ki fizeti meg hát nem mi!?
    Semmi gond nem kell meghatározni a célokat, nem kell takarékoskodni, akkor marad a minél nagyobb hitel, és fizessétek a bankoknak a hasznot.
    Ezek szerint erre van pénz!

    Én már eldöntöttem Smith-ék közé tartozom szívesebben:)

    Nagyon találó ez a mateklecke elnevezés.

  21. Baby

    Kedves Tóth Úr, kérném szépen, hogy írjon egy-két szót a K&H Bank által forgalmazott Zártkörű Ingatlanbefeketetési Jegyről, melyet 3 éves futamidőre jegyezhetnek. Köszönöm, ej.

  22. Marian

    Tisztelt Tóth Úr !
    Kérem mondja el véleményét az Erste Bank által most jegyezhető Erste Garantált Alapról, mely 3 éves futamidőre jegyezhető. A tőke és 3 % kamat garantált, de 20,5 % éves hozamot is el lehet érni a tájékoztatójuk szerint. Lenne esetleg kedvezőbb befektetési forma is?
    Válaszát előre is köszönöm.

  23. dr. Tóth András

    Igazából nem tudok itt és most gyorsan és kimerítően véleményt mondani, leginkább azért mert nem tudom, hogy mik a szándékaik. (Olyan ez mintha az orvostól azt kérdeznék, hogy a kalmopirinről mi a véleménye doktor Úr. Nem tudom mire akarja bevenni. Lehet kiváló gyógyszer és lehet méreg is…)

    Készülök írni “Pénzügyi barkácsolás” címen a bankok által az ügyfelekre sózott megtakarítási termékekről egy tanulmányt, ott ezekre is ki fogok térni. Remélem gyorsabban kész leszek vele, mint az “Értékpapír alapú befektetések biztonságossága” című másfél hónap alatt elkészült opuszom…

  24. Faber

    Kedves Zsóka!
    István hozzászólása után csak két további észrevételem volna beírásához:
    – pénz multiplikátor fogalmát olvassa el és értse is meg! (a neten van bőven anyag hozzá). Ez a bankok mőködésének alfája és omegája.
    – a bankok hozama az ügyfelek tőkéjéből keletkezik. Nagyon leegyszerűsítve a semmiből jön. Ezért én nem keverném össze a privát befektetők hozamaival.

    Uakkor az a része tetszik a beírásodnak, hogy a tanácsadó portfóliójára, hisztorikus referenciahozamaira (5-10év) vagy kíváncsi. Nekem is mindíg ez az első lépés…

  25. Geszti Dániel (shambo)

    üdv mindenkinek!

    Én szeretném megosztani veletek a nyugdíjtervemet (mivel lassan 25 éves leszek ezért jelen pillanatban ez a legégetőbb problémám..:) hisz nincs sok időm a 30talán35és legrosszabb esetben 40 éves koromig.

    Kezdjük az anyagi helyzetemmel. Én multimilliomos vagyok. Azon kevesek közül, akik nyíltan kezelik az anyagi életüket. Nekem nincs titkolni valóm.

    Lássuk:

    Hogy miért kell mégis nyugdíjterv?

    Nekem van egy 30 m2-es átlagos állapotú budapesti garzonlakásom, ami legalább 6,5 milliót ér (ennyiért vettük 2 éve) ez több mint 2 millió forint, tehát minden kétséget kizárólag multimilliomos vagyok..:)

    Nos jöjjön egy kérdés: szerinted mi egyszerűbb kérni a banktól kölcsön 7 milliót? vagy verejtékes munkával félretenni?

    Az én alapvetéseim: a lakásom értéke átlag 10-12 évente megduplázódik, és egy hosszú távon átlag 12,5%-os hozam egy befektetett összegen teljesen reális lehet (különös tekintettel arra, hogy egy pénzügyi képzés részeként tőzsdei stratégiákat is oktató iskolába járok nagyon kitartóan és lelkesen..) A 12,5%os hozam teljesen visszatőkésítve pontosan 6 évente duplázza a pénzt.

    Szóval mit is csinálok én? Felveszem a felvehető maximum összeget a lakásomra hitelként a leghosszabb tőketörlesztési moratóriummal, és befektetem Így 5-8-10 (konstrukciója válogatja) évig csak kamatot és kezelési költséget fizetek, ami nem túl megterhelő (ez az én 7 millió forintomnál: havi 40ezer alatt van, míg a kiadott lakásom havi 50ezret hoz, de ez már csak a hab a tortán)

    amikor a hitelem x év múlva eljut oda, hogy megemelkedne a törlesztőrészletem keresek egy másik bankot, és felveszek a megnövekedett érték alapján egy új magasabb összegű hitelt, és betolom az én kis (sőt addigra már közepes befektetésembe)Ezt addig ismétlem amíg meg nem unom. Tegyük fel 12 évente játszom el, és 3szor. az 36 év. ekkor leszek 60 éves. csak a kezdeti 7 000 000 forintom 6szor duplázódott, tehát 64szer annyim van, mint amit kölcsönbe kaptam. ez 448 millió, és ehhez nem számoltam hozzá, hogy mindíg magasabb összegű hitelt tudok felvenni. Ja ez a bruttó összeg. a végén kifizetem a banknak az eredeti tőkét tehát levonom a 7000 000 forintot, és már csak 441 millió forint marad. Ez reálértéken 36 év múlva nem sok pénz, de hasonlítsd ezt össze azzal, hogy havi 50 000-t teszel félre egy befektetésbe 36 évig. a különbség elgondolkoztató.

    Ez nagyjából semmivel nem rizikósabb, mint a havonta megspórolt pénzt betenni ugyanilyen befektetésbe.

    És még annyira sem rizikós, mint dolgozni..:)

    u.i:

    gratulálok Tóth úrnak a honlaphoz.

    És nektek, hogy végigolvastátok a fejtegetésemet..:)

    Az ég áldjon titeket!

  26. Cseh Zoltán

    Kedves Geszti Dániel !
    Próbáltam figyelmesen olvasni okos fejtegetését a 30 m2-es garzonra felvett hitel ügyes forgatásával kapcsolatban.
    De elakadtam ott, amikor az első 7 milliós hitel tőketörlesztésének megkezdése miatt ön felvesz egy új, 14 milliós hitelt… Szóval ebből a 14 millióból kifizeti az előző hitel 7 milliós tőkéjét.Marad durván 7 milliója, amit befektet, és 14 milliós tőketartozása is lesz. Hogyan tovább ? Mi a biztosíték hogy évek múlva is megmaradnak ezek a banki konstrukciók ? (Semmi!!!)
    Örülnék, ha válaszolna a feltett kérdéseimre …
    Üdvözlettel : Cseh Zoltán

  27. Geszti Dániel

    Kedves Cseh Zoltán!

    Köszönöm a hozzászólást.

    Íme a válaszom egy konkrét példán keresztül.

    12,5%-nál 6 évente duplázódik a pénz. Én kértem kölcsön 7 milliót, amiből 12 év múlva lett 28 millió. eközben fizettem kb havi 40-50 ezret a banknak az elején, és azután amikor elindult az annuitás (57-120) hónap után, akkor pedig többet havi 60-70 ezret. Ezért cserébe 12 év után van 28 millióm.
    A gyakorlatban itt jön egy bankváltás, (vagy akár maradhatok is a bankomnál, hisz úgy megszeretett..:) és tőle kérek még pénzt) a havi törlesztőm megnövekszik az eredeti duplájára, 80-100 ezer forintra viszont nem 28, hanem 35 millió tud tovább kamatozni attól a pillanattól, ami újabb 12 év múlva 140 millió forint.

    Az alapelv, vagyis a lényeg az egészben, hogy a bank “nagy” pénzét használom, ahelyett, hogy a saját “kis” pénzemet gyűjtögetném.

    Ha pedig nem is vennék fel több hitelt, csak fizetem, és kamatoztatnám az első 7 milliót, akkor is megvan 36 év múlva a 448 millióm, ez az állandó bankváltogatás, csak arra jó, hogy ehelyett az összeg helyett 1-200 millióval több legyen.

    Miért?

    Miért ne..:)

    Válaszom a másik kérdésére: A versenyhelyzet!

    A banki konstrukciók a jövőben egyre jobbak és jobbak lesznek. Most volt az elmúlt fél évben egy nagy javulás, (magasabb finanszírozási arány, rugalmasabb feltételek, egyszerűsített konstrukciók stb) és ez csak egyre fokozódni fog. A versenyhelyzetük élesedik. Lassan már több bankfiók születik, mint gyerek..:) Ez csak vicc, de mint minden viccnek: ennek is a fele igaz.

    Tudom, hisz jó ideje hitelközvetítőként dolgozom..:)

    Még egyszerűbben újra: a bank 7-8%-ra adja a pénzt, én pedig 10-12-t csinálok rajta.

    Egyébként személy szerint én nem 12,5, hanem 15+%-al számolok, hisz jövőre már én fogom kezelni a saját alapomat a tőzsdén..:) (most még tanulom és gyakorolok)

    Maradok tisztelettel:

    Geszti Dániel

  28. Bill

    Geszti Úr!

    Két megjegyzés:
    1. Önnek is laknia kell valahol, hogyan adja ki a lakást? Az írásából nem derül ki, hogy a saját lakhatását egyéb módon meg tudja oldani.
    2. Ön stabilan kalkulál 12,5 (ill. 15+) %-al, de erre a garancia elég halovány, persze nem lehetetlen.

    Mindent összevetve tetszik a fejtegetése, csak a konstrukció veszélyeit érzem alulbecsültnek.

    Üdv

  29. Geszti Dániel

    Üdv: Bill!

    Jó név: Angolul számlát jelent..:)

    Jelenleg (Ezt eddig nem írtam le) a kedvesemmel lakom együtt, és a lakásom másfél éve ki van adva. Én személy szerint mindíg tudok lakni valahol olcsóbban, mint ami a lakásomból jön (család, barátok, bérelt szoba stb)

    Az a pénz amit az albérlő fizet, az számomra nélkülözhető, hisz a fizetésemből megélek. Egyébként a hitelből is bármikor tudom fedezni az esetleges likviditási problémákat.

    A százalékok, amivel számolok nem találhatok meg a bankok ügyfélcsalogató ajánlatai között. Valóban.

    Nekem sok olyan pénzügyi lehetőségre van rálátásom az ismereteimen, és kapcsolataimon keresztül, (amiket egyébként önerőből szereztem meg/ építettem ki az utóbbi 2 évben, és ez a lehetőség mindenki előtt nyitva áll) amiről a legtöbben még csak nem is hallottak.

    Mindazonálltal el kell ismernem, hogy ez a konstrukció nem való gyenge idegzetüeknek. Ehhez bátorság, céltudatosság, fegyelem, és elszántság kell. Ha ezt a tervet megosztanám 10 szomszéddal, abból 9 tutira lebeszélne róla mondván, hogy veszélyes.

    Ha már a veszélynél tartunk:

    Én a legnagyobb veszélyt abban látom, hogy egy életen át az A negyedben dolgozom (alkalmazott vagyok) levonják a fizetésem felét, és fizetgetem a 2-4%-os átlaghozamú nyugdíjalapomat, hogy miután 62 évesen nyugdíjba vonultam: a statisztikailag hátralévő 3 évemben még keresetkiegészítésként dolgozzak..:)hiszen a havi jövedelmem az eredeti 50-70%-ra csökkent. És ezt a képletet még az sem befolyásolja számottevően, hogy mennyi volt a havi jövedelmem 100 ezertől egymillióig.

    Ezt csak én tudom megváltoztatni, azzal, hogy máshogyan gondolkodom, és máshogyan cselekszem!

    Sok sikert kívánok mindenkinek a nyugdíjterveihez..:)

    Geszti Dániel

  30. Gábor Zsolt

    Kedves Vagyonépítők

    Megvan az excel táblám és kb azt mondja, amit András.
    Lehet csinálni 100 milliót negyven év alatt.
    Ám az alap kérdést nem tettük fel: Mi a gazdagság? Miért akarunk gazdagok lenni.
    A gazdagok teremtik a pénzt, mondja Kyosaki. Arra utalva, hogy új termékeket szolgáltatásokat találnak, melyekre vevők az emberek, így vállalkozás, majd tőke teremtődik.

    Az a kérdés, hogy mit akarunk. Megtanulni egy olyan gondolkodásmódot, amely meglátja a lehetőségeket, és vállalkozást teremt, vagy betenni egy alapba a pénzünket, és bízni, hogy a javunkra döntenek a brókerek.
    Ha meg is gazdagodunk egy sikeres befektetésen, attól még nem rendelkezünk a vagyon-teremtés képességével.
    Bármikor elveszíthetjük /Lásd: A napfény íze záró levelét/
    a vagyont, s utána újra szegények leszünk. Hiszen azok is voltunk, bár sok pénzünk volt.
    Ezen kellene gondolkodni: hogy megtanuljuk megalkotni a saját vagyonunkat. Önfejlesztéssel, tanulással és kockázatvállalással. Különben szerencsejáték az egész.

    A másik kérdés: Miért? Azért akarok gazdag lenni, hogy fogyasszak? Életem legboldogabb pillanataiban éreztem a szeretetet és összetartozást, pedig szegény voltam akkor éppen.

    Azért akarok gazdag lenni, hogy ne féljek?
    Mindig félünk. Ha nincs pénzünk, akkor a kiszolgáltatottságtól, ha van akkor attól hogy elveszítjük..

    Szóval az excel tábla és a kamatos kamat csodája előtt, ezeket kellene tisztáznunuk.

    Zsolt

  31. Geszti Dániel

    Kedves Zsolt!

    Minden tiszteletem a tiéd!

    Ez az utazás valóban ezekkel a kérdésekkel kezdődik.

    Kívánom, hogy megtaláld a saját válaszaidat

    üdv:

    Dani

  32. Zoltán

    Szerbusz kedves Dániel ! Figyelmesen elolvastam a nyugdíjterved, és mindenki hozzászólását ezzel kapcsolatban.Mivel látok benned óriási találékonyságot,lehet hogy nekem is tudnál ötleteiddel segíteni tanácsadás gyanánt. Szóval az én kérdésem az lenne: Ha a lakásom kb.ér 5 milliót és van mellé megspórolt pénzem is pl:2 millió,van-e mód arra,hogy néhány év múlva több legyen ? Jelenleg a KP megtakarításon van.De valószinű ezt is még szeretnék megadóztatni mégegyszer,nehogy csak 1X húzzonak le.Ezért lennék kíváncsi,hogy az én konkrét esetemre is tudnál valami ötletes megoldást? Pl:a 2 millióm szeretném megduplázni minél rövidebb távon. Várom válaszod.előre is köszönöm.

  33. Pisze

    Sziasztok Ti,Mindannyian,
    a saját szemszögéből nézve – azt gondolom -,mindannyiótoknak igaza lehet.Talán annyit én is hozzátennék a fentebb leírtakhoz,hogy nekünk itt a Kárpát
    medencében még nem természetes az a gondolkodásmód,amit pl.
    az USA-ban gyakorolnak.Mármint a kezdetektől való megtaka-
    rítás.Azt tapasztaltam,hogy az átlagemberek havi jövedelme
    éppen arra elég,hogy a legszükségesebb megélhetési költségeket fedezze,így nehéz takarékoskodni.
    Valóban jó ötlet egy felvett hitel befektetése,különösen úgy,hogy ahhoz még esetleg vissza nem térítendő állami támogatás is társuljon.
    Én ebben gondolkodom,és ebben kérném dr.Tóth Úr tanácsát:
    nevezetesen,hogy mi a véleménye egy államilag támogatott
    megtakarításról, amit felvett hitelből finanszíroznék.
    Köszönöm,ha figyeltek és várom a választ.

  34. Zoltheska

    Sziasztok mindenki!A Tóth Úrnak igaza van.Ugyanis én több oldalról is bemértem az információt,és minden stimmel.A Geszti Dániellel pedig szeretném felvenni a kapcsolatot,mert megtetszett a temperamentuma,és a gondolkodásmódja. :-)
    Kedves Dániel!
    Megadom az e-mail-címem( “zoltheska@freemail.hu” ),és remélem,hogy Te is megadod majd,mert lenne 1-2 kérdésem hozzád. :-)
    Előre is köszönöm!
    Üdv:
    Zoltheska.

  35. Zsolt

    Uram:
    “Kezdjük a rendszeres megtakarításokkal. Ne tűzzünk ki nagy célt: Rakjunk félre havi 10.000,- forintot. Ilyen – iszonyúnak nem nevezhető – ütemben pontosan 40 év alatt lesz meg a 100 milliónk.”

    10.000 Ft * 12 hónap * 40 év = 4.800.000 Ft

    Ez “csak” 4.800.000 Ft 40 év alatt…

  36. Zsolt

    Vissza az egész, csak most kezde molvasni az érdekesebb részeket..

  37. Jóskapista

    Szerintem a legjobb hosszútávu (8év) befektetés a lakástakarékpénztár!
    Havi rendszeres nem tul nagy (20.000 Ft) befektetéssel a maximális évi 72.000 Ft állami támogatással évi 16-17%-os fix hozam realizálható. 5 év után illetve már előtte is felvehető rá 5-6% thm-es lakáskölcsön , de 8 év után már nem kikötés a lakáskölcsön, azaz bármire felvehető a kölcsön ha kell.
    8 év után a havi 20.000 Ft betét után 6 és fél millió a kifizetés, szerintem hazárdirozás nélkül igen jó befektetés.
    Akinek sok pénze van minden családtagra befizethet, 4 tagu családnál 26 millió.
    Én ezt csinálom. Már a felén tul vagyok.

  38. Geszti Dániel (shambo)

    Kedves Zoltán!

    Én a te helyedben először is elkezdeném pénzügyileg képezni magam, hogy el tudjak igazodni ezekben a dolgokban. Hisz ez a legfontosabb tőke ami létezik, a pénzügyileg képzett agy. Én csak azt tudom elmondani, amit én csinálnék, az én habitusommal. Ez nem tudom, hogy jó-e neked.

    1: felvennék hitelt a lakásomra, és az összeg nagy részét részvény alapú megtakarításokba fektetném, 20%-át pedig valamilyen pénzpiaci alapba, mert az nagyon liqvid. És ennek a tervnek 2 sarokpontja van: a likviditás, és a jó eszközök megválasztása.

    A két millió forintot pedig önerőnek használnám egy 5-6 millió forint értékű lakás megvásárlásához, amit kiadnék diák(ok)nak. Ha jól választok: havi 40 000-t legalább hoz a konyhára. Ami tőkehalasztással nagyságrendileg 8 000 000 forint banki kölcsön törlesztése. A kiadott lakás tehát fedezi a szabadfelhasználású, és lakáskölcsönöd együttes törlesztőrészletét, és kb 8 000 000 forint kamatozik neked. A fele részvényekben, a másik fele “lakásban”.
    Tehát nekem így, hogy ennyit tudok a helyzetedről: ez a legjobb ötletem. Persze te tudod, hogy ez passzol-e hozzád, a te habitusodhoz.

    Kívánom neked a legjobbakat.

    Üdv:

    d
    a
    n
    i

    üdv:

  39. Thomas

    Csak egy megjegyzés a szkeptikusoknak. Akik nem hiszik hogy értékpapír alapú befektetésekkel jó hozamokat lehet elérni azoknak álljon itt egy példa: az elmúlt pár évben a világon legjobban teljesítű (ÉPA) portfolio 471% ot hozott a befektetőinek!!! De ez ritka mint a fehér holló. A top 20 as listában is 200% hozam volt elérhető. Természetesen hozzá kell tenni hgy ezek vadlovak és ha visszanézzük az elmúlt éves teljesítményeiket lehet hogy még sehol sem voltak. Tessék megcsinálni a leckét mielőtt szketikusak lennénk!. És a 20-30 % hozam teljesen átlagosnak mondható hosszútávon.
    Az már más kérdés hogy itthon kinek milyen portfolióba van lehetősége befektetni mekkora tőke áll rendelkezésre. De azért szép számmal lehetőség van az ilyen jellegű megtakarítások elérésére.
    Ha nagyot akarsz nyerni akkor még ott vannak az (opciós) ügyletek tőkeáttételes rendszerei de ez már egy másik történet és nagyon rizikós ha nem tudod és nem érted.Ebbe viszont nem mennék bele.Szóval Mindenkinek hajrá.

    Thomas

  40. Csaba

    Sziasztok!

    Én annyit szeretnék kérdezni Geszti Dánieltől, hogy ha már amúgy is rendelkezik egy meglévő lakással, amelyben nem lakik benne, akkor minek felvenni rá hitelt, ha páldául el is adhatja és azt a pénzt ugyanúgy befektetheti? Mert a hitelfelvétel eleve pénzbe kerül, különböző ilyen olyan díjak no meg egy lakás kiadása is együtt járhat problémákkal. Továbbá miből gondolja, hogy a lakása értéke 10 év múlva megduplázódik, ha ez így lenne, csak ebben az esetben érné meg ez az elgondolás, amit ön ír.

  41. Elizabeth

    Hello DANI, hello Mindenki!

    Evek ota elek az USA-ban. Erdekes modon nekem az a feltuno, hogy itt mindeni “Credit-en el”. Hitel-hitel hatan, es majdnem a Pato Pal ur esete, “Ejj, raerunk arra meg!”, marmint a torlesztesre!!! Es ez jobban jellemzo amerikara, mint a sporolas. A lakossag fele itt is “elszegenyedett”, de magasan jobb szinvonalon el, mint az otthoni kozepszint. Ezt csupan azert irtam, mert hivatkoznak Amerikara. Amerikaban sem kolbaszbol van mindenkinek a keritese!
    Nekem nagyon tetszik DANI eszmefuttatasa, ha otthon lennek, bele is vagnak egy ilyen trazakcioba, bar nem ertettem kristalytisztan a Zoltannak irt levelet.
    DANI!!!! Lenne egy keresem! Legyszives jelentkezz az emailcimemen lizi520315@yahoo.com . Koszonom.

    Egyebkent nagyon tetszik Dr Toth Andras tanacsado oldala.
    Gratulalok!!!
    Szinte mindenki ad valamilyen tanacsot. Azt az inget vehetjuk igy fel, amelyik nekunk tetszik.

  42. Cseh Zoltán

    Kedves Geszti Dániel!

    Okos fejtegetései kapcsán egy kérdésem merült fel.
    Kérem írja meg, hogy tudunk egy hét millió forint értékű lakásra felvenni hét millió forint hitelt…?
    Várom válaszát, köszönettel : Cseh Zoltán

  43. a

    sehogy

  44. Novak Zoltan

    T. Toth Ur,

    Tegyuk fel, hogy az atlagos inflacio csupan 5% lesz az evek folyaman. Ez boven alul van becsulve, ha az On altal feltetelezett kockazatmentes banki hozam ~12%.
    Egy egyszeru lakas FV = 10 m * (1.05)^40 = ~ 70 m Ft.
    Egy kozepkategorias auto: FV = 5 m * (1.05)^40 = ~35 m Ft
    lesz.

    Ugyanez 11%-os inflacio eseten:
    (10 + 5) * 1.11^40 = 975 m Ft !!!

    Ez ennel azert sokkal osszetettebb kerdes, minthogy havi 10 e Ft, es akkor 40 ev mulva lesz 100 m Ft. Mennyit fog erni az a 100 m Ft akkor? Ezt senki nem tudja.

    Inkabb parhuzamot vonva a
    “Koltsel kevesebbet, mint amennyit keresel!” szabalyra:
    “Szerezz nagyobb hozamot, mint az inflacio!” Ezt kellene meg az emberek tudomasara hozni, mert igy a Cash-Flow pozitiv marad.

    Tisztelettel:
    Novak Zoltan

  45. Fekete Csaba

    Tisztelt dr. Tóth András !

    Nagyon tetszik a honlap, gratulálok hozzá.

    Szeretném megkérdezni, hogy mi a véleménye a baby boom generáció folyamatos kiöregedésének tőzsdére gyakorolt hatásáról.

    Köztudott, hogy a II. világháború utáni 10 évben kb. egy milliárd ember született. Soha ennyi ember nem született egyszere a világban és valószinű nem is fog többé. Ahogy ez a rengeteg ember vándorol az időskálán és folyamatosan öregszig elmondható, hogy minden évizedben egy új trendet generál ennek a regeteg embernek az életkorához kapcsolodó igénye. Aki ezzel tisztában van az nagyon sok pénzt tud keresni. Ezek az emberek mára 50-60 évesek. Nemsokára nyugdijba akarnak menni. Hosszú évtizedek megtakaritásaikat ki fogják a tőzsdéről vonni, hiszen élvezni szeretnék megtakaritásaikat hátralévő életükben.

    Kérdés:
    Milyen hatást fog ez a világgazdaságra tenni?
    Kiyosaki úr jóslata reális-e, hogy a legrosszabb még hátravan?
    Számolhatunk-e a továbbiakban is az éves 10-12 %-os nővekedésre, ami az elmult 30-40 év átlaga?

    Tisztelettel:

    Fekete Csaba

  46. Jóskapista

    Mielőtt ide nem tévedtem, siha nem halottam erről a Kiyosaki úrról. Felbuzdulva megvettem gyorsan két könyvét. A Gazdag papa próféciái-t meg egy másik szemetet. Mondhatom felesleges pénzkidobás volt.
    Azért szörnyü, hogy arról az egy mondatról, hogy 2010 után sok lesz a nyugdíjas és kevesebb aktiv dolgozó egy több 100 oldalas szakkönyvet?? lehet irni és még meg is veszi a sok hülye hozzám hasonló.
    Ugyanazt az öt mondatot ragozza-ragozza unalomig. Más mondanivalója nincs. Gondolom a többi szemét könyve is erre épül.
    Szerintem egy pancser.

  47. dr. Tóth András

    Nem pancser, remekül megél a könyveiből – sokan szeretik. Még én is. Ez a locsogás persze engem is zavar…
    Másrészt a probléma valós, ha messze nem olyan vészes, mint azt a szerző állítja. Ezt a tényt a hosszútávú tervezésnél mindig beleszámoljuk…

  48. Pedro_amigo

    Elsősorban Csabának!

    Szerintem Dani főleg azért nem szimplán eladná a lakását és azzal a pénzzel játszana, mert úgy gondolkodik, hogy akkor nem tudna felvenni hitelt majd később rá, ezzel pedig nem tudna a tőkéjébe újabb nagyobb összeget pumpálni. Szerintem működhet a dolog, de azért rengeteg tényezőnek tökéletesen kell “muzsikálnia” hogy ez így összeálljon. És ugyebár nem is rövidtávon…
    Például honnan tudná valaki a rendszeres 12-15 %-os kamatot biztosítani magának? Na meg Dani: Egy idő után előfordulhat olyan szituáció, amikor az ember megunja a családdal lakást, méginkább az albérleti szobát, a barátoknak meg azért hosszú távon mégiscsak illik fizetni némi pénzt…Én is 25 vagyok,tudom miről beszélek…

    Mindenesetre Dani, ha még olvasod ezt a fórumot dobj egy sort a feketerigo8@hotmail.com-ra , mert engem is nagyon foglalkoztat ez a fix 12%-os kamat, amít említesz.

    Tóth úrnak annyit, gratuláció és köszönet a hasznos oldalért, azt gondolom hamarosan ki fogja nőni Magát!

  49. ducsai71

    Jó napot kívánok mindenkinek!

    Most találtam erre a honlapra és megvallom nagyon tetszik!
    Tetszenek a hozzászólások és a KULTURÁLT HANGNEM!
    Az utobbi 1 órában -mióta olvasom a honlapot – sok dolog vált érdekessé!Gratulálok a készítőjének!!!
    A Geszti Daninak én is üzenem,hogy nekem is irhatna a ducsai71@freemail.hu e-mail címre egy pár sort!

  50. S. Zsolt

    Tisztelt Hozzászolók/Olvasók!

    Nagyszerű élmény volt olvasni a hozzászólásokat, és látni, hogy nem csak én vágyom oly mohón a gazdagságra.
    De vajon mi az optmális módszer? Én azt az irányvonalat követtem, hogy nem az lesz gazdag aki sokat keres ,hanem az aki keveset költ. Az első névreszóló betétkönyvem 7évesen nyitottam (nyilván szülői segédlettel, mivel még a bank kilincsét sem nagyon értem fel)
    28 évesen vettem egy telket majd erre éítettem egy házikót.
    Ennek 4 éve. Most három háznál tartk. Ha ezeket is eladom, és levonom a költségeket akkor marad kb 50-60M.
    A probléma az, hogy nincs még 25 évem a spórolásra. Most már gyorsítani kell a játékot. Van 1 évem, hogy elérjem a 100M -et. Eddig nekem a tőzsde volt az egyedüli jó ötletem. Lehet, hogy Nektek van valami jó elgondolásotok.
    Ha igen akkor várom az ötleteket.
    Ja és kedves Dani nagyon tetszik a mentalitásod, én is így kezdtem. Sok sikert.

