A kifosztott fizessen kifosztási adót!
dr. Tóth András
Augusztus 31. elmúltával befejeződött a rövidtávú befektetésekre a kamatadó mentes világ. Mindenki megpróbálta menteni úgy a pénzét, ahogy tudta. Hogy Dickenst idézzem: “…de vége, nem változtathatunk rajta, és ez vigasztaló – ahogy Törökországban szokták mondani, amikor tévedésből egy másik ember fejét vágják le.” Mi legyen most már az optimális megoldás?
Számomra ez az őrült-kapkodós augusztus rendkívül tanulságos volt. Mindenki hozta a maga formáját: a bankok elképesztő erejű és a valóságtól nagyon messze álló kampányát, és az emberek tömegeit, akik az utolsó pillanatra hagyták a döntést – és többnyire rosszul döntöttek.
Egyik barátom mondta: ha az embernek elég pénze van a marketingre, reklámokkal bármit el tud hitetni az emberekkel. Az elmúlt időszak erre igen jó példával szolgált. Kedvencem az egyik bank 11%-os kamatadó mentes befektetési ajánlata. Az csak az apró betűből derült ki, hogy a 11% másfél évi fix lekötésre szól (EBKM: 7,21%). Ez különösen annak tükrében remek befektetés, ha azt nézzük, hogy az elemzők a frissen kihirdetett konvergencia terv alapján jövőre 10% körüli inflációt várnak.
Hasonlóan hátborzongató azok esete, akik külföldre kívánták menteni a pénzüket. Nem ritkán olyan országokba, ahol a magyarnál is nagyobb kamatadók vannak… És ilyen helyzetben természetesen mindig felbukkannak olyanok, akik szívesen vállalják, hogy majd ők befektetik kamatadó mentesen a kedves ügyfél pénzét külföldön. Hány Baumagnak kell még lennie, hogy az emberek felelősen döntsenek a pénzükről?
Igazából, ha jól megvakarjuk, nem az a kérdés, hogy kell-e adót fizetni, hanem hogy mi mennyit keresünk a befektetésen. (No ez nem mindenki számára egyértelmű: Isten bizony azt mondta augusztus utolsó hetében valaki nekem: azért hagyja a pénzét a folyószámlán, mert annak nagyon alacsony a kamata és akkor annak a 20%-a is nagyon kicsi lesz…) Szóval ha van egy 5%-os hozamot hozó befektetés kamatmentesen és egy 15%-ot hozó kamatadó alá eső, akkor melyiket választaná? Ráadásul, a dolog a gyakorlatban fordított…
Az egész kamatadó körüli cirkusznak én egy hatalmas előnyét látom – végre mindenkinek rá kellett ébrednie, hogy nem lehet a pénzt a bankszámlákon pihentetni. A pénznek akkor lehet hasznát venni, ha dolgozik, ha valóban az infláció felett minimum 10%-12%-ot termel. Egyébként meg csak keményen veszít az értékéből. A kormánynak sürgősen pénzre volt szüksége, és mivel a magyarok elképesztő összegeket tartanak bankszámlákon heverni, logikus volt ezt megsápolni. Azt már csak a legsötétebb összeesküvéselmélet hívő lelkem mondatja, hogy az infláció jelenlegi feltornázása remekül jön majd: a bankok megemelik a kamatot (de azért a infláció alá) viszont ennek a 20%-a is jóval több lesz. Hát nem lesz remek? Berakjuk a bankba a pénzünket, amivel az infláció alatti kamatot kapunk, magyarul veszít az értékéből, viszont ezt még az állam, arra hivatkozva, hogy jövedelemhez jutottunk, 20%-al megsarcolja.
Mi akkor a megoldás? Rendkívül egyszerű: a megtakarításokat hosszútávú értékpapír alapon kell befektetni. Ezzel három legyet lehet ütni egy csapásra: kivonjuk a pénzünket az inflálódó forintból, aztán reálértékben kereshetünk átlag 10% felett évente, harmadrészt a hosszútávú befektetések mentesek a kamatadó hatálya alól. Nyilván ez némi pénzügyi tervezést igényel, de hát ezért vagyunk, hogy ebben segítsünk!
