Miért?
dr. Tóth András
Ha nem ez a cikk, amit először olvas erről az oldalról, akkor tudja, szívemen viselem az értékpapír alapú befektetéseket. Ugyanakkor a statisztika elszomorító: azok az ügyfeleim, akik korábban megpróbálkoztak a tőzsdével, 20-ból 19-en, nagyon komoly veszteségek után, csalódottan kiszálltak. Miért?
Nemrég olvastam Fellegi Tamás remek könyvét „Bárki lehet tőzsdés – egy befektető kalandjai a valutapiactól a tőzsdéig” címmel. A könyv azért rendkívül érdekes, mert végigköveti az elmúlt 20 évet, magyar befektetői szempontból. Az utóbbi 12 év egészen elképesztő volt. A legerősebb (blue chip) részvények 50-100 szoros növekedést értek el e 12 év alatt. Semmi mást sem kellett volna tenni, mint OTP részvényt venni a kibocsátás után, és ma (12 év elteltével) a pénzünk megszázszorozódott volna. Ez évi átlag 47% hozam, 12 éven át, évről évre. Hogyan lehetett itt veszíteni?
Mégis, ahogy mondtam, 20 emberből 19 ebben az időszakban komoly veszteségeket szenvedett és keserű szájízzel hagyta ott az értékpapír piacot. Még Fellegi Tamás is, aki dörzsölt befektető – legnagyobb meglepetésemre – egyszer csak leírja a könyv kétharmadánál, hogy itt elfogyott a pénze. Ezek után Andre Koszolany, a híres befektető szavaival vigasztalja magát, miszerint „nem is igazi spekuláns az, aki élete során kétszer-háromszor nem megy csődbe”. Jól néznénk ki, ha mi is így állnánk hozzá az ügyfeleink befektetéseihez!
Miért van ez így? A kulcsszó itt, amit Kosztolany is említ, a „spekuláns”. Ugyanis nagyon gyakran összekeverik a befektetőt a spekulánssal. Pedig a kettő közt ég és föld a különbség. A befektető hosszú távon szeretné a pénzét minél jobban megnövelni. A spekuláns azokat a lehetőségeket keresi, amivel rövid idő alatt kereshet. Csakhogy a befektetés egy szakma a spekuláció pedig nagyrészben szerencsejáték.
Szervizekben szoktam látni ezt a táblát: Minőség, Határidő, Ár – a háromból kettőt Ön választhat. Először hosszan bámultam, amíg leesett a tantusz: Ha gyorsan, kiváló minőséget akarok – csillagászati lesz az ár. Ha olcsón akarok minőséget – várhatok rá ítéletnapig. Ha olcsón és gyorsan akarok valamit – megnézhetem a minőséget.
Hasonlóan a befektetéseknél is megvan ez a törvény: Hozam, Biztonság, Hozzáférés – a háromból csak kettő választhat! Ha nagy a biztonság, és bármikori hozzáférést akarunk, akkor kis hozamra számítsunk. Ilyen tipikusan a bankbetét. Ha nagy hozamot akarunk és bármikori hozzáférést, akkor bizony kis biztonságot kapunk. Ilyenek a szerencsejátékok, és ilyen minden spekuláció. Ha viszont magas hozamra törekszünk és elég hosszú időnk van (azaz feladjuk a bármikori hozzáférést), a befektetést biztonságosan megoldhatjuk.
Itt van a kutya elásva! A magyaroknak, történelmi okokból nem volt módjuk megtanulni a hosszútávú befektetéseket. (Egyszer életemben még művészettörténetet is tanultam. A tanárunk elmondta, a középkori magyar művészet súlypontja az ötvösművészet – ugyanis, ezt bármikor fel lehetett kapni és elmenekülni vele, ha baj volt.) Egy mindig rövid időtávlatokban gondolkodó befektetés pedig óhatatlanul rendkívül kockázatos lesz – csak idő kérdése mikor szaladunk a késbe. A kaszinó-tulajdonosok szokták mondogatni: két fajta kaszinó-látogató van: az egyik veszít, a másik visszajön.
Hát ugyan ez nálunk is a helyzet: bár a befektetők és a spekulánsok ugyan azon a pályán dolgoznak – az értékpapír piacon –, mégis, a spekulánsok kockázatos játékokat játszanak, és előbb-utóbb veszítenek, a befektetők pedig tudnak kivárni, és pár év után komoly nyereségre tesznek szert – biztonsággal.
Warren Buffet, a világ legjobb befektetőjéről írja a Wikipédia: ”Annak idején az apja brókercégénél kezdett el dolgozni 11 éves korában, és még ugyanebben az évben végrehajtotta első tranzakcióját. Cities Services elsőbbségi részvényeket vett darabonként 38 dollárért és 40 dollárért adta el őket. Néhány évvel később a részvény ára elérte a 200 dollárt, tehát a gyerek Buffett kötötte üzlet nem volt túl jó, ami örökre megtanította, hogy jó cégekbe hosszú távra érdemes befektetni.” Ebből is láthatják, érdemes korán kezdeni a befektetés tanulást – és megtanulni, hogy csak hosszú távra érdemes befektetni.
A jövőbelátásnak – különösen az értékpapír piacon – van egy sajátos paradox jellege: az ember minél nagyobb időtávra néz előre, annál világosabban lát. Például, ahhoz nem kell nagy ész, hogy lássuk előre, Kína gazdasága hihetetlen fejlődés előtt áll. (Egy barátom járt Kínában és azt mondta: egyetlen olyan ablak sincs Pekingben, ahonnan ne lehetne rálátni, legalább egy építkezésre.) Ugyanakkor senki sem tudja megmondani, hogy holnap merre fognak elmozdulni a tőzsdeindexek. Hosszútávon: biztonságos, nagy hozamú befektetés. Rövid távon: hatalmas kockázat. Persze az sem mellékes, hogy vannak jó, és vannak rossz alapok…
Mi ebből a tanulság? Ha ön nem tanulta ki a tőzsdézés minden csínját-bínját és nem egy szerencse fia típus: ne tőzsdézzen! Különösen ne a magyar részvénypiacon! Fektessen be, és ne pedig spekuláljon! Hogy mibe fektessen? Ez az egyéni adottságaitól, céljaitól függ. Én azt javaslom, forduljon szakemberhez!
