Unit-linked biztosításokról 4. rész
dr. Tóth András
A Unit-linked biztosítások – biztosítások. Hát persze – bent van a nevükben. Sajnos egyesek ezt a biztosítást valóban biztosításnak nézik és ez nagy probléma.
A lényegi elemeként ezek a konstrukciók valóban mindig tartalmaznak egy életbiztosítási elemet. Ennek nagy előnyei vannak, ugyanakkor jelentős a pénztárcánkat érintő veszélyei is.
Miért kell a befektetést összekutyulni egy életbiztosítással? – ez a leggyakoribb kérdés az Unit-linked biztosításokkal kapcsolatban. Nem jobb, ha megveszünk a bankban valami jó befektetési alapot? Hát nem. Hasonlóan az élet más területeihez, a kerülő út jobb és eredményesebb, mint a rögös egyenes út.
De mégis, miért van a befektetésünk életbiztosításba ágyazva? Nem kerülgetem a témát, ez bizony egy jó kis csalás. Az egész befektetési konstrukciónk így életbiztosításnak minősül. És az életbiztosítás speciális joghatóság alá tartozik. És itt, kivételesen a mi javunkra csalnak.
Nézzük sorra, mi az, amiben előnyt jelenthet az életbiztosítás forma. Először is a legfontosabb, a hatályos törvények szerint, egy 10 évnél hosszabb életbiztosítás adómentes. Személyi és kamatadó mentes. Nem rossz!
Aztán a biztosítás alkalmat ad némi személyi adó visszatérítésre. Sajnos ezt a lehetőséget évről évre szűkítik, a felső jövedelemplafont egyre lejjebb tolják, de akkor is talált pénz, és akár évi 100.000 forint lehet.
Aztán az életbiztosítás örökösödési illeték mentes – nem része a hagyatéki eljárásnak. Ha valaki meghal, egy hagyatéki eljárás indul, ami fél és két év közti időt igényel. Minden örökölt vagyon örökösödési illeték alá esik – ami nem kevés. Az életbiztosítást azonnal kifizetik adó és illeték mentesen.
Az életbiztosítás nem megtámadható. Képzeljünk el, hogy van két gyereke, két anyától, akik fasírtban állnak. El tudja-e képzelni, hogy tud olyan végrendeletet írni, hogy a gyerekei ne támadják meg azt a bíróságon? Kizárt dolog… Az életbiztosítás esetén azt és olyan arányban jelöl meg örökösnek, akit csak akar. És ezt senki sem támadhatja meg – mert semmi köze hozzá. Nincs jogalapja. Ennyi.
Az életbiztosítás nem végrehajtható. Ha a vállalkozó csődbe kerül, akkor visznek mindent a végrehajtási eljárás során: bankbetétet, lakást, kocsit, mindent. Kivéve az életbiztosítást. Lehet esetleg kétmilliárd forint egy életbiztosításban? Miért ne. Egy Unit-linkedbe sok minden belefér…
Azért remélem látható, hogy nagyon nyomós okai vannak annak, hogy a befektetési alapjainkba fektetett pénzünket, kis csalással, biztosításnak álcázzuk – még ha ez szerény költségekkel és megkötéssel jár is.
Mi bajom van ezzel? Szinte semmi. Csak az, ha a Unit-linked konstrukciókról tényleg azt hiszik, hogy életbiztosítás. Ez főként a biztosítók ügynökeivel fordul elő, hogy a minimális elvárt és jogalapot biztosító életbiztosítás felett komolyan megnöveli a kockázati biztosítás díját. Nyilván ő erre extra jutalékot kap, de a befektető nem jár jól – ezekben a konstrukciókban a biztosítások díja messze nem az optimális.
Bocsánat, ha ismétlem magam: Ne keverjük a dolgokat – ez egy befektetés, még ha biztosításnak álcáztuk is. Ha valóban kockázati biztosítást akarunk kötni, akkor forduljunk független biztosítási brókerhez. Az majd kikeresi a legjobbat. Vannak olyan járművek, amelyek képesek szárazföldön és vízen is haladni: csak igazából egyikre sem igazán jók. Sokkal jobb, ha tartunk egy motorcsónakot és egy autót. És még együtt is sokkal olcsóbb a kettő, mint egy kétéltű jármű. Azaz a Unit linked biztosítások igazából befektetések. Annak kiváló. De mint kockázati biztosítás, nem a csúcs… Ne tévessze meg senki.
Feltételezem, hogy a jogalkotónak is van pénze, amit szeretne megmenteni “for rainy days” (nehéz napokra). Nem hiszem, hogy a mi kedvünkért hoznának ilyen kedvező intézkedéseket.
Kedves András!
Ez egy jól használható anyag. Tetszett.
Egy dolgot azonban szeretnék a helyére tenni, mert többször felmerül.
Amíg az üzletkötő díjmentes tanácsadást ad az Ügyfélnek, addig lelkiismeretétől függ, hogy mit ajánl. S ez a lelkiismeret nagy pénzügyi nyomás alatt áll. /Megélhetés/
Amig a Biztosító fizeti a jutalékot, addig van függőség.
Nézzük a másik lehetőséget:
Pénzügyi tanácsadás, ami áll egy alapos diagnózis felvételéből az ügyfélnél, majd a hosszútávú pénzügyi célokhoz illeszkedő program felépítéséből menedzseléséből.
Ennek ára X Ft
Akkor is, ha nem köttetik üzlet, mert a felkészült szakember idejét meg kell fizetni.
No. Ezután lehet elvárni a maximális kötődést az ügyfél felé. Ugyanis itt már Ő fizet.
Jelenleg pedig nem tudok olyan biztosítási ügynökről aki ezt megtehetné. Az már bróker.
Amíg ezt nem tisztázzuk, addig itt is zavar lesz.
Annál is inkább, mert a biztosítási ügynöki szerződés megbízás-jellegű szerződés. Ez pedig valakinek a nevében és érdekében történő eljárást jelent. Ez esetben a biztosító érdekében jár el a megbízott egyes ügynök.
Várom az észrevételeket:
Zsolt
Üdvözlök Mindenkit!
Csak kikerekedik a torta …ismét, Gratulálok, Tóth Úr!
Maverick-nek :
Szerinted a jogalkotók hol tartják, vagy hová mentik ki a pénzüket, hogy adómentes és jogilag “megtámadhatatlan” legyen?
FONTOS: elvből nem politizálok, csak az érdekesség kedvéért:
Kis segítség… volt/jelenlegi politikus(ok) nyílvános vagyon-nyilatkozata:
Minden esetre érdemes megnézni, miben tartja az öreg a legtöbb pénzt … vajon mibe? 
1, Medgyessy, 2002-es, 2003-as
Kormányát “bankár kormánynak” hivták…
Most vagy kötött minden szembe jövő ügynökkel, vagy tényleg ért a pénzhez???
http://ingatlan.origo.hu/itthon/20020617medgyessy.html
http://valasztas2006.origo.hu/itthon/20030203medgyessy.html
2, a még “tudatlanok” tábora pártsemlegesen, ömlesztve… 3 részes cikk, szintén megér 2 percet…
http://index.hu/politika/belfold/0201estate!1
Ami a legérdekesebb: ez nem magyar specialitás, hanem ahogy korábban Tóth úr irta, “amolyan Mr. Smith-ek módjára” világviszonylatban a legismertebb és legelterjedtebb befektetési forma.
és az már tényleg egy más rendszer.
Tehát a külföldi politikusok (jogalkotó) is ilyen eszközbe mentik ki a pénzüket …még talán Castro is
Lehet, hogy a támogatást (SzJA 42§) le is faragják itthon, mert megszoritás “project” van, de az adómentesség és a jogviszonyból adódó előnyök azért megmaradnak.
További szép estét/napot!
