Pénzügyi alapismeretek 1. Kamatos kamat 1.
dr. Tóth András
Mint Kóka János ipari miniszter korában kijelentette: a magyarok pénzügyi analfabéták. Köztudott, hogy a középiskolában nem tanítanak pénzügyi ismereteket.
Erre megszületett ugyan az első megoldási javaslat: Beni és Ani a pénz világában címmel kiadtak egy alternatív tananyagot. Ezt Ön is elolvashatja ITT. Én elolvastam. De rajtam kívül kevesen lesznek, és nagyon-nagyon remélem, hogy senkinek, soha nem kell felelnie és dolgozatot írnia belőle. Én nem írok róla kritikát, az Index nálam sokkal jobban megtette Monetáris Fruzsina és a pénzszűz fiatalok címmel. A kritika sokkal-sokkal szórakoztatóbb lett, mint a tananyag.
Végig gondoltam a dolgot. Elhatároztam, nekivágok, és írok azokról a pénzügyi alapismereti fogalmakról, amit én tartok fontosnak. Jaj de szépen mondja a költő: „Én egész népemet fogom, nem középiskolás fokon, taní-tani!”
Sajnos nekem – köztudottan – van egy komoly hibám: Mindenről eszembe jut valami. Sőt még arról is eszembe jut valami, ami eszembe jutott. Úgy hogy én nem is remélem, hogy a valaha tananyag leszek, de ennek nagyon örülök is. Iszonyú lenne, ha kötelező olvasmány lennék… (Pár éve összefutottam régi egyetemi kollégámmal és elújságolta, hogy az egyik közös munkánként készült cikkünket tanítják az egyetemen. Helyben levert a víz. Rögtön megértettem az utóbbi évek heves csuklásrohamainak okát. De aztán megnyugtatott: vizsgázni nem kell belőle…)
Akkor csapjunk a lovak közé. Első témám a kamatos kamat. Muszáj ezzel kezdenem, mert ez már a blog bejegyzések jelentős részében is problémaként merült fel.
Mi az, hogy kamat? Amikor a pénzünket kölcsön adjuk (például egy banknak, betét formájában) akkor megállapodunk, hogy nem csak a pénzünket kapjuk vissza, hanem egy bizonyos százalékkal többet – ez a kamat. A kamat mindig a tőkével arányos. (Érdemes elgondolkozni mi lenne, ha egy bank azt hirdetné meg, hogy minden betét után az év végén 2000Ft-al többet ad vissza. Ön betenne ilyen konstrukcióba egy nagyobb összeget?) Ugyan így, ha mi veszünk fel kölcsönt, akkor is évente bizonyos százalékkal nagyobb összeget kell visszafizetnünk.
Kitérő: A kamat kultúrtörténete rendkívül érdekes. Sok társadalomban erkölcsileg megvetették a kamatszedést, sőt törvényileg is tiltották. Esetleg csak egyes más vallásúaknak engedélyezték. Ők meg is gazdagodtak rajta. Ma is vannak ilyen pénzintézetek pl. az iszlám bankok, amelyek nem fizetnek kamatot a betétre. Viszont fizetnek a befektetések után a bank hasznából jutalékot. Szeretem az erkölcsi problémák praktikus megoldását…
Ha nem egy évre adunk kölcsön, hanem több évre, akkor a második évben már nem az eredeti tőkénk kamatozik, hanem az első évben kamattal növelt tőke nő tovább. Matematikailag ezt úgy lehet megfogalmazni (aki alergiás a matekra, MOST ugorjon a mondat végére), hogy ha A tőkét n évre k százalékos kamatra fektetünk be, akkor a végérték=A*(1+k/100)n. Ez egy hihetetlen érdekes képlet.
Nézzünk egy példát. Ha van 1.000.000 forintunk és befektetjük 12%-os kamat mellett 10 évre, akkor a végérték 3.105.848Ft, ugyan ez 20 évre 9.646.293Ft, 40 évre 93.050.970Ft.
Kitérő: A kamatos kamat józan ésszel szinte felfoghatatlan. Ennek oka az, hogy a modern pszichológia szerint az ember agya és teljes gondolkodásmódja az ősember életformában alakult ki. Biológiailag még mindig vadászó-gyűjtögető ősemberek vagyunk. Matematikailag az ősember az összeadást ismerte: egy mamut meg egy mamut az két mamut. A szorzás, és pláne a hatványozás, a neolitikus forradalommal jött be: a növénytermesztés és állattenyésztésre való áttéréssel. Ha elvetjük a búzamagot százszoros termést hoz. A kecskénk minden évben 7 kiskecskét ellik. Csakhogy az elmúlt párezer év kevés volt, hogy ezek az „újdonságok” az agyunkba beívódjanak. Ezért érezzük abszurdnak a kamatos kamatot.
A kamatos kamat különlegességét már régen felismerték: Legszebb ilyen történet a sakk feltalálásához társított legenda. Az uralkodó, akinek a feltaláló átadta a sakkot, igen elégedett volt. A feltaláló kérhetett bármi. Mire azzal a furcsa kéréssel fordult az uralkodóhoz, hogy csak egy kis búzát kér: a sakktábla első kockájára kér egy szemet, a másikra kettőt, a harmadikra négyet és így tovább. Mi már tudjuk: itt 100%-os kamatot kérünk 64 évre. Nagyon sok búza lett volna ez a kis búza. Pontosan 1.844.674.4073.709.551.615 db szem, ami az egész földgolyót beborítaná 9mm magasan. A magyarázók szerint a történet üzenete, hogy a sakk értéke felbecsülhetetlen. Az én olvasatomban pedig, hogy a kamatos kamat nagyon abszurd.
A kamatos kamathoz kapcsolódik egy híres történet. 1626-ban az indiánok 24$ értékű üveggyöngyért eladták Manhattan szigetét a hollandoknak. Pár éve indián szervezetek komolyan gondolkodtak azon, hogy beperlik az államot ezért, a számukra előnytelen szerződésért. De az előzetes jogi vizsgálat során kiderült, hogy ha ezt az összeget, ha csak 6%-os kamatra befektették volna, akkor az azóta eltelt 380 év alatt ez az összeg 24*(1,06)380=99.183.639.918$ lenne. Ez az ár már egyáltalán nem nevezhető előnytelennek. A tanulság az, hogy az indiánok nem olcsón adták el a szigetet, hanem nem tudták jól befektetni az árát…
Ha jól tudom az iszlám világban még mindig vallásilag tilos a kamatszedés és vannak olyan svájci bankok is akik iszlámoknak kínálnak kamatmentes bankszámlákat.
(jó mi??? Egy ilyen bankot kellene alapítanunk és dőlne az extraprofit, kamat helyett meg küldenénk ajándék imaszőnyeget.)
Egyetértek azzal, hogy az átlagember nem képes a napi életében kalkulálni a kamatos kamattal. Amikor ebbe először belegondoltam és csináltam magamnak egy excel táblát, akkor nem hittem a szememnek, hogy én még mindíg a napi munkával foglalkozok, ahelyett, hogy ezt megtanulnám kihasználni.
hm…
ez egy korrekt kis tanulmány!!!
még több ilyet!!!
