Alapkritika 6. – AVIVA Generation Gold Portfólió
dr. Tóth András
Szeretem a jó filozófiájú alapokat. Mi a lényeg ilyenkor? Találni kell egy olyan szempontot, ami alapján válogathatunk a világ sokszázezer cégének részvényei közt úgy, hogy az eredmény hozzon átlag feletti eredményeket. Korábban több példát is láttunk erre: egy-egy országra, országcsoportra koncentráló alapokat, vagy a Vogue alapot, ami kiemelten a legjobban menő szektorokra koncentrál.
Az AVIVA Generation Gold alapja is (Amerikában ilyen szemérmesen írják körül az idős korosztályt – arany generáció) egészen extra filozófiájú: “Az alap azon vállalatok tőzsdei részvényeit vásárolja, amelyek a fejlett országok népességének elöregedésére, mint meghatározó demográfiai trendre építve kívánják árbevételüket és eredményüket várhatóan az átlagot meghaladó ütemben növelni közép- és hosszútávon. A fejlett országok lakosságának elöregedése jól előre jelezhető folyamat, amely számos társadalmi és gazdasági változással jár. Az idős generációk soha nem látott népes és tehetős csoportja új fogyasztási trendeket alapoz meg.”
Az alap filozófia valós – bármilyen hihetetlen ez számunkra. Igenis a nyugat-európai, amerikai és japán egyre nagyobb számú idős állampolgára gazdag. Ennek a mondatnak mind a két fele külön-külön is hosszú tanulmányokat igényelne. Az elöregedésről és általában a népesedéspolitika következő évtizedeiről, az ebből fakadó problémákról és lehetőségekről majd a jövőképek sorozatban írok, hiszen ez lesz a jövő legmeghatározóbb tényezője. Annak pedig, hogy ez a generáció gazdag, egyik meghatározó oka, hogy nekik már jó minőségű befektetések álltak rendelkezésükre az elmúlt 30-40 évben – és ráadásul ők meg is tanultak ezzel élni. Akkor ugye, nem kell magyaráznom, hogy a mi “arany generációnk” miért szegény… Nézzünk bele az alap összetételébe:
 A Generation Gold Portfólió összetétele |
Eleve az látszik, hogy az alap nagyon sokfelé fektet be: így nagyon stabil tud lenni. Másrészt az összetételen az is látszik, hogy elég komoly márkás cégek is vannak a portfólióban. Szemelgessünk egy párat a legnagyobb résztvevők listájából:
Coach, Inc. (USA) – luxus táskák.
Altria Group, Inc. (USA) – márkás élelmiszerek.
Toyota Motor (Japán) – a legmegbízhatóbbnak tartott autók.
Prudential Financial, Inc., Axa – biztosítók.
LVMH Moet Hennessy L.V. (Francia) – nem csak konyak, számtalan luxusmárka.
Time Warner (USA) – média: film és TV.
Merrill Lynch & Company, Inc. (USA) – pénzügyi tanácsadó.
Carnival (GB) – utazás luxushajókon.
Shire (USA) – gyógyszergyár.
Hmmm… Ha megnézem, nem egy átlag magyar nyugdíjas fogyasztási szokásain alapszik a lista. Igaz, nem is rólunk szól, hanem az amerikai, nyugat-európai és japán nyugdíjasokról. Már látom is az átlagnyugdíjas egy napját: hóna alá kapja luxustáskáját, beszáll az új Toyotájába, beugrik a pénzügyi tanácsadójához megbeszélni a befektetéseit, aztán elmegy konyakot és márkás élelmiszereket vásárolni, és befizet egy luxus hajóútra. Este benyom egy Time Warner DVD-t, beveszi a gyógyszereit, és utána nyugodtan alszik, mert biztosítva van. Hogy az Ön nagymamájának nem ez a tipikus napja? Ettől még kereshet rajta! Ugyanis ez az alap tényleg jó! Nézzük a grafikonját:
 A Generation Gold Portfólió árfolyama |
Erről az ábráról több minden is jól látszik. Egyrészt jól látható, hogy az alap filozófiája és nem mellékesen(!) az alap kezelője ott van a toppon: az alap konzekvensen referencia index felett hoz. Ez reménykeltő. Különösen szépen néz ki az elmúlt 5-6 év görbéje – ami nem is meglepő: sokak szerint csendben és minden fanfár nélkül 2002 táján új világkorszak kezdődött: a lapos Föld korszaka (…erről is kellene írnom a jövőképek sorozatban…)
Azért valamit meg kell mondanom: ettől az alaptól olyan teljesítményt ne várjon senki, mint a kínai, indiai alapoktól. Cserébe viszont olyan eszeveszett hullámvasútra sem kell számítani! Olyan alap ez, ami hosszútávon stabil, egyenletesen jó hozamot hoz. Nagyon jó lehet példaként hosszútávú portfólió stabil részeként.