Hm…
” A hozzászólása moderációra vár.” -ez eddig nem volt.
Kedves Hozzászólók!
Mindenkit ér eme “megtiszteltetés” , vagy…
Pedig igyekeztem eddig mindig építő jelleggel hozzátenni a témákhoz, a rombolás/rongálás nem az én asztalom…
…Hm
Jah, biztos a linkek miatt sebaj…
Kellemes Napot!
ui: nem akartam feleslegesen foglalni a helyet…
Kedves Gábor Zsolt!
A független tanácsadás nem áll nagy pénzügyi nyomás alatt, mert a tanácsadók sok emberrel állnak kapcsolatban, és eleve bele van kalkulálva, hogy nem minden tanácsadásból lessz üzletkötés. Amennyiben mégis lessz, akkor a tanácsadónak mindegy, hogy melyik céget ajálnja mert a jutaléka meglessz. Ebben az üzletágban dolgozók az átlagkeresetekhez képest sokkal többet keresnek, és ha a jutalékuk pár 10 ezer forinttal kevesebb lessz, mert az ügyfélnek az a módozat felel meg, nem fognak minden áron mást erőltetni, ez inkább a saját ügynök érdeke. Tudom, mert 16 éve csinálom, és volt már olyan, hogy elhívtak megbeszélésre, de látszott, hogy már másnál elkötelezték magukat, csak még valakit hallgassunk meg alapon beszélgettünk vagy 2 órát, és amikor kiszámláztam a kiszállási díjat akkor lepődtek meg. Ez extrém eset volt, de ha elmész egy ügyvédhez, akkor leszurkolsz neki 20.000 forintot, és ezért elmondja, hogy a bíróságon azt mondasz amit akarsz, és még a veszett fejsze nyelét is felvállalja jó pénzért.(tapasztalat)
Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a szolgáltatás, minden híresztelés ellenére, nem ingyenes. Attól függetlenül, hogy az ügyfélnek a szerződéskötéskor nem kell közvetítői díjat fizetni, tisztességesen megfizeti azt a biztosítási díjban. Ugyanis a biztosítók, a szerzési költségeket – a mai piaci gyakorlat szerint -, beépítik a díjba, és ebből fizetik például az alkusz jutalékát is.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha az ügyfél kihagyja az alkuszt a kötésből, akkor sem kaphatja meg olcsóbban a terméket. Ugyanis a biztosító társaságok nem csökkentik a fizetendő díjat, csak nem az alkusz kapja, hanem a társaság saját ügynöke.
Ráadásul, az ügyfélnek magának kell felkutatni a piacon jelenlévő legjobb ajánlatot, ami nem mindig sikerül.
Csak ennyit akartam mondani.
Ismét egy kiváló írás Tóth úrtól! Gratulálok!
DurLaDur hozzászólása nagyon fontos a szakmánk megértéséhez!
Kedves Gábor Zsolt!
Olvastam a hozzá szólásod, szeretnék Veled beszélni erről a dologról. Ha Te is kérlek írj a kitty.ott@t-online.hu-ra.
Kedves Dur la Dur!
Egyről beszélünk. A ki viszonylag független, az a pénzügyi tanácsadó.
Aki függ a megbízótól, az a biztosító egyes ügynöke.
Zsolt
CSak a szcientológia egyház tagjaitól óvakodjatok.
Mindenképpen be akartak szervezni és ilyesmi biztosítással.
Be kéne őket tiltani.
Na elolvastam az összes UL-témájú írást valamint a hozzászólásokat, és sokkal világosabbak már a dolgok.
Egyvalamit viszont továbbra sem értek.
Szó esett arról, hogy a biztosítók UL-konstrukciói sokkal jobbak, mint a bankok befektetési alapjai. Ez azt jelenti, hogy a bankok képtelenek nagy hozammal kecsegtető alapok összeállítására (még akár nagy kockázat árán is)? Miért nem? Nem értenek a dolgokhoz vagy nem áll érdekükben az ilyesmi?
Mert ahogy eddig láttam (és ha pl a novemberi hírleveles “dicsőségtáblára” gondolok), a legjobban teljesítő alapok mind biztosítók UL termékei voltak (Aviva, Uniqa és Winterthur alapok). Bankok befektetési alapjai nem voltak sehol.
Ez akkor gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha nagy hozamot akar az ember (és esetleg ezért nagyobb kockázatot vállal), akkor felejtse el az összes bankot, és menjen a biztosítókhoz UL-eket vásárolni?
Szép napot Mindenkinek!
. Itt annyi jó dolgot lehet olvasni! De komolyan! Eddig nem érdeketlek ezek a dolgok, de azt hiszem most már ez az oldal lesz a ,,kedvenc” oldalam. Sokat lehet tanulni belőle. Maradva ennél a témánál is pl. Soha nem gondoltam volna, hogy akáar ilyenre is van lehetőség. Egyébkén én is pont most vagyok választás előtt legyek ügynök, vagy tanácsadó, vagy sem. Remélem számíthatok némi segítségre Tőletek! Üdv mindenkinek!
Csak olvasok és tátom a számat….
Liziantusz
Biztosítósok!
A unit -linked biztositás,sem ez sem az,ill.ez is meg az is-a befektetés vagy biztosítás vitához.
Banki termék vagy Biztosítás? Az egyik alma a másik Körte,ki mit szeretne ki-ki igénye szerint Választhat. A cikk szerzője jól összegyüjtötte a UL -biztosítások előnyeit.
Hátrányai: Csak hosszútávon-legalább 10 év-működik
Jóval magasabb ,,költségekkel Működik” ,mint a banki kamat
Minden alapnak van valamennyi kockázata/még az állampapírnak is/
Folyamatosan figyelni kell az árfolyamokat tudni kell.hogy mikor érdemes alapot váltani,nagyobb szaktudástigénylő feladat.
Sok benne a szubjektív elem/haérdekel valakit bővebben is kifejtem.
Kedves Antal! #13
Igen, engem érdekel, kérem fejtse ki bővebben:
Biztos magasabb ,,költségekkel Működik’’ ,mint a banki kamat, és a hozam?
Mindennek van kockázata kivéve banki kamatot…
És éredekelnek a szubjektív elemek is.
Tisztelt Dr. Tóth András Úr!
Rendkívül tanulságosnak és gondolatébresztőnek tartom az Ön weboldalát. AZ UL biztosításokról írt cikkei is figyelemre méltóak, amikkel kapcsolatban az alábbi kérdést szeretném feltenni:
Az Ön által felvázolt “ideális” portfolió szerint a biztosítás úgy működne, mint egy zártvégű részvényalap. Ami ugye hosszútávon (az adókedvezmény miatt minimum 10 év alatt) a tapasztalatok szerint mindent “legyőz”. Eddig ugye szép és jó. Csakhogy az a bizonyos hosszútáv is egy adott napon fog lejárni, és emiatt a lejárat miatt a legutolsó nap árfolyama döntően befolyásolja a biztosítás értékét. Míg egy nyíltvégű alapból szinte akkor szállok ki, amikor akarok, egy ilyen biztosításnál ezt nem lehet “ésszerű” veszteségek nélkül megtenni.
Mondjuk, legyen szerencsénk és pont egy hullámhegy legtetejét kaptuk el: tehát minden szép és jó, és szemérmetlen nagyságú “luxusprofitra” tettünk szert.
De mi van akkor, ha a hullámhegy egy-két évvel korábban tetőzik és mondjuk 8-9-10. évben lejtmenetnek indul? Ha az átlagárak miatt kijön egy banki kamat, akkor nem nyertük, de nem is vesztettünk semmit. Viszont, ha a biztosításunk lejártakor kifogjuk az éppen aktuális fekete hétfőt, fekete keddet… stb., akkor akár még a befektett tőkét sem kaphatjuk vissza.
