Vigye vágóhídra vállalkozását! 5. rész
dr. Tóth András
Folytatom az Üzlettárs című újságban elkezdett cikksorozatom “rendezői változatának” közlését. Ezeket kifejezetten vállalkozóknak írtam, a tartaléképítés szépségeiről. Az első részt, a másodikat, a harmadikat és a negyediket itt találhatják a blogban. Ennek az ötödik cikknek az eredeti címe “Mennyi az annyi?” volt.
Korábbi cikkeimben meséltem arról, miért kell megtanulni a vállalkozóknak befektetni, hogy mikbe is érdemes befektetni, milyen problémák adódnak, sőt az egész világ befektetési lehetőségein is végigszaladtunk. Most térjünk a tárgyra. Mik azok a konkrét formák, amelyekbe befektethetünk? Mint korábban a klaviatúra-elkoptatásig leírtam, ha közép és hosszú távra fektetünk be, akkor a megfelelően kiválasztott és menedzselt részvényalapok a legjobb megoldások. Ezekhez kétféle módon juthatunk hozzá.
Az egyik megoldás: befáradunk kedvenc bankunkba és a falról választunk magunknak valami szimpatikus nevű befektetési alapot és kérünk belőle két kilót. Ez általában azzal jár, hogy nyitnak nekünk egy értékpapír számlát, és oda bejegyzik amit vettünk. Van ahol az internetbankon keresztül is vásárolhatunk, sőt újabban internetes boltok is nyílnak, ahol kifejezetten befektetési alapokat árulnak.
Másik lehetőség jóval bonyolultabb: Biztosítók árulnak úgynevezett Unit Linked biztosításokat. Ezek formailag életbiztosítások, de valójában minden konstrukcióhoz kapunk egy készlet befektetési alapot, minden fajtából (jellemzően 5-20 darabot) és ezek közt szabadon, a saját döntésünk szerint oszthatjuk el a pénzünket. Ilyen konstrukciók esetén a biztosítók extra költségeket is felszámolnak, és különböző hozzáférési korlátozások is vannak.
Első rápillantásra azt gondolhatjuk: ki az az idióta aki ilyen bonyolult konstrukciókba rakja a pénzt? Megvesszük a bankba és ott van. Akkor kapom ki, amikor csak akarom. Pedig nagyon sokan indítottak tavaly ilyen szerződéseket. Nemrég beszélgettem svájci kollégákkal és elmondták, náluk a hosszútávú lakossági megtakarítások zöme ilyen konstrukciókban van. Mi az oka annak, hogy az emberek ilyen nyakatekerten, extra költségekkel és különböző kötöttségeket vállalva fektetnek be?
Az okok nem nyilvánvalóak. Ha szereti a szellemi kihívásokat és a pénzt, akkor én leírom, ön meg elolvassa, mik ezek az okok.
Alapvetően a két megtakarítási forma: a „pucér” banki befektetési alapok és az Unit Linked biztosításokba ágyazott befektetési alapok közt a különbség négy dologban jelentkezik: milyenek a hozamok, mik az adózási szabályok, mik a költségek és kötöttségek és milyenek a kapcsolódó jogi környezet. Egyelőre ebben a hónapban foglalkozzunk csak a hozamokkal.
Egy befektetési alapba azért fektet be az ember, hogy jó sok hozamot hozzon. (Ez azért nem egyértelmű… Láttam már befektetési alapot, amit azért vásároltak, mert szép neve volt, kedves kislány ajánlotta a bankban, vagy a kedvenc színészünk reklámozta a TV-ben.) Két befektetési alap közt a hozamkülönbség nagyon-nagyon jelentős. A közép és hosszútávú befektetések esetén ugyanis a kamatos kamat a látszólag kis különbségeket is nagyon nagyra húzza szét. Mondok egy példát! 12%-os kamattal 10 év alatt egymillióból 3,1 millió lesz, de 13%-al 3,4 millió. A gyakorlatban a különbség nem 1% szokott lenni….
Köztudott, hogy nekem fejlett üldözési mániám van. (A szerző furcsán forgatja a szemeit.) Megjegyzem, ez ebben a szakmában annyira általános, mint kiégett filmcsillagoknál az alkoholizmus. Szóval nézzük meg például mit teljesített tavaly Magyarországon a három legjobb biztosító Unit Linked konstrukciós alapjai és mit a három legjobb bank befektetési alapjai. (Neveket nem fogok írni, de ha valaki kicsit kotorászik az interneten háromból kettőt biztosan kitalál fél órán belül.)
Először nézzük az átlagokat. Ha teljesen tanácstalanok vagyunk, mit teszünk? – Egyenletesen szétosztjuk a pénzünk minden befektetési alap közt. Ezt tükrözik az átlagok. Az így számított átlagok a három legjobb biztosító esetében: 21,5%, 19,3%, 10,5% (átlag 17,1%). Bankok esetében a három legjobb alapjainak átlaga 9,5%, 8,5%, 6,3% (átlag 8,1%).
Itt férfiasan be kell vallanom, csalok: ugyanis a biztosítók esetében az adatok biztosak, jól meg lehet találni őket. A bankok esetében azonban majdnem a felük esetén a fenti adatokat képtelen voltam megtalálni az interneten. Most több eset lehetséges: például, hogy én vagyok ügyetlen. Na már most 133-es IQ-m van és olyan régóta internetezem, hogy akkoriban még minden internet-használó név szerint ismerte a másikat. Ha én nem találom meg, nem tudom kinek rakták ki, hogy megtalálja… A másik lehetőség, hogy azért nem nagyon igyekeztek kirakni, mert sok dicsekedni való nincs vele… (Tudják, üldözési mánia, stb.)
