Ügyfeleink 2. – Vállalkozók
dr. Tóth András
Az ügyfeleink alapproblémáit taglaló sorozatomban, itt, ennél a résznél súlyos elfogódottságot kell bejelentenem. Ugyanis, egészen „nyugdíjba vonulásomig”, tizenöt éven keresztül vállalkozásokat vezettem.
A vállalkozókkal szemben nagyon sokféle a társadalmi hozzáállás: van, aki szerint ingyenélő kizsákmányolók. Hmmm… Kíváncsi lennék egy olyan munkahelyre, ahol annyit várnak a beosztottaktól, mint amennyit egy átlag vállalkozó magától. Mások irigylik őket a sok pénzért. Viszont azt nem látják, hogy a vállalkozók egy jelentős része megy csődbe évről-évre és ők gyakran az egész magánvagyonukat is elvesztik.
Szubjektíven megközelítve – nagyon sok vállalkozóval tárgyalva – azt látom, hogy a vállalkozók élete szorosan összefonódik a vállalkozásukkal. Úgy beszélnek róla, mintha csak kedvenc gyermekük lenne. Lelkesednek, dicsekszenek teljesítményével, mintha csak a gyerekük matek- vagy tornaversenyen elért sikeréről mesélnének. Csak az a baj, hogy a vállalkozás nem gyerek. Barátom szerint a kutyatartásban az a legszomorúbb, hogy mivel a kutyák rövid életűek, az ember 4-5 kedvenc kutyáját is eltemetheti haláláig. És ez gyakran így van a vállalkozásokkal is.
Mik a vállalkozókat alapvetően érdeklő pénzügyi problémák? Saját statisztikám alapján a slágerlistás három kérdés:
1. A vállalkozásban átmenetileg felszabaduló pénz hogyan kamatoztatható a legjobban?
2. Hogyan vehetünk ki pénzt kis költséggel a vállalkozásból?
3. Hogyan hozhatunk létre olyan tartalékalapot a cégből már kivett pénzből, ami biztonságos és jó hozamokkal felépíthet egy olyan tőkét, amiből szükség esetén megélhet – vagy elindíthat egy új vállalkozást, ha az eredeti cége becsődöl.
Az első kérdés jól kezelhető – a probléma csak akkor van, ha rövid távon akarunk jó hozamokat, nagy biztonsággal. Ez ugyanis nem lehetséges. Erről már tövig koptattam a klaviatúrát, így itt és most nem írok. Hál’istennek a vállalkozók, ha kicsit is sikeresek, nagyon jól megtanulják kezelni a kockázatokat – így pontosan értik mit és mennyit reszkíroznak és miért.
A második kérdésre – hogyan vegyünk ki pénzt a cégből – férfiasan bevallom, nincs igazából jó válaszunk. A magyar gazdaság és adórendszer sajnálatosan és történelmileg úgy épült fel, hogy, ha holnaptól mindenki kizárólag a törvények szerint járna el, komplett iparágak mennének egy pillanat alatt csődbe. Én például el sem tudom képzelni, hogy Magyarországon van olyan étterem, vendéglő, amelyik képes lenne úgy működni, hogy minden pénzügyi és más előírást betart. Minden vállalkozás típusnak megvannak a maguk trükkjei – és ezt játssza mindenki. És ne gondolják, hogy csak a magyar kisvállalkozók trükköznek! A múltkor hosszasan mesélt az egyik iparágában világelső multi magyarországi vezetője nekem arról, mi minden csalafintaságot alkalmaznak adóelkerülés céljából. Állítom, a legrafináltabb piacozó hamiscédé-árus is belepirulna! Ezt én nagyon szomorúnak tartom, de ennek történelmi okai vannak, de — legalábbis még jó ideig — nem látok reális esélyt a változásra ezen a téren. (Hogy én milyen árnyaltan tudok fogalmazni!)
A harmadik kérdésre (tartalékalap képzése – amiről már külön cikket is írtam, nem pont ezzel a szolíd címmel…), szóval erre nagyon jó válaszaink vannak. Sajnos ezen a vállalkozók gyakran csak olyan kontextusban szoktak erről ábrándozni, hogy de jó lett volna…
Mint Kóka János korábban kifejtette: a magyarok pénzügyi analfabéták; sajnos ez a vállalkozói rétegre is gyakran igaz… Pénzügyileg a magyar cégtulajdonosok egy jó része olyan kockázatokba megy bele, amihez képest egy kamikaze pilóta betegeskedően óvatoskodó… Végül is arra jutottunk, hogy összerakunk egy három pontos pénzügyi minimál programot, vállalkozók részére.
1.: Legyen hat havi tartalék bankban, vagy azonnal elérhető formában! Nem hiszem, hogy abszurd követelmény, mégis eddigi felméréseim szerint kevesebb mint 10%-a rendelkezik a vállalkozóknak ilyen gyorstartalékokkal. Az elmúlt évben három olyan vállalkozóval is tárgyaltam, akiknek egymilliárd forint feletti vagyona volt, mégis a pénztárcájában, és a magán-bankszámláján nem volt pár tízezer forint sem. Most erre mit mondjak? Tankoláskor valamelyik ingatlanának negyed négyzetméterével fog fizetni?
2.: Magán- és céges vagyonában minden legyen biztosítva a valós (!) értékén. Azt hiszem, ez megint nem egy abszurd elvárás, mégis, biztosítási szakember kollégáim hosszasan mesélhetnének, mi minden úszott már el ilyen apróságokon.