    Üdv mindenkinek: Zsolt

  51. Alvin

    Sziasztok!

    Jó ez a topik, véletlenül rátaláltam. Lenne egy kérdésem.
    Megfogalmaztátok már magatoknak, hogy egyáltalán mi a fenének akartok igazából meggazdagodni?
    Ha végiggondoljátok a dolgot, rájöttök, hogy meggazdagodni teljesen felesleges. Sem boldogsághoz, sem egészséghez, sem őszinte barátságokhoz nem segített hozzá még senkit a történelem során.
    Én voltam már kőgazdag és voltam szegény is. Mindent meg lehet szokni, az előbbit talán még hamarabb is. ( és ez most nem egy ostoba megállapítás, hanem SAJNOS igaz )És ezek után mindenbe bele lehet unni is. A gazdagságba is.
    Hogy mi módon? Merthogy az ember egy olyan különleges élőlény, hogy a lehetőségeivel és a vagyonával együtt nőnek az igényei is. Mindig van anyagi gond, csak egy bizonyos szintet elérve, már annak a szintnek megfelelő szintű anyagi gondok vannak. Én voltam olyan gazdag, hogy “napi” anyagi gondot jelentett 5-6 millió azonnali Ft előteremtése, mert éppen eszembe jutott, hogy most annyiért óhajtok venni valamit. ( egy negyedik autót pl. )Higgyétek el, ez semmivel nem kellemesebb érzés, mint amikor ezer Ft jelenti a napi anyagi gondot. Sőt… Lényeges komplikáltabb, így sokkal frusztrálóbb érzés is.
    Minden gazdagodni vágyó ember figyelmét felhívnám arra a nem mellékes tényre, hogy felfelé csak a csillagos ég a határ és el fog jönni a pillanat, amikor az is kevés lesz.
    Egyébként logikus, hogy felfelé nincsen határ ( hiszen minden pénznél van több pénz )így ezt soha nem lehet elérni. De LEFELÉ viszont van határ. Ennek elérése lehetséges. Ha megpróbálod elérni, hogy annyid legyen, amennyi MINIMUM szükséges, akkor már nagy bajod nem lehet soha többé az életben.
    Én ezt a másik – lefelé vezető – utat választottam, nem tudom mennyire fog beválni, de most ezt intézem. Kitelepülök a Távol-keletre ( Fülöp-szigetek, Palawan ) és havi 1200 USA dollárnyi pénzből – ez az ami fixen bejön nekem havonta és mint látjátok is, nem egy nagy pénz, messze van a havi egy millió nettótól, mert inkább csak a negyede – szóval ebből a pénzből elélek ott urasan, míg ti adóztok a kormánynak, meg “adóztok” a bankoknak, a brókereknek, a közüzemi szolgáltatóknak és úgy általában mindenkinek, aki él és mozog ebben az országban.

    Ehhez nektek persze sok erőt és egészséget kívánok!!!:-)))

    Üdv:
    Alvin

  52. Dani

    én valahogy mégis ehhez az országhoz ragaszkodom a környékhez az ismerőseimhez a barátokhoz és a családhoz..
    Mesélhetsz bármiről de én olyan anyagi biztonságot szeretnék h akkor “nyugdíjazzam magam” amikor akarom és onnantól a megérdemelt pihenés jöjjön ne a küzdelem a napi megélhetésért.. ;)
    Ja de neked persze sok erőt és egészséget kívánok!!!:-)))

  53. Dani

    Geszti Dániel gondolata remek persze egyáltalán nem “újkeletű” és ugyanakkor több sebből vérzik.. Hisz számításaiba azért hiba csúszik..
    Az alap dolog h 7millás ingatlanra nem lehet 7millát felvenni.. A másik h egyhelyen azt mondja h az ingatlan értéke duplázódik máshol ezt nem számítja..
    “a végén kifizetem a banknak az eredeti tőkét tehát levonom a 7000 000 forintot, és már csak 441 millió forint marad.”
    “felveszek a megnövekedett érték alapján egy új magasabb összegű hitelt”
    “a lakásom értéke átlag 10-12 évente megduplázódik,”
    és 36évről beszélt azaz olyan 3x duplázódik meg: 2^3=8 szal az uccsó hitelnél a tőke (ha az ingatlan 100%át kapja) 56millió..
    Ez csak az egyik dolog..és még1x megemlítem h az ingatlannak nem a 100%át kapja..
    De!!!! mint az elején írtam a gondolatmenet jó csak az összegekkel kell vigyázni!És azt is írom h MEGÉRI!! Az h ez nem “saját szerzeménye” az látható h több biztosítónál a unit-linked biztosításoknál erre van mód! De h ezen belül melyiket érdemes választani és a pénznek mi legyen a sorsa ebben leginkább egy független pénzügyi tanácsadó tud segíteni!
    Sok jól hangzó dolgon érdemes elgondolkodni tájékozódni ;)

  54. aká

    ket gondolat:
    1. a gazdagsagrol. “telen nagyon hideg van, nyaron nagyon meleg van, soha sincs jo ido, mindig esik az eso”… az ember egy meglepoen szuk homerseklettartomanyban erzi jol magat, es ez erdekes modon igaz a vagyonra is: a keves penz eppolyan nyomor, mint a sok. az ember mindig olyanra vagyik, amit nem is ismer. (a kislany a lovagra, akit aztan utana kiszekal a vilagbol…) ez az elet maga. a kuzdes. de a penz, a gazdagsag, ahogy a hirnev is, nagyon veszelyes. nagyon kevesen tudnak vele jol banni. gazdagsag alatt a tulgazdagsagot ertem. eltavolit a kornyezettol, eltorzitja a kapcsolatokat… es vegul az embert magat is. a penz egy mertek utan, es nem is olyan nagy mertek utan, elveszti valodi szerepet, es celle valtozik, nem eszkozze. (a sajat esetem, ha valakit erdekel: amig nem volt penzem, en is orultul vagytam ra, gyerekkorom ota. most van, boven, teszem a dolgom, elvezem a munkam, a penz egyre tobb, de mar onmagaban nem motival. nem akarok kiszakadni a kornyezetembol, nem akarok uj, gazdag baratokat, jok nekem a mostaniak :))

    2. befektetesekrol. biztosan hulye vagyok a penzugyekhez, de en azt latom, hogy biztonsagra torekedve hosszu tavon max. a gazdasag novekedeset lehet magunkenak tudni. minden, ami ezen felul van a nyerest es a bukast ugyanolyan mertekben tartalmazza. a vilag gazdasaga zart rendszer, a penz az ember altal eloallitott ertekek egyfajta lekepzese. (ha jol mukodik… marpedig ez mindenki celja). honnan teremtodik tehat barkinek is nagyobb vagyona, mint amit a kozosseg eloallit? hat masoktol. van aki “elnyer” masoktol. minden tozsdei nyereseghez tartozik egy ugyanakkora bukas (leegyszerusitve, de a lenyeget megtartva). az excel mindent elbir… nem ez a nehez resze a dolognak. hanem a lenyeg megertese, es a “joslas”… szoval miert gondoljuk azt, hogy mi csak nyerhetunk? ez nem vallana prudens viselkedesre. biztosan meggazdagodni ugy lehet, hogy tobb erteket allitunk elo, mint amennyire nekunk szuksegunk van, azaz termelunk. ja, es persze nem egyedul… nem taxizassal. (most nem beszelek a stricikrol, a drogkereskedokrol, stb. mert ott meg lonek) mas szoval ertektermelo ceget epitunk, munkat adunk embereknek. egyebkent jo otlet lenne a hazunkra felvenni 5%-ra hitelt, majd befektetni 12%-ra. volt aki ilyen tanacsot adott nekem :) persze o fektette volna be nekem :) nem tagadom: vannak, akiknek fantasztikus erzekuk van a piachoz, a tozsdezeshes, az ertekpapirokhoz, stb, es vegytiszta penz-zsonglorkodessel meses vagyonokat keresnek, de ezeket a vagyonokat akkor is masok “dobtak ossze” nekik. hat el kell donteni, hogy vagyunk-e ilyen penzugyi zsenik :)

  55. magyartarka

    Kedves Hozzászólók!

    Először is kérdések a Geszti Danihoz …

    1. Miért írtad azt 2006. 06. 29.-én, hogy “Az ég áldjon titeket!”? Én ebből negatívumot olvasok ki az üzleti tranzakciókra vonatkozóan, mármint hogy annak, aki a merész ügyletekbe belevág komoly égi segítségre lehet szüksége.

    2. Zoltánnak adtál 2006. 08. 05.-én egy kb. befektetési tanácsot. Ott azt olvastam, hogy a lakáskiadásból származó havi 40.000,- Ft fedezi a 2 kölcsön (1.jelzálog-, 2. lakásvásárlási kölcsön) havi részletét. Hát akkor azt a hitelt biztos legalább 100 évre adták, de melyik bank ad egyszerre 1 embernek 2 ilyen volumenű hitelt? És ahhoz mennyit kell keresni havonta?

    Azután a saját eszmefuttatás…

    Én azt gondolom, hogy a Dani alapötletei jók és nem is légbőlkapottak, csak éppen nem mindenki élhet velük és néha a számolással baj van.

    Ezek az ügyletek az olyan ősidőktől fogva ismert közmondásokból élnek a pénzünkön kívül, mint pl. “Aki mer az nyer” meg “Többet ésszel, mint erővel”.

    A Dani 25 éves, jól keres, nincsen családja és valószínű nagyobb kötelezettsége sem. Ezekkel a feltételekkel megengedhet magának nyugodtan egy több milliós bukást is, mert az után még minden további nélkül talpra tud állni. Nem így egy 45 éves munkanélküli családapa, aki esetleg vidéki és ezáltal az esélye

  56. return.value

    Üdv a hozzászólóknak!

    Jóskapista: Nem akarom Kyiosaki-t védeni, nem hiszem, hogy rászorulna. Valószínűleg nem a jó könyvvel kezdted. Először a Gazdag papa, szegény papa címűt kellene elolvasnod és utánna a Cashflow négyszöget. Nekem ez utóbbi könyv elolvasása fordulópontot jelentett az életemben. Be tudtam tájolni, hogy hol tartok és mi az, amit szeretnék elérni. Rájöttem, hogy kb SEHOL nem tartok, pedig szinte mindenem megvan, amire egy “átlag” magyar vágyik: lakás, autó, egy lakás kiadva, egy másik közepes lakás ára értékpapírban. Egy a bibi: a havi 15.000Ft-os cashflow. Ennyit termel a kiadott lakás a hiteltörlesztésen felül. Ha beütne valami komoly baj, akkor erre a 15.000Ft-ra tudnék minden hónapban számítani, ami nyilván azt eredményezné, hogy elkezdeném felélni a tőkém.

    A Dani által leírt módszer is nagyban hasonlít ahhoz, amit Kyiosaki leír: Használd más pénzét olyan eszközök vásárlására, amik folyamatos cashflow-t termelnek. Ha így csinálja, jól csinálja, gratulálok neki!

    Én személy szerint nem hiszek az évi fix 12-20-mittudoménmennyi százalékban az értékpapír piacon. Tóth úr (és az összes pénzügyi tanácsadó) is tudja, csak nyilván nem szereti reklámozni, hogy azokban az országokban, ahol már régóta működik a tőzsde, gond nélkül találunk olyan 10 éves periódusokat, ahol a részvény alapú befektetések jó, ha megtartották a kezdeti értéküket, olyan periódust pedig, ahol a részvény hozamokat megverik a kötvény hozamok, még többet találunk.

    Sokan mondták már ebben a topicban, hogy a legjobb befektetés az önképzés. Én vitatkoznék azzal, hogy egy egyetemi diploma ér-e bármit is (szerintem nem), de az kétségtelen, hogy a pénzügyi képzésbe fektetett idő meg fog térülni. És felteszem a kérdést: mit tanultok abból, ha havonta befizettek egy befektetési alapba? Szerintem nem sokat… Bár még mindig jobb, mint venni egy új plazma TV-t árúhitelre. Ajánlott irodalom: Robert T. Kiyosaki: Ki vette el a pénzem?

    Jó pénzcsinálást mindenkinek!

  57. Jóskapista

    Kedves Return.value!
    Azt vártam, hogy miután az általam birált Kyiosaki könyveit tanulmányoztad, rájöttél-e arra, el lettél-e igazítva, mit csinálj a portfólióddal, a havi 15.000Ft-os cashflow-d, mivel tudod növelni.
    Ez érdekelne engem, de nagyon.
    Üdv.

  58. Dani

    return.value!
    Lényegében egyetértek veled! A részvény alap h nem teljesít jól mindig stb az kicsit necces mert ha az alapkezelő menedzselt befektetési társaság akkor az folyamatosan változtatja az alapban lévő részvényportfóliót(10éves mélyrepülést nemtok elképzelni)!De egyébként alapokat is lehet változtatni és a jobban teljesítőbe átváltani!!
    Lehet h nem minden ember akar pénzügyekbe beletanulni és lehet nem is mindenkinek menne..ezért rábízza magát egy tanácsaadóra..
    Az említett könyveket jómagam is most szereztem be és még jópárat mellé.. egyetemi diploma azért ér vmit de abban igazad van h van akinek semmit.Jómagam közgaz szakon tanulok és van itt mindenféle tárgy de ami pénzügy és befektetéssel kapcsolatos az bizony hasznos. És ezeket komolyan is veszem.Aki csak diplomát szerez és “minden” tantárgyba beletanult kicsit az egyikkel sem fog kitűnni. Az egyetemi oktatás elméleti képzés.Az említett könyvek sokkalta inkább gyakorlati megközelítésű.. kettő együtt remélem igazán hatékony lesz!

  59. return.value

    Kedves Jóskapista!
    Kiyosaki a több száz “hogyan gazdagodj meg x lépésben” könyv íróival szemben azzal kezdi, hogy ez a könyv nem azoknak szól, akik egy lépésről-lépésre útmutatót szeretnének. Azoknak szól, akik meg akarják érteni a dolgok mikéntjét, miértjét.

    Nem akarlak elkeseríteni, de ha te olyan könyvet/útmutatót/tanácsadót keresel, akitől konkrét receptet vársz a pénzcsinálásra, nem hiszem, hogy sikerrel fogsz járni. Egyszer csak majd azon veszed észre magadat, eltelt 10-20-x év, és te még mindig arra vársz, hogy megmondják neked a tutit. Senki nem fogja megmondani…

    Azért pár szóban, hogy merre indultam el:
    0. Szembenézni a jelenlegi helyzeteddel. Talán ez a legnehezebb. Besorolni a bevételeidet a 4 negyed valamelyikébe. Nekem ez kb 95%-ban az “E” negyed. Az “E” negyed persze nem véletlen, a habitusom alapján nekem ez (volt) a jó. Megtaláltam magamban az “E” negyed összes negatív vonását és elkezdtem tudatosan átformálni a gondolkodásom, hogy ezeket a vonásokat levetkőzzem.
    1. Rengeteget beszél Kiyosaki az időről. És tényleg: el kell határolnod minden napból legalább 2-3 órát amikor semmi mással nem foglalkozol, csak a pénzügyi tudásodat fejleszted. Nem kell mondanom, a Net tele van hasznosabbnál hasznosabb anyagokkat, fórumokkal, illetve várásolhatsz szép számmal könyveket is. Lehet ám ezt éjféltől hajnal 2-ig is csinálni, amikor a család már alszik! Az internet megvár. ;)
    2. A csapat. Nekem sajnos nem sikerült még a Kiyosaki féle “álomcsapatot” összehozni, de már vagyunk páran, akik úgymond együtt gondolkozunk. (Van benne programozó, könyvelő, adótanácsadó, grafikus…) Együtt járunk tanfolyamokra (pl most hétvégén is lesz egy tőzsdei tanfolyam), ajánlunk egymásnak olvasnivalót, megbeszéljük az ötleteinket, vagy Cashflow-t játszunk. Keress te is olyan embereket, akiket érdekel a téma és hajlandóak időt áldozni a dologra.
    3. Ismerkedj meg minél több befektetési formával. A tőzsde nem az egyedüli platform a pénzkereséshez. Érdekes dolog, és amíg nincs jobb ötletem, én is az értékpapír piacon próbálok kereskedni több-kevesebb sikerrel. Sajnos a Kiyosaki könyvekben oly sokszor említett hitelt veszünk fel az ingatlanra, és kiadjuk módszer itthon nem működik. Legalábbis én nem találtam megfelelő forrást hozzá. Pedig igen-igen alaposan körbejártam a témát, és nem kevés számítást végeztem. Ez van, egyszerűen nagyon drágák még a hitelek. Folyamatosan keresem a lehetőségeket, pl bevásároltam egy induló cégbe is, egyenlőre évi 10%-ot fizet osztaléknak, meg vagyok elégedve.
    4. Vezess pontos nyilvántartást! Fizess mindent kártyával, töltsd le a bankodtól a tranzakciókat és kövesd figyelemmel a költéseidet / bevételeidet. Én szemrebbenés nélkül fizetek akár egy ezrest is kártyával, nem érdekel a pénztáros szemforgatása. ;) Használj valami nyilvánatartó programot. Én a Microsoft Money-t használom, csak javasolni tudom mindenkinek. Egyszerre tartom benne nyilván a portfolióm, a számláim, a vállalkozásom, a készpénz mozgásokat, egyszóval: mindent.
    5. Gyúrjál saját cég alapításra, én is ezt teszem. ;)

    Kedves Dani!
    Nem 10 éves mélyrepülésről beszéltem, hanem 10 éves periódusról. Amikor az elején a portfoliód X$ a végén pedig Y$. Továbbra is állítom, hogy sok olyan periódus van, amikor X >= Y. Egyébként Tóth úr is feszegeti ezt egy cikkében és megoldásként a 20 éves periódust javasolja. ;)

    Bocsi, ha hosszúra nyúltam.

  60. Dani

    rendben igazad van :) ugyanakkor ezt elkerülendő érdemes hozamot realizálni.. persze nehéz lehet eltalálni mikor érdemes! Ugyanakkor ha előáll az említett X >= Y az érdekes h ez mennyi idő alatt játszódott le.. Mert ha hirtelen zuhanás volt akkor abból rövid időn belül többnyire lehet profitálni ha pedig egy hosszabb folyamat akkor azt időben észre kell venni.. node nem próbálok okoskodni mert látom előrébb tartasz pénzügyi gondolkodás terén de igyexem én is ezen az úton előre..

  61. Jóskapista

    Return.Value!
    Az én eddigi stratégiám az volt, hogy kihasználtam a kormány által a törvényekben tudatosan? vagy hozzá nem értésből előálló kiskapukat.
    Pl.
    1. Végy 200 ft-ért kárpótlási jegyet és válts be 1000 Ft-os részvényre
    2. Vegyél államkötvényt. ami akkor 20-30%-ot hozott és még az adódból is leirhatsz 30%-ot(szja)
    3. Fizess be egy befektetési szövetkezetbe, mondjuk 100.000 ft-ot és adóban visszakapsz 300.000 -et
    4. stb stb

    Mondjuk ezeket a lyukakat már betömték, de hosszú távra még mindig jó a lakástakarékpénztár 15-18%-os hozammal, amit 8 év mulva bármire elkölthetsz.
    Szóval megéri az adótv-eket lapozgatni.

  62. Béla

    Kedves “Lala 2006. június 13. 14:16″!
    Remélem nem bántom meg, de lássa be abszurd, hogy negyven éven keresztül 1000 forintos átlagkeresettel számol.
    Úgy gondolom, hogy ma egy alsó középosztálybeli is megkeresi a 160 000 ft-ot tisztán. Az egyszerűség kedvéért folyamatos inflációt illetve béremelkedést feltételezve, az elmúlt 46 évre havi 80500 Ft átlag keresetet számolva, az éves kereset 10 %-a 96600Ft. Ez az összeg, hogy az Ön példájánál maradjunk, 1960. jan. 01.-vel kezdődő és évenkénti befizetéssel, 2006. dec. 31.-ig legalább 164 691 166 Ft-ot hoz. Valószínűleg kevesebbet számoltam a ténylegesnél, mert az épp kezemben levő kalkulátoron már nem fértek ki az utolsó számjegyek ezért azokat lefelé kerekítettem.
    Tisztelettel: Béla

  63. Béla

    12%-os hozammal számoltam.

  64. Dani

    azért az elmúlt 46évből csak az utóbbi 16évben emelkedtek jelentősen a bérek..
    Hangsúlyozni inkább azt kéne h a ’90es évekbeli 30% körüli infláció a jövőben nem elképzelhető,így akkora pénzromlás sem!Nálunk nem érdemes ilyen időtávot számolni a múltra visszamenőleg! Hazánkban a pénzügyi piac az új évezred környékén kezdett kialakulni csupán!

  65. magyartarka

    Nem értem, hova tünt a mondanivalóm nagyobbik része szept. 11-én. Azt hittem mikor megláttam a félbehagyott mondatomat, hogy a hozzászólás terjedelme behetárolt, de látom, más még hosszabbakat ír. Szóval nem értem, de lehet, hogy csak a hülyeséget cenzúrázzák. A Daninak (nem a Geszti Daninak) üzenem, hogy állítólag lehet felvenni 100 %-os jelzáloghitelt egy lakásra. Ehhez persze érvényes lakás + kiváló kereset szükséges és gondolom egy kis ismeretség sem árthat. Körül kell nézni az újkeletű Hitelcentrumokban.

  66. Dani

    tudom tudom.. épp ma azaz tegnap hallottam erről.. de ki tudja milyen jövedelem kell ahhoz..

  67. Béla

    Tisztelt Dani! 2006. szeptember 17. 16:59
    Szándékosan fogalmaztam úgy, hogy “Az egyszerűség kedvéért folyamatos inflációt illetve béremelkedést feltételezve”. Tehát egy durva átlagot vettem, mint ahogy a számolásom sem egy pontos érték volt. Arról nem is beszélve, hogy az infláció, csak akkor hat rám érdemileg, ha a pénzem a matrac alatt pihen, vagy a Bankban. Egy jó konstrukciójú befektetési alapban, nem csak követi az inflációt, hanem hasznot is hoz. Tehát, hogy egy hozzávetőleges számításban az infláció csúcsait – völgyeit, vagy egy átlagot számolok, szerintem nincs sok jelentősége.

  68. Béla

    Valamint, az sem elhanyagolható szenpont, hogy név értékben, vagy reál értkben gondolkodunk.

  69. Gábor Zsolt

    SAziasztok!

    Return Value!

    Emilben értekezhetnénk?

    Zsolt

  70. return.value

    Szia Zsolt!
    return.value kukac freemail.hu

  71. Z

    Hát nemtudom!
    NEKEM NEM TETSZIK EZ A HONLAP!
    EGY KIS TISZTESSÉGET(András ÚR)!

  72. T.I.

    Z!

    Azért kifejthetnéd…

  73. Pánkó

    Tisztelt Tóth Úr
    Tisztelt hozzászólók!

    Nagyon tetszik a honlap, sajnos csak nemrégiben találtam rá.
    A hozzászólások többsége a gyors, kockázatos, de magas hozammal kecsegtető befektetésekre éleződött ki és sajnos összekeveredtek a nyugdíjcélú magrakarításokkal.
    Amely megtakarítások tudomásom szerint a hosszú távra és garantált hozamra épülnek.
    Ugyanakkor tudom, hogy a nyugdíj nem kor, hanem pénz kérdés, és tudom mindenkinek más a kockázattűrő képessége,de szeretném megkérni azokat akik hitelből szeretnének saját tőkét kovácsolni és kockázatos részvénybefektetésekbe fektetni ne nevezzék ezt nyugdíjcélnak, mert ez tiszta spekuláció.
    Az én véleményem hogy mindenki tegye félre min. a jövedelme 10-15%-át 10-20-30-40 évre egy nyugdíjprogramba, üzleti biztosításba a választásban kérje tanácsadó (nem ügynök) segítségét és biztosan jól fog élni és nyugodtan fog aludni mind aktív, mind nyugdíjas éveiben egyaránt.

    Köszönöm

    Pánkó

  74. macropolo

    Kedves Dani!
    Saját hosszútávú programunk végigvitelénél a legfontosabb az, hogy következetesen tartsuk be azt a stratégiát, ami biztosítja a célunk elérését. Ez a mi felelősségünk. Ha pénzügyi tanácsokat adunk, akkor az másokért való felelősség is, hiszen mások életébe avatkozhatunk bele. Ekkor törvényi, szakmai és erkölcsi elvárásoknak is meg kell felelnünk. A megfelelés minősége mutatja a hitelességünket.
    Egy valódi pénzügyi tanácsadó pontosan tudja, hogy neki nem a hozamokat kell “garantálnia” ügyfelének, hiszen azt “garantálják” a megfelelően megválasztott pénzügyi eszközök, neki azt kell “garantálnia”, hogy az ügyfél mindig be tudja tartani a stratégiát. Akkor is, ha nem tudja, mert pl. történik vele valami. Ehhez a lelkesedésen túl több kell: védelem. Egy hosszútávú stratégia igazi kockázata ugyanis maga az ember.
    Most csak a minimális szakmai elvárásokhoz két megjegyzés:
    1. Hitelből stratégiát építeni még hosszú távon is nagyon-nagyon veszélyes!! A teljes táv alatt a befektető folyamatosan ADÓS pozícióban van, ami még kockázatosabbá teszi a stratégia betartását.
    A hitel az egyik legspeciálisabb, legkevésbé standardizálható, a legjobban “intézményfüggő”, bonyolult pénzügyi eszköz, pénzügyi konstrukció ezért egy hosszú távú stratégiát nagyon sérülékennyé tesz.
    2. Egy ingatlan bevételtermelő képessége nem folyamatos, ezért kockázatos. Egy ingatlannak nemcsak értéknövekedése van, hanem értécsökkenése is (állagromlás, bérlők által okozott kár), bevétel mellett kiadás is terheli (adó, állagmegóvás, bérlőkeresés), valamint nem mindig “termel” (nincs bérlő, költség van).
    A pénzügyi tanácsadás szakma, ahol a tanácsadó igazi emberi és szakmai felelőssége nem a legtöbbet hozó pénzügyi megoldások helyes kiválasztásában, hanem az ügyfele céljának eléréséhez optimális pénzügyi stratégia felépítésében van.
    Ez pedig más kategória, mint bűvészkedés a számokkal.
    Köszönettel,
    macropolo

  75. baugabi

    Remek a honlap gratulálok dr Tóth Andrásnak.
    Sok véleményt elolvasva szinte senkisem beszélt olyan
    ingatlanbefektetésekről ami gyors és magas cashflowt biztosít még bevállalható kockázat mellett.
    Például az ingatlanfejlesztésekben amikor a a legnagyobb
    tőkénket az agyunkat tornáztatjuk,könnyedén túlszarnyalható
    a már már csodaként emlegetett bűvös 10 százalék hozam.
    Bár az is igaz hogy itt némi szellemi munkára , szervezésre
    projectmenedzselésre szűkség van.
    De azért nem nekűnk kell a csákányt fogni, ijedtségre semmi
    ok.
    Én egyébként az összefogásban látnám a megoldást, hiszen
    néhány millíóval még nem leszünk nagytőkések.
    Tízmilliós befektetéssel külön külön mindenki csak egy kis lakást vehet és mivel a papíron ez is müködhet de azért a valóság mást mutat, amit helyesen macropolo is megírt.

