Jövőképek 2. – Demográfia
dr. Tóth András
Ebben a sorozatban azt próbálom felvázolni, hogy milyen lesz a jövő világa. Ez látszólag teljesen távol áll a pénzügyi tanácsadó szakmától – pedig távolról sincs így. Akinek jó jövőképe van, az közép- és hosszútávon úgy tudja alakítani a befektetéseit, hogy nagyon komoly haszonra tesz szert. Egy-egy ország gazdasági erejét pedig leginkább az határozza meg, hogy hányan laknak benne, és a lakosoknak milyen a kor-összetétele.
A demográfia egy rendkívül könnyen jósolható tudomány: aki ma 1 éves, jövőre 2 lesz, aki meg 27, az jövőre 28. Leszámítva persze a korosztályos halálozási rátákat, amik elég jól meghatározhatók. Tízéves távon szinte százalék pontosan megadható, hogy mi lesz egy-egy ország korosztályeloszlása. Ebből aztán már sok mindent tudunk: hány óvodai helyre lesz szükség, mennyien fognak dolgozni és mennyi adót fognak fizetni, hány nyugdíjas lesz.
A népesedés furcsa dolog: egy ország lakossága vagy exponenciálisan nő, vagy exponenciálisan csökken. Ez nyilvánvaló: ha több gyerek nő fel, arányosan több gyerekük lesz. Ugyanígy, ha kevesebb a gyerek, mint ami a lélekszámot fenntartásához szükséges, akkor az ő gyerekeik még kevesebb utódot hoznak majd a világra. Ez egy populációbiológiai tény. (Na és itt kotyog közbe japán szakos fiam, hogy egy kivétel azért van, aminek azóta is csodájára járnak a történészek. Ugyanis Japánban a Tokugava sógunátus alatt (1603-1868) a népesség több mint 250 évig hajszálnyit sem változott. No de a kivételek erősítik a szabályt…)
Akkor ez alapján két fajta társadalom van: ami növekszik, és ami csökken. Mi a különbség a kettő közt? Bizony, nagyon nagy, és ez az, ami miatt nagyon meg kell nézni, hogy egy hosszútávú befektetést hova rak az ember.
Milyen egy növekvő társadalom? Először is, rengeteg fiatal család van és azoknak rengeteg gyereke. A munkaképes lakosság nagyszámú, ehhez képest az öregek kevesen vannak. Itt a nagy probléma a gyerekek iskoláztatása, és hogy a munkahelyeket ütemesen bővítsék. A nyugdíjkérdés nem nagy ügy. Szintén nem komoly probléma az egészségügy, mert ki betegszik meg fiatalon?
Ezzel szemben egy összeomló társadalomban nagyon kevés gyerek születik, kevés a fiatal, viszont nagyon sok az idős ember. Itt jut pénz bőven a kisszámú gyerek kényeztetésére, ezzel szemben, ami véres probléma, az a nagyszámú öreg eltartása, a nyugdíj és az egészségügy. Munkanélküliség nem probléma, sőt, nem ritkán, vendégmunkásokat kell hívni az egyre fogyó dolgozó korosztály feltöltésére.
Nem csak ilyen egyértelmű dolgokban különböznek a növekvő és a csökkenő társadalmak. Állítom, hogy egy országos napilap egyetlen számát végigolvasva megállapítható, hogy egy demográfiailag felfelé vagy lefelé menő országban adták ki. Ugyanis a társadalom általános mentalitása lesz más és más.
Vegyünk egy példát. Egy társadalom legagresszívebb része a 17 és 27 év közti férfi lakosság. Az erőszakos bűncselekmények döntő részét ők követik el – nem csoda, hogy minden korban a hadsereget őbelőlük toborozták. Bővülő demográfiai esetén a társadalomban nagy arányban vannak veszélyes korú fiúk, és ilyenkor bizony ne nagyon járkáljunk az utcán esténként… Aki járt ilyen helyeken – például Brazília nagyvárosainak szegény-negyedeiben –, az jól tudja, hogy ott bizony minden tele van erőszakos fiatalok bandáival.
Ezzel szemben egy elöregedő társadalomban a kevés az agresszív korú fiatal, azok többsége is rendőr vagy biztonsági őr. Az öregek biztonságigénye sokkal erősebb, mint a fiataloké. „Csak nyugalom legyen” – ez a jelszó –, és a társadalom többsége ezt szavazza meg – mert a szavazók többsége is idős.
Ez a tendencia nagyon erősen hat az innovációra: egy zömében fiatalok lakta ország rajong az új dolgokért, amíg egy öregek lakta ország mindent szabályoz és nem nagyon kísérletezget újításokkal.
Ez aztán egy ország külpolitikáját is meghatározza: a felmenő ágban lévő országok kemények, csak azt keresik, milyen indokkal mehessenek neki a szomszédaiknak. Bezzeg a leszálló ágban lévő országok fő jelszava: béke és biztonság; keresik is a kompromisszumokat, minden áron. Jó példa erről a második világháború előtti Németország és Anglia. Az angolok leeresztették az agresszivitás szelepét: a gyarmatokra küldték a kalandvágyó fiatal és agresszív korosztályt. A németeknél az első világháború iszonyatos vérvesztesége után nagyon sok gyerek született. (Ez egy általános szabály, hogy a nagy háborúkat nagy gyerekcsinálási láz követi.) 1939-ban ért ez a korosztály éppen az agresszív korába. A világháború kitörése előtt szinte karikatúra-szerűen látszik az angol-német tárgyalások során a két hozzáállás közti különbség. Az angolok csak a békét akarták megőrizni és keresték a kompromisszumokat, amíg a németek az élő fába is belekötöttek, és egy-egy ország lerohanását a külpolitika teljesen normális eszközének tartották.
Különösen izgalmas az a folyamat, ahogy egy ország a népesség növekvő fázisa után csökkenő szakaszba lép. Erre talán a legjobb példa Japán elmúlt ötven évének történelme. Erről majd külön cikket is írok egyszer, mert annyira izgalmas. Ráadásul Kína jelenleg elképesztő mértékben követi ezt a folyamatot egy kb. 30-35 éves késéssel. Mondanom sem kell, hogy milyen fontos az ilyen folyamatok előrelátása.
Van egy kedvenc ábrám, meg is mutatom:
 |
Az ábra azt mutatja, várhatóan hogyan változik a világ GDP-jének eloszlása a jövőben. Akármilyen gazdag is ma egy ország, a változás alapvetően a népesedéssel függ össze.
Nézzünk egy pár példát:
Japán esetében a népesedési helyzet tragikus: az ország jelenlegi kb. 128 milliós lakossága 2025-re megfeleződik, és 2050-re megnegyedelődik. Hiába nagyon gazdag az ország, ez a csökkenés szépen tükröződik a GDP-ben való térvesztésben.