Az ilyen esetekre a biztosítók azt ajánlják, hogy a lejárat előbb 1-2 évvel váltsunk át biztosabb alapokra (államkötvény, pénzpiaci), hogy az utolsó időszak “véletlenszerű” ingadozása nem befolyásolja döntően a biztosítás értékét. És mi van akkor, ha éppen abban az időszakban megy lefelé a részvénypiac? Akkor a kötvényalapra való átváltással realizálom a veszteségem! Ha várok, és nem váltok, akkor egy pozitív korrekció esetén ismét “nyerésben vagyunk”, viszont, ha ez a “miniválság” eltart 1-1,5 évig, akkor… (lásd előző bekezdés végét).
A fejti fejtegetések szerintem mind az egyszeri díjas és mind a folyamatos díjfizetés esetén érvényesek.
Vagy van olyan biztosítás, ahol meg lehet hosszabbítani a lejáratot? Hogy lehetne kivédeni az esetleges időszak végi árfolyamcsökkenést?
Félreértés ne essék, én nem a UL biztosítás ellen vagyok (nekem is vagy egy), de az alábbi megfontolások miatt egy nyíltvégű befektetési alapot előnyösebbnek tartok. Kíváncsian várom az Ön véleményét.
Nagyon jó kérdés. Ezek a részek a szakmánk igazi kihívásai.
Erre két megoldás van. Az egyik, amit felvázolt, hogy a kivétel előtt az ember elkezdi átcsoportosítani biztonságosabb alapokba – de ilyenkor az utolsó éveken csak kevesebb haszon van.
A másik lehetőség, hogy olyan szerződést kötünk ami nem tíz évre szól hanem jóval hosszabb távra, olyan módon, hogy tíz év után bármikor költségmentesen be lehessen fejezni. Nem minden UL ilyen, de vannak… Ilyenkor ugyanis, ha ki akarunk venni és éppen rosszak az árfolyamok, akkor csak annyit veszünk ki amennyit nagyon-nagyon muszáj és a többivel kivárjuk amíg az árfolyamok helyreállnak.
Mindenesetre a tanácsadónak mindig tudnia kell mi a befektető szándéka, mikor akar majd kivenni és ehhez kell a portfóliót alakítania.
Az igazán izgalmas dolgok ott vannak, amikor életjáradékot kell biztosítani a tőkéből és évről évre ki kell venni egy összeget. Hogy lehet ilyenkor kialakítani a portfóliót, hogy minden helyzetben jó hozamot érjünk el, de ne okozzunk kivételkor veszteséget… Nos ezek az igazi szakmai titkok…
UL-mann:
Nem értek egyet a lejáratkori aggodalommal. Egy korszerű UL termék kb a 3. évtől 100%-ban visszavásárolható, ha csökkenő tendenciát sejtünk, nyugodtan befejezhetjük akár a 19. évnél is!
Másik variáció: lejáratkor, ha épp alacsony az eszközérték, át lehet tolni a pénzt egyösszegű életbiztosításba, ahol nincs lejárati idő, nincs fizetési kötelezettség, nincs erős kezdeti költségelés és 0-ás visszavásárlási időszak sem. Csak megvárjuk, míg visszamegy egy normális szintre és akkor kivesszük!
Remélem sikerült újat mondanom!
Üdvözlettel:
Boros István
vezető pénzügyi tanácsadó
Olyan szépeket olvasok itt. 30%+-os hozamok, 3. évtől 100%-ban visszaváráolható, stb.
Lehet, hogy a “tanácsadóm” nem állt a helyzet magaslatán, amikor szerződést ajánlott?
BUÉK
Sziasztok! Megbízhatóság terén mi a véleményetek a bankokról és az UL biztosításokról? Ha valóban annyira jók akkor miért nem ismertek annyira mint a bankok? A bankok reklámozzák 8-10%-os kamataikat, az UL-esek miért nem reklámozzák a tv-ben 15-40% -os kamataikat? Felvilágosítana engem valaki! Előre is köszönöm.
Szerinted miből telik reklámra?
Szerinted létezik legalább egy évre igazi, apróbetű nélküli banki 10% kamat?
Vicc:
A lókereskedő tanítja a fiát: Tudod fiam a jó ló azért drága mert ritka!
Mire a fiú: De az olyan jó ló, ami olcsó, még ritkább!
Valahogy kevés szó esik a NYESZ számláról. Az is kamatadó mentes, azon is van adókedvezmény (ráadásul jövedelemhatártól függetlenül, nem mint az UL terméknél), azon is lehet mindenféle befalapot venni, és örökölhető is.
Csak hát ugye nincs rajta ügynöki jutalék…
Kedves Frenky!
A NYESZ a Lakáskassza, és az Egészség pénztár a legjobbak.
Nézzük meg mennyi pénzt lehet hazahozni állambácsitól, azaz mennyi állami támogatást kapunk:
1. Életbiztosítás: évi max 100 000 Ft bruttó 3 400 000 Ft éves jövedelemig.
2. Önkéntes Nyugdíjpénztár: Éves befizetés 30%-a max 100 000 Ft. Nem vonódik össze, nincs jövedelemhatár
3. Egészségpénztár: 30% max 100 000 Ft + 10% az egészségtervre, +10% 24 havi lekötésre.
4. Lakáskassza: Éves befizetés 30%-a max 72 000 Ft
Lehet számolni!
Zsolt
Az állam azért ad mert neki érdekében áll, hogy te oda tegyél pénzt. Nem biztos, hogy neked ez a legjobb.
Másrészt ezt bármikor joguk van elvenni – et jó tudni.
Én személy szerint nem is szoktam egy optimális befektetés kalkulációjánál figyelembe venni – ha mégis van akkor ez már csak hab a tortán…
Buék Mindenkinek!!!
Élvezettel és lelkesedéssel olvasom az oldalt. Nagyon tetszik.
Igazán jó csapat vetődött össze.
Segitséget szeretnék kérni, jelzáloghitel felvételét tervezem és életbiztosítással kombinált hitelben gondolkozom, de elbizonytalanítottak a közelmúltban szárnyrakapott negatív hírek és figyelmeztetések az ilyen konstrukciókkal kapcsolatban (Anglia, PSZÁF, stb).
Érdekelne a véleményük a témával kapcsokatban, mennyi alapja van a figyelmeztetéseknek?
Köszönöm!
“Az állam azért ad mert neki érdekében áll, hogy te oda tegyél pénzt. Nem biztos, hogy neked ez a legjobb.”
Hát én ezzel vitatkoznék… Ezek a termékek nagyon is beleférnek egy egy jó portfólióba, ha az egyén adott igényei ezt alátámasztják. Hol kapok a lakáskasszán kívül KOCKÁZATMENTESEN 13,4% nettó hozamot 4 évre? Az állampapír sem ad annyit, csak a felét… OK, lakáscél kell hozzá, de az sokrétűen megoldható.
De ez csak egy példa.
Az UL termékek jók, akár befektetésnek is, de tudomásul kell venni, hogy magasak a költségei. Addig, amíg száguldanak a tőzsdék, a plebs-t nem érdekli, hogy a 20%-os nyereségéből eltesznek 2-3-4%-ot, a maradék magasan veri a bankbetéteket, ameddig magától ellát. Ettől virágzott fel a Brókernet is… Ha aztán majd nem lesznek szép hozamok, na akkor lehet gond…
Nyilván egy un. pénzügyi tanácsadó igyexik ezeket nyomatni (tételezzük fel valóban a legjobbat és nem a legjobb jutalékot fizetőt), mivel ezeken kajak jutalék van, neki is meg kell élni, s nyilván szebben néz ki, ha ezekből a termékekből szedi meg a jutalékot, amiben ezek el vannak rejtve az ügyfelek elől, mint ha azt mondané, öreg nyiss Nyesz számlát, és jössz nekem a tanácsért 80e Ft-tal… Pedig lehet az ügyfél ott akár jobban jár összességében.