Tisztelt dr. Tóth András!
banknál, annak “kezelőjénél” (számukra)alacsony összegért egy adott alapból “válogatott” befektetési jegyet vásároltam(?kötöttem le?), sietve, még a kamatadó bevezetése előtt. Ezen “válogatott” jegyek többféle csomagjából lehettett választani, emelkedő sorszámhoz nagyobb kockázat, és remélhetőleg nagyobb (remélt) nyereség kapcsolható. Az általam választott megoldás közepes, talán nagyobb kockázatúnak van hirdetve, igy tartalmaz (MEGTESTESÍT?) hazai és külföldi részvényeket is(persze kötvényeket stb is). E hosszú bevezetés után a kérdésem az lenne, hogy ugye a sima “mezei” részvények jó esetben talán évi egyszer osztalékot fizetnek. Hová lesz az én papirom (tehát nem részvényem) által tartalmazott részvényeinek osztaléka, talán a bank, és kezelője “lenyeli”??? Természetesen kezelési dijat felszámolnak, erről azonban nem találtam információt, azt is nehéz-lehetelen kihúzni belőlük, hogy konkrétan mely papirokat tartalmaz a kosár, csak nagy vonalakpan, arányokban tudnaktájékoztatni.
E tanulmány kapcsán, de nem szorosan kapcsolódva szeretném a következőt megkérdezni, általános véleményére várva.
Egy kereskedelmi és…
Tehát mi az “elterjedt gyakorlat”, van e támpont ezügyben??
Válaszát előre is küöszönöm.
Fg
Ideírom a pénzügyi tanácsadók alapképzésének idevonatkozó részét (ezt véletlenül én írtam…)
Mitől függ egy alap árfolyama?
Egy befektetési alap árfolyama alapvetően három dologtól függ:
1. Az alapban lévő értékpapírok árfolyama mennyi a tőzsdén. Amikor felmegy egy részvény árfolyama az alap árfolyama is arányosan növekszik.
2. A részvények általában évente osztalékot fizetnek. Az osztalékot az alap kezelője veszi fel és abból az alap filozófiájának megfelelően újabb értékpapírokat vásárol. Ezzel is nő az alap értéke és ezzel párhuzamosan az árfolyama.
3. Az alapkezelő a költségei fedezésére alapkezelési díjat számít fel, ami jellemzően évente az alap értékének 1,5-7%. Ennek 365-öd részét minden nap az alapkezelő elvonja. Ezzel korrigálva hozza minden nap végén nyilvánosságra az alap árfolyamát. Ezért az meghirdetett alap kezelési díjat – aminek nyilvánosságra hozatalát a törvények írják elő – sehol sem találjuk meg az elszámolásokban tételesen levonva – ez beépül az alapok árfolyamába.
Alapok költségei
Vételi eladási árfolyamkülönbség a világban általában 5%, nálunk ez a magyar alapkezelőknél akár 0 is lehet.
Alapkezelési díj jó minőségű európai alapkezelők esetén 1,5-1,8%/év. Magyar alapkezelőknél ez nem ritkán 5-8%.
Bankban és tőzsdén vásárolt befektetési alapok nyeresége után 20% kamatadót kell fizetni.
Ha megengedi András, válaszolnék F.Géza kérdésére:
Ha felmegy az Ön által konkrétan ki nem mondott, mégis sejthető bank honlapjára, ott megtalálja a magyar alapkezelő lapját is, ahonnan pontosan le tud tölteni minden szükséges adatot a választott alappal kapcsolatban pdf formátumban, csak győzze a sok olvasást!
Ha megengedi a cikkhez hozzáfűzöm a privát vélenyényem: Meggyőződésem, h jó pénzügyi tanácsadó abból válik aki a saját bőrét (pénzét) már vásárra vitte, és bukott már (néhányat) Miért?
1. Rossz döntésekből lehet megtanulni a kialakult helyzet kezelését, és probléma helyes megoldását.
2. Felelősen akkor tud tanácsot adni más pénzével kapcsolatban, amikor pontosan tudja milyen érzés kockáztatni, és milyen nehéz döntés elrakni (ismeretlen) valahová egy nehezen összegyűjtött kis pénzt.
Köszönöm az iránymutatást.
peter rim!
Ezzel maximálisan egyet tudok érteni
Azért ezzel a megjegyzéssel vannak problémáim. Ha ez igaz lenne, akkor a legjobb tanácsadók azok lennének akik sorozatban átélték a kudarcot.
Másrészt még egyszer ki kell jelentenem: a spekulánsok szerencsejátékot játszanak. De a befektetés egy konszolidált mesterség.
Kedves András!
Tételezzük fel hogy egy gyorsan képzett befektetési tanácsadónak azt mondom itt van 10 millió, dobjuk fel eseti díjnak a kötvényemre decemberig, hozzuk ki a legnagyobb hasznot ami lehetőleg ne legyen 12% alatt, veszteségnek pedig annyit tudok elviselni, h a teljes befektetésem legalább 5%-ot hozzon.
Hát, nem hiszem, hogy sokan kapásból felvállalnák az igényemet, csakis azok akik “értik” hogy kell menedzselni jól egy bizonytalan kilátásokkal küzdő esetben is a befektetésemet. Na erre mondtam, h ezt a saját bőrünkön kell először megérezni, és megérteni nem más pénzén. Persze azzal egyetértek, hogy aki bukott már abból nem biztos, hogy a legjobb tanácsadó válik. De a bejegyzésem nem is ezt állította.
A másik a spekuláció. Teljesen egyetértek Önnel, h egy unit-linked kötvénytől idegen a rövid távú, és spekulatív gondolkozás. De ne feledjük el, hogy a részvényalapok is tartalmaznak spekulatív részeket. Csak itt ezt a nehéz (nem kockázatmentes) feladatot nem a befektető, hanem az alapkezelő veszi át.
Ja persze. Ilyen alapon az a jó sofőr/oktató aki már összetörte a kocsiját egyszer/többször. Vagy orvos akinek a műtőasztalán halt meg páciens.
Csak nem saját élmények íratják ezeket a véleményeket?
T. jkircsi!
nemszerencsés a karalábét zsömlével összehasonlítani.
Jkircsi, jól látod!
Aki még nem csúszott meg a kocsijával soha, az nem tud tanácsot adni hogy kell sikos úton korrigálni, és az az orvos aki még soha nem kapott injekciót, az nem tudja milyen fájdalom az a betegnek. Nem kell szélsőségesen értelmezni a kijelentéseket azért…
Kedves Tóth úr,
Vitatkoznék Önnel abban a kérdésben, hogy a spekuláció szerencsejáték e vagy sem. A spekuláns és a befektető nem két teljesen ellenkező szereplő. A spekuláns egyszerre befektető is, hiszen nap mint nap befektetési ötletek után kutat és talál. A spekuláns folyamatosan kockázatot elemez és keresi a legjobb lehetőséget. Egy befektető is pontosan ezt teszi. A spekuláns is tud, sőt akar hosszabb távon gondolkozni, de tud rövidtávon is jó ötleteket találni. A jó spekuláns egyben jó befektető is. Ezért bizzák a “kisbefektetők” pénzüket az olyan befektetési alapokra akik ha nem is a spekuláns szóval jellemzik magukat, de bizony keményen spkóznak (lásd származtatott alap, fedezeti alap).