Európa szintén jelentős népességcsökkenés előtt áll. Hosszútávon, véleményem szerint, az egész EU a világ múzeumává, szórakoztató és bevásárlóközpontjává válik. Aki nem hiszi, sétáljon végig Párizsban a Champs-Élysées-n.
Kína a következő időszakban rendkívül erősen bővül a népességben: egy nagyon nagy korosztály van szülő korban, de utána az „egykézés” miatt a népesség gyarapodás üteme radikálisan vissza fog esni. Jól tükröződik ez a GDP előrejelzésben.
India ezzel szemben egy állandóan bővülő demográfiával rendelkezik: ez látható is – 2020 után jó esélye lesz átvenni Kínától a szuperhatalom státust.
Az USA helyzete érdekes: bár az őslakosság száma itt is visszaesik, a bevándorlással jól tudják ezt kompenzálni. Az USA helyzete stabil – csak az átlagos növekedési arányban nő.
Mindezek a tendenciák meglepően jól tükröződnek az egyes országok értékpapírjainak eredményeiben is. Nyilván nagyon sok minden más is befolyásolja a gazdasági folyamatokat, de a háttérben az alapdallam csak ez. Aztán a többi meg ezt cifrázza.
Most akkor mindenki gondolkodjon el: milyen állampolgár? Felfelé vagy lefelé mozog-e itt a népesség száma? Milyen problémák várhatók ebből? Kaphat-e jó nyugdíjat, egészségügyi ellátást az államtól öregkorára? Hol vannak a befektetései? Véleménye szerint felszálló vagy leszálló országokba érdemes befektetni? Nem kellene tanácsadóhoz fordulni?
Üdv!
Nagyon kedvelem az itt megjelent írásokat, de ez a mostani szerintem elég nagy melléfogás… Elnézést, de ennyi marhaságot már régen olvastam. Borzasztóan leegyszerűsít mindent, csak hogy kreálhasson néhány jól hangzó összefüggést… A világháború és latin-amerikai nyomornegyedek bandái mind-mind a nagyszámú “agresszív” korú fiatal miatt???
Kína a következő időszakban rendkívül erősen bővül a népességben: egy nagyon nagy korosztály van szülő korban, de utána az „egykézés” miatt a népesség gyarapodás üteme radikálisan vissza fog esni.
Most akkor erosen bovul vagy radikalisan visszaesik? “A kovetkezo idoszak utan” ??? Mi az az idoszak? Mennyivel utana?
1 csalad – 1 gyerek. Ez torveny Kinaban.
“Japán esetében a népesedési helyzet tragikus: az ország jelenlegi kb. 128 milliós lakossága 2025-re megfeleződik, és 2050-re megnegyedelődik.”
18 év alatt megfeleződik Japán népessége? Ezt azért gondoljuk át mégegyszer… -)
És még van benne néhány meredek állítás…
Ez egy vitaindító cikk, és a célját elérte.
Már is lehet kötözködni.
T. DurLaDur!
Először is köszönöm a tanácsát, másodszor:ide kellene
valahogyan csalogatni Befektetőt, ugyanis nekem sok
időt vesz igénybe végig futni a jóval több mint 300
hozzászólásig, és úgy válaszolgatni a csipkelődő
kérdéseire.
Üdv.: FP
Sziasztok
Itt az új csatatér!
Hol van befektető?
Gabriel…
Bocs a kisbetűért!
Befektető
G.
Ez tényleg elgondolkodtató.
Bár nem vagy szakértő a témában, de Japán ilyen arányú hanyatlása szerintem abszurd.
Japán népessége nem ~25%-ra csökken a következő 50-100 évben, hanem ~25%-kal csökken. (és a becslések szerint ez inkább 100 mint 50 év, tekintve hogy a születéskor várható életkor ott a legmagasabb). Szerintem.
A növekvő népesség nem feltétlenül garantálja a gazdasági növekedést, hiszen ebben az esetben az afrikai részvényeknek is szárnyalniuk kellene.
Kínában tényleg van fantázia, de csak ha
- a kommunisták kapitalisták maradnak
- nem akarják visszafoglalni Tajvant
- rendszeres időközönként megtörténik a politikai generációváltás
- valamint nem halnak ki a környezetszennyezés miatt
A cikk korrekt, de nem hiszem, hogy napi döntési tényezőként, illetve pár éves straégia tervezésnél figyelembe kéne vennünk a demográfiai tényezőket.
Részemről nyugdíjra nem tartok igényt az államtól, kb tíz éve tudom, hogy magamról kell gondodkodnom. Teszem is.
Az egészségügyi ellátással ugyenez a helyzet, megveszem majd ami kell.
Mindenhonnan ugyanoda lukadunk ki: Pénzt kell tehát “csinálni”….Sokat, nagyon sokat….ma, holnap, minden nap.
Kedves FP!
Ténykérdés, hogy Önnel ellentétben, én egyetlen csipkelődő kérdést sem tettem fel Önnek előzmény, nélkül!
Én csak itten
mászkálok az erdőben, eszegetek a málnásban, sepregetem a golyókat… 
Kelet-Európa és Oroszország népessége is csökken, ennek ellenére az elmúlt 4-5 évben kiemelkedő részvényárfolyam-növedést produkáltak. (Hosszú távon persze ki tudja mi lesz a helyzet?)
A népesség növekedése tényleg összefüggésben állhat az “agresszivitással”. Manapság egy német-francia háború esetén a török vendégmunkásoknak kellene harcolnia az arab bevándorlók ellen
Amerika is érdekes kérdés. Néhány évtizeden belül többségbe kerülhetnek a latin-amerikai bevándorlók, illetve azok gyerekei. Ideje lenne nemcsak kínaiul, hanem spanyolul is megtanulni
“Kötelező olvasmány”
Reklámként törölve – admin.
A Japán népesedés helyzete egészen különleges. Japán a második világháborúban létszámarányosan mindenkinél nagyobb veszteséget szenvedett (inkább meghaltak de nem adták meg magukat) A második világháború után viszont Japánban volt – pont ezek miatt – a legnagyobb a “baby boom” nemzedék ezek most 55-60 évesek. Japénban nagyon magas az átlagéletkor, de ez a nemzedék zöme akkor is meghal a következő 20 évben. Ez tény – de nem nagyon reklámozzák és nem is büszkék rá.
Kína.
(Hosszú bevezető, rövid ellentmondás.)
Olyan multinak dolgozom amely a fegyver-elektronika-víz háromlábon áll. Ők a vízben látják a cég jövőjét
Szerintük a jövőt a (tiszta és édes)vízkészletek birtoklása alapvetően fogja befolyásolni. Ezért aztán rengeteg tanulmányt olvasunk ebben a témában.