Egyébként érdekes meg jópofa a cikk, csak – számomra – nehezen elképzelhető, hogy pénzügyekkel legalább alapszinten foglalkozó emberek ne legyenek tisztában a kamatos kamat jelentésével.
Ha máshonnan nem, akkor onnan, hogy amikor ők vettek fel hitelt, akkor bizony bőven megfizették kamatos kamatostul az árát.
Ez valóban egy olyan terület alapimereteinek bemutatása, amit a legtöbb ember nem vesz (ért) kellő súllyal figyelembe. Várom a folytatást…
A leghosszab út is az első lépéssel kezdődik.
Én is várom a folytatást…
Matematikailag az utolsó betűig passzol, de a Tóth úr által ajánlott UL/részvény konstrukcióban nem kamatról, hanem hozamról van szó. Ami ugyebár negatív is lehet…
A befektetéseknél, ha befektetési alapba történnek a befektetések, kamatos kamatról nem beszélhetünk.
UL biztosítás esetén sincs kamatos kamat.
Alapok, és árfolyamok vannak. De nincs az a biztonság, hogy a következő időszaktól a kamat is kamatozik.
Persze az alapok mögöttes befektetéseinél már lehet szó kanmatos kamatról, ami emeli az árfolyamot.
Egy alap árfolyamát át lehet számolni úgy, hogy milyen kamatos kamathozammal egyenértékű. A következő évben azonban lemehet az árfolyam akár a felére is.
Fontos tudni, hogy az a nyereség, amit kivettem a számláról. Az összes többi hozam, csak tájékoztató a játék állásáról.
65
de a Tóth úr által ajánlott UL/részvény konstrukcióban nem kamatról, hanem hozamról van szó
Na de ez még csak az első lecke….
De árfolyások esetében nincs is értelme kamatos kamatot számolni. Ha az éves hozamokat nézzük %-ban, akkor ugye minden év hozama az indulási és az érkezési időpötty közötti százalékos különbség. Így pedig a hozamban benne foglaltatik a kamatos kamat, azaz a hozam tőkésedik.
A befektetéseken elért hozam, csak úgy mellesleg exponenciális kamatnak felel meg. Ennél fontosabb, hogy egyes esetekben a kamatok ill. hozamok hogyan kerülnek évesítésre!
Igen, André Kosztolany-nak volt még egy mondása, az említett kettőn kívül, hogy a kamatos kamat az emberiség egyik legnagyobb találmánya.
Már csak azt a 100-200, vagy 380 évet kell megérned, hogy utána jól élj a felhalmozódott tőkédből.
Állítólag ez a kor néhány varjúnak sikerül is. Röpköd itt néhány a fejünk felett, amelyik még a Rákóczi szabadságharcot is látta. Lehet, hogy dúsgazdag és azért néz le ránk.
Üdvözlettel.
Óóóó jajj feladom.
A fenti cikk a kamatos kamatról szól, nem másról. Nem árfolyamokról, nem befektetésekről, nem UL-ről, nem részvényról, hanem csak úgy sakkosan (értsd feketén fehéren) A Kamatos Kamatról.
Továbbra is fenntartom, hogy ez még csak az első lecke, ergo meg k’éne talán várni, hogy a T.Tanár úr, miként vezeti át egyik témát a másikba.
Exponenciális kamat?! Kevés ennél eufemisztikusabb megfogalmazással találkoztam manapság
Csak úgy mellesleg…
Exponenciális kamat?! Folytonos kamatozás is nevezik. Felsőfokú… Különben egy 20 éves futamidőnél a kamatos kamat adja a teljesítményt több mmint 60%-át.
Exponencális kamatról még én sem hallottam, de exponenciá-
lis egyenletről, és exponenciális függvényről igen.
/Középiskolai tananyag volt!/
Szerintem ez a cikk nagyon jó és remélem sok embernek tanulságos!!! Sokan sajnos (köztük én is) nem élnek az ilyen lehetőségekkel, nem teszik meg időben a kezdő lépéseket a céljaik elérése érdekében. Mivel jómagam is annál a független pénzügyi tanácsadó cégnél tanulok és dolgozom egy ideje, mint Tóth Úr, így számomra is csak most lett ez világos. A saját érdekemben is megtettem a konkrét pénzügyi lépéseket és az ismerősi körömben is próbálom felnyitni az emberek szemét ez ügyben. A döntést persze nekik kell meghozni. Én csak az analízisük során feltérképezem a pénzügyi helyzetüket, felkeltem az igényüket és konkrét javaslatot teszek, hogy milyen befektetési alapokba érdemes befektetniük.
T Tóth Úr.
A kamatos kamatot ismerem. Olyan kérdésem lenne, hogy a beépített kamat úgyanúgy funkcionál mint a kamatos kamat (tőkésítik?.Van ilyen fogalom? Köszi HGY)
Kedves W Tamás
Igaz, András kamatos kamat cikke nem beszél alapokról, de mivel tudjuk, hogy befektetési tanácsadó, ezért azt is tudhatjuk, hogy nem banki lekötéseket fog ajánlani, ahol a kamatos kamat direkt módon érvényesül.
András befektetési alapkat ajánl általában. Itt pedig csak közvetetten beszélhetünk a kamatos kamat csodájáról.
Azt szeretném nyomatékosítani, hogy egy bef,alap nem úgy működik, hogy 1 miiliót befektettem egy évre, akkor 10 százalékos hozam esetén 1 100 000 Ft fordul, és kezd el kamatozni.S wez mindig 1 100 000 Ft marad.
Árfolyamról van szó, ami lehet 1 100 000, 1 200 000, de 800 000 is. Hosszútávon természetesen érvényesül az alap befektetéseinek értéknövekedése.
De sok tényező befolyásolja.
Ha például befektetek 3 000 000 Ft-ot és 2% az alapkezelés díja, akkor 0 % hozam esetén már csak 2 940 000 Ft van az év végén. A második évben ez a hozam alapja. Tehát pontosan tudni kell a névleges és a valós, költségekkel csökkentett hozamot. Az ezirányú hozzászólások azonban gyorsan moderálásra kerülnek…
Leon
Nem t’om. Én már többször írtam ide olyat, amiért magamat is kimoderáltam volna. De csak 1x kerül erre sor….
Ami a másik okfejtésed illeti. Igaz. Csak nem az első leckéhez. De ezt már nem fogom többet leírni…
Az nem van valahogy, hogy milyen időközönként teszik a frissen fejt kamatot a tőke részévé?
Mert ha pl. évente, akkor talán nem kamatoskamatozik annyira látványosan, mintha minden időpillanatban azonnal tőkülne (biztos lehet erre képletet barkácsolni).