  76. baugabi

    Ha csak néhány hónapig nem termel az ingatlan máris
    dől a szépen megtervezett számításunk.
    Bár nekem még ingatlan építésen, felújításon még nem sikerűlt veszítenem ,de már előfordult ilyen is ami szerintem hozzá nem értésből, rossz helyválasztásból,
    kedvezőtlen anyagbeszerzésből, nem kellő felkészűltségből
    ered.
    Egy garzont amit 7M -ért vásároltunk és 50E -ért kiadjúk
    állítsuk szembe egy hotelszobával ami nem kerűl többe a mégépítése viszont a hozama 50 százalékos telítettség esetén is 10E /nappal számolva is a háromszorosát hozza.
    És ebben még van tartalék egy közepes hotel vagy panzió kb
    80 százalék körűl megy. itt a magas labda
    Köszönettel baugabi

  77. M63

    Kedves baugabi,
    20 éve dolgozom szállodában azért azt nem kellene elfelejteni, hogy a szállodaipar elég élőmunkaigényes és energia igényes plusz az egyéb kötelezöen beépítendő dolgokról pl: tűzvédelmi rendszer, légkondi stb. És azért ha nem Bp. belvárosi vagy hegyvidéki részén van akkor azért azt megnézem hogy mikor 80%-os a kihasználtság. Nem is beszélve hogy itt csak aranyáron jutunk ingatlanhoz/telekhez!! Egy közepes szálloda vagy panzió (40-50szobás) építési költsége pedig milliárdos nagyságrendü….
    Egyébként nekem is nagyon tetszik az oldal megmozgatja az ember agysejtjeit:-)))

  78. Attila

    Sziasztok!

    2006.08.31.-én tehát még a kamatadó bevezetése előtt kötöttem egy hosszú távú 20évre szóló Unit-linked befektetést (életbiztosítással van kombinálva, ami évi 800 Ft) Persze bnőm nem ajánlotta.

    A lényeg, h 20 éven keresztül – ha lesz plusz pénzem a kötelező befizetés mellett -, azt is adómentesen fialtathatom.
    Ha mint banbetét tenném be hozzájuk akkor 3hónapra 25e Ft-tól 7,1% az éves kamat, ha a kamatjövedelmet amit 3 hónap múlva termelt nem veszem ki, hanem tovább kamatoztatom akkor az már több mint 10% tisztán éves szinten. -> amiért “nem csináltam semmit”.
    De persze tehet befektetési alapba is (ami tavaly 18% volt, persze ez nem garancia a jövőre).
    +még jár adókedvezmény is. :)

    Tudom ez nem a nagy hozam (mint az évi 30-40%), de jelenleg nemigen tudok jobbat, ami biztos.

  79. Gábor Zsolt

    Sziasztok a következőről várok véleményt:

    Felveszek 3 000 000 Ft chf ingatlanfedezetes hitelt 30 évre

    A törlesztőrészlete 17 500 Ft/hó. 30 év alatt 6 300 000 Ft

    Ha a felvett 3 milliót befektetem a következő érdekes erdmények lesznek:

    Minden havi hozamból levontam a 17 500 Ft-ot, így tehát pozitív készpénzáramlást számoltam. Havi kamatos kamattal számoltam
    7% nettó induló kamat: havi + 0 Ft
    8% havi +2500 Ft 30 év után 6 725 000 Ft
    9% havi +5000 Ft 30 év után 12 153 000 Ft
    12% havi +12 500 Ft 30 év után 46 687 052 Ft

    Tehát, ha van olyan alap, ami tudja legalább a 9%-os kamatos kamatnak megfelelő hozamot, akkor a befektetés kitermeli a hitelt kamataival. Plusz marad 12 153 e. Ft.

    Jó ez?

    Zsolt

  80. baugabi

    Kedves M63!

    Van néhány dolog amiben nem adok igazat neked.
    Nemcsak Budapesten vannak frekventált helyek ahol a szállás-értékesítés 50 százalék feletti. Abban viszont van némi
    igazság hogy a 80 százalékot csak megfelelő helyen nagyon jó felkészültséggel lehet elérni de azért nem lehetetlen.
    A hasonlatomban leírt tényeket továbbra is tartom mégpedig
    most is állítom hogy ha csak szálláshelyet kell építeni az szobánként nem kerül többe mint egy átlagos garzon.
    Az élőmunka igényre csak annyit hogy ismerek olyan 20 szobás
    nívós panziót ahol a család két tagja látja el az összes feladatot. Abban viszont igazad van ha éttermet , bárt stb
    is tervezel ott valóban nagy az élőmunka igény, de az már egy másik történet és annak a jövedelmezősége is egészen más
    Hol dolgozol csak a város érdekelne

  81. macropolo

    Kedves Zsolt!

    A számok szépen mutatnak, de a tények sosem ilyen szépek. Vannak olyan alapok, ami évi 9%-ot tudnak, sőt többet, de nagy biztonsággal csak 8-10 vagy annál hoszabb távon, átlagosan. Közben van, hogy kevesebbet, vagy negatívat “hoznak”. Mvel a hosszú távú befektetésnél szinte végig vételi pzícióban vagyunk, az a jó, ha az árfolyamok alacsonyak, aztán az utolsó mondjuk harmadban meglódulnak. A Cost average effektus az igazi hozamtermelő. Te a számításodból kifelejtetted a kamatos kamat hatásból, hogy a hozamtermelő tőkébl folyamatosan kivonod a havi kamatterhet, ami a 9-10 vagy annál nagyobb hozamtermelő képességű alapoknál, az ezzel járó “volatilitásból” adódóan kockázatos és hozamtermelő-képesség csökkentő.
    Ha ez ilyen egyszerű lenne, ahogy te számolod, …
    Köszönettel,
    macropolo

  82. Gábor Zsolt

    Szia Macropolo

    Úgy számoltam, hogy a havi hozamból kivontam a havi törlesztőrészletet. Ami maradt, az növelte a lekötött tőkét.Így adódott, hogy 7% esetén a havi hozam 0 Ft volt.
    Afelett pozitív.
    Persze nem lehet havonta kiszedegewtni a pénzt. Esetleg évente.

    Kösz
    Zsolt

  83. CHAS

    SZIASZTOK.

    NAGYON TETSZIK A TOPIC, ÉS SZÍVESEN OLVASGATLAK BENNETEKET.:)
    ÉN MÉG CSAK 21 ÉVES VAGYOK, DE MÁR MOST MEG AKAROM ALAPOZNI A JÖVŐMET, ÉS NEM FELTÉTLENÜL KÉTKEZI MUNKÁVAL, INKÁBB BEFEKTETÉSEKKEL. SAJNOS KEZDŐTŐKÉM NINCSEN, DE SZÍVESEN VESZEK MINDEN JAVASLATOT, VAGY SEGÍTSÉGET, AMIVEL ELINDULHATNÉK A MEGGAZDAGODÁS ÚTJÁN. KÖSZÖNETTEL: CHAS

  84. macropolo

    Kedves Zsolt!

    Ha évente szedegeted ki a hozam egy részét a törlesztésre, az mindjárt jobban hangzik, de akkor egy darabig egy évet mindig más forrásból finanszírozni kell. Pár év után már hoz annyit a tőke, hogy egyre nagyobb biztonsággal fél év, majd negyedév után is ki lehet már venni. Vagyis anyagi védelemre (tartalékra) és fegyelmezettségre szükség van, mert mint írtam korábban, egy befektetés legnagyobb kockázata maga az ember.
    Egy optimális stratégiának mindig része egy intelligens védelem, ami a megvalósíthatóságot bizosítja.
    macropolo

  85. Gábor Zsolt

    Üdv macropoló

    A döntést az is indokolná, hogy ilyen összegben van kint kölcsönbe adott pénzem.Valamint a többi befektetésem hozama
    fedezetet nyújt a hitelre.
    A kérdés az, mit nyerek az egésszel, jobban járok-e azzal, ha felveszem, mintha összerakom?

    Zsolt

  86. macropolo

    Kedves Zsolt!

    Természetesen a teljes pénzügyi helyzet ismeretében lehet felelősségteljes tanácsot adni. De az új információ birtokában (kölcsönadott pénz!) rögtön érdemes felvetni, hogy a kölcsönadott pénz biztonsága mekkora?
    macropolo

  87. Dávid László

    Tisztel dr. Tóth András!

    Amennyiben 40 évig havi 10.000 Ft-ot rakunk félre, akkor átlagos évi 12%-os hozammal kalkulálva növekszik a pénzünk 100.000.000 Ft-ra. Pont ez a bökkenő a dologban.

    (1) Ki garantálja az évi 12%-os növekedési ütemet? Mikor a hozamkörnyezet jelenleg 7-8% közötti, de az is akkor, ha pénzünket a pénzpiacon fektetjük be (DKJ, államkötvény). Annak ismeretében, hogy előbb utóbb ERM II. tagok leszünk még irreálisabb az a feltételezés szerintem, hogy 20 év múlva is a hozamkörnyezet 12% körül lesz (az ingatlanpiacon sem lehet tartósan 12%-os hozamot elérni) –> Amennyiben az időközben összegyűlt pénzünket szeretnénk folyamatosan az ingatlanpiacra “csepegtetni”, akkor sincs lehetőségünk 1/100-ad vagy 1/10-ed lakást megvenni –> amíg össze nem gyűlik a megfelelő összeg, szintén csak a pénzpiacon van lehetőségünk befektetni a félretett pénzt.

    (2) A fenti számítás is csak qabban az esetben igaz, ha havonta lenne a tőkésítés –> általában a bankok a betétekre negyedévente / félévente tőkésítenek. –> a 3 hónapos DKJ-vel pedig szintén negyedéves tőkésítési tervet lehet teljesíteni.

    (3) Nem beszéltünk az inflációról –> a megszorítások után, amennyiben sikeres lesz a program megint elindul a gazdasági növekedés (azért ez egy reális feltételezés), ami ugyebár az infláció nüövekedésével jár együtt. Így a reálhozam még 12%-os nominál hozamot és 3%-os inflációs rátát feltételezve: (1+reál)/(1+infl) – 1 = 8.5% lesz.

    Mindent egybevetve 10%-os nominál-hozamot, 4%-os átlagos inflációs rátát feltételezve pénzünk kb. 15 M Ft-ra gyarapszik –> ha feltételezzük, hogy ezt a nyugdíjba vonulás után már nem fektetjük be, és átlagosan 15 évig élünk még, akkor egy hónapra leszámítva 44 eFt-nk lesz.

    És akkor a reálizált hozamok után fizetendő adókról nem is beszéltünk.

    Csodák nincsenek!

    üdvözlettel:

    Dávid László

  88. Dávid László

    Bocsánat!

    reál_hozam = (1+nominál)/(1+infl) – 1

    :-)

    üdv,

    Dávid László

  89. Ferenc

    Sziasztok!

    Végig olvastam a hsz.-ket és többen is emlitik ingatlan fedezetre jelzálog kölcsön az ingatlan 100%-ra. Szóval engem nagyon érdekelne hogy melyik intézményben juthatnék ilyen kedvező hitelhez? Válaszotok előre is köszi.
    Üdv Feri

  90. Dani

    nem tudom mennyire számít ez kedvezőnek, de az biztos,h ahhoz h 100%-ra kapjuk “megfelelő” jövedelem szükséges..
    A PSZÁF oldalán utána lehet nézni h melyik intézmény.. (Budapest Bank pl)

  91. Ferenc

    Budapest bank ingatlan 70-80%-ra ad ettől nincs jobb ajánlat.De ha te találsz megköszönöm a linket.:-)
    Üdv

  92. hzs

    Érdekelne miért tartjátok a banki szakembereket teljesen hülyének? A bankok többségénél nem csak hiteleket, de befektetési alapokat is kínálnak. Ha a bank az állami támogatás nélküli lakáshitelt szívesen odaadja 5-6%-os THM mellett miközben ezt a pénzt teljesen kockázatmentes “biztos” átlagosan 12%-os hosszútávú befektetésbe is helyezhetné, az azt jelenti hogy ott csak hülyék dolgoznak. Lehet hogy Ők másképp számolnak? Talán szerintük túl nagy a kockázata ezeknek a biztos 12-14%-oknak? Inkább áthárítják e kockázatokat a nagy önbizalmú kisbefektetőre aki még a lakását is hajlandó kockáztatni?
    Persze a kockáztatás nem jelent biztos veszteséget….akár sikerülhet is, és elmondhatja milyen jól számolt. Ha pedig mégsem akkor keressük a bűnbakot

  93. Dani

    a bank deviza alapú jelzálog hitelt ad 5-6%os THM mellett! Nem csak úgy adja a pénzt,hisz fedezet nélküli személyi kölcsönök ennél jóval nagyobb THM-mel bírnak.. épp azért mert nem hülyék..
    A devizahitelek és a deviza betét szla-k pedig nem hiába “mennek” alacsony/alacsonyabb kamattal.
    Tehát ne úgy képzeljük el a dolgot,h a bank ad nekünk pénzt 6%-on csak úgy pedig neki is ott lenne a lehetőség befektetni.

    Ferenc!
    nem jártam utána a dolognak,de biztosan emléxem h hallottam. Aki nem hiszi járjon utána ;)

  94. Dani

    Dávid László!
    Ha olvasta Tóth úr többi írását akkor tudja h nem állampapírokról beszélt..
    Bankoknál lehetőség van havi tőkésítésre, sőt még gyakoribbra is(pl otp megtakarítási szla)
    Inflációt épp a csomag pörgeti fel,míg a gaz.növekedés lassul.. Utána pedig a jegybank monetáris politikája révén kell olyan inflációs szintet meghatározni mely segíti a fejlődést..
    Az adóról nem hiába nem kellett szólni,mert van olyan befektetési forma,mely mentesül ettől!
    A 12% nem garancia hanem átlag..sőt, egyetlen ország értékpapír hozamának átlaga az elmúlt évtizedek alapján. Mára viszont az egész világ kitárulkozik a befektetők előtt..
    Így talán már árnyaltabb a kép

  95. Pánkó

    Szia Ferenc!
    Attól függ mi a hitel felhasználásánek a célja és Ft, vagy deviza alapon veszel fel hitelt.
    Ha lakást szeretnél önerő nélkül akkor az nehéz lesz.
    Ha viszonylag magas a jövedelmed, akkor Ft-ban is, devizában is próbálkozz az Erste banknál náluk a HBÉ %-ban a legmagasabb a kihelyezhető hitel nagysága HB100% is lehet, sőt forgalmi 100% is, nagyon ritka.
    Ha a jövedelmed kevesebb, akkor próbálkozz az ellánál Ft alapon, KSH adatokból vizsgálják majd a munkabéred, ha szürke munkás, vagy minimálbéres vállalkozó vagy.

    Az én véleményem ha biztosra akarsz menni egy kiegészítő fedezet.
    Sok sikert!
    Csá!

  96. Ferenc

    Üdv Pánkó!

    Nagyon köszi a hsz,jó kiindulópontot adtál,és végre valami konkrétum ahol elkezdhetem az érdeklődést.Még1× THX
    csaó

  97. Gábor Zsolt

    Kedves Dávid László!

    Több olyan alap is van, melynek hozama 20 % körüli. A hosszútávú értékpapírbefektetés szerintem nem csak államkötvényről szól
    A befektési portfoliónkban ha kisebb mértékben kockázatos befektetéseket eszközlünk, az akár 2- 3 %-al megdobhatja a portfolió hozamát!
    2 Alternatíva az is, ha egy kamatperiódus végén a 2-3 millió forint hozammal tőzsdézünk. Így csak a hozamunkat kockáztatjuk.

    Jó munkát!

    Zsolt

  98. Jozeph

    Tisztelt Mindenki. Nagyon jó ez az oldal.Kedvenc olvasmányom lett.Úgy gondolom, hogy az információ hiány a baj, nem az, hogy az emberek buták. Például megnéztem egy mondjuk “NAGYON JÓ BANK” értékpapírjainak hozamát.Bizony 2004 és 2006 novemberek között egy közepes kockázatúnak minősített értékpapír, 7,6% körüli hozamot mutatott. Azután…Én nem értem, hogy amikor az árak ilyen mértékben emelkednek, miért ilyen alacsony az infláció, és azt is nehezen akarják a bankok megadni.Mit tesznek az un vásárlói kosárba amikor ezt a következtetést vonják le?
    Tóth úr írásait olvasva én jónak tartom.Amit néhány sorban le lehet írni, nem sok.Az ingatlan piacról kialakított véleményével, a trend leírásával egyet lehet érteni.Az lenne jó ha más területen is véleményezné az alapokat.Például egy ismerősöm azt mondta, hogy ha van annyi pénzem, hogy havi rendszerességgel be tudok fizetni egy életbiztosítási konstrukcióba, ne tegyem.Inkább valamilyen befektetésben gondolkodjam.Likvid, és lesz olyan jó hozamom 15 év alatt ha ügyes vagyok több mint egy biztosítási konstrukcióban.

  99. Dani

    “lesz olyan jó hozamom 15 év alatt ha ügyes vagyok több mint egy biztosítási konstrukcióban”
    bruttóban,és nettóban is? mert a UL kamatadómentes!! Meg mégpár előnye van..

  100. Csaba

    Üdv mindenkinek!
    Érdeklődve olvasom a hozzászólásokat,mert kifejezetten érdekel a téma.Valójában idegen nekem ez a terület{pénzügyek},de tanulni sosem késő!Egy kérésem{kérdésem}lenne bárkihez!Szeretném ha valaki leírná,hogy milyen képlettel lehet utánaszámolni annak a verziónak,hogy havi 10000Ft befizetéssel 12%-os hozammal számolva 100 millió körül kapunk.Köszi!

  101. Csaba

    Bocs!Az előbb kifelejtettem;természetesen 40 éves futamidőröl van szó.

  102. dr. Tóth András

    Részlet a csoport alap oktatási anyagából:
    Évről évre azonos befizetések végértéke: Minden évben befizetünk a A összeget és a végén n év múlva k százalékos kamat mellett a kapott összeg:
    A((1+k/100)n+1-1)/(k/100)-1)
    (A fenti képlet a középiskolából, a mértani sor összege című részből lehet ismerős)
    Például évi 500.000 Ft-ot befektetve a 12%-os kamat mellett a végén kapott összeg:
    500.000(1,1211-1)/0,12-1)=9.827.291
    Ugyan ez húsz évre:
    500.000(1,1221-1)/0,12-1)=40.349.367

  103. Mikimanó

    Én arra vagyok kíváncsi, hogy ha havi 10 ezer foritnnak megfelelő eurót fektetek be, akkor az 40 év múlva mit fog érni. Mert a pénz értéke is sokat változhat ennyi idő alatt.

  104. zyz

    Szerintem nincs hiba ebben a képletben, elvileg működhet. Az, hogy mennyit fog érni 100M 40 múlva, az egy másik kérdés. Egyszerűen úgy kell végigszámolni, hogy minden évben csak az infláció feletti hozammal számolunk.
    Jelen esetben tehát nem a 12%-ot vesszük alapul, hanem 7%-os infláció esetén a pénzünk hozama csak 5%.Hiszen egy év múlva ilyenkor a reálérték csak ennyivel lesz magasabb.
    Hogy az inláció feletti 5% mennyire garantált, azt majd a nálam tapasztaltabbak megmondják.

  105. Mikimanó

    Kiszámoltam, hogy ha 5% inflációval számolok minden évben, akkor 40 év múlva mai 1 millió forint értékének 7 millió forint felel meg. Tehát ha elkezdek gyűjtögetni havi 10 ezreket, és 40 év múlva lesz 100 millióm, az annyit fog érni, mintha most lenne 14 millióm. Tehát, ha havi 1 millió jövedelmem van belőle, akkor az mai 140 ezer forintnak felel meg. Ez pedig nem valami sok.

  106. Tamas

    Mikimano!

    Hany eves leszel 40 ev mulva? Sokan orulnenek 140 ezer Ft-os netto jovedelemnek ma Magyaroszagon.De ha mar eleg oreg leszel nem lesznek nagy igenyeid, 94 eves nagyapam mar 20 evvel ezelott sem tudta elkolteni a nyugdijjat.
    Ha ez a modszer amit kritizalsz nem tetszik, akkor van egy-ket mod a penzcsinalasra:

    -csalas (kockazatos, magas hozam, rovid lejarat)

    -lopas (kockazatos, magas hozam, rovid lejarat)

    -ugyeskedes (kozepes kockazat, kozepes hozam, de belecsuszhat az elozo ketto barmelyikebe)

    -masok kihasznalasa, valakit dolgoztatsz es munkajanak az eredmenyet eladod jo penzert (kozepes kockazat, kozepes hozam, de belecsuszhat az elozo harom barmelyikebe)

    -becsuletesen dolgozol, adot fizetsz es sporolsz (valakinek dolgozol, de amit megsporolsz azt kemenyen megdolgoztatod es nem a nagy O betus bank csinalja ezt helyetted kulonben csak a banki kamatot kapod ami alig tobb mint az inflacio.)

    A tobbseg mindig is az utolsot fogja csinalni nem lehet mindenki vallakozo vagy politikus vagy bunozo. Ha nem akkor osszeomlik a szepen mukodo rendszer es nem lesz meg 12%-os hozam sem.Az nekunk sem lenne jo

    Nekem az utolso jott be es elvezem, bar ismerek olyat akivel nem egyezik a velemenyunk. Szerencsere nem irigyeljuk egymast. Nem vagyunk egyformak. Bar jo lenne ha ok is fizetnenek adot es nem kapnanak meg minden tamogatast. Apuci vallakozo, anyuci haztartasbeli, 3 gyerek, egy fore juto jovedelem nem eri el a minimal bert, 20 millios haz, 2 auto. Nem tisztem meghatarozni hogy ez lopas, csalas vagy ugyeskedes.

    Gratulalok dr. Toth Andrasnak, hogy segiti es okitja azokat akik veszik a faratsagot, hogy tegyenek valamit onmagukert es megdolgoztatja a becsuletesen osszesporolt penzuket.

    Egyetertek Novak Laszloval:

    “Koltsel kevesebbet, mint amennyit keresel!”
    “Szerezz nagyobb hozamot, mint az inflacio!”

    Mindenkinek tovabbi jo olvasast, elemzest, gondolkodast es jo egeszseget kivanok, ja es gondolom tudjuk, az utobbi a legfontosabb csak nem ertekeljuk amig nincs vele gond.

  107. csabor

    Szép napot mindenkinek!

    A gazdagság viszonylagos, ahogy az igények is. A kereset növekedésével az igényeink is nőnek (és ezt általában nem is vesszük észre annyira természetes).
    Én azt vallom, hogy az ember mindig nézze meg mire adja a pénzét, de ne essen túlzásokba, ha valami értékes azért meg kell fizetni az árát.

    Aki meg akar gazdagodni annak kockáztatnia kell, csodarecept nem létezik. A nyugdíjtervekkel minden rendben van de engem (33 éves) nem dob fel hogy 65 éves koromra millióim lesznek és remélhetőleg szép életjáradékom, maximum megnyugtat.

    De addig… Nyomorgunk, spórolunk, és remélünk. Azt vettem észre hogy mindenki kényelmesen akar vagyonosodni (szintén alap emberi tulajdonság) és lehetőleg kockázat nélkül. A kettő viszont üti egymást.

    Az én hitvallásom a biztos állás és mellette egy jó terméket biztosító MLM üzlet. Az ember fogyasztási kényszere “örök” és nem kíván milliós befektetést és sok téren fejleszti az embert. Próbáljátok ki, nekem működik.

  108. Markovitz

    A leírtak szépek és igazak, csakhogy: csodák nincsenek. Ami hiányzik az eszmefuttatásból: az infláció és tranzakciós költségek, jutalékok. Aki valaha is tanult közgázt és hallott a CAPM-ről az csak mosolyog a fentieken! Egy rövid példa: fektessünk be állampapírba 1 milliót 20 évre. Tudjuk hogy ennek az inflációmentes hozama kb. 2-3% (legyen most 3%), azaz 20 év múlva ez 1,8 millió lesz reálértéken. Még a duplája sem!!! Alapok esetén, ha a világindexből indulunk ki akkor azt is feltételezhetjük hogy az átlagos piaci kockázati prémium 6% (jól diverzifikált portfólió esetén, de ahhoz eleve kell hogy egy csomó féle részvényt tartsunk már a kezdeti időben). De nem szabad elfelejteni hogy míg az állampapírok értéke csak felfelé mozdulhat el, a részvényeké ingadozik egy bizonyos (néha kisebb máskor nagyobb) szórással. Vagyis lehet hogy az ígért átlaghozam megvan, csak ha a görbe felfelé ívelő szakaszán szállunk be és a lefelé ívelő szakaszon szállunk ki akkor akár még bukhatunk is. Érdemes játszani pl. http://www.cibalap.hu oldalon a múltbeli hozamokkal a különböző befektetési alapoknál. Végül egy aranyszabály amit szem előtt kell tartani ha valaki részvényekbe fektet: A MÚLTBELI HOZAMOK SEMMIT SEM GARANTÁLNAK A JÖVŐRE NÉZVE!!!

  109. Mikimanó

    Tamas!

    Csak azért írom, mert itt olyan példák voltak, hogy az amerikai milliomosok utazgatnak mindenfelé, és egy ilyen dolog nem 140 ezer forintnak megfelelő nyugdíjból valósítható meg.
    Meg, a cikkben például az a példa, hogy “Rakjunk félre havi 10.000,- forintot. Ilyen – iszonyúnak nem nevezhető – ütemben pontosan 40 év alatt lesz meg a 100 milliónk. Ezen fennakadt 21 éves fiacskám szeme.”
    Valószínűleg azon is fennakadt volna a szeme, ha kiszámolja, hogy az a pénz, az infláció következtében mennyit fog majd érni.
    A cikk sehol nem írja, hogy ez a hatalmas összeg ne tévesszen meg senkit, mert az infláció szintén nagyon komoly tényező.
    Ha pedig valaki 40 évvel ezelőtt kezdett volna el gyűjteni 10 ezer forintot, akkor 1966-ban kellett volna kezdenie, amikor az a pénzösszeg még “iszonyúnak nevezhető” lett volna.

  110. Géza

    Mint az átlag magyar,Kedves Tóth úr Őn is egyetlen gyerekkel számol családonként.De mi van ha két gyerek van egy családban? Netalán három? Ön nem hallott ilyenről? 40 000-50 000 Ft átlg alatti jövedelemből élőkről? 40 év múlva lessz 100 000 milliomos ,és közben kihal a nemzet !!Jó egészséget,Kellemes ünnepeket és Boldog új évet kivánok !

  111. dr. Tóth András

    No ez szíven ütött! Hat gyerekem van…

  112. János

    kedves blogozok, kedves andras
    nagyon tetszenek az eszmefuttatasok, en is kedvet kaptam az irashoz.:)
    “Mikorra leszek milliomos”
    ahogy egy blogozo tarsunk irta..penz penzt szul..tehat ha nincs barmilyen kezdo tokenk elfelejthetjuk a gazdagga valast, az anyagi joletben elest.mindenhez kell kezdo toke.
    en magam egy mlm uzletet epitek, amit pontossan 62.000 forintal kezdtem el. viszolyogtam az ötlettöl, amikor bemutattak nekem, emlekeimben elt a 89′ ben elsokent hanzankba tevedt amerikai ceg hangzatos szavai a gyors meggazdagodasrol, ferrarirol stb. mivel 39 elmultam nem hiszek mar a telapoban.
    de vettem a faradsagot es vasaroltam 3 konyvet az mlm uzletrol..kb 1 het alatt kivegeztem mind a 3 konyvet, es nekialltam DOLGOZNI!
    keszitettem egy uzleti tervet magamnak, kijeloltem a celjaimat es terveimet..+ felmondtam a munkahelyemen.
    ez volt másfel eve…ma elertem oda, hogy sorban pipalgatom ki a celokat..6 szamjegyu havi jutalek (nem 1-esel kezdodik), folyamatos cashflow-t produkalok ami folymatossan novekszik a forgalom fuggvenyeben.
    tehat igenis ez is egy alternativa!
    es itt jon szerintem andras aki segit befektetni a penzunket.
    sajnos magyarorszagon meg mindig nem alakult ki penzugyi intelligencia a haztartasokban, vallalkozasokban. jon a penz, megy a penz, hitel hitel hatan,,igy elunk.
    es tuti egyszer osszecsapnak a hullamok a fejunk felett.

    elnezest az ekezet nelkuli irasomhoz ;)

  113. Zsiga

    Én arra lennék kíváncsi (mivel nem értek hozzá), hogy melyik befektetés az ma Magyarországon, amely úgy mûködik, hogy havonta beteszek 10.000 forintot, és kamatos kamattal megy tovább. Mondana valaki egy konkrét példát?

