A huszadik század legnagyobb találmánya
dr. Tóth András
Különböző újságok az ezredforduló körül nagy felméréseket tartottak, mi volt a huszadik század legnagyobb találmánya: a lézer, az műholdak, a papírzsebkendő esetleg az eldobható pelenka? Véleményem szerint, ha a társadalmi hasznosságot és fontosságot nézzük, egyértelműen a múlt század legnagyobb találmánya a befektetési alap.
Történelmileg a tizenhatodik század hatalmas találmánya volt a részvénytársaság. Abban az időben a hosszútávú tengeri kereskedelem volt a legjövedelmezőbb üzletág. Egy Ázsiába küldött kereskedelmi hajó, ha évek után visszatért fűszerekkel, selyemmel és más keleti luxusholmival, akkor nem ritkán a befektetett pénz 10-20 szorosát is visszahozta. Csak az volt a baj, hogy egy ilyen vállalkozás rendkívül kockázatos volt: három hajóból jó, ha egy hazakeveredett. Erre találták fel a leleményes hollandok a következő konstrukciót: egy-egy hajó indítására a befektetők társaságot hoztak létre – mindenki csak egy kis részét finanszírozta egy-egy hajókirándulásnak. Így ha elég tőkéje volt az embernek 10-20 hajó egy-egy kis részét is finanszírozhatta, így azokból is, amelyek aztán sikeresen megjöttek. A kockázat megosztásra került, és mindenki örült, a vízbefulladt matrózok kivételével.
A kockázat megosztásának lett egy különös mellékhatása: olyan pénzek is elő- és befektetésre kerültek, amiket eddig a dolgok kockázatos volta miatt inkább csak őrizgettek és elpazaroltak. Ez a gazdaság számára hihetetlen fellendüléssel járt – nem véletlenül lett ez a kor a Hollandia aranykora.
Ezek a vállalati részeket (részvényeket) aztán egy megállapodott helyen adták-vették is a leleményes hollandok: ez lett a mai tőzsde őse. Ha valamelyik hajó már harmadik éve nem akart megjönni, annak az árfolyama bizony leesett.
A 20 századra a részvénytársaságok minden gazdaság alapvető cégformájává váltak. A tőzsdén hatalmas vagyonok keringtek. Ugyanakkor itt együtt volt a kisemberek kis pénzei és a gazdagok hatalmas vagyonai. A feltételek azonban, mint az élet minden más területén itt sem voltak egyformák: A gazdagok a nagy pénzeket olcsó költséggel forgatták: a brókercégek és a tőzsde a nagy összegekre alacsony jutalékokat számolt. A gazdagok a befektetéseiket erősen megosztották – sok helyre fektettek be. Így a kockázatot, hogy egy-egy részvény nagyot esik, ki lehetett küszöbölni. Harmadrészt a gazdagok meg tudtak fizetni kiváló szakembereket, akik megszerezték az információkat, feldolgoztál és kielemezték, majd kidolgozták a legjobb befektetési stratégiát és meg is valósították.
A 60-70-es évektől indult az a zseniális elképzelés, hogy ezt az igazságtalanságot felszámolva, viszonylag kis tőkével is lehessen úgy befektetni, mint a gazdagok. Ezt a formát hívják befektetési alapnak.
A befektetési alapot az alapkezelő nagy tőkével indítja: jellemző a milliárd forintnak megfelelő nagyságrend. Ilyen összegekkel természetesen már igen alacsony költségekkel lehet dolgozni az értékpapír piacon. Az alapkezelő kiváló szakembereket foglalkoztatnak: elemeznek, számolnak, és ez alapján folyamatosan optimalizálják az alap összetételét. Ezek az emberek nagyon jól megfizetettek – a pénzüket ugyanis a szerint kapják, hogy az alap milyen teljesítményt nyújt. (Ezek után a befektetők már nem is annyira sokallják a fizetésüket…) Természetesen egyetlen részvényből sem raknak túl sokat az alapba: ha valamelyikkel váratlanul baj lenne, akkor ez a baj, így csak kis baj lenne. Egy alap összerakása nagy művészet: a 80-as években sorra kapták a közgazdasági Nobel díjakat azok, akik kidolgozták ennek az optimális módszereit. Ma már a legmezeibb alap is ezeken a matematikai elveken áll össze.
Amikor kész van ez a gyönyörű turmix, az alapkezelő az alap tőkéjét leosztja pici darabokra: ez a befektetési alapból egy befektetési jegy vagy befektetési egység. Ez induláskor jellemzően Magyarországon egy forint.