Mennyire nagyok ezek a különbségek? Fussunk végig azon a papírízű teszten, hogy ezek a hozamok lennének tíz éven keresztül, mi lenne a végén egymillió forintunkból, egy ilyen teljesen primitív befektetési politika esetén, hogy a pénzünk teljesen egyenletesen osztjuk el az alapok közt? A három biztosítónál: 7 millió – 5,8 millió – 2,7 millió.
A három bank esetében a pénzecskénk eredménye rendre: 2,5 millió – 2,3 millió – 1,8 millió. Felszisszentek? Pedig a java még csak most jön!
Tegyük fel, hogy nem vagyunk teljesen amatőrök. Ha nem is tudjuk megmondani, mi lesz a legjobb, de mondjuk találjuk el úgy nagyjából a három legjobban teljesítő alapot. Erre a célra van egy találmányom, ami egyszerűen nevezzünk Tóth (na jó legyen T) indexnek. Ezt a következőképen számoljuk: Vegyünk a készletből a három legjobb alapot. Keverjük a hozamaikat: a legjobbat 50%-ban, 30%-ban a második legjobbat és 20%-ban a harmadik legjobbat. Ha ez megvan, az egésznek vegyük a 80%-át. Ez a T index kb. azt mutatja, hogy az adott készletből mit illik kihoznia egy átlag pénzügyi tanácsadónak. Bonyolult? Nem érti? Nem lepne meg… Ugorjon vissza a bekezdés elejére, vagy hagyja a fenébe az egészet, elég, ha a tanácsadója érti…
Most számítsuk ki a T indexet a három legjobb biztosító és bank esetére! Biztosítóknál: 37,8% – 26,8% – 19,7%. A három legjobb bank: 17,5% – 14,7% – 14%. Érdekes módon ráadásul a bankoknál nem azonos a sorrend a T index esetében, mint az átlagoknál. Tehát körülbelül egy átlagosan jó pénzügyi tanácsadóval (privát bankárral?) az ember az adott cégnél ekkora hozamokat érhetett el.
Futtassuk át gondolatainkat és képzelt egymillió forintunkat egy 10 éves elméleti periódusra. Mi jött volna ki ebből? A három biztosítónál rendre 24,7 millió – 10,7 millió – 6 millió. A három banknál: 5 millió – 3,9 millió – 3,7 millió. Ugye hogy rögtön izgalmassá válik a matek, ha az ember a saját pénzét számolja?
A fenti számok elég mellbevágóak. Szerintem nagyon tanulságos.
Először is az látszik, hogy az egyes társaságok hozamai nagyon eltérnek. Ráadásul valahogy a banki alapok szignifikánsan gyengébbek. Ennek szerintem mély okai vannak. (Említettem már, hogy üldözési mániám van?) Egy bank abból él, hogy az emberek (szerény) kamat fejébe odaadják a pénzüket, majd ennek kb. 10 szeresét (ez függ a tartalékképzési szabályoktól) a bank (magas) kölcsönkamatra kiadja. Ha egy bank nagyon jó befektetési alapokat kínálna, ki rakná be a pénzét egy lekötött betétbe? (Ne hallgassanak rám. Csak a magyar bankok európai szinten legmagasabb profitrátája miatti rosszindulatú irigység dől belőlem…) Ezzel ellentétben egy biztosítóhoz, ha nincsenek nagyon jó befektetési alapjaik, ki a fene megy ilyen eszméletlen nyakatekert Unit Linked biztosításba csomagolt befektetéseket létesíteni? Csak zárójelben mondom – nézze csak, elfelejtettem kirakni a zárójelet – az elmúlt években mindig azok a biztosítók érték el a legdinamikusabb növekedést, akiknek legjobban hoztak az alapjaik. Maguk értik ezt?
Második tanulság, hogy a hozzáértés nagyon kemény eredményeket hoz: Még ha el is találjuk ki a legjobb társaság, akkor is hozzáértően befektetve két-háromszoros az eredmény középtávon. Ez elgondolkodtató. A múltkor Bécsben meglátogattam egy kollégámat, ő 150 eurós óradíjban dolgozik. (Kicsit többet kap, mint egy orvos vagy ügyvéd…) Önök szerint évente két óra konzultációt számolva mennyi órabér érné meg, tíz éves szinten 7 helyett 25 milliót csinálni? (Utána számoltam – nagyon olcsó a kolléga…)
Harmadik tanulság: A társaságok is nagyon különböző hozamokat hoznak, és a hozzáértés is számít – de legjobb, ha a kettő együtt van. Egy bank privát bankára, egy cég saját tanácsadója a cég saját dolgait árulja – legfeljebb az arányokra ad tanácsot. Ha az optimumot akarjuk kihozni, akkor független pénzügyi tanácsadóhoz kell fordulni – így megkeresi nekünk a legjobb formát, legjobb céget és még a várható ideális alap összetételre is tud tanácsot adni.
No de mi a mennyi?
Itt felettem szépen összehasonlítottam a banki és Unit Linked biztosítók befektetési alapjainak tavalyi hozamait. Az szép dolog, hogy az ember megnézi, mi mit hoz, de felvetődik a kérdés – lehet ezeket a dolgokat előre tudni? Ha ott álltam volna 2006 január elsején, honnan tudhattam volna melyik cég melyik alapja fog a legjobban menni? Utólag könnyű okosnak lenni, a múlt heti lottószámokat a hülye is tudja!