András tökéletesen ír. A kamatos kamatról, mint matematikai létezőről. (És igaza van abban is, hogy sokak számára nem egyértelmű a kk mibenléte.) Persze írhatna hozamról is, de nem erről szól ez a lecke. Erről már cak a címe is árulkodik.
Kis kiegészítés, kérem, politikai és egyéb felhangokat nyomaiban se keressetek. Anno, akik az első nagyobb vagyonokat gyűjtötték, egyszercsak azon vették észre magukat, hogy el kell menniük harcolni a szentföldre. A vagyonukat pedig rá kellett hagyniuk az itthon maradókra. Ehhez nagy adag bizalom kellett, valamint úgy működött, hogy a betétekért %-ot kellett fizetniük a megőrzés fejében. (Tehát nem kamatot kaptak, hanem őrzési díjat fizettek.) Volt egy körülhatárolható csoport, akik nem mentek a szentföldért harcolni. És aztán nemzedékről-nemzedékre elkezdtek érteni ehhez a dologhoz. Ez a megőrzősdi azonban megvetendő dolog volt annak idején, hiszen az őrzők nem harcoltak…
Mai szemmel próbáljatok meg belegondolni a kőműves analógiába. Ma nem fizetjük meg őket (rendesen) pedig sokan mesterei a szakmának, (igen, a cigányokra gondolok), de ha évszázadok során kiderülne, hogy az alapásás / betonozás / falazás lenne a gazda(g)ság manifesztíciuma, sokan szörnyülköznének.
Ha már kamatos kamat, én biztos nem tudtam volna megállni, hogy ne térjek ki az Euler-féle számra. 12-es matekfakton nagyon rácsodalkoztam erre a számra,azóta persze már megszoktam..
(I love BME)
És most képzeljétek el, hogy az indiánok Microsoft részvényt vettek volna!
Egyébként zorbával értek egyet.
sok szép okfejtés…miközben a magyarok 70-80% még mindig képtelen takarékoskodni…a kamatos kamattal pedig max. az iskolában találkozhatott…de nem igazán értette annak gyakorlati jelentőségét…miközben hónapról hónapra nyögi a hitelre vett lakást,plazmatévét,hifit,házimozit,mobiltelefont,bútort…stb…és az autót!!!!!!!!
és egy árva büdös vasa sem marad meg havonta arra, hogy félretegyen…
na ez itt az alapprobléma…
amíg ez nem változik,addig a bankok rohadt nagyokat kaszálnak évről évre!!!
ui.: “…mert hülye azért nem vagyok…”
“…a legkisebb is számít…”
stb…nem folytatom
a kamat és a hozam(lehetőség) nem ugyanaz. tessék vigyázni, mert el lehet csúszni, de 20 év múlva már Tóth Úr is csak por és hamu lesz, nem lehet felelőségre vonni max. felporszívózni.
Kedves Zorba, a “lecke” címe: Kamatos kamat.
Azt a megjegyzést pedig, amit Tóth úr életkilátásairól tettél, meglehetősen ízléstelennek tartom.
Tóth úr fellapozhatná a helyesírási kéziszótárt is: “végig gondoltam”, “alergia”…
kedves baucis! A lecke címét nem vitattam, csak próbáltam rávilágítani, hogy ha mi is a lényeges különbség a kamat és a hozam(lehetőség) között. A másik dologot meg már a régi öregek is megírták, a címe HALOTTI BESZÉD
Zorba(29)
Eleg filozofikus megkozelites.
Van esetleg egy tanulmanyod, amit figyelmunkbe tudnal ajanlani a kamat vs. hozam temakorben?
Nagyon erdekelne, mert problemafelvetesedbol arra kovetkeztetek, hogy tanulmanyod elolvasasa megtobbszorozne befekteteseim hozamat(kamatat).
Zorba(29)
Az a baj, hogy a 6-os hozzászólásig nem volt mire rávilágítani. Addig fel sem bukkant a hozam szó. Azóta két táborra oszlott a hozzászólók tábora, egyfelől akik mindenképpen el akarják magyarázni, a hozam és a kamat közti különbséget, másfelől azokra, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy senki nem is mosta össze a két fogalat
Ami meg a halotti beszédet illeti, eleink talán nem véletlenül hagyták ki a porszívózós részt… Anélkül halotti beszéd. Azzal együtt morbid humor (nagyon-nagyon megengedően értékelve, szívem szerint taplóságnak mondanám…)
Ami a kamatos kamat és a hozamot illeti a kettő részben összemosható. Azért, mert a (jó) befektetési alapok hozamát (hosszú távon, várhatólag) és a kamatos kamat hozamát is ugyanaz az exponenciális függvény írja le. Ennek megvannak a maga gazdasági okai, de ebbe most semmi kedvem belemenni.
Az persze igaz, hogy egy alap hozama mindig csak lehetőség, ami aztán vagy bejön vagy nem. De hosszú távon általában lehet arra számítani, hogy bejön, erről már volt is egy-két cikk a Szerző úr tollából.
Konkrétan a “Értékpapír alapú befektetések biztonságossága” cikkre gondoltam. Abból – annak aki ért a matekhoz – látható, hogy miért lehet az értékpapír alapú befektetéssek esetében is ugyanarra az exponenciális függvényre számítani – hosszú távon, átlagosan -, mint ami a kamatos kamatot írja le.
Látom Tóth úr közönsége kezdi érteni a különbséget.
Bevallom őszintén vigyorgok mint a tejbetök amikor azt olvasom hogy 12-…vagy akárhány százalékkal nő valaki álltal választott alap értéke, és az illető már realizált pénzként értékeli a növekményt. Kitudja talán már gondolatban el is költötte
A “tejbetök” inycsiklandozó étel lehet, szivesen olvasnám a
receptjét és ki is próbálnám addig, amig dr. Tóth Úr a
pénzügyi alapismeretek második “leckeanyagát” rendelkezé-
sünkre bocsátja.
/Epedve várom mindkettőt!/
kell hozzá egy : meg egy vagy kettő ) és kész a
)
Hát igen. Ha bankban kötöm le a pénzem, akkor egy év elteltével a tőke+kamat áll munkába a következő időszakra… És a 112 az kevesebb nem lehet. /12%/év/
Ha alapba teszem, akkor egy év után 112, majd a 13. hónapban 75. Azután 45, majd 100 s a 24. hónapban 200.
is lehet. Ekkor kiszállok és megdupláztam a pénzem.
A gond csak az, hogy kiengedmek-e az ápolók. Mert a stressztől és félelemtől félőrült lettem.
Ám ha benthagyom 5-10 évig, akkor kijön a 10-12% árfolyamnövekedés évesítve…. Ez a különbség a bank és az alapok között.
Röviden így fest a hosszútávú értékpapírbefektetés biztonsága.
Szerintem az a legjobb, ha 130 Ft-os árfolyamon kiveszek 30 Ft-ot, 70 Ft-os árfolyamon beteszek 30 Ft-ot. S ha újra 130 lesz újra játszom.Így a hozamot visszaforgatom
Szerintem ez a kamatos kamat a befektetési alapoknál.