3.: Mennyiből tud megélni ön, mint vállalkozó a családjával egy hónapban? (Ezt a kérdést imádom: Mindent hallottam már….) A cél egy olyan passzív biztonsági tőkét felépíteni, aminek a hozamai ezt hónapról hónapra kitermelik!. Ez nem olyan nehéz, mint legtöbben gondolnák: egy jól futó vállalkozásból pár év alatt gond nélkül kihozható.
Ez az alap – aztán innen lehet továbbmenni. Szakmai működésem alatt 2, azaz kettő olyan cégtulajdonossal találkoztam aki a fenti három pontot megvalósította. Erről az a vicc jut az eszembe, amikor két cipőügynököt kiküldenek Afrikába piacfelmérésre. Az egyik visszaírja: Reménytelen, itt mindenki mezítláb jár. A másik azt írja: Fantasztikus a lehetőség – itt még mindenki mezítláb jár! Én optimista vagyok…
BBravó András!
Az ilyen cikkek miatt olvasgatom a honlapját. Valóban szükség lenne szemléletváltásra és nemcsak a vállalkozóknak!
Ha megnézünk egy bevásárló központot, hipermarketet, azt láthatjuk, hogy van az embereknek pénze bőven. Az persze más kérdés, hogy mire költik azt.
Abban Önnek teljesen igaza van, hogy az emberek nem megfelelően gondolkodnak, amikor a pénzügyeikről van szó, ezt már sokszor le is írta. De tényleg csak ők a hibásak?
Arra gondolok, hogy a bevásárló kosarakban (persze, ha elfér bennük) rengeteg felesleges, értékét csak a pénztárig tartó holmit láthatunk.
Miért vesznek olyan dolgokat az emberek, amikről nemrég még semmit sem tudtak, és nagy valószínűséggel meglennének nélkülük, ahogy azelőtt is. Valóban olyan nagy a különbség a legújabb tv, mobiltelefon stb. és a fél évvel ezelőtti verziójú társaik között, hogy ezért még hitelt is felvesznek az emberek?
Valószínű, hogy nem. De mégis megveszik őket.
És persze a pénzügyi termékekről (kivétel persze a hitel, legalább is fogjuk rá) szinte semmit sem tudnak.
A nagy különbség a plazma tv és a pénzügyi befektetési termékek között az, hogy a plazma tv-ről lépten-nyomon hall, lát az ember valamit. Röviden: rengeteget reklámozzák.
A pénzügyi társaságok azonban szinte nem is hallatnak magukról, a termékeikről nem is beszélve (pl.: azelőtt nem is ismertem a több száz éves múltra visszatekintő AVIVÁt, csak az Ön írásai nyomán kerestem fel a honlapjukat). Vajon a SONY van ilyen régi cég?
Hogy őszinte legyek, nem értem, hogy miért nem reklámozzák magukat és termékeiket a pénzügyi befektető társaságok. Pedig ők is termékeket árulnak, igaz, nem plazma tv-t.
Egy három betűs holland társaság időnként szokta magát reklámozni, de szerintem helytelenül. Mit reklámoznak? Semmit. Képeket mutogatnak, idéznek néhány nagy ívű gondolatot, aztán kész. Ez nem reklám, legalább is nem éri el a célját. Egy átlag embernek semmit sem mondanak (még a híres festők képeit sem biztos, hogy felismerik).
Gondolom, a válasz erre az, hogy túl kevés a reklámidő, ahhoz, hogy egy bonyolult dolgot elmagyarázzanak.
És a plazma tv-sek? A plazma tv sem egy egyszerű dolog! A reklámjai mégsem mérnököknek szólnak. Nem azt mutogatják, hogy milyen bonyolult technológiai folyamatokon megy keresztül a termék. Ez egy komoly marketing munka, ami a pénzügyi termékeknél teljesen hiányzik, illetve rossz.
Számtalan pszichológiai kísérlet igazolja azt, hogy minél többet hallunk egy dologról, annál inkább szükségét érezzük, hogy megismerjük, és ha számunkra jó, meg is szerezzük.
Az értetlenségemet még tovább fokozza, hogy hatalmas pénzzel rendelkező, és rengeteg potenciális ügyfelet klientúrájából mégis kihagyó cégről van szó.
Lehet, hogy én vagyok naiv, de szerintem a világ egyszerűen ilyen. Az emberek azt eszik, azt nézik, azt olvassák, amiről azt hiszik, hogy sokat tudnak.
Látszólag. Inkább, amiről sokat hallanak…
Kedves maveryck!!
A reklámozással nem értek teljesen egyet, mégpedig azzal, hogy ezek a pénzügyi cégek nem reklámozzák magukat. A válaszom: DE
De nevet nem akarok mondani, de nagyságrendileg ugyis tudja mindenki melyikről van szó
Kedves Recluse!!
A cég neve kevés, a SONY is inkább a termékeit mutatja be.
A hiteleket kellően reklámozzák. Valami hasonlót kellene temnni a befektetési termékeknél is.
Ezez azért annál bonyolultabb megoldások mintsem fél perc alatt elhadarjanak roluk vmit. Sajnos a hitelt reklámozás nélkül is viszik mint a cukrot, a magyarok imádnak előre élni csak aztán jön a hátra
A reklámoknak csupán az lenne a szerepe, hogy felkeltsék az ember érdeklődését. Hogy a pénzt nem csak bankbetétben meg a párna alatt lehet elhelyezni.
A kockázatok és mellékhatások érdekében pedig szakemberhez kell fordulni.