Szaladjunk végig a rekorder társaságok T index alapjain, miből jöttek össze!
A biztosítók legjobb alapjai közt a következők találhatók meg: egy-egy kínai, indiai és dél-amerikai alap, két-két kevert ázsiai és európai ingatlan project alap, továbbá sereghajtóként egy alternatív energia alap és egy magyar részvény alap. Ezek mindegyike pontosan behatárolható, jól áttekinthető filozófiájú alap. Szinte mindegyiknek van legalább öt évre visszatekintő anya alapja.
A banki alapok esetében a helyzet már sokkal zűrösebb. A bankok előszeretettel adnak valami nagyon szép fantázia nevet az alapjaiknak, és ember (sőt pénzügyi tanácsadó) legyen a talpán, aki rájön, mibe is fektet ez az alap és mi a filozófiája. A kilenc alap közül összesen három van, amiből többé-kevésbé látszik, mi is van benne. Ezek közt van két közép európai és egy magyar. A többinek ilyen szemléletes neve van például, hogy „Részvény alap”. (Bocsánat, vizuális típus vagyok: elképzeltem, hogy bemegyek az ABC-be és a polcon egyforma barna zacskók állnak és az van mindegyikre írva: élelmiszer.)
Most térjünk vissza az alapkérdésre, ott állunk 2006 január elsején a pénzügyi totózóban – mit tegyünk? Múlt havi számban leírtam: a stratégiai befektetés alapja a világkép: tudnunk kell, mik lesznek a jövő tendenciái. Ha ezt tudjuk – ezt meg annyira nem nehéz – akkor hozzá megkereshetjük a megfelelő befektetési alapokat.
Mi az egyik nagy tendencia: A globalizáció új korában a világ kiegyenlítődik: a nagy, de még relatíve lemaradt országok rohamléptekben zárkóznak fel. Nyilvánvalóan ez nagyobb ütemű növekedést is jelent. Tehát Kínát, Indiát, Dél-Amerikát be is ikszelhetjük.
Az ázsiai alapokkal már egy kicsit óvatosabban kell bánni. Ázsiában ugyanis vannak felzárkózók (Kína, India) és ugyanakkor már nagyon fejlett országok is (Japán, Dél-Korea, stb.) Ami már eleve a csúcson van, attól nagy növekedést nem várhatunk. Nagyon-nagyon oda kell figyelni mi is van egy ázsiai alapban. Tavaly volt olyan ázsiai alap ami -3%-ot hozott – mondanom sem kell főként Japán volt az alapon belül.
Az nyugat–európai ingatlan project alapok nagyon érdekes állatfajták: jól követhetően már 2006 előtt is évről-évre 30% körüli hozamot hoztak (euróban!), így nagy fantázia nem kellett hozzá, hogy ki találjuk 2006-ban is jól mehetnek.
A magyar alapokkal más volt a helyzet: 2005-ben 70% körüli hozamot hoztak. Ebbe viszont nem volt célszerű maradni, hiszen mindenki láthatta 2006 választási év lesz igen szoros eredménnyel. Erről meg köztudott, hogy a tőke nem szereti a változást, felfordulást…
Ágazat szerint – ahogyan a múlt hónapban írtam – a legjobb a csúcstechnika, természetvédelem és alternatív üzemanyagok, továbbá a luxus alapok. Ebből mindegyik, ami csak volt (egy luxus, egy alternatív energia) mind kiválóan teljesítettek.
Ugye, nem is nehéz szakma ez? Ha az embernek van egy világos jövőképe, nem nagy szám a hozzáillő befektetési alapokat megtalálni. A baj csak akkor van, ha vagy a jövőt nem látjuk jól, vagy az alapok áttekinthetetlenek, érthetetlenek.
Azért őszintén be kell vallanom, itt is csalok egy kicsit a bankok rovására. Ugyanis a tendencia alól ők sem vonhatják ki magukat: az utóbbi időben itt is rohamosan jelennek meg jobb alapokkal is. De most 2006-ot veséztük ki. A 2007-es alapokról – mindenki legnagyobb sajnálatára – majd csak jövőre írok…
Legközelebb folytatom a befektetési formák összehasonlító elemzését. És elnézést a sok számolgatásért. És az üldözési mániámért.
Egy kicsit árnyalnám a képet, én is kotorásztam az interneten, és a következőket találtam (neveket nem írok):
X bank részvényalapja 17,3 %
Y bank részvényalapja 17,7 %
Ha nem ragaszkodunk a bankok alapjaihoz és egyéb, bárki által könyen hozzáférhető “pucér” alapot keresünk, még jobb hozamokat is találhatunk, pl.:
Pxx alapkezelő Közép-Európai Részvényalapja 24,1 %
Fenti hozamok természetesen 2006-ra értendőek.
Bocsi én nem ezt írtam: legyünk becsületesek: azonos pályák, azonos esélyek. Vegyük egy bank MINDEN alapját (nem csak a részvény alapokat) ami megvolt 2006 január elsején. Mindegyiknek nézzük meg a 2006-os teljes hozamát és ezt átlagoljuk. Vigyázat! A bankok szeretik a netre csak a “szépen hozó” alapjaikat feltenni, lásd eco.hu.
Bevallom ez az első olyan írása, kedves András, amelyet a felénél abbahagytam. Többszörös tájékozatlanságot és/vagy részrehajlást sugall. Nem kicsit azokra a reklámokra hajaz, amelyek a konkurencia lejáratásával operálnak.