Még egy kérdés: ki garantálja, hogy a következő adótörvény nem szigorit valamit lakáskassza ügyben? Első alapszabály: soha (soha) ne bízz az államban. Erről hosszan tudnék mesélni…
A Nyesz-t illetően nagyon komoly fenntartásaim vannak: Az élet bonyolult. Mi van ha kiderül 58 éves korodban, hogy meg kell operálni vagy meghalsz. Hogy szeded ki a nyeszről a rengeteg pénzed? Aztán ki fogja rendezgetni a portfóliódat? Én szívesen ha jól megfizetsz, de még a brókereknek is fizess…
No jó nem megyek bele a nyesz témába de majd írok róla egy hosszabb lélegzetet.
Még a pénzügyi tanácsadókról: sok fajta van, mindenfajta etikai hozzáállással. Amikor azonban etikusan csináljuk, akkor csak egy dolog lehet a cél a legjobb hozam a legjobb biztonsággal. És ebbe a költségeket is figyelembe kell venni – ez természetes.
“ki garantálja, hogy a következő adótörvény nem szigorit valamit lakáskassza ügyben?”
Önnek igaza van, senki. Pozitívum, hogy eddig sem nyúltak hozzá, illetve az állam ezen irányú kiadásai a lakáscélú támogatásokkal (pl. szocpol, kamattámogatás) összevetve jelentéktelenek.
“Aztán ki fogja rendezgetni a portfóliódat? Én szívesen ha jól megfizetsz”
Na itt van a kutya elásva!!
Pedig lehet ha a biztosító jutaléka kijönne a képből, az ügyfél kevesebbet fizetne…
Nyilván nincs ingyen tanács, Önnek is meg kell élnie valamiből. Ez teljesen rendben is van. De a díjat vagy így, vagy úgy az ügyfél megfizeti. Ha az Ön által oly nagyon szorgalmazott UL termékeket választja, akkor nem direktben Önnek fizet, hanem a biztosító jól leveszi az ügyfelet, amiből Ön is nagyon szép összeget kap.
Mégis szebben néz ki, mint helyből levenni az ügyfelet a tanácsért, nem?
“de még a brókereknek is fizess…”
Ezt nem teljesen értem. Az UL termékek mögött is befalapok állnak, amikre ugyanúgy terhelik az alapkezelői költséget, mint ha UL-en kívül vennék befalapokat. Hiszen azokat is kezelik.
NYESZ: nem arra való, hogy az ÖSSZES megtakarításunk oda pakoljuk, hiszen nyugdíj előtt nem érhető el. Viszont költségstruktúrája kedvezőbb, mint a UL termékeké. Már csak azért is, mert nem kell ügynöki jutalékot kitermelniük.
Nyilván aki kettőig sem lát pénzügyi területen, annak szüksége van lelkiismereset és becsületes tanácsadóra. A tanácsadásnak meg díja van.
És egy UL termék sok igényt kielégíthet.
Én csak arra próbálok meg rávilágítani, hogy sok egyéb termék van, ami egy életpálya modellben jó az ügyfélnek (pl. lakáskassza, Nyesz, stb), nem hiszek az UL mindenhatóságában.
Igaz, ügynök (tanácsadó) szempontból ezen lehet a legelegánsabban a legtöbbet keresni…
És a végére még egy kérés: meg tudná nekem adni az Ön által preferált befektetési alapok milyen költségterhekkel dolgoznak? (pl. alapkezelői díj, front fee, egyéb)
Köszönöm.
Egyébként érdekes az oldal, gratulálok, ünnepek alatt átrágtam magam rajta, sok tapasztalatot szereztem, bár több dologgal nem feltétlenül értek egyet.
Hali!
Franky!
Próbáld meg megérteni az UL lényegét, olvass utána Tóth úr cikkeiben!
A nyugdíjpénztárakban elhelyezett pénzt szerinted ki garantálja? Mármint a visszafizetést? A Magyar Állam? Nekem ez kevés!
Az UL termékekét egy olyan viszontbiztosítási rendszer, ami a világvagyon 50%-át kezeli! Érzed a különbséget??
A költségek meg szerinted meddig érdekesek? Az első 2 évben kb. De a hozamok magasan überelik az egészet. Csak számolni kéne szerintem!
Ne haragudj, nem megbántásból írtam!
Üdv:
Boros István
vezető pénzügyi tanácsadó
Hello!
Nem haragszom.:-)
- a költség az akkor is költség, ha csak az első 2 évben van. Igaz, amíg szép a hozam, az átlagügyfelet ez nem érdekli.
- az UL mögötti befalapok (vagy ahhoz nagyon hasonlók)elérhető UL-en kívül is, akár jelentősen kisebb költséggel. Adókedvezmény nem mindenkinek jár. Igaz, ekkor a biztosítás egyéb előnyei nincsenek meg (örökösödési illeték mentesség, stb)
- adott esetben egy NYESZ v. önkéntes nypt esetén kb. 5-6% hozam állampapír alapokból + 30% adókedvezmény megfeleően vonzó alternatíva lehet egy UL-lel szemben. Vagy FLK. Vagy más.
Továbbra is azt tartom, hogy az UL nem mindenható, nem mindenkinek és nem mindenkor. Vannak esetek/élethelyzetek, amikor pont ez a jó. És vannak, amikor nem.
Viszont drágák, ellenben szép a jutalék belőle.
Üdv:
Franky
bankipari szakmunkás, kiugrott bróker
Nagyon szépen összefoglalod amiket az amatőrök szoktak gondolni…
Csinálj egy excel táblát:
- 20 évre minden második évben átpakolok egy bank bef alapot (-20%, vételi eladási kül.)
- ugyan ezt egy UL -ben nincs -20% – egy konstrukcióban vagyunk és minimális az árrés.
Az UL csak akkor éri meg, ha rendezzük és optimalizáljuk a portfóliót. De akkor nagyon. Vagy te úgy gondolod, hogy most veszel egy olyan bef alapot ami a következő 20 évben mindig a legjobb lesz? Súgd már meg nekünk is…
Tisztelt dr. Tóth úr!
Én nem találkoztam olyan banki befalappal még, amiben a marzs 20% lenne. Nyilván lehet ilyen is, nem állítottam soha, hogy az ismereteim teljes körűek.
Egy befektetést valóban menedzselni kell. Ebben is egyetértünk.
Szerintem az UL költségei magasak. Ön szerint nem.
Ennek a diskurzusnak nyilván akkor van értelme, ha adatokkal alá lehet támasztani, különben parttalan. Össze kellene hasonlítani az alapok/UL költségeit (front fee, alapkezelői díj, szlavez. díj VS. kezdeti költség, befektetési díj, admin költség, alapkezelői költség, stb). Mivel hangsúlyozottan befektetésről beszélünk mindkét esetben.
Nagyon gondolkodom rajta, hogy bejelentkezek egy tanácsadásra. Én meggyőzhető vagyok.
És nyitott, mivel van már UL termékem is (mint ahogy lakáskassza, NYESZ, önkéntes nypt is.)
Üdv:
Franky
Úgy látszik, muszáj megírnom a következő részt, amiben összehasonlítom a banki bef. alapok és az UL költségstruktúráját, ugyanis a bankok, – régi szokásuk szerint – rendkívül jól átverik a befektetőket, amíg azt propagálják, hogy az UL drága. Világosan kell a kérdésben látni. Igyekszem. Csak azért dolgoznom is kell…
A magam részéről kíváncsian várom!
Köszönöm előre is.