Pl: 100 db jegy= 100 Ft 130 Ft nál eladok 23 db jegyet
Az kb 30 Ft/23*1,3/Marad 77 jegyem.
Az árfolyam lemegy 70 Ft-ra 0,909 Ft egy jegy.
Veszek 30 Ft-ért=33 db befjegy.
Egyenlegem : 103 jegy. Ha ez 1.3 ra felmegy, akkor 133.9 Ft. és így tovább, minusz kamatadó.
Leon
Kedves Leon!
Bár ilyen egyszerű lenne! Csak az a gond, hogy soha nem lehetsz biztos abban, hogy fél év múlva a jelenlegi 130-as árfolyamod 70 vagy pedig 170 lesz-e. Ha tudnád, hogy 70, akkor miért csak 30-at vennél ki? Ha tudnád, hogy 170, akkor miért vennél ki egyáltalán… Ráadásul mi van, ha 129-es árfolyamnál fordul bukóba a trend, amikor még 100% benne ülünk a pozícióban? Honnan tudjuk, hogy hol a kiszállási pont? Vajon a példádban említett földindulás szerű árfolyam csökkenés közepett (130-ról 70 pontra = -46%)ki az aki a gödör aljáig bírja idegekkel? Különösképp, hogy semmi garancia nincs arra, hogy pl. 70 a legmélyebb pont, mint ahogy arra sem, hogy aztán fél éven belül garantáltan visszapattan 130-ra. Meg aztán ott van az, hogy pozitív trend esetén a kivett 30 jegyen realizálható elmaradt hasznod veszteségként jelentkezik, vagy legalábbis úgy éled meg. Tudományosan bizonyított pszihológiai tény, hogy a szegénységnél csak egy elviselhetetlenebb lelkiállapot van, a “gazdagság” elvesztése illetve az ettől való félelem. Egy szó mint száz, van dilemma bőven. A kamatos kamat kontra befektetési jegy (és részvénybefektetés) azaz kamat kontra hozam vitában tehát nekem az a véleményem, hogy soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a nagyobb hozam lehetőségének ára van. Lehet, hogy az akciós banki kamat csak bruttó 9-10 százalék jelenleg, de az fix. Ha kivárod a futamidőt, azzal bizton kalkulálhatsz. Nyugodtan alszol és nem kell napi negyed órát a gazdasági folyamatok elemzésével foglalkoznod. És hangsúlyozom: ez fix. És igen sok olyan élethelyzet van, mikor 1-2 évre kell lekötni pénzt egy meghatározott célra (lakás, kocsi, vállalkozás stb.)és igen rosszul érintene, ha a várt és szükséges X ft+kamat összeg helyett x ft- negatív hozam összeg állna csak rendelkezésre az adott időben. Persze, nyugdíjtakarékosság esetére lehet, hogy kisimul a kockázat, de mivan a többi esetben?
Kedves Leon! Visszaolvasva a leírtakat be kell lássam, hogy az egy kicsit személyesre sikeredet, pedig szándékom nem ez volt, ráadásul nézőpontunk nincs is olyan messzire egymástól. Szóval bocsi, az egyes szám második személyben leírtakat kérlek általános alanyhoz íródott szösszenetekként értelmezd, melynek Te csak a múzsája voltál, semmiképp sem a célpontja.
Kedves Jocó!
Van abban valami, amit irsz.
De szerintem azt, hogy mennyi pénzt rakjon az ember kockázatos részvényalapba és mennyit pl. biztonságos banki betétbe az alapján érdemes eldönteni, hogy a pénznek mekkora részét képes az ember X időre nélkülözni. Nem véletlen, hogy a részvényekaapokra min. 2-3 év időtartamot javasolnak. Ez nem azt jelenti, hogy 2-3 év múlva lesz várhatóan jobb, mint egy banki betét (hiszen várhatólag már fél év múlva is jobb lesz); hanem azt, hogy elképzelhető, hogy pont AMIKOR szükséged lenne a pénzre, pont AKKOR esik le az árfolyama annyira, hogy akár 2-3 évet is kell várnod míg visszatornássza magát arra a szintre, aminél már nem lesz rosszabb, mintha banki betétbe raktad volna.
Magyarul a részvény befektetésekbe ne azért rakjon az ember pénzt, hogy aztán bűvészkedjen vele. Bár azt is lehet, de én sem ajánlanám. Hanem azért, hogy türelmessen fialtassa.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az embernek időnkánt felül kell vizsgálnia azt, hogy mennyi pénzt tart kockázatos befektetésekben; és ha úgy gondolja, hogy a következő fél-egy-két évben szüksége lehet a pénzére, akkor vagy mentse át egy kevésébe kockázatos befektetésbe vagy rakja bankbetétbe.
Egyszerű időpreferenciáról van szó: Ha tudom, hogy az elkövetkező 5 évben nem lesz szükségem erre az egy millióra, akkor berakom magas hozamot igérő részvényekbe, és majd minden évben felülvizsgálom a döntésemet. Ha tudom, hogy pl. jővre kocsit akarok venni rajta, akkor banki betétbe rakom. Ez így helyes, ugye?
Persze! Csak annyit szeretnék még egyszer kihangsúlyozni, hogy még ha a statisztikák alapján a részvénybefektetés hosszútávon tuti befutónak is tekinthető szerintem mégsem ajánlható mindenkinek, hisz aki nem képes nap mint nap lelkileg feldolgozni, hogy izzadsággal szerzett vagyonkája esetleg kevesebbet ér mint előző nap, annak a futamév végén realizált nagyobb hozam is túl nagy ár az álmatlan éjszakákért. De aki bírja a feszkót, annak hajrá! Csak azt nem szeretném, hogy a fórumon olyan alaphangulat alakuljon ki, hogy aki alacsony kockázatú eszközökbe fektet, az kinevetnivaló lúzer. Neki is vannak szempontjai, ami lehet, hogy pénzügyi szempontból kevésbé kifizetődő, viszont számára olyan előnyökkel bír, ami pénzzel meg nem fizethető.
Én az IEB részvényalapjával “bűvészkedek”, tavaly 2M hozott 400ezret, és hála Istennek, nem volt veszteségem, de olyan volt,hogy előbb szálltam ki, mint kellett volna, és simán (de szó szerint) 100 ezrek mentek el mellettem, de azért így is elégedett vagyok, az idén még csak 200ezernél tartok, de egy kicsit későn kezdtem el, és nem tudtam a Molos cirkuszt kihasználni, mert ez ugye tényleg mindennap jelentős időt igényel az embertől, hogy a gép előtt üljön, és elemezzen, de szerintem a magyar részvényalapok nem vészesek, ha le is megy a bux, azért kiegyensúlyozott, és mindíg ki lehet várni a fellendülést.