Csak 2 példa: “Egy bank privát bankára … saját dolgait árulja” – ez nem igaz. Sokszor már ott kezdődik, hogy egy bank nem csak a saját alapjait forgalmazza. Adott pl. egy “A” bank, amely a következő alapokat forgalmazza (valós példa): Hazai és nemzetközi Pioneer alapok, hazai és nemzetközi Credit Suisse alapok, Európa Ing. alap, Budapest, Aegon, Concorde alapok. Egy másik “B” bankban 200+ alap közül lehet választani (Aegon, Budapest, CIB, hazai és nemzetközi Credit Suisse, Erste, ESPA, IE, hazai és nemzetközi Ing, Questor).
És a fenti sugalmazással ellentétben az alapok 95%-ról név alapján igenis lehet tudni, mivel foglalkozik.
A bankok saját alapjainak napi adatai megtalálhatóak az adott bank oldalán. Mondjon ellenpéldát, de ne az eco.hu-t, mert az véletlenül sem bank… Amennyiben mégis nehézséget okoz, ajánlom a bamosz oldalt, ahol az összes magyarországi befektetési alapkezelő alapja fent van. (nem keverendő az eszközalappal, ugye). A nemzetköziekre ajánlom a “B” bankot, vagy az ing-diba.de esetleg a onvista.fonds.de oldalakat.
a onvista.fonds.de helyesen fonds.onvista.de
Nekem nem igazan tetszik az atlagolas, mert nem szeretnek befektetni barmely biztosito vagy bank osszes alapjaba.
En csak 1-5 befektetesi alapba fektetnek be pl. T-index szerinti sulyozassal (50%-30%-20%) a jobb hozam erdekeben.
Ugyanis vannak rossz alapok, rosszul menedzselt alapok, vannak jo alapok es vannak jol menedzselt alapok. Engem ebbol az egeszbol a jol menedzselt, jo alapok erdekelnek, abba fektetnem a penzem, a tobbi csak azert van, hogy a befektetesi alapok kezeloi is eljenek valmibol.
Erdekelne tehat UL vs. “pucer” viszonylatban a legjobbakat osszehasonlito elemzes, es nem a bankokat lenne celszeru osszehasonlitani a biztositokkal, hanem alapkezeloket alapkezelokkel (esetleg biztositokkal), de mindenkeppen TOP alapokat, TOP alapokkal (a hulladek nem erdekel).
Udv: -szem
Jean es a grof loversenyen.
- Jean, miert futnak a lovak?
- A baberet uram.
- Es melyik kapja a babert?
- Az elso, uram.
- Hat a tobbi miert fut????
Szoval engem csak az elso (az elso nehany) erdekel.
Ha az atlagos dolgok erdekelnenek, akkor takarekbetetben tartanam a penzem 8%-on (minusz kamatado).
Mert ugye az jellemzo a nagy atlagra.
Lehet hogy nem vagyok egyedul?
-szem
Sziasztok!
A elmúlt két épvben a KH ingatlan alap 20% felett hozott. Pedig pucér banki alap. Idén most -7%-nál tartunk….
Szerintem igazán az a lényeg, hogy akarok-e tanulni, és napi fél órát a pénzügyeimmel foglalkozni, vagy nem.
Ha akarok, akkor magam intézem a pénzügyeimet, és más befektetéseim is vannak, mint a befalapok.
Ha nem , akkor rábízom a pénzemet a tanácsadómra. S itt jön be az , amit András mond. Azaz bizzuk rá szakemberre. Ennek a szakembernek a minősítése, értékelése, persze problémás, ha nem értünk a szakmához.
De a tapasztalat segít.
G.
Nekem bizony sírásra görbült a szám, amikor ezt a tanul-
mányt elolvastam. Már megint UL???!!!
Bánatos lelkemet azzal próbáltam megvígasztalni, hogy el-
kezdtem számolgatni.
Szerencsére W.Tamás fórumtárs megemlítette a bamosz oldalt,
így megtaláltam az elmult egy évben legjobban teljesítő
“pucér” alapot, aminek az elmult évi hozama 56,53% volt.
Ezután feltolult bennem a következő kérdés: mi lett volna,
ha 2006 január 02.-én beteszek ide 1 milkát, amit 2007. január 02-én ki is veszek. Semmilyen költséggel nem
számoltam, csupán a 20%-os kamatadóval.
Az évi nettó hozamom így 452.240,-HUF lett volna.
Az elmult évnek bizony bottal üthetem a nyomát, a következő
évet meg még nem tudom megsaccolni sem, hogy mennyi lesz
a hozam, de feltételezem, hogy megint ugyanannyi.
A pucér alapról most áttérek az UL biztosítás számomra
rejtelmes világára, de előtte fontosnak tartom megjegyezni,
hogy én csak kb. 3-4 hónapja figyelem a vitát ezen a fórumon a “pucér” és “nem pucér” befektetési lehetőségek-
ről, ezért rámillik a”civil a pályán” titulus.
Előre bocsátom, hogy az eddigi hozzászólók közül Paksy
Kati és DurLaDur fórumtársak kommentárjait vettem figye-
lembe a “nem pucér” befektetés várható hozamának számolga-
tásakor,és csupán egy biztosító hírlevelét, amit ez
év április 02-től julius 16-ig bezárólag megkaptam.