  114. Tamas

    Kedves Hozzaszolok, Mikimano, Zsiga

    Kedves Zsiga menj be akarmelyik szep bankfiokba, akar tobb helyre is mehetsz es probalj meg erdeklodni ezekrol a befektetesekrol. Ha jol vegzi a munkajat az ugyintezo akkor hamar elkezdheted a befektetest, ha nem akkor fintorogva fogsz kijonni es azt mondod hogy hagyjuk az egeszet. Na ekkor menj Toth Andrashoz, ezen kivul is elmehetsz. De ilyenkor eri meg a legjobban, mert tuti nem fogsz semmit befeketetni max haszontalan dolgokba egy jo kocsiba meg a lakasba meg a sajat testedbe.

    Mikimano a fiadnak el kell magyarazni hogy a 10000 forintot novelje minden ev elejen legalabb a tervezett inflacio mertekevel. Igy mar nem kell aggodni, hogy csak a mai erteken 1400000 Ft havi fixet kapsz. Gondolj bele hogy mar 20 ev mulva is mit fog erni a havi 10000 ezer forint.

    Toth Andras nagyon jokat nevethet azon amiket itt irkalunk. De ne varjatok, hogy azt irja le itt, amit negyszemkozt mondana, termeszetesen megfelelo jutalekert.

    Szerintem, mar az is nagyon jo dolog ha valakit ravesz arra (ingyen) a weboldala es az internet segitsegevel, hogy tudatosan tegyen felre amennyit lehetosege van, es ez a lenyeg. Pl annyit tegyel felre amennyit cigire koltessz vagy piara vagy csokira. Ezek mind jo peldak mert tuti, hogy 40 ev mulva mar csak a gyereked fogja elvezni.

    Na ezert sokkal jobb ha az egeszet felre teszed es nem koltesz felesleges dolgokra. Hallottam mar embereket akik azon panaszkodnak, hogy nem dohanyoznak nem isznak megsem erzik hogy tobb penzuk lenne . Van aki a turo rudit szereti van aki meg lottozik a penzt konnyu elkolteni ugy, hogy eszre sem veszed.

    Az MLM rendszerrel vigyazzatok, az annak jo uzlet aki az elso 10-ben benne van aztan a tobbiek fizetik a jutalekot ahogy egyre alsobb szinten vagy annal tobb emberrel kell osztoznod a kevesebb jutalekon. Toled fugg hogy milyen szinten mivel vagy elegedett es mennyit akarsz dolgozni. Talald ki es keress sok palimadarat. So kicsi sokra megy, akarcsak a rendszeres megtakaritas folyamatos befektetese.

    Jo gyujtogetest meg befeketetest kivanok mindenkinek.

  115. csabor

    Emberek!

    Tiltsuk be az MLM-et, a minap hallottam a hírekben, hogy Tamas főtanácsadó sugallatára G. Bush fontolgatja a Multi Level Marketing Usa-ban való betiltását.

    De Bush nem volt biztos a dolgában és visszakérdezett:
    -Tom mégis mire hivatkozzunk? Hiszen az 50-es évektől létezik és magától nem akar kimúlni.
    -Az MLM gonosz dolog, drága elnököm az emberek egymás tanácsára fogyasztanak, vásárolnak termékeket és csak a pénzre hajtva mindenkit rá akarnak tukmálni a vásárlásra, hogy többet keressenek.
    – Tom ez nagyon halovány indok, menj be az első plázába, azok nem a vásárlásra sarkallnak téged, tiltsam be a tévéreklámokat is?
    – De nem igazságos, csak az első tíz válik milliárdossá a palimadarak fogyasztásából.
    – Már holnap letartóztattatom Bill Gates-t, a csaló a sok palimadár vásárlásaiból multimilliárdossá vált. Tom valami nyomósabb indokkal állj elő…

    Sajnos csak ennyit csíptem el a beszélgetésükből, drukkoljunk Tamasnak, hogy elérje célját és ezt a sátáni rendszert (ti. MLM)örökre száműzzük világunkból.

    Sok- sok Tamas állt Izabella háta mögött is amikor Kolombusz arról próbálta meggyőzni, hogy a Föld nem gömb alakú és nyugatnak haladva is el lehet érni Indiát, “vigyázz úrnőm csak az lehet az igaz és az egyedüli ami több száz év óta ismert!”

    Emberek!

    A sikert nem adják ingyen, menjetek haza ajtót ne nyissatok, hisz huzat támadhat, kályhába be ne gyújtsatok hisz elemésztheti lakotok, ne is vacsorázzatok hisz az étel mérgezett is lehet és ha meghalunk többé baj nem érhet.

    Sok bátortalanságot mindenkinek!!!

  116. KBandi

    Zsiga:
    Ilyen befektetés ha alapot veszel pl.
    Mondjuk pénzpiaci alapot.
    Minden hónapban bemész, és veszel még pénzpiaci alapot.

    De akár az egyszerű banki pénzlekötés is ilyen, igaz itt nem lehet egyszerűen hozzátenni, de megteheted, hogy indítasz egy másik lekötést. Igaz ekkor 40 év múlva majdnem 500 lekötésed lesz, de az legyen a bank problémája.

  117. Kbandi

    Mikimanó,

    Igazad is van meg nem is.
    Vagyis tényleg ha 10e-t rax félre havonta akkor 40 év múlva mai árfolyamon nézve “csak” havi 140e lesz.

    DE:
    Így is 14-szer annyit kapsz mint amennyit félreteszel.
    Lehet, hogy nem fogod keresztül kasul bejárni a világot, de biztos, hogy nem kell a hónap végén azon gondolkodni, hogy gázszámla vagy párizsi.

    ÉS:
    Ha inflációt számolsz akkor azt a másik oldalon, vagyis a befizetéseknél is vedd figyelembe!
    Hiszen ha ma félre tudsz tenni havi 10e forintot akkor 40 év múlva már nem 10e-t hanem annak az inflációval korrigált értékét (mondjuk 70e) fogsz tudni ugyanúgy félretenni!
    És akkor nem 100 milliód lesz nominálisan a bankban, hanem több! (Pl: 40 év, 5% infláció, 12% hozam, minden hónapban inflációval növelt befizetés esetén mai értéken számolva nem 140e, hanem 226e) Csak a különbségből 3 havonta elmehetsz 1-2 hétre fapadossal utazgatni!

    ELLENBEN:
    Ha 20 évesen elkezdem rakosgatni a pénzeket mondjuk 40 évig, 60 éves kortól mindíg rendszeresen kiveszem a kamatot, de élek mondjuk 80 évig akkor halálomra a kamat már tényleg sokkal kevesebbet fog érni mint amikor 60 évesen elkezdtem!

    ÉSAZTÁN?:
    Meghalok és lesz 100 millióm a bankban.

  118. Laci

    Hölgyek, Urak!

    Jó ideje olvasom az oldalt, a fórumokat is, valamennyire szakirányú a végzettségem is, és én speciel a saját eszem után járva teszek félre, és éldegélek. Előre bocsátom, egész mással keresem a kenyerem, a pénzkezelés amolyan hobbi nálam.

    Megosztanék néhány gondolatot Veletek, hogy szerintem:

    1. Tóth Úrnak igaza van abban, hogy modern világunkban a részvény jellegű befektetések adják hosszú távon a várható legmagasabb hozamot.

    2. Tóth Úrnak nics igaza abban, hogy a kockázatot kevésbé emeli ki, mint a várható hozamot. A szórásról például nem igazán lehet olvasni, számszerűsítésről ne is beszéljünk. Ha átlag 12% mellett előfordul 30%, akkor előfordul -6% is, ugye?

    3. Tóth Úrnak igaza van, hogy a rendszeres befizetéssel hosszútávon kiegyenlítődik a rosszkor/jókor tettem be a pénzem dilemmája.

    4. Tóth Úrnak nincs igaza abban, hogy csak a nyugdíjas korra tesz féle az ember. Az életben nem a nyugdíjaskor az egyetlen, amikor pénzügyileg bajba kerülhetünk. Ha elvesztjük az állásunkat vagy egy-két évig otthon kell ápolnunk egy hozzátartozónkat, akkor likvid tartalékra is szükség lehet. Méghozzá veszteség nélkül, márpedig ha épp hullámvölgyben vannak a befektetéseink, akkor veszteség is lehetséges. Szerintem 10% menjen a nyugdíjra, de kell egy másik 10% kevésbé kockázatos likvid eszközben a váratlan helyzetekre.

    5. Érdekes, hogy a gyors meggazdagodás valami nagy álom, mert az emberek jönnek Kiyosakival, az MLM-mel és persze a nem legális formákkal is. Vegyük észre, bizonyos relatív gazdagság az emberek 99%-nak negatív személyiségtorzulást okozna. Ez kell nekünk?

    6. Van egy kedvenc mondásom, egy szakkönyvből (J. Morley: Some Things I Beleive): “Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedtől, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni vagy jól aludni?”

    7. Egy másik kedvenc mondás Mark Twaintől (Követve az Egyenlítőt): “Az ember életében két olyan pillanat van, amikor nem szabad spekulálni: amikor nem telik rá, és amikor igen”. Félretéve a tréfát, azért életkorfüggő is az, mibe fektessünk. A részvény egy 55 éves számára akár horror is lehet, ott én már semmiképp nem preferálnám a kockázatos befektetéseket. Tóth Úrtól hiányolom a nem kockázatos, infláció+3% hozammal kecsegtető megoldásokat. Figyelem, az USA-ban 1790 óta az évek 29%-ban! negatív részvényhozam volt.

    8. Tetszik, hogy Tóth Úr és itt sokan mások is a chartokra figyelnek, nagyon jó döntéseket lehet hozni így. Egyik kedvenc könyvemben írják: “A legnagyobb piaci pánikok is épp annyira megalapozatlanok, mint a legbetegesebb spekulatív robbanások”.

    9. Tetszik Tóth Úr népnevelő munkája. A minap az Auchan nevű szörnyben megláttam a táblát. “Auchan kártya: egyen nagyra vele!” Egészségükre!

    Most ennyi jutott eszembe, további sok sikert!

  119. Zsiga

    KBandi:
    Nezegetem a penzpiaci alapokat, de csak rovidebb tavu befektetesnek ajanljak, nem hosszutavunak.

  120. Dani

    Laci!
    Tóth úrnak ne csak ezen írását olvasd el és akkor kapásból kihúzhatsz pár dolgot. Például a másodikat ;) (ehhez ajánlom a “Értékpapír alapú befektetések biztonságossága” c. írást)
    Az 5ös pontod érdekes. Szerintem az embertől függ mit cselekszik és nem a pénztől. Az h kicsibe vagy nagyba teszi az függ a pénztől..
    A befektetések és részvényhozamok tekintetében ne menjünk vissza túlságosan a múltba, mert manapság sokkal szélesebb kínálat adott mint anno..

  121. Dani

    infláció kapcsán 40évre számolni 5és7%os értékkel kicsit durva.. Ha csak országunkat nézzük,akkor valszeg “repülnénk” az eu-ból. Másik pedig,h cél az euro, melynek inflálódása feltehetőleg nem fog elszaladni. Bár elvileg már nálunk is ez lenne a fizetőeszköz,hisz ilyen tervek voltak, de közbe jött vmi(/vkik) így 2013 az optimisita becslések szerint a dátum a csatlakozáshoz.

    Hosszútávú befektetés pedig részvények,részvényalapok; de folyamatosan figyelni.

  122. KBandi

    Zsiga!

    A Pénzpiacit csak példának mondtam, gyakorlatilag az összes alap ilyen (kötvény,részvény, ingatlan, vegyes, stb). Meg kell nézni a kondíciókat van ahol venni ingyenes és a visszaváltás kerül 500 Ft-ba függetlenül az összegtől.

  123. KBandi

    Kicsit átgondolva a dolgot rájöttem, hogy ezt a hozamszámlálót nem szabad szó szerint értelmezni. Vagyis okoskodhatunk itt azon, hogy létezik-e átlag 12%-os hozam, és az infláció 3% vagy 15%? És 40 év múlva havi 1 millióból lehet-e luxusyachton körbeutazni a földet vagy sem?
    Ezekre a kérdésekre azonban úgysem tudjuk a választ pontosan, ezek csak becslések.
    Mi lesz itt 40 év múlva? 3. világháború? Vagy 4.? Bevezetik az eurót? Vagy Európa többi részén vezetik be a forintot?
    Ekkora távra nem lehet tervezni.

    Mégis van egy üzenete a dolognak: ha időben elkezdesz félretenni kis összegeket amiket talán észre sem veszel akkor jó eséllyel biztosíthatsz magadnak egy kis biztonságot öregkorodra.

    Ennyi.

    Mellesleg az amerikai nyugdíjasokról szóló részt én nem értem. Nekem a fejemben az amerikai átlagember az mindent hitelkártyával vesz hitelre. Mindene megvan, de mindene hitelből. Persze lehet, hogy ez csak az én fejemben van így.

  124. Szilárd

    Havi 10.000 Ft befizetése mellett, havi kamatperiódussal évi 12% kamattal számolva, 40 év múlva 48.480.000 FT a kivehető összeg. Ez kevesebb, mint a fele az igértnek.. Azonban ha valaki nem hiszi, nyissa meg az excel-t.. és haszálja a helyes számítási metódust (szimpla matek helyesen)… A kamatos kamat nagyon jó dolog, azonban csodákra az sem képes :-)

    A történethez pedig hozzátartozik, hogy a 12% nem fixen garantált hozam.. Továbbá nem ismerjük a járulékos költségeket, illetve az egyébb apróbetűs feltételeket sem… (amenyben sok meglepetés érhet minket, függetleneül, hogy a “tanácsadó” mit mond, hisz neki nem érdeke minden részlet kihangsúlyozása… értelemszerűen ez kevesebb üzletkötést eredményezne…)

    Azonban aki a 100 milla reményében ezt kipróbálja, annak sok szerencsét, és a minden bizonnyal bekövetkező kellemetlen csalódás elkerülését kívánom…

    Mellesleg a dolog alapgondolatával egyet értek, hogy takarékoskodjunk… Mindegy mire, akár a nyugdíjas éveinkre is… Azonban csodákat nem szabad várni… Erre a matematika, ilyen szinten nem képes… (Persze a reális számok ismeretében, minden bizonnyal kevesebben tennék a pénzüket ehhez hasonló befektetésekbe…)

    Kellemes ünnepeket mindenkinek

    Üdv

    Szilárd

  125. dr. Tóth András

    Kedves Szilárd!
    Ha a középiskolából felsejlik a mértani sor fogalma, akkor könnyen beláthatod, hogy az évről évre azonos befizetések végértéke: ha minden évben befizetünk a A összeget és a végén n év múlva k százalékos kamat mellett a kapott összeg:
    A((1+k/100)n+1-1)/(k/100)-1)
    Ez meg évi 120.000Ft-ra 40 évig: 103.097.000,-Ft
    Sajnos valóban nem mindig tudjuk az infláció feletti 12%-ot pontosan hozni, idén például általában 30% és 50% közt volt, tavaly meg 50% és 70% közt. A tények makacs dolgok…
    Hogy lesz-e 100millió reálértékben az hosszútávon sokkal-de sokkal biztosabb, mint az állami nyugdíjra várni…
    Mindenkinek boldog karácsonyt!

  126. gyuri

    Végig olvasva a hozzászólásokat, egy fontos dolog kimaradt, a reál kereset növekedés, mely az elmúlt 5 évben több mint 3o % volt, tekintettel hogy a bérek Magyarországon jelentősen kisebbek mint az EU-ban valószínűleg továbbiakban is jelentős reaálbér növekedésre számíthatunk / nem az elkövetkező évben hanem 1o évet tekintve. Másik főleg a diplomások körében a jövedelmük az átlag bérhez viszonyítva a kor előre haladtával jelentősen nől. Esetemben 15 éve az átlagbér felét sem kerestem, jelenlegi jövedelmem több mint az átlagbér duplája. Ezért, úgy fogjuk érezni sokkal kevesebbet ér a megtakarított pénzünk mint amire induláskor számítottunk.
    Végül egy filozófikus vélemény Jókai után szabadon: akinek pénze van, valakitől elvette, akinek sok van sokat vett el. Ahogy barátommal megfogalmaztuk : meggazdagodni sok módon lehet csak munkával nem.
    Békés karácsonyt és sok hozamot, megtakarítást kívánok jövőre mindenkinek.

  127. Tamas

    Emberek!

    “Az MLM rendszerrel vigyazzatok…” 114. hozzaszolas

    csabor!

    Faj az igazsag? Latom jol hasznositod az eloadasokon es a MLM sikerkonyvekbol tanultakat. Jol elmagyaraztad a lenyeget (115. hozzaszolas):
    Plaza=tvreklam=mlm=dumald ra a szomszedot is, vegyel meg mindent ha nincs szukseged ra akkor is, kolcsonbol is. Ne maradjon semmi amibol tudnal rendszeresen felretenni es befektetni.

    Itt nem errol szol a fejtagitas, ne is probalkozz a hitvallasoddal. Ami egy picit santit, biztos allas helyett jobb lenne csak a biztos jutalekbol elni, de az gondolom nem eleg. A biztos allas meg gondolom magaban nem eleg. Elnezest ha nem igy van.

    Azert erdekelne mit arulsz? Ha szuksegem van ra komolyan vennek. Ha valami jo dolog tudnek szerezni vevoket is.

    Sok oromot es boldogsagot kivanok az Karacsony kozeledtevel.

    Tamas

  128. Dani

    Szilárd! A kamatos kamat csodákra képes csak számolni kell tudni véle ;) és akkor kijön az az érték amit az oldalon is látni

  129. zoli

    van egy kerdesem avval kapcsolatban , hogy hogyan tortenik az adozas….marmint a kamatos kamat csodakra kepes , de az adoszedok sem hulyek–szoval mennyi is marad meg a 103milkobol , mondjuk egy egyszeru 36 %-os ado utan mert ha mondjuk elobb nem is , de a penz kivetelenel adot kell fizetni….ja vannak helyek ahol kotelezo kivenni @69….udv. zoli

  130. Dani

    miért kéne adózni és milyen adót képzelsz el rá? Persze előtte tisztázzuk milyen befektetési formáról beszélünk!! Az már most alap h nem munka hanem tőkejövedelemről van szó..

  131. János

    tamas>>>127. bejegyzes

    “Ami egy picit santit, biztos allas helyett jobb lenne csak a biztos jutalekbol elni, de az gondolom nem eleg. A biztos allas meg gondolom magaban nem eleg. Elnezest ha nem igy van.”

    minden mlm karrier mint masodállás kezdodik
    es majd ha 6 honapon keresztul a “biztos” allasod 2x-3x at keresed, kezdheted el a főallasban valo tevekenykedest.
    az okos ember ezt az extra jovedelmet befekteti.
    és tovabbra is a rabszolgafizetesebol eldegel!:)

    tóth úr
    miert nem jo ha en az ugynevezett extra jovedelmem reszvenyekbe fektetem?
    lenyegeben tudok olyan BUX portfoliot amin 150% os novekedest ertem el 2 év alatt..
    csak figyelni kell egy kicsit es a jozan paraszti észt hasznalni..a felhasznalando pénzt nem felhasznalni masra csak a tözsdere, szinte lemondani róla!
    olcson venni-dragan eladni

  132. csabor

    Tamas!

    A hitvallásomat a “Meggazdagodás titka 5 szóban” fakkban elolvashatod. A termékről nem beszélhetek ekkora nyilvánosság előtt mert tiltja a szabályzat (ha ismered az MLM egyik alaptételét akkor tudod).

    Ha megadod az e-mail címed tájékoztatlak.
    Boldog Új évet!!

    Csabor

  133. Németh Csaba

    Talán érdekel másokat is: Weben kutatva a bankok honlapjainál lehet pontosabb, inflációs korrekciót és adókorrekciót is figyelembe vevő számítást végző képleteket is találni:

    Legyen itt az egyik:
    http://www.budapestbank.hu/csoport/alapkezelo/hun/szamitas-befektetes.php

    Egy teszt amit végeztem:
    ———
    Induló adatok:

    A befektetés időtartama: 30 év
    A befektetés induló összege: 0 Ft
    Évente befektetett összeg: 10 000 Ft (az infláció mértékével rendszeresen növelve)
    A befektetés éves becsült hozama: 12 %
    Az infláció becsült értéke: 3 %
    A befektetések hozamát terhelő adó (pl. kamatadó) mértéke: 20 %
    Megjegyzés:
    A program az adatok kiszámításánál figyelembe veszi az infláció mértékét is. Az eredmény tehát a befektetés reálértékét mutatja, nem pedig azt, hogy mennyire nőtt a befektetés összege.

    És az eredmény:

    A befektetés értéke a futamidő végén

    Befektetett összeg: 196 004 Ft
    Hozam: 250 523 Ft
    Újrabefektetett hozam: 457 616 Ft
    A befektetés összege az időszak végén: 904 143 Ft
    ————

    Ez eléggé elletmond, amit a laikusok a “kalkulátor” alapján kapnak:
    Befektetünk 30 évre kezdeti 0,- összeget és évente 10.000,- összeget még elhelyezünk.
    A várható végösszeg: 2.703.000,-

    A kettő számítás aránya 1:3 !! Pedig csak egy elég konzervatív 3%-os inflációt feltételeztem…

    A lényeg, hogy több magyarázat kellene hozzá…

    Szerintem.

    Csaba

  134. dr. Tóth András

    A hozam, amit számolok az infláció feletti, hogy miért azt a Értékpapír alapú befektetések biztonságossága című tanulmányomban leírtam. Az adómenttesség meg még mindig megoldható…
    Így már rendben?

  135. Lóránt Ákosné

    Tisztelt Tóth Úr!
    Élvezettel olvastam cikkeit és meg kellet állapítanom, hogy szinte szóról szóra igy kezeltem pézzemet egész életemben. Ma már nyugdíjasok vagyunk mindketten,de még mindig a 10%-os módszert alkalmazom. A pénzemet értékpapirban és néha részvényben is tartom. Eddig még nem fürödtem be. Két gyerekem lakás gondját is így oldottam meg. Azért beszélek egyes számban mert a férjemet a pénzügyek nem érdeklik,de mindenben támogat.Korunk miatt már hosszútávú befektetésekben nem gondolkodhatok,de azért érdekelne,hogy egy-két mill.-val mit lehet kezdeni.
    ui. még csak most kezdek internetezni,ezért lehet, hogy nem pontosan úgy használom a gépet ahogy kell.

    2007.01.01 Üdvözlettel: Ezredes

  136. mogymo

    Én hülye vagyok a pénzügyekhez, a nyugdíkérdésre egy nagyon egyszerű megoldást dolgoztam ki. Eladom a lakásomat, veszek egy Yamaha R1 1000 cm3 170LE motort, ezzel kezdőként megpróbálom majd elérni őszi időszakban a 270km/h sebességet és már nem is kell aggódnom a nyugdíj miatt.

  137. Tőzsde

    10,000 HUF befektetéssel, 40 év alatt 100,000,000 HUF?
    40 év az 480 hónap. Azaz ezek szerint a 10,000 HUF összeget csupán 480 -as szorozhatjuk meg.
    Az pontosan 4,800,000 HUF Ha a félrerakott 10,000 HUF összegeket a 40 év alatt nem forgatjuk, csupán gyűjtjük
    akkor az alábbi mefogalmazás hihetetlennek tűnik.

    “Kezdjük a rendszeres megtakarításokkal. Ne tűzzünk ki nagy célt: Rakjunk félre havi 10.000,- forintot. Ilyen – iszonyúnak nem nevezhető – ütemben pontosan 40 év alatt lesz meg a 100 milliónk.”

    4,800,000 HUF és 100,000,000 HUF között van egy kis különbség ;) De még ha meg is forgatnánk a 10,000 HUF
    összegeket 100,000,000 HUF akkor se nagyon lenne belőle.
    Magyarországon a fizetések 7 %-a utalható, olyan cégekhez
    mint amilyen, pl. az ING. Ebben az esetben 40 – 50 év
    alatt kb. 70,000,000 HUF – 80,000,000 HUF gyűjthető össze.
    Még ez sincs meg 100,000,000 HUF pedig, itt a fizetés 7%-a azért jóval nagyobb szokott lenni mint 10,000 HUF és az évek során még forgatják is a tőkét ;) Persze, hogy 40 -50 év alatt mennyi gyűlik össze az függ a fizetés nagyságától is, hogy mennyi is az a 7% nem mind1.

  138. Kerling E.

    Ha én 25 év után kiveszem a befektetési alapból a pénzem vagy netán csak évi/havi szinten egy bizonyos százalékát, milyen adók(kamatadó, szja,…) és milyen mértékben terhelik az ilyen jellegű jövedelmet?
    Esetleg mi van akkor, ha az egészet én egy külföldi(pl ausztriai) bankból intéztem mindvégig és ott is veszem fel a pénzt.

  139. Geszti Dániel

    Újra itt!

    Üdv mindenkinek!

    Fél éve nem jártam itt és annyian reagáltak azóta a fejtegetésemre, hogy úgy döntöttem újra billentyűzetet ragadok.

    Mint minden az életben az én nyugdíjtervem is változott, finomodott azóta, hogy utoljára írtam. Ennek oka, hogy túlvagyok egy Tőzsdei alaptanfolyamon, így módom van elkezdeni a valódi tanulást..:)

    Most röviden és lépésenként:

    1: Spórolok szorgalmasan, és összegyűjtöm azt a kezdőtőkét, amivel el tudok kezdeni élesben tőzsdézni. Ez jelenleg 400 000 forint (apróbb üzletekkel megforgatva a pénzt közben) és addig is szorgalmasan gyakorolom a kereskedést papíron.

    2: Amikor összegyűlt a pénz kiküldöm a tőzsdére, és élesben kereskedek, közben folytatom a megtakarításokat. ezt a fázist addíg ismétlem, amíg el nem jutok oda, hogy már nem bukom el a pénzt. Feltételezem, hogy ez sikerül az 5-ik próbálkozásig bezárólag. Az opciós stratégia amivel dolgozom elég gyorsan mozgatja a pénzt. Heti 1-2-3 kereskedéssel átlag heti 10-70%-ot változhat a tőkém + vagy – irányban.

    3: Amikor bebizonyítottam magamnak, hogy megy ez nekem, és minimum egyszer megdupláztam a pénzt, akkor felveszem a piaci érték 80-85%-át hitelként a lakásomra, egy évi törlesztőt a számlán hagyok biztonsági tartalék gyanánt, és a többit kiküldöm a tőzsdére. Ezt a nagyobb összeget biztonságosabb stratégiák között osztom meg, hogy a tőkém fedezve legyen. A havi megtakarításaimból pedig fizetem az újdonsült hitel havi törlesztőrészleteit.

    4: Teszem a dolgomat: Melózom, és tőzsdézek. Ha továbbra is megállom a helyem a piacon (betartom a stratégiáimat) elkezdem a tervem második felét: Évente veszek hitelre egy lakást, amit kiadok albérletbe, és a számlán hagyok legalább 6 havi törlesztőrészletet. Az ehhez szükséges 10-15% önerőt megkeresem a tőzsdén.(azért csak 10-15% mert hitelközvetítőként dolgozom, és ismerem azokat a szakmai nüanszokat amivel ez kivitelezhető..:) A fennmaradó tőke, és esetleges hozam pedig biztosítékként szolgál a növekvő ingatlan portfólióm, és hitelállományom esetleges “hirtelen pénzigénye” esetén. (Pl: elmegy az albérlő, lelakja a lakást, forint/deviza árfolyam változik. emelkednek a kamatok, és bármi egyéb, amit csak a Rejtői képzelet szülhet..:)

    5: élvezem az életet, mert az arra való, csak közben odafigyelek, hogy betartsam a vagyonépítő stratégiámat, ami napi 2-3 órát igényel az életemből. Cserébe nyugodt anyagi körülményeim lesznek, és egy idő után szakmát válthatok majd, hisz tulajdonképpen én utazni szeretek, és világot látni. Csak még korainak érzem a váltást, amikor van egy szakmám ami egyre jobban megy minden szempontból..:)

    A tervemről röviden ennyi.

    Hogy ezt miért osztom meg veletek?

    talán azért mert ahhoz, hogy végigcsináljam, először le kell írnom + több szem többet lát alapon, ha valami hiba van a képletben amire én nem gondoltam, ti még lehet, hogy kiszúrjátok, figyelmeztettek, és akkor nekem már el sem kell követnem..:)

    Azt észrevettem már csak koromnál fogva is (25 év), hogy nem én vagyok a “legdörzsöltebb” ezen a honlapon.. úgyhogy szívesen várom a visszajelzéseket.

    Bolgogulj évet kívánok mindenkinek..:)

    Hisz

    Boldog csupán akkor leszel,
    Ha mindent szíved szerint teszel..