Szerintem a banki terméket nincs értelme összehasonlítani a UL biztosítással.Az egyik alma a másik körte,igaz mindkettő ,,GYÜMÖLCS”.
Szerintem meg van. Ugyanis mindkettő befektetésként kerül értékesítésre. Mindkét esetben befektetési alapokba kerül a pénz.
Látom, jól elvitatkoztok
, de nem baj, legalább tanulunk belőle. Egy valamit nem tudok viszont. Ugye kiderülnek dolgok, hogy egyes embereknek mennyi a nem legaláisan szerzett pénze. Na már most ha lesznek ezek a vagyonellenőrzések az apeh részéről, a már befektetett pénzüket hova fogják dugni? Vagy ha megkérdezik tőlük mit mondanak? Honnan van? Vagy ők már eleve okosak voltak, gondoltak erre is, és csak annyit fektettek be, amennyi legális? A többi ment a párnába? 
Csatlakozom Andráshoz. Teljesen 1-et értek. Én is találkoztam Franky-hez hasonló akadékoskodó ügyféllel. Az a baj, hogy nem tudnak hosszútávon gondolkodni és nem látják át a lényeget. Mondjuk ez nálam max 10 percig szokott tartani.
Ha egy hosszútávú megtakarítási programot 20 évre tervezünk, akkor talán vetítsük a költségeket is 20 évre!
Éves szinten 1,5-2,5%…jaaa…vessük össze az éves átlag hozamokkal!…hmmm..és vegyük hozzá az adókedvezményt is..
Ez csak annak sok, aki nem ért valamit. No komment…El kéne menni személyes tanácsadásra!
Üdv:
Boros István
vezető pénzügyi tanácsadó
Hopp, ki lettem moderálva!
Ez is egy megoldás.
Ne izgulj, nagyon érdekeseket kérdeztél és válaszolni is fogok, csak nem akartam, hogy más tegye meg elöttem…:)
OK
Bocs András! Ettől még várjuk a teljesértékű kimerítő cikket!
Boros István
Még mindig nem értem, ha befektetés, miért pont UL. Miért az a legjobb (az ügyfélnek)?
Lehet, hogy a biztosítók a viszontbiztosításokon keresztül össze-vissza biztosítják magukat. Az is valószínű, hogy biztosító nem megy tönkre.
De azért azt nem árt elfelejteni, hogy a piac egy adott országban az állampapírokat tekinti alap (kockázatmentes) hozamszintnek. Nyilván az állampapír hozamszint is tartalmaz kockázatokat (pl. országkockázat). De ha az állam nem fizeti vissza a papírok ellenértékét lejáratkor, na azt hívják úgy, hogy államcsőd (nem pl. felfüggeszti, hanem konyec filma). Akkor már régen rossz. Ez nem egyik napról a másikra következik be, ergo bőven lehet lépni. Ilyenre azért elég ritkán van példa, főleg egy EU-s országban, ahol a saját elintünket is végre kontrollálják…
Franky!
Látom te merőben más álláspontot képviselsz. Akkor jön majd el igazán a te időd ha bevezetik a HTB-t..
NYESZ: szerintem akkor érdemes nyitni,ha közel a nyugdíj és emellett van aki segít a befektetésében. És aki 2020előtt megy nyugdíjba az max.130eFt-ot tud visszaigényelni.
Lakáskassza: arról inkább lemondok.. 4év és lakáscélú.. meg van kötve a kezem..
A UL ktg szerkezetét pedig ki lehet cselezni vmelyeset. Persze termék függő a dolog. Meg persze emberfüggő is. Egy jó tanácsadó,vagy egy jó bizt.ügynök ilyenkor, mint egy szabó méretre igazítja az öltönyt. A későbbiek során pedig bármikor még méretre tudja igazítani,az ügyfél akkori helyzetéhez(elhízott avagy fogyott) képest. És különösebb ktg-ek nélkül!! Nehéz ehhez foghatót találni ám..
Dani!
Bocs, de mi az a HTB?
FLK: 4 év 13,4%, 8 év 8,…% kockázatmentes (nem hosszú évek alatt eddig átlagban jól hozott kockázatos instrumentum!) hozam. 8 év után szabadon felhasználható. Szerintem egy portfolióba beleférhet, igény szerint, célirányosan, havi max. 20e-rel. Elfér más mellett. Szvsz.
NYESZ: egyetértek.
UL: nekem az UL-lel az a bajom, hogy azokkal, amikkel eddig találkoztam és vizsgálgattam, költségoldalról drágák voltak (ott is alapkezelés zajlik, mint a befalapoknál, + ügynöki jutalék + kockázati rész, + stb). Nyilván e területen egy nálam tájékozottabb szakértő ki tudja választani azt, amelyik nekem kedvezőbb. De lassan 1 hónapja kérem, hogy győzzön meg valaki téves nézeteimről, de egyenlőre csak Tóth úrtól kaptam ígéretet egy összehasonlító tanulmányra.
Én nem vagyok sem a magam zsebének ellensége, sem a portfólió diverzifikáció ellenzője.
Egy jó UL-re vevő is lehetnék.
UL: nem 1xű kérdés,mert van sokféle.. és tényleg emberre válogatja h kinek mi a jó…
Ha te azt mondod,h márpedig pontosan tudod,h mennyi pénz kell neked x idő múlva,és ez mit jelent éves összegekre lebontva és végig tudod vinni a terved,mert értesz annyira a befektetésekhez,és neked a UL olyan verziója kell ami min ktg,de a bizt. összes előnyét tartalmazza akkor erre is van mód..
Nekem nem tisztem minderről ítélkezni.. Alapvető különbség h van éves és 1x-i díjas termék. Az éves ktg szerkezete drágább(ügynöki jutalék magasabb).. A kockázati díj pedig -szintén terméktől függően- lehet csak pár hónapig vonódik. Minden attól függ,h akiről szó van mit akar.
Tehát van olyan UL, mely 1x-i díjas..azaz továbbiakban nincs fizetési kötelezettséged.De van hozzá eseti szla,melyre akkor fizetsz be mikor akarsz. És akár online mód variálhatod bef.alapjaid (és ekkor nincs adólevonás)
Nem is tudom mit mondjak még
HTB: inkább egy link: http://www.fn.hu/cikk/00140000/142772/adomentes_befektetesert_lobbizik_tozsde.php
FLK: ez oké,de mivan ha 8éven belül kell a pénz? nem ismerem a feltételeit,de h lehet idő előtt kiszállni? Mert a likviditás nagy előny
Dani!
HTB-t kösz.
UL után nyomozok.
FLK: kiszállhatsz, de bukod a lényeget, az állami támogatást, ha nem lakáscélra fordítod. Lakáscélba azért sok minden belefér. Marad a 3% betéti kamatod, ha mégsem.
ha jól tudom márcsak 1%.. na ezért hagyom ki inkább.. (de ez persze csak az én álláspontom)
Hogy mennyit lehet hazahordani állambácsitól. De jó, hogy ilyen gazdag! Azt hittem csak az van neki, amit korábban tőlünk elvett. Ezek szerint tévedtem. :/
Sziasztok!
ezt a negyedik részt csak most találtam meg, úgyhogy ide is bedobnám a kérdésemet (először az első részhez tettem)
Szóval mostanában készülök UL-es biztosítást kötni, egyelőre az ING euro alapját, és a Signal GOLD termékét néztem, ezekről tudok többet, van esetleg ezekkel kapcsolatban jó/rossz tapasztalata valakinek? (egyébként múlt péntek óta van a Signal-nak egy Gyémánt nevű terméke, ez is érdekel, állítólag rugalmasabb, mint az elődje, erről tudtok valamit?).