Sok ember nem hogy konkrét terméket nem ismer, azt se tudja, hogy mi az a befektetési alap.
igy van, és ezt szerintem nem is a reklámból fogja megtudni
“nem is a reklámból fogja megtudni”
Mivel nincs olyen reklám, amely felkelthetné a figyelmét vagy legalább elültethetné a bogarat a fülébe. Ide akar kilyukadni maveryck.
Nem állítom hogy sok értelme lenne, de ha a reklámot néhányszor látó emberek csak 1%-a eljut a valamilyen konstrukcióban testet öltő befektetésig, öngondoskodásig, már megérné.
A reklám tartalma, hogy miként prezentálják a mondanivalót fél percben, legyen a marketingesek dolga. Ott van pl. a Hild reklám - ami szerintem nem egy jó reklám -, egy szó sem esik a szolgáltatásról (pontosabban annak technikai megvalósításáról). De a jó marketing alaptétele kiválóan megjelenik: felveti a problémát, sugallja hogy van megoldás és vagy 15 alkalommal elmondják, hogy a Hilddel minden tök jó (ergo az a megoldás). Bár magáról a szolgáltatásról lényegében egy szó sincs benne, de akit érint(het), nyilván felkaphatja rá a fejét, hogy miről beszélnek ezek?
Maveryck postjában jelezett pénzügyi szolgáltatók esetében ilyenre esély sincs.
A Brokernet és a Pioneer reklámját már mintha láttam volna, de azok image-reklámok, amelyek perpill feleslegesek, mert a célközönségnek fingja sincs arról, hogy mit lát/hall :). Az image-reklám nem figyelemfelkeltésre való. A másik véglet a homokozó gyerekek a fedezetlen határidős call opcióval (Equitas). Borzalmas
Vonatkoztass el a reklámízű reklám szótól. Legyen inkább tömegtájékozatás:)
Ha azt mondom Generali, Allianz, Aegon, akkor mindenki tudja, hogy biztosítóról van szó. Azt már csak a szakemberek tudják, hogy ezeknek a biztosítóknak milyen termékeik vannak. Mondjuk fejből én sem tudnám felsorolni a több mint 300 terméket amivel külön külön is rendelkeznek ezek a cégek meg a többiek. A reklámnak sok formája van, és vannak olyan reklámok amik nem a konkrét terméket, hanem magát a cég nevét viszik be a köztudatba. Egy életpálya tervezésről, hosszútávu megtakarításról, befektetési lehetőségek tucatjáról nehéz 2-3 percben értelmes valamit összehozni, hiszen egy tanácsadói beszélgetés is legalább 1 óra, ha nem több. Annak hogy egy cég reklámozza a nevét rádióban, TV-ben, óriásplakáton, stb., annak az az értelme, hogy ha felkeresnek valakit, akkor az illetőnek már legalább beugorjon, hogy erről már hallottam valamit.
Üdítőitalt, TV-t, mobiltelefont, stb., reklámozni sokkal könnyebb mint azt, hogy 20-30 éven keresztül takarékoskodj és eközben lehetőleg jól is fektes be, és majd milyen jó lesz neked 20-30 év múlva. Talán csak egy 50 részes szappanopera keretében lehetne megvalósítani.
Nem csak a vállalkozók nem szeretnek valós értékre biztosítani, hanem bizony a magánemberek sem. Ha egy vállalkozó mindent rendesen, valós értéken biztosít, akkor bizonyos vagyok benne, hogy előbb vagy utóbb bekövetkezik valamilyen biztosítási esemény.
Magánembereknél mikor biztosítást kötnek, első és legfontosabb szempont az olcsóság és csak azután jön minden más.
A hat havi tartalék azért nincsen sok vállalkozónak, mert nagyon sokan kényszervállalkozók, és az adó, TB, stb., befizetése után megmaradt pénz a hónap végéig elég. Persze ez csak egy részükre vonatkozik.
Sziasztok!
Virtuális magyar vállalkozónk éves árbevétele 6 millió Ft
ebben az évben. Nem evás. Jól keresett?
Nézzük meg.
Mivel félős ember ezért a dupla minimálbér tavalyi szintjét fizeti, mint bt tulajdonos. Így a havi járuléka 85 700 Ft magánnyugdíjpénztárral együtt. Nettó 79 000 Ft a munkabére.
Az éves szinten 1 976 400 Ft bérköltség.
Tegyük fel, hogy más költsége nem volt.
Akkor a társasági adóalapja: 4 023 600 Ft
Adók:
Társasági adó 16+4% = 804 720 Ft
EHo 4 % = 160 944 Ft
Osztalékadó Osztalékalap*30%= 3 218 880 *0,25= 289699 Ft
Osztalékadó II: Osztalékalap-30%*0,35=788 625 Ft
Adózás után marad 1 979 612 Ft
AZ ÉVES BEVÉTEL 32,9% AZAZ HAVI 165 000 Ft a havi 500 000 Ft-ból!!!!!
Jövőre már az EHO 14 % lesz, tehát romlik a helyzet.
Ezek az adatok ellenőrzöttek, tehát tények
Üdv
G.
Sziasztok!
Lehet, hogy kicsit zavaros lett amit írtam, ezért részletezem:
Ma Magyarországon egy nem EVA alany cég /Bt,Kft, Rt/ a bevételéből levonja az összes elszámolható költségeit. Ezután ami marad, az az adózás előtti eredmény
Ezt előszőr a társasági adó terheli.
Az idei évben ez 16+4 % Ezt követően a maradék pénz a társaság adózott eredménye. Itt két választás van: 1. Eredménytartalékba kerül, és a cég bankszámláján pihen.