A banki kamat kevesebb mint az infláció tehát nincs haszon csak ,,kárenyhítés,, és ebből még kivonják a 20%ot. Kamatadó nélkül is évről évre romlik a tőke. Tehát eladtam egy garázst 2millióért berakom kamatos kamatra de tíz év múlva nem vehetek rajta garázst csak ha megpótolom. Pedig az ingatlan ára csak lineárisan növekedett. De ha részvényalapba fektetem a garász árát és a bázistrend felfelé mutat akkor tíz év múlva megint vehetek garázst és még az illetékre is futja.
Kedves Jocó!
Köszi az írásod. Azért tetszik nagyon, mert az én játékomat automataként kell játszani, olyan pénzzel, amit erre szánok.
Csak akkor adok el, ha eléri a kitűzött árfolyamot, és venni is szintén.
Nem érdekel, az időtáv. A hullámzást pedig látom, mert minden alap megadja a szórást. Ez alapján belőhető.
Csak olyan alap kell, ahol t napi kereskedés van.
Üdv: Leon
Kedves Leon!
Melyik alapnál van t napi kereskedés? 1M van erre a célra tapasztalat nélkül. Azt is elkerülném ,h a kezelési költségek felemésszék a hozamot. Az időtáv engem sem érdekel.
Tisztelt dr. Tóth András Úr!
Öt éve 10 éves lejáratú lakásvásvárlási kölcsönt vettem igénybe az OTP banktól. Most tájékoztattak, hogy a kölcsönömet kedvező feltételekkel (íngyenes értékbecslés, eljárási költségek, stb.) átváltoztathatom japán jen alapú hitelre, melyre szeptember 30.-ig van lehetőségem.
Én nem vagyok pénzügyes szakember. Kérem véleményét, hogy mikor járok jobban, ha átálok egy számomra ismeretlen kölcsön alapra, vagy ha maradok a jelenlegi feltételeknél?
Köszönettel : József
Hm. Konkrét dolgokat, csak a konkrét dolgok teljes ismeretében lehet mondani…
Szerintem majdnem biztosan jobban jár ha vált.
Szeretném megkérdezni Önt, hogy ha az ember a kölcsönét előbb visszafizeti akkor miden banknál érvényes az ami az OTP-nél,hogy az elveszitett kamat fejébe csak 5000.-ft vonhatnak le?Hol tudnék ztánna nézni ennek hivatalosan.Előre is köszönöm.Igérem a jövőben az adott témához is hozzá szólok. Maradok tisztelettel: Bacsó Judit
Nem. Minden kölcsönszerződés más és más. El kell olvasni a szerződést, meg kell nézni a bank általános kondícióit.
Tóth Úr! Hibás a szám. Az egyik tag nem három, hanem négy pozíciós benne:
A kamatos kamat különlegességét már régen felismerték: Legszebb ilyen történet a sakk feltalálásához társított legenda. Az uralkodó, akinek a feltaláló átadta a sakkot, igen elégedett volt. A feltaláló kérhetett bármi. Mire azzal a furcsa kéréssel fordult az uralkodóhoz, hogy csak egy kis búzát kér: a sakktábla első kockájára kér egy szemet, a másikra kettőt, a harmadikra négyet és így tovább. Mi már tudjuk: itt 100%-os kamatot kérünk 64 évre. Nagyon sok búza lett volna ez a kis búza. Pontosan 1.844.674.4073.709.551.615 db szem, ami az egész földgolyót beborítaná 9mm magasan. A magyarázók szerint a történet üzenete, hogy a sakk értéke felbecsülhetetlen. Az én olvasatomban pedig, hogy a kamatos kamat nagyon abszurd.
Tisztelt Dr Tóth András ur!
Azt gondolom,hogy az ön tevékenysége nagyon,hasznos és utatmutat sok esetben az olykor szinte pénzügyi analfabétáknak. / majd nem én is közzéjük tartozom/ Én már
jó pár hónapja figyelemmel kisérem az ön hirleveleit. És meg kell mondjam,hogy sokat tanultam már idáig is öntől.
Én ezt követően készülök befektetni,de elhatároztam,hogy az ön vélleményét kikérve és figyelembe véve fogok döntést hozni.Látom a környezetemben,hogy nagyon kevés ember rendelkezik azzal a pénzügyi kulturával ami egyáltalán elvárható lenne, egész egyszerüen nem tudják,hogy mit kellene kezdeniük a kis megtakaritott pézükkel. Sok esetben marad számukra / ismeret hiján / a megszokott külömböző banki betétek. Ön viszont ugy látom,hogy ezt a pézügyi kulturát is próbálja az emberekkel megismertetni és ez nagyon jó. Csak igy tovább.
Üdvözlettel: F. János
Kedves I.
Általában a részvényalapok t naposak
Leon
Leon!
Lehetne egy kicsit konkretabban?
Igen!
A T-nap azt jelenti, hogy ha 08-és 16 óra között megbízást adok, akkor azt a tárgynapi árfolyamon könyvelik le.
Leon
Esetleg azt is elmagyaraznad, hogy mik azok a reszvenyalapok, meg hogy mit jelent az, hogy altalaban?
De vegulis az erdekelne “kicsit konkretabban”, hogy mely befektetesi alapok T naposak (alap megnevezese, ISIN-je, stb) az elerheto nehany szaz kozul.
A kamatos kamat számítás lényege, hogy az időközben esedékessé vált kamatok tőkésítésre kerülnek.
Ezt a számítási módot egyszeri befektetésnél alkalmazzák.
A folyamatos befektetés esetén az annuitás jövőértéke számítást használjuk.
Bankhiteleknél pedig éves kamat van.
Tökéletesen mindegy, hogy kamatról vagy hozamról beszélünk, mert ha egy 10 éves egyösszegű befektetési periódust megnézünk akkor a végén a kamatos kamat képlettel számoljuk ki a kapott kamatot/hozamot.
Ha kamatra helyezünk ki 1.000.000 Ft.-ot és a kamat mértéke 10%, akkor 10 év múlva lesz 2.593.742,46 Ft.
Ha hozam alapu befektetésbe rakjuk ugyan ezt a pénzt és 10 év múlva lesz 2.593.742,46 akkor az olyan, mintha 10%-os kamatos kamatra tettük volna be, de lehet hogy az egyik évben 8%-os a másik évben 12%-os hozamot értünk el.
A végeredmény szempontjából az, hogy az eltelt időszak alatt kamat vagy hozam volt, az teljességgel mindegy.
Az indiános példában szerintem alapvető logikai hiba van (ahogy minden hasonló, hosszútávú elméleti okoskodásban).
Befektetés nélkül a biznisz úgy néz ki:
1. Kapok 24 dollárt
2. Cserében lemondok Manhattanről
Ez így bizony előnytelen. Befektetéssel viszont:
1. Kapok 100 milliárd dollárt
2. Cserében lemondok Manhattanről ÉS a bevételem felhasználásáról 380 évig!
Tehát a 100 milliárdot már nem pusztán Manhattanért kapnám.
Ugyanezzel az erővel az sem előnytelen szerződés, ha megveszem Tóth úr házát 100 Ft-ért – hiszen az ükunokájának az ükunokája 380 év múlva 400 milliárd forinttal fog rendelkezni a 100 Ft 6%-os befektetése révén.