Vannak vegyületek melyek csak az emberben keletkeznek (így lehet pl a valós kábítószerfogyasztást számolni egy-egy folyó vízgyűjtőjében lsd Temze, Pó, Rajna).
Lényeg (és ellentmondás) Kínában a rizsfogyaszás, e fenti vegyületek (javarészt nincs is csatornázva még!) stb alapján számítható, hogy a valós és a bevallott lélekszám között egyre növekvő mértékű az eltérés (ma kb. 50 millió fő) EZEK a valójában létező, személyi papírral nem rendelkező emberek mind NŐK. Ők is fognak szülni…
Papíron csökkenni fog Kína lakossága, de valójában?
Befekteto nem tanul
Tanulni? Minek? Én már mindent tudok
T-szem!
Egyetértek Önnel. Befektető nem tanul.
T Befektető!
Nem értek egyet Önnel. Ön még nem tud mindent.
Üdv.:FP
Befektető
2007. május 16. 12:27
“Kötelező olvasmány”
Reklámként törölve – admin.
jaaaa, es …
En -szem vagyok, nem “admin”, tehat nem en toroltem.
T.-szem!
Gratulálok!
Azt hiszem értjük egymást!
Üdv.:FP
Emberkék.
Egy portfóliókezelő nagyon értelmes cikke volt. Dr. Tóthot persze zavarja hogy van élet az UL univerzumon kívül…..
Ps.
Egyébként 60 milka a “beugró”. Azért mertem belinkelni, mert nem hiszem, hogy csoportosan rohantak volna erről a fórumról hozzájuk ….
Befektető!
Engem erdekel az olvasnivalo es szeretek uj dolgokat tanulni.
Ird fel a linket a kemenybe korommal, majd arra jarok es elolvasom
ps:
Dr. Tóth szeretettel vár…
szem.
Minek olvsgatnál felelegesen? Sosem leszz 60 millád.
Befektető !
Mibol gondolod? 60 milla az nem is olyan sok.
Ez mar csak percek kerdese es meglesz
Egyebkent olvastam a cikket, de nem nagyon tetszett mert:
Az egyéves állampapírhozam feletti 20% nagyon sok a portfolio kezelesert (pl: ha csinalnak 50% hozamot, mint Befekteto), mert eleg alacsony az atlagos allampapir hozam.
Ha meg nem hoznak csak 20% hozamot akkor annak a 20%-at sem erdemlik meg ugye.
Ilyen alapon mondhatnak azt is hogy a jegybanki alapkamat negyede feletti hozam 50%-ot kerik.
Magam reszerol jobban ki tudnek bekulni az eves 20% hozam feletti resz 40%-val, mint dijazassal. Ez talan jobban osztonozne oket, hogy hajtsanak a megbizojuk nyeresege erdekeben. Az mar jobban elgondolkodtatna, hogy rajuk bizzam a penzem.
Nekem ugy tunik, azert kell a 60 mFt toke, mert azon mar 1 mFt dijazashoz csak kb 20% hozamot kellene produkalniuk, ami ugye nem egy nagy dolog mostanaban (a Befekteto eves 50%-os hozamahoz kepest)
Egyszoval mintha csak a biztonsagra utaznanak, marmint a jutalekuk biztonsagara.
“Dolgozz keveset, nem erhet baleset!”
Olvasni pedig szeretek, ha tanulhatok belole.
Jaaa, meg valami:
Kerdezd meg Toth urat, ugy emlekszem le is irta valamelyik tanulmanyaban, hogy az elmult ev(ek)ben ok is csinaltak 30% koruli hozamot, es mintha azt is irta volna, hogy ez meg nehany evig prognosztizalhato. Bar nem igertek az ugyfeleknek, csak egyszeruen “megcsinaljak” (ugye Toth Ur?).
Pl: a nagyon nagyon kíváló, Dr. Tóth által melegen ajánlott generation gold alappal igaz??? MUHAHAHHAHAHAHHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHHAHA
Tudod mi jut erről eszembe?
A 80 éve Jani bácsi elmegy az orvoshoz panaszkodik. Képzelje doktor úr a szomszédban a Jóska már 85 éves, de azt mondja, hogy neki még midngí megy némi nemi élet! Segítsen doktor úr mit tegyek? Orvos: – Mondja maga is Jani bácsi!-
Ezt a poent mar Toth ur valamelyik cikkeben is olvastam korabban
… es Befektetotol is halottam valami 50% koruli hozam produkciorol.
Mondjam en is?????
Mindazonaltal en csak azt batorkodtam megjegyezni, hogy az a bizonyos 60 millas cikk nekem arrol szol, hogy bizzam rajuk a penzem (beleszolasom semmi), ok meg lablogatva hagyjak, hogy a piac csinaljon 20% hozamot es evente lenyulnak belole egy millat a semmiert.
Ilyen ugyfelbol kellene nekem csak 100 es klasz nyugdijam lenne
Valamelyik kabare jelenetbol jut errol eszembe a draga Salamon Bela eloadasaban:
“Ugyeeeeees!”
T-szem!
Nekem a T. Befektető 30 sz. alatti kommentjének
első mondatát követő MUHAHAHHAHAHAHHAHAHAHAHAHA..-ról
a Nagyapám mondata jutott az eszembe. Igy hangzik:
” Bolond ember az fiam aki a saját viccén is tud röhögni!
/Bocsánat azoktól, akik mosolygó napocskákat illesztenek
mondataik után. A mosolygás ugyanis nem röhögés./
Üdv.: FP
Kedves FP.
“Pl: a nagyon nagyon kíváló, Dr. Tóth által melegen ajánlott generation gold alappal igaz??? MUHAHAHHAHAHAHHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHHAHA ”
Humorérzék híján nehéz felismerni a viccet. Nos én ezt nem annak szántam. Lúzer szopós dolog az ha az ember pénzügyi tanácsadói segédlettel bukja el a pénzét….
Még szomorúbb, és szánalmasabb ha egy lúzer ezt fel sem fogja….
(Ne találgasson: Ön az)
Kedves Befektető!
Biztosithatom Önt arról, hogy én egy fillért sem fogok sem nyerni, sem vesziteni pénzügyi tanácsadói segédlettel!!!
Érti már pénzember????!!!
Üdv.:FP
szem.
Nos én azt mondtam, hogy idén szeretnék legalább 50%-t csinálni, mert ez “garantálja” a netó 40%-t ami “kell” a kétévente duplázáshoz. Időranyáosan eddig “jól állok”.
Tavaly kb 55-60 körül volt. Nem számoltam ki pontosan, mert “bezavarnak” az évközbeni megtakarítások…
Elmondtam már hogyan csináltam. Nagyobbrészt magyar részvényekkel, magyar részvényalapokal, eur ban denominált ingatlan, és pénzpiaci alapokkal “játszottam”.
