Jól megkaptam, azaz örüljünk-e, ha a tőzsde összeomlik?
dr. Tóth András
Szoktak velem kötekedni. Ha nem hiszi el, olvassa el bármely tanulmányomhoz a hozzászólásokat. Van egy kedvencem, amit rendszeresen az orrom alá dörgölnek a szakembernek látszó hozzászólók: miért propagálom az értékpapír alapú befektetéseket, hiszen azzal akár veszíteni is lehet? Nézzem meg csak a Japán tőzsdét!
Kezdjük Ádám és Évánál. A részvények egy-egy cég résztulajdonát testesítik meg. Ha tehát egy cég jól működik, a részvényeinek ára középtávon felfelé megy. Ezért az értékpapírok hátterében mindig ott van az egész gazdaság folyamatos növekedésének üteme és ez hosszútávon mindig nagyobb, mint a másodlagos értékek, mint például az ingatlan, arany, kötvények, stb. áremelkedésének üteme.
Igen ám, de ez a növekedési ütem sok mindentől függ, még hosszú távon is. Amit elrettentő példaként szoktak felhozni – és én más hasonlót még nem is hallottam -, az a Japán értékpapírpiac. Ennek legfőbb indexe a Nikkei 225. Nézzük ennek az árfolyamgörbéjét az elmúlt bő két évtizedre:
 |
Hát, nem repesne a szívem, ha ebben lett volna a pénzem… Különösen az 1990 és 2003 közti 14 éves lejtmenet elképesztő. Azt hiszem történelmileg ez a negatív rekord a világ értékpapírpiacain. No, és ezt szokták felhozni arra példaként, hogy miért nem szabad befektetni, merthogy ilyen veszélyes dolgok történhetnek!
A közmondás szerint, akinek kalapács van a kezében, mindig talál szöget, amit üssön. Így, aki elhatározta, hogy nem rak félre, nem fektet be, az mindig talál indokot. De azért ez egy kicsit mondvacsinált…
Először is, ki az, aki minden vagyonát a japán értékpapírpiacra fektette be? Talán egy szélsőségesen nacionalista japán befektető, de nálunk szerintem ők nem képeznek demográfiailag széles réteget.
Tessék elképzelni a helyzetet: évről-évre meglátogatják a kistermetű pénzügyi tanácsadójukat, aki elmondja, hogy ugyan idén estek a befektetései, de tartson ki, majd jövőre emelkednek. Ezt lehet csinálni pár évig, de azért már 5-6 év múlva nem néznének (Önök is) ferde szemmel? Olvastam, a Guiness rekordok könyvébe, hogy a rekorderbe hétszer csapott a villám – és túlélte. Vannak elkötelezett emberek. Én ugyan a harmadik után kizárt, hogy viharos időben kitettem volna a lábam valami fedett (és jól bevillámhárítózott) helyről…
Ezek a szent szavak, hogy diverzifikálás (a befektetéseink több helyre szétbontása) és stratégia befektetési helyek – nem elvont fogalmak. Már korábban többször elmondtam, a befektetéseket stratégiailag optimálisan egy jó világmodell alapján állíthatjuk össze. (Erről például itt írtam, hogy hogyan lehet a legjobban összeállítani.) Én például ez alapján biztos nem raktam volna fel minden pénzem a Japán tőzsdére. És ettől a következőkben is mindenkit óva intenék.
Még ennél is rosszabbat kaptam. Nagy nyilvánosan megvádoltak, hogy félrevezetem, és megtévesztem a közönséget. Írtam valamikor ugyanis egy kis tanulmányt „Ki örül, ha a tőzsde összeomlik?” címmel. Ebben röviden elmagyarázom, a Cost Avarage effektust, ami egy meglepő dolog. Ugyanis, ha évről évre rakunk félre, akkor, ha átmenetileg visszaesnek az árfolyamok, akkor azon keresünk, hiszen olcsón vettünk befektetéseket. (Egy visszaesés pedig mindig átmeneti, hiszen a háttérben mindig ott a gazdaság átlagos növekedési üteme.)
Ezek után az orrom alá dörgölték a fenti görbét, és keményen kijelentették, Cost Avarege ide vagy oda, ezzel bizony igen csak rosszul jár mindenki. Szó se róla, 14 év nehezen nevezhető átmenetinek, ahogy a közel 40 évig itt állomásozó szovjet csapatokat is humoros volt, ahogy „ideiglenesen hazánkban tartózkodóknak” titulálták.