2. A tulajdonosok fel akarják venni a nyereséget.Ekkor osztalékadót kell fizetni, valamint eü.hozzájárulást.
Osztalék 2 féle van 25 és 35 százalékos. A kedvező 25 százalékost az elért eredmény 30%-ra alkalmazhatjuk.
A maradékot 35/% adó terheli. Ezenkívűl az egész után eho fozetendő.
Nézzük 100 Ft ra vetítve:
Adóalap: 100 Ft Társasági adó= 100*0.2= 20 Ft
Adózott eredmény: 80 Ft
Fizetendő Eho: 3,2 Ft
Fizetendő 25%-os adó: 80*0,3=24*0,25= 6 Ft
Fizetendő 35% adó:80-24=56*0,35=19,6 Ft
Adó összesen:45,6 Ft
Eho: 3,2Ft
Összes levonás:48,8 Ft
Tehát miután az állam levonja a bérek utáni járulékokat és adókat, ezután még elvinné az eredmény 49%-át.
No ezért nem fizetnek adót a cégek
G.
Szerintem a “lelki béke” így néz ki: 1. 500.000 kp. 2. Bankkártyán azonnal hozzáférhetően 2,5 milla. 3. Max két nnapos hozzáféréssel 25 milla bef alapokban. 4. 125 milla részvényekben. 5. 125 milla ingatlan. 6. 125 milla műtárgy.
a reklám témához: szerintem pl az Uniqa tv-reklámja elég jó ebből a szemszögből..
Befekteto!
Honnan veszed ezeket a szamokat?
Udv: Beketlen Lelku
Kedves Ördög.
Szerintem valahol ezek az arányok az ideálisak. A műtárgy nem kötelező persze. Az ingatlan azért annyi amennyi, mert szerintem az ember legalább lakjon olyan szintű ingatlanban, mint amennyi mondjuk a részvénye. Egyszer élünk:-D
Üdv. Befektető
A lelki békét illetőleg az 1-2-3.-at értem - az a rövid távú tartalék. Nekem a 125 millió részvény kb. havi 800e Ft jövedelemnek felel meg, leszarási pénzként. Jól értem a 125 milliós ingatlanban te akarsz lakni? Ennyiből? Kicsit fenn az ernyő… A műtárgyhoz nagyon kell érteni. Jó szakértőd van? Szerinted mennyibe fog kerülni egy 125 milliós műtárgy gyüjtemény teljeskörű biztosítása havonta? Egy Ilyen portfóliót csak egy nagyon-nagyon sikeres és stabil vállalkozással rendelkezőnél tartom - ha nem is jónak, de elfogadhatónak.
Kedves Tóth Úr!
A “SORS” úgy hozta, hogy a jelenlegi portfólióm majdnem ilyen. A 125 milla körüli ingatlanérték az 3 db.-t jelent. Műtárgy. Vett már véletlenül szó szerint nevetséges aprópénzért valamit amiről aztán kiderült? na látja. Biztosítás nuku. Bankpince, bankszéf 1000 HUF/hó költséggel.
T. Befektető
Az 1., 2., 3., pont elmegy, erre tényleg törekedni kell(ene). Egyébként nem kell annyi az élethez mint írod. Nem kell lottó ötös - nem is lehetne -, de még a négyszáz milla is túl sok. Szerintem a tizedével már negyven-ötvennel is teljesen független vagy. Különben a Tóth Úr tanulmányaiban is legfeljebb 60-ig olvashatsz erről. Ha meg több van, jobb hallgatni róla.
Egyébként én is ismerek olyan embereket akik autós nepperként kezdték és mostmár három használtautó telepük is van.
Üdv.
Azért ezzel nem egészen értek egyet - gondozok egypár többszázmilliós portfóliót is és nem nagyon szoktak panaszkodni, hogy sok ez… Hidd el, becsületesen is lehet ekkora összegeket szerezni! (Azért azt nem állítom nem kell hozzá némi szerencse - de mint tudjuk, a szerencse a felkészültség és az alkalom találkozása.)
Kedves András!
Erről az utolsó hozzászólásodról egy vicc jut eszembe. Amikor a 70 éves bácsi elmegy az orvoshoz és elrebegi: a szomszédom a szintén hetven éves Pista azt mondja, hogy neki még megy-megyeget.
Mire az orvos: Hát mondja Józsi bá’ maga is.
Üdvözletem
Csoltim.
Annyiban igazad van, hogy Nálunk is a túlnyomó többségre igaz az:
“Csak az első tíz/száz milkámról ne kérdezzenek!”
Illetve a szerencséseknek már elévült:-D
Hello Befektető!
Ha így érzed, akkor meg tényleg jobb hallgatni róla.
Egyébként meg én sem értem, miért támadtál olyan láma módra Tóth úrra –( UL befektetések 5. rész, 84., 85., 132., 133. beszólások), - akinek csak vendégei vagyunk mindannyian a blogján. Ha így el vagy eresztve, akár neki is adhatnád azt a tízmilliót (egészen biztosan nem tartana rá igényt, nem kell válaszolni rá), nemhogy lebeszélj másokat az UL befektetésről. Ez utóbbin azért elgondolkodhatnál, hogy leszarási pénzként befektess hosszú távra 10 millát, hátha jól jön egyszer még. Nem fut mindig egyformán szerencsésen a szekér.
Részemről fátylat az egész történetre.
Üdvözlettel
csoltim!