A jelenlegi portfólióm, csak pénzpiaci alapból, és egy jóval kisebb EUR ban denominált alapból áll. (magyarul ülök a cash-n)
Közeli “álmaimban” egy jelentősebb forintgyengüléssel összekötött tőzsdebukta szerepel, amikor újra jó részvény, és részvényalap pozíciókat lehetne felvenni.
Ebből szeptemberre mondjuk akár összejöhet ami még az 50- ből hiányzik
Óvatos duhaj vagyok.
Kedves FP.
Lehet tényleg bonyolultan fogalmazok?
Nem azt írtam, hogy Ön bukja el a pénzét.
Ön az, aki képtelen felfogni a vicc és és tragédia közti különbséget….
Egyébként meg nem értem.
Ha nem anyagilag elkötelezett ide, vagy egy másik hasonlóan kiváló pénzügyi tancásadóhoz akkor: Miért kell itt pénzügyi tanácsadói seggeket ezerrel nyalnia?
Befekteto!
Igen, valami ilyesmit felteteleztem.
De ugy e nem adod oda nekik 60 milladat, hogy azt csinaljanak vele amit akarnak?
T.Befektető!
Megpróbálom magamat megmagyarázni.
Fekete Párduc emlékszik még az 1996.évi Postabank-botrány
ügyre. Környezetemben mindenki rohant “csődbe ment a pos-
tabank” felkiáltással kivenni a pénzét. CSAK ÉN NEM!!!
Tudja miért?
Többet ért nekem az a könyvecske, amivel a Postabank
akkori elnök-vezérigazgatója megajándokozott minden
POSTABANK BETÉTSZÁMLAKÖNYV tulajdonost, mintha elvesztet-
tem volna minden pénzemet. Ez a könyv hiányzott a könyv-
táramból.
A könyv cime: A KIS HERCEG Irta: Antoine De Saint-
Exupéry
Most leirom az elnök-vezérigazgató ünnepi jókivánságait.
Igy hangzik:
” Tudom jól, ide azt kellene irnom:
Tisztelt Ügyfelem!
Most mégsem a kék Postabank- tömb köztiszteletben álló,
komoly tulajdonosának ajánlom e szintén kék-tiszta
kötetet, inkább annak a gyermeknek szánom, aki valaha
– ugye nem is olyan régen- még Ön is volt.
Szivem szerint úgy szólítanám:
K E D V E S B A R Á T O M,
aki velem együtt szivesebben beszélgetne dzsungelekről, elefántokról, rózsákról és csillagokról, mintsem százalékokról,politikáról,pénzről és kamatokról.
Csakhogy e megátalkodott felnőtt világ szereti a számokat,
de nagyon. Sosem azt kérdezi: “Vajon nyilnak-e rózsák
annak a banknak az ablakában? “Ugyan találkozott-e már
sivatagban rókával a pult mögötti kisasszony?
Ehelyett azt tudakolja: “És mennyi a futamidő? “Mekkora
a nyereség? És csak ezek után véli úgy, hogy jó helyen
van a pénze. De ugye mindegyikük -mindegyikünk- lelke
mélyén ott él az örök gyermek, a karácsonyi ajándékra és
mesére egyaránt vágyakozó, aki joggal hisz az” egy-kettő-
három-hét” bűvös számsorának erejében, aki ugyan az évek
multával kicsit már őszül is talán, de tapasztalata csak
megerősitette abban, hogy a bizalom-a szó legszorosabb
értelmében- kamatozó befektetés.
Ennek, és Antoinede Saint-Exupéry halhatatlan lelkének
szellemének jegyében kíván Önöknek boldog ünnepeket
és gyermekien emberséges- tisztességes jövőt:
PRINCZ GÁBOR
A Postabank elnök-vezérigazgatója,
e műnek és szerzőjének ma is nagy
tisztelője, aki hajdan maga is egy
kis Princz- azaz Herceg-volt ”
Eddig a bevezető idézet.
A könyvet a Móra Ferenc Ifjusági Könyvkiadó adta ki
1994-ben.
Ajánlom elolvasásra A KIS HERCEG cimű könyvet mindenkinek, aki még nem olvasta. ÖNNEK IS!
És most a “seggnyalásról”:
Amikor rábukkantam erre a honlapra, feliratkoztam a hirlevélre, sőt felszólitást kaptam arra, hogy irjam fel
barátaimat, ismerőseimet is.
Lehetőséget kaptam rá, tehát éltem vele.
Hirdettem Dr. Tóth András Urat Értől- az Óceánig, sőt az
Óperenciás -tengeren tulra is. Mondjanak nekem véleményt.
Óperenciás -tengeren tulról egy telefonon történő beszélgetés után jött az üzenet:MEGINT EGY KÖNYV!!!
Ezt a könyvet olvasta a Nagyapám is, egy mondatot gyakran idézett belőle. Sem a cimét, sem a kiadóját nem közölhetem. Kereskedelmi forgalomban nem kapható. Valószinű, hogy antikvár könyvesboltban sem. Nekem nagy kincset ér. Nem adnám oda az Ön összes vagyonáért.
Dr. Tóth András Úrnak én ezért hálás vagyok, de nem értem,
hogy miért nevezi Ön ezt ” seggnyalásnak”.
Én nem tudtam, hogy a T.-szem nemcsak egy fórumtárs, hanem
pénzügyi tanácsadó. Legalább is mostmár úgy tünik nekem,
hogy az.
Nekem az olyan hozzászólások nem tetszenek, amikor el sem olvassák a tanulmányt, és úgy mondanak durva hangú véleményt.
Én Gratuláltam T. DurLaDurnak a karcolatához, mert mulattatott és én szellemesnek találtam. Mi ebben a seggnyalás? Ön meg kigunyolt engem, mert elveszett- vagy meg sem kaptam -azt a fránya csekket. Csak egy csekk volt!
Ön meg úgy reagált, hogy két csekk között hülye kérdéseket
teszek föl. Ön kétszer ismételt meg egy viccet, hogy lózungnak, meg szopósnak nevezzen.
Kérdésem Önhöz: Ha Ön egy társaságban kétszer mondja el
ugyanazt a viccet, akkor a társaság tagjai másodszor is
nevetnek rajta?
A 12. sorszám alatt Ön igy fogalmazott:
“Kedves FP!
Ténykérdés, hogy önnel ellentétben én egyetlen csipkelődő
kérdést sem tettem fel önnek előzmény nélkül.”
Az én csipkelődő kérdésemnek bizony volt előzménye!
1./ Én nem haragszom a gazdag emberekre, de a gazdagságukkal dicsekvő ,szegényebbeket lenéző, kigúnyoló, emberek, – hogy finoman fogalmazzak -nekem nem szimpatikusak.