Az alap jegyeinek értéke aztán napi árfolyam szerint változik. Ha az alapban lévő részvények értéke nő a tőzsdén, akkor arányosan az alap jegyeinek értéke is nő. Ha valamelyik részvény osztalékot fizet, akkor az alapkezelő ebből ismét csak részvényeket vesz, amitől ismét csak nő egy-egy jegy értéke. Végezetül az alapkezelő havonta levonja költségeit, ettől egy picit csökken az árfolyam.
Sok fajta alap van: minden alap kezelő eldönti az alapításkor mi lesz az alap alapszabálya. Vannak állampapír alapok: itt az alapkezelő állampapírokat vásárol. Vannak ingatlan alapok: itt a kezelők irodaházakat, bevásárlóközpontokat, hoteleket, stb. vásárolnak. A részvény alapok esetében az alapkezelők részvényeket vásárolnak: egy kínai részvényalap esetén kínaiakat, egy indiai esetén indiaiakat. Néha nagyon ravasz tematikus alapokat hoznak létre. Például az egyik kedvencem az öregiparági alap. Ez olyan európai cégek részvényeit tartalmazza, akinek a fő piaca az idős korosztály (nyugdíjasházak, egészségügyi intézmények, idősekre specializálódott utazási irodák, stb.) Mivel Európa gyorsan elöregszik, ezeknek a cégeknek dinamikusan bővül a piacuk – megy is az alap, mint a raketta. Még rengeteg másféle alap is van: kombinált alapok, alapok alapjai, stb.
Így már napjainkra az a paradox helyzet állt elő, hogy a világ leggazdagabbjai, amelyeknek a kezében a világ erőforrásainak a döntő része van, éppen a befektetési alapok, amelyeknek a tulajdonosai éppen a rengeteg kisember.
Ennek, ugyanúgy, mint annak idején a holland hajóexpedíció finanszírozók esetében, van egy nagyon kellemes mellékhatása: olyan emberek is berakták az ilyen alapokba a pénzüket, akik egyébként nem tették volna: a párna alatt tartogatták volna, vagy elköltötték volna. És ez a pénz most visszaáramlik a gazdaságba: munkahelyeket teremt és gyorsabb gazdasági fejlődést eredményez. Ez a forma először kínál teljesen új perspektívát az egyszerű embereknek – végre olyan forma, ami neki is elérhető, ugyanakkor magasan az infláció feletti hozamokat hoz. Hosszútávon ez nagyon fontos: nem csak összeadjuk a spórolt pénzünket, de végre reálértékben meg is tudjuk többszörözni!
Miért gondolom, hogy a befektetési alapok a huszadik század legnagyobb találmánya? Fordítsuk meg a dolgot: hogyan nézne ki a világ, ha nem lennének befektetési alapok? Az egyszerű kisembereknek a bankbetét és a tőzsde maradna pénzgyűjtés céljaira. A bankbetét lényegében pénztárolás, de nem szaporítás. A tőzsde pedig egy egyszerű halandónak túl kockázatos. A megtakarítások drámaian visszaesnének és az emberek nem tennének félre és el lennének zárva attól, hogy a gazdaságba, minden pénz forrásába fektessenek be – inkább elvernék a pénzüket. A gazdaság állandó tőkehiánnyal küszködne: egymást érnék a nagy gazdasági világválságok, ugyan úgy, mint annak idején az első és a második világháború előtt. A világ cégei pedig lényegében egy kevés gazdag ember kezébe koncentrálódnának. A társadalom nagyon kevés, nagyon gazdagra és nagyon sok, nagyon szegényre válna szét. Ez pedig politikai kockázatokkal jár: a gazdagok hajlamosak megszerezni a politikai hatalmat is, és nem nagyon tisztelik a demokratikus hagyományokat… A világ körülbelül olyan lenne, mint amit a hetvenes években politikai oktatásokon tanítottak nekünk, hogy milyen a kapitalizmus: a kizsákmányoló gazdagok diktatúráiban kizsákmányolják és elnyomják a dolgozók széles tömegeit. Még azt is megkockáztatnám, hogy mivel ez a világ sokkal instabilabb lenne, már a harmadik világháborún is túl lennénk – már aki még lenne… És abban, hogy ez a világ nem úgy néz ki, mint az Orwell 1984-ében, hatalmas szerepük van a befektetési alapoknak.