És mégis. Ez azért nagyon nyomta a csőröm. Le is töltöttem a Nikkei 225 adatait (itt önök is megtehetik). És most készítettem egy kis matematikai modellt, mi lett volna, ha 1984 januárjától (elnézést, csak innen vannak meg a Yahoo-n az adatok) minden hónapban egy szívtelen pénzügyi tanácsadó arra beszéli rá magukat, hogy havonta 100 jent fektessenek be a japán tőzsdére. És láss csodát – ami kijött, hogy a befektetett 28200 jenünk ma 37903 jen lenne. Hihetetlen, de kifogva a világ legrosszabb tőzsdéjét, 14 év monoton veszteség mellett, amikor a tőzsdeindex 37.000-ről 8.000 alá esett le, még így is kerestünk! Nem sokat mondják önök, de akkor is kerestünk. Praktikusan bárhova raktuk volna a pénzünk, akkor ennél sokkal többet kerestünk volna. (Na jó, a Baumagnál még ennél is rosszabbul jártunk volna – de ők garantálták a nyereséget…) Ráadásul, még azt sem mondhatják, hogy a bankban is több lett volna, mert a japán bankok az egyetlenek a világon, akik negatív kamatot adnak a berakott pénzünkre (magyarán fizetnünk kell, hogy vigyázzanak a pénzünkre.)
Azért ez megnyugtatott. De a japán befektetési alapokat egyelőre, akkor sem ajánlom, ha garantált hozamot ígérnek…
Erről a cikkről a közgászprofom jut eszembe, amikor az első közgáz előadást azzal kezdte, hogy egy jó közgazdász minden kérdésre úgy felel, hogy “az attól függ.” Amint az ön számításai is igazolják,nem csak az a lényeges, hogy esett, hanem, hogy honnan, mikortól nézzük a Nikkei-t.
Egy kicsit távolabbról: az emberiség történetében még soha nem volt korszak, amiből senki se profitált volna.
hm…valóban elgondolkodtató…
azért azt sem szabad elfeledni, hogy a japán gazdaság kicsit másképp működik, mint nálunk…
más a vállalati kultúra…ott valóban nemzedékek dolgoznak egy-egy cégnél…és tényleg a magukénak érzik a sikert…
európai (hovatovább MAGYAR!!!) szemmel nézve Japán egy nagyon furcsa világ!
A feltételezett Nikkei 225 befektetésnél hozzátenném még, ha a szegény japán befektetőt felváltanánk egy külföldi befektetőre, aki majdnem a 35k-s csúcson vásárol USD-ral JPY-re váltva, és néhány év múlva nem bírva magával kiszáll, akkor is közel nullszaldósan jön ki. Hiszen ne feledjük a hatalmas tőzsdei lejtmenettel párhuzamosan 1990 és 1995 között JPY kb. 200%-kal erősödött USD-hoz képest. Nem véletlenül vásároltak a japán megtakarítók USD kötvényeket, állampapírokat. Persze, ezért is.
Azért megválaszolnám a címet is: csak akkor, ha van reményünk/türelmünk/időnk/lehetőségünk kivárni azt a kunkort a grafikon végén, úgy 2003-óta. Mert mondjuk 1984-2003 között (klasszikus időtartam?) bizony kb -46% nominális hozamunk lett volna.
Szóval “attól függ”, ahogy macerick is idézte
Ettől függetlenül jó és tényszerű cikk!
Természetesen macerick = maveryck, elnézést!
Hááááááááááát, elnézést András, de nem túl meggyőző a cikk.
Nem szeretném részletekbe menően kielemezni, de – egy gyors és hozzávetőleges – számításom szerint 3% éves kamattal is 40.000 jen fölött lett volna a befektetés értéke.
Kedves Iron! Tud ön olyan helyet, ahol a jenre 3% éves kamatot adnak? 120 millió japán lenne hálás Önnek!! Jenben a hitelek (!) kamata 1-2%-os!
Igen, a keleti vállalati kultúra európai szemmel igen meglepő. Pl. az alkalmazottak úgy sztrájkolnak, hogy gyorsabban dolgoznak. Így leáll a ‘futószalag’, mert elfogy az alapanyag, megtelleik a késztermék-raktár, stb.