2./A 199.sz. hozzászólásából idézek:
“Ahogy irok: Akinek nem tetszik az:1) Nem olvassa,
vagy 2.) olvassa, de hallgat(“kussol-t akartam
irni igazándiból).”
Én meg nem akartam “kussolni” ! Ez volt az előzmény.
Fekete Párduc most sebet kapott. Visszavonul.
Fekete Párduc ugyanis sem pénzért sem cimért
soha nem adta el magát. A seggnyalókat meg kifejezetten
utálja!!!
Fekete párduc a saját pénzügyeit továbbra is egyedül
intézi, hiszen mindig saját magának kellet kiszednie
a talpából a tüskét, mint szegény kis Bendegúznak
amint az olvasható Ridegh Sándor: Indul a bakterház cimű
regényében./Családunkban kötelező olvasmány, nagyon sokat
lehet rajta nevetni./
Most egy Shakespeara idézet:” Tragédia? Lásdd komédiának
és legott mulattatni fog.”
Kedves Befektető!
Azt hiszem értékrendbeli különbség van közöttünk.
Önön a pénz uralkodik, én meg tudok uralkodni a pénzen.
Lehet hogy Ön még mindig nem ért?!
Ez esetben kérem tegye fel a következő, lehetőleg intel-
ligensen megfogalmazott kérdését!
Üdv.: FP /sebeit nyalogató állat/
Fekete Párduc!
Elolvadok!!!!
“Én nem tudtam, hogy a T.-szem nemcsak egy fórumtárs, hanem
pénzügyi tanácsadó. Legalább is mostmár úgy tünik nekem,
hogy az.”
Koszonom a megtisztelteto cimet (ami remelhetoleg annak szol, hogy sikerult gondolatebreszto dolgot megfogalmaznom), de igazitanom kell egy kicsit a kalapomon, nem vagyok penzugyi tanacsado.
Statuszomat inkabb kivancsi, erdeklodo, tanulo es nem utolso sorban gondolkodo szavak jellemzik.
Ide is azert jarok, mert sok erdekes dolgot olvashatok Toth ur tollabol, de erdekel mindenki mas velemenye, gondolata is (igy Befektetoe is), amibol tanulhatok ezen a teren.
Termeszetesen a hallottakat (olvasottakat) atgondolom, leforditom magamnak magyarrol-magyarra es merlegeles utan probalom meg hasznositani.
Minezek mellett koszonom az elismerest (hiztam is tole ket kilot).
T. -szem!
Köszönöm gyors válaszát. Ezen is jót nevettem.
Már nem is fájnak annyira a sebeim!
Kérem segitsen!
Mely hozzászólásomból lehetett “seggnyalásra” következ-
tetni ?!
Üdv.: FP
Fekete Párduc!
Csak szomoru hirrel tudok szolgalni: nem tudom.
Lehet, hogy Befekteto az UL, illetve biztositas brokerekkel szembeni ellenszenve miatt ragadtatja magat ilyen szelsoseges megnyilvanulasokra (azon tul, hogy szereti szivatni a masikat
).
Velemenyem szerint mindent a maga helyen es erteken kell kezelni.
- Hagyomanyo bankbetetek,
- UL
- Befektetesi alapok,
- Direkt tozsdezes
Ezen belul a
- Penzpiaci,
- Kotveny,
- Reszveny
kategoriakat.
(A felsorolas nem teljes – nem vagyok szakerto!)
Mindegyiknek megvannak az elonyei, es a hatranyai.
Olvashatod, hogy Befekteto is most eppen penzpiaci alapokban pihenteti a penzet, ugrasra keszen varva a nagy lehetoseget, hogy kaszaljon. Addig is mig eljon az ido itt szivat bennunket.
Nem tudom, hogy Toth ur csak UL kozvetitesel foglalkozik-e (bar vannak utalo jelek – UL vs. pucer alapok osszehasonlitasara vonatkozo megjegyzesek itt-ott) vagy mindenfele egyeb befektetesi formakat is tartogat a tarsolyaban ugyfelei reszere, de irasai elgondolkodtatoak es ha latok is esetleg szamomra jovedelmezobb befektetesi format, akkor is tiszteletet ebreszt bennem a szeles latokore, osszeszedett gondolkodasmodja, nepnevelo hozzaallasa.
Ha csak UL-le foglalkozna, azt sem vennem rossz neven tole, sot meg kellene allapitanom, hogy azt is felsofokon csinalja (talaltam a neten 6-8 hasonlo oldalt – ez a honlap messze veri mindegyiket) es ez mindenkeppen elismerest erdemel. Akinek eppen erre van szuksege, az Toth urral nagyon jot valaszthat maganak, ha nem a legjobbat.
Az, hogy nekem most eppen nem az UL fekszik a legjobban (mindenkinek mas a celja, masok a lehetosegei, igy masra van szuksege) semmit nem von le az erdemeibol.
Igen (hallom), valoban kicsit hosszura sikeredtem, de ez kellet ahhoz, hogy valamennyire kerek legyen a velemenyem megfogalmazasa, es ne azt irjam, hogy “csak”.
Lehet az en velemenyemet is seggnyalasnak aposztrofalni,… nem erdekel.
Ugy latom Befekteto csak a nagy uzletre varva, idotolteskent szivat bennunket.
El kell olvasni amit ir, kiszurni belole az erteket (mert van bebbe az is – nekem laikuskent mindenkepp), de nem erdemes szemelyesre venni a figurat, mert nem ismer sem Teged, se engem, igy ezzel kapcsolatos megjegyzesei sulytalanok.
Remelem gondolataimmal sikerult segitenem egy kicsit.
-szem
ps: Olvastam egy honlap fejlesztesi javaslatot, hogy egyszerubben at lehessen tekinteni, mely tanulmanyoknal van uj hozzaszolas (pl. az utolso hosszaszolas datumat is megjeleniteni a “Tanulmanyok” listaban.
Ezt leszamitva a honlap is profi, osszehasonlitva tobbivel latszik, hogy nem kezdovel van dolga az embernek es szamomra ez is ertek.
Ezt is el kell ismerni, mert megerdemli az elismerest aki csinalja neki a hatterben.
ps.
Többször írtam már, hogy tisztes polgári foglalkozással, saját iroda, stb bírok. A “pénzcsinálás” csak hobby….
Tisztelt Tóth András!
Javaslom, hogy nézzen és/vagy számoljon utána a Japánnal kapcsolatos előrejelzésdének, mert az a tényekkel és a józan ésszel is szemben áll, továbbá hitelteleníti egyéb számadatait is
Javaslom például az EU Zöld könyvének Japánra vonatkozó adatait. Japán a nemzedéki olló kinyílásának legszélsőségesebb formája.