Azért amit itt elmondtam, az engem személy szerint nagy örömmel tölt el. Az ember nap-nap után pénzügyi tanácsadói kulimunkát végez: befektetési programokat rakok össze, optimalizálom a portfoliójukat (magyarul kitalálom kinek-kinek, hol legyen a legjobb hozammal a pénze) és közben képzem a pénzügyi tanácsadók következő generációját. És akkor most jövök rá, hogy én itt nem csak az ügyfeleim nagy álmait kovácsolom valóra, hanem a demokráciát is védelmezem a diktatúrával szemben, védem a békét és egyben a gazdaságot is fellendítem és óvom a nagy válságoktól! Mégis szép az élet! (A szerző megilletődött sóhajt.) Megyek dolgozni…
Köszönöm az infokat, csak így tovább:)
Én csak kérdezni szeretnék.
Mi a véleményük a pénzpiaci alap befektetésről? Több nagy hazai bank ajánlatai között is szerepel.
Érdemes próbálkozni egészen kicsiben, pl. pár százezer Ft befektetéssel?
Kedves Andras,
Erdeklodve olvasom a tanulmanyait es a hozzaszolasokat is. Reszemrol nehany konkret kerdesre keresem a valaszt. Mi a velemenye a CIB Nyersanyag alapok alapjarol, a CIB Euro Penzpiaci alaprol es a K&H Ázsia Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alaprol?
Letezik e Indiai/Kinai Ingatlanokba fekteto alap? Hogyan lehet nemzetkozi alapokhoz hozzaferni Magyarorszagon?
Ha kerdeseim mar a befektetesi tanacsadas hatarat suroljak akkor kerem az emilcimemre valaszoljon.
Tisztelettel
Kiss Zsolt
Kedves Gábor Zsolt!
Pár szóban szeretnék válaszolni a 3 alapkérdésedre, mivel jómagam is pénzügyi tanácsadó vagyok és a befektetési alapokat részesítem előnyben. Pár információt megosztanék veled, mert úgy látom, erre szükség van:
1: Miért bízzak meg másban? Mert a legprofibb pénzpiaci szakemberek kezelik a pénzedet. Pl az Aegon alapkezelője kb 30 éve van a piacon és még nem sikerült veszteséges évet produkálnia. Kiben bíznál meg különben?
2: A befektetési költség a benn lévő eszközérték kb 0,1%-a havonta. Ez az alapok hozamai mellett elhanyagolható költség, nem? Az éves tőkefenntartási díj is kb 1-2% szokott lenni. Ez is minimális.
Veszteségről nem kell beszélnünk, mivel ha érted az alapok lényegét, szét van porlasztva a kockázat a többféle papír között. Azonkívül az alapkezelők igen rövid idejű kötésekkel dolgoznak. És minden értéknapon hozamjóváírás van. Itt nem az a helyzet, mint egy brókercégnél. Mert másképp működik.
Nem árt tudnod azt sem, hogy a vagyonkezelő NYERESÉGÉRDEKELT. Ha nem termel neked hozamot, ő sem keres szinte semmit!
3: Egyrészt nem fog az alapkezelő túl nagy kockázatot vállalni, mert ez szabályozva van. Másrészt a kockázat lényegében az értékpapír típusától is függ, ill. hogy milyen hosszú távon gondolkodsz. De ez a befektetők iskolája első osztály, ezt nem kell itt leírnom azt hiszem!
Üdvözlettel:
Boros István
vezető pénzügyi tanácsadó
Kérem fogadja őszinte elismerésemet az érdekes és jól áttekinthető honlaphoz. Sok és alapos munka van mögötte és ez hitelessé teszi a Hírlevelet is, melyet az előbb megrendeltem.
Eredményes, jó munkát kíván,
Szabó T. Attila
Végre egy érdekes és hasznos weboldal!
Máris sokat tanultam, köszönöm.
Kedves András!
Elfelejtettem elismerésemet kifejezni a weblap iránt. Kiváló! Sok leendő ügyfelet kívánok!
Boros István
vezető pénzügyi tanácsadó
Kedves Hozzáértők!
Fiatal vagyok és van 2500 euró spórolt pénzem (nem váltottam át,külföldön kerestem).Úgy gondolom 4-5 évig simán megvagyok ezen összeg nélkül-nem mintha dőzsölnék a pénzbe,de szeretném valami jövedelmezőbe,hasznosba befektetni. Megköszönném,ha valaki konkrét tanáccsal látna el,mivel nem nagyon értek a pénzügyekhez,valamint a banki szabályzatokat sem látom át igazán.Akár kockáztatni is merek,ha ez kell.
Előre is köszönöm Mindenkinek!
Hallott-e már vki a Brokernet Kft “Talon Pro “nevű befektetési ajánlatáról?