A másik kérdésem, hogy euro vagy Ft? Egy püi tanácsadó euro alapú biztosítást és díjfizetést javasolt, mivel az árfolyam hosszútávon nő (és nem valószínő, hogy csökkenne), és így amikor belépünk a monetáris unióba, nem kell mondjuk 280-320-as (de a lényeg, hogy magas) árfolyamon átváltanom a forintomat. Viszont egy másik tanácsadó Ft-ot javasolt, és csak azzal indokolta, hogy amíg nem euroban kapom a fizetésemet, addig nem javasolja az euro alapú biztosítást…
Erről mit gondoltok?
Előre is köszönöm!! Mostantól figyelni fogom a blog-ot (fórumot)
üdv
Dennis
teljesen mind1 h forint vagy euro,szerintem! Ha €-ba kapod fizetésed akkor €-ba fektess be,ha ft-ba akkor forintba.. Ha egy olyan bef.alapba kerül a pénz ami mondjuk európai részvény forintban vezetve,akkor a forint esetleges gyengülése megmutatkozik az árf-ban. Azaz ha €-ban elért 10%-ot és a forint gyengült 5%-ot akkor kb a 15%hoz a forintban vezetett alap… Tehát csak ezt nézve mind1, egy dolog nem mind1,h €-ban esetleg több és jobb alapok is elérhetőek.. (akkor meg bőség zavara?)
)
A két bizt. közül nekem egyértelmű lenne a döntésem,de nem mondom ki (hajrá forma1,csak ennyit
Dani,
szerintem nagyon bénán néz ki az új Rönó…
Tisztelt András!
A 37-es hozzászólásból kiindulva lenne egy kérdésem, ami bizonyára sokakat érdekelne. Vagyonosodási vizsgálatnál az APEH-nak van-e rálátása egy 2006 augusztus előtt megkötött UL biztosítás meglétére és/vagy annak összegére? (Számít-e egyáltalán ilyenkor a megkötés dátuma?) Ha nincs, akkor meg kell-e egyáltalán említeni ezt egy esetleges vizsgálatnál? Ha igen, akkor csak a biztosítás meglétét, vagy a pontos összegét is?
Köszönettel:
Ferenc
Amit láttam, a vagyonosodási vizsgálat során egy kérdőívet kell kitölteni. Itt nem szerepelnek az UL megtakarításokat firtató kérdések… Megjegyzem, ha nem akar adót visszatéríteni, célszerű az UL-ek megkötésekor az adószámot kihagyni. Igen lehet.
Köszönöm gyors válaszát. Ha nekem már meglévő szerződésem van és az adószámom nem lett kihagyva az mit jelent? A biztosítónak vagy a brókernek van valami bejelentési kötelezettsége? Végül az “igen lehet” az mire vonatkozott válasza végén?
Azt, hogy meg lehet csinálni. Igazából – tudtommal – nem ezeket szokták piszkálni: a cél az ingatlanok, nagy értékű autók, utazások és a tagi kölcsönök.
Igazából nem nagyom értem mi értelme van az egésznek…
A félreértés elkerülése végett:
Külföldön éltem és dolgoztam majd egy évtizedet, de tavaly végleg hazaköltöztem. Szinte egyből kötöttem egy 10 éves UL biztosítási szerzödést, mivel nekem már nem kellett bemutatni ennek előnyeit: nyugati országokban mindenki akinek van egy kis sütnivalója rendelkezik ilyennel. Külföldön gyüjtött pénzem 30%-át az UL eseti számlájára tettem, a többit vállalkozás elinditására szántam. Most, hogy kezdem jobban átlátni a nem túl rózsás magyarországi helyzetet, nincs túl nagy vállalkozói kedvem. Azon gondolkozom, hogy a maradék megtakarításom is ráteszem az UL esetire, de attól félek, hogy ha esetleg rámszáll az APEH, nem fogom tudni igazolni spórolt pénzem adózott voltát, mivel a kint eltöltött 10 évből csak az utólsó kettöben sikerült legálissá válnom, az első nyolc évet “fű alatt” dolgoztam. Dióhéjban ennyi. (Bocsánat, igazán nem akarok off-topic lenni.)
Szerintem ez teljesen igazolható. Most olvastam részleteket Magyarország egyik legjobb gazdasági ügyvédjének dr Szabó Tibornak az erre vonatkozó új könyvéből. (Ez csak pár hét múlva jelenik meg. Ilyen a szép új világ – pár hét az ötlettől a kiadásig…) Erről indít is majd egy portált, de ez még nem működik – http://www.vagyongyarapodas.hu
Franky!
A Brokernetet kár volt említened, mert gőzöd sincs, miből szedték meg magukat.
Okos konstrukciókkal, és parasztvakítással. A tőzsdét egyáltalán nem említeném Brokernet szinten, mert nem ebből. J
Volt szerencsém kint járni Svájcban, és frontvonalban tapasztalni, hogy kötnek biztosítást az emberek. Bejön az ügyfél (mindennapos eset, hogy apuka a még meg sem született unokáira köt – hiába, más kultúra), kötni akar. A tanácsadó a konstrukciót vázolja, majd kiköpi, ennek a díja X. Ügyfél kifizeti X-et, és a szerződése már indul is a kezdeti megtakarítási összeggel, ami persze rendelkezésre áll.
Nálunk a Zillmerezés azért szükségszerű, mert:
1. a lakosság anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy egy havi 10ezres induló megtakarításnál azonnal elkérjenek tőle 180ezer Ft-ot az összköltségre.
2. egy megtakarításra irányuló törekvést csírájában elfojtana a költségek puszta összege.
Gondolod, hogy a NYESZ jutalékmentes? Hallottál már a visszaosztásról?
Az állampapírba történő befektetés, ahogy már Tóth András is említette, hosszú távon a pénzt csak értéken tartja, valós eredményt nem produkál.
Lakáskassza: nem jól informált, akinek a mai napig a 4 év lebeg a szeme előtt. Sőt!
Új (lejárt szerződés után ismét elindított megtakarítás) szerződésnél a SZÖ azonnal kifizetésre kerül, ergo hiteleknél ez igen pofás kis önerőt képez. Akár FLK kombinál is.
Mindenképp a kiszámlázott tanácsadást részesítem előnyben -annak ellenére, hogy nem így dolgozom-, függetlenül attól, hogy üzlet lesz-e a dologból. Költséghatékonyabb megoldás, mint a sikerdíj.
Üdv:
Nagy Krisztián
55. hozzászólásra reagálva:
a pénzmosási tv értelmében minden UL szerződéskor ki kell tölteni egy ún. azonosító adatlapot, melyre fel kell vezetni a szerződő adószámát
Nívósabb társaságoknál a kockázatkezelésen, ill adminisztráción visszadobják hiánypótlásra, ha nincs kitöltve a szerződésen az adószám rovat.
Kedves Franky!
Valamelyik írásod végén bankipari munkásnak hívtad magad. Ez érzödik is a véleményeden! A legtöbb ismerösöm, aki bankban dolgozik pont ennyire idegenkedik a UL termékektöl.
Egy egyszerü kérdésen gondolkodj el:
Ha 10 évig kapod a 30%-os állami támogatásod FLP-re, az csak 30%-kal lesz magasabb összeg a befektetett összegedhez képest, ha Ul-be akkor kb 12%-os hozamot feltételezve cirka 80%-kal, na és ha 20 évben gondolkodunk a Ul betéted 3,5-4 szeresére dagad és az FLP programod??? csak 30%-kal!!! tehát ne verjük át saját magunkat a 4 évre kivetített FLP hozamokkal! Ja és egy kalkulátor segítségével vezesd már le csak egyszer az életben magadnak hogy 8% ill. 12% átlaghozam 20 év esetében milyen különbséget eredményez bármiben is legyen befektetve a pénz.
Köszönöm ha valaki átgondolja az írásom értelmét
Kedves András!