Kicsit OFF, elnézést érte: tudna valaki segíteni abban, hogy mi annak a terméknek a neve és hol köthető meg, ami egy olyan kockázati biztosítás (lakásbiztosítás), ahol nem azt sorolják fel, hogy mire terjed ki, hanem azt, hogy mire nem terjed ki?
Köszönettel
Kedves András!
A jen kamatokat ismerem, bár – mivel itt tőzsdéről és nem feltétlenül japán befektetőkről van szó – nem tudom, mennyire helyes ezzel példálózni. Mindenesetre 1984 és 2007 között 2,47% volt a rövidtávú kamatok átlaga Japánban (mert ugye erről az időszakról beszélünk, nem a máról). Innen ki lehet számítani: http://www.boj.or.jp/en/type/stat/dlong/fin_stat/rate/cdab0722.csv
Ez némileg kevesebb a 3%-nál, de mindenképp kockázatmentes. Ne értsen félre, nem a tőzsde ellen beszélek, pontosan tőzsdével foglalkozó honlapom van (közösen szerkesztett).
Mivel tényleg nem az üzletét akarom rontani (úgy gondolom, hogy a semmilyen megtakarításnál ez is jobb), s a témán hosszasan lehetne vitázni, inkább nem írok ide többet. (Valójában a sok hirdetés miat néztem meg az oldalát.) Ha esetleg további véleményemre kíváncsi, gondolom, Ön látja az e-mail címem a bejegyzéseknél.
Üdvözlettel:
Iron
A következő megjegyzéseim lennének:
1. A számítás egy indexre vonatkozott. Természetesen ennél jobb eredményt is el lehetett volna érni, ha az ember jobban megválogatja, milyen részvényekbe fektet, esetleg időnként megfelelően módosítja a portfólióját is.
2. Részvények birtoklásáért általában osztalék is jár. Ezért a számított érték kicsit magasabbra kell, hogy kijöjjön.
3. A befektetésekre lehet biztosítást kötni, vagyis ha a részvények árfolyama csökken, a veszteségeket így csökkenteni lehet. Ugyanígy lehet biztosítást kötni az árfolyamváltozásból eredő kockázatra is. Komoly befektetési alapok alkalmaznak ilyen stratégiákat.
4. A japán gazdaság problémái nem egyik pillanatról a másikra keletkeztek. Voltak előjelei. Előre lehetett sejteni azt is, hogy ennek mi lesz a következménye. A gazdasági visszaesés tükröződik az indexben. Ezért egy komoly befektetési szakember se erőltette volna a japán tőzsdét.
5. A japán tőzsde elmúlt kb. 15 évét szembe lehet állítani mondjuk a közép-kelet európai és ázsiai tőzsdék elmúlt 2-3 évével. Ez utóbbi esetben a jól teljesítő gazdaság tükröződik az indexekben. Vajon ezt nézve ki állítja, hogy a részvénybefektetés nem jó?
Zsivány:
Ön kötne egy olyan vállalkozási szerződést, amiben azt írja le, hogy mit NEM fog elvégezni? Szerintem ha jól akar ilyen szerződést kötni, akkor egy széles rálátású független biztosítási brókerhez kellene fordulnia.
Iron – Daytrader: Nekem már meg sem kell szólalnom. Remek meglátások.
Zsivány:
Létezik ilyen termék, én is olvastam róla itt, a hozzászólások között. Amúgy szerintem teljesen mindegy, hogy melyiket sorolják fel, a lényeg, hogy egyértelmű legyen. Nyilván azt célszerű felsorolni, amiből kevesebb van.
Iron, szerintem te egy egyösszegű 28200 jenre tetted a ~3%-os, 14 éven keresztüli kamatot/hozamot, nem? Akkor tényleg 40 ezer feletti eredmény jön ki, de itt nem egyösszegű befektetésről volt szó.
Mivel a “rövidtávú kamatok átlaga”-ban szerepel egy ‘vörös posztó’ szó, vettem a fáradtságot, hogy kiszámolgassam az általad linkelt adatok alapján, de nekem csak kb 31.000 jen jön ki eredményül. Ha magyarázkodni kell, akkor ez úgy “jön ki”, hogy amíg viszonylag magas volt a kamat, addig viszonylag kicsi volt még a tőke. Amikorra meg már megnőtt volna a tőke akkorára, hogy a néhány százalékos kamat is számottevő növekedést eredményezzen, addigra a kamat 0,01%-ra csökkent és ott is maradt durván 5 évig.