Ennek a biztosítónak az egyik befektetési egységének
árfolyama /ezt már egyszer leírtam!/ április o2-án
1,377906 HUF volt, a julius 16-i árfolyama: 1,623255 HUF.
Most fog a majom a vízbe ugrani!!!
Felhívtam távrecsegőn a biztosítót és megkérdeztem, hogy
mennyi az a legkisebb összeg amit biztosítási díjként
nekem kötelező befizetnem, egészen 10 éven keresztül.
A válasz az volt, hogy havi 6.000,-HUF. Ez évente ugye
72.000,-HUF, amiből az adóvisszaigénylés: 14.400,-HUF,
amit megkapok majd jövőre.
A további számolgatásom azon a feltételezésen alapul, hogy
ez a biztosító 2007-ben a kiválasztott befektetési alap
hozamaként biztosítja az évi 61,9%-os árfolyamnyereséget.
/Ezt úgy számoltam ki, hogy 17,8%/105napx365=61,9%/
Ezt követően úgy gondoltam, hogy alszámlára 2007.jan.02-án
befektettem 928.000,-HUF-ot. /Azért ennyit, mert az 1 milká-
ból levontam az idei biztosítási díjat./
A 928.000,-HUF-ból egy év elteltével 61,9% árfolyamemel-
kedéssel számolva 1.502.432,-HUF lesz. A tőkenövekményt
/1.502.432,-minusz 928.000,-HUF=574.432,-HUF, csökkentve a 20 %-os árfolyamnyereség-adóval:114.886,-HUF-fal, a tiszta
nyereségem :459.546,-HUF lesz a “pucér” alap 452.240,HUF
nyereségével szemben.
Várom a számolgatásommal kapcsolatos kritikus megjegyzése-
iteket!
Üdv.:FP
Ja, majd elfelejtettem: még biztosítva is vagyok!!!
FP
Ha 2006. január 02.-én beraktad volna, kamatadó sem lett volna. De mindegy, tegyük fel, hogy van, mert ha most lépnél, lenne. A pucér alapok között is van szép számmal 30% feletti hozamú (2006-ra) alap. 40-50% vagy afeletti is akad, ha nem is jellemző.
De… ööö.. izé…. ez az összehasonlítás
1) Ha egyszer magasabb a hozama egy alapnak, akkor nyilván magasabb az eredménye is.
2) Szerintem az egyenleged úgy néz ki, hogy nem 928 ezret fektettél be. Hanem 1.000.000 forintot. Igaz ugyan, hogy ebből 72.000 a biztosítási díj, de hát azt is neked kell kifizetni, hogy hozzájuthass az alapodhoz (a teljes konstrukció egyfajta költsége). Vagyis befizettél egy millát, kivettél 1.502.432-114.886=1.387.546 forintot. Eredmény: 387.546 forint (esetleg még+14400, ha jár)
És még biztosítva is voltál. Persze. Ha egyszer kifizeted a biztosítási díjat, akkor még szép…
A bamosz egyébként csak egy picike része a bankokban elérhető alapoknak, mert a nemzetközi forgalmazású (jellemzően devizában denominált) alapokat nem tartalmazza. (Nemzetközi Pioneer, CS LUX, ING LUX, stb)
Kedves W.Tamás!
Mind a “pucér”, mind a “nem pucér” alap esetén én
1 milkát fektettem be, a “puér” alap esetén -szándékosan-
semmilyen költséggel nem számoltam, csak a hozam után
fizetendő 20%-os kamattal.
Ponttatlanul fogalmaztam akkor, mikor azt irtam, hogy
“amit én 2007. január 02-én ki is veszek.”
Helyesen ezt kellett volna írnom, hogy “aminek hozamát
én 2007. január 02-én ki is veszem.”
A “nem pucér” alapnál is 1 milkát fektettem be, de itt
költségként a 72.000,-Ft biztosítási díjat elszámoltam,
amit a biztosító úgyis levon, ezért az nekem nem termel
hozamot. Ez esetben is csak a hozamot, azaz 574.432,-
HUF- minusz 114.886,-HUF-ot emelek le az alszámláról,
így marad meg nekem a 459.546,-HUF nyereségem, ami
7.306,-HUF-fal több, mint a “pucér” alappal elért nyereség.
Amit a kamatadóval kapcsolatban írtál az azt jelentené,
hogy azt a bankbetétet amit én 2006. augusztusában egy
évre lekötöttem megúszom kamatadó nélkül???!!!
Üdv.:FP
Nem csak arról van szó, hogy az a 72000 nem termel hozamot, hanem azt vissza sem kapod.
A hozamot Te így számolod: 1.502.432 minusz 928.000 = 574.432 (vagyis nem számolod el a költséged). Holott ez nem jó szerintem, mert nem 928.000-et fektettél be, hanem 1 millát. vagyis: 1.502.432 minusz (928.000+72.000).
A biztosítási díjat is ki kell fizetned, hogy megkaphasd az “álom-alapod” és ezt az összeget nem kapod vissza.
Az év elején volt 1.000.000 forintod zsebben (ebben egyetértünk),
1 év múlva lett 1.502.432 forintod (ebben is egyetértünk).
Ebből kifizeted a kamatadót, ami a 928.000 forintos tételre esik (114.886 ft, ennek összegében is egyetértünk).
Marad 1.387.546 forintod.
ugyenez a banki alapra:
Az év elején volt 1.000.000 forintod zsebben,
1 év múlva lett 1.565.300 forintod.
Ebből kifizeted a kamatadót, ami az 1.000.000 forintos tételre esik (113.060 ft).