  140. ronik

    Sziasztok mindenkinek!
    Sokan azt fejtegetik, hogy lehetőség van akár 12%-os hozamú befektetéseket is elérni.Nos aki nem dolgozik a tőzsde közelében annak milyen lehetősége van?Vagyis ha “megfognánk” egymás kezét konkrét infókkal akkor még többre vinnénk.Nagyon hiányolom (többek közt Geszti Danira gondolok)a valódi befektetési utak elhalgatását.Az még rendben van hogy hitelekből indul le, DE arról már nem beszél HÓL sikerült a 12,5%-os befektetését elérni.
    Nekem tetszik a példa de írnék ide két befektetési alapot is a mibe bárki befektethet: k&h válogatott 2 és 3.Nos a V2 10-12% hozammal indult a V3 17-20%.(2006 év eleje)
    Mi lett belőlük? nos V2 5,5% és V3 8,08.Sajnos ezt előre nem lehet látni de hasonlóan működik a nagy töbsége.Az ingatlan befektetésű konstrukciók is 105 körül muzsikáltak
    A G.Dani konstrukciója itt bukik meg.
    Mindezt azért írtam le (példaként)hogy hátha valaki felkapja a fejét és leírja merre kell menni a 12%-os hozam elérése érdekében.Valóban a befektett tőke 6 év múlva megduplázza magát HA 6 évig biztosítható a 12%-os hozam.
    Várom a válaszokat.

  141. anyabanya

    Kíváncsi lennék a véleményükre a NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számlával) kapcsolatosan.

    Üdv
    anyabanya

  142. Dani

    Nyesz: jó dolog.. anyukámnak lett kötve!Így pár hónap múlva 130eFt-ot kap még hozzá! Aztán attól is függ hol lesz kötve. Nekem fontos volt,h bef.alap részvény állampapír,azaz szinte minden elérhető legyen! És online mód kezelhetem.. De szerintem csak azoknak éri meg akik rövid időn belül mennek nyugdíjba(vagy már nyugdíjasok,bár a pszáf oldalán azt írják ők nem köthetnek,mégis bankok,brókercégek így hirdetik)

  143. anyabanya

    Daninak!

    Még kevés bank ajánlja, és pl. az OTP-nél sem lehet online módon forgatni a NYESZ papírokat. Egyébként még van időm, és szerintem pont ez a jó benne, a hosszú távú megtakarítás. Plusz adókedvezmény is jár utána (30 %, max. évi 100 eFt), amit a mostani szabályok szerint nem kell összevonni az önkéntes nyugdíjpénztárival.
    Másrészt viszont ez bizony kis pénz (kis “foci”)évente.

    Üdv
    anyabanya

  144. Dani

    Csak hozzáférés a pénzhez nehéz,ha esetleg szükség lenne rá(idő előtt). De ez annyiból pozitív h így szinte biztos megmarad a pénz a nyugdíjas évekre. Aki 2020. előtt megy nyugdíjba az ugye 130at tud visszakapni(ehhez 434eFt-ot kell befizetni adóévben). Nemtom h OTPnél h megy,de pl van ott is megtakarítási és folyószla-m is és online mód tudom kezelni.Remélem nem minősül reklámnak,de én az Erste-t választottam.. (brókerként piacvezetők).
    Minden kis pénzt meg kell becsülni. 30év alatt banki 3%os kamat meg 3x-ozza a pénzt,míg az átlag 12%os részvénypapír hozam meg 30x-ozza. Erről Tóth András is sokat írt. A kis pénzhez,ha 100eFt-ot tud visszaigényelni ahhoz 333eFt-ot fizet be…azaz ez évi 433eFt– ez szerintem nem kis pénz! A jövőben,ha jó helyen van,akkor pedig komoly összeg..

    De a NYESZ,csak egy lehetőség a megtakarítási formák közül!! És nem minden tekintetben a legjobb..

  145. radirpok

    Mi a különbség a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár között? Ez a kettő nekem teljesen egyformának tűnik, azt leszámítva, hogy a nyugdíjpénztárban gyűjtött pénz 10 év elteltével felvehető (bár ebből csak a hozam adómentes), újabb 10 év elteltével pedig a tőkerész 0%-ra csökken, tehát 20 éves adómentes takarékossági programnak is felfogható.

    Őszintén szólva a tényleges nyugdíjprogramoknak sok értelmét nem látom, mert most vagyok 30, mire nyugdíjközelbe jutnék, addigra kb. 70 év körül lesz a korhatár. Namost ezt egyrészt meg kell érni, másrészt mihez kezdjek a milliókkal 70 évesen… Én most olyan programon gondolkodom, amely 20 évre sűríti a 40 évet, bevállalva, hogy ehhez jóval több kell, mint a havi 10eFt… persze se gyerek, se lakáskölcsön, se autóhitel, így könnyű… :-)

  146. Dani

    nyugdíj pénztárba az ember befizet és onnan nem irányítja a pénzét.. jó esetben elérnek 8-10% körüli hozamot pénzével
    a nyesz annyival másabb,h -mint a 4.pillérként- önállóan döntünk a befizetésünk sorsáról.Arról h mibe fektetünk be. Befektetési alap, részvények,állampapír..bármi..

    Ha 20év múlva akar “nyugdíjba”menni ne nyugdíjpénztárat válassz! Egy jó UL biztosítás remekül alakítható egyéni pénzügyi tervekhez. Kérjél időpontot egy kötetlen beszélgetésre szerintem,legalább h ezt a megtakaríási módot is megismerd!

  147. Muchodinero

    Még nagyon az olvasás elején tartok, de azért egy-két dolog nem hagy nyugodni. Ha Geszti Dániel ilyen nagy pénzt tud csinálni a bankhitelek és alaphozamok különbözetéből, akkor az a “HÜLYE” bank minek vacakol hitelekkel? Miért nem alapokba fektet inkáb??? Nyilván jó oka van rá.
    Másik. Szép dolog ez a 35-40 év. De én már csak olyan gyarló és egoista vagyok, hogy ami fát ültetek, az alatt csak én is szeretnék ülni, nem csak az unokáim.
    A szüleim önfeláldoztak, a mai helyzet mégis ott tart, hogy nem sokkal vagyunk előrébb. Én önfeláldozok és nem vagyok biztos benne, hogy a gyerekeimnek, unokáimnak ebben az országban nem ugyanezt kell majd tenniük megint és megint 20-60 év múlva. Az elmúlt évszázadban Magyarország kb. 5 “rendszerváltást”, korszakot élt meg (monarchiát, köztársaságot, tanácsköztársaságot, Horthy-kort, nácizmust, szocializmust, megint köztársaságot). Úgyhogy aki nekem ebben az országban 20-40 év távlatról beszél, az nagy hintás, vagy olyan optimista, hogy nem is itt él… Roppantul röstellem, de én max 5-10 éven belül szeretnék meggazdagodni és világot járni a porontyaimmal… ez van. Talán addig nem megyünk teljesen tönkre. Na erre van-e valakinek jó ötlete?

  148. radirpok

    Köszi Dani a tippet, mindenképpen szeretnék konzultálni szakértővel, csak egyelőre külföldön vagyok.
    Olvasgatok “szakirodalmat”, és motoszkál bennem a gondolat, hogy nem elég az UL biztosítás, több/nagyobb lehetőségem is lenne. Például per pillanat papíron félig tulajdonosa vagyok egy Kft-nek, édesanyám APEH adótanácsadó, talán könyvelőt is tudok ismerőst… Az egyik gazdag papa könyvben olvastam, hogy az igazán jó (és ráadásul kevesebb adóval járó) befektetési lehetőségek a cégek részére adottak, magánemberként jóval kevesebbet lehet ilyen módon keresni. Most lesz két hetem ezen elmélkedni, például eldönteni, hogy valóban akarok-e erre ennyi időt, pénzt, energiát áldozni. Ha arra jövök rá, hogy nem, a biztosítások megvárnak… :-)

  149. alain_delon

    Dani tervéhez:
    (139. hozzászólás)

    ha a terved jól működik, akkor 5 év múlva 5 lakásod lesz, de lehet, hogy több, 10 év múlva meg akár 20 is. Azt azért érdemes végiggondolni, hogy egy ingatlanportfólió profi menedzseléséhez (bérlők megtalálása, szerződéskötések, lakbérbehajtás, karbantartási munkálatok, stb, stb) mennyi idő/pénz szükséges…

    Üdv.

    A

  150. Dani

    radirpok!
    ha tőlünk nyugatabbra vagy,akkor kérdezősködj ott kinn is,h ők mikben takarítanak meg(a te célodra pl)! Ha sikerült,oszd meg velünk is!!

  151. fanni

    Kedves hozzászólók!

    Egy átlagos érettségizett esetében – ha otthon nem tanították meg rá – a pénzügyi ismeret valóban a kamatszámításig terjed…
    Ha valaki tud egy olyan könyvet, amiből a hülye is megérti, mi az a pénzügy, meg ilyesmi (én se értek hozzá), kérem, írja meg!
    Köszi

  152. rokompuck

    Most találtam rá erre a honlapra, nagyon hasznos infókatlehet begyülyteni.Kérem a Hozzáertőket,világosítsanak fel, hogy a Fundamenta lakáskasszától felvehető ,alacsony kamatozású kölcsönt érdemes e a lehető leg hosszabb futamidőre felvenni vagy jobb ha mielöb törlesztem ?Köszönettel:rókompuck

  153. Szabby

    Kedves fanni, és Mindenki!
    Az egyszerűség végett bemásolom a másik blogra írt levelemet, hátha segít(het). Sok sikert!

    Üdv Mindenkinek!

    Fentebb hozzászólokhoz hasonlóan én is itt ragadtam pár órára, de (remélem) megérte… Cserébe egy-két dolgot megosztanék, mintegy összefoglalóan a T. Publikummal:
    1.) Szerintem nem minden a pénz,
    De a gazdagság – pénz nem bűn, csak veszélyes, meg kell tanulni vele bánni: ha van, gondoljunk a szűkebb ídőkre is, és tudjuk, hogy magasabbról nagyobbat lehet esni. Amikor tőzsdéztem úgy kezeltem, mint egy szerencsejátékot: hiszen mi nem tudjuk befolyásolni, csak esetleg élni vele. Ha tuti nyerésben voltam kiszáltam, és nem keseregtem, hogy mi lett volna ha… És nem kaptam vérszemet, amikor szárnyalt. Egyébként volt olyan, hogy az xyz részvénytől megszabadultam jó áron délben, mert akkor épp figyeltem az árfolyamot így kiszálltam, és du. 2-re már 7-8 százalékkal lentebb volt… Elég idegbajos a dolog, ma már nem is csinálom, de nem bántam meg. A tőzsdeügynökök nem véletlenül fiatalok.(A többiek (öregek) vagy tönkrementek, vagy meggazdagodtak, vagy az infarktus elintézte őket is meg a hozamukat is.)
    2.) Tegyünk különbséget a spórolás és a takarékoskodás között! Ez elvi kérdés. Szerintem, ha sok van akkor sem kell felesleges dolgokat venni, meg szórni a pénzt. Csak a hétvégi telekre felesleges Mercivel járni…szerintem a takarékos életvitel – szemlélet már önmagában sokat segít. Alaphelyzetből takarékosan kell(ene) élni, ha sok van akkor méginkább!
    3.)Az életmínőségünkben is fontos az ár-érték arány. Lehet hogy egy kikapcsolódás és a családdal együtt lenni (amíg lehet)még akár anyagilag is jobb befektetés, mint ahogy a sport is az ( kontra orvos-gyógyszer…)
    4.)A vásárlásainkban az alábbi rangsor érvényesül:
    -szükséges-hasznos-kellemes-felesleges:
    ami szükséges-kell: ott végig kell gondolni hogy mi és mire kell (ld:fentebb a Mercis példát)
    -hasznos: ha van rá megéri megvenni…
    -kellemes: néha ez is jöhet, de nem kell tulzásba vinni, ha meg nincs, nem kell keseregni.
    -felesleges: ingyen sem, mert helyet foglal, szennyezzük a környezetet, megfulladunk tőle…

    Ismerőseim először mosolyognak, de ellenvéleményt nem szoktak mondani, amikor azt mondom: A legkönnyebben úgy lehet pénzt keresni, ha a meglévőt nem, vagy csak meggondolva költjük! :-) ))

    Mindenkinek szerencsés probálkozást!

  154. csillus

    Érdeklődve olvasgatom a hozzászólásokat.abszolút nincsenek mélyebb pénzügyi befektetési ismereteim, de azért érdeklődök.

    1 nagyon egyszerű kérdés: ha van mondjuk most 300.000 HUF om szabad, és nem gondolkodom hosszú távon (csak kb. 3-6 hónap)de valahogy kamatoztatni szeretném, mik a lehetőségek?

    Érdeklődve várom a véleményeket.

    Üdv.,

    Csillus

  155. dr. Tóth András

    Rosz hírem van. Ilyen esetben – hacsak nem valami szerencsejátékra gondolt, pl. felrakja a rulettre, a bankkamatnál jobbat nem lehet elérni. Miért? Erről szól a Miért? című tanulmány.

  156. KTib

    Jó napot mindenkinek!

    Átfutva a hozzászólásokat és vitákat kérdezem, hogy van-e valakinek véleménye a Fundamentás állami támogatásos megtakarításról mint befektetésről?

    Érdeklődve várom!

    Üdv

  157. dr. Tóth András

    A Fundamenta – bármit is állít róla az üzletkötő, nem befektetés való – az ami a neve: lakáspénztár – ingatlan felújjítás, vásárlásra való. Optimális időtartama 3-5 év és csak kisebb összegre.

  158. Fekete Párduc

    Kedves KTib!

    Ha Ön Fundamenta-Lakáskassza szerződést köt és havi 20eft-ot 93 hónapon át befizet, akkor 8 év mulva lesz Önnek több mint 2.7 millió Ft-ja, amit nem szükséges lakáscélra forditania. Ez az összeg dr.Tóth András Úr kalkulátora szerint 25 évi értékpapir alapú befektetéssel 45.900.000Ft-ra tornázza föl magát.

  159. Tücsök

    Kedves Kollégák!

    Nagyon örülök, hogy ráakadam erre a fórumra. Sok érdekes dolog elhangzott a korábbiakban.

    Jelenleg is léteznek olyan tőkegarantált alapok (!), ahol a hozam 3-5 év alatt elérheti akár az évi 17-18%-ot is. Ez becsült érték, de a tőke + minimális hozam kifizetésre kerül garantáltan akkor is ha az extra hozam elmaradna. A jelenlegi konstrukciókban (banki) valóban meg van a lehetőség a pénzünk megsokszorozódására. Egy dologra azonban felhívnám a kalkulátorkészítő házigazdánk figyelmét, hiszen nem derül ki a képlet, hogy a kamat értékének csökkennie kell az évek számának növekedésével. Jelen pillanatban várható (idén május június), hogy ajegybanki alapkamat emelkedik és ez jövőre sem elképzelhetetlen, de 5 éves periódusban csökkennie kell, és ha az euró bevezetésre kerül, ami talán hamarabb lesz, mint a 20-40 éves lejárat a kalkulátor szerint, akkor az alapkamatok értéke 3-4% körül lesz, 20 év múlva pedig akár az 1-2%-ot is elérjetjük.

    Ez nagyon fontos… szerintem.

    Fanni: a pénzügy is tanulható, talán elkezdeni javasolhatom a kereskedelmi bankok oldalain található (ismeretterjesztő) “pénzügyi alapfogalmak” című füleket.

    Csilla: van olyan bank jelenleg, hogy ha két közüzemi számládat engeded, hogy a bank kezelje, 10,5 %-ra (évi) leköti a pénzedet 1 hónapra. Aztán lehet tovább gondolkozni, ha továbbra sincs rá szükséged.

    Üdvözlettel: Tücsök

  160. Ildinéni

    Asszem földet veszek, beültetem akácfával és nyugdíjas koromban aranyárban fogom a tüzifát árulni az oroszországtól függő gázkonvektortól átfagyott brókereknek…
    Tessék energiába fektetni!

  161. T. László

    Tudna valaki egy olyan excel táblát adni ahol beírom, hogy havonta mennyit fizetek be, mennyi a várható kamat és a futamidő, majd kiírja az eredményt.

    Egyszeri befizetéssel megy, ott simán kamatos kamat képletével kiszámolható, de ott elakadtam, ha ez az összeg havonta növekszik.

  162. Gábor Zsolt

    Szia Laci!

    Tegyél bele egy plusz oszlopot.

    Ígynéz ki: Oszlopok:
    Inyitó összegI BefizetésIKamatIZáró összegI

    Képletek
    A tábla 480 sorból áll /40 év/
    A nyitó összeg képlete az első sor kivételével : Előző sor záróösszege
    Befizetés :ide írod a befizetett összeget, vagy cellahivatkozással minden cellába ugyanaz a havi összeg kerül

    Kamat A hónap első napjától bentlévő összeg, tehát nyitó+ befizetés szorozva az éves hozam/12-vel

    Záró: A nyitó, a befizetés, és a kamat összege.

    Kicsit pontatlan, mert havi kamatos kamatot számol.

    Zsolt

  163. Erzsó

    Tisztelt Tóth úr!
    Már régota figyelemmel követem az oldalát,és mondanom sem kell sok mindenre felnyitotta a szemem.
    Pont most akartam belevágni a Fundamenta-lakáskassza szerzödés aláírásába 8 évrehavi 20000kp befizetéssel arra gondolván hogy jó befektetés ,mert lejárat után bármire költhetném a megtakaritást .–ezért köszönet hogy idöben figyelmeztet hogy nem teljesen igy van.
    Egy másik téma :tud-e nekem olyan kedvezö befektetést ,porforiot ajálani hogy a lehetö legtöbb ,tökegarantált,és kevés idöbeli valummal szamitani
    pl:1-2 év ,alatt a lehetö legtöbbet hozzak ki 2millio megtakaritásombol-mert most csak bankban fekszik pár %-os kamatért.
    Még ha konkrétumokat nemis tud mondani de valami támpont is elég lenne hogy mégis merre induljak.
    Elöre is köszönöm válaszát.

  164. Anubis

    Tóth Úrnak a ‘Mikorra leszek milliomos?’ cikke nemcsak szakszerűtlen, de életszerűtlen is!

    A cikk a multi level marketingesek jól bevált trükkjére épít: tenger sok pénzt és gazdaságot gyakorlatilag erőfeszítés nélkül elérni. Igen! Mindenki így szeretne pénzhez jutni, csakhogy ez max néhány szerencsés embernél működik a többieknek tuttira nem fog bejönni.
    Másik hasonlatot is tudok: Miért nem nyom az MNB mindenkinek 100 miller ropogós manyt??? Hát azért, mert nincs mögötte reálgazdasági megtermelt érték! Vagyis a kinyomott pénz így még kevesebbet is érne, mintha nem csinált volna semmit.

    Játszunk egy kicsit Tóth Úr számaival, hogy a laikusok is lássák miért is nem működik ez a befektetéssel meggazdagszom dolog!
    Tegyük fel holnaptól minden magyar ember belátná az ő tutti tippjét és jövedelme 10%-át odaadná neki 12,5%-os évi reélhozamra, hogy 40 év múlva ne kelljen se neki, se családjának dolgozni. (100 Millerből ugye még egy 2 gyerekes család is elvan?) Az első baj az lenne, hogy a fogyasztás 10%-kal tartósan visszaesne, egy csomó cég tönkremenne, vagy összemenne, rengeteg embert munkanélkülire zavarnának. Aztán meg 40 év múlva az első családok azt mondanák -na, van 100 millerem nem dolgozok! Aztán további max 40 év múlva eljutnánk oda, hogy minden magyar család min. 100 milliomos lenne és senki sem dolgozna ebben az országban, csak befektetne Tóth Úrnál.
    Persze a külföldiek is rájönnének hamar, hogy nálunk kánaán van és mindenki Tóth Úrhoz járna, aztán eljutnánk a világbéke stádiumába, mert a világon senki sem dolgozna csak 100 milliomos lenne.

    Ha viszont ez így fentebb mégse működne, valon hol a határ? Hány ember mehet Tóth Úrhoz 12,5%-ra befektetni?

    ps. nekem olyan tanácsot adjanak a befektetők, hogy most kapjak 100 milliót, amit vállalok 40 éven át havi 10 ezrével fizetni! Sőt, most le is vonhatják belőle a 40 évre jutó 4,8 milliót -egyben és előre!

    ps2. életszerűtlen a dolog azért is, mert egy fiatal nem nyugdíjasként szeretne az első saját lakásába költözni, berendezni, kicsit élni és pl. az internet havi díját fizetni.

    További jó számolgatást!

  165. Atis

    Erzsó.
    meg lehet tudni mi volt a megtévesztő a fundamenta konstrukciójában?
    mert szerintem igenis jó befektetés 8 évre.

  166. UL-mann

    Tisztelt Anubis!

    – A megtakarítás tönkreteszi a gazdaságot? (Akkor biztos az amerikai rendzser a legjobb, mert iszonyú nagy lakossági hiteleket vesznek fel…) Egy zárt rendszerben biztos igaz lehet, de a magyar gazdaság korántsem nevezhető zárt rendszernek.

    – Vannak olyan országok, ahol jól megvannak munka nélkül (pl. arab olajemírségek). A befektetett pénz visszakerül a gazdaságba, a részvények árfolyamának azért van egy kis összefüggése a gazdasági növekedéssel, mégha olykor tényleg nem is sok.

    – A 12%-os reálhozamot én is sokallom, de hát a befektetési megoldás azért működik, mert a lakosság 10%-a meg tudja csinálni, a 90% pedig nem. (Hát, a kapitalizmus már csak ilyen.) Éppen erre mondják, hogy akkor kell menekülni a tődzséről, ha már a nyugdíjasok is odaviszik nejlonszatyorban a pénzüket :-)

  167. Anubis

    Kedves UL-mann!

    A megtakarítás természetesen kell a gazdaságnak, hogy legyen miből finanszírozni, de fogyasztás is mert kinek fogják a termelést/szolgáltatást eladni, ha senki nem költ semmire csak spórol? Más szóval a megtakarításnak van egy nemzetgazdasági szinten optimális rátája, kérdés, hogy a 10% az-e?

    Vannak, de nekik van olajuk (még pár évig), nekünk meg nincs semmink se. Mi nem hiszem hogy el tudnánk jól lenni munka nélkül, és mindent importálnuk kéne, vagy ha egyszer mégis az semmiképp sem a megtakarításaink befektetéséből lesz, hanem max. valami hazánk fia kitalálja az új energiaforrást, ami csak tőlünk lesz beszerezhető :-) (Erre azért nem alapoznék)

    No igen, de ennyi erővel akár vállalkozások alapítását is ajánlhatnánk (lsd. Microsoft példája), az legalább annyira esélyes, hogy bejön, mint a 100 milliós tőke havi 10 ezerből….

    ps. egyébként gyanítom, Dr. Tóth Úr kamatos kamat számítása is matematikailag hibás, mert a 12,5% aligha sűlyozott átlaghozam (az egyszerű kamatos kamat képlet csak időben konstans hozamra használható!), hanem max egyszerű számtani átlaga az éves hozamoknak. Az meg ugyi nem mindegy, hogy egy befektetési idősorban mikor mennyi a hozam… Bárki bizonyíthatja magának akár excelben konkrét példával!

  168. Anubis

    Van még 1 komoly probléma nálunk a hosszútávú befektetésekkel, amiről mindenki elfelejtkezik: a mai magyar jövedelmek a fele-harmada sem a fejlettebb országokénak. Ennek pedig az a következménye, hogy ma abszolut értékben viszonylag alacsony összegeket tudunk hosszú távra megtakarítani, viszont idővel várhatóan a jövedelmeink többé-kevésbé azért felzárkóznak a fejlett országok átlagához. Ezért a befektetéseink nem csak az infláció, hanem az átlagos jövedelem és életszinvonal javulása miatt is “értéktelenednek”.

    Az ilyen szituációk szólnak a hosszú távú hitel felvétel mellett most (alacsony THM-ek esetén): ma megkapom azt (vagy vállalkozást indíthatok), amit egyébként csak sok-sok év múlva tudnék megszerezni és a reáljövedelmem növekedése miatt egyre kisebb gondot jelent a részletek fizetése, vagy az idő előtti törlesztés.
    Van erre egy mondás is, amiben sok az igazság: ‘A mai pénz mindig jobb mint a holnapi’. Szerintem ez is az egyik oka a fejlettebb országokra jellemző hitelfelvételnek.

    ps. fentiek nem azt a véleményem fejezik ki, hogy ne takaréskoskodjunk hosszú távon!!! Sőt, hitelt is szerintem csak annak lenne szabad felvenni, aki megfelelő (érds: likvid, pl. bankbetét, pénzpiaci alapok) tartalékkal is rendelkezik (vagy a hitel 1 részét befektetésként elhelyezve használja erre), hogy átmeneti jövedelmi probléma esetén se kerüljön likviditási zavarba.

  169. dr. Tóth András

    “A 12%-os reálhozamot én is sokallom” – hm. Én megnézném az Évértékelő és burkolt dicsekvés-t.

    Erről jut eszembe a régi vicc: A feleség rajtakapja a férjét, mire a férj megkérdi: Most nekem hiszel vagy a szemednek?

  170. UL-mann

    Úgy értem, hogy 12% a 40 év átlagában kicsit sok. Persze néhány év lehet sokkal magasabb, viszont cserébe egy-két év minusz 10-20% is lehet akár. (Excellel számolgattam, állandó 12% mellett egy kicsivel több, mint 100 millió 40 év alatt kijön havi 10 000 Ft-ból.) Szóval elvileg működik… Mindegy:-) A kamatos kamat miatt úgy is a befektetés utolsó néhány éve fogja eldönteni az összértéket.

  171. dr. Tóth András

    Az elmúlt 75 évben a S&P 500 12,8%-ot hozott. És ez csak amerika és átlag. Ismétlés: “Most nekem hiszel vagy a szemednek?”

  172. UL-mann

    Megnéztem az “Értékpapír alapú befektetések biztonságossága” cikket. Az S&P 500 nem nominálhozamot számol? Jelentős különbség lehet a reál- és nominális hozam között…

    Az egyösszegű (egyszeri) befektetésnél “közgazdaságilag” mindegy (pszichológiailag persze nem), hogy az éves hozamok milyen pozitív-negatív sorrendben követik egymást. (A szorzás sorrendje nem befolyásolja a végösszeget).

    Folyamatos befektetésnél tényleg rettentően számít az időszak végi hozam.

    Vagyis egyösszegű befektetésnél nyugodtan lehet egyszerű átlaghozamot számolni, a másik esetben az időszak végieknek nagyobb súlyt kell adni. Vagyis egyre jobban oda kell rá figyelni? Húú, már megint oda lyukadtam ki, hogy tényleg kell egy pénzügyi tanácsadó :)

  173. Erzsó

    Atis
    Tulajdonképpen Tóth úr monologja:” Fundamenta – bármit is állít róla az üzletkötő, nem befektetés való – az ami a neve: lakáspénztár – ingatlan felújjítás, vásárlásra való. Optimális időtartama 3-5 év és csak kisebb összegre”
    Na most akkor kinek hiddjek?:)Segitsetek a döntésben

  174. Anubis

    AVIVA web-oldaláról:
    Az illusztráció során az alábbi feltételezett értékekkel kalkuláltunk:

    Infláció: 4,00 %

    Maharadzsa Részvényportfólió nominálhozama: 12,94 %

    Shanghai Express Portfólió nominálhozama: 12,94 %

    Európai Ingatlanportfólió nominálhozama: 8,00 %

    Globális Részvényportfólió nominálhozama: 10,24 %

    Magyar Kötvényportfólió nominálhozama: 6,60 %

    Magyar Részvényportfólió nominálhozama: 12,94 %

    Pénzpiaci Portfólió nominálhozama: 6,18 %

    Luxus Részvényportfólió nominálhozama: 10,24 %

    Euromix Portfólió nominálhozama: 8,42 %

    Súlyozott nominálhozam: 10,10 %

    A súlyozott nominálhozamból még le kell vonni az átlagos inflációt 4% és persze az AVIVának, tanácsadónak fizetendő díjakat. Vagyis a reálhozam -ha ingyen fektetik be a pénzünket- már csak 6,1% mindjárt nem 12,5%!