Magyarországon kizárólag euró alapon érhető el, bő egy éve. Az elmúlt évben a hozama 12% volt euróban. Erre, nyilván, akik a távolkeleti alapokba fektettek, nem esnek hanyatt, de gondoljon arra: az euró bankbetétek kamata 2,5%… Ráadásul, egyelőre még az erős forint is a velünk van – ki tudja meddig…
Tisztelet,
Az eros forint sajnos az euro hozamok ellen van….
marmint forintban kifejezett eur hozamokat rontja az erosebb forint
az összes külföldi befektetés hozamát rontja.. erős huf a külföldi befektetőknek jó (magas kamattal párosítva a carry tradereknek meg már csodás)
András nyilván úgy érti, hogy amíg a forint erős, olcsón tudok eurót venni, azaz ideális a helyzet beszálláláshoz.
Én legalábbis így értelmeztem.
AVIVA valóban jó gondolat. Amcsik mégsem olyan hülyék, ahogy gondolják róluk
EU szerintem még sokáig mögöttük
) Bár remélem még
)
fog kullogni. Valóban egy bizonytalansági tényező, hogy vajon meddig lesz ennyire erős a forint. Ez jó alap a beszállásra, és ugyanakkor az utazásra
azért picit erősödik a HUF (kapjak már valamit külföldön is a pénzemért)
Amit látok az nagyon megnyerő mármint ez a befektetés, de hol tudom elérni?
Kedves Frick: Mi például ezzel (is) foglalkozunk…
Nekem is ilyen eu-s befektetésem van, tenyleg nagyon klassz. Csaba is jol ertette, most is erdemes ilyet elkezdeni, hogy ilyen olcso az euro.
De önök csak életbitosítás formájába foglalkoznak vele vagy bef. alapként is el lehet érni?
Ez csak életbiztosítás formában érhető el. A franc se szeret kamatadót fizetni…
Hogyan fektethetek be cégként ebbe az alapba?
No és termesztes személyként? Mekkora az az összeg amit már lehetséges és érdemes befektetni?
Hihihihi.
Az elmúlt évben 12% volt a hozam euróban.
Esettanulmány. Valakit tavaly dr. Tóth rábeszélt erre, mondjuk mikor kb egy év 275 ft. volt egy ojró. Tegyük fel, hogy 10.000 ojrót betett. 2.750.000 Ft értékben. Érjen most a befektetése 11.200 ojrót a hozammal növelve. Forintban mennyi is ez??? 11.200×245= 2.744.000 Hurrráááá!!! 6.000 Ft.-t sikerült bukni egy év alatt. A kép ennél sokkal rosszabb azonban, hiszen gondolom itt is levonják az 5% vételi jutalékot. tehát: 9.500 ojrónk kezdett hozamot termelni csak nyitásban, +12% x245=
2.606.800 Ft. HURRÁÁ!!!! sikerült egy év alatt elbuknunk 143.200 forintot!!!!!! Mennyi a hozamunk? MINUSZ 5,3 % egy év alatt!!!!!! GARTULÁLOK!!!!!!!!!!!!
Emberek! Toljátok bele a pénzetek!!!!!!!!!!!!!!! Ha a forint tovább erősödik még sokkal angyobbat is bukhattok!!!!!!
Megkegyelmezek Dr. Tóthnak ezért most nem számolok az EGYÉB levonásokkal!!!!!!!!