A Zöld könyv az EU megrendelésére írt tanulmány ami “A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” címmel látott napvilágot és a népesedéspolitika és demográfia valamint a szociális és egészségügyi rendszerek konfliktusainak lehetőségeit taglalja elsősorban az EU-ban, de nagyon jó összehasonlító adatokat közöl az egész világról így Japánról. Ez a tanulmány önmagában is torokszorító olvasmány negyven alatti EU-s állampolgárként olvasni. Pedig nevével ellentétben igyekeztek rózsaszínre festeni benne a tendenciákat…
Ezt például ajánlom mindenkinek: http://ec.europa.eu/employment_social/publications/2005/ke6705266_hu.pdf
Tisztelt Dr. Tóth Úr!
Nem kellene egy kicsit finomítani az „európai nem! – ázsiai igen!” szétválasztáson? Manapság a cégek többsége már nem csak belföldre, illetve abba az országba termel, szolgáltat, amelyiknek a tőzsdéjén jegyzik. Vagyis egy olyan európai cég, amely mondjuk az ázsiai leányvállalatain keresztül az árbevételének és nyereségének nagy részt Ázsiából szerzi meg, mint „európai” cég elvileg tiltólistán van
Szerintem nem a székhelyet, hanem a piacokat kellene vizsgálni.
Bár a Wikipedia aligha a tudományosság csúcsa, a következő helyen néhány konkrét és a más helyeken föllelhető számokkal harmonizáló előrejelzés Japán lakosságának várható alakulásáról:
http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Japan
A mai 127 millió megfeleződését 2100-ra becsülik, és a 2050-es 100 millió jelenti a mai lakosság csökkenését a negyedével (amint erre az egyik fönti hozzászóló is fölhívta a figyelemet) és nem a negyedére
Ez igy eleg unalmas.
Semmi szivatas, semmi veszekedes???
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Ha nincs egy kis pezsgés, hogy fogok én aludni??
Kedves -szem és amator65 fórumtársaim!
Igazatok van!
Igy nekem is unalmas.
Lehet, hogy én rontottam el valamit?
Vissza kellene csalogatni valahogyan Befektetőt!!!
Az övön aluli ütését még nem hevertem ki egészen.
Üdv.:FP
Próbáltam írni párszor. Soha nem jelenik meg. Ég Önnökkel Urak!
Befektető!
Az esetleges technikai problemak ne szegjek kedvedet.
T.-szem!
Remélem igazad van, és csak technikai problémák
miatt nem jelentek meg az irásai Befektetőnek.
Én vártam volna Tőle egy bocsánatkérést!
Mindenesetre egy szinfolt volt az életemben, bucsu
mondata könnyeket csalt a szemembe. Neki is voltak
népnevelői ambiciói, és lehetett tőle tanulni.
Lehet,hogy igaza van abban, hogy Dr. Tóth András Urat
– Befektető szavait idézve- ” zavarja hogy van élet az
UL univerzumon kivül..” ???!!!
Ha nem jelenhet meg több hozzászólása, akkor bizony
nekem is “igazitanom kell a kalapomom” /idézet Tőled.
Ezt a mondatot én ezentul szájról szájra fogom terjesz-
teni, mert imádom a szellemes mondásokat./
Üdv.:FP
Kedves -szem!
pontositok :”igazitanom kell egy kicsit a kalapomon”
Üdv.:FP
T.Gabriel Beaufort!
Lehet, hogy Önt is moderálták?
Én ugyanis láttam egy kérdését a KH ingatlanalappal
kapcsolatban.
Nekem fogalmam sem volt, hogy mi az, ezért beütöttem
a keresőbe ezt: KH ingatlanalap, és mit látnak szemeim?
/Hogy félreértés ne essék, ez nem a t-szem fórumtárs,
hanem az én saját két szemem volt!/
Ki örül,ha a tőzsde összeomlik?-dr. Tóth András
pénzügyi…
Erre kattintva, átfutottam a tanulmányt. Nem igen mé-
lyedtem el benne, de ha Ön ezt teszi, akkor világos
lesz Önnek, hogy mikor muszály kivennünk “sürű könny-
hullatás közt.”
Az idézőjelbe tett szövegrészt dr. Tóth András Úrtól
idéztem.
Remélem tudtam segiteni Önnek!
Üdv.:FP
Kedves Fp!
Valóban moderáltak. Csak azt nem értem, hogy mitől független egy pénzügyi tanácsadó, ha csak olyan terméket ajánl, amin jutaléka van.
No m indegy. A KH elindult felfelé.
Gabriel
T. Gabriel Beaufort!
Kérdése, hogy mitől független egy pénzügyi tanácsadó, egészen komoly gondolatokat ébresztett bennem. Ennek
kifejtésére – mivel holnap gyermeknap is lesz, és két
napos ünnep, ezért- véleményemet erről csak a jövő
héten fogom tudni kifejteni.
Addig is kivánok Önnek és gyermekeinek-ha vannak-
sok boldogságot és kellemes ünnepet.
Üdv.: FP
ps.
A második mondatomat módositom:
Ezen gondolatok kifejtésére-mivel holnap gyermeknap is lesz, és kétnapos ünnep, -csak a következő héten,
vagy azután lesz időm.
Üdv.:Fp
T.Gabriel Beaufort!
Nem várok sem a következő hétig, sem holnapig, hogy vála-
szoljak arra a kérdésére, hogy “mitől független egy pénzügyi tanácsadó, ha csak olyan terméket ajánl,amin
jutaléka van”
Én végignéztem dr. Tóth András Úr eddig megkapott hirleve-
lét, és mindegyik sárga csikon ezt olvastam:
dr. Tóth András pénzügyi tanácsadó oldala
A “független” jelzőt eddig még nem használta.
A hozzászólások között én is olvastam már olyan aláírást,
hogy:” XY független pénzügyi tanácsadó”
Ezt én mindig úgy értelmeztem, hogy dr.Tóth Úrtól függet-
len pénzügyi tanácsadó volt a hozzászóló.
Mégegyszer kellemes ünnepet, és jóéjszakát kíván Önnek:
FP
Kedves Fekete Párduc!
Jogos. Ám olyant sem olvastam, hogy “Csapatommal biztosítók UL programjai segítségével hosszútávú pénzügyi programokat rakunk össze. Alapos helyzetelemzés, kockázattűrő képesség felmérése után, alakítjuk ki azokat a stratégiai megtakarításokat, amelyek biztosítják a a megfelelő időpontokban a célokhoz szükséges forrásokat.”
Pedig ez egy képviselhető program, és felvállalható. Egy kicsit úgy tűnik nekem, hogy a pénzügyi tanácsadók is érzik lelkük mélyén, hogy nem egészen korrekt az, hogy csak egyféle megoldást tudnak kínálni. S ezt úgy kezelik, hogy tapintatosan nem beszélnek róla.