Első olvasatra jónak tűnik, azonban nem tudom eldönteni, biztonságos-e! Nem szeretném nehezen összekuporgatott kis tőkémet elveszíteni
A Talon Pro azon ritka befektetések egyike, ami tőkegarantált. Ha értékpapír alapon használja minimum 5 évre érdemes indítani, ha nem akar kamatadót fizetni, akkor pedig szeptembertől 10 évre.
Kedves Tóth Tímea
A kérdés minden befektetés esetében először az, hogy ténylegesen mennyi az az idő, amennyit el tud képzelni annélkül, hogy a pénze hozzáférhető legyen. Aztán az is nagyon fontos, hogy menyire magas a kockázat tűrő képessége.Hiszen azért a fentiekhez tegyük hozzá, hogy attól, hogy alapokról beszélnek az nem azt jelenti, hogy minden időben csakis a nyereséget láthatja, hiszen ezekben a konstrukciókban is megvannak azok az időpontok, amikor nem lehet nyereséggel kiszálni a befektetésből, ugyanis a jövőre senkinek sincs biztos ajánlata.
Remélem segítségére lehettem
Üdvözlettel Holop István
Köszönöm a cikket, mert mint laikus ember, hasznos dolgokat értek meg, két finoman hangolt poén között.:)
Csak így tivább!
Tisztelt Tóth úr, mintegy 15 éve munka helyett magánemberként a pénz- és tőkepiacon gályázok, informált tőzsdemacskacápaként javasolom, hogy web oldalának jól látható részére irja fel a következőket : bennfentes információk nélkül befektető kisbefektető ésszerű kockázattal legfeljebb bubor-0.5% hozamot érhet el évente.
Kedves Marosi Péter !
Pénzügyi tanácsadóként köszönöm a megerősítést, és az őszinteségét !
PK
A “középréteg” embereinek javasolt lehet-e egy 10-20 évre szóló befektetéshez kötött életbiztosítás? Milyen eszközalapokat célszerű választani?
Üdvözlettel Krisztián
Krisztián!
“Középrétegnek” is javasolt.. de a részletek egyén függők..
De a kezdeti éves díjak részvényalapba mehetnek…
Pénzpiaci alap
A pénzpiaci alap a legkisebb kockázatú befektetési alap, amely portfóliója döntő részben kötvényekből vagy betétjellegű eszközökből áll, részvényeket egyáltalán nem tartalmazhat. Tekintettel a kötvények futamidejével növekvő kamatlábkockázatra, a pénzpiaci alapban található kötvények hátralévő átlagos futamideje nem haladhatja meg a 6 hónapot. Ezzel magyarázható, hogy a gazdasági környezet esetleges kedvezőtlen változása legkevésbé ezen alaptípus árfolyamát érinti. Az alacsony kockázattal egyidejűleg természetesen a pénzpiaci alapok várható hozama alacsonyabb, mint a kötvény-, részvény- vagy vegyes alapoké.
Visszaváltási jutalék
Visszaváltási jutalék terheli a befektetőt, ha befektetési jegyeit visszaváltja, azaz pénzzé teszi befektetését. Az eladási jutalékhoz hasonlóan százalékos formában, fix pénzösszegben vagy a kettő kombinációjaként is meghatározható. A hazai gyakorlatban valamennyi formára találunk példát, de gyakoribb a fix összegű jutalék alkalmazása.
Szerintem a pénzpiaci alap annak jó, aki nagy összeget rövidebb (
Szerintem a pénzpiaci alap annak jó, aki nagy összeget rövidebb (
Üdv. mindenkinek!
Lényegében befektetések terén kezdő vagyok. Jelenjeg kp. állományom EUR-ban tartom, és mivel a jelenlegi kamatok mellett vállalnék egy kis kockázatot a magasabb hozam érdekében, tudnátok-e valamilyen befektetési formát ajánlani 2-3 évre?
Segítségeteket előre is köszönöm.