Február 3-án e-mail címére irtam egy levelet, melyre várom megtisztelő válaszát amennyiben lehetősége van rá. Szükségem volna a véleményére, tanácsára, hogy a megfelelő döntést meghozhassam.
Üdvözlettel
Sziveri Aranka
Kedves Klar Andor!
Az FLK nem csodaszer, én azt állítom, hogy egy portfolióba belefér, igény szerint.
És a hozama KOCKÁZATMENTES (oké, állami szabályozásnak van kockázata), nem pedig nagyon kockázatos részvényalap sok év alatt várhatóan kiegyenlítődő hozamával kell kalkulálni. Amúgy sem tudsz havi 20e-nél többet belerakni egy szerződésbe.
El Tiburon
NYESZ nem költségmentes, tudom. Mi az a visszaosztás?
Kösz.
Egyébként itt mindenki azzal operál, hogy hosszú távon magas az UL hozama, mert részvényalapokba kerül a pénz, és ez statisztikailag kimutatható, és magasról tesz rá, hogy mennyire nyúlják le a biztosítók, mivel több marad mint a banki kamat. Amugy sem éri fel ésszel a rejtett költségeket, a hozam meg eltakar mindent.
Az eccerű ember boldog, a pénzügyi tanácsadó még boldogabb, a biztosító meg annál is boldogabb.
Szép új világ.
A hápogás majd akkor kezdődik, mikor nem mennek ilyen jól a tőzsdék, aztán vékony lesz a hozam 1-2 évig, a magas költségek meg csak megmaradnak…
Kíváncsian várom, mikor készül el az ígért összehasonlító tanulmány/cikk.
Franky
látom a UL még mindig nem tiszta.. továbbra is ajánlom nézz utána milyenek vannak, milyen ktg szerkezettel és a ktg mitől h függ .. mert különben csak hápogásnak tűnik..
Írnám én, írnám, de néha dolgoznom is kell…
Mindenhol azt írják, hogy a UL biztosítások kamatadómentesek ha 10 éven belül nem vesz ki pénzt belőlük az ember. Ez igaz az egyszeri díjas UL termékekre is vagy csak folyamatos díjfizetésű konstrukciókra?
Az eseti díjakkal mi a helyzet? A szerződés megkezdésétől indul a 10 év? Tehát pl. a 9. ébven eseti befizetéssel berakott pénzt 2 év múlva kivehetem a hozamaival együtt kamatadó mentesen?
A konstrukció a legvégén kamatadó mente, függetlenül attól mennyit volt benne a pénz. Az esetiekkel is így van.
Köszöntök mindenkit első hozzászólásommal a lapon.
Rögtön egy kérdéssel kezdeném,ami a kamatadót érinti.
Az világos ,ha a 10 éves szerződésem lejár akkor nem kell az elért hozam után kamatadót fizetnem,-de mi törénik akkor ha az esetiben elhelyezett hozamokból törlesztjük be a következő évi folyamatos díjunkat??
Kedves dr. Tóth András.
Ön a szakértelmével és hozzáállásával nagyon sokat segít a jövőjükért aggódóknak. Köszönet érte.
Minden olvasót üdvözöl: Dénes
Tisztelt mindenki!
Ismeri valaki az a.i.s (ahico)biztosítót?Ha van info kérem írjon róla.
[...] Az előző részben azt elemeztem, milyen jogi előnyökkel jár az életbiztosítási konstrukcióba bujtatott befektetés. A Unit Linked biztosításokkal kapcsolatban a slágerkérdés a következőképpen hangzik: „Ki az az őrült, aki ilyen bonyolult és drága konstrukció formájában vásárol befektetési alapokat ahelyett, hogy bemenne a bankba, és megvenné azokat?” Nosza, vizsgáljuk meg, mi az olcsó és mi a drága! Nyilvánvaló, hogy aki befektet, az azzal a céllal teszi, hogy a pénze a végén minél több legyen. Ez egészen nyilvánvaló tény, ennek ellenére az emberek jelentős része nem ez alapján dönt. Vagy csak nem számol eleget, döntés előtt… [...]
Húúúúúúúú!
De bevitték már megint az embereket a nádasba!
Jobb ajánlatom van!
Ideadtok most nekem 30.000.000 Ft-ot.
Megigérem akár közjegyző előtt is, hogy 10 év mulva (de ha nagyon kéritek akkor máris) garantáltan nem adok nektek vissza csak 1.000.000 -ót!
Hogy mi ebben nektek az üzlet?
Az hogy én 29.000.000 Ft-al, ti meg 10 év mulva 1 MFt-al beljebb lesztek!
Ez is sokkal jobb, mintha UL biztosításba fektetnétek.
Én is jól járok 29 millával, meg ti is eggyel.
Na és lesz egy kis tapasztalatotok arról, hogy mit kell elhinni a pénzkufároknak.
Nagyon előreszaladtam mi?
Hat akkor kezdjük az elején.
Ki a görcs mer itt 1 évnél hosszabbra tervezni?
Még Gyurcsány se!
A szakértő urak persze mindent tudnak előre ugye!
Akikben nem fogsz csalódni! Mért? Mert Garantáltan tévednek.
Csak azt felejtik el nektek elmondani, hogy olyan világot világot élünk amelyben még biztosító társaságokat is csödbe vágnak ha éppen a többségi jogokat gyakorló tulajdonosnak arra volt igénye.
Vagy itt vannak pl. a magánnyugdijbiztosítók.
A létezö legingoványosabb terület!
Az ügyfélbolondító pénz és szerencsevadászok kedvelt szegmense.
Hosszútávú befektetést ajánlnak, amikor jól tudják a biztosítós berkekben is elismerik, hogy a magánynugdíj pénztárak képlékeny dologok mert nem tudni mivé alakulnak és mi lesz velük.
A jogi szabályozás sé kormányok politikája teljesen zavarossá teszi a működésüket amik valójában a befeketető számára örökké átláthatlanok.
Ezzel az erővel a gépjárműves hirdetést is ajánlhatnának a befektetőknek. Garantált bukás az is.
Szóval még mindig jobb az én ajánlatomaz 1 MFT-al!
Az eddigieket olvasva látom, hogy előjöttek a brókerek, a biztosítósok, meg egyéb keselyűk is akik csak úgy köröznek zsákmányra lesve, elszedni a befektetők pénzét, mint ahogy a karvalyok szoktak az áldozatuk fölött.
Nem fog nekik tetszeni amit ide írtam, ezért biztosan mindent elkövetnek, hogy töröltessék, de hát be kell valljam nem azért írok, hogy az ő kedvükben járjak.
Ami pedig a tanácsokat illeti.
1. Sose fektess olyanba aminek nem látod pontosan a működését és konjukturális minőségeit.
(Lásd a biztosítók még azt sem nagyon árulják el az ügyfeleiknek sem, hogy pontosan mibe teszik az ügyfelük pénzét.)
2. Sose fektess olyanba amit nem tudsz kontollálni.
A cikk szerzője is bevallja, hogy vállakozó, mégis olyat ajánl, aminek semmi köze nincs a hagyományos értelemben vett vállakozáshoz. Nem furcsa ez?
A vállalkozásban általam ismert sikeres emberek (köztük sokmilliárdosok is) pedig éppen egytől egyig azért gazdagodtak meg, mert “kézi irányításu” volt minden a cégüknél és mindent saját maguk felügyeltek.
Akkor vajon miért ajánl a szerző olyat ami ennek éppen az ellenkezője?
Nem furcsa ez?
3. Mindig legyen jó lehetőséged kiszállni az adott konstukcióból! Miért?
Mert sajnos még a lehíresebb pénzügyi védikus asztrológusok is tévedhetnek. Pedig itt még nem is kértek föl védikus asztrológust az idő minőségének a feltérképezésére.