A spekulációból és így a befektetésből meg lehet élni (15 éve teszem), és itt kell egyetértenem az egik előző hozzászólóval aki megemlíti, hogy az lehet jó befektető és bef.tanácsadó aki párszor már megérezte a vér ízét, aki tudja mi az …bukni, veszíteni! Mert az tudja a kockázat nagyságát és az tudja hol a határ, mikor válik az akár több éven át tartó remek befektetés lezárandóvá.
Továbbra is nagy élvezettel olvasom cikkeit, amik sokszor gondolat ébresztőek.
ZZZZ
…legyek én a tizenharmadik…
Tisztelt Hozzászólók!
Mindig érdeklődve fogadom Tóth Úr új tanulányait, már csak a megközelítés-szemlélet mód miatt is.
Viszont olvasok itt 1-2 hozzászólásban olyan dolgokat, mely igazolja a “nem látjuk a fától az erdőt” régi mondást.
/ , hogy gyorsan akarunk kimagasló hozamokat. Ez addig nem is baj, ameddig bejön, de mi van akkor, ha bukta?
Ugye tipikus magyar népbetegség /a sok közül
Leesett az árfolyama az alapomnak (bef.jegyekenek/egységeknek)?
Most kellene még olcsón venni???
(…már ha volna miből…) Ez a népbetegség!!!
Ha már értékpapir piacra megy ki az ember, pláne ha nem is ért hozzá, akkor NE AZ ÖSSZES FÉLRETETT PÉNZÉT vigye, mert egy árfolyamesés “bukta” után nem tud miből kenyeret, tejet stb. venni ill. nem biztos, hogy meg tudja várni (IDŐ) a következő emelkedést. Így mit csinál? Olcsón elad ergo veszteséget realizál. (ja, mert kell kenyérre meg tejre)
S végül az én olvasatomban mi az alapvető külömbség befektető és spekuláns között:
Spekuláns: rövid idő alatt tör nagy hozamokra irtózatos rizikót és kamatadót felvállalva s mindezt a megtakaritásai döntő többségével. Ezért likviditási gondok esetén kénytelen kelletlen néha csődbe jut, mert minden pénze ott van kockázatnak kitéve.
/
/Itt jegyezném meg: szerintem nem kell megjárnia a csődök csődjét hogy valaki jó tanácsadó-befektető lehessen…elég okosan gondolkodni, s nem megengedni a tájékozatlanabbnak, hogy ész nélkül az összes pénzével kimenjen tőzsdézni, sőt ha van “bukta” akkor olcsón tud vásároltatni vele… mert a Tescoba akciókor bemegyünk, ugye?
Befektető: hosszabb távon gondolkodik, megfontoltan, szintén hozamot maximalizál, költséget-adót optimalizál, s jól felméri hová mennyit fektet be.
))
Ja, és NEM az összes pénzét, mert a likviditási problémás spekulánsok által olcsón, kényszerből eladott befektetési jegyeket/egységeket, egy fent emlitett “bukta” esetén, olcsón fel tudja vásárolni
Mert ugye szép az a pl: 0-ról 15% hozam, de mégszebb mondjuk -10%-ról ugyanaz a 15%
Különbség: elsőhöz a jó (vak) szerencse kell…
(Ki az aki egy világtalanra bizza pénzügyei alakulását?)
Másodikhoz szakember kell …mert ez már valóban egy külön szakma
Remélem így egy másik megvilágitásban is érthető a lényeg!
További szép napot!
A (jo)spekulans es a befekteto ugyanaz a szemely….csak ha bukik akkor spekulansnak hivja a koztudat.
Hogy kedvenc filmemet idézzem:
Nein! Nein! Nein!
A spekuláns és a befektetőt alapvetően az IDŐTÁVLAT különbözteti meg.
kozeledunk…
ZZZZ!
Elbeszélünk egymás mellett…
Egy jó spekulánsnak is csak idő kérdése, hogy mikor bukik bele, de előbb utóbb belebuki, mert nem képez tartalékot, s többnyire az összes pénzével játszik.
Ezzel szemben egy jó befektetőnek tartalékai vannak s nem az összes pénzét kockáztatja, hanem tervben, stratégiában gondolkodik.
Így az ő szemszögéből nincs bukta csak jó és mégjobb vásárlási lehetőség, vásárlási pozíció és nincs eladási kényszere-likviditási gondja.
Az eladási pozició meg úgyis jön, csak ki kell várni.
Figyelem: nem a drága eladás a nagy business, hanem az olcsó vásárlás. (ezt mondják ingalanosok is) Az ár felfelé megy ez nem kérdés. Az a kérdés: Mikor! /tudom eladni, ki tudom e várni?/
Egyszerűen több portfólióban gondolkodik és cselekszik párhuzamosan és ha felfelé megy kivárja a csúcsot és elad. Illetve ha ugyanaz a dolog zuhan, kivárja az alját, s még vesz hozzá, mert van neki miből.
pl: 1 hó árfolyam: 1
2 hó árfolyam: 1,15 (ez ugye 15% növekedés)
3 hó árfolyam: 0,8 (ez pedig 35% minusz)
Na itt ő vesz még hozzá, s ha a 2 hónapban nem adott el akkor az addigit most sem adja el /kivár/ .
7 hó árfolyan: 1,17
Itt viszont már érdekes a történet:
Az első hóhoz képest 17% a másodikhoz képest 2% a nyeresége azon a pénzen amit az 1. hó elején helyezett el.
Viszont amit a 3. hónapban rakott be azon a nyeresége 37% !!!
Na ezt nem tudja megcsinálni egy spekuláns, mert általában nincs miből, max ki tudja várni azt az időt, míg eléri a mínuszból a vásárlási árfolyamot, hogy nullával kiszálljon.
DE a lényeg: ez csak példa a 3. és 7. hó lehet akár 2 és 11 vagy 5 hónap – 2 év.
Azt kell megérteni, hogy legyen anyagilag sansza túlélni-kivárni a megtérülési időszakot, s a befektető oldaláról még nem beszéltem, hogy az alsó csúcson még extra venni kellett volna… ha lett volna miből szegény spekulánsnak
Bár ettől még van, létezik sok-sok ügyes, jó megérzésű spekuláns, én viszont nem szeretek adrenalint reggeleizni minden nap pedig inkább tartozom a fiatal titánok, mint az öreg rókák közé.
No,de kinek-kinek vérmérséklete szerint…
nem mondasz ellent….a jo spekulans is strategiaban gondolkozik es egyaltalan nem torvenyszeru, hogy ay osszes penzet felteszi egy otletre hiszen ez valoban szerencsejatek lenne. A jo spekulans kockazatokat latolgat es lehetosegeket keres, ugyanugy ahogy a befekteto is. Az valoban igaz, hogy egy befekteto nem tud 1 evnel, neha 5 evnel rovidebb IDOTAVBAN gondolkozni, nem ez a dolga…a jo spekulans tudja ezt is azt is.