Jenő
[...] Menjünk túl most a technikai elemzés szintjén, hogy megnézzük, hogy is készül ez a gepárd-elefánt. (Mondjuk, legyen a neve gepefánt vagy elepárd…) Az alap leírása a következőt mondja: “Alapkezelőnk, az Aviva Funds a portfólió kapcsán olyan részvénytársaságok részvényeit vásárolja, amelyek az európai ingatlanpiacra koncentrálják tevékenységüket. Az Európai Ingatlanportfólióban elsősorban az európai kontinensen aktív ingatlanfejlesztő, -hasznosító és -kezelő, valamint építési alapanyaggyártó és befektető társaságok részvényei szerepelnek. Emellett a portfólió diverzifikációs céllal, kisebb súllyal egyéb eszközökbe: más részvényekbe, kötvényekbe és készpénzbe is fektet. A portfólió alapvalutája az euró.” Szóval így készül a gepefánt: Részvény alap, de mögötte olyan társaságok vannak, amelyek betonhoz és kőhöz vannak kötve. Hiszen, manapság ha egy irodaházat építenek, akkor először is létrehoznak erre egy részvénytársaságot és ez lesz a tulajdonos. Ha megvesszük a társaság részvényét, akkor így lényegében az irodaház résztulajdonosa leszünk. (Hasonló okokból találták ki az egész részvénytársaságosdit annak idején a holland hajótulajdonosok, lásd A huszadik század legnagyobb találmánya) [...]
Kedves András!
A Yahoo és a Forbes témába vágó cikkeit is szoktam olvasni. Az ottaniak nagyon nem szeretik a befektetési alapokat, mert nem átláthatóak, illetve az alapkezelők túlságosan sokat akarnak markolni (a befektetett eszközök által generált bevétel 80%-át).
Robert Kiyosaki is rendszeresen ostorozza az alapokat:
http://finance.yahoo.com/expert/article/richricher/23654
A kérdésem az, hogy mivel lehet ellenőrizni, hogy az alapkezelők valóban csak az előre rögzített jutalékokat vágják zsebre és nem többet?
Mit tehetek akkor, ha észreveszem, hogy a hosszútávú befeketetésemet kezelő alap egy idő után (miután mindenki megette a cukorkát) elkezd a saját zsebére játszani? Mert engem a szerződés köt, őt viszont gyakorlatilag semmi. Személy szerint nekem is gyanús, hogy a pénzintézetek 40-60%-os üzemi eredményre tesznek szert az utóbbi pár évben, de a befektetők szemét kiverik 10-15%-kal.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv!
Tavaly kötöttem az Avivánál egy életbiztosítást,ahol a pénzemért Sanghai express és Maharadzsa részvényeket vásároltam 60/40 arányban!Kezdő vagyok ezen a téren és erről szeretnék véleményt kérni!Hosszabb távon/2,3év/ jók-e ezek a portfóliók vagy váltsak másikra?
Köszönöm!
[...] Én magam a befektetési alapokat látom a nagy tömegek számára azt a formát, ami hosszútávon a legkiegyenlítettebb, legbiztonságosabb. Erre lehet tömegesen építeni az emberek pénzügyi terveit: vagyont felhalmozni, gyerekek életkezdésének lehetőségét megteremteni, nyugdíjat alapozni. Ez nem csak az én meglátásom – így van ez mindenütt a „fejlett” világban. Én nem titkolom, a befektetési alapokat tartom a 20. század legnagyobb találmányának. [...]
Kedves Szakértők…!
Én és barátaim is, feltehetően mások is kíváncsiak lennénk a 21. sorszámú téméban felvetett kérdésekre, és várjuk rá a választ…
Robert Kiyosaki üzletember Úr szakkönyveit és könyvsorozatait mi többen is áttanulmányoztuk és sokat adunk a véleményére, ötletei ígéretesek…
Nem vagyok szakértő.
1.)Robert Kiyosaki könyvei másról szólnak.
Robert Kiyosaki arról ír hogy hogyan alapítsunk céget és vigyük tözsdére mert abben van a nagy lé.
De: aki nem akar vagy nem tud saját céget létrehozni annak itt a tözsde vegyen részvényt. Akinek meg ez is nehézséget okoz ANNAK ott vannak befektetési alapok.
2.)Ha nem bizol meg az alapkezelődben akkor necsak az alapjaiból vásárolj hanem a részvényeiből is. (e kettő arányát a bizalmatlanságod mértéke után számold)
gergoci:
“Ha nem bizol meg az alapkezelődben akkor necsak az alapjaiból vásárolj hanem a részvényeiből is. (e kettő arányát a bizalmatlanságod mértéke után számold)”
Ez egy remek ötlet! Ez tetszik, csak nehéz kivitelezni az átlagember számára!
Üdv!
Sajnos nem értek a részvény- ill a pénzpiachoz. 2007 elején Sanghai express részvényt vettünk. Most, 2008. márciusában kellett valamit fizetni erre a részvényre. Mi a véleményük erről a részvényről? A jelenlegi helyzet szerint mekkora a kockázata? Esetleg váltsunk egy másikra, vagy várjunk? Hol lehet konkrétan ennek a részvénynek az “életét” figyelemmel kisérni?