Mindamellett Daytraderrel együtt jók a meglátásaid, de azért domborítsuk ki azt, hogy András cikkének pont az volt a lényege, hogy jó meglátások nélkül, fanatikus zombiként, de RENDSZERESEN befektetve a utóbbi néhány dekád egyik legrosszabbul teljesítő tőzsdéjébe is jól járhattunk (vagy legalábbis nem rosszul).
Tamas 13:
“nélkül, fanatikus zombiként, de RENDSZERESEN befektetve a utóbbi néhány dekád egyik legrosszabbul teljesítő
tőzsdéjébe is jól járhattunk (vagy legalábbis nem rosszul).”
Ez igencsak kifacsarasa annak, hogy mindenkeppen nyerhetunk. Nyilvan rengeteg ellenpeldat lehetne felmutatni, ahol RENDSZERES befektetes eseten igencsak csufos eredmenyt kapunk, annak ellenere hogy az adott idotavon az arfolyamok nottek.
Rendszeres es egyszeri befektetes teljesen mas eredmenyt hoz(hat), ez eleg nyilvanvalo annak, aki minimalis matematikai tudassal rendelkezik.
Udvozlettel,
John Smith
Öööö megosztanád azt az esetet, amikor adott időtávon nőnek az árfolyamok, mégis csúfos véget ér a befektetés?
Másrészt olvasd el a (4)-es hozzászólásomat is
Például dollár alapú kötvénybe fektettél _EGYÖSSZEGBEN_ Forintot mondjuk 10 éve, és most azt akarnád forintosítani. Ugyan az árfolyamok folyamatosan nőttek, pl (DJ,Nasdaq) – azonban az árfolyamveszteség miatt mégis veszteséggel szállhatsz csak ki.
Természetesen ha tíz év alatt folyamatosan tetted be összességében UGYANEZT az összeget, akkor akár már nagyot is nyerhettél
Lehet, hogy úgy lenne érdemes ezt az egész kérdéskört összefoglalni, hogy “Ne akarj gyorsan meggazdagodni”, de ha “Takarékoskodsz”, akkor a sok kicsi sokramegy?
Azért a JPY negatív kamata sokáig nagy üzleti lehetőséget adott azoknak, akik kihasználták az USD és JPY közti kamatkülönbözetet és ezt a devizatőzsdén 2 két évig fejhették (plusz még az árfolyam nyereséget is zsebre tehették).
Üdv Zsivány,
“Szerintem ha jól akar ilyen szerződést kötni, akkor egy széles rálátású független biztosítási brókerhez kellene fordulnia.”-írja András. Nos igaza van. Félre a tréfával.
Az AEGON Biztosító Globál nevű terméke tudja az “összkockázatot” kezeleni. Ezt eddig csak vagyonbiztosítás területén lehetett művelni, tényleg jó. Ügyfelemnek már volt 15 milliós kárkifizetése ilyen terméken keresztül,(2006 augusztus 20 BP.) megnyugtató volt részemről is. Tudok segíteni, ha még szükséges.
a tőzsdék azért most kicsit omladoznak…
Akkor most oruljunk???
Ha jól tudom, az 1990-es elején Japán (a demográfiai trendeken kívül) éppen a túlértékelt ingatlanárak (is) vitték padlóra 10-15 évre. Volt ott minden jó: defláció (negatív infláció, ami csak első hallásra okoz örömet), gyakorlatilag zéró kamat (a jegybanknak nem volt játéktere), stagnáló gazdaság… Remélem, hogy az amcsiknál nem lesz ilyesmi. Kína vajon megállna az amerikai export nélkül?