Szerintem nem beszelunk el egymas mellett, en csak azt allitom, hogy a jo spekulans tobbet tud, mint egy egy befekteto. Felismeri a kiskockazatu, de rovidebb tavu lehetosegeket (ez lehet akar napon beluli piaci armozgas is, igen, de lehet 1 eves kifutasu otlet is).
A szampeldad szemleletes, igazi befektetoi gondolkozas, de a spekulans megkerdezi..mi van ha ugy alakul, hogy
1 utan 0.8 jon es utana 0.6 es utana 0.5 es 5 ev mulva 0.2 is johet…akkor is raatlagolsz?
Tóth úr!
Egy ismerősöm ajánlotta a figyelmembe oldalát és a tanulmányait – nagyon tanulságosak és elgondolkodtatóak, mitöbb meggyőzőek. De engedjen meg egy nem pénzügyi megjegyzést minden tiszteletem mellett – a helyesírás is jó befektetés.
Ahogy egy nagyszerű üzletet ajánló ügynök lerobbant autója sem kelt jó benyomást, úgyszintén “hatásos” a pénz és az öltöny találkozása a magyar nyelvvel.
Minden sértő szándék nélkül és továbbra is figyelmesen olvasva gondolatait maradok tisztelettel:
szp
Ahogy föntebb a szerző is említi valóban a legalapvetőbb az időfaktor beli különbség.
De az alapszituáció a topic tetjén az, hogy 20-ból 19 hozamvadász csőddel száll ki.
A számsorod az egy teljesen jó dolog … venni kell folyamatosan, hisz esik az ára, 1 FELTÉTELLEL, ha megvizsgáltad a benne lévő pontenciált. /erre is utala szerző a vége felé/
Bár ez egy korábbi tanulmány témája, hogy milyen a jó alap s ezekből milyen egy jó portfólió összetétel.
Pl, ahogy a topicban van irva az a napnál is világosabb, hogy a köv 15-20 év Kínáé és ázsiai régióé, s hogy közben lesznek visszarendeződések…akkor kell venni.
Viszont ami a példáddal élve 5 éven át döglődik (bef.alapnál jó lehet, lásd cost average hatás) azt meg se veszi egy jó befektető, mert akkor ugye csúcs közelében vásárol s előtte azért informálódott, hogy korábban hogyan nézett ki a története. Többek között ezért kell több féle képpen porlasztani a kockázatot, hogyha már mégis belesikeredett a portfólióba amig a többi nyereséget termel, addig ebből vásárlás van.
DE mondom, nagyon drágán és infók nélkül nekiesni vásárolni elég pancser dolog
Volt régen kishazánkban valami kicsi gyógyszergyárnak a papirjai, na az se hozta még vissz az árát… egyel több érv az alapok mellett
Másik: a számsorodról az jutott még eszembe, mikor az emberek lapátolták a 90-es évek végén a pénzt OTP+Matáv+MOL részvénybe s a történet ugye megindult lefelé…a cikkben viszont szerepel mennyi-annyit lehett kaszálni ezeken a papirok egyikén másikán.
Ami viszont fura: ha a zöldségpiacra leárazáskor mennek /pláne megszorítások idején/, akkor az értékpapir piacra miért felárazáskor mentek az emberek???
folyt…
Ja, és persze mikor adtak el? Mikor lefelé ment az árfolyam.
Pedig a pénzintézeti hőskor hajnalán OTP-t eladni, vagy növekvő olajigény idején MOL-t eladni, vagy piacliberalizáció előtt álló-ami versenyhelyzetbe kényszeríti…Matáv papirt eladni …soroljam?
Azok most sorra miliomosok lennének akár a berakott pár 10-100 ezer forintjukból…
Ez van, nem befektettek csak “lutriztak”…
..es aki 2000-ben megvette a Nasdaq-t?…mar csak 45% a bukoja
Kedves ZZZZ és Kopek!
Élvezetes a beszélgetésetek az általam is megdicsért cikkre felbuzdulva.:)
ZZZZ véleménye áll hozzám közelebb.
A professzionális befektetö vagy spekuláns, bárhogy is hívathatja magát mégis csak az, aki már itt-ott megégette magát, mert furcsamód jobban a hibáinkból, kevésbé más hibájából tanulunk, mert ugye tanulunk?!
Tulajdonképpen túlzott nagy befektetési ismeret nem szükséges ahhoz hogy bluechip részvénybe becsücsüljünk akár 5, 10 évre ez inkább higgadtság és megfelelö anyagi háttér, tartalék kérdése. A profi befektetö véleményem szerint az, aki rövid távon is képes kikaparni a gesztenyét ugyanarról a piacról!
A legtöbb befektetési alap még csak meg sem közelítette a 2005-ös egyik-másik részvény éves hozamát. Egy profi befektetö akár ennek dupláját is elérhette.
Kedves Kopek, más befektetök nem preferálják a diverzifikációt, mert azt lassabb vonatnak gondolják, mint az 1-2 részvénytípus vásárlását, megfelelö biztosítással. Ha már egyszer vonatra szállsz.
A nagyobb hozammal kecsegtetö befektetések ingatlan, részvény nagyobb kockázatot rejthetnek kevesebb ismerettel bíró befektetönek. Persze maradhatsz csak a bef.alapoknál még azt is diverzifikálhatod, de lassu vonaton csöcsül a pénzed!
Kopek jó irányban haladsz.
ZZZZ követendö példa.
Üdv Andor
Veled is vitatkozom Andor,
Egy-egy piac kivalasztasa utan sokszor, befektetoi szemlelettel igenis a bef.alapok a jok. Amire en celzok..az az ,hogy a spekulans (de szepen fogalmaztal..profi befekteto) a rovideb tavu lehetosegeket is el tudja kapni, mert ezzel foglalkozik. A jo spekulans elso torvenye> a Toke vedelme!..ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az osszes tokejenek 5%-at hajlando csak kockaztatni 1 otletert. Eszkozei elternek, mert nem bef.alapokat vesz es ad, hanem indexeket, arukat, devizakat, egyes reszvenyeket. Egy spekulans ebbol is portfoliot tud felepiteni, de az elso torveny mindig a Toke vedelme. A lassu vonat nem rossz..az is odaer es aki nem akar a penzugyi piacokkal melyebben es napiszinten foglalkozni az ne akarjon a Eurostarral szaguldani, mert leesik. A megtakaritasokat Toth Andras ur es csapata segiti a legjobban.
En csak azert mentem bele a vitaba, mert a spekulansokrol kialakult kep torz.
1. Tőzsdei befektetésből is meg lehet élni, méghozzá elég jól. Kb. 5-6 év gyakorlás kell hozzá. Kb. mint egy egyetemen. Csak ezt sokan nem végzik el. Mint a valódi egyetemet.