    Ez bizony alig több, mint egy jó betét reálkamata, viszont kockázatosabb…

  175. dr. Tóth András

    Az Aviva oldalán ez egy fikció. (Ezt a pszaf írja elő nekik…) A biztosítók akkor nyugodtak, ha 10%-ot mondhatnak (fogalmam sincs miért…). Nézze meg az elmúlt évek teljesítményeit, nehéz volt ez nem többszörösen teljesíteni. Azt hiszem, muszáj lesz egy hozamelemzéses cikket írnom…

  176. Anubis

    Azért mondanak 10% NOMINÁL hozamot, mert az a reális…
    A kamu hozamokért a PSZÁF megbírságolná őket minimum…

  177. Dani

    “Ez bizony alig több, mint egy jó betét reálkamata, viszont kockázatosabb… ”
    ez most komoly?:)

  178. dr. Tóth András

    Nem. De sokan szeretnék hinni…

  179. Bence

    Kedves jelenlévők!

    Az után érdeklődnék, hogy külföldi alapokba hogyan lehet befektetni itthonról?
    Köszönöm!

  180. KoMBanY

    Anubis!

    Még ha így is lenne ahogy írod, és tényleg csak 6,1% jön ki a levonások és infláció után, akkor is sokkal jobb, mint egy banki betét, ahol jó esetben kapsz 4-7% ot és még ebből jön le az az általad említett infláció.. :)

  181. Anubis

    KoMBanY!

    Nézd meg a banki web-oldalakat, nem egy 10% fölötti kamatot kínál.
    Jegybanki alapkamat környéki kamatot mindig el lehet érni.
    De említhetném a diszkont kincstárjegyeket is.

    ps. ne feledd a kockázatot sem, ha a nyereséget nézed!
    Én bárkinek fizetek 20% éves reálkamatot is a pénzére, ha ideadja nekem 20-40 évre vállalkozást indítani, amúgy nem kérdi mit csinálok a pénzzel és ha mégse jönne be a vállakozásom vár türelemmel, vagy beéri buktával is… Az biztos, hogy én a reálgazdaságba fektetném a pénzt, tehát még esély is van a saját tőke arányos éves, 20%-os reálhozamra. Ez akár nyílt felhívás is a sok pénzzel rendelkezőknek!

  182. Horváth Miklós

    Kedves András !

    Engedje meg , hogy Önt idézzem :

    “dr. Tóth András
    2006. május 18. 21:09

    Kedves Kiss Edömér!
    A pénzt az ember a hozamért fekteti be.
    Ha ön érettségizet bizonnyal”

    Szóval én csak érettségizett vagyok és nem doktor mint Ön , de már tudom , hogy azt érettségizett 2 azaz kettő db t !

    De ez mintegy fémjelezi a befektetéseinek valódiságát !

    Köszönettel : Horváth Miklós

  183. Eszter

    Kedves Geszti Dániel!
    Ahogy soraidat olvastam kedvet kaptam régi tervem megvalósításához, egy hasonló jellegű tőzsdei tanfolyam eévégzéséhez (közgazdász vagyok.
    Meg tudod adni, hpgy Te hol végzed a tandfolyamot, (amennyiben tetszik és meg vagy elégedve vele..)

    előre is kösssz
    eszter

  184. Pénzügyi tanácsadó

    Eszti Neked a Brókerképzős modulok már megvannak? Az is egy nagyon jó indulási alap.

  185. dr. Tóth András

    :) Ki az a befektető? Azt hittem Ön akar befektetni… Szerintem az ilyet azonnal a közjegyzőhöz kell vinni és közjegyzői okiratba kell a garanciát foglalni! Meglepődnék…

  186. Julika

    Senkinek nem ajánlom, hogy felbuzdúlva valamilyen médiában megjelent információn elkezdejen “befektetni”, mert nagyon rosszul is elsülhet a dolog.
    Én kb. 2 évig vírtuálisan fektettem be bizonyos összeget, kb. hetente ellenőríztem a “hozamot”. Meggyőződtem rólla ez idő alatt, hogy ez egy komoly dolog, nem lehet “hályogkovács” módjára belevágni. Igaz jól lehet keresni, de nagyot is lehet bukfencezni.
    Mostmár -tapasztalattal a hátam mögött – élesben is befektetek és bizony ugyanaz a helyzet, mint 2 évvel ezelőtt, nagyot nyertem pl. a MOL- őrületen, de nagyot buktam a KH Bank Ingatlanpiaci alapjával. Az 1 éves átlagom +28 % 8 (bruttó), ebből még adóznom kell, sajnos.
    2 évre jobb a helyzet, mert akkor még nem volt adó, kb. 35 %, amit a jó időben történt vásárlásnak köszönhetek.
    Ami a legnehezebb ebben, hogy mikor adjunk el, mikor realizáljuk a profitot!
    Itt lehet infarktus közeli állapotba jutni, ha rosszul döntünk és mondjuk 1 hét mulva sokkal többet kaptunk volna érte…
    Amíg ezt nem tudja elviselni az ember, ne kezdjen el tőzsdézni, de kockázatos befektetési alapot vásárolni sem!
    Ha van megbízható brókere valakinek, akkor bízza a pénzét rá, de ha egyedül próbálkozik, előbb olvasson, tapasztoljon és vértezze fel magát lelkileg a nagy pozitív és nagy negatív eredmény elviselésére is, mert egyformán nehéz mindkettőt elviselni!
    Sok szerencsét kívánok mindenkinek és sikeres meggazdagodást!
    Julika

  187. ojg

    hozam, akár garanciával, akár adókedvezménnyel.

  188. micuék

    Nyár van, nagy meleg nyár ! Elapadtak a hozzászólások !
    Üdv, Micu

  189. Anonim

    Kedves András!

    Számol Ön az inflációval? A jövőbeli értékkel?? Ne felejtsük a hiperinflációt sem…Lehet, hogy 40 év múlva az a 100.000.000 az teljesen mást fog érni az akkori szinthez képest. Kecsegtetőek az ajánlatok, azonban kellően átgondolni szükséges ezeket….

  190. dr. Tóth András

    Igen számoltam. Az ilyen típusú befektetéseknek pontosan az az egyik célja, hogy a befektetéseket kivonjuk az inflációs hatásuk alól.

  191. Fekete Párduc

    Kattintottam, és kiakadtam! BF pénzügyi tanácsadó
    honlapjának olvasgatása teljesen felkavart. /A tanulmányai-
    nak címe és tartalma miatt nem győzöm törni a fejemet:
    “Hol az igazság??? Esetleg:”ODAÁT???”/

    FP

  192. NorBEE

    az az igazság, hogy nincs igazság!!!!!:))))))

  193. sky

    Igazán jól szórakozom ezeken a hozzászólásokon.

    Nézzünk meg historikus adatokat……

    1. egy részvény típusú befektetés átlagos hozama mondjuk 30 évre nézve kb 10-15% (itt vannak évek, ami + 70%, és vannak évek, ami -50% – csak példa)

    De, nincs új a nap alatt, a jó magyar befektető természetesen csúcson száll be, és a padlón ki. Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy azok a nagyon okos emberek, akik a tőzsdéken dolgoznak nem ezt teszik, nem is fordított előjellel. Spekulálni lehet, de a siker alapvetően csak a szerencsén múlik. Ahogy Greenspan mondotta volt, valakit jó spekulátornak nevezni olyan, mintha azt mondanánk, hogy jó lottójátékos….

    Tehát van egy részvénybefektetésünk ,ami mondjuk hoz 12%-ot 30 év alatt. Nade ilyenkor jön a nagy ötlet, hogy ne dobjunk fel mindent egy lapra, hanem terítsük a kockázatot, azaz építsünk portfoliót.

    Elméletileg veszünk olyan befektetést is, ami teljesen más, mint egy részvény, ilyenkor jöhet számításba a kötvény, esetleg devizakitettség. Igenám, de ahogy azt a tankönyvek is írják, és az élet is bebizonyítja, normál piaci körülmények között ezek az eszközök egymással ellentétes irányban mozognak, annyi a különbség, hogy a részvényárfolyamok kilengése nagyobb. Ilyenkor nagyjából emelkedő részvényárfolyamok esetén korlátozzuk a növekedési kilátásainkat, csökkenés esetén pedig tompítjuk az esést.

  194. NorBEE

    sky…hm…

    igen…van némi igazad…

    Az inflációt ki lehet kerülni, ha évről évre többet raksz be,igaz 20 éves távlatban a kezdeti havi 50 ezer Ft-os megtakarítást feltételezve lehet, hogy havi 500 ezret kell majd félrerakni, ami nem biztos, hogy menni fog… :))))

  195. sky

    Így igaz,

    Mindettől függetlenül az öngondoskodás nagyon fontos, már a munkábaállás napjától.

    A mindenkori jövedelem 10%-át mindig befizetjük a megfelelő befektetésbe, és lesz aztán buszos kirándulás a nyugdíjasklubbal Rómába…… persze ha megérjük (nők előnyben:))

    Sky

  196. NorBEE

    ja az öngondi nagyon fonti!!!-)

    a viccet félretéve valóban ha az ember minél hamarabb elezdi annál nagyobb lesz a nyugdíjasklub által szervezett programokra-)

    ja…lehet én se érem meg…hajrá férfiak a nyugdíjas évek felé!!! (ha már a csúcsra nem mindig lehet…)

  197. Fekete Párduc

    NorBEE!

    Valami baj van???

  198. tenzin

    A szomszédunk ma adja el a házát. 65 éves orvos. Az ár 40 millió Ft.
    Nosza feltettem a pénzét a kalkulátorra.
    Befektetünk 40 évre kezdeti 40.000.000,- összeget és évente 0,- összeget még elhelyezünk.

    A várható végösszeg: 3.722.039.000,-

    Húúú!
    Javaslom neki majd, és 40 év mulva vissza is vásárolhatja a házát.

  199. Tomiboy

    Nagyon ledöbbentett a nemrégiben kipattant amerikai jelzálog-bankok körüli csődsorozat! Ez bizony szöges ellentétben áll Dr. Tóth Úr vitaindító gondolataival, miszerint az USA-beli emberek előrelátóak és takarékoskodóak pénzügyi szempontból. Az események inkább azokat igazolják, akik szerint a “nagy vízen túl” mindent hitelre vesznek, de ha egyszer valamilyen okból fizetésképtelenné válik az “Adams family”, akkor nagyon beüt a krízis!

    A friss hírek szerint az európai bankok is alaposan benne ülnek a szószban! Ezt a saját bőrömön is tapasztalom, mivel a befektetési alapom hozama visszazuhant a három hónappal ezelőtti árfolyamra! :-(

  200. NorBEE

    Fekete Párduc nincs baj…

    csak nekem ez a véleményem…

  201. zoltan

    Hol volt,hol NEMvolt,volt egyszer egy Bank,aki 20%ot igért annak aki oda rakta a pénzét.Gyarapodtak is a betétek.(még ugy is megérte ha valaki más banknál vett fel kölcsönt és átvitte a pénzt ebbe a bizonyos bankba).Majd mikor már jo sokan berakták a nehezen megszerzett pénzűket,a bank lelépett a pénzel.

  202. Gábor

    Kedves András!

    Már régóta figyelmesen olvasom oldalát és nagyon sokat tanultam Öntől! Már rengeteg barátomnak, ismerősömnek ajánlottam blogját, mert ez a jövő… Nem várhatjuk, hogy az állam gondoskodjon rólunk! Nem akarok közhelyeket írni… egyszerűen csak köszönöm ezt az egészet…

  203. Szása

    igazán sajnálom ez egy olyan halál komoly oldal :D vm poén is kell bele

  204. Szabee

    Üdv!
    Kiváncsi lennék a hozzáértők véleményére az UL biztosításokkal kapcsolatban, mert elgondolkodtam egy ilyen jellegű befektetés megkötésén.

    Az UL piacon aránylag új ***, amúgy megbizható AA+ mnősítéssel rendelkező biztosítócég milyen feltételekkel rendelkezik az UL biztosítás terén (költségek, feltételek)?
    Sajna én ezt nem igazán látom át.
    Nálam mivel hosszú távú befektetésre gondolok (20év) inkább a kockázatosabb de magasabb hozamot igérő portfóliót választanék magamnak.
    Ha valaki jobban képben van ilyen irányban, kérem írja meg a véleményét.
    Köszönettel: Szabee

  205. zsolt-i

    Üdv!
    A fiam 4.-es gimnazista. Tavasszal választani kell, egyetem, vagy fősuli. Szóba került a lehetséges kereset, és talán, ha itthon nem boldogul, akkor kölföldre megy majd dolgozni. Elkezdtünk beszélgetni a nyugdíjas éveiről is. Talán korainak tűnik, de szerintem inkább most legyen téma, mint majd 50 éves korában jöjjön rá, hogy az állami nyugdíj – ha még lesz egyáltalán – sóra sem lesz elég.
    Azt mondta, hogy nyilván választani kell majd neki is magánnyugdíj pénztárt.
    Az ötlet tökéletes, de én tovább faggattam.
    Ha a példánál maradva, havi 10.000 Ft-ot takarít meg, akkor már a korábbi számítások alapján tudjuk, hogy 40év mulva ez a pénz ha nem kap rá kamatot, max 2kg sóra lesz elég. Tehát kamat az lesz, mert akkor az ember inkább elviszi a takarékba.
    De mennyi lesz a kamat? Ha ugyan annyi mint amennyit bármalyik pénzintézet fizetne, akkor ez mégsem olyan csábító. Az OTP már meg van 40 éve, akkor talán még 40 évig talán meg lesz. És hát az a 4-6% mégsem annyira rossz.
    Ezek szerint a magán nyugdíj pénztáraknak ettől egy kicsit többet kell ígérni, mert senki nem viszi oda a pénzt. Mondjuk 6-8%-ot. Hát igen! De honnan veszi ezt a magas kamatott? Nyilván nem a banktól, aki ettől csak kevesebbet fizetne nekem.
    A fiam akkor elkezdett gondolkodni. Rövid szünet után – mint amikor a sötét szobában felcsukják a villanyt – fenn hangon megszólalt.
    Élviszi a tőzsdére!
    Hát ez az. Ő elviszi, 40 évre befekteti, kap átlagban 12% kamatot, neked meg fizet 6-8 at. A többiből jó fizetéseket ad az alkalmazottainak, egy hónapig külföldön nyaral minden évben, és fenn tart egy óriási irodaházat.

    A beszélgetés sajnos itt véget ért más okok miatt, de a fiam komolyan elkezdett gondolkodni. Biztos vagyok benne, hogy még folytatjuk.

    zsolt-i

  206. Fodor István

    Tisztelt Szabee! Ha komoly biztosítot keres meg és komolyan érdekli a költségek akkor meg kell, hogy kapja a választ. Nekem a motton, hogy a döntésem előtt legyen álmatlan az éjszakám és ne utána.
    Tisztelettel Fodor István

  207. Fodor István

    Érdeklődéssel olvasom a nyugdíjra gondoló emberek hozzászólását,mivel van akit már erősen érint,vagy érinteni fog. Sok okos hozzászolást olvsok, de legjobban a cselekvő emberek tetszenek. Számolni, érveket előhozni és “anyagilag érdekelt” képviselőt keresni. Ez az én mottóm. Két dolgot egyszerre nem lehet csinálni, pénzt keresni,vagy kifogást.
    Tisztelettel Fodor István

  208. PaNo

    Kedves Szabee,

    Én most kötöttem egy UL termékre szerződést…A cég, akinek a képviselője eljött hozzám nagyon meggyőző volt, de ugye messziről jött ember azt mond amit akar. Megérkezése előtt felmentem a cég honlapjára és elolvastam mindent a termékről, amit csak találtam. És külön kértem az édzsöntöt, hogy legyen már oly szíves és a feltételekről ugyan ne feledkezzen meg és hozzon magával azt is. Ebben a-z-ig minden egyes költség szerepel…Ma néztem a honlapjukat és látom, hogy a hozamok nagyon jók (16%) ami sztem azért nem tartozik a bankok által garantált hozamok közé

    Üdv.: PaNo

    ui.: ha érdekel, akkor megadhatom a cég weblapjának a nevét, ahol többet is olvashatsz a befektetésről

  209. Pitzu

    Olvasgatva itt a hozzászólásokat, sok érdekes dologra lettem figyelmes. Pénzügyi területen dolgozom, és aktívan keresem a befektetési lehetőségeket is. Tőzsdézem, befektetek ide-oda, szüleim befektetési alapokban próbálkoznak. Azt kell, hogy mondjam, hogy nem könnyű és rendszeres odafigyelést tájékozódást igényel. Persze az is lehet, hogy csak barkácsolunk…:))

    Tóth Úr számítása valóban igaz, sőt, ha az ember mindjárt a kezdet kezdetén be tud rakni 4,8 millió forintot, akkor 12%-os kamattal bőven 400 millió forint fölé is lehet kerülni. Persze ez azt jelenti, hogy a fenti összeget 40 évig “kilőjük” az életünkből, de folyamatosan foglalkozunk vele. Mert szerintem azt senki nem gondolja, hogy lesz/van olyan befektetési alap, ami 40 évenkeresztül 12%-os átlaghozamot fog mutatni. Néhány évente váltani fog kelleni, lesznek nagyobb nyerők és persze bukó évek is.
    Elméleti síkon abszolút lehetséges, sőt nem is tűnik nehéznek a 8-10% kamatot igérő bankokra azt a plusz 2-4%-ot ráverni…Hiszen Warren Buffet-nek is sikerült:))))

    Aztán a jövőbeni hozam olyan, mint a kutya vacsorája…Bizonytalan. Ennél már csak az bizonytalanabb, hogy a 100 millió mit fog érni 40 év múlva. Egy ismerősöm annó a háza építéséhez kölcsönt vett fel, amit még a mai napig fizetget. Az elején a fizetése jó részét tette ki a törlesztőrészlet, ma meg lazán fizeti azt a 600!!! forintot:)Szóval a mai 60-70 ezer forintos törlesztőrészletek soknak tűnnek, de 20 év múlva kutya füle sem lesz. Valahogy így kell ezt a 100 millió forintot is tekinteni. Szerintem gyors diszkontálással nagyjából mai 35-40 milliónak felene majd meg. Persze ez is csak elmélet.

    Ha a tőzsdén sikerül valakinek “olcsón” bevásárolnia, akkor a szárnyaláskor 20-30% haszonra simán számíthat, akármilyen részvényt vett is. Persze a bukó általában nagyobb szokott lenni, ha a hangulat negatívra fordul, mint az azt megelőző felhúzás. Ilyen a tőzsde lélektana. Tehát jó, ha az ember tudja, mikor jó kiszállni. Néha sikerül, néha nem…A befektetési alapoknál sem jobb a helyzet. Próbálják a piacokat megverni, de nekik sem sikerül mindig.

    Barátaim révén van némi rálátásom a tőzsdei cégek értékére is. Ha tankönyvi példából indulunk ki, akkor alulértékelt céget venni, felülértékeltet pedig adni kell. Persze ez a valóságban nem mindig ilyen egyszerű. Az alulértékelt cégek árfolyama néha hónapokig, évekig nem reagál, míg a felülértékelt cégek tovább szárnyalnak…

    Azt sem lehet kijelenteni, hogy az ingatlan rossz befektetésnek, mert, ha olyan helyen vesz az ember lakást/telket/házat, ahol felértékelődés várható, akkor szép hasznot lehet elérni, ráadásul ki lehet adni a lakást, meg a házat is.

    Szóval azt kéne mindenkiben tudatosítani, hogy ezek az összegek elérhetőek, de nem úgy, hogy valaki havonta befizeti a 10.000 forintot valahova és 40 év múlva kiveszi a 100 milliót. A döntést pedig mindenkinek magának kell meghoznia egyéni benyomása és kockázattűrő képessége alapján. A 40 év alatt pedig többször is kerülhet ilyen döntési helyzetbe

  210. Emerius

    Üdv mindenkinek!!!!!!!!

    Én még csak most találtam rá erre az oldalra, most olvasgattam bele ebbe a 210 hozzászólásba. Egyébként egyetértek a hozzászólások többségével.

    Én igzából még csak most kezdtem dolgozni, és mellette még tanulok is. De már most elkezdtem gondolkodi olyan dolokon mint nyugdíjfinanszírozás, gyerekeim támogatása, lakásvásárlás, egyéb nagyobb tőkét igénylő célok. Igazából nem azt hajszolom, hogy milliomos legyek, hanem hogy az igényeim ki legyenek elégítve.

    Ahhoz hogy ezeket megvalósítsam nem sok lehetőségem lenne, ha nem tervezem me őket előre. Mert minél több időm van annál kevesebb induló tőkére van szükségem(és nem születtem milliomosnek). De én nem csak egy 40éves konstrukcóban gondolkodom, hanem a céljaimnak megfelelően külön-külön tervezek, hogy milyen kiadás, mikor, milyen összegben fog felmerülni.

    És ehhez a munkámból kifolyólag a csapat által önmagamnak, és akár másoknak is tudok segíteni, akinek szüksége van rá.
    És akár egy folyamatos menedzselés által az a 10-20 %-os hozam túlszárnyalható, ha szakemberekre van bízva a döntés, javaslat tétel, met végül úgyis én döntök, de érdemes a döntés előtt kikérni egy független szakember véleményét.

  211. H Tamás

    Helo

    Csak az első pár hozzászólást olvastam. A számolás nincs elszúrva, a $penz=$penz*1.01+10000; -et 40*12ször megcsinálva 117 milla jön ki.

    Én már több éve csak részvénybe fektettek, xetra-n, mert viszonylag olcsón lehet oda interneten megbízást adni és nagy a kínálat. És évesítve már többet nyertem rajta, mint amennyit most keresek. 6 részvény esetén már el lehet érni olyan kicsi hozam szórást mint amennyi egy részvényalapnak van. És igaz hogy nem vagyok közben életbiztosítva, de bármikor eladhatom és 2 nap múlva már akár készpénzben kivehetném egy ATMből. Ez az úgymond likviditás tapasztalatom szerint többet ér mint bármilyen életbiztosítás vagy adókedvezmény. Ajánlom mindenkinek aki szereti saját kezében tartani az irányítást.

    De egyébként megmondom hogyan lehetnénk milliomosok. El kéne törölni az összes járulékot. Szerintem mindenki tudja miről beszélek mikor megnézi a hóvégi papírkáját, amin x-et kapott kézhez és 3x -be került a cégnek. Hát nem lenne jobb 3x ennyit keresni ? Én nagyon sajnálom a munkanélkülieket, meg a felelőtlen 10gyerekes kisebbségi párocskákat, de hagyjanak már engem is élni. És ha 3x annyit keresnénk, gyarló költekező természetünkkel 3x annyit költenénk is, amire ugye áfát fizetünk, tehát nagymamáinkat lenne még miből etetni. Milyen ország már az olyan, ahol lefognak minden tehetséges embert aki ki akar törni a csóró átlagból. Persze hogy nem haladunk egyről a kettőre. Persze hogy aki tehetséges az elmegy innét. Persze hogy aki ittmarad az mind bt-zik. Jó, persze szolidaritás, de könyörgöm, azért nem kéne túlzásba vinni.

  212. János

    Én értem amit kedves H Tamás leír.Azonban a megtakaraításos életbiztosításnál a hozamot nem kell még leadózni ami 20% . A nyereseégből elveszíteni 20%ot az rengeteg.Ezért érdemes elgondokozni az életbiztosításos befektetésen.

  213. H Tamás

    Tudom, nincs árfolyamnyereség adó, 20% adókedvezmény van (amit 10 évnél hamarabb felmondva mind vissza kell fizetni!!), és halál esetén nincs örökösödési illeték.

    De képzeljük el azt a helyzetet, mikor tönkremegy a mosógép, vagy karambolozunk az autóval, és van egy halom lóvénk kifizetni, csak nem férünk hozzá, ezért hívjuk a hitelvonalat (sarkítás), mint a reklámban.

    Vagy már fizetjük 5 éve, de kezdjük látni hogy ebből aztán nem leszünk milliárdosok, egyébként meg nehéz az a havi 15ezres csekk. Ki akarnánk szállni, de nem lehet mert 2 (vagy3?) évre visszamenőleg vissza kéne fizetni az adókedvezményt, plusz nem adnak ám vissza annyit belőle 10 év előtt, mint ahogy azt szeretnénk.

    Próbáltam biztosítási ügynökös munkát csinálni. A jutalékok röhejesek, kötésenként cirka 40ezer, ha jók, kötnek havonta 6ot mondjuk, de ez bruttó. Az ügynökök ennek megfelelően elszántak. Találkoztam jópár családdal ahol a fenti problémák adódtak.

    5 ügyfélből 1 gondolja 10 év után is, hogy jó döntés volt leszerződni. Köszönhető ez a felelőtlen ügyfeleknek és felelőtlen ügynököknek (tisztelet a kivételnek).

  214. Bero

    Tóth Úr!

    Az eredménye jó (103097087 Ft), viszont a képlete rossz.
    A helyes képlet :

    A * [(100+k)/100] * {({[(100+k)/100]^n}-1)/[(100+k)/100]}

    kicsit bonyolult lett, le a kalappal aki ki birja bogozni, de ezzel bárki leellenőrizheti hogy a számítás hogy jön ki.
    Tóth úr esetében: A=120000 ; k=12 ; n=40. (^n – az n -edik hatványt jelenti)

    120000 * 1.12 * {[(1.12^40)-1]/(1.12-1)} = 103097087

    Üdv

  215. Rizo78

    Üdv Mindenkinek!

    Egyszerű kérdésem lenne: 1 millió Ft kezdőtőkémet havi 250 ezerrel tudnám megtoldani 2 éven keresztül.
    Ha paplanba teszem, akkor 24 hónap múlva rátalálok az
    1 + 6 milliómra.

    Milyen befektetésben gondolkozhatok ilyen rövid távon?
    Elkeseredve a banki kamatokon, már azt is jobbnak látom ha a diszpárnámba teszem a pénzt hónapról-hónapra.

    Üdv
    RiZo

  216. Bakó Zoltán

    Tisztelt Mindenki!
    Igazából én arra lennék kiváncsi hogy mibe lenne érdemes betenni a pénzemet kb 4 évre kb 650000-700000ft-mat!
    Mert 22 éves vagyok és kötöttem az egyik “multi bankkal”eg y befektetés alapú megtakarítást amit 5 évig fizetek havi 20000ft-val és még 4 év van hátra!Lakásindulónak ez a két összeg nem jönne rosszul majd és kb évi 80-100 ezer ft-ot tudnék még sprólni!Érdemes ilyen kis összeget is befektetni vagy ezt hagyjam a nagyokra!Igazából csak egy kis többletet és biztonságot szeretnék a pénzemnek!
    Előre is köszönöm Zolee

  217. jacsoj

    Amit mindenki félreért: Tóth úr a mai viszonyokkal számol, tehát a mai fizetés 10%-a amit félretesz. A mai viszonyokkal nézve 40 év után ez annyit fog érni, mint most 100 millió.
    Ez a rendszer úgy működik, hogy mindig a fizetés 10%-át tedd félre (és ne mindig 10 ezret). Pl.ha 10 év múlva 300 ezer Ft lesz az átlagfizetés, akkor nem 10, hanem 30 ezer Ft-ot tegyél be havonta. 30 év múlva pl. 100 ezret, stb.
    Természetesen 40 év múlva nem 100 millió lesz a hozamod, hanem többszöröse, ami akkor annyit ér, mint most 100 millió!
    Valaki csinálhatna egy excel táblázatot, amiben számolna az évi átlag 6-8% os fizetésnövekedéssel is (vagy többel), mert azért 40 év alatt valahogy közelítenünk kell az európai fizetésekhez.
    40 év múlva, ha így folytatódik a tendencia, akkor jóval magasabb lesz az átlagéletkor, és vele együtt a nyugdíjkorhatár is. Azért 70 évesen nem nagyon akaródzik verni a vasat a 20 évesek között. Jól jön az a kis pénz 60 év után, mikor más még vagy tíz évet dolgozik.