Persze jöhetnek a nagyon buta “okosok” azzal, hogy mégiscsak 10.640 ojró lett a 10.000 ből…
Nekik, a nagyon szellemi törpéknek:
Ha “emberünk” BANKBA rakja a pénzét, mondjuk 6%-ra, egy éves lekötött betétbe, és kiveszi akkor ma 11.897 ojrót vehet a pénzéből (2.750.000+ 6%/245)…. A különbség: csak
307.965 HUF.
HAJRÁ UL!!!!!!!!!
Mindenki elment megkötni úgy látom
Nos, én viszonylag újonc látogatója vagyok Tóth úr lapjának, ahol sok hasznos infora lát rá az ember, ehhez alapvetően gratulálni tudok csak, még akkor is ha a szerző ill. hozzászólók megjegyzéseivel nem mindig értek egyet, néha csak nagyokat nézek…
Mindenestre a “Befektető” hozzászóló megjegyzéseihez fűznék ezt-azt. Remélem Tóth úr kommentálja majd.
Euró alapú befektetéssel hosszú távon azoknak érdemes számolni, akinek ma és a jövőben is euróban ralizálódó jövedelme van. Így elkerüljük azt a “csapdát”, hogy egyik évben 275 HUF/EUR, a másikban 246 HUF/EUR-ért kelljen befektetnünk ugyanabba a devizába. Ha az EUR alapú jövedelmet szétosztjuk (tetszés szerint), hogy egy részét unit-linked-be hosszú távra(pl. AVIVA ), egy másik részét egy rövidebb és egy középtávon (céljainknak megfelelően) kezelt euró befektetési alap(ok)ba helyezzük el.
Így tudunk játszani a forint árfolyameséséből származó nyereséggel + a közép távon kezelt alapokból jobban tudunk gazdálkodni a hosszabb (U.L.) és a rövid távú elképzeléseink felé, ahogy az életkörülményeink szükségessé teszik.
Hozzáteszem: ez csak akkor működik, ha bevételeink (legalább egy része) euróban (ojróban, a kedves “Befektető” kedvéért)
jelenik meg!!!
Ha arra apellálunk, hogy forint bevételeinket nem spekulációs céllal hosszabb távon euróba fektessük, méghozzá nagy összegben, senkinek nem javaslom (főleg ha ezzel éves fizetési kötelelezettség (pl. UL. rendszeres díj)kapcsolódik.
Tehát a Generation Gold nem rossz, csak nem jó mindenkinek.
Még egy megjegyzés, illetve kérdés a szerző, tehát Tóth Úr felé.. Az Aviva termékkínálatában a választható (euró)alapok közül mit tenne bele és milyen arányban, ha ma indítaná el azt a bizonyos euró alapú konstrukciót?
Kedves András, “A franc se szeret kamatadót fizetni…”
Mi? Hoty?
A kiegészítő számlák után tudomásom szerint bizony kell kamatadót fizetni (Bár csak akkor, ha a felvett összeg nagyobb, mint az eddigi összes befizetés a kieg. számlára), márpedig az egyik lényege épp hogy itt van pl egy Avivás életbiztosításnak. Mármint, hogy egy jó befektetési lehetőség, ami könnyen mobilizálható és viszonylag magas hozamokat remélhetek belőle.
Vagy tévedek?
Hol lehet itt kamatadót megkerülni, ha csak a kiegészítő számlát nézem?
elemző: Kérjen időpontot. Ez nem egyenruha, itt nagyon sok függ az egyéni igényektől.
András: A végén minden adómentes. A “kiegészítő számla” is. Alapvetően UL-t nem rövidtávra, hanem hosszútávú tőkefelépítésre indítunk.
Kedves András!
Érdeklődéssel olvastam tanácsait. Mivel éppen egy fontos lépés előtt állunk, kikérném véleményét. Eladtuk lakásunkat és Budapest környéki családi házat szándékozunk vásárolni. Januárban születik meg 3. gyerekünk. Férjem közalkalmazott én gyesen vagyok. Megtakarításaink így szűkösek, de azért törekszünk arra, hogy legyenek. 35 és 33 évesek vagyunk. Mit javasol, hogyan tudnánk egy kicsit megnyugtatóan stabilizálni pénzügyi helyzetünket? Szép nyelven szólva milyen portfóliót javasol nekünk?
Köszönettel:
BBea
Én tavaly februárban vásároltam 1,15-ön. Hol van a 12%-os hozam?