1. Nem magamról írtam fent, én természetesen hófehéren szereztem amim van.
2. Tóth Úr nem független befektetési tanácsadó, hanem a biztosítók “zsoldján” magát ugyanakkro függetlennek mutató ügynők. Nem tudom miért kell ezt titkolni, ezt többen is észrevételezték abban a blogban.
3. Azt “beszélek le” és arról akit akarok. Majd ha Tótt Úrnak nem tetszik moderál. (Becsülöm benne, hogy nem)
4. A portfólióm kb úgy néz ki, mint amit 11. alatt írtam, igaz az OTP száguldásának következtében a részvényeim már “kicsit” többet érnek:-DDDD Kösz azért az aggódásodat a leszarási pénzemért.
csoltim!
Egyébként a neten magukat hírdető “független” pénzügyi tanácsadók többsége ilyen. Az “ügyetlenebbeknek” már a honlapjáról kiderül, hogy az UL az “Isten”. Ha elmészz hozzájuk akkor meg az is kierül, hogy kinek/kiknek az UL -je aztán a “non plus ultra”.
Tóth úr adja elő még legjobban ezt a műfajt, de nála is kibújik persze a szög a zsákból:-D
Gondolj bele. Az igazi nagyoknál - akik tényleg függetlenek - százszámra, vagy ezrével dolgoznak elemzők. Pár/tucat fős tanácsadó cégecskéktől mi mást várhatnánk? Leszerződnek néhány egy/kettő/három nagy biztosítóval és árulják a cuccost.
HANGSÚLYOZOM: Nincs ezzel baj, DE akkor ne nevezzék magukat “függetlennek.
Valódi előny az UL.-nél nincs, viszont van iszonyú 10 év “röghöz” kötés. Adókedvezmény? kac kac. évi 100.000 HUF ÖSSZESEN minden mással együtt! Komolyabb évi befektetési összegnél, ennek az évi hozamemelő hatása már jelentéktelen. A kamatadót pedig szerintem a mindenféle díjak, költségek és az egyéb hátrányok sokszorosan ellensúlyozzák. Arról nem is beszélve, hogy ingatag politikai állpotainkat ismerve vajon biztos vagy benne, hogy 3 év múlva mondjuk nem újra “0″ kulcsa leszz kamatadónak?
ps.:
Az adókedvezményak “jövője” pedig borítékolható.
Annyira, de annyira szeretném, ha te is nyitnál egy pénzügyi tanácsadó oldalt és osztanád az észt, hiszen a vak is látja hogy gazdagabb és okosabb vagy mint én.
Akkor aztán én is írhatnék mindenféle marhaságot a te fórumodba…
Megsértődtünk? Személyeskedünk?
Elevenünkbe talált a fenti szöveg?
Nincs talán szerződésecskénk pár biztosítóval??:-DDDDDDDDDDDD
Lehet még nagyobb lenne a bizalom + forgalom az eccerű lelkek körében, ha a cégtáblán (+ itt a honlapon) rajta lenne: X, Y, Z, Biztosító szerződött ügynöke:-DDDDDDDDDDD
Lehet ki kéne próbálni?
Jah. Az Un cikkben a 10 misi befektetésénél “tévedés” (kac kac kac ) van. Még 9 % netto hozammal számolva is 10 év után 23.673.000 Ft van, 20 év múlva pedig 56.044.000 HUF. van a “pucérból”… no comment.
Persze az az évi egyszeri átrendezésnek az alapok nagy részénél SOHASEMVOLT 5% költségével nem számoltam.
Én még mindíg 500 HUF egyszeri maximum díjért rendezgetem át néha évente többször a pucér alapokból álló portfóliómat. Ennyire alacsony hozamnál persze évente egyszer sem kell.
Tucatnyi olyan alap van ami a teljes - akár 5 éves - fennállása óta 20 % felett hozott mindenfée ügyletelés nélkül.
Nyah itt vannak az utóbbi két év listavezetői:-DDD
NINI!!! Mit látnak szemeim???? Ki kér 5% jutalákot EGYEDÜL??? NA KI??? HÁT AZ AEGON ALAPJA:-DDDDDDDDD
http://www.privatbankar.hu/html/bef/5021.php
Pioneer Közép-Európai Részvény Részvénytúlsúlyos alap közép-kelet európai, HUF 38.02% 76.04%
Pioneer Részvény Részvénytúlsúlyos alap hazai, HUF 35.96% 71.92%
AEGON Belföldi Részvény Részvénytúlsúlyos alap hazai, HUF 35% 70%
Concorde Részvény Részvénytúlsúlyos alap hazai 32.85% 65.7%
K&H Ingatlanpiaci Alap Részvénytúlsúlyos alap globális, ingatlanpiaci 27.91% 55.82%
OTP Quality Részvény Részvénytúlsúlyos alap európai, közép-kelet európai 27.41% 54.82%
CIB Részvény Részvénytúlsúlyos alap közép-kelet európai 26.91% 53.82%
K&H Részvény Részvénytúlsúlyos alap hazai, HUF 26% 52%
Raiffeisen Részvény Részvénytúlsúlyos alap hazai, HUF 25.97% 51.94%
CIB Indexkövetö Részvény Tiszta részvényalap hazai, HUF 24.75% 49.5%
ps.
Ezek a magyar termékek.
Kedves “Befektető”!