Pedig nem attól sántít, hogy így csinálom, hanem attól, hogy nem tájékoztatom a korlátaimról az Ügyfelet.
Gabriel
Szerintem itt a logisztikus görbéről van szó. Annál meg természetes, hogy oszcillál. Ez a görbe nem exponenciális görbe! Annál nagyobb az oszcilláció, pl. minél hosszabb ideig tart egy generációváltás, vagy a terhesség, stb. Javítsatok ki, ha tévednék! De erre a fv-re az is jellemző, hogy azt a bitonyos korlátot, amire rásimulna, át tudja törni. Hogy egy példát említsek: Tegyük fel, hogy a rendelkezésre álló édesvíz határt szab a szaporulatnak. Normális esetben ez determinálná az elérhető maximális emberszámot. Ekkor egyre jobban emelkedik a víz ára, annyira, hogy megéri komoly összegeket invesztálni kuatásra. Végül a tudósok kifejlesztenek egy víztisztítási eljárást, ami idővel tömegesen elterjed, így olcsó lesz. Ekkor átszakad a “gát”, ami korlátozta a szaporodást.
Bocs, hogy hosszú voltam…
mama!
Hol?
Mirol van szo?
Lehetne egy kicsit magyarul?
Kossz.
Üdv mindenkinek!
Csak most akadtam rá erre a témára.
Elgondolkodtató!
A 47/48-as hozzászólások közt hiányolják a “civakodást”!
Vajon nem bizonyítéka ez az “agresszív korosztály hatása” gondolatnak? Hasonló, csak kicsiben…
Morginda
Igen, (bar akkor nem ugy gondoltam) most, hogy utolag belegondolok, a 47-es hozzaszolasomban tudatalatt nem a vitat, a velemenyek utkozteteset (ha nyersen is, ha viccesen is)hianyoltam(tuk), hanem, hogy valaki pofozzon mar fel valakit minden ok nelkul
Ha meg sem igy lett volna, akkor lehet, hogy valaki elhamarkodottan, az elozmenyek elolvasasa nelkul alakotott velemenyt
-szem
Képzelj el egy S-et fektetve! Na így néz ki a függvény. Ebben nincs exponenciális csökkenés, ahogyan a cikk szerzője írta. Idézet: “A népesedés furcsa dolog: egy ország lakossága vagy exponenciálisan nő, vagy exponenciálisan csökken.”
Tudom, hogy off – bocs. Sőt lehet, hogy tévedek…
Lerajzolom
———–
/
/
/
———
Tisztelt Urak!
Nem gondolják, hogy a japán kérdést egy politikai felismerés és beavatkozás hathatósan befolyásolhatja??? Nyilván mindent meg fognak tenni a gazdaságuk védelmében is(mint a kamikazeee)
Nem is értem, hogy ennyi ember, hogy nem veheti figyelembe a statisztika és az előrejelzések sebeszhetőségét…
Kedves Johann,
Pedig nagyon megfontolandó, amit András ír , és egyáltalán nem hülyeség. Kicsiny országunk pl. egy tipikusan elöregedő ország. A tönk szélén álló egészségügy és nyugdíjrendszer erre vezethető vissza. És még egy területet ajánlok figyelmedbe ! Az ingatlanpiac esik, és további drasztikus esés várható. Az elöregedő és meghaló lakosság lesz a fő ok.
Kedves Johann,
Pedig nagyon megfontolandó, amit András ír , és egyáltalán nem hülyeség. Kicsiny országunk pl. egy tipikusan elöregedő ország. A tönk szélén álló egészségügy és nyugdíjrendszer erre vezethető vissza. És még egy területet ajánlok figyelmedbe ! Az ingatlanpiac esik, és további drasztikus esés várható. Az elöregedő és meghaló lakosság lesz a fő ok.
mama!
Koszi a segitseget, igy mar kicsit erthetobb nekem issss
hega27!
Egyetertek Veled!
Azt gondolom, hogy a problema novekvo sulyossaga kieroszakolja a megoldast. A japanok bar bizonyos dolgokban fanatikusok, de nem hulyek, felismerik (fel fogjak ismerni), hogy mit kell tenniuk a tuleleshez.
Bizom benne, hogy az emberisegben van egyfajta onszabalyozo mechanizmus, ami megakadalyozza peldaul a sokat emlegetett atomhaborut, meg fogja oldani a globalis felmelegedes problemajat, stb.
Ugyanez a szabalyozo mechanizmus ervenyesult a kozepkori feketehimlo es egyeb jarvanyok megfekezese soran is.
Vegulis Toth ur tevekenysege is egy ilyen szuksegszeru megoldas iranyaba hat (takarekoskodjunk, gazdalkodjunk lehetosegeinkkel) sajat jovonk, tulelesunk erdekeben.
A gondolkodo emberiseg lete a tulelesrol es a vele kapcsolatos szuksegszerusegek teljesuleserol (teljesiteserol) szol.
REMELEM!
luganói jelentés – olvasta valaki???
http://www.nethirlap.hu/forumengine.php?par=18&topic=3179
Japán a világháború után romokban hevert. Hoztak egy döntést, hogy a GDP 50%-át !!!! oktatásra fordítják. Sokan ennek tulajdonítják a gazdasági csodát, amit megvalósítottak. Ezek után azt gondolom, hogy képesek megoldani az elöregedés és egyéb problémákat. Hülye példa: a szemét 85%-át újrahasznosítják, mivel nincs hely lerakni, kicsi a sziget. Nálunk örülünk, a a 15%-át sikerül.
szem!
Igazad van, bár a középkori önszabályozó mechanizmust nevezzük inkább genetikai változékonyságnak. Ui. ezek a járványok úgy múltak el, hogy a genetikailag ellenálló egyedek maradtak életben és szaporodhattak, a többiek 10-20 generáció után eltűntek. Ugyanez megy végbe napjainkban az AIDS-nál is.
Én feldobnék egy agresszív témát.
UL befektetés és költségei.
Segítsen nekem valaki, mert nem látok tisztán.
Nem értem, hogy mitől olyan jó, pedig lehet, hogy tényleg az. Segítsetek kérlek. Miért jó nekem ha évi 5-600 000 el indítok ilyen szerződést? A futamidő alatt 8%-ot levonnak minden évben az első 2 év befizetéséből. A többiből minden évben 2%-ot. Az árfolyam különbözetből származó elvonás minden befizetésnél 5%. 10 évre azt számoltam, hogy befizetek 5 milliót, és ebből a költség majd 900 000 Ft, úgy hogy nem számoltam az 5%-os árfolyam különbözettel. Azt már ki sem merem számolni….
Segítsetek, lehet, hogy én értem félre a dolgokat!!!
Előre is köszönöm…
István
szem!
Csak vitaindítónak szántam. Naívan azt gondoltam, hogy a vita kibontakozása magában hordozza a megoldás keresését. Ugyanenyi érvet tudnék felsorolni a másik oldalról is. Kicsit túlreagáltad…
mama!
Ezt ugye a masik cikkhez akartad irni?
Kedves Tóth Úr!
Kicsit átlátszóan vagyunk rávezetve, hogy forduljunk tanácsadóhoz, önnek pedig pont van ilyen cége.
A cikkek jók, de Magyarországon nem működik ám semmi általában. Pl: Ha Belgaként biztosítóval szerződök, vannak jogaim is, ha magyarként ugyanazzal a biztosítóval itthon szerződök, nem kapok semmit.Ezért sántít az is, hogy mi is legyünk olyanok, mint smithék. Húsz év múlva futhatnánk a pénzünk után. Ön lehet, hogy korrekt, de itt élünk.
Én hat hétig éltem Japánban. Nem féltem őket, magunkat viszont nem kicsit. Üdv.
T. Globits I.!
Szerintem nem teljesen jól számol vagy az információi nem elégségesek.
Van valóban olyan unit-linked termék, amelynél az első két éves befizetésből a futamidő alatt évente 8 %-ot levonnak, de kifejezetten nem jellemző. Az tudomásom szerint egy hitellel kombinált befektetési program a hitelfelvételre kiélezve (sztem nagyon jó), de aki kizárólag befektetésben, előtakarékosságban, tőkefelépítésben gondolkozik annak nem javasolnám. Egyébiránt számolja ki, hogy 500000 Ft 15 éven keresztül történő befektetése – átlagos, kiváló bef.alapokkal nem elérhetetlen 15 %os átlaghozam esetén – 27.5 millió Ftot eredményez a befektetett 7.5 millióból, plusz az esetleg, jövedelemfüggően felvehető adókedvezmány (15×100000=1.5 millió ha nem nyírbálják meg később)–Úgy tűnik, hogy 20 millió fölött nyertem és vesztettem 1.200.000 Ftot a 15 x 8% levonás miatt.Hangsúlyozom, hogy úgy tudom, hogy az egyik hiteles programnál van ez, szerintem a legjobb tőkefelépítési programoknál szó sincs róla.Egyébként csak durván számolok, mert ez is elegendő a nagyságrendek érzékeltetéséhez.
A vételi-eladási árrés tudomásom szerint a befizetéskor költség, a kifizetéskor nyereség, csak éppen a befizetéskor 500000 Ft-nál 25000 költség, viszont amikor van már vagy 27 millióm, annak az 5 %a már sokkal több.
Az eseti számlán dolgoztatva a pénzt,kiváló eredményeket lehet elérni hamarabb, mint az UL termékek 10-20 éves futamideje.
Átlagosan 1.7 % körüliek az éves kezelési költségek, de van 1 % alatti is egyes alapoknál, így a 2 % sem mondható átlagosnak, ha ezt találnánk esetleg soknak.
Szerintem képtelenség rosszul járni egy ilyen jól megválasztott és menedzselt programmal, főleg ha tudjuk, hogy milyen “csábító” lekötési lehetőségeink vannak pénzintézeteinknek jelenleg.
Az Ön által említett program egy modern hitellel kombinált befektetési program, mely egész másról szól, de számításaim szerint nem igazán lehet rosszul járni vele, még akkor se ha átlag alatt hoznak a választott befektetési alapjaink, de ez más téma.
Abban egyetértek hogy nem olcsóak az UL termékek, de csak óvatos hozamokkal számolva se lehet összehasonlítani az elérhető eredményeket a költségekkel.
Tisztelettel
TK
http://index.hu/gazdasag/ghirek/?main:2007.05.30&314299
Szegényednek a japánok
május 30. szerda 12:31
Lehet, hogy megis van valami abban, amit Toth ur ir???
(Vagy lehet, hogy azt a cikket is o irta?
)
Globits István:
Ezt már körbejártunk, de örömmel köszöntünk ismét egy biztosítóst.
A másik Fórumból Paksi Katalint idézem:
“Nos ez alapján a közel egy éve tartó kutatás alapján azt mondhatom el, hogy egyértelműen nem a költségek különböztetik meg ezeket a termékeket egymástól, hanem a hozamok. A biztosítós ügynökök kedvenc érvelési eszköze a költségek közötti különbségek hangsúlyozása, ám ez csak üveg-gyöngy a tudatlanoknak. Annyit érnek fel ésszel (bocsánatot kérek a kivételektől!), hogy mondjuk a 6%-nál kevesebb a 4%, sőt sokkal kevesebb. Az már komolyabb differenciált gondolkodást igényelne, hogy összefüggésekben gondolkodva vizsgálják meg a százalékok hatását egy igencsak sokparaméteres konstrukcióban. Valójában arról van szó, hogy a termékkonstruktőrök és marketingesek közösen kitalálnak néhány látszólag költségcsökkentő, jól kommunikálható újdonságot, amivel leveszik a lábukról az ügynökhadat, akik aztán mély meggyőződéssel és csillogó szemekkel közvetítik tovább az ámuló amatőr közönségnek. Valójában azonban a történet végén a makacs tények állnak: a befektetési céllal létrejött szerződéseknél a lényeg az, hogy mit hoznak a kapcsolódó alapok, a látszólag nagy költségkülönbséget néhány tizedszázalékos hozamkülönbség játszva ledolgozza !”
Udvozletem!
A tanulmany temajahoz hozzaszolva. Valaki mar irta az afrikai peldat es egyetertek vele. Maga a nepesseg szama nagy elony, de onmagaban nem elegendo.
A jovokepeket illetoleg: Magam reszerol csodalkozom azon a fajta pesszimizmuson, ami a Magyarorszaggal kapcsolatossan majd mindegyik cikkbol ki lehet erezni. Magam reszerol teljes mertekben optimista vagyok a Magyarsagot illetoleg. Ugyes es eletrevalo emberkek.
Koszonettel
Ez is jó cikk. Szóval összefogalmaznám: Monjuk úgy hogy hosszútávon indiai részvényeket kell venni? Vagyis nem. Most ha veszek pl shanghai expresszt át tudom majd tenni másikba. Néhány alapfogalaom érdekelne:
innovációra
tendencia
ráták
google-ben kerestem de nem találtam.
GDP: valamely országban megtermelt javak é s szolgáltatások összessége (más néven össz vagy aggrerált kereslet)
Ezt leírni valaki úgy nekem hogy nem nakszóval? A GDP akkor azt jelenti hogy az ország fejlettsége milyen szinten áll?
” Tragédia? Lásdd komédiának
és legott mulattatni fog.”
Kedves Fekete Párduc!
Ez nem Shakespeare idézet, hanem Madách Imre: Ember tragédiája, Konstantinápolyi szín