Sebész sem lehet valaki attól, hogy két-három alkalommal vett aspirint a boltban.
2. Gyorstalpalón végzett un. “pénzügyi tanácsadók” szakmai tudása szerintem minimum felszínes. Esetleg iránymutatás alapján elszélszelgetnek, mint vakok között a félszemű… Aki nem ért hozzá, az hasraesik a múltbéli hozamokból, meg az olyan varázsszavaktól, mint GDP, Kína, BRIC, stb.
Ráadásul mostanában nemigen lehetett félrenyúlni, így még az önbizalom is megvan…
A szerelős szentháromság befektetésre vetítése nagyon jó, meg is jegyzem.
Keedves ZZZZ!
Egyébként nem írtál semmi olyat ami vitára inspirálna.
Természetes h egy jó autóval lehet száguldani, de kell hozzá egy jó soför is.
A befektetésnek szerintem 3 komoly területe van: vállalkozásépítés, ingatlan, értékpapírok. Mi az utolsó hozzászólásainkban a legutolsó terület vékony kis szeletéröl beszélgetünk, miközben törekednünk kellene a több lábon állás elvére. Abban hiszek h a befektetés 2 területén kellene otthonosan mozogni. Persze a kisembereknek kiváló tanács a befektetési alap, hisz egész életében csak a pénzért dolgozik és rá nem jön hogy a pénz is dolgozhat neki.
Lassan nyitni kéne egy értelmező kéziszótárt!
A hozzászólásokból nekem kitűnik, hogy itt nem két, hanem három fogalomról beszélgetünk. Ne keverjük össze a spekulánst az amatőrrel, vagy másként nevezve a lúzerrel. A befektető az a személy, aki meghatározza, hogy mennyi idő alatt mekkora kockázat mellett mi az a minimális haszon ami jó neki. Tehát a befektetőt ezen a 3 adaton kívül más nem érdekel! Ez ilyen egyszerű. A spekuláns kifejezés kicsit pejoratív értelmű, mert “haszonleső -élősködő” fogalom kapcsolódik hozzá, ami kicsit igaz is. A spekuláció viszont nem hasraütésszerű cselekvés a tőzsdén, hanem vmely adat, jel, folyamat, tendencia alapján hozott döntés eredménye. Aki oly mértékben hisz a befektetési alapokban azért ő se feledje, hogy spekulatív ügyletek nélkül a részvényalapok sem működnének megfelelően! Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a spekuláns ül a legközelebb a tűzhöz, míg a befektető csak langyosodik, igaz, hogy kevesebb az esélye, hogy megég. Ha a spekuláns nem piszkálja a tüzet, a befektető lehet, még át sem melegedne.
Franky:
Teljesen igazad van – valóban kiválóan meg lehet élni tőzsdei spekulációkból: Akiket én láttam 4-5 évet áldoztak rá, hogy megtanulják, meg kb. 5-6 millió tandíjat…
Eszembe jutott egy sztori: Egy híres zongoraművész koncertet adott gazdagéknál és a háziasszony áradozott:
- Mindent megadnék, hogy így tudnék zongorázni!
- Ne haragudjon asszonyom, de nem mond igazat!
- ???
- Tíz évet az életéből napi 8-10 óra gyakorlással biztos nem adna…
No erről van szó, mint ahogy Zorán mondja:
Oly sok ember nehéz álmokat sző,
De a siker árát sokallja ő… (Gyémánt és arany)
Igen, jol fogalmaztal. Az en felszolalosam is arra iranyult, hogy a spekulans (hivatasos befekteto) es a valoban szerencsejatekos luzer fogalmat ne keverjuk ossze. Ez a tabortuzes kep tetszik…
folyt…21.-től:
ZZZZ!
A Nasdaq-al nincs semmi baj. Most épp kellően alulértékel.
2000ben eladni kellett, ha addig nem volt akkor nem is kellett venni…de tudod mielőtt megveszed informálódsz.
De, hogy miért nincs baj, ha még is megmaradt?
Egyik törvényszerűség: Egy index vissza fog menni /sőt meg is haladja/ azt a szintet, ahol már járt…mert a világ előre felé megy (a japán Nikkei majd 10 év után tért magához). A BUX is vissza fog menni 25ezer fölé, csak az a kérdés: Mikor, nem az, hogy visszamegy-e? A Nasdaq is vissza fog, de persze kisebb ütemben, mint pl a most divatos BRIC vagy alternativ energiák, csatlakozó/zott EU országok, luxus cikkek stb.
Andor!
viszont aki a rövidtávú tranzakciókat egy nagyobb egész project részeként csinálja az már inkább befektető, mivel konkrétan és pontosan tudja (nem ahogy esik úgy puffan), hogy mikorra, mit, mennyit stb. akar.
A rövidtávú hozamvadászat is jól felépített terv része kell legyen, mert csak úgy durr bele bumm módjára kevésbé érdemes. S az általam körvonalazott “spekunláns” nem így tesz, mert felelőtlenül, infók nélkül ad hoc jelleggel barkácsol csak a pénzével.
Tehát mégegyszer: aki CSAK rövidtávon operál az akár lottózhatna is
És itt jön elő ismét a Tóth Úr által is emlitett IDŐ!
Így nem feltétlenül csak és kizárólag szanaszét dobált hiperbiztos portfólióban csücsül. Lehet, hogy rövidtávon nem ugyanakkora kiugró csúcsokat él meg, de amit elér azt többször is kihozza a portfóliójából, míg “spekulánsom” esetén benne van a lenullázás is…sőt.
Ugye a cikk elején: 20-ból 19-nek sikerül is…
Ezért ne keverjük a 20 ból azt az 1 szerencsést, netalán tudatos profit (de akkor ő már inkább befektető) a másik 19 póruljárttal.
Illetve Tóth Úr 28 bejegyzésére reflektálva:
Nem csak a pap, a jó tanácsadó sirjára is felkerülhet a “tanulmányait befejezte” morbid idézet.
Mert ugye a “jó pap holtig tanul” …a jó tanácsadó is.
/nem olcsó a siker ára, de aki hajlandó megfizetni…:) /
Egyetertek a fuggetlen tanacsado szerepe ma a magyar penzugyi analfabetizmusban igen fontos es epuletes tevekenyseg. orulok, hogy te is kezded fejtegetni, hogy a jo spekulans mar befekteto..ezzel kezdtem en is.. a ket ember nem kulonbozo csak a spekos gyorsabban gondolkozik es cselekszik, de a gondolkozasuk ugyanaz. Tanulopenz itt is van, de ez nem feltetlenul jelenti a toke teljes elbukasat.