Nem értem hogy miért ír olyanokat amivel láthatóan nincs tisztában! A független pénzügyi tanácsadásra visszatérve: tudja ön hogy a Dr. Tóth András melyik céget is képviseli a piacon? Mert ha tudná nem hiszem hogy ilyeneket írna! Kivételesen tényleg az egyik olyan cég itthon aki a legtöbb pénzintézettel van kapcsolatban és ha jók az információim 4000 fős cégről van szó!!!! Tehát akkor ön szerint melyik kategóriába esik? Pár/tucat fős tanácsadó cégecske vagy akiknél százszámra dolgoznak az elemzők?-öntől idéztem!
Üdvözlettel!
Te jó ég! Még a végén olyan lesz az egész, mint a megyei harmadosztályban, ahol a meccs után a két tábor szurkolói közt menetrendszerűen kitör a bunyó!
Megírom a véleményem az ingatlanbefektetésekről: nekem esik az egész ingatlanos szakma. Megírom a véleményem a biztosítókról – nekem esik a teljes biztosítói szakma. Megírom a véleményem a bankokról – na ők csak üzengetnek… Mondta is az édesanyám – fiam, nem tudsz megmaradni a fenekeden. Ahol kinyitod a szádat, ott mindig kitör a balhé… De hát csak nem bírok a véremmel. (Most gondolkodom, kivel nem vesztem még össze…)
Igazából a következőről van szó. Dr. Thomas J. Stanley egy zseniális figura – a milliomosok szociológiájával foglalkozik. (Vannak extrém szakmák.) Magyarul is megjelent könyvében a „Milliomos agy”-ban ír le egy remek sztorit. Az egyik riportalanya mondja el számomra a kulcs történetet. Versenyhorgász volt és a barátja – szintén versenyhorgász – nagyon hitt egyfajta csaliban, ő viszont nem. Elmentek együtt horgászni és a barátja rábeszélte, hogy ő is használja ugyan azt a csalit. Ugyan olyan felszereléssel, ugyan ott horgásztak és a barátja mégis négyszer annyit fogott. No ennyit a hit erejéből.
Ugyan így van a befektetésekkel is. Aki jól kitanulja az ingatlan befektetést és jól meg is gazdagszik rajta – az csak ebben hisz. Aki jól megtanul tőzsdézni és meggazdagszik rajta – az csak ebben hisz. És ez így van a sikeres vállalkozókkal, műkincsbefektetőkkel…
Igen ám, de mi csináljunk mi? Nekünk nem kicsiben, hanem tömeges méretekben kell vagyont építenünk. Ez egész más léptékű dolog. Az ember ha csak a maga vagyonát teszi fel, pláne ha fiatal – kockáztathat. De mi ezt nem tehetjük. Sokkal-sokkal óvatosabban kell eljárnunk. Ez van. Bevállalom…
Üdv Mindenkinek!
Egyre kevésbé tetszik a honlap! Hiányolom például Durladur megfontolt írásait, és a gondolkodó, ötleteket adó többiekét is.
A biztosítók, a bankok, az ingatlanosok miért érzik úgy, hogy a kritika létüket kérdőjelezi meg.
Miért nem kérdezik meg: ” Mondd el miért gondolod így?” Miért nem az objektív párbeszéd folyik itt sok megosztott tapasztalattal.
Műhelymunkára vágyom!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Eddig ezt kaptam itt, megfűszerezve András szemérmes ajánlkozásával /Egyeztessen időpontot/
Sokat tanultam, például a befektetési hitel kérdését újra átszámoltam az itt olvasottak hatására.
Nem lehetne tovább is így?
Gabriel
Köszönöm. Igyekszem.
Teljesen korrekt András hozzászólása. Beismerem én valóban ÚTÁLOM a biztosítókat. Tehát elfogult vagyok velük szemben. Nem vagyok “bankos”. De “laikus” sem. BEFEKTETŐ vagyok.Tizenéve fektetek be részvényekbe, befektetési alapokba. Megfizettem a tanulópénzt is, már 98 ban “sikerült” horror pénzeket buknom. Tanultam, a saját fejem után megyek, max a brókeremmel konzultálok.
Mindenki úgy + oda fektet be ahogy jól esik neki. Párszor már leírtam: “0″ hozzáértéssel, évi minimális megtakarítással, még jó bolt is lehet egy UL. Nekem ez nyilván nem felel meg.
Ha élet/lakás/ingóság/casco stb biztosítás kell körülnézek, mérlegelek, és kötök akkorát amennyit rászánok. A befektetéseim viszont “tabu” számukra.
Sport ez. Kihívás, adrenalin. A “pénz” virtualizálódik. Egy idő után már csak számok a számok a kivonatokon.
Hoppá! Hiányolnak.
Fontos tisztázni, hogy a bankok, biztosítok, tőzsdék, devizapiacok a pénzvilág motorjai, de eltérőek a szolgáltatások és különböző célok érdekében jöttek létre, bár néha átfedések vannak köztük. A bank öszegyűjti a betétesek pénzét és ebből finanszírozza vállalkozások és magánemberek tőkeigényeit és ezért a betéteseknek fizet kamatot.
A szocializmusban szinte ez volt az egyetlen lehetőség a pénz “fialtatására” és ezért ma is az emberek töbsége bankban tartja a pénzét. kb: 4.000 milliárdot.
Azon is lehet vitatkozni, hogy a kamat pofátlanul alacsony és ezért meg éri-e bankban pénzt tartani. A válasz az, hogy valamennyi pénzt muszáj bankban tartani váratlan kiadásokra, de hogy ez a pénz mennyi legyen, abban eltérhetnek a különböző vélemények.