Arról már talán kár is szólnom, hogy a biztosítótársaságoknál erre bizonyos időszakokban nincs is mód, máskor pedig rendkívüli veszteséggel lehetséges a futásidő előtt kiszállni.
4. Vajon hány bróker vállal neked közjegyzőnél a te számodra elkülönített letétes pénzügyi garanciát a saját vagyonából, arra az esetre ha esetleg nem válna be a tanácsa?
Nem arról a régi mondásról van itt esetleg szó, hogy más farkával verni a csanalat?
Végezetül hadd idézzem Kosztolány Andrét, a tőzsdegurut, aki alkusz létére mindig kerülte az alkuszokat.
“Mindig mások pénze a legjobb üzlet”
Hát nem furcsa,hogy az MNO -ban , az egyik leghitelesebb újságban akarnak elszegényiteni?
Persze az ellenzékiekért nem kár ugye?
Tisztelt Tóth úr!
Időnként lankadatlan kiváncsisággal olvasom n.b. sorait.
Bár már korábban is több kitételével szívesen vitatkoztam volna (pl. brókeri függetlenség, jutalékok mértéke) eddig nem tettem.
Most viszont felhagyok eddigi jó szokásommal, és kérdezem:
1.) miért nem “csúcs” kockázatinak az UL, ha a kockázatnak kitett összegért levont havi díj esetenként töredéke a fix díjas biztosításoknak? Különösen, ha azokkal ellentétben az UL-ek esetén az igényelt (esetleges)haláleseti kifizetés összege a tartam során változtatható?
2.) Miért javasolta valaki korábban (Ön?) hogy két évenként érdemes új UL-t kötni, s inkább veszni hagyni a megkötöttet?
Válaszait ezúton is kösönöm
Tibély András
Köszöntöm az AXA-s kollégát.
Miért nem “csúcs” kockázatinak az UL, ha a kockázatnak kitett összegért levont havi díj esetenként töredéke a fix díjas biztosításoknak?
Ha olcsó akkor jó. Én még ilyet nem nagyon láttam, de ha sokkal olcsóbb akkor jó kockázatinak is.
Miért javasolta valaki korábban (Ön?) hogy két évenként érdemes új UL-t kötni, s inkább veszni hagyni a megkötöttet?
Hát erre én is kiváncsi lennék. De én ezt korábbban soha nem javasoltam és nem is fogom – mert az az ügyfelek durva becsapása. Ezzel az erővel mondhatom: Kedves Tibély Úr, miért töltenek többen (Ön?) le a számítógépükre gyerekpornót?
Kedves Tóth úr!
(reklám törölve, l. moderációs elvek).
Másrészt nem kívántam megbántani gyerekpornó ügyben, de határozottan emléxem egy tanácsra, miszerint két évet kell csak fizetni, aztán továbbállni ha nem tetszik… Arra sajnos nem emlékszem, hogy ki írta. Öröm, hogy nem Ön. Sajnos arra sem emlékszem, hogy bárki azonnal hörgött volna, hogy -mint írja: “az az ügyfelek durva becsapása” -mert tényleg az.
Üdvözleteel:
TA
Nem szeretem a vádaskodást. Legyen szíves írni egy cikk nevet és hozzászólás sorszámot. Addig sajnos ön a hunyó.
Ipi-apacs!
Tisztelt Tóth úr.
Akkor tehát pontosítok: miért javasolta valaki korábban (nem Ön), hogy kétévente érdemes új UL-t kötni?
és… sajnos arra sem emléxem, hogy bárki azonnal hörgött volna (Ön sem), hogy ez csacsiság. Miért? -kérdezem.
Az inkriminált rész a 31.hozzászólás (a sorozat V.részéhez)
DurLaDur tollából 2007. március 30. 11:59-kor. Így szól:
“Az én véleményem szerint ezek az összehasonlítások lehetnek érdekesek, … ” majd folytatja:
“… Ma már vannak olyan U-L-ek ahol 10-15 alapból lehet válogatni, de ha ez kevés akkor vegyünk egy másikat is mellé, oszt máris 20-30 alap áll a rendelkezésünkre.
PL.: veszek egy U-L-t és 2 díjjal fedezett év után díjmentesítem azt (ez BUTASÁG, de értem -TA). Ezen bukni fogok egy keveset, (NEM KEVESET -TA) de nézzük meg az érem másik oldalát. Az így felszabadúlt pénzemért veszek egy másik U-L-t, amiben más alapok vannak, így már 2 U-L-em van és a másikat is 2 díjjal fedezett év után díjmentesítem. (NA EZ AZ… -TA) Előrelátó voltam és mind a kettő U-L-em 20 év futamidős. (ÉS 2×2 ÉVET BUKIK BE -TA)
Az alszámlára bármikor betehetek akár hány milliót és bármikor kivehetem azt, és ha az egyik biztosítás alapjai nem az elvárásnak megfelelően teljesít akkor a másik biztosítás alapjaiba pakolok.”
..és a fenti oktalanságot teszettek szó nélkül hagyni, mert az Ön b. következő bejegyzése (ápr 10, ha igaz) szó nélkül hagyja.
Senkit megbántani nem akaró kérdésem az volt (lett volna): miért hagyták ezt a tanácsot(?) felvetést(?) szó nélkül??
Más:
Az UL-ek kockázati biztosításként való felhasználása NEM társaság-függő, a levont kockázati díjak (a tartam elején különösen) rendszerint lényegesen alacsonyabbak, mint a “kivasalt” díjú sima kockázati (klasszikus) biztosításoké…
Üdvözlettel
TA
Szerintem nem értette meg miről írt a hozzászóló. Én ebben semmi kivetni valót sem találok, ha elég jól csinálják. Ez ugyanis az UL másik felhasználása: ha nagy összeg áll rendelkezésre és magasabb szintű kockázat megosztást szeretnénk és a jogi előnyök igénybevételét. Itt szó sincs a UL megszüntetéséről: csak az eseti számlát használjuk.
Természetesen ez csak akkor alkalmas, ha kb 5-10 millió feletti összeg befektetéséről van szó.
Fentartom a véleményem: szerintem a tiszta dolgok jók: az UL célja befektetés, a kockázati biztosítás. Szerintem erről megint írnom kéne…
Nem értem én ezt a lakáskassza dolgot…
Kiválasztom a normál változatot (4 év 11 hónap), aztán szépen havonta csengetem a 20.000-et.
A végére tehát befizettem 1.120.000 Ft-ot (az 56 hónap), állam bácsi (+kamat) ad hozzá 372.211 Ft-ot.
A lejáratkor megkapok 1.492.211 Ft-ot.
Az elején befizettem a nyitáskor 35.700 Ft-ot (számlanyitási díj, ha jól emlékszem)
Az egész üzlet belekerült nekem 1.120.000+35.700Ft-ba = 1.155.700 Ft (tőke)
Na, ha az időtartamot 5 évnek veszem kis túlzással (4 év 11 hónap egyébként) akkor nagyjábol 5,25%-os az éves hozam az 5 év alatt.
Ha a rokon nevére is kötök ilyet, mert az jobb nekem, akkor a végén a rokon tulajdonjogot élvez a lakásomból (amit ki tudja milyen adóval súlytanak ha vissza akarja adni nekem. Tényleg, tudja vki?).
Hát szóval ezek tükrében nem értem pontosan mi ebben a nagy biznisz.? Sima banki kamat. Jó, abból még lejön a kamatadó, de akkor is.
csT
Újabb érvágás a középosztálynak, hogy megszűnik az életbiztosítás, az önkéntes egészség-, nyugdíj- és önsegélyező pénztári tagság utáni, valamit a támogatott lakáshitelek utáni személyi jövedelemadó-kedvezmény.
2010.01.01.-től! Szép!