De..10 evig ulni valamiben ami egyszer majd jo lesz…az felelotlenseg. Ha a piac megvaltozik azt eszre kell venni es ez a tanacsado felelosege, hogy felhivja az ugyfel figyelmet, hogy valami nem jo, valtoztatni kell. A piacon azert lesz olcsobb a zoldseg, mert rohad….
Üdv. mindenkinek.
Nagy érdeklődéssel figyelem az oldalt és olvasom Toth András úr irományait,s hazudnék ha azt mondanám hogy nem vettem hasznát az itt olvasottaknak,mint sokan írták nekem is rengeteg sok gondolatom ha részben is de beigazolódott,s ez biztató hatású mint többekközött az is hogy nyugodtan higgadtan átgondóltan a befektetésekkel,persze én is kockáztattam már s volt profit is belőle,viszont bevallom volt hogy nem igazán úgy jöttek össze a dolgok ahogy számomra optimálisak lettek volna,kinek mi és hogy fekszik jobban,valaki szeret kockáztatni(és tud is mit) valaki viszont inkább hosszabb távra tervezi a nagyobb hozamot,ember függő is ez a dolog,gondolom én,de nagy tapasztalatom azért nincs benne szóval nem eszet osztok csak egyszerűen leírom a véleményemet.Izgalmas és tanúságos az oldal.
Tisztelettel Tibor.
Van itt egy kis félreértés André Kostolany-val kapcsolatban (azon kívül, ahogyan írják a nevét). Leginkább ajánlom a “Börsenseminar” című könyvének 67. oldalán található kérdés-feleletet: “Wie soll ein Spekulant sich also verhalten?” Röviden: rengeteg fantáziával folyamatosan a jövőről gondolkodni, évekre előre látni a társadalmi és piaci mozgásokat, hosszútávú befektetéseket eszközölni, és elégtételt nyerni a felállított elmélet helyességéből. Nem a pénz fontos, hanem hogy igaza legyen az embernek. Tehát befektető, de a saját pénzét fekteti be. Bővebbet a “Kostolanys beste Geldgeschichten” könyv “Der schönste Beruf der Welt” című bevezető fejezetében.
Egyszóval köze sincs a magyar “spekuláns”, mint szerencsejátékos szóhoz…
Tisztelt Dr. Tóth Úr!
Mindig csak a részvény, meg részvény
Kaphatnánk egy kis véleményt az abszolút hozamú alapokról is?
Nap mint nap azt hallom,hogy a befektetett pénzem kamatos kamatként halmozódik. Hogyan lehet ez, anikor a befektetési egységekért részvényeket vásárolnak, annak hozama van, annak az piaci értékét a mindenkori árfolam adja.Hogyan lehetséges a folyamatos befektetések esetében a kamatos kamat? Várom válaszát Tóth úr!
Kedves flamingó!
A kérdése nagyon tetszik nekem. Én is kiváncsian várom, hogy dr. Tóth András Úr hogyan fogja a kamatos kamat és a
hozam definicióját “szinkronba” hozni. Remélem nem fog kitérni a válasz alól!
Üdv.:Boglárka
Tisztelt Tóth úr!
Említette hogy nem mindegyik keleti alap tuti.
Nekem egy Winterthur-os Ázsiai alapba van a pénzem. Ezt mennyire tartja jónak?
Erről a decemberi hírlevélben írtam (az Uniqa ázsiaijával hasonlítottam össze). Rövid véleményem: elég jó. közel 35% hozam visszaesés után. És még mondja valaki nem lehet 12% felett hozni… Közép és hosszútávra remek. Rövid távon erősen hullámzó.
Legyen egy konkrét példa, jobb híján én magam.
Elhatározván magam a következőket tettem:
Regisztráltam egy befektetési jegyek forgalmazására szakosodott online áruházban.
Az áruház javaslata, hogy legalább 50.000 forint értékben fektessek be. Legyen hát 50.000, úgy alakult hogy van ennyim, még akkor is ha esetleg soha többé nem látom már.
Következő lépésem a megfelelő befektetési jegy/jegyek kiválasztása.
Kockázat, időtáv, kategória, terület, devizanem… Ezeket többféleképpen beállítva, a 144 jegy közül a legkülönbözőbb jegyeket dobja ki találtatként a rendszer.
Sokat sejtető grafikonokat is nézegethetek…
A következőt tettem:
Forintjaimat dollárra váltottam. Így az áruház által ajánlott 144 jegy közül 38 nekem megfelelő maradt.
Egy további kisebb befizetéssel dollárjaimat 350-re gyarapítottam, tehát a $ alapú jegyek közül azokat választottam ki, melyek közül ennyi pénzzel vehetek egyáltalán legalább egy darab jegyet. Így 21-re szűkült a választék.
Időközben egyre koncentráltabban vizsgálgattam a megjelenő grafikonokat is. Rájöttem arra, hogy a görbék puszta formája egymagában még vajmi keveset mutat, grafikononként változó árfolyam- és idő-osztás miatt lehetnek hasonló görbék, valódi értékük ennek ellenére nagyon is különbözhet.
Megpróbáltam minden görbét ugyanazon elv alapján szemlélni. Először is megpróbáltam láthatóan ritmikus jelenségeket találni, legfőképpen az emelkedők nyerték meg tetszésemet. Abban bízva hogy egy láthatóan ritmikusan hullámzó görbe hasonlót fog produkálni a jövőben is, fogtam és fejlegyeztem egy-egy tipikus hullám alsó és felső pontját, valamit a köztük eltelt időtartamot.
Pl. a „CREDIT SUISSE EF (LUX) GLOBAL RESOURCES B” esetében a 238.57 alsó pont, 271.5 felső pont és az 1 hónapos időtartam (2006. október) 13.6%-os hozamot számoltatott velem.
Vagy pl. az ESPA CASH DOLLAR USD”
120.38-ról
8 hónap alatt emelkedett (2006.06-tól 2007.02-ig)
124.5-re.
Különbség: 4.12
Különbség / idő: 0.515
Kezdeti árfolyam / egy hóra osztott különbséggel: 233.74
ebből a hozamot kiszámolva (100/233.74): 0.42 %
Elszomorítottak a %-ok, de aztán rájöttem, hogy ezek mind csupán 1 hónapra számolt hozamok. (Vagyis akárcsak az egyik évi 5%-ot ajánló megtakarításom, mely egy hónap után csupán 0.27%-ot gyarapodott. Ha bent hagytam volna, nyilván a kamatos-kamat elv alapján érte volna el az évi 5%-ot)
Ugyanezen elv alapján számolgattam a többi 19 befektetési jegy esetében, a tipikusnak tűnő emelkedéseiket felhasználva.
És arra a saját magam szubjektív következtetésére jutottam, hogy most (2007.április eleje táján)
„Credit Suisse Equity Fund Greater China B” jegyet veszek. Ezzel várok egészen kb. egy hónapig, majd kiszállva belőle „CREDIT SUISSE EF (LUX) GLOBAL RESOURCES B”-ra váltok egy kis időre.
A többit még nem tudom…
Nem tagadom, kezdő vagyok, s talán van egy-két szarvashiba a gondolatmenetemben. Mindenesetre, mintha csak Jancsi és Juliskaként szeretnék keresztülvergődni az erdő rengetegén. Benézek a sűrűbe, és kitalálok – magam elé képzelek egy járható útvonalat… Nemigen tehetek mást, mint rálépni az elképzelt ösvényre és elindulni. Egyelőre egyetlen megfelelő utat látok, de azt hiszem ez érthető. Bizonyára számtalan másik jó ösvény is létezik, melyekkel egy „Igazi Erdész” – pl. ön – nagyon is tisztában van. Ám ezek még láthatatlanok, ismeretlenek számomra…
Véleményére nagyon kíváncsi vagyok!
Tisztelettel: S.
[...] Sajnos ilyen nincs. Erről az alapkérdésről Miért? címen írtam egy részletes elemzést. Annak ellenére, hogy a probléma lényegében feloldhatatlan, vannak próbálkozások kompromisszumos megoldások kialakítására. [...]
20 emberből 19 veszteséges? Ez nem túl jó arány. Lefogadom addig nekik sem volt pénzügyi tanácsadójuk
A BUX már felment 25000 fölé irom egy régebbei blogosnak. Szeméy szerint én is tőzsdézem, de mielőtt elkezdtem elvégeztem a bankárképzőn egy komoly tanfolyamot.Utána kicsibe kezdtem, és mindig a hozadékkal növeltem a befektetést, tehát igazából nagyot nem tudtam volna bukni. De nyertem, mert szerencsém volt,volt megérzésem, igaz nő vagyok, de az orosz, és a koreai pénzügyi válság előtt is 1 héttel minden részvényemet eladtam, volt egy rossz megérzésem, semmi komoly elemzés, egyebek.Ezenkivül André Kosztolányi könyve számomra biblia. Ha valaki rövid távon játszik, lejtmenetnél ma szenvedjen 10 % minuszt, mint holnap 20, vagy 50-et. Nagyon sokan azért mentek tönkre, mert idóben nem szálltak ki a két válság idején, türelmük pedig nem volt várni. Kosztolányi 30-as években vásárolt orosz állami részvényei a 90-es években értékelődtek fel és egy csomó pénzt kapott.Ő mondta, mindig több lábon állni.Értékpapir mellett ingatlan, mükincs, vagy ékszer. Ezt a legkönnyebb vinni ha háború van.Szerencsém volt vele személyesen is találkoznom, természetesen véletlenül, 1998-ban még bejártunk a tőzsdére /Vörösmarti tér/ és ablakon keresztül láthattuk mi folyik a parketten, nagy élmény volt és érdekes. Interneten keresztül már elvesztette varázsát.A befektetési alapokhoz: elég sok alapot átnéztem, általában a bankok legalább 3 % kezelési költséget kérnek a bruttó összeg után, ez a brókercégeknél lehet 0,5-1 %. UNIT-linked biztositás-bekfektetés egy nagyon drága buli, kitanultam.Az első két év befizetései az ügynök jutaléka nagyrészben, ezért mondják, hogy az első két évben nem jó kivenni.Az alapkezelői százalék szintén nagyon magas.Ha az alapokban lévő részvények, vagy részvények árai csökkennek, akkor sem változtatnak portfóliót mert azt nagy tételben nem tudják, és nem is akarják megtenni.Ezért prefereálják a 10.éves futamidőt, mert akkor tudnak valamit felmutatni. De ha valaki kamatos kamatot visszaszámolná kiderülne, hogy alig több a nyereség az inflációnál. Olyan embereknek való ez akik saját maguktól nem takaritanának meg havonta egy összeget.Elgondolkodtató hogy a bankok, és biztositók nyeresége miért olyan hatalmas? Hát azért mert sok kis ember pénzén rengeteget keresnek, kihasználják tájékozatlanságukat.A brókereknek az az érdekük az ember minél többször eladjon vegyen. Ebből van az ő jutalékuk.Ha valamit tanácsolhatok, ha valaki tőzsdézni akar képezze magát és a saját ötleteit hajtassa végre a brókerrel, mert én ha az ő tanácsaikra hallgattam a magaméval szemben 805-ban én jártam rosszul.PL. 3 héttel ezelőtt eladatták velem az OTP részvényemet. De én vagyok a hibás, mert hallgattam rájuk.
Nem vagyok hozzáértő,csak gondolkodom.Azt írják,hogy hosszú távon szinte bitzos a részvény.Akkor tegyük fel:most vásárolok részvényeket/hogy mit azt most hagyjuk/.bennhagyom 12 évig.De akkor szükségem van a pénzre .Kiveszem,de az a bizonyos részvény,vagy részvényalap épp mélyponton van.Mert ugye előrelátni senki sem tud.Így megmondom őszintén elég nehéz értemezni a “hosszú távot”.Örülnék,ha a sok okos hozzászóló írna erről is valamit.Köszi
Mit jelent az, hogy biztos? Azt jelenti, hogy minden esetben a “biztos” befektetéseknél is jobban hoz. Az elmúlt 100 évben 12 éves távban a részvénybefektetések mindig jobban hoztak, mint a bankkamat vagy az államkötvények. Ez még a nagy gazdasági világválságra is vonatkozik! Az esetek döntő többségében sokkal jobbat hoztak, de ha még kibűvészkedi az ember a legeslegrosszabb esetet is, akkor is jobban jár. Még ha a végén éppen mélypont is van az árfolyam és az elején a legmagasabban kezdte.
Már elnézést,de ezt ugye nem mondja komolyan.Csak példaként/mondom nem vagyok szakember/ megnéztem az otp UBS-A részvényalap grafikonját.Igaz ez csak 8 évet ölel fel,de az Ön utolsó mondatát,tényszerűen cáfolja.Ön szerint tehát,ha most mondjuk MOL részvényt vennék,és 12 év mulva eladnám,akkor biztos jobban járok,mintha,mondjuk állampapír alapba teszem?Ezt nem mondhatja senki komolyan.Lehet,hogy 12 év múlva 15000ft lesz az árfolyama ,vagy nem?
Ezzel a “biztossal” én is vitatkoznék.
1999-ben vettem amerikai technológiai részvényeket.
A FT/USD árfolyam kb. 300 FT/USD volt.
Az 90 évek második felében ezek a részvények szárnyaltak. Sokan odarohantak és abba tették a pénzüket.
Nos, egy évvel később a lufi kipukkadt, és lassan de biztosan a technológiai részvények gödörbe estek.
Lassan ugyan kikászálodnak, de sajnos még mindig az akkori forintban számolt pénzemet nem kaphatom vissza (persze benne van a pakliban a jelenlegi 185 FT/USD is).
Ha az infláció alatti banki kamatot kaptam volna ezalatt az idő alatt, egy fokkal jobban jártam volna.
Szóval, semmi sem biztos.
De az is igaz, hogy nyerni csak kockáztatva lehet.
Sokan azt gondolják, hogy ha egy ország vagy egy iparág fejlődik, attól biztosan nyerni lehet 5-10 év távlatában.
Sokszor pont azért, mert túl sokan gondolják ezt, nem így történik.
Kérdem én, lett valami baja az Internetnek 1999 óta? Semmi az égvilágon. Egyre többen használják és egyre többen üzletelnek a segítségével. Mégis, a technológiai részvények többségében még nem érték utol az 1999-es önmagukat.
Attól, hogy Kína gazdasága, vagy akár India gazdasága évi kb. 10% növekszik 5-10 év távlatában tutti nyerő ilyen alapokba fektetni?
Üdv! Lehet hülyeséget mondok laikusként, de mintha tőzsdénél lenne olyan hogy valaki abból profitál ha egy árfolyam esik.
Létezik ilyen?
Szerintem tipikus befekteto soha nem nyer, ha a tozsde esik. Valamelyik garantalt befalap reklamjaban azzal nyomultak, ha az arfolyamok esnek, akkor is lehet nyereseg. Ez atveres.
Egy dolog lehetpl, ha valamilyen kolcsonszerzodes kereteben berbeveszel pl x OTP reszvenyt egy bizonyos ideig. (Kolcsonveszed, eladod, es miuatan jo nagyot esett visszavasarolod es visszaadod)
Spekulalni sok mindenre lehet, arra is, ha a reszvenyek esnek.
Soni: short-nak hívják ezt a típusú ügyletet, és valahogy úgy működik, hogy kölcsönveszel egy részvényt adott árfolyamon, és eladod, aztán reménykedsz, hogy a kölcsön lejártakor kevesebbért tudod visszavásárolni, tehát a különbözet a tied. De ezt sokkal részletesebben elolvashatod például a wikipedián, ha beírod keresőszónak a “short”-ot, és rákattintasz a megfelelő linkre. Ha gond az angol, akkor a googlin “short site:hu” a javasolt keresőkifejezés.
Kedves olvasok
Az eddig tapasztalataim:
Kikötes:nem lesz vilagválsag, közep rizikó
-Penzed kb33% ka legyen taralek vesz esetére.
-Csak a sajat penzeddet használd (kölcsönhöz rengeteg tapasztalat kell kb 8+év)
-Korekciok utan probalj vasarolni-(10%-25%)több reszletben es 3-6 honap mulva probald eladni.
-Figyeld az aktualis trendet
-Csak nagy cégeket preferálj pénzedtöl függöen 3+
-vagy adóz 100%osan vagy sehogy
-Legyenek szabályaid.Pl: Mekkora hozamot akarsz
es utána szálj ki! Szabályok nelkül csak szerencsejátékos vagy talán ez a legnagyobb különbseg a spekuláns és a szerencsejátékos között.
Bocsánat a helyesírási hibák miatt.
[...] sokszor megírtam, például a “Miért?” című tanulmányomban: olyan nem létezik, hogy egy alap nagyon jó hozamot hozzon és ezt [...]
hedvigeuland 2007. május 15.
hozzászólásához volna megjegyzésem. Három éve dolgozom biztosításí (pénzügyi) tanácsadóként és az utóbbi időben döntöttem úgy hogy főleg a befektetéses alapú unit linked termékek értékesítésével fogok foglalkozni, mivel a folyamatosan, meghatározott futamideig vállalt megtakarítás mellé eseti befizetések eszközölhetők, így egy biztonságos, rugalmas és megfelelő hozamot igérő befektetésre tesz szert az ügyfél. Nagy érdeklődéssel olvasok minden tanulmányt, hirlevelet és hozzászólást, mert a korrekt tájékoztatás végett szeretném a mások által már megtapasztalt dolgokat is felhasználni a munkám során. Ahogy nagyon helyesen fentebb már több esetben elhangzott ez egy olyan terület ahol az embernek holtig tanulni kell. Kezdő vagyok még ezen a területen, de szeretnék profivá válni!
Szóval a Hedvig hozzászólásában is nagyon sok hasznos dolgot találtam, viszont egy dolog felháborítot – és szót kell emelnem miatta – mikor azt írja, hogy az ügyfél által első két évben befizetett pénz az ügynök jutaléka. Ha ez így volna akkor mindenki biztosítási tanácsadónak menne! Az ilyen kijelentések miatt rossz a híre ennek a szakmánának! A magam részéről mindig maximális korrektséggel, a legfrissebb adatok alapján és az ügyfelek igényének megfelelően értékesítem a befektetéseket. Elég nehéz helyzetben vagyok, mert én nem teszek felelőtlen kijelentéseket a magas hozamra a jövőre nézve és ezzel nem kényszerítem az ügyfelet több százezer forintos éves díj vállalására csak azért, hogy nekem több legyen a jutalékom. Viszont naponta találkozom ilyen ügyfelekkel akiknek már a második éves díj befizetése is nehézséget okoz, pedig 20 évre válalltatták vele. De Ki- Kit választ! A legtöbb ügyfél szereti hallani a nagy igéreteket – és szerintem Te is így jártál. Az hogy a biztosítók által értékesített unit linked termékeknek 2 évig nincs maradék joga (ez csak a folyamatos díjra vonatkozik) az szerződésbe van foglalva és erről a szerződés létrejötte előtt beszélni kell. Az ügyfél vállalt egy futamidőt, a biztosító erre tervezte a költségeket, fektette be a pénzt és fizette ki az ügynökét. Ha az ügyfél 2 éven belül vissza kívánja vásárolni az szerződés szegésnek minősül. Az ügyfél elfelejtette megkérdezni az ügynökét(aki legtöbb esetben néhány hetet, hónapot tölt el ezen a területen és nem érdekli az ügyfél pénzének a jövőbeni sorsa, csak a jutalékra hajt)a szerződés létrejötte előtt, hogy erre mikor lesz módja.
Szóval a jutalék: egy 10 éves futamidejű évi 100 ezer forintos befizetés után az ügynöknek besorolástól függően min. 29 ezer HUF, max. 35 ezer HUF a jutaléka. Természetesen ha a futamidő hosszab a jutalék is annak arányában növekszik. További jutalék 3. évtől jár – amit speratív jutaléknak nevezünk – ez az ügyfél által befizetett éves díj (ebben az esetben 100 ezer forint) 2 azaz kettő %-a.
Meglehet találni a korrekt értékesítőket is, de ez tipikus magyar vonás, hogy szeretjük a nagyot mondó embereket és távolságtartással vagyunk a tisztességessel szemben, még akkor is ha a pénzünkről (jövőnkről) van szó.