A biztosítók azért jöttek létre, hogy előre nem látható, de valószínüsíthető a jövőben bekövetkező kárt enyhítsenek.Ez lehet élet, vagy nem élet biztosítás. Az így befolyt díjak , a közhiedelemmel szemben nem a biztosítóké, hanem az adott biztosítónál befizetők pénze, amiből a károsúltnak kifizetést eszközőlnek. Szakszóval veszélyközösség. A törvény előírja a biztosítóknak, hogy milyen befektetésekben kell tartaniuk az így befolyt pénzt. Alapvetően állami értékpapírokban kb. 60-70%-át.
Az U-L termékek azért jöttek létre, hogy ez ne így legyen.
A tőzsdén vállalatokban szerezhetünk tulajdon jogokat, illetve vállalatok szerezhetnek tőkét működésükhöz vagy terjeszkedésükhöz közvetlenül a tőkepiacon, valamint egyéb értékpapírokat is itt adhatunk, vehetünk.
Most jönnek az átfedések.
A banknál hitelt veszünk fel pl. lakásra és a bank kötelez bennünket lakásbiztosításra esetleg egy életbiztosításra, hogy ha netalán tán leég a lakás és mi benn égünk, akkor ne az örökösök nyakába szakadjon az adósságunk, hanem a kártérítési összeg fedezze azt. Adósságot is lehet örökölni!
Vállalkozó felvesz valamilyen vállalkozói hitelt, beindítja a vállalkozását és szintén fizet biztosítást, esetleg több fajtát is. Később amikor jobban prosperál, kiviheti a cégét a tőzsdére, hogy újabb forrásokhoz jusson.
A fenti példákból látszik, hogy a piaci szereplők hogyan kapcsolódnak egymáshoz és hogy mindegyik speciális céllal jött létre, kiegészítve egymást.
Ezért felesleges szerintem egymás munkáját lebecsűlni, hiszen ha akarjuk ha nem, valamilyen módon kapcsolódik az egyik a másikhoz.
Azt tekinteni “igazi” tanácsadónak aki minden területen otthon van, az irreális elvárás lenne. Természetesen valamilyen szinten érteni kell más pénzügyi területhez is a sajátunkon kívűl, de nem kell mindenben az elsőnek lenni.
Az itt olvasott cikkekből az derűl ki számomra, hogy ha lehet álljunk több lábon, legyen banki megtakarításunk rövidtávra, legyen ingatlanbefektetésünk, akár egyéb értékpapírunk is, de legyen hosszútávú befektetésünk magunk és utódaink számára. Ez életpálya tervezés, ami nem hasonlítható össze rövidtávú spekulációval.
Kezdhetünk dinasztiát építeni. Ha 30-40 éves korban elkezdünk egy hosszútávú befektetést felépíteni, akkor nem csak a saját nyugdíjunk lesz biztosítva függetlenül az államtól, hanem gyermekeink, unokáink jövője is biztosítva lesz, és azt csinálhatnak az életben amihez kedvet tehetséget éreznek, nem pedig “akármilyen” nem szeretem munkát, feltéve ha őket is ilyen szellemben neveljük. Régen sokszor hallottam ilyeneket: Engem is az utca nevelt, a gyerek is tanuljon meg a saját lábán állni. Sajnos ma is hallok ilyeneket.
Véleményem szerint ez az oldal erről szól, és nem sportról vagy szerencsejátékról.
Sziasztok!
Bodo Scaefer rajzolt három vödröt. Az elsőbe folyik a forrás vize. Ez a banki gyors-tartalék. Amikor tulcsordul a víz megy az alatta lévő második vödörbe. Ez a Anyagi veédelem. Amikor ez is túlcsordul, jön a harmadik vödör.
Ez a pénzügyi függetlenség.
G.
Tiszteletem a társaságnak, és természetesen Tóth Úrnak.
Befektető!
Érdekes olvasni amit írsz.
Én 17 vagyok, és megmondom őszintén irigyellek.
Te tudsz annyival játszani amennyivel csak akarsz.
Én ezt nem tudom megtenni, minden forintér meg kell hogy dolgozzak a nyári szünetben a kertekben, vagy épp ha a szakmámnál maradunk az autókat javítva.
És szerintem nem én vagyok itt az eggyetlen akinek nincs a számláján 125 mill.
Örülök hogyha nyáron leteszem a jogosítványt, aztán megveszem a robogóm.
Nagyon szivesen bíznék Tóth úrra 125 milliót, de nincs, ilyen egyszerű: nincs.
És ami netán van és valahogy éppen lehet kicsit pihentetni, abból nehéz lenne megvenni az Ásító inast, főleg hogy tudom hogy majd nyáron kelleni fog a pénz.
Tehát röviden csak ennyi hogy nincs mindenkinek a zsebében párszáz millió.
Egyébként mindig olvasom az oldalt, nagyon érdekesnek találom, és ezért itt is köszönetet mondok Tóth Úrnak, és remélem találkozunk majd egy tea délutánon
CSak ugye nem lenne hátrány némi mennyiségű befektetni kívánt kes
Benjy!
17 évesen senkinek sincs vagyona. Ha csk kicsit gondolsz a jövődre, akor mondjuk 25 év alatt lehet.
Én takarékos családban nőttem fel. Anyán az ujság szélén osztotta be a hónap elején a kettőjük fizetését, és ha a fene fenét evett is minden hónapban félrerakott valamennyit. Családi minta, mondják az “okosok”. Persze szegénynek soha nem lehetett elmagyarázni később, hogy nem a lekötött betét a legnagyobb trúváj, hiszen más világban szocializálódtak.
A “szellemiség” viszont továbbél. Én is félreteszek még most is minden hónapban valamekkora összeget…. Lelki kényszer:-)
Tudod Benjy a metek kemény dolog.
x összeg 4 % kamattal kb megháromszorozódik 25 év alatt, míg 14 % kamattal MÁR A HUSZONÖTSZÖRÖSÉRE nő… Ezen gondolkozz el.
Majd igyexem hogy legyen minek 25*ösére nőni
A Vállalkozásokról
Engedjék meg, hogy a saját példámon mutassam be, hogy maga a profi pénzügyi tanácsadás mennyire komplex, hogy a tevékenység kihelyezése…”outsourcingolása” mennyire szükségszerű és a hasonló eredményekkel büszkélkedhatő érdekképviseletet miért csak egy független, a piacon meghatározó erejű tanácsadócég láthat el.
Pénzügyi tanácsadó cégnél és egy adótanácsadónál dolgozom, csapatommal vállalati vagyonkezelést és pénzügyi menedzsmentet látunk el. A KKV-k (középvállalatnak max.20Milliárd forint forgalmú cégeket minősítenék) érdekképviseletét jelen pillanatban Mo.-on csekély számú szakmai team/tanácsadócég képes ellátni maradéktalanul a pénzintézetekkel szemben.
Vagy mert infrastruktúrája(vidék), vagy mert szakképesítése, vagy mert piaci pozíciója nem teszi ezt lehetővé.
Amennyiben ismerik a magyar vállalkozói szcénát, tudhatják, hogy milyen mentalitással dolgoznak. Megélték a vadkapitalizmust, mindenki tönkrement legalább egyszer,ennek ellenére a mai napig úgy, gondolják,h mindenhez értenek, kevesen helyezik ki a cég termelői vagy szolgáltatói tevékenységgel nem összeegyeztethető feladatait más, az adott területen szakértő alvállalkozóknak,szolgáltatóknak ,stb. …A levél kezd unalmasan hosszúvá válni, mindenkitől elnézést kérek, így most rövidítenék.
“Praxisomban” átlagosan 3milliárd forgalmat bonyolító cégek fordulnak meg(500m-20Mig), azok általános problémái:
. Biztosítási rendszerek kialakítása-rengeteg alulbiztosított eszköz
.Cafeteria-rendszer
.Menedzserbiztosítások-a vállalatvezetők társaira,családjára való tekintettel
.Lízing-…in cash kamionpark!!!
.Likviditási problémák (mezőg. cégeknél pl.)
.Finanszírozási problémák( pl Nyírbátorban igen kevés hitelintézet képviselteti magát
.Pályázatok
.Vésztartalékképzés, Ne mindent vissza a vállalkozásba-tőkefelépítés
.Rövid-közép-hosszútávú pénzkezelési stratégiák…KISZÁLLÁSI stratégiák
.Adóoptimalizálás
.A vezetők privát vagyonkezelése.Bank, Biztosító,Alapkezelő,Privát tőzsdei
A csapatban nagyon jól megférnek egymás mellett az alkuszok,a brókerek,a pályázatírók,a tanácsadók és adótanácsadók, deviza-és ingatlanspekulánsok.
Műértők jelentkezését váromXD. Ha egyébként megférni egymás mellett valóban ekkora probléma,akkor most vállon veregettem magam.
Innentől kezdve a tevékenység létjogosultsága számomra megkérdőjelezhetetlen,de ugyanezt döntse el mindenki maga.
Tisztában vagyok azzal is,hogy hogyan lehet ezt a szakmát ügynök-marketing-értékesítői szemlélettel űzni,lejáratni egy teljesen más állás mellett folytatni, vagy az MLM rendszerrel visszaélni. A rendszer fluktuálódik, de higgyék el nekem, a minőség hosszú távon győz.
Sziasztok,
OFF
Sajnos kicsit későn jutottam el arra a szintre, h tudjak véleményt és kérdéseket formálni az UL-el kapcsolatban. A cikksorozat 5. cikkéhez szóltam hozzá.(190.hsz) (http://www.tothandras.hu/blog/index/2007-03-26/unit-linked-biztositasokrol-4-resz) Örülnék, ha az ott leírt kérdéseimre válaszolnának.
Köszönettel, Kirc
Kirc. írtam válszt. ugyanoda, az 5. részbe.
Valóban szemléletváltásra lenne szükség az országban. S tényleg vicces az, hogy a legnagyobb vállalatok is ha
Nem hiszem hogy a legyártása / darab 1 ft -ba kerülne. No mind1, külföldön ilyeneket sosem tapasztalok csak itthon.
a törvény betüit Á-tól C-ettig betartanák akkor csődbe mennének. Csak a szemléletváltás ennek az országnak rohadt nehéz lesz. Addig amíg egy csomó olyan céget látok akik még mindig előszeretettel alkalmaznak fekete munkásokat (itt nem bőrszínt értek), addig nagyon de nagyon rossz helyzetben van az ország. A kormány meg hozott egy rendeletet hogy most már nem csak a cég, hanem a fekete munkát elvállaló is fizet mint a köles. Ezt egy nagy hülyeségnek tartom. Csak a cégeket kellene megbírságolni! Amúgy meg a vállalkozásokat a tisztesség se nagyon vezérli.
Ha valami 199 Ft és én papír 200 Ft -ossal fizetek miért nem kapom vissza az 1 Ft -ot sose? Ez amúgy a VolánBusz -osokra is igaz.Még az embernek ciki kérni az aprót pedig az az 1 Ft-os többet is ér mint ami rá van írva