Kedves András!
Az adófizetők szövetségének elnöke nyilatkozott a Hír tv-ben, miszerint Magyarországról tőkekivonás történik.
A Gyurcsány csomag célja az, hogy biztosítsa: Magyar vállalkozások tőkét képezni ne tudjanak.Így nem akadályozhatják meg a tőkekivonást./Nem lehetnek konkurencia/
Egyébként az államadósság kamatterhe 900 mrd Ft körüli.
Ha ezt levonjuk, akkor pozitív az államháztartás mérlege.
Tehát pont a kamatos kamat csodája tesz tönkre bennünket….
Most olvasom, hogy Szingapúrban úgy engedik dolgozni a multikat, hogy évente 5 % inflációfeletti béremelést hajtanak végre.
Szóval érdekes lenne megtudni a tényeket. Különösen, hogy az ÁSZ jelentésnek 0 sajtója van, mivel tényszerű…
Zsolt
a min10éves befektetéshez kötött életbiztosítás adómentes vagy minden ilyen futamidejű befektetés,megtakarítás is? (nyugdíjelőtakarékosság min3év)
Szia Dani!
Ha a nyugdíjba menetelig 3 év van hátra, akkor igen
Zsolt
Tisztelt hozzászólók!
A Szeptember elseje után létrehozott UL befektetések, amennyiben 10 év feletti időtartamra köttetnek, kamatadómentesek vagy sem?
A válaszokat előre is köszönöm
KR
Krausz Róbert!
10év felett adómentesek..az éves díj amit befizet! Eseti díj adóköteles..És ha 10év előtt felmondja akkor is adóköteles..
Ez csak részben igaz. Az eseti befizetések is adómentesek – ha a végén szedik ki.
akkor ha 20éves a szerződés és pl 3.évben teszek be esetit akkor mikor adómentes? ha 10év után veszem ki vagy ha a lejáratkor veszem? A leírtak alapján ha a végén..
De ez bennem két újabb kérdést vet fel.. Akkor adómentes az az eseti is amit a lejárat előtt akárcsak 2hónappal teszek be?
És ha 20éves szerződés és 10évet meghaladja és felmondom akkor a rendszeres díj adómentes és az eseti???
A törvény – szerintem és a szakértő kollégáim szerint – a következőt mondja: kétfajta kivét van: a menetközbeni részleges (amit a törvény maradékjogúnak hív, pl. eseti, vagy részleges visszavásárlás) ez 2006 szept 1 után kötött szerződések esetén kamatadóköteles. Másik a 10 évnél hosszabb időre kötött biztosítások esetén a teljes vég összeg – ha már min. 10 év elmúlt a szerződés megkötésétő. Ekkor minden, az esetiek is adómentesek. Kezdődhet a vita. A törvény szövege: http://www.tothandras.hu/adotorv.pdf
A helyzet rosszab, kedves András!
Ugyanis azon biztosításoknál, melyeknek nincs lejárata, ott a tíz év utáni kivét is visszavásárlásnak minősül. Azaz maradékjog gyakorlásának. Így adóköteles.!!!!
Zsolt
a helyzet akkor egyszerű.. olyant kell kötni aminek van lejárata
És köszönöm a választ meg a törvény szöveges kivonatát
Tisztelt dr. Tóth András!
Én annyira nem értek ahhoz amivel Ön foglalkozik, hogy eddig minden tisztes veszteséghez is nagyobb bizalmam volt, mint bárminemü “portfóliós” kockázathoz, amit itt annyira ajánlanak. Most úgy döntöttem, hogy valaminek történni kell, de bizalom az csak nem akar jönni. Mielőtt valamibe is belevágok nagyon érdekelne, hogy Ön kinek dolgozik és ez mennyibe kerül nekem?
magyartarkának:
Hmm…
Hozzászoktunk ahhoz, hogy azt hitetik el velünk, hogy az a legjobb nekünk, amit ingyen, meg olcsón megkaphatunk.
Ha valaki az én pénzemet szaporítja, az legyen elégedett, éljen jól belőlem és dolgozzon lehetőleg élete végéig azon a helyen, ahol szerződést kötöttünk! (És természetesen adjon nekem folyamatosan jó tanácsokat mindenféle pénzügyekben, amikkel mindig jobban járhatok, mint tudatlanul!)
Szerintem az kerül a legtöbbe, ha dr.Tóth Andráshoz és más hasonló foglalkozásúakhoz is ugyanez marad a hozzáállása!
Annyira a veszteségekhez szoktattak bennünket az elmúlt időkben, hogy el sem merjük hinni, hogy van, amivel mi is jól járhatunk.
Ez borzasztó! Miért csak a szar hihető?
Szerintem akárhány helyre megy el, nagyjából mindenki, aki befektetési alapokkal foglalkozik, hasonlókat fog mondani, ajánlani.
Gondolom, a jutalékok között sem lehet nagy különbség, a konstrukciók között már szerintem nem mindegy, hogy melyiket választjuk.
Ahogy láttam, a tanácsadó cégeknek saját “exkluzív” ajánlataik vannak. Ez azt jelenti, hogy a biztosítók ajánlatai közül kiválasztják a legjobbat (-legjobbakat,amik a legtöbb szempontból megfelelnek az átlagigényeknek), ha tudnak, még valami plussz szolgáltatást beletetetnek és ha nincs különösebb extra igényünk, azt kínálják nekünk.
Ezzel nincs is semmi baj, hisz természetesen nekik nagyobb a rálátásuk a biztosítási piacra, mint nekünk, mezei ügyfeleknek.(Egyálatlán, nekik van összehasonlítási lehetőségük, tudásuk, stb.,nekünk meg nem nagyon. Hisz laikusként még egy sima biztosítási apróbetűs szerződés szövegét sincs türelmünk végigolvasni, nem beszélve az értelmezéséről, meg az összehasonlításáról egy másikkal!…)
Amik pl. nálam számítottak a választásnál:
1. Euróban legyen, hisz hosszútávon gondolkozom és ne bagatellizálja el nekem senki a majdani átálláskor adódható veszteségemet.
2. Ha ne adj’isten valami közbejön, megállíthassam, szüneteltethessem változó lehetőségeimnek megfelelően a folyamatos befizetéseimet veszteség nélkül akár többször is.
3. Legyen a tőkeszámlán belül lehetőségem tőke-és hozamgarantált befektetésre is.
4. Nálam számított a tanácsadó személye.
Számomra az volt a hitelesebb, aki óvatosabban a kisebb (így sem kicsi!) folyamatos megtakarítás összegét ajánlotta, mint az, aki kissé lazán a kétszeresét és a legmagasabb hozamokkal számolt.
A jövőmet teszem a tanácsadó kezébe, ő azt vegye halálosan komolyan.
Gábor Zsolt részére:
Van olyan cég is akinél a szerződés kötésekor opciót lehet záradékoltatni, egy kitétel van a lejárat csak évforduló lehet, de a lejárat nélkülinek kötött befektetésed 10. éve után akár mikor dönthetsz az opció igénybevételéről. Csak évforduló előtt legalább 3 hónappal ezt jelezned kell, valamint meg kell jelölnöd a lejárati kedvezményezettet. Így a szerződésednek lejárata lesz és nem visszavásárlás történik. Van még egy hátránya, megszűnik a szerződés. A céges szerződőjű szerződések viszont kamatadó mentesek e nélkül az opció nélkül is.
A kamatadóról: A gond az, hogy sokan összekeverik a maradékjog és a rendelkezési jog fogalmát. Ha 20 éves biztosítást köt az ügyfél, és pl a 13. évben le szeretné venni a pénze egy részét(részleges visszavásárlás = maradékjog), akkor a kivett pénz után kamatadót kell fizetni, amit a kifizetőnek – jelen esetben a biztosítónak – kell levonnia. Sokan belekeverik a 10 éves időtávot, ami a rendelkezési jogoknál fordul elő. Sajnos semmi köze nincs a 10 évnek a történethez, hanem csak a lejárat számít.
Péter! Nagyon fontos amit mondasz. Neked teljesen igazad van, de ha hozamot veszek ki, az nem részleges visszavásárlás, 10 év után pedig kell lenni hozmanak rendesen. Egyébként meg ha visszavásárolnék, a célom amiért indítottam elveszhet.
mcmac@mail.datanet.hu
Még egy gondolat. A részleges visszavásárlás az az általam befektetett biztosítási összegből való visszavétel. Az nem hozam hanem a befektetett tőkém kivéte. Az nem képezhet adóalapot. Csak a hozama, ha hozzá nyúlsz a biztosítási összeghez. A hozamot pedig 10 év után adómentesen lehet kivenni, mint azt már írtam.
(Egyébként ismerek olyan konstrukciót, ami kifejezetten lehetőséget ad 10 év után részleges tőkekivonásra.)
Más szavakkal így néz ki:
(Forrás: Generali)
Mi minősül kamatjövedelemnek az életbiztosítási szerződésekre vonatkozóan?
* a 10 évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatásából,
* a 3 évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatásából,
* az élet és nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó maradékjogokból (különösen a visszavásárlás) származó bevétel biztosítási díjat meghaladó összege.
Erről majd a következő hirlevélben írok részletesebben – de nagyjából így van. Néha sajnos dolgoznom is kell.
Peter!
ha a 20éves szerződést 10év után felmondod akkor adómentes.. ezért érdemes mégiscsak belekeverni a 10évet.. szerintem
Szerintetek a szeptember 1-je előtt kötött Ing életbiztosítás és befektetésbe történő befizetés, és a befizetéssel elért hozam az adómentes a szeptember 1-je utáni befizetések esetében is?
Igen. Feltéve, ha legalább 10 évre kötötte.
Én vettem egy zártvégű alapot, tőkegaranciás, 3,5 éves, az a neve, hogy HVB HOZAMHAJRÁ TŐKEGARANTÁLT ALAP. Meg vettem egy nyíltvégű alapot, az a neve: CA Kötvény Alap. Tervem van még egy részvényvásárlásra, valamelyik kisebb papírra gondoltam, veszteséglimittel.
Láttam valamelyik újságban, egy diagrammot, ami azt mutatta meg, hogy az ÁTFORGATOTT és a FRISS pénzek milyen új helyeket találtak a kamatadó elkerülés miatt.
Legtöbbet fektettek olyan típusú alapokba, aminek a hozama az elmúlt – viszonylag rövid – időszakban kimagasló volt, és tőkekivonás volt olyan alapokból, amik az elmúlt – viszonylag rövid – időszakban stagnáltak vagy veszítettek az értékükből. A diagramm utáni elemzői cikk nemes egyszerűséggel azt a következtetést vonta le, hogy az emberek nem tudják mit csinálnak.
Ugyanakkor hallottam egy olyan tervet, hogy a most életbelépett kamatadó törvényt módosítani fogják, és olyan lehetőséget vezetnek be, hogy mindennemű megtakarítás kamatadója nulla lesz, de csak akkor, ha 3,5 évnél régebben kötötték. Na erre varjál gombot!
Kedves Tibor!
Úgy gondolom, hogy Önnek is ki kellene kérni egy független pénzügyi stratéga tanácsát. A függetlenség a lényeg így nem lesz elfogult sehová.
Tisztelt Tóth Úr,
Rosszul tudja!Sajnos csak a 10 évnél hosszabb államkötvények, illetve a biztosítással kombinált befektetések mentesülnek az adó alól.Ez utóbbi pedig annyit ér mint halottnak a csók.Az államkötvények hozama pedig szintén nem éri el a várható infláció (nem 10, 7-8%) szintjét.Kár az embereket azzal áltatni, hogy adómentesen tudnak befektetni.Ez felelőtlenség!
Dani!
Véleményem szerint nem minősülhet a 10. év utáni részleges visszavásárlás adómentes jövedelemnek:
1. SZJA törvényben nem szerepel, hogy a maradékjogból keletkező bevétel akár a 10. év után adómentes lenne.
2. (forrás: Generali) Ha tartam alatt a szerződő maradékjoggal él – bármikor teszi is ezt – kamatadó fizetési kötelezettség terheli (akár a 10. biztosítási év után, akár nyugdíj célú biztosítás terhére teszi ezt.)
3. “A jelenlegi törvényértelmezés szerint viszont kamatadó terheli azt, aki szeptember 1-je után köt biztosítást húszéves futamidőre, de azt korábban felmondja. A lejárat ideje ugyan meghaladta a tíz évet, de nem lejáratkori kifizetés történik.”
Szerintem egyértelmű, az már más kérdés, hogy a legnagyobb független biztosításközvetítőnél, nem nevezem nevén, nem jártak utána, vagy csak nem tudatják az emberekkel. Hozzá kell tennem, hogy a Mabisz még egyeztet a pénzügyminisztériummal, a szöveg pontosítását illetően.
Erről megoszlanak a vélemények…
Pl. Ha ilyen okosságokat mondtok, erről mondjatok valamit:
A módosított SZJA tv kamatmeghatározása mi a “biztosítás”:
d) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét. Nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült.
Akkor egy UL konstrukcióban mi a kamat?
A törvény úgy rossz ahogy van, várjuk a rendbetételét. Tíz éven belül remélhetőleg megtörténik…
Uraim! Itt olyan szakértők villognak, hogy a szavukat sem érti egy mezei nyúl. Maradékjog, meg egyéb…
Szóval ha nekem most önkéntes nyugdíjpénztári tagságom van,
van kevés pénzem , amit állítólaga én már /nyugdíjas vagyok/ bármikor kamat nélkül felvehetek. ???
Aztán, amit esetleg valami lottónyeremény folytán befizetnék, annak a kamata már adózni fog?
Nem volt kikötve ugye határozott lejárati idő, gondoltam, majd egyszer, ha már nem tudok kevéskét a nyugdíjam mellé keresni, kiveszem…Most mi lesz?
Tudom, ez komolytalan kérdés, de mondjon már valaki valamit.
Tóth Urat nem is merem zavarni ilyen aprósággal.
Köszi a hozzászólást. Zildi mama
Igan, Tóth Urat nem merem zavarni problémámmal, de
GRATULÁLOK A WEBLAPJÁHOZ -
még idősöcske létemre is szívesen művelődöm vele./65 év/
TiSztelettel Zildi mam
Üdv mindenkinek!
Jó András kérdése. Tényleg UL biztosításnál mi a kamat?
Alapesetben a futamidő alatt befizetett díjakat összeadjuk,így kijön mondjuk 10* 120= 1 200 000 Ft.Az efölötti összeg a kamatadó alapja.
Innen izgalmas, ugyanis a rendszeres díjakból levonódik a biztosító által felszámolt költség, és a kockázatok díjai.
Ugyanakkor hozzáadódik a hozam. A kettő egyenlege adja ki a végső összeget.
Az első kivétel tiszta. Ha a futamidő alatt költségként elszámolták, akkor az egész szja köteles.
Az utolsó lehetetlen mondat pedig arra utal, hogy a cég által a dolgozó javára kötött életbiztosítás hozama kamatadómentes. Ennek az az oka, hogy a társaság által elért kamatjövedelem társasági adó köteles bevételnek minősül. Ami most 16+4%
Persze lehet, hogy tévedek…
Zsolt
Én úgy vélem ez a 20% árfolyamnyereségadó nem igazán vetette vissza a tőzsdei forgalmat. Pont ugyanannyi a
tőzsdéző mint az adómentes években.
Kedves Dr. Tóth András
Magánszemélyek közötti hitelszerződés alapján fizetett kamat milyen adózási megítélés alá esik,a hitelt nyújtónál ma, illetve a kamatadó bevezetését megelőző évben?
Összevonandó jövedelmet növelő bevétel, vagy megegyezik a pénzintézetek által fizetett kamat jövedelemmel, amelynek augusztusig 0% volt az adója?
Előre is köszönettel
Sütő Berti
Hú, ez jogászoknak való probléma, meghaladja az erőmet. A kamatadó törvényt kellene megnézni, az tételesen felsorolja, mi a törvény szerint az ami után kamatadót kell fizetni. Nem vállalok rá garanciát, de úgy emlékszem a magánszemélyek kölcsöne utáni kamat nem tartozik a törvény hatája alá.
Kedves András!
Köszönöm a gyors választ, majd érdeklődöm ügyvédnél is.
S. Berti