  218. kezdo2

    A cikkben írt összegek stimmelnek, 10- 40 év múlva valóban 100 millió lesz belőle,ha havi 1 % nyereséget folyamatosan el tudunk érni. Ehhez az kell, hogy akinél éppen befektettünk, ne csődöljön be, a pénzpiacon ne legyen válság, a gazdaság töretlen ütemben fejlődjön, ne csússzunk meg sehol. 40 év alatt ez valahol szerencse kérdése.
    Amit a cikk nem említ, hogy van infláció. Mikor mennyi. Most inkább több, de állítólag lenyomjuk a nyugati szintre.
    Mennyit ér 1 000 000 Ft 10- 40 év múlva? Ezt így kalkuláltam:
    10 év 20 év 30 év 40 év
    infláció
    6% 555000 312000 174000 97000

    5% 613000 377000 231000 142000

    4% 676000 457000 308000 208000

    Tehát nem feltétlenül milliomos színvonalon fogunk élni, de élni fogunk. Az állami nyugdíjak, ha lesznek, biztos nem tudnak majd ennyit.
    Jó és hasznos tanács a mindenkori jövedelem 10 %-nak megtakarítása, befektetése. Az se baj, ha többet rakunk félre, és nem költjük el marhaságokra, mert akciós, mert hitelre lehet venni, mert a szomszédnak már van. Én speciel minden vásárlás előtt megkérdem magamtól, erre miért van szükségem, és próbálok kritikus lenni magammal és az árúval szemben. Nem vagyok közgazdász, pénzügyes, de itt is meg kell keresni az érem másik oldalát. Mindig van. És ha azzal együtt tetszik az érem, legyen. Nekem tetszik, már csak jövedelem kell, amiből befektetek.

  219. Zsé

    Szépek ezek az összegek, de garanciát vállal erre valaki? Vagy nem kellene legalább néhány helyen elrejteni a szövegben azt a kis megjegyzést, hogy várhatóan lesz ennyi a tőke x év múlva? A cikkben mindenhol nagy határozottsággal ki van jelentve, hogy ennyi lesz, punktum. És ha nem? Az előttem szólóval teljesen egyetértek, jó lenne tudni, hogy az az összeg mit jelent majd jelenértéken.

  220. QQ

    DE azt a pénzt hova is kell tenni hogy jöjjön ki a 100millió? részvénybe?

  221. advocatus

    Az egész komolyságáról annyit hogy Tóth úr 12.5%-os reálhozamot igér, holott az S&P index 1950 és 2003 között átlagosan 8.3% reálhozamot teljesített./ a DAX 5.2%-ot!!!/ Az S@P Indexet tartósan 15-20 éven keresztül alig veri meg valaki és akkor még hol vagyunk a 40 évtől?
    Persze lehet jönni Sorossal meg Warren Buffet-el, de gondoljátok végig az ő teljesítményük ahhoz hasonlítható mint háromszor egymás után olimpiát nyerni!Hányan vannak akik ezt megcsinálták?
    Ott ültök az internet előtt, nézegessetek statisztikákat és használjátok a fejeteket!!!

  222. Mazsy

    Tóth úr igazat beszél. 15 éve leszarom a közgondolkodást. Váltottam. Feladtam a büszkeségem és elmentem mérnökként biztonsági őrnek. Több fizetésem és több szabadidőm lett. Valamint a szellemi kapacitásom is az enyém lett. :D
    Gondolkoztam, és nem másoknak. Kilincselős másodállásom is volt, nem tagadom és szerettem csinálni. A lehetőség ott hever mindenki előtt.

    Folyamatosan megtakarítottam és csak biztosított befektetésekbe. Sajnos munkahelyemen kiderűlt, hogy millióim vannak, így mennem kellett. :D

    Azóta sokféle munkát végeztem, de csak addig, amíg jól éreztem magam. Hobbiból dolgoztam és olyan szakmákban amik gyerekkkori álmok voltak.;-)

    A megtakarításokat soha nem hagytam abba. Rokonnak felvázoltam 10 éve, hogy mit csináljon. Á, ő nem! Azóta is a látszatnak él. Hitel-hitel hátán. Mi azóta családi házban élünk 3 gyerekkel. Feleségem hobbiból dolgozik, én a befektetésekkel foglalkozom kizárólag. Keresem a magas hozamokat biztosító befektetéseket és figyelek a kockázati tényezőkre, hogy időben kitudjak lépni, ha esik az árfolyam.
    Sajnos munkahelyem már nincs, nem éri meg. Többet keresek, ha időben átcsoportosítom a befektetéseimet.
    A leggyorsabb internetünk van, étteremre is futja, stb…
    Nem akarok hosszan dicsekedni, nem nyertem a pénzt. Gondolkodásmódot váltottam.

    Mindenkinek csak ajánlani tudom.

  223. advocatus

    Kedves Mazsy!
    Tóth úrnak a mentalitás tekintetében valóban igaza van, a számokkal csúsztat egy kissé….
    Ez azért veszélyes mert ha túlbecsülöd a hozamokat akkor hajlamos vagy kevesebbet félretenni mint amennyi szükséges.
    Egy nyugdíjprogram esetében ez húsz év csirkefarhát diétát jelent Pesten az áhított Mallorca helyett!
    Azt kellene megérteni hogy az elmúlt néhány év tőzsdei teljesítmánye kivételes volt aki erre építi a terveit végzetesen csalódni fog. Arról az apróságról már nem is beszélve hogy értelmes ember nem fekteti az összes pénzét részvényekbe – főleg nem a nyugdíj előtt pár évvel- így ÉRTELEMSZERŰEN AZ EGÉSZ PORTFÓLIÓD NEM ÉRHETI EL A RÉSZVÉNYEK TELJESÍTMÉNYÉT!!! MAGYARORSZÁGON A VEGYES ALAPOK AZÉRT ÉRTEK EL MAGAS HOZAMOKAT MERT AZ ÁLLAMPAPÍROK HOZAMA IRREÁLISAN MAGAS VOLT!!!

  224. domdodom

    Kedves Mazsi!

    Milyen mérnöki szakon végeztél? Nagyon érdekelne, hogy mi az, ami (ezek szerint) nem tetszett neked annyira, és elmentél biztonsági őrnek… ?
    Igen, ez itt eléggé OFF , de ez van. :)

  225. Mazsy

    Kedves Domdodom! Gépészmérnök.
    16000 nettóért műanyag fröccsszerszámokat, stb. terveztem ( A munka tetszett, csak a bérezéssel nem voltam +elégedve. ), őrként 25000-et kerestem és minden 3. nap kellett csak bemenni. Másodállásokkal átlag 30000-et még kerestem mellé.

    Kedves Advocatus! Szerintem kár ennyire leragadni a számoknál. Spekulatív és arbitrazsőr átcsoportosításokkal volt jó pár évem amikor 40% feletti volt a nettó hozamom.

  226. Mátrai Edit

    Kedves Mazsy!

    Köszönet az őszinteségért. A gondolkodásmódunk sok tekintetben rokon és ha nem gond, szeretném e-mailben felvenni veled a kapcsolatot, tapasztalatcsere céljából. Az enyém: editmatrai@freemail.hu

    Szeretném hozzátenni, hogy nagyon jó ez a fórum, hasonlót sehol nem találtam és köszönet illeti érte Dr. Tóth Urat (akit nem lehet eléggé dicsérni azért, hogy nem “moderálja ki” a negatív hozzászólásokat sem).

  227. pali

    A baratom aki ajanlotta az oldalt mar Toth Ur ugyfele(azaz egyik kollegaja foglalkozik vele) En februar elejen megyek haza Mo.ra es en is akarok inditani valami megtakaritasi programot. A kerdesem az lenne a tapasztaltabbakhoz, hogy erdemes -e most belevagni vagy varjak amig a $ erosodik mert akar a $ erosodessel is elerhetek 1 normalis hasznot.(en ahogy figyelem az arfolyamot mig tavaly 210is volt a $ most 172) Indulo osszeg a befektetesben 10K $ lenne es havi 4K $ tudnek rendszeresen felrerakni. Koszi a tanacsokat!

  228. HülyeAZÉRTnemVagyok!

    Nem értem… Ha senki sem vesz plazmatévét, autót, új nyaralót, hifit, stb (KÍNÁBAN KÉSZÜLT TERMÉKEKET) akkor mitől fog jól menni a Kínai cégeknek? Ha mindenki csak befektet, részvényt vesz, akkor ki fog hasznot termelni a Kínai cégeknek? … Akkor ezek a Kínai cégek tönkre mennek, megszűnnek, mert nem tudnak cashflowt termelni… És a részvényük kipukkad mint a lufi. TESSÉK FOGYASZTANI!!!!

  229. Laci2

    TESSÉK FOGYASZTANInak!

    Lehet venni mindent, az összes pénzünkért na és még azon felül is. Elég sokan így tesznek. Ha Ön kedves Túlfogyasztó (nevezhetem így inkább ugye?) mindig fogyasztási javakra költi összes jövedelmét, akkor a nemzetgazdasági/világgazdasági szereplők között megszokott tőkeáramlással mi lesz? Háztartások megtakarítanak, ebből lesz hitel a vállalkozásoknak, ebből ők többet termelnek, lesz adó az államnak és jövedelem a háztartásnak akitöbbet is tud MAJD venni, és így tovább.

    Azért mert a sok hazai Túlfogyasztó nem takarít meg, a világ más részein ez természetes dolog, ami jól működik.

    Egyébként Ön, kedves Túlfogyasztó, Ön sokkal kevesebb jószágot vásárol meg – igaz türelmetlensége miatt sokkal hamarabb – élete során, mint én, Megtakarító/Normálfogyasztó.

    A részvénylufi olykor kipukkad, ilyen a természete. Van orvosság ellene, úgy hívják, józan parasztész. Lehet normálisan fogyasztani, és normálisan – diverzifikálva – befektetni is. Itt sem szabad kapkodni!

  230. HülyeAZÉRTnemVagyok!

    A nagy diverzifikázás nem igazán ment meg semmitől. Az ingatlanhitel válság is begyürűzik mindenhová éppen a diverzifikázás miatt (direkt írtam így). A dílerzifikázást azért találták ki mert nagyon féltek hogy a 1930as GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ne alakulhasson ki többé. Annyira retegtek tőle, hogy kitalálták a a di….. ami pont azt hozza el amitől rettegtek…

  231. advocatus

    1929-33.

  232. Laci2

    A fundamentum az pedig fundamentum. Olyasvalamit jelent, hogy a cégnek a várható eredményessége, növekedése és hasonlók alapján van egy kiszámítható értéke. Jelenleg ebben a bazi nagy válságban 14 körüli P/E rátája van a magyar részvénypiacnak. Teljesen normális érték.

    Persze vegyünk lcd tévét. Ami ma 300ezer, az fél év múlva 250. Igazad van, hülyék vagyunk. Már rohanok is. :-)

  233. HülyeAZÉRTnemVagyok!

    ha nem költesz, miből lesz bevétele a cégenek? ROHAAAAAm!!!:)

  234. Laci2

    Tipikus fogyasztás orientált növekedés.

    Nézd meg kis hazánkat, megnövelték 50%-kal a közalkalmazottak alapfizetését. Az a sok hülye meg bement a boltba, vett jó sok importterméket, a hazai vállalatok alig nőttek, alig nőtt a befizetett adó, aztán mi lett belőle? Kirúgták minden tizediket.

    Nyitott gazdaságunk van, jó negatív külkereskedelmi mérleggel, eladósodott állammal, eladósodó lakossággal. Ha nem lenne tőkebeáramlás, akkor lenne itt egy pazar életszínvonal csökkenés. Nevezzük forintleértékelésnek, inflációnak. Volt rá példa a 80-as és 90-es években. Szóval amíg mi nagyban fogyasztunk – mert el kell ismerni, ahhoz azért értünk – addig a külföldi tőke jól megszedi magát.

    Nevezhetjük nulla összegű matematikai játéknak. Szükség van nagy tömegű prompt fogyasztóra, és kisebb mennyiségben megtakarítókra, jövőbeni fogyasztókra.

    Igazad van, a többség jól teszi, ha most és minél többet fogyaszt. Ha a többség megtakarítana, akkor nagy szarban lenne hossztútávon a tőkepiac, csökennének a hozamok.

  235. Laci2

    Laca Úr! Jól látod a helyzetet! Ha be akarsz fektetni, másoknak azt kell tanácsolni hogy fogyasszanak :D

  236. HülyeAZÉRTnemVagyok!

    Ja az előbb Laci2-t írtam be a név(kötelező) helyére :D:D:D
    De az Én írtam. hehehe:D:D:D

  237. Laci2

    Bocs, hogy beleszólok a dolgokba, de úgy érzem tisztázni érdemes néhány infót.

    Kíváncsiságból kikerestem az SP500 index chartját a neten.

    http://stockcharts.com/charts/historical/spx1960.html

    1962-ben 72,04 volt az értéke (szándékosan lokális csúcsot nézve), míg 2007. október 19-én (szintén csúcs) 1561,8, azaz 45 év alatt kb 22-szeresére nőtt az értéke.

    Tegyük fel, hogy 1962-ben megvettük az indexet, aztán 45 évig ültünk rajta. Kamatos kamattal számolva ez kb 7%-os éves hozamnak felel meg. Egész pontosan 7,1%-os éves hozamról van szó.

    Hosszútávon dollárban nem rossz, de nem is 12%. Ha Tóth úr a kalkulátorával a kamatos kamatszámítást követi (nagyon bölcsen), akkor a hisztorikus adatok mint példák használatával is azt kellene tenni.

    Ellenőrzésképp a Dow Jones-ra is kpróbáltam a dolgot, azt is 6-7% közé hozza. Az éves hozamok számtani átlaga bizonyára ennél magasabb szám, hiszen a végállapot magasabb mint a kiinduló.

    Behelyettesítettem Tóth úr kalkulátorába az alábbiakat: befektetünk 45 évre 100.000 Ft-ot, és nem teszünk hozzá semmit. Tudják mit kaptam? 16.399.000 Ft-ot, vagyis 164-szeresére fog nőni a pénzem. Az a ránya SP500 index 45 év alatt udják mit produkált? 21,67-szeres növekményt. Vagyis a SP500 elmúlt 45 évi teljestménye alapján nem 16.399.000 FT-ot, hanem várhatóan 2.679.000 Ft-ot fogok kézhez kapni.

    Nagyon nem mindegy!

    És akkor még nem beszéltünk azokról az elhanyagolható költségekről, amik rögtön az elején %-okkal csökkentik ezt a pénzt.

    Félreértés ne essék, nem azt írom, hogy rossz befektetés a UL, de a kalkulátor kissé felülbecsül ám. Nem annyira fénylik ez az arany. A 12% nem reális.

  238. Laci2

    Bocs, elírtam, még rosszabb a helyzet, mert 45 é alatt várhatóan 2.168.000 Ft-ot fogok visszakapni.

  239. advocatus

    Föntebb leírtam hogy az S&P index teljesítménye 1950 és 2003 között 8.3% reálhozam volt. Ezt az adatot egy BÉT elemzésből halásztam elő így – szerintem- tényként kezelhető.
    Ezzel áll szemben Tóth úr 12%-os reálhozam ígérete 40(!) év átlagában.
    Az S&P index egy elméleti portfólió amely semmilyen költséggel nem számol!!!
    Tóth úrnak az infláció mellett a költségeket is le kell dolgoznia!
    A realitások megítéléséhez elég megnéznünk hogy hány befektetési alapnak sikerult ezt a teljesítményt elérnie a múltban akárcsak 20éves távon!

  240. Laci2

    Kíváncsian várom, hogy Tóth úr milyen forrásból vette a 12%-os reálhozamot? Dollárban. Infláció figyelembe vételével (mert sajnos infláció még az USA-ban is volt/van/lesz).

  241. HülyeAZÉRTnemVagyok!

    A tőzsdén adni venni érdemesem mint U.L.ni.

  242. Laci2

    A mai portfolion egy cikk.

    http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=92921&p=2

    Érdekes, hogy az ING indexkövető alapja összességében a leggyengébb. Ezt csak azért írom, mert állandóan azzal példálóznak, hogy a banki alapok azok mennyire gyengék, bezzeg a biztosítók. Hát itt a példa. Emellett a biztosító még lenyel X % átváltási költséget, haláleseti díjrészt és kezdeti költséget. Hát bevallom, bazi nagy bukta a bank 1000 Ft/tranzakció költségéhez képest (a számlavezetési díjak kb egyformák a biztosítóknál és bankokban).

  243. valaki

    Ki mit tud a First General Agency-ről (FGA)?

  244. Mary

    Ryzo78 Van megfelelő tőkéd,az ajánlatom a következő.Hamarosan bevezetésre kerül az EUR,ebbe érdemes fektetni még 270 alatt mert akkor fogják tömegesen vásárolni,ft-eur átváltási nyereséged biztosan lesz,várhatóan300 körüli lesz,és kb,4% kamatot is hoz(eur inf.1,9%)ezen is nyerhetsz.USD az elemzök szerint esni fog abba ne helyezzél pénzt…Mary

  245. pjotr

    Mary!

    Nem akarok kötözködni, de ha utána számolsz rájöhetsz, nem olyan jó biznisz amit írsz.
    Most 258 körül van az EUR/HUF devizaközép, a vételi kb. 261 Ft. Ha felmegy 300-ra, az +14,91%. Nálunk jó esetben 2014-re lesz euro, az ugye még min 6 év. Vagyis 6 év alatt 14,91% hozam, az évesítve 1,57%. Ha ehhez hozzá adod a évi 4% EUR kamatot (ami azért neccesen annyi) akkor az évi 5,57%. Ez alig-alig fog infláció feletti hozamot biztosítani! Ráadásul a forint erősödhet is éppen. Nem egyszerűbb akkor inflációhoz kötött kötvényt, vagy hosszú kötvény alapot venni, ami ráadásul majd euróban fog lejárni és igen jó eséllyel infláció feletti hozamot biztosítani?

    Ha valaki mindenáron devizaspekulációban gondolkodik (mert ez az) akkor forex számlán a tőkéje negyedével spekulálhat teljes tőkényi pozícióval (biztonságos 4-szeres tőkeáttéttel), a pénz háromnegyede meg mehet biztonságos állampapírba.

  246. pjotr

    Azoknak, akik a 12%-ban kételkednek!

    Pár dolgot nem vesztek vigyelembe.

    1. Nem csak indexekbe lehetett fektetni az elmúlt 45 évben. Voltak vannak és lesznek is olyan területek, iparágak, melyek az indexektől magasabb hozamot biztosíthatnak hosszútávon. Némi körültekintéssel azért ki lehet ezeket választani. Voltak, vannak és lesznek is alapkezelők, akik ezeket sikeresen meg is teszik.

    2. Hiba 45 éven át alapul venni a DOW-t vagy az S&P-t, ugyanis az elmúlt 10-12 évben elérhetőek voltak a feltörekvő országok piacai is még az “átlag” befektető számára is. Ha ezen piacok hozamát is bekalkuláljátok a 45 évbe, borul az elméletetek.

    3. Illene nem megfeledkezni arról sem, hogy nem a 45 évvel ezelőtti világban élünk! “Hála” a globalizációnak gyakorlatilag bármi elérhetővé vált a földön az “átlag” befektetőnek. Vagyis könnyebb megtalálni az átlagon felüli növekedési ponteciállal rendelkező területeket/iparágakat.

    4. Az UL pedig nem a tőzsdézés alternatívája. Az “átlagos” befektető nem fog tudni portfoliót menedzselni, ezért nem fog tőzsdézni, de még csak befektetési alapokat vásárolgatni sem. Marad az állampapír és a bank. Viszont az UL az “átlagos” befektetőnek legalább kamatadó mentességet biztosít. Ezzel azért nehéz versenyezni szakértelem nélkül. Egyébként a spekulatív tőzsdézés hosszú távon garantáltan nagyobb költségeket generál egy jó UL-nél.

  247. pjotr

    Még valami.

    Befektetések és hozamok területén a DOW, és az S&P az egyik, míg Buffett és Soros a másik véglet. Létezik arany középút, tessék arra koncentrálni!

  248. Laci2

    Nem én írtam, hogy 20-30-40-72 év alatt “átlagosan” 12%-ot hozott az SP500 vagy a Dow!

    Infláción felül!

    Ezt írta Tóth Úr. Én pedig csak azt kérdezem, hogy honnan vette ezt az információt.

    Kedves Pjotr! Amit Te írsz, aszerint van egy feltételezésed, hogy 12% reálhozamot fog hozni a jövőben.

    Feltételezés. Vagy bejön vagy nem. Végülis nem a Te pénzed.

    Én azt mondom, 7%-ot fog hozni, van aki szerint 8,3%-ot. 12%-ot a múltbeli hozamok alapján nem lehet feltételezni! Ne induljunk ki 3 év Ázsiából, mert arra én azt fogom mondani, hogy nézzünk inkább 6 hónap Ázsiát, és mindenki bevarrja inkább az összes pénzét a párnájába. 3 év az semmi!

    A kérdés tehát még egyszer, honnan a 12%?

  249. Laci2

    “Befektetések és hozamok területén a DOW, és az S&P az egyik, míg Buffett és Soros a másik véglet. Létezik arany középút, tessék arra koncentrálni!”

    Kedves Pjotr!

    Mi itt nem spekulálunk. Mi pont a DOW-ra Hang-ra, DAX-ra, SP500-ra hajtunk. Spekulálni nem fogunk, mert ahhoz nagyon nem értünk. Olykor-olykor átsúlyozunk, hogy elkapjunk egy trendet, ebből néhányszor jól járunk, máskor pedig melléfogunk majd. Hosszútávon nem leszünk jobbak ezeknél az átlagoknál.

  250. pjotr

    Kedves Laci2!

    Valóban feltételezés. Más nem is lehet, kivéve ha a jövőbe lát valaki, de mint tudjuk ilyen csak a mesékben…

    Mi a baj tulajdonképpen a feltételezéssel? A fej vagy írás jobb? Más alternatíva ugyanis nincs!

    Ha a jövőben elérhető hozamokról beszélünk (márpedig muszály, ha a jövőt akár csak egy picit is próbáljuk tervezni), akkor kénytelenek vagyunk a múltban szerzett tapasztalatainkra támaszkodni. Szerintem Te is jól tudod, hogy a befektetések területén számos technika, (hogy ne mondjam tudományág) létezik amely a múltbéli eredmények, tapasztalatok alapján próbál a jövőre nézve valószínűségeket megállapítani és ebből profitot húzni.
    Ha belegondolsz az életben minden döntésünket múltbéli tapasztalatainkra alapozzuk.

    Véleményem szerint nem az igozalja egy elmélet/feltételezés helyességét, hogy sikerül-e egy azonos/hasonló számot felmutató chart-ot előrángatnunk a múltból, hanem inkább az, hogy a múltról szerzett információk mennyire támasztják alá a jövővel szemben támasztott elvárásainkat.

    Szerintem itt senki sem írta, hogy létezik olyan index, befektetés vagy bármi, ami eddig is hozott és ezután is hozni fog 12%-os reál hozamot.
    Azzal ha azt mondod, a jövőre nézve a 12%-os reálhozam irreális és ezt egy múltbéli index chartjával próbálod igazolni, szerintem saját magadnak mondasz ellent.

    A lényeg nem az, hogy mennyi volt az átlag az elmúlt 45 évben és mennyi lesz a következőben, hanem az, hogy kis körültekintéssel a múltban és a jövőben is lehet az átlagnál magasabb hozamokat elérni és a globalizáció által ez egyre több ember számára elérhető.

    Senki nem indult ki 3 év Ázsiából. Egyébként Ázsia nem 3 év hanem jóval több. Más kérdés, hogy nálunk csak kb. annyi ideje elérhető. De Kelet-Európába nem nagyon lehet belekötni ugye?

    Nem is írtam, hogy spekuláltok. Viszont ha nektek nem jön ki a 12% attól még nem biztos, hogy más elmélete/stratégiája a hibás. Esetleg ki kellene hagyni a portfolióból a DOW-t a DAX-ot és az S&P-t. Nem tudom mit vártok olyan országok tőkepiacainak indexétől, ahol a gazdasági fejlődés 2% körül van.

    Még egyszer leírom:
    Az USA tőzsdeindexei az elmúlt 45 (vagy több) évre mutatnak egy átlagot arra az országra. Aki csak ezekbe az indexekbe fektetett az hibát követett el!
    Szintén hibát követett el az, aki a ’90-es évek derekán még mindig az USA gazdaságának átlagába “kapaszkodott” Kelet-Európa helyett!
    Hibát követ el az is, aki most és a következő évtizedekben nem használja ki az ázsiai és délamerikai (+orosz), később akrikai gazdaságok nyújtotta lehetőségeket és még mindig az USA és az EU gazdaságának átlagába “kapaszkodik”

    Ha trendeket próbáltok meglovagolni a DOW-n és a többin (ami szerintem spex), azzal elvágjátok magatokat a 12%+ reál hozamokat biztosító több évtizedes iparági/gazdasági trendektől!
    Pl.: Brazília közel 20% évente az elmúlt 10+ évben. És még van előtte tér!

  251. Laci2

    Idézet a mai Pénzcentrumból:

    “Nagy-Britanniában nemrégiben fejezték be a nagy társaságok 2007-es eredményeik és a biztosítások kifizetéseinek közzétételét. Ez utóbbiak átlagosan 3 százalékkal mérséklődtek, szemben az egyes termékek 6 százalékos teljesítménynövekedésével.

    S a tavalyi nem az egyedüli év volt, mikor ilyen tapasztalatokat voltak kénytelenek a britek szerezni, ugyanis ez már sorozatban a tizedik év, mikor a biztosítások kifizetése mérséklődik. Ha mindez még nem volna elég bosszantó, akkor még azt is figyelembe kell venni, hogy olyan alacsony hozamot lehetett elérni ezeken a biztosításokon, hogy minden negyedik biztosított jobban járt volna, ha szimpla bankbetétbe helyezi pénzét. Persze arról nem szabad elfeledkezni, hogy egy bankbetét jóval alacsonyabb kockázatú, mint például egy részvényalap.

    Mindez pedig már oda vezetett, hogy a fogyasztók mellett már a parlamenti képviselők is aggasztónak tartják a helyzetet, s arra kérik a brit pénzügyi felügyeletet, hogy abba az irányba terelje a biztosítókat, hogy azok több információt közöljenek arról, milyen módon határozzák meg a kifizetéseket. A probléma ugyanis pillanatnyilag ott van, hogy nem lehet tudni, pontosan a biztosító által elért nyereség mekkora hányadát lehet megkapni, milyen költségeket, összegeket vonnak le.

    Hazánkban is egyre nagyobb törekvés irányul arra, hogy a unit-linked konstrukciók transzparenciája növekedjen.”

    Utóbbi mondat még sajnos nagyon nem igaz. Úgy látszik, az átláthatóság önszabályozással nem megy, és a versenyben bizonyára hátrébb kerülnének az ilyen téren becsületes biztosítók.

  252. pjotr

    Laci2!

    Picit keverve van a szezon a fazonnal. Ez a cikk nem az UL-ekről szól.

    “biztosítások kifizetése mérséklődik”

    Ez egy elég tág megfogalmazás, az UL-ek ennek csak pici részét képezik. Biztosítás rengeteg fajta van (ha csak a megtakarítási jellegűeket vesszük, akkor is), legtöbbjük természeténél fogva nem is fog egyáltalán hozamot hozni a kifizetések szintjén, a magas kockázati díjak miatt.

    “alacsony hozamot lehetett elérni ezeken a biztosításokon”

    Pontosan melyeken is?

    “A probléma ugyanis pillanatnyilag ott van, hogy nem lehet tudni, pontosan a biztosító által elért nyereség mekkora hányadát lehet megkapni, milyen költségeket, összegeket vonnak le.”

    Valóban. A nem UL tipusú, hagyományos megtakarítási biztosítások esetén. Ezeknél valóban nem lehet átlátni a költségszerkezetet. Egyébként a lényeg itt van: “biztosító által elért nyereség” Ilyen csak a hagyományos biztosításokban van, ugyanis ott tényleg effektív a társaság fekteti be az ügyfél pénzét és fizeti ki a garantált technikai kamaton (most 2,5%) felül a befektetés hozamának min. 80%-át. Az UL-nél az ügyfél fekteti be a pénzt, Ő ér el rajta nyereséget (vagy veszteséget, ha ügyetlen).

    “Hazánkban is egyre nagyobb törekvés irányul arra, hogy a unit-linked konstrukciók transzparenciája növekedjen.”

    Igazából erre nem is lenne nagyon szükség. Az UL-ek transzparenciájával semmi baj nincs. Inkább a lakosság egy részének funkcionális analfabetizmusa okoz gondot. Ugyanis ha elolvasnák a kézhez kapott termékleírást (és meg is értenék), abból minden költségről pontosan tudomást szerezhetnek. Jobb tanácsadók ezt a hiányt tudják pótolni azzal, ha szájbarágósan elmagyarázzák az ügyfeleiknek, mire kell odafigyelni egy UL-nél és nem csak megkötik a szerződést, hanem menedzselik azt a futamidő alatt. Nyilván a cikkben szereplő britek nem így jártak.