örüljünk, hogy óccsón mérik a részvényeket és a befektetési jegyeket…
En is erre gondoltam.
legyünk azért szem-fülesek!!!:))
nem árt vigyázni, ha beszállási pontokat heresünk…
Például az OTP-be már érdemes beszállni, vagy még mindig érdemes kivárni?
kedves zsé
az unicredit alap egy nesze semmi fogd meg jól “termék”!
csak nézze meg, hogy hová fektetnek be…USA és Japán(ahol még mindig defláció van!!!)
ja meg a xemét siemensbe a korrupciós botrányaival…
és vanb ugye még a nokia,aminek nem lesz akkora nettó nyeresége a jövőben a konkurencia miatt…
japánban max a toyota ér valamit (a világ legnagyobb autógyártója)
az usa-ban a microsoft és az exxon még elmegy…
a többiről no comment…
olvasson utána!!!!!
ne legyen lusta…mert könnyen úgy járhat ezzel az alappal, hogy 3 év után nem lesz ugyan kevesebb pénze(tőkéje)…DE BYERESÉGE SE,MERT EGYRÉSZT LEHET,HOGY 0% HASZON LESZ RAJTA ÉS CSAK A BEFEKTETETT TŐKÉT KAPJA VISSZA,AMI AZÓTA CSAK INFLÁLÓDOTT…TEHÁT BUKOTT RAJTA EGY JÓ NAGYOT!!!
AKKOR INKÁBB A PÁRNACIHA!!!!
JA…ÉS MINDEZÉRT MÉG EGY CSOMÓ KÖLTSÉGET IS FEL FOGNAK SZÁMÍTANI!!!!!
bővebbet majd tótdokitól…
Az egyes befektetési alap-kategóriákon belül is hatalmas különbségek mutatkoznak az egyes befeketési alapok teljesítményei között!
Egy aktívan menedzselt alap a mgas volatilitású időszakokban is felülteljesít!
Mondja ezt az osszes alapkezelo, aki jo dragan arulja az aktivan manadzselt alapokat…. Vajon nalunk feljettebb penzugyi kulturaval rendelkezo orszagokban miert tanacsoljak azt, hogy indexkoveto alapokbol alljon a befekteteseink nagy resze?
js: épp egy könyvet olvasok. Abban benne van a válasz: aki indexkövető alapot választ, az biztos nem keres kevesebbet, mint a piac. Igaz többet sem.
Azt legalabb biztossan megkeresi. Mig ha managelt alapokat nezegetsz, nagy reszuk igencsak alul teljesit. (Referenciat mindik kritikusan kell nezni, ezzel is szoktak trukkozni.)
Gondolj bele, hogy mondjuk az alapod koltsege 1.5-2% evente (+valtasi es visszavaltasi illetek 1-2%), akkor, hogy megerje a dolog,igencsak ugyeskednie kell az alapkezelonek, hogy ezt kitermelje. Eveken keresztul!
W. Tamás(33)
En nem igy latom a dolgot, igaz en nem olvasom azt a konyvet, hanem tapasztalom a valosagot.
js(34)
A valosag sajnos nem ilyen egyszeru.
“Azt legalabb biztossan megkeresi.”
Ez igy nem igaz(tapasztalat)!
Meg kell nezni nehany indexkoveto alapot hozamat, meg az indexenek a valtozasat, es lathato lesz a diferencia.
Lattam mar olyat indexkoveto alapot, ami kb.24% eves hozamot produkalt, az indexenek pedig kb. +36% volt a novekedese ugyanabban az idoszakban.
Meg kell nezni az “indexkoveto alap” definiciojat, es bele kell kalkulalni, hogy vannak rosszabb es jobb alapkezelok is..
Valoszinuleg ebbol kovetkezik az elteres.
Megjegyzem, hogy a fent hivatkozott indexen belul “dolgozo” menedzselt alap viszont kb. +46%-os hozamot produkalt ugyanezen ido alatt.
Szumma: maradok a menedzselt alapnal.
Nekem is van par managelt alapom, es bar szepen hoztak a konyhara eddig, meg kell alapitanom, hogy nem jo latni, hogy index alatt vannak jopar szazalekkal. Legalabb az alapkezelonek is jut valami… Addig okes amig a piacok szarnyalnak, de majd ha megfordulnak a dolgok, kezdodik a siras =)
-szem(33), mi a valóság ezzel szemben?
Ha egy alap csak 24%-ot teljesít, amikor az indexe 36%-ot, akkor az egyszerűen nem indexkövető alap. (feltételezem nem kevered az indexkövetést a benchmark index-szel)
W. Tamás(35)
Az indexkoveto alapnak megvan a maga definicioja, ugy emlekszem torvenyi (jogszabalyi) eloiras szerint.
A szamok, amiket emlitettem tenyszamok, de nem csak a 24/36, hanem a 46% is a menedzselt alappal kapcsolatban.
Errol nem szabad megfeledkezni.
W. Tamás(35)
A Bamosz-nal nyilvantartott indexkoveto alapok:
CIB Indexkövető
Futura Indexkövető
ING Indexkövető
K&H Navigátor
BUX ETF (OTP)
Mondjuk ezeknél nem látom a kifogásolt 24/36 vagy hasonló arányt
Az látszik, hogy minden időtávban van legjobb meg lerosszabb (tehát nem egyformák), de mondjuk 3 évre már a legjobb-legrosszabb 28.91-27.48 különbsége sincs másfél százalék. Ennyi szerintem belefér, mint “követési hiba”.
W. Tamás(38)
Nezd meg jobban, es meglatod!
W. Tamás(38)
Jaaa,… es megint megfeledkeztel a 46%-os menedzselt alaprol.
Nem feledkeztem meg, ez a válaszom rá:
http://www.tozsdeliga.hu/?p=elemz_pw&id=1938574&t=jat
Főleg a grafikon alatti bekezdés.
Reméljük hamarabb elolvasod, minthogy Tóth úr kimoderálja
Istenem, ha ez ilyen egyszerű lenne…
W. Tamás(41)
Elolvastam, de nem tumom mire gondoltal vele kapcsolatban.
Mit is jelent ez a Te olvasatodban?
Hogy jon ez a 36/46% kerdeskorehez?
Egy kis komment nem artana.
És akkor még nem számoltuk hozzá, hogy ez alatt az időszak alatt a yen és mondjuk a dollár között hogy nézett ki az árfolyam (a forintról ne is beszéljünk, ami ebben az időszakban min. 90%-át elvesztette az értékének)…
36/46 kérdéskör eddig nem volt
Ha az indexkövető vs menedzselt alapra gondolsz, akkor szerintem úgy jön a témához, hogy mennyi idő alatt? Mennyi volt a többi évben hozam? A linkelt írásban épp’ arról van szó, hogy vannak évek, amikor a menedzselt alapok jelentősen túlteljesítik az indexeket. És vannak évek, amikor nem. De hosszútávon kb ugyanoda lyukad ki mindegyik.
Ez ugye egy kisse elnagyolt megallapitas.
Ha egy menedzselt alapba raknam a penzem 20-50 evre es ha esik, ha fuj, ott tartanam, akkor helyesnek erznem, amit irsz.
De ugy gondolom mindig van 1-2-5-10 menedzselt alap, ami eppen veri az indexet (most is latok parat). Azt hiszem ezeket kell megtalalni es kihasznalni.
Idorol-idore felulvizsgalni befekteteseinket, es szukseg(lehetoseg) szerint korrigalni.
Ehhez persze jo ha van keznel egy hozzaerto, penzugyi tanacsado.
Rosszul gondolom?
Attól függ fizetsz-e a befektetéseid nyeresége után kamatadót. Ha nem, akkor jól. Ha igen, akkor rosszul.
Szerintem.
Miert?
Csak a kamatadotol fugg a nyeresegem, fuggetlenul az alap hozamatol?
Egy jobb hozamu befektetes (kamatadoval) nem erhet tobbet egy gyengebb (kamatado nelkuli) alapnal?
az a baj gyerekek hogy minden ún. pénzügyi szakértő a múltal próbál mindent alátámasztani így Tóth András úr is az elmúlt 14 év japán görbéjével de azt hogy mi lesz csak találgatják
jó hogy fejlődik a világ de lehetnek többéves megtorpanások is amit viszont a legprofibb gözgáz vagy pénzintézet elemző sem mer egyértelműen bevállalni és voltak is ilyen megtorpanások a világban amikor valóban több évet kellett várni hogy visszanyerődjön az emberek pénze már akik kivárták az átlag pénzüek biztosan nem
no most itt van ez az USA beli részvénypiaci cirkusz ugye kb 1,5 hónapja esett a részvénypiac és kb 1 hete vissza is kúszott minden de most stagnálás 1000-el senki de senki még a nagy pénzintézetek elemzői sem tudják hogy ez csak pillanatnyi megtorpanás mint ami márc elején vagy a tavaly nyár elején volt vagy ez egy hosszabb távú lejtmenet lesz
közben az olyan pénzügyi tanácsadó cégek továbbra is bátran arra búzdít hogy nyugisan be lehet fektetni mert kurva jó évek jönnek miközben a nemzetközi pénzintézetek szakértői tanácsadói sem nyilatkoznak egyértelműen sőt óvatosságra intenek
nos tisztelt Tóth András úr önnek mi a tippje minden ok? pici megtorpanás oszt száguldunk felfele a részvények szárnyán vagy a hullámvasút egy hosszabb leejtőjéhez értünk
no látja Tóth úr most adjon vmi jó tanácsot és azért ne ítélje el az embereket mert kétkednek vagy nem bíznak vakon az Ön vagy más javaslatában főleg ha csak pár millió jussa van az embernek és ha azt elveszti akkor mehet a nyugatiba aludni
Tisztelettel
Csaba
Sóhaj…
Ha nagyon elindulna lefelé – amit erősen kétlek – akkor még mindig ki lehet szedni végső esetben állampapírba.
De egy biztos: ha nem fektet be és mindent elkölt, akkor biztos, hogy a nyugatiba mehet aludni…
Tisztelt Tóth András arra szeretnék választ kapni hogy az elmúlt kb. 1 hónapban tudvalevő nagy veszteségeket elkönyvelő hedge fund-ok milyen negatív hatással lesznek pl. az axa vagy aviva társaságok befektetési alapjaira mint pl. az ázsiai részv. alap vagy a shanghaj expressz vagy az ázsiai ingatlan alap stb..
mivel tudvalevő az hogy több hedge fund alap süllyedt el pl. az usában vagy a credit suisse és a tremont hedge fund indexek is negatív képet mutatnak
az ok. hogy a bux kissé emelkedik meg azt prognosztizálják hogy lesz némi emelkedés de utána megtorpanást illetve esést jósolnak legalábbis a portfolio.hu oldalán amely azért komoly honlapnak bizonyúl ebben a témában
nem lehet hogy az előbb említett társaságok alapjai is ilyen hedge fundok melyek kipukkanhatnak mint a lufi nem beszélve a shanghaj expresszről mely az elmúlt évben szinte irreálisan sokat hozott?
tisztelettel
Tóth József
Csaba hozzászólását kiegészítve….
Tisztelt Tóth Úr!
Olyan szép mondatokat szokott írni, amit az ember ha elkezd olvasni akkor szinte nem tudja abbahagyni, de sokszor mintha kimaradna a lényeg – nem bántásként írom, félre ne értsen-. Ezért szeretném megkérdezni – miután a bejegyzés témája is a tőzsdei zuhanás-, hogy miként látja Ön a jelen részvénypiaci helyzetet?
Nyersanyag, munkaerő, fogyasztás, gazdasági növekedés/lassulás szepontokat is figyelembe véve, továbbá miként látja a részvénypiacok helyzetét akár régiónként is.
És még egy aprócska mozzanat, Ön , több éves/évtizedes pénzügyi tanácsadói/szakértői háttérrel mit gondol arról, hogy “the bull is over”?, kezdjünk kötvények után nézni, vagy még nem kell, ha igen milyen időtávban számíthatunk a bull piac újraéledésére?
Nagyon komolyan érdekelne a véleménye.
Maradok őszinte olvasója:
Kereszti Gábor
Amióta világ a világ a gazdasági sajtó csak fekete dolgokat jósol – ez a dolguk. Én nem látok alapvető olyan folyamatokat kb 2012-ig ami drámai fordulatokat hoznak. Természetesen Japán Európa lefelé megy, Amerika stagnál Ázsia és Dél-Amerika felfelé jön. Ez van. Viszont átmeneti ugrálások mindig lesznek, ahogy eddig.
Én gyüjtöm minden visszaesésnél a cikkeket. Ajánlom pl a 2006 júniusi HVG-ket…
Köszönöm megtisztelő és gyors válaszát.
E szerint Európát különösen a NYugati részét alul kell
súlyoznunk, a keleti régiót (magunkat is beleszámítva )lehetünk egy kicsit optimisták, és a pénzt be kell tolni ázsiai és dél-amerikai vidékekre – ha jól értem.
Ez így nekem ok, aggodalmam csak amiatt van, hogy egy amerikai stagnálós enyhe recessziós időszak mennyire rántja magával a világ többi részét is. Ugyanis amíg most mindenki nagy problémákról beszélt ( amik azért vannak) , a dow és a nasdaq is esett de nem eleget (szerintem), majd szépen lassan visszaállt, most ismét csúcsközelben van.