Ez vajon elég lelkesítő kilátás ahhoz, hogy eladja a házát 100 Ft-ért?
Tetszik ez az eszmefuttatás, bár ebben is van logikai hiba.
Akos ugyanis úgy számol, mintha dr. Tóth Úrnak összesen
egy ükunokája, és az ükunokának is csak egy ükunokája lenne, aki majd rendelkezik a 400 milliárd Ft-tal.
Elővettem egy kockáspapirt és ceruzát /hüséges segítő-
társaim az életben/, és megpróbáltam kiszámolni, hogy
mennyi is jut majd egy örökösnek?
Abból indultam ki, hogy dr.Tóth Úrnak van hat gyermeke.
/Ezt ezen a honlapon olvastam./
Ha mind a hat gyermek követi az apuka példáját, akkor
lesz Tóth Úrnak 36 unokája, tovább folytatva a számolgatást, a 36 unoka gondoskodik 216 dédunokáról,
a 216 dédunoka pedig 1296 ükunokáról.
Az ükunokáknak először lesz 7776 gyermekük, aztán 46656
unokájuk, majd 279936 dédunokájuk, és végül 1679616 ük-
unoka osztozik a 400 milliárd Ft-on. Ez pedig 238149Ft/fő.
Így az ükunokák ükunokái szempontjából igencsak előnytelen szerződés lenne, ha dr.Tóth Úr eladná a házát 100 Ft-ért!
Akos (56)
Nem egeszen ertem a gondolataidat Manhattannel kapcsolatban.
Nekem tisztanak latszik az egyenlet: Manhattan = $24
Ezutan, hogy mit kezd az ember aa ellenertekken kapott 24 dollarjaval az a legbelsobb maganugye (ugye?).
Elihatja, elkoltheti nokre es akar be is fektetheti, de nem teheti meg mindet egyszerre ($24-$24-$24 ertekben), mert ahhoz ugye 3×24 dollar kellene.
Ezert nem ertem a gondolataidat, hogyha befektettek volna az indianok azt a $24-t, akkor mifele szabad rendelkezesi joggal kellene meg rendelkezie a befektetes tulajdonosanak a kerdeses 380 ev alatt, tul azon, hogy birtokolnak es 24 dollar alaptokeju befektetest???
Lehet hogy en latom rosszul, ezert kivancsi lennek a gondolataidra (indoklasodra) kicsit reszletesebben.
Akos (56)
Elnezest az ismetlesert, de utolag atolvasva az altalam leirtakat, szamos ertelemzavaro helyesirasi hibat fedeztem fel, illetve meg kiegeszitettem kerdesemet is.
Nem egeszen ertem a gondolataidat Manhattannel kapcsolatban (sajnos kicsi ez a szovegbeviteli ablak a lapon).
Nekem tisztanak latszik az egyenlet: Manhattan = $24
Ezutan, hogy mit kezd az ember az ellenertekkent kapott 24 dollarjaval az a legbelsobb maganugye (ugye?).
Elihatja, elkoltheti nokre vagy akar be is fektetheti, de nem teheti meg mindet egyszerre ($24-$24-$24 ertekben), mert ahhoz ugye 3×24 dollar kellene.
Ezert nem ertem a gondolataidat.
Ha akkor befektettek volna az indianok azt a $24-t, akkor mifele szabad rendelkezesi joggal kellett volna meg rendelkeznie a befektetes tulajdonosanak a kerdeses 380 ev alatt, tul azon, hogy birtokolnak es 24 dollar alaptokeju befektetest???
Ha eliszom a 24 dollaromat, akkor azzal minden vele kapcsolatos jogomrol lemondtam (a bankjagy birtoklasarol, a belole ultetett tolgyfa arnyekarol, stb..), nem??
Lehet hogy en latom rosszul, ezert kivancsi lennek a gondolataidra (indoklasodra) kicsit reszletesebben.
Basszus!!!
Mindegy, nem javitom tobszor, a lenyeg remelem ertheto
Fekete Párduc, az, hogy hányan osztoznak majd a bevételen, pénzügyileg, a szerződés korrektsége szempontjából teljesen irreleváns.
Talán attól függ, hogy jó áron adtam-e el valamit, vagy pedig kisemmiztek, hogy hányfelé oszlik szét a kapott összeg? Ugyan már, ezt Te sem gondolod komolyan…:-)
A Te logikáddal az jönne ki, hogy ha egy gyerekemtől egy unokám van, akkor jó ár pl. a húszmillió Ft egy házért. Ha viszont én és a gyerekeim is nagycsaládosok, ezért száz unoka részesül a pénzből, akkor ugyanez szemtelenül alacsony összeg, mert Petikének már csak 200.000 Ft jut?
Szerinted a vevő mennyire lesz fogékony arra az “pénzügyi” érvelésre, hogy “bocs, sok rokonom tart igényt az összegre, ezért úgy igazságos, ha ötvenszeres áron adom el a házat”. Szerintem százból száz vevő kiröhögne.
Amit leírtál, az ugyanis egész egyszerűen nem pénzügyi érv.
-szem
Bár úgy érzem, nekem már sikerült elsőre is világosan leírnom, amit gondoltam
, lássuk még egyszer.
A sztori szerint lényegében azzal “verték vissza” az indiánok jogi próbálkozását, hogy: “Fektettétek volna be 380 évre a pénzt, most már milyen sok lenne. Ergo: nem voltatok becsapva.”
Ugyanezzel a logikával lehetne mondani, hogy a 100 Ft-ért eladott családi ház sem lett elkótyavetyélve – csak fektesd be szépen 380 évre a bevételt!
Szerintem elég nyilvánvaló, hogy ez – vérlázítóan – hamis érv.
Ahhoz, hogy eldöntsd, egy ügylet tisztességes-e vagy sem, elég, ha szembeállítod azt, hogy amit kapsz, és azt, amiről cserében lemondasz.
Az indiánok a 380-éves-befektetés érvrendszer alapján NEM CSAK Manhattanről mondtak le, hanem Manhattanről ÉS a pénzükhöz való hozzáférésről (hiszen ha be van fektetve, akkor nem tudják használni).
[A kamatot alapvetően azért kapjuk, mert lemondtunk a saját pénzünk felhasználási jogáról; illetve kisebb-nagyobb mértékben kockáztatjuk azt, hogy nem látjuk viszont többet.]
Hazug tehát az az érvelés, hogy 100 milliárdot kaptak Manhattanért. Manhattanért 24 dollárt kaptak; illetve 100 milliárdot kaphattak volna AZÉRT, hogy a saját pénzük felhasználási jogáról további 380 évre lemondanak.
Ha eladok valamit, a bevételt pedig befektetem, akkor a későbbi megnövelt összeget én már nem a vevőtől kapom! Ő nem hivatkozhat arra, hogy a tőle kapott összeg 380 év múlva már milyen sok lenne. Ugyanis a vásárlás pillanatától kezdve neki ahhoz a pénzhez (és hogy mit kezdek vele) semmi köze, akár elverem, akár a milliószorosára növelem.