Marad 1.452.240 forintod.
A te számításod akkor helyénvaló, ha visszakapod a 72.000-et is, bár eddig mindketten költségként kezeltük.
Ha ez így van, akkor az 5,37 százalékpontos hozamkülönbségből 7.306 forint többletet szereztél (a kb 50 ezer helyett) Ez kb nulla egész hét tized százalék extrahozam.
Kedves W.Tamás!/13,14,15/
Most megadom magam! Csak a jövőhét második felében tudok
utánnajárni annak, hogy X Biztosító a 72.000,- Ft éves díj
ellenében mit fizet a kedvezményezettnek, ha netalán 2008. január 02-án, közvetlenül a 387.546,-Ft felvétele után
kitörik a nyakam, vagy netalán elgázol a villamos!
Majd beszámolok X Biztosítónál szerzett tapasztalataimról.
Üdv.:FP
Oké, de azt is kérdezd meg, hogy mit kapsz vissza a 72-ből, ha szerencsésen megúszod a villamossal vívott csatát és nem a te időd jár le, hanem a szerződésé!
(jelen esetben 1 éves szerződést feltételezve)
Tisztelt Tóth Úr!
Rendszeres olvasója vagyok, számomra már egy jó ideje egyértelmű az UL. Lehetőségeimhez képest elég sokat fektettem be ilyen konstrukciókba. “Újabban” megjelent dél-Amerika, mint ígéretes régió. Mivel figyelembe veszem az Ön írásait, hiányolom, hogy ezen régióról nem ír egy “alapkritikát”. Pedig biztos tudna… A konkurens honlapokon már elég sokat lehet olvasni e témáról. Mivel az Ön honlapja hatására kezdtem el az UL-ek iránt érdeklődni, nagy érdeklődéssel olvasnám az Ön véleményét dél-Amerikáról. Biztosan más is!
Aki meg ennyi cikk után sem kedvelte meg az UL-t, az csak fizessen többször is kamatadót. Legalább több bevétele lesz az államnak. Aminek nagyon örülök, mert az állam az enyém is.
Ha valaki egy kis időt rászán, elég könnyen megtalálja az ígéretes régiókat, fejlődés előtt álló szektorokat. Böngészve a múltbéli adatokat, könnyen megtalálhatjuk azon társaságokat, amik jól teljesítettek, és bár igaz, hogy a múlt más, mint a jövő, de az alapkezelő kiválasztásában nagy segítséget jelent.
Az igazi nagy kérdés nem az, hogy mibe fektessünk, hanem, hogy meddig tartsuk a pénzünket egy-egy alapban. Ha egy alap elkezd rosszul teljesíteni, meddig érdemes várni? EZ A NAGY KÉRDÉS.
El lehet játszani a számokkal, de ez csak a dolog technikai része. Nem az a baj, ha nem a legjobb hozamot érjük el (egyébként sem lehet előre biztosat tudni), hanem ha veszítünk, mert nem tudunk időben kiszállni, vagy éppen ellenkezőleg (mint azt tavaly nyáron sokan tették) megijedünk egy kis visszaeséstől, és túl korán lépünk ki.
Apámnak volt egy kedvenc mondása: a jegenyfák nem nőnek az égig. Azaz tudni kell kiszállni. Csak, hogy a legfontosabb kérdés, hogy mikor.
Kedves W.Tamás/17/
Villamossal vívott csatámat úgy nyertem meg, hogy az a fránya villamos levágta mind a két lábamat, amit én felkapva
elfutottam X Biztosítóhoz, számonkérni a 72eFt-ot.
A pult mögötti kisasszony felhomályosított, hogy a szerződésem -életbe maradásom miatt- nem szünt meg, és te-
gyem csak vissza a 459.546,-forintot az alszámlámra, a
várható hozam ugyancsak 61,9% lesz, de ne feledjem el a
személyi jövedelemadómból visszaigényelni a 14.400,Ft-ot,
így a 2008. évi biztosítási dijam lecsökkent 57.600,-Ft-ra.
Becsületes Párduc lévén a “pucér” alapba is visszatettem
a 452.240,Ft-ot, ahol megemelkedett a várható hozam
1,2%-kal, így az 1452.240,-Ft- 2009. 01.02-én
157,73%-kal számolva 2.290.618,-Ft-ra gyarapodott.
A “nem pucér” alapban az 1.459.546,-Ft változatlan 61,9%-
kal számolva 2.363.005,-Ft-ra emelkedett.
2.363.005.-Ft-ból levonom a 2.290.618,-Ft-ot, a különbség
72.387,-Ft, amely már fedezi a 2009.évi biztosítási
díjamat.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a biztosító
“lóg” nekem még 57.600,-Ft-tal, amit én úgy kompenzálok,
hogy felmondom a lakásbiztosítási szerződésemet, ami
eddig még bizony egy petákot sem hozott a konyhára!
Elégedett vagy mostmár a kalkulációmmal?!
Üdv.:FP
Öööö nem.
Többek között, mert ha nem nyúlunk a pénzhez, nincs kamatadó sem.
Megint hibás
UL
1.502.432 forint volt a bruttó év végi egyenleged.
Következő évi 61,9% hozammal együtt: 2.432.437
SZJA: + 14.400
Éves díj: – 72.000
===================
2.374.837
- 274.967 (kamatadó, ha kivennéd)
==========
2.099.870
Banki alap
1.565.300 forint volt a bruttó év végi egyenleged.