Törökország, dél korea, vietnam meg a kistigrisek olyat kapott hogy csak na. Viszont nem szeretnék mindent egy lapra feltenni, azaz nem merem minden pénzem Kínába betolni ezért érdekeltek a régiók is….
A jelen ugrálásban csak az a baj, hogy a világ legnagyobb dollárpapája betegeskedik és eddig nem találják az ellenszerét a bajának és a teljes diagnózist sem merik kinyilatkoztatni a népnek. Miután a nagy fogyasztói társadalomból nagy szeletet vág ki és a tőkepiacok közel felét is ő irányítja ezért talán jogos az aggódás a további sorsa miatt. Az persze kérdéses, hogy az Ön által is feljövőben lévő térségek mennyire tudják magukat függetleníteni a nagy testvértől. Számomra ez a nagy dilemma, ezért inkább kivárok, újabb pozíciót nem nyitok, a jelenlegit tartom.
Reméljük nem bánom meg.
További szép napot Önnek.
Tisztelt Dr. Tóth András
mit szól ön a napjainkban a szaksajtóban olvasható hedge fund alapok bukásáról melyekből jó néhány tönkrement vagy éppen a tönk szélén áll az usában
van ennek vmilyen hatása a többi alapra akár a hazai részvény alapra melyek szép lassan elindultak felfele?
az aviva axa stb alapjai is ilyen hedge fund alapok?
tisztelettel
F. Csaba
A hedge found-ok egy része hihetetlen kockázatos áttételes ügyletekre szakosodott. Ha ezek egy része csődbe megy az teljesen menetrendszerű. Én soha nem javasolnám senkinek ilyenbe fektessen – akkor már inkább rulettezzen…
Sziasztok!
Lenne 1:) kerdesem! Ki melyik online broker cegen keresztul tozsdezik? Mik a tapasztalatotok veluk? Szerintetek melyik a legjobb? Elore is Koszi a valaszt!
Kedves András!
Ugyan még nem volt időm átbogarászni a honlapját, ami egyébként nagyon tetszik, de egy-két dolog számomra nagyon hiányzik. Ön szinte csak befektetésekben gondolkozik. Én úgy gondolom, hogy egy pénzügyi tanácsadónak az élet során felmerülő kockázatokra is kellene gondolnia. Sajnos erről nem találtam semmit a honlapján. Bár lehet, hogy ez az én hibám.
49. csaba:
“az a baj gyerekek hogy minden ún. pénzügyi szakértő a múltal próbál mindent alátámasztani ”
Miért? Mivel lehet még? Talán jósolni kellene?
Az élet minden területén a múlban/múltról szerzett ismereteink segítik a jövőre vonatkozó döntéseinket.
Kedves Csaba! Ha Ön autóba ül, hogy A-ból B-be jusson nyilván a múltban szerzett ismereteire támaszkodik, hogy döntést hozzon a tekintetben, vállalhatja-e az utazás veszélyeit. Maradhat otthon is!
Ha szeretne a megtakarításaival hozamot elérni, akkor a múltból kell információkat gyűjtenie, hogy a bizonytalan jövőre nézve felmérhesse a lehetséges kockázatokat a döntéshozatal előtt. Ehhez lehet külső segítséget is igénybe venni (nem kötelező). Ha nem szeretne hozamot, lehet hogy rossz oldalon jár.
Egyébként a Nikkei-el kapcsolatban:
Aki minden vagyonát egy lapra teszi fel, az megérdemli a nyugatit! Aki alapszinten tiszában van a diverzifikáció, a pénz és kockázatkezelés fogalmával, valamint különbséget tud tenni egyszeri befektetés és tőkefelépítés, rövid-, közép-, és hosszútávú stratégiák között, az soha nem fogja példálózás/önigazolás céljából sem a Nikkei, sem a Nasdaq, sem a Matáv grafikonját előrángatni!
Mikor tisztul már ki a kép a kétkedőknek? Befektetni senkinek sem kötelező! Ha kétségek gyötrik vagy ne fektessen be sehová, vagy TANULJON, TANULJON, TANULJON!
Egyébként az oldal hibátlan, az írások kiválóak. Szerencsére nagyon sok a szintén elgondolkodtató komment és különösen jó hogy több, a webes blogírásból ismert aktív tőzsdei szakember is emeli hozzászólásaival a feedback-ek színvonalát!
Üdv mindenkinek!