Bíztam benne, hogy a konkrét példa (100 Ft-os ház), ami az indián biznisz analógiája, eléggé kézzelfoghatóvá teszi, hogy mennyire téves a cikk végén található okoskodás. De ha ez bárki számára mégsem nyilvánvaló, kérem jelezze, mert pont van a családi házára (lakására) 100 Ft-om. Plusz egy jó érvem arra, hogy miért is jár ő jól ezzel az üzlettel…
-szem
Elnézést kérek. Még egyszer átolvastam a hozzászólásodat, és rájöttem, hogy lényegében Te is azt mondod, amit én.
“Nekem tisztanak latszik az egyenlet: Manhattan = $24
Ezutan, hogy mit kezd az ember az ellenertekkent kapott 24 dollarjaval az a legbelsobb maganugye (ugye?).”
És éppen azért, mert a legbelsőbb magánügye, senki nem hivatkozhat arra, hogy “bezzeg ha befektetted volna…”. Márpedig az indiánok jogi keresetét az erre való hivatkozással utasították el. Ha nincs közük hozzá, miért használhatták fel ellenérvként?
Akos (63)
Egymasnak ellentmondo dolgokat mondasz.
Ha nem lehet hivatkozni a 380 ev kamataira, akkor hogy hivatkozhatnak egy 380 evvel ezelotti ertek (Manhattan – multbeli erteke) mai ertekere az indianok?
Hogy lehet ez barmilyen kereset alapja?
A Szvatoplukék sem reklamálhatnak a honfoglalásért, amikor a magyarok egy fehér lóért vették meg kis (akkor még nagy) hazánkat. Tetszettek volna eladni a lovat a germánoknak, oszt az árát jól befektetni ezer évre!
Nekem egy magyar “jogtudor” mondata jutott az eszembe az
indiánok keresetével kapcsolatban:
“HA VALAKI TAVASSZAL ELADJA A SZŐLŐJÉT, AZ NE CSODÁLKOZZON
AZON, HA ŐSSZEL MÁS ISZIK A BORÁBÓL.”
Mellesleg, én ismét elolvastam a dr. Tóth Úr által leírtakat, és igazán nem értem, hogy miért beszélünk arról,
hogy az indiánok befektethettek volna 24 dollárt, mikor
csak 24 dollár értékű üveggyöngyöt kaptak Manhattan
szigetéért. Az üveggyöngyök befektetési lehetőségéről meg
nem szól a történet. Az én olvasatomban itt használati
értékek cseréjéről van szó. Az indiánok nem tudtak mit kezdeni Manhattan szigetével, de az üveggyöngyöket tudták
valamire használni. Hogy mire, az titok marad.
Akos!
Én kötöttem már előnytelen szerződést, és ha Te esetleg
ügyvéd vagy és előnytelen szerződés jogi képviseletét
vállalod, akkor javaslom, indítsunk egy előnytelen szerződés miatti vagyoni pert sikerdíjért. A megnyert
kártérítés fele garantáltan a Tied. Egy kitételem van
csupán: pervesztés esetén ügyvédi díjat nem fizetek!
A veszteségem 9.400.000,-Ft. Ha ebből “csak” 8milliót
itél meg a bíróság, akkor a sikerdíj 4millió Ft.
Áll az alku?
Még valami!
A 61.sz. alatt hozzám intézett mondataidat egyelőre válasz
nélkül hagyom, de a dr. Tóth Úr leszármazottainak lehetséges száma /1.679.616 fő/ engem elgondolkodtatott.
Eszembe jutott ugyanis, hogy nekem is volt ükapám, és az
ükapámnak is volt ükapja. Ismereteim szerint az 1800-as
évek elejétől igen szapora volt a család. Nekem viszont
fogalmam sincs, hogy az ükapám ükapjának hány élő leszármazottja lehet a testvéreim és unokatestvéreimen
kívül. Lehet, hogy a fórumtársak is az én ükapám ükapjának
a leszármazottai?! Ez azt is jelenti, hogy nemcsak Ádámról
és Éváról vagyunk rokonok!!!
Hát nem érdekes?????!!!!!
Az én 57. sorszám alatt megjelent gondolataim azért sem helytállóak, mert az örökösök nem ismerhetik egymást!!
FP
De!
Erdekes.
-szem (64)
Nem érzem ellentmondónak. Igazad van abban, hogy az indiánok valóban nem hivatkozhatnak Manhattan mai értékére, mert azt már nem ők teremtették meg.
Viszont bőven elég arra hivatkozniuk, hogy a 24 dollár már 380 évvel ezelőtt is szemtelenül alacsony összeg volt a területért (ha az volt). Amennyiben őket ott, akkor átverték, az független attól, hogy 3 év telt-e el azóta, vagy 380.
Persze elévülés szempontjából nem, de a szerződés előnytelensége szempontjából igen. Pusztán az idő múlásától nem válik egy korábban megkötött szerződés előnyösebbé! Márpedig az ellenük felhozott érv tulajdonképpen ezen alapul.
Félreértés ne essék, nem tudom, hogy az indiánoknak ténylegesen igazuk volt-e. Lehet, hogy Manhattan akkor haszontalan, értéktelen terület volt, az üveggyöngy pedig csodaszámba ment – és mindkét fél jól járt.
Csak éppen a jogi keresetük ellen felhozott kamatoskamat-számítás hazug és hamis érv; márpedig ez a cikk ugye a kamatos kamatról szól.
Fekete Párduc (66)
“nem értem, hogy miért beszélünk arról, hogy az indiánok befektethettek volna 24 dollárt”
Talán azért, mert a cikk szerint ez volt az ellenük felhozott jogi érvelés alapja.
Egyébként nem vagyok ügyvéd.
Akos (68)
Bar nem ertek egyet Veled, mar kezdem erteni a gondolataidat.
“Félreértés ne essék, nem tudom, hogy az indiánoknak ténylegesen igazuk volt-e. Lehet, hogy Manhattan akkor haszontalan, értéktelen terület volt, az üveggyöngy pedig csodaszámba ment – és mindkét fél jól járt.
Csak éppen a jogi keresetük ellen felhozott kamatoskamat-számítás hazug és hamis érv; márpedig ez a cikk ugye a kamatos kamatról szól.”
Ha nem tudod megitelni, hogy az akkori csere (Manhattan $24) kozel azonos erteket kepviselt-e az ugylet akkori szereploi szamara, vagy a mai ertekuk szinkronban van-e egymassal, akkor hogy nevezheted “hazug és hamis érv”-nek a kamatos kamattal valo ervelest?
“…akkor hogy nevezheted…?”
Úgy, hogy az értékarányosság (legyen szó a jelenről vagy évszázadokkal ezelőttről) egy dolog. Ez az, amit a konkrét esetben nyilván nem tudok megítélni. Mármint hogy át lettek-e verve az indiánok, vagy sem.