    Magyarországon is a piacon lévő megtakarítási jellegű biztosítások java része jelenleg is hagyományos (átláthatatlan költságszerkezetű, drága) konstrukció, nem UL. Ezek java része a 90-es évek derekán indult. Mikor ezek lejárnak, hasonló élményben lesz részük honfitársainknak (több százezer ember), mint a briteknek. Az UL nem ez a történet.

    Szóval ez a cikk olyan, mintha egy mozambiki felkelésből a III. világháború kirobbanására akarnánk következtetni.

  253. Lai2

    Kedves pjotr!

    Sokoszor nekifutottam ennek a témának itt, de summa summarum soha nem kaptam pontos meghatározást arra, hogy mibe kerül mindez? Nevezzük egyszerűen költségeknek.

    Olyasmit kaptam, hogy a költségek “elenyészőek”. Van nekem is UL biztosításom, 1999-ben kötöttem, van is benne szó költségekről, de úgy kell összehámozni a tutit a nyakatekert, laikus számára érthetetlen szófacsari leírásból. Pl. vegyük a kedvencemet, a kezdeti költséget. Mosmár tudom, hogy mit jelent, mert 8 év tapasztalata alapján látom.

    Melyik az a tanácsadó, aki leül az ügyfél elé, és ezt a tapasztalatot úgymond megelőlegezi? Egyik se.

    Vagy pl a vételi-eladási árfolymkülönbözet esete. Ez %-os valami. A kamatos kamat 97%-a ugyanannyi, mint a 97% kamatos kamata. Tehát 3% dalolva megy… Na jó, ezt legalább előre közölték.

    Tóth Úr kalkulátora peig elfeledkezik ezekről. Hol van itt a transzparencia? Pozitív dolgok transzparensek, a vak is látja, 12% az 12%. A negatív dolgok pedig “elenyésző” költségek. A vak is látja, az “elenyésző” az “elenyésző”. Vgy mégsem? Ha valamit ennyire titkolnak, akkor az mégsem.

  254. Laci2

    Még egy apró megjegyzés. Egyik barátom 10 éves szerződése decemberben járt le, egy hárombetűs ruhadarab nevét viselő jónevű biztosítónál.

    Kapott egy levelet, hogy mennyi a biztosítás kiszámolt értéke, majd a következő oldalon közölték vele, hogy mennyit utalnak a számlájára. 25 ezer Ft-tal kevesebbet! Barátom gondolta, csak utánajár, hiszen 25 ezer az mégiscsak 25 ezer. Megkérdezte a biztosítót, hogy miért a különbség? Nem igazán tudták bemutatni a szerződéses feltételekben, mirefel a 25 ezer Ft levonása, de válltig állították, hogy az bizony nekik jár. Barátom felvetette a pszáf bevonását az ügybe, ezzel sikerült a biztosítót a “nekik jár” ügyében elbizonytalanítani.

    Honnan várod el, hogy az ügyfél előre megértse a díjakat, ha a már levont díjat se tudja neki elmagyarázni a biztosító? És ne gyere azzal, hogy ez a bonyolult díjstruktúra az ügyfél érdekében van így? Mert én mint ügyfél azonnal megmondom, hogy nem.

    Sajnos a piaci versenyben ez már így alakult, és senki sem lesz becsületes, mert nyílt kártyák esetén garantált versenyhátrányba kerülne.

    Még mielőtt azzal jössz, hogy analfabéta az ügyfél, a barátom közgazdasági egyetemet végzett, könyvvizsgáló és nemzetközi adószakértő.

  255. Laci2

    Újabb infó.

    Bizony igaza volt a biztosítónak (három betűs ruhadarab!). Még a kifizetés pillanatában is vonnak kezdeti költségeket.

    Totál elenyésző összeget!

    Teljesen jogszerűen megvágják a klienst a pénze 0,8%-kával. Olyan transzparens volt, hogy csak na. Barátom csak annyit mondott, hogy még középtávon se vág bele újabb 10 évbe.

  256. jacksonhole

    Kedves Valaki,

    van rokonom, akinek van FGA által kezelt életbiztosítása.
    Az elért hozamok eddig elég pocsékok: nominál értelemben is negatív hozamokat produkálnak, nemhogy reálértéken.
    Kókler banda, nem érdemes foglalkozni velük.

  257. webhirek

    visszatérve a cikkhez. tehát, ha 40 évvel ezelőtt havi 10 ezret félretettem volna (melyik magyar cégnél lehetett volna ennyit keresni?) akkor most lenne 100 millióm nyugdíjas koromra?
    kár, hogy 40 évvel ezelőtt ezt még nem tudtam…

  258. valaki

    jacksonhole

    Köszi az infót!

  259. Oláh János

    Tisztelt Tóth Úr
    Nem lepett meg az amit írt, éppen most tanulok valami pénzügyi alapismeretet (43 évesen) és vitába száltam a tanárnőmmel, amiért említette azt, amit ön állít. A számokkal nem lehet vitatkozni, ezért azt el kell fogadnom, de igazából azt nem hittem el (földig ér a lábam), hogy találok olyan üzleti befektetőt aki foglalkozna velem és a havi 10 eFt-mal (az látszólag csak évi 120 eFt). Ön szerint van ilyen szakember Debrecen környékén, vagy csak ez is a Pesti emberek előjoga, de tudjuk (a humoros mondásban) Mo-on két hely van Bp. és vidék.Figyelni fogom a válaszát üdvözlettel OJ

  260. pjotr

    Kedves Laci2!

    Sajnálom, hogy nem megy át a mondandóm lényege!
    Nem tudom érthetőbben megfogalmazni amit leírtam.
    Egyébként nem kell bugyutának lenni ahhoz, hogy ne értse meg valaki az ügyféltájékoztató ill. szerződési feltételek tartalmát. Elég, ha bármi más oknál fogva egyszerűen nem olvassa el. Talán így járt a barátod is. Ettől viszont még átlátható az UL költségszerkezete. UL-nél semmit sem vonnak/vonhatnak le, ami ne lenne leírva az ügyféltájékoztatóban, er-go barátod nem olvasta el figyelmesen.
    Sajnos Én is írtam alá anno olyan biztosítást, amit nem értettem igazán és nem láttam át a működését. Vissza is váltottam egy idő után csalódottan, bukva pár százezret. Viszont nem rohangáltam a PSZÁF-hez, és nem mást okoltam, hanem beláttam hogy Én hibáztam, rossz döntést hoztam mikor aláírtam. Legközelebb már másként tettem, nem is bántam meg.
    Sajnos az élet egyre bonyolultabb. Vagy alkazmazkodunk, vagy pórul járunk.
    Máskor is írunk alá szerződéseket (ingatlan-, jármű adásvétel, munka szerződés, stb.), amikor szintén vállalnunk kell a döntésünk következményeit. Persze vannak alternatívák: lakhatunk ugyanott életünk végéig, járhatunk gyalog, dolgozhatunk feketén és tarthatjuk a pénzünket a párna latt is.

  261. Laci2

    Kedves pjotr!

    Költségek! Mik a költségek? Csak ezt kellene transzparenssé tenni. A biztosítók nem teszik, és ezt rosszul teszik. Ez csak nekik jó. Bonyolult költségszerkezet a világon soha semmikor nem jó az ügyfélnek. A verseny úgy látszik ezt nem kényszerítette még ki, hiszen egyelőre valószínűleg dől a lé, tehát miért ne.

    Azért elgondolkodtató, hogy a 10 éves idő lejártával a megtakarításra képes és hajlandó emberek átverve érzik magukat. 0,8% elképesztően kicsi összeg, sokkal nagyobb kárt tud okozni a valós mértékénél.

    Ez a piac is bizonyára finomodni fog, lesznek ajálások, etikai kódex, esetleg törvényi szabályozás is lesz. Erre pedig várni kell. Nézzük csak a lakáshiteleket, szép lassan tűnnek el a marketingesek által komoly és kreatív munkával kiagyalt apróbetűs költségek. Az a piac már versenybe került, látszik is az eredmény. Mint ügyfél, nekem az az érdekem, hogy ne szeressem az apróbetűs és bonyolult dolgokat, nekem csak “ez jön át”.

  262. pjotr

    Kedves Laci2!

    “Költségek! Mik a költségek?”
    Utoljára írom, ott van benne, olvasd el! Ne a 10 évesben, hanem a 2-3 évesben! 10 év alatt pont annyit fejlődött a biztosítási piac az UL-ek területén, amennyit kifogásolsz. Apróbetűs rész egy jó UL-ben pedig nincs. A hiteleknél még mindig van. A szabályozást tekintve a biztosítóké sokkal kifinomultabb, jobb, mint a hitelintézeteké (http://www.mabisz.hu/informacio/bit20060123.pdf). Hidd el nekem így van, csak Te erről nem tudsz. Egy jó hitelnél is sokkal nehezebben átláthatóak a költségek, főleg ha deviza alapú.

    Ha nem megy át, akkor ne köss biztosítást! Ki kell ábrándítsalak! A ma Magyarországon elérhető jó UL-eknél a világon sehol sincs egyszerűbb, átláthatóbb. Akinek ez túl bonyolult az ne vágjon bele! Ahogy már írtam nem kötelező. Attól, hogy sokaknak nem tetszik/bonyolult, attól még lehet jó.
    Részemről itt van vége a témának.

  263. AC200

    Kedves Laci2!

    Kicsit sem akarom védeni a biztosítókat, főleg az nevezettet nem. De!!! minden le van írva a kötvényhez adott cuccban, csak elolvasni és értelmezni kell. Én abban látom a legnagyobb hibát (bocsi minden érintettől), hogy egy agymosott ügynöki hálózat van, aki azt tudja kántálni amit a szájába adtak és nem tudja/akarja korrektül elmutogatni a vevőjének azt, hogy mikor, mit és mennyit kell fizetni, ha ez és az történik, akkor mi lesz stb. Ezért sem szabad egy adott cég egy adott ügynökével szerződést kötni, hanem meg kell keresni egy függetlent, aki sok cég sok termékét forgalmazza. Nem könnyű korrektet találni az biztos, de megéri időt szánni rá, hogy kiválaszd azt aki neked a legjobb: aki azt is megmutatja, hogy mit fogsz fizetni költséget és azt is, hogy mit tudsz elbukni, ha valami rosszul alakult.

    De alapvetően magadnak kell átolvasni a szerződést és odafigyelni minden részletre, ami oda van írva. Fix és változó, folyamatos és egyszeri költségek… A mai számítógépekkel nem nagy ügy egy kis számolásokat csinálni, hogy hogyan is alakulnak a dolgok. Megéri, mert sok vacak konstrukció van a piacon, ami jó ha kicsit hoz neked, de sok jó is van, amivel lehet keresni is.

    Soha ne bízz meg olyanban, aki nem korrekt számokat mond, hanem csak annyit, hogy elenyésző, nem számottevő, kiemelkedő, a többieké vacak és ez a legjobb, abba bízz aki azt mondja, hogy 0,01% napi költség és …, válaszd ki a kettő ajánlatom közül…, nézd meg az interneten is, hogy mit írnak róla…, gondold át, hogy…., magas a kockázat, de jó a hozamvárakozása… (de ne hidd el, hogy évi negyven százalék atombiztos befektetés, csak most és ebben a pillanatban, csak neked).

  264. csZ

    Ajánlott könyv Robert G. Allen : Passzív Jövedelemforrások.
    http://webshop.animare.hu/passziv+jovedelemforrasok+27262.html

  265. zsolt

    én kb havi 37500ft-ból élek öten havi 80000ft-ból és ebből igen soknak tünik az a havi 10000ft
    itt nálunk valaki napi 10-12 órát ledólgozik és 1-2ezer forinttal kilökik a szemét ez ma Magyarország

  266. Laci2

    Kedves Zsolt!

    Hol laksz? Mi a végzettséged? Hány éves vagy? Ki az az 5 ember, miből és mennyi a jövedelem szerkezete? Korábban is ennyi volt a jövedelem, s ha igen mióta? Mit tervezel mindezek ellen? Ha nem tervezel semmit, miért nem? Ha tervezel, miért nem kezded el?

    Nem kell leírni, de végig kell gondolni. Vigyázz, pár év, és berendezkedsz erre a minimalista életre, és nem lesz visszaút. A gondolataid rabságban tartanak majd, a pénztelenség rabságában. Ha bebeszéled magadnak, hogy sajnos Neked ez jutott, akkor ez is fog jutni.

  267. ÉnteőmitiÉn

    Kedves Hozzá-szólók!

    Nagyon jók és tanúlságosak az írások…
    Annak ellenére, hogy néha már nehéz eldönteni, hogy ki-ki, és/vagy ki-ki-nek válaszol.?…

    További jó írásokat….

    Üdv.ÉnteőmitiÉn

  268. Öreg

    Elfáradtam mire végigolvastam a fenti hozzászólásokat.A megtakaritásokkal egyetértek.A befektetések kivitelezésére nagy hozzáértésre, szerencsére van szükség. Aki a tözsdére megy a legkissebb költséget akkor fizeti ha minimum 300000.-ft.fektet be: A költség minimum 3000.-ft vagy 1%, Ezzel tessék kalkulálni, továbbá a tökeszámla fntartási költsége.
    Aki kisebb összeggel rendelkezik, azoknak javaslom a különféle befektetési alapokat, ítt talál rizikósat és biztonságosat.A hozam változó,lehet sokat nyerni és vesziteni is. A befektetési alapoknál megjelent az MLM. Üdvözlöm őket, de én maradok a saját kútfejemnél. Az antik tárgyak gyűjtése nagyon jó befektetés, de költséges a biztositása.Nekem mindenem elvitték 3 betörés alkalmával,azóta nemgyűjtögetek.A Dédapám az első világháború alkalmával a teljes vagyonára jelzáloghitelt vett fel, és azt háborús kölcsönként adta a Magyar államnak, amely vagyon elúszott a háború elvesztésével.
    Lényeg a hosszútávú befektetés, de a fentiekkel számolni kell. Megjegyezném, hogy a kisnyugdijasok miért tudnak jobban takarékoskodni mint a sokszorosát kereső gyerekeik. unokáik.
    Próbáltak már költségvetést késziteni? Irjanak fel minden kiadást, és a hónap végén rádöbbennek, hogy mennyi felesleges dolgot vásároltak.Igy megtalálják azt.hogy min lehetetett volna sporolni.A bevásárló központokban pedig ne hagyjuk elcsábúlni magunkat az előre felírt dolgokho képest.Még valami:HA VAN VÁLASZTÁSUNK ,MAGYAR ÁRÚT VEGYÜNK a munkahelyeink megvédése érdekében.
    A fentiek figyelembe vételével sikerűlt takarékoskodni akkor a TV1 teletex 550-555 oldalának figyelembevételével /naponta/ jegyzetelése fektessen be brókercége segitségével a tőzsdén.
    Mindezekhez sok sikert, és szerencsét kivánok.
    GAZDAGODJNAK
    Öreg.

  269. Reno

    Hellosztok!

    Én 1 fiatal pályakezdő 1.5éve munkaképes ember vagyok és azt szeretném ,hogy megalapozzam a jövőm…értem ezt:ház,kocsi.. Hogy és mi alapján kezdjek el tartalékoskodni…mit hova tegyek-vegyek ,h ezt elérjem anélkül,hogy külföldre keljen mennem azért ,h mind ezt hamarabb elérjem? (rövid idő alatt)((év)

  270. decens

    Most Dr Tóth Úrtól idézek, amit a vitaindítóban írt közel 2 éve:
    “Kezdjük a rendszeres megtakarításokkal. Ne tűzzünk ki nagy célt: Rakjunk félre havi 10.000,- forintot. Ilyen – iszonyúnak nem nevezhető – ütemben pontosan 40 év alatt lesz meg a 100 milliónk. Ezen fennakadt 21 éves fiacskám szeme. Szóval erről van szó – ez az amit mondok. Ez az oka, hogy az amerikai nyugdíjasokkal van tele a világ minden szállodája. Náluk ez természetes, hogy már fiatal koruktól megindítják nyugdíjas korukra a programjaikat. (Ez általában a mindenkori jövedelmük 3% (!)) És itt a napnál világosabban látszik mi lesz belőle. Kedves szülők nem kellene 18.-ik szülinapjukon elindítani gyerekeinknek egy ilyen programot? Esetleg már a születésükkor?”

    Talán jogos a kétkedésem, hogy talán mégsem minden amerikai követte ezt a stratégiát? Sőt mára kiderült, hogy az amerikaiak többségének felelőtlensége vitte a világot a pénzügyi és gazdasági krízisbe mára.

  271. csaba

    Tisztelt hozzaszolok!

    Sajnos eddig sem voltam nagy penzugyi zseni,de olvasva Onoket teljesen elvagyok keseredve penzugyi butasagomon.40 vagyok es valahogy mindeg atlagon felul kerestem,de valahogy mindeg kifolyt a penz a kezeim kozul.Talan most dobbentem ra igazan a penz es a takarekossag jelentosegere.Kulfoldon dolgozom es kb.150-180 ezer ft-ot tudok felrerakni de nem tudom mit csinaljak vele.1 500 000 tokem van indulasnak.Lehet,hogy senkit nem erdekel,de ha igen szivesen elolvasnam nalam okosabb emberek velemenyet.Minden jot Mindenkinek Otthon

  272. Roland

    Tisztelt Tóth Úr! Szeretném megkérdezni hogy valójában is létezik az ön által leírt 100 milliós tőke és annak 1 milliós hozama havonta 40 év után? Mert számokban kijön de 40 év után mennyi lesz az az 1 millió forint? Tényleg létezik 12%-os hozam, amiből már le van vonva az infláció? Nagyon tanácstalan vagyok ez ügyben. Lehet e 40 év múlva egy bizonyos összegű bevételem havonta, ami ma 1 milliónak számít?
    Előre is köszönöm a választ.

  273. Molnár Levente

    Kedves Mindeni!

    Olvastam a hozzászólásokat, s rendkívül érdekesnek találtam őket. Meglátásom szerint részigazságok szerepelnek a közöltekben.
    Szerintem az első és legfontosabb lépés minden pénzügyi befektetés megvalósítása előtt a szisztematikus és nem szisztematikus kockázatok minél teljesebb körű felmérése (persze akadhat rezidum). A befektetéseinket ugye a múltbéli tapasztalatok, s a jelen ismeretei szerint végezzük.
    A jövőbeli hozamígéretek feltérképezése igen nehéz és bonyolult feladat, jelentősen túlmutat a kamatos kamat tárgykörén.
    Azért én azt vallom, hogy pénzügyi tanácsadóra szükség van, de meg kell nézni, hogy kit választunk. Ő is csak ember, aki nm tévedhetetlen. A befektetések révén elérhető hozam mindíg a befektető kockázathoz való viszonyulásának a függyvénye.
    Így valóban fel kell mérni az egyéni befektetői preferenciákat, attitűdöket, s utána a globális kockázat felmérésével lehet megtenni az optimálisnak vélt portfóliószerkezet kialakítását.

  274. Stexy

    Tisztelt Mindenki.

    És mi lessz ha átmegyünk euró-ba?
    A kamat csak 2-3% lesz, az infláció, meg a reálbérek meg mindennel mi lessz?
    Mert aki ezt most olvassa annak még nagyon messze van a 40 év.

  275. Péter

    Befektetés tehát nem kamatról hanem hozamról beszélünk.
    Lényeg hogy mindig jóval az infláció feletti legyen és akkor teljesen mindegy mi lesz a jövőben!

  276. Máté

    Tisztelt dr. Tóth András

    Azzal a kérdésel fordulok önhöz.
    A közeljövöbe remélhetöleg hozzájutok 2-3millio forinthoz.
    Az érdekelne hogyan lehetne elérni belöle 400-600ezer forintos havi netto bevételt félév vagy belül mibe kellene fektetni?Esetleg mennyi a legkevesebb idö amin el lehetne érni ezt a havi hozamot? válaszát köszönöm

  277. havi 5-15%

    Évi 20-30% hozammal amelyet azért valljuk be ritkán hoznak a befektetési alapok mire milliomos leszel, már nem fogod tudni élvezni a vagyonod.
    Azért az iránymentes tőzsdei stratégiák havi 5-15% hozamával ez hatványozottan gyorsabban megy.
    http://tozsdeguru.com/index.php/opciok/29-strategiak/57-te-is-ugy-szulettel-hogy-mar-tudtad-mik-azok-az-opciok

  278. Mira

    Remélem bő 1 évvel az utolsó hozzászólás után olvassa valaki a kérdésem. Én 24 éves vagyok, tudom, hogy most kell kihasználnom a 40 évnyi kamatos kamat csodáját. Kérem írja le valaki azt a képletet, amivel kijön, hogy havi 10000Ft 40 év után 100 milliót hoz? Találtam kamatos kamat képletet, de csak olyant, ami egy alkalommal befektetett összeg 40 év utáni értékét hozza ki és nem folyamatos befektetést mutat. Előre is köszi!

  279. Kelemen Szabolcs

    Hello Mira!
    A képlet, amire szükséged van, a mértani sorozat összegképlete, lásd:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9rtani_sorozat

  280. Zsóka

    Vettem több mint tíz éve ÉMÁSZ részvényt.Tud valaki segíteni hogy ezt hol nézzem meg ma mit ér és hogy volt – e hozama?
    Kihez kell ebben az esetben fordulni.Az OTP-nél kötöttem a szerződést de süket benne mindenki,foggalmuk sincs az egészhez.
    Csak nézegetem a részvényeimet és gyönyörködök hogy milyen szép sárga.Ha valaki tud segítsen nekem.Már írtam Tóth úrnak de nem kaptam választ.Lehet ez olyan béke kölcsön fajta dolog?Köszönöm!

  281. Zoltán

    Kedves Zsóka!

    Sok-sok évvel ezelőtt a tőzsdei részvényeket dematerializálták, így ma már kinyomtatott formában nem léteznek. Egy ideig le lehetett adni őket, és bejegyezték a részvénykönyvbe. Aki ezt elmulasztotta, attól az akkori rögzített átfolyamon megvásárolják. Részletes információért forduljon a KELER ZRt-hez: http://www.keler.hu

  282. KATALIN

    SZIASZTOK!

    PERSZE SOKAN SZAMOLTOK 10-20-30-40 EVRE ELORE,DE AZ A JO KERDES,HOGY ADDIG MI LESZ,MAR AZ IS CSODA HA AZ 50-60 EVIG ELUNK.
    EGESZ ELETUNKBE GYUJTOGETUNK BEFEKTETUNK,DE LEHET,HOGY IGENYBE SE TUDJUK VENNI MERT KESOBB AZ EMBERI ELET TARTALMA LEMEGY 50-55 EVRE.
    ITT VAGYOK 25 EVES ,EGY ATLAG EMBER KERESETE 70-120EZER KOZOTT VAN.NA ABBOL FEKTESETEKBE OKOSAN,HOGY PAR EV MULVA HOZZON VALAMIT!
    NEM IS OLYAN EGYSZERU………..
    EN INKAB FELRE TESZEK HAVI 30EZRET EGY EV ALATT AZ 360EZER ES ABBOL PROBALOK VALAMI OKOSAT KITALALNI,MINT SOKAN ENGEM SEM AZ ERDEKEL HOGY MI LESZ 40 EV MULVA HANEM AZ MI LESSZ 1-2 EV MULVA!

  283. péter

    üdv mindenkinek!

    Én beleolvastam ezekbe a felvetésekbe de teljesen összezavarodtam! A kérdésem h hogy lesz havi 20000ft megtakarításból lakás kocsi és pénz is egyben kb 10 év alatt,úgy h nincs ingatlanom most meg semmim csak munkám és albérletem !válaszukat köszönöm

  284. Djibouti

    péter!

    Sehogy.

  285. Farkas Józsi

    Kedves Katalin és Péter!

    KATALIN — 2011. május 21. 14:59
    és
    péter — 2011. szeptember 26. 14:04

    Bocsánat, de csak most olvasom a hozzászólásotokat.
    Igenis van megoldás, jókat ír a Dr Tóth András a honlapján, de bizony arra is kell gondolnotok, hogy általában soha semmit nem adnak ingyen ezen a földön. Akik azon szerencsések közé tartoznak, hogy ingyen hozzájutnak a földi javakhoz, azokból többnyire nem lesz semmi, mert nem alakul bennük ki az a képesség, hogy tudjanak vigyázni a magukéra. Ők azok az emberek akik először tartják a markukat, és csak utána hajlandóak az asztalra rakni valamit.
    Bizony igaz az amit a kalkulátor kalkulál, nem kell megijedni tőle.
    Az a fránya 10%, ugye milyen jó lett volna? Ezt írta a Tóth András az egyik levelében és bizony érdemes elolvasni.
    Üdv minden olvasónak, farkasjozsi@gmail.com

  286. Gabor40

    Üdvözlöm,

    A megtakarítás egy remek dolog, már ha van miből. Én megtakarítottam a nem épp nagy jövedelmemből, az albérletezés mellet, lemondásokkal, és nélkülözéssel éveken át.
    A cél egy saját lakás vásárlásához szükséges önerő megteremtése volt.
    A realitás az lett, hogy mire összejött az önerő, negyven évese lettem, és hogy a baj csőstől jöjjön, még munkanélküli is, ami mostanra elég tartós állapottá vált.
    Megtakarítani nem tudok, nincs miből, nincs bevétel, és azon vagyok, hogy ne keljen felélnem az eddigi megtakarított pénzemet.
    Nyugdíj? Nem is számítok rá, hogy lesz.
    Érdekelne mit javasolna, hogy mim ilyenkor a teendő? Forgassam meg a kevéske megtakarításomat? Vállalkozzam belőle? Éljem fel?

    Igazat adok önnek, hogy már húszon évesen tudnia kellene mindenkinek, hogy mi is az a megtakarítás, és hogy miként kezeljük a pénzügyeinket. De az én húszas éveimben ilyenről még csak hírből sem halottam. És mivel se nem örököltem, se nem voltak jó módúak a szüleim, a lottón sem nyertem, gazdag párom sem volt, így maradt a két kezi munkám és a gyűjtögetés, csak közben az élet elrepült és nem jutottam előrébb.

  287. gaborka8X8

    Üdv. Mindenkinek!

    Már kétszer szépen, módszeresen végigolvastam Tóth András úr könyvét, és most a blogját olvasom pont ugyanolyan alaposan és módszeresen, mint tettem azt a könyvével, ezért is kezdtem az első bejegyzésnél, illetve, az ehhez tartozó hozzászólásoknál.
    El kell ismerjem, nem tanulság nélküli hat év távlatában látni ki mit gondolt korábban, és miként is írta felül az élet, az akkor jónak tűnő ötleteket, mint pl. azt is, amit Geszti Dániel (shambo) — 2006. június 29-én 17:19-kor osztott meg itt velünk, és amit később bővebben is kifejtett.
    Mert bizony 2006. közepén még csak nagyon kevesen számítottak a 2008. végén bekövetkező krachra, arra, hogy a lakásárak nem növekedni, hanem csökkenni fognak, stb., stb., szóval mindazt, ami az elmúlt hat évben történt.
    Tehát ennek fényében is azt javaslom mindenkinek, hogy a hosszútávú pénzügyi terveinél ne az optimális verziókat vegye figyelembe, hanem jóval, de jóval óvatosabb terveket készítsen, hogy ne érjék nagy csalódások, és főleg, hogy ne a GPS-nél megszokott állandó “újratervezéssel keljen bajlódnia.

  288. Benoit Mendelbrot

    Melysegesen egyet kell ertsek gaborka8x8 kommentjevel (287).
    A hozzaszolasok vegigolvasasa olyan volt mint egy idoutazas, remelem ez a bejegyzes megmarad ebben a formaban az utokornak is.
    Erdekes abongeszni igy 6 ev tavlatabol -a valsagot atelve-, hogy ki mit gondolt akkoriban az ingatlanokrol, az Egyesult Allamokban elok megtakaritasi szokasairol, a mostanra melyponton levo Unit linked termekekrol, a folyamatos novekedesrol. Tovabba ki kell emelnem, hogy az “Osember a penztarcamban” c. konyvet mennyire eloremutatonak tartom, annak ellenere, hogy a benne levo szamokat kisse tulzonak erzem meg ma sikeres day traderkent is.

Szóljon hozzá