Következő évi 57,73% hozammal együtt: 2.468.947
SZJA: ——–
Éves díj: ——-
====================
2.468.947
- 293.789
==========
2.175.158
És így tovább. Egészen az 5. év végéig, ennyi idő kell ugyanis arra, hogy a magasabb hozam kompenzálni tudja a költséget. Innentől viszont tagadhatatlanul jobban jársz, mert a költség “eltörpül”, így jobban előtérbe kerül a magas hozam. Sőt ha végigviszed innen 10 évig, akkor kamatadót sem kell fizetni. Tuti nyerő. Mindössze annyi kell hozzá, hogy 5+ évig garantáltan jobb legyen az eszközalapod, mint a banki. Had legyen szabad megjegyznem, hogy az ilyen hozamok azért kiugróak… Legyen mondjuk 30% és 26%. Ezek reálisabbak. Ekkor potom 7 évre lesz szükséged ahhoz, hogy “jobban járj”. (érdekességképpen: 30/27 esetén már 10 év kell)
Azt is el kell ismernem, hogy a hozamszámítás azé’ nem ilyen egyszerű. Sőt a jelenlegi “beszélgetésünk” is értelmetlen, mert sokmindent kell figyelembe venni… Jár-e SZJA? Mekkora legyen a kockázati biztosítás? Milyen egyéb költségek merülnek fel? Milyen időtávról van szó? Játszik-e a kamatadó vagy sem? Egyszeri befektetésről van szó vagy folyamatos tőkefelépítésről? Milyen romló, javuló vagy stagnáló hozamkörnyzetre számítunk stb, stb. Nekem van egy tuti hozamszámoló (vagy inkább becslő?) progim, az 21 paramétert kér be, mielőtt kiböki az eredményt.
Sok olyan szitut lehet felállítani, amikor az UL nyer. És sok olyan szitut lehet felállítani, amikor a banki alap.
Sziasztok!
Érdeklődve olvasom a hozzászólásokat. Egy fikarcnyit sem léptünk előbbre. A többi cikknél ugyanez a vetélkedés folyik.
Nekem van két ul biztosításom és több banki alapban is érdekelt vagyok /KH ingatlan, Money max/. Semmi bajom egyikkel sem. UL-t azért kötöttem, hogy MEGTAKARÍTÁS legyen. Ha velem bármi történik, a célom akkkor is megvalósul.S mivel UL ezért valószínű, hogy a hozamok a költségeket kitermelik, tehát az egészségügyi kockázat díja ingyenes lesz… S biztosítva voltam 15 évig.
A biztosításban az a jó, hogy havonta leemelnek egy meghatározott összeget a számlámról. Ezt én költségként élem meg, majd a végén visszakapom. Sok embernek kell ez a gyengéd kényszer, hogy spóroljon.
A banki alapok azért jók, mert egy-két napon belül tologathatom a pénzemet. Játszhatok a volatilitással, azaz ha 20%-ot felmegy az árfolyam, akkor eladok, ha pedig 20% lemegy, akkor vásárolok. Ez még akkor is üzlet, ha akamatadó és a tranzakciós díj csökkenti.
Szóval eszem almát is körtét is, és jól érzem magam. Mindkettőnek megvan a helye egy jó portfolióban.
Ugyanakkor tervezek 2001 után 2008-és 10 között egy tőzsdei összeomlást is. /Tíz évente van mindig valami./ Ha bejön akkor olcsón lehet vásárolni. Persze úgy kell tervezni, hogy a tőzsdei vagyonom feleződik…Amin utánvásárlással javíthatok.
Gabriel.
Osszefoglalhatom a szamitasi sorozatokat?
A helyes valasz ezek szerint: “Attol fugg!” !!!???
Lehet hogy megsem usszuk meg penzugyi tanacsado nelkul.
-szem
FP – W.Tamas!
Ha lenne egy kis idotok, visszanezhetnetek az Alapkritika 8-ra, mert ott is erdekes velemenyek fogalmazodnak meg svajci allamkotvenyek vs. tavolkeleti kotveny alapok ugyben
http://www.tothandras.hu/blog/index/2007-06-17/alapkritika-8-axa-azsiai-reszvenyalap/#comment-6183
-szem
… tavolkeleti reszveny alapok ugyben
-szem/22/
Te mindíg fejen találod a szöget!!!
FP
Múlt héten László Csaba azt mondta a 97ben bevezetett magán nyugdíjpénztáraktól, hogy megoldják a nyugdíjproblémát…. Szerintem az UL sem fog megoldani semmit
-szem (22)
Igen, vagy tanácsadó vagy tájékozottság.
Valamelyik kell, ezt nem vitatom. És az UL “létjogosultságát” sem. Némileg árnyalja a képet, hogy a ‘tanácsadómat’ (sic) akkor láttam utoljára, amikor aláírtam a szerződést. Mégis hálás vagyok neki bizonyos mértékig, mert tanácsadó híjján tájékozott lettem (igen, ezt ki merem jelenteni).
Egyébként igazából azért is csatlakoztam Párduc felvetéséhez, hogy rávilágítsak, miszerint az UL sem valamiféle szuperior-univerzális-mindent-kiválóan-megoldó eszköz.
Van létjogosultsága, de nem Szent Grál.
W. Tamás és F.P. párbeszédéhez.
1. Az UL-ben az említett 72 ezer forintos rendszeres díj nem jelenti azt, hogy ez veszett pénz. Ez is befektetésre kerül, csak az első években magasabb költséget számolnak el rá. De a költségeken túl hozamot termel.