Teljesen más dolog viszont arra hivatkozni, hogy egy régvolt pénzügyi ügylet előnyössé vált attól, hogy sok idő eltelt, és ez alatt a sok idő alatt mi mindent lehetett volna csinálni a kapott pénzzel.
Ezt a konkrét ügylettől függetlenül is meg tudom ítélni: hazug érv.
Csak ismételni tudom magam: egy szerződés nem válik pusztán az idő múlásától előnyössé.
Totál mindegy, hogy a 24 dollárból kamatos kamat számításával kreálunk hatalmas összeget, vagy azzal, hogy beszorozzuk a világegyetem atomjainak számával.
Mindkettő mondvacsinált kalkuláció, mert semmi, de semmi köze nincs ahhoz, hogy az ügylet TÉNYLEGES LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDEJÉN hasonló értékek cseréltek-e gazdát (= értékarányosság, tisztességes szerződés). Ezért nem jelenthet hivatkozási alapot az efféle kalkuláció.
Akos (71)
Latom, nem akarod erteni.
Feladom
Olvasgatom a hozzászólásokat és nem igazán értem a probléma lényegét.
Odáig eljutottam, hogy a befektetési alapoknál nincs kamatos kamat csak hozam. Ez így van. DE…
A mai világban ki az aki 1 alapban 20 évig tartja a pénzét ???
Teszem fel egy részvényalapban 100 egységet elhelyezünk és az árfolyama emelkedik mondjuk 10%-ot. Van 100 egységünk de magasabb árfolyamon. Realizáljunk nyereséget ! Helyezzük át egy másik alapba, teszem fel egy közepes kockázatú alapba. Értelemszerűen itt több egységet tudunk vásárolni a visszaváltott, magasabb árfolyamú egységeinkért, mint amennyit az elején befektettünk.
Tehát realizálódott a 10 % !
Na ezt már nevezhetjük kamatos kamatnak.
Más:
Nem igazán értem mi olyan bonyolult és mi az amitől félünk a befektetési alapokban tartott pénz esetében.
Aki egy kicsit ért a pénzpiachoz könnyen tudja kezelni a befektetéseit a tanácsadója segítségével.
Pl:
Minden tanácsadónak illik tudni, hogy a részvényalapokban lévő cégek zöme év elején komoly osztalékot fizet a részvényeseinek. Mi történik ?
Mesterségesen generálnak egy magas részvényárat, hogy a kifizetések utáni csökkenés ne legyen érezhető. Magyarul a részvényalapok, akár hazai vagy nemzetközi, rallyznak február márciusban.(természetesen ha nincs extra piacot befolyásoló tényező)
Pénz zutty év elején részvényalapokba.
Az elmúlt években én sosem álltam meg 12% emelkedés alatt.(de volt 28% is:-))
Amikor az első visszahúzási jelek jelentkeznek pénz áttesz közepes kockázatú un. pihentető alapokba ahol kicsi a hozam de biztos. Abban a pillanatban ahogy a részvényalapok visszahúzása felerősödik és egy számunkra elfogadható értékre csökken ismét indulhatunk veszélyesebb vizekre.
Mit teszünk hát ?
AZ EMELKEDŐ TRENDEKET KIHALÁSSZUK ÉS A CSÖKKENŐ TRENDEKBEN NEM VESZÜNK RÉSZT !
Saját példa:
-Az idei évben részvényalapokban elhelyezett pénzem hozott 18.5%-ot februártól augusztusig.
-Augusztusban a csapból is az amerikai hitelezési piac összeomlása folyt.
- Pénz kivesz, stabil alacsony kockázatú alapba tesz(kötvény…stb)
- Két héttel ezelőtt úgy gondolom elérték a béka seggét is a részvényalapok.( minden csoda 3 napig tart a részvényesek látva az alcsony árszintet elkezdenek vásárolni és elindul a piac, “lásd szept 11. sajnos”)
- pénz decemberben, amikor a részvényalapok a tavaj januári szintre süllyedtek vissza, betesz részvényalapba hazaiba, középeurópaiba, nemzetközibe esetleg.
És újból kihasználhatjuk a szinte 99%-ig biztos emelkedést.
És van évi 15-20% profitunk kb 4 db áthelyezéssel aminek a költsége egy jó termékben vicces.
Szerintemeccerü. . . szerintem
Üdvözlök mindenkit!
A középiskolákban tanítják a pénzügyet. Legalábbis ahol én tanulok ott igen. De olyanokat tnulnak mi a tőzsde,részvény stb.
(Alapfogalmak) És számítások. Mennyibe kerül az arany hogyha ekkora a mérete stb. De most a lényegre térek.
Valaki tudna nekem ajánlani tőzsdei könyveket. Találtam rengeteget de nemtudom melyik jó. Kérem segítsen valaki.
U.I.: Magyarország tényleg pénzügyi analfabéta de szerintem érthető is. Mivel magyaroprszágon nagyon új a tőzsdézés+az emberek nagyon negatív véleménnyel vannak ezzel a témával. Állításuk szerint a gazdagok kiváltsága,elbukják a pénzt, kockázatos stb. De pl. az amerikaiak nem analfabéták, sokuk fektet be, mivel ott már régebben is ismerik.
Ez statisztika véleménye amit írtam.
Mindenkinek !!!!!!!!!!!!B.Ú.É.K.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(Egy 15éves fiú)
Most Dr. Tóth Andráshoz szólnék, hogy nem készítene egy oktató anyagot? Mert ön véleményem szerint igencsak jó pénzügyi tanácsadó meg szerintem a többiek szerint is. Úgy értem az oktatóanyagot hogy alapfogalmak, stb. De ha nem akarja akkor nem muszály. Én csak javasoltam.
A véleményére lennék kíváncsi:
Hamarosan lejár egy nagyobb összegű forint befektetésem még kamatadó mentesen. Most elgondolkoztam azon, hogy érdemes-e EURO-ra átváltva kamatoztatni tovább. Amikor ezen töprengek, akkor hosszabb idő távlatára gondolok, tehát most vagy csak később lesz érdemes a Ft-megtakarításokat EURO-ra váltani. Ha egyáltalán érdemes !!!!!
Mit javasolna nagy általánosságban?
Tisztelt Tóth Úr
Mivel befektetnivaló pénzem nincs,de több lábon állok és viszonylag stabilan,arra gondoltam,a lakásomra veszek fel jelzáloghitelt és azt fektetem be.Ön ezt mennyire ítéli kockázatosanak illetve tudna-e javasolni valamilyen befektetést?
Üdvözlettel
Ha a kezdőtőkém 300e ft.
Minden évben hozzá teszek 240e ft-ot (havi 20e)
Ezt csinálom 20 évig akkor a tőkém 4,6M ft lesz.
Erre jön a kamatos kamat (évente 7%), amivel 1ütt a teljes összeg majdnem 10Milla.
Ebből valóban tudom az oktatást a csavargást a válságokat fedezni, de nem estem hasra a kamatos kamattól.
Közben értéