Unit-linked biztosításokról – 3. rész
dr. Tóth András
A Unit-linked biztosítások buktatóit taglaló sorozatomban elérkeztem a kulcsfontosságú részhez: Milyen alapokat tartalmaz a konstrukció.
A múltkor ültem az egyik kávézóban és egész véletlenül meghallottam, a szomszéd asztalnál miről beszélgetnek. Két fiatal azon veszekedett, hogy hogyan utazzanak Amszterdamba. Az egyik fapados repülővel akart menni, a másik busszal. A végén a buszos kivágta az adu ászt: de hát repülővel négyezer forinttal drágább a jegy! Majdnem átharaptam a szalvétát… (A viszonyítás kedvéért: repülővel két óra az út, busszal 24.)
Tényleg, tisztázzuk az alapokat, miért akarna bárki is Unit-linked biztosítást kötni? Nyilván – már ha elég tájékozott az illető – egyetlen cél vezeti, hogy jó sok pénzt keressen. Ez nyilván nem úgy történik, hogy reggel kikászálódik a férj az ágyból és így szólal meg: Úgy gondolom, hogy az anyagi biztonságunk növelése érdekében egy menedzselt értékpapír alapú befektetést indítanék adózási okokból biztosítási konstrukcióba csomagolva… Erre a feleség csak egyet válaszolhat: Jól vagy? (Ez a kérdés rengeteg módon feltehető, a magyar nyelv nagyon árnyalt…)
Szóval az ilyen konstrukciók egyetlen célja, hogy rengeteg pénzt csináljunk vele. Mi termeli itt a pénzt? Nyilván a befektetési alapok. Ha nem jók a befektetési alapok egy unit-linked konstrukcióban, megette a fene az egészet. Gyerekkoromban lakott a városunkban egy karosszérialakatos. Hobbiból épített egy egyedi futurisztikus autót. Csak egy baj volt vele – trabant motor volt benne. Tényleg fantasztikusan nézett ki, de harmincnál többel nem tudott menni… Nos, nagyon sok ilyen Unit-link konstrukciót láttam: Csili-vili volt, rugalmas és olcsó, hihetetlen szép prospektusokkal, csak éppen Warren Buffet is csak üggyel-bajjal lett volna képes kipréselni az alapjaiból egy minimális infláció feletti hozamot. A karosszérialakatosunkat nem zavarta, hogy nem száguldott a csoda kocsija, az volt a célja, hogy mindenki megbámulja. De ha befektetünk, nem azért tesszük, hogy a gyönyörű kötvényt bekeretezve kiakasszuk a nappaliba, hanem azért, hogy rengeteg pénzt szerezzünk.
Mi módon tudjuk eldönteni a konstrukció befektetési alapjairól, hogy milyenek? Ez olyan kérdés, ami egy nem felkészült befektető számára igen fogós kérdés. Néhány fogódzót fogok adni a továbbiakban.
Mennyi alap van? Ahhoz, hogy rendes játékterünk legyen a befektetéseinkben megfelelő számú alap ez minimum 5-8. Ha nemhogy minőségre, de már számra sincs elég befektetési alap akkor régen rossz…
Milyen hozamokat hoztak korábban az alapok? Tegyük fel, hogy ön magasugró edző! Ha a tanítványa, aki eddig csak maximum egy méter hatvanat ugrott, de el kezd fogadkozni, hogy a hét végi versenyen kettő húszat ugrik, maga elhinné? Én nem hinném…
Tessék alaposan megnézni, az ajánlott befektetési alapok mit hoztak a korábbi éveken. Ez nem mindig egyszerű, mert ha jó a konstrukció, akkor folyamatosan raknak bele újabb és újabb alapokat. (Ha már három éve nincs egy új alap sem, akkor ez nem szívügye a társaságnak…) Ilyenkor általában megkereshető a befektetési alapkezelő weboldalán az alap “anya alapja”, ami egy külföldi alap és általában jó régen megvan már. Nézzük meg azt. Fontoljuk meg: szerettük volna-e, ha a pénzünk az elmúlt évben itt lett volna.
Minden befektetési alap tájékoztatójában szerepel a híres mondat: A múltbeli hozamok nem jelentenek a jövőbeli hozamokra garanciát. Garanciát ugyan nem jelent, de igen erős jelzés értékűek.
Átláthatóak az alapok? Mondok egy példát, amikor ilyet látnak, meneküljenek: Három alap van: kötvény alap, vegyes alap, részvény alap. Információ semmi. Brrr…
Csak a saját alapkezelőjük alapjai vannak benne? Tegyük fel, hogy valahol nyaralnak és a szállodatulajdonos érdekes módon éppen a lánya vezette éttermet ajánlja mint legjobbat, és éppen a fia vezette autókölcsönzőt ajánlja mint legjobbat. Magukban egy szemernyi kétség sem támadna? Nekem jól fejlett üldözési mániám van… Ha tehát egy biztosító csak és kizárólag a saját alapkezelőjének az alapjait ajánlja, akkor felmerül a gyanú, hogy itt bizony talán esetleg nem-e akarnak egyidejűleg két bőrt lehúzni a kedves befektetőről?
Konklúzió? Nagyon unalmas vagyok. Mindig ugyan azt mondom. A Unit link biztosítások olyanok mint a házasság. Mert a legjobb dolog, ami egy ember életében történhet az egy jó házasság. Sajnos a legrosszabb dolog viszont az ember életében, ami csak megtörténhet, az egy rossz házasság. Nos ugyan így egy jól kiválasztott, szakember kezelte unit-link befektetés, mind biztonság, mind a hozamok tekintetében mindent leköröz. De egy amatőr módon kiválasztott, nem menedzselt unit link a létező legrosszabb befektetés, hozamai valahol Tribuszerné és a Baumag közt helyezhetők el.
Két dolog tudja nagyon bántani a fülem. Egyik a de viszont másik a nem-e. (illetve írott formában a muszály) Emiatt muszáj h megjegyezzem h a “nem-e akarnak” helyesen “nem akarnak-e”
Családban van régről egy UL amiben vannak már jó alapok,de h ha arra vártunk volna h a bizt.ügynök szóljon h most érdemes lenne átrendezni a pénz felosztását, nos lehet jóideig továbbra is pénzpiaci és vegyes alapba lenne a pénz. Másik ami bánt,h anno 20évre kötött szerződést nem részvény alapba tették.. most min a duplája lenne az összeg. Azt javaslom h akinek van UL az nézze át miben van a pénze.. illetve miben volt és milyen lehetőségei lettek volna és VANNAK.
Teljesen jogosak Tóth Úr kifogásai az említett UL konstrukcíokkal kapcsolatban, ha valaki nem tapasztalt befektető és találomra rakosgatja a pénzét egyik alapból a másikba vagy esetleg csak parlagon hagyja heverni, akkor igen nagyot is veszthet! Ezért én is mindenkinek csak ajánlani tudom, hogyha nem tapasztalt befektető, akkor pénzügyi céljai eléréséhez vegye igénybe független pénzügyi tanácsadó segítségét! További sikeres munkát Tóth Úr!!!
Gratulálok, Tóth Úr!
A végén a “Konklúzió” talán az egész történet eszenciája.
Kopek
Itt található egy kicsit furcsa hangvételű cikk. Főleg az utolsó bekezdés ellentétes a fenti írás “Átláthatók az alapok?” részével.
http://www.penzcentrum.hu/cikk-1003674-1.html
Kedves Olvasók!
A biztosítás üzleti alapon szerveződik. A menedzsment feladata az, hogy a biztosító társaság tulajdonosai megkapják azt a hozamot, amiért ott tartják a pénzüket. Különben más befektetésbe teszik át. Itt van az a helyzet, amikor biztosítottként szembenállok befektetői oldalammal, már, ha vettem a biztosító részvényéből.
Tegyük fel, hogy vettem, mert a kapitalizmus modellje szerint egyszerre vagyok tulajdonos és dogozó.
Amikor ilyen kemény pénzügyi nyomás nehezedik egy vállalkozásra, akkor könnyen előnyre tesznek szert a rövidtávú pénzügyi érdekek. Az adott ország szilárd erkölcse kell hogy biztosítsa a tisztességet. Tehát, hogy mit engedünk meg magunknak a haszonért!
A biztosításnak ennek ellenére küldetése, hivatása van. Megsegíteni a bajbajutottat, úgy, hogy ne rokkanjunk bele. Tehát a képzett tartalékokból.
Ha valaki arra vágyik, hogy kevesebb legyen az üzlet, annak a jogban kimunkált formák állnak rendelkezésére: szövetkezet, egyesület.
Visszatérve az üzlethez: Itt a feleket szerződés köti egxymáshoz. Ennek feltételei vannak. Ezt be is tartják a biztosítók. A szerződéskötések tömegessé válása miatt azonban megjelentek az Általános Szerződési Feltételek. Ezekben írja le a Biztosító, hogy milyen kondíciőkkal köti meg a szerződést. A másik fél szabadsága abban van, hogy megköti vagy sem.
Itt azután több dolog okoz gondot:
1. Az emberek nem törekednek a maximális tudásra és felkészültségre. Néha a feltételeket sem olvassák el.A felelősség a saját pénzügyek iránt nem mindig megfelelő.
2.Ha törekednek is a feltételek értelmezése bonyolult. Gyakran az nyer, akinek több pénze van, jobb ügyvédet fogad.
3.Az ÁSZF érvényességének szigorú szabályai vannak.Erre oda kell figyelni mindkét félnek.
4.Tudatosan végiggondolva a biztosítottnak is meg kell hogy érje a biztosítás. Hiszen ha veszünk egy kiló húst és az tökéletes, akkor az elégedettséggel tölt el. Pedig tudjuk, hogy 30% haszna volt rajtunk a kereskedőnek. Ám úgy érezzük kaptunk érte ugyanannyi értéket.
Azt hiszem azon érdemes elgondolkodni, hogy a cserearányok rendben vannak-e itt? Felelősséggel felkészültem-e egy 10-20 éves program véghezviteléhez?
Minden feltételt alaposan tanulmányoztam-e? Pontosan tudom mit várhatok?
Ez után üzlet-e nekem ez az egész?
Ha ezt végiggondoljuk, akkor láthatjuk, hogy az UL biztosítás figyelmet, törődést igényel. Vannak költségei, ezt azonban már pontosan közli a biztosító.
Üdv: Zsolt
Tisztelt Zsolt !
A TrendMax féle Generali-s UL-ról mi a véleménye ????
Ki és mi garantálja, hogy visszakapom a lóvémat ?
És mi garantálja a hozamokat ??
Honnan termelődik a plusz pénz ?
“(Nálam a túlórából van plusz pénz azt tudom, de itt vajon mitől ?)”
A Generali is bebukhat egyszer pár év múlva, nem?
… akkor futhatok a pénzem után gondolom……
Tisztelt hozzászólók!
A UL termékek elsősorban közép és hosszútávú pénzügyi célok elérését szolgálják, ezért csak részvény alapú papírokat érsdemes venni. Saját UL befektetésem az elmúlt 12 hónapban 45% tiszta hozamot hozott! Ez elég jó. Nem?
Úgy gondolom ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog, de érdemes figyelni, hogy elkerüljük a nagyobb eséseket.
A biztosító társaságok viszont vannak biztosítva, ezért nem kerülhenek csődbe. Üdv. Pityu
Üdv mindenkinek!
A biztosító kibocsát minden változás esetén egy tájékoztatót, amely közli a feltételeket és garanciákat.
Ezeket érdemes áttanulmányozni. Általában letölthető a honlapról.
A TrendMax jelenleg az egyik legjobb alapnak igérkezik. Várom András értékelését én is!
Zsolt
Előre is elnézést a teljesen amatőr kérdésért, de “hogyan kell” megvizsgálni egy portfólió összetételét, értékét? Nem tudom értékelni az olyan ábrákat, amin szerepel az értékpapír neve, mennyisége ill. piaci értéke.Minél kevesebb van belőle és minél nagyobb a piaci értéke, annál jobb??Kérem a hozzáértőket magyarázzák el ezt az “alapot”.
Előre is köszönöm: egy lelkes amatőr
Kedves Amatőr!
A portfólió jelentése: pénztárca. A befektetési tolvajnyelvben a befektető teljes befektetési állományát hívjuk portfoliónak.
Mi lehet a portfoliómban?
Banki, biztosítási termékek,
kötvények, részvények
Ingatlan arany festmény
Szelemi jogok jövedelmei.
stb. Ezt szokták ábrázolni és elemezni. A portfolió öszeállításánál tudni kell a befektető kockázattűrési szintjét, hozamelvárásait, és azt, hogy mennyi ideig tudja nélkülözni a pénzét. /likviditás/
A befektetési alap, része a személyes portfoliónak.
A befalap összegyűjti a kisbefektetők pénzeit, s ebből a célja szerinti piacterületen befektet. Több cég kötvényeit részvényeit veszi meg.Így már látjuk, hogy összeállt a befalap portfoliója.
A befalap értékelése:
Nettó eszközérték: Az alap vagyona forintban, vagy más pénznemben
Árfolyam: A nettó eszközérték osztva a befektetési jegyek számával.Másképpen: Az egy jegyre jutó nettó eszközérték.
Tehát ha vettem egy befjegyet valamelyik alapból
Mondjuk KH ingatlanalap 1,76 Ft/ db áron és ma ennek az árfolyama 2,18, akkor ha eladom kerestem rajta.
A befalapok kisebb kockázatúak, mint az általuk vásárolt papírok külön külön. Így kisebb a veszteség és anyereség is.
Zsolt
Dani
Szeretem, ha valaki tud magyarul! Jó volt! De a pénz nem alapba van, hanem alapban! Köszi
Dani, mennyi profitot termelt már neked az, hogy helyesen írtad le a szavakat?
) Nekem az is jó, ha forintban kifejezed 
Amatőr!
Ezt is átolvashatod:
http://tozsdesed.googlepages.com/szotar
Lehet utána tisztábban látod majd a szakkifejezéseket. De ha nem megy valami, segítek
Sanyi!
Ha egy olyan/akkora cég “bebukik” mint a Generali, akkor úgy is mindegy, nem?!
Vannak dolgok,melyekről nem pénzben érdemes gondolkodni. Azon túlmutatnak. Neked különösen ajánlom az alábbi szót: etika. További jó reklámozást!
A lényeg emberek, hogy semi sem jobb, mint ha tulajdonosa vagy egy befektetési alapnak. 100% hozam a tulajdonost illeti. Ezt semilyen, bank, biztosító, brókernet nem tudja nyújtani. Akit érdekel hogyan lehet tulajdona a befektetésének az írjon.
misinszkizozi@gmail.com