2. Ha nem vesszük ki a pénzt, valóban nincs hozamadó. De ha az esetleges változások miatt portfóliót váltok, már sokkal nagyobb az UL előnye, hiszen ott továbbra is hozamadó nélkül válthatok, míg a “pucér” alapok váltásakor minden alkalommal ki kell perkálni az addigi hozam után az adót.
Kalácska Gitta:
Az UL okosan kezelve a későbbi nagy célok elérését teszi lehetővé. Szerintem ez nem semmi…
üdv mindenkinek,
tudja már valaki hogy a pü. tanácsadó úr mit árul?
magát…
Mostmár csak az a kérdés, hogy mennyiért?
/Csak vicc volt, kérem moderálni!/
Kedves hozzászólók!
Valamikor a történelem hajnalán feltalálták a PÉNZt, hogy ne kelljen tárgyakkal cserekereskedni, bajlódni. Azóta rengeteg ideológiát megért ez a földteke, de csak a “pénz maradt a mi urunk!” Tessék észrevenni, hogy minden a pénz körül forog, ami egyáltalán nem baj. Csak hogyan és mire használjuk fel a pénzt? Elvégre a konyhakés lehet hasznos és gyilkos holmi is, attól függően kinek a kezébe kerül!
Végül is azt akarnám kinyögni, hogy ne szidja senki a pénzt, az nagyon hasznos, ha hasznosan forgatjuk! {magán és közcélok érdekében}
Aki pedig ehhez a legjobban ért, az a pénzügyi tanácsadó {NEM???}
Kedves András!
Az alapok hozamai itt hozzáférhetőek: http://www.pszaf.hu/resource.aspx?ResourceID=fv_tabla_befalap2006
Ezek a hozamok a költségek levonása utáni hozamok. Mit kapok vissza, ha unit-linked biztosítást váltok vissza egy-két éven belül?
Elnézést, nem az üzletét szeretném rontani, de itt valótlan állításokat fogalmaz meg.
A táblázat nagyon jó, pontosan mutatja nyilvánosan a bankokban mit lehet kapni… Jó azért meg kell mondanom, ma már még a bankok is sokkal jobbakat tartanak.
A unit-linked befektetések nem rövid távra valók. A határ valahol 3 és 5 év közt van. Ennél rövidebb távra nem éri meg. 10 év esetén már verhetetlen. Megjegyzem 2-3 év esetén egyetlen részvényalap sem biztonságos. De még az ingatlan alapok sem. (Jó persze a brókerek ezt nem szokták reklámozni.)Akkor meg marad a bankbetét, vagy a szerencsejáték. Én megírtam tessék elolvasni itt.
Kedves Mindenki!
Érdeklődve olvasom már jó régóta András honlapját és sok jó ötletet szedtem össze innen.
Lehet, hogy rosszúl látom, de mintha itt mindeki SPEKULÁNS gondolkodásmóddal lenne megáldva, holott András hosszú távú BEFEKTETŐKET keres és nekik szólnak a cikkek is.
Csak egy szerény kérésem lenne a sok itt nyilatkozó (nálam bizonyára lényegesen nagyobb tudású) szakértőhöz:
Mutassatok egy olyan portfoliómanagert vagy alapot széles e hazában, aki vagy amely hosszú távon (min. 10-15 év) megverte volna BUX-ot, azaz a tőzsdeindexet! Azaz, ennyi idő alatt több hasznot hozott annál, mintha a
BUX-nak megfelelően diverzifikálva részvényeket veszek, mondjuk az elején 1 millió Ft-ért, utána pedig havonta 5000 Ft-ért, és soha nem foglalkoztat, hogy éppen mik a pillanatnyi árfolyamok.
Havi 1000 Ft-ért meg kötök mellé egy balesetbiztosítást, hiszen ez nem UL.
Deepwater (36)
Lehet igazsagod
Kedves Deepwater!
Meglátásodat köszönöm. Bizony a BUX nem elhanyagolandó!
Én tartós megtakarításokra játszom, csak a mínuszokat lenne jó kiküszöbölni.
Szép napot!
Cser Ákos
A BUX-indexben benne van az összes részvény. A jól teljesítők is, és a gyengécskék is. Ha veszünk Magyar Tőzsde Alapot, akkor azokban a gyengék nincsenek benne, tehát ennek az alapnak az indexe magasabb lesz, csak össze kell hasonlítani a két indexet, és máris látszik pár %-os különbség az alap javára.
Nem olyan bonyolult ez.
A Pioneer Magyar Részvény Alap 2006. évi hozama: 30,36% volt.
A BUX indexé 23-24% kürül volt.
Hat errol beszelek Nyuszomuszo!
Tudom, hogy itt nem 100% ig ez a téma. De nem találtam ennek megfelelőt…
Nem tudna segíteni valaki?
Honnan tudnék utána nézni annak, hogy 2008 ban, milyen kötelezettségekkel jár, a magán vállálkozói engedély kiváltása, nappalis hallgatók részére. Itt nem a menetére gondolok hanem, hogy milyen pénzügyi kötelezettségek vannak?
(akár link vagy szervezet vagy ilyesmi)
Én csak kérdezni szeretnék. Egy projectet kell beadnom az egyetemen és a téma “Mibe fektetnél be Dél-Amerikába?”
Nos hát én leginkább a kőolajat irtam és a Falkland szigeteket. Szeretnék még ötleteket kérni.
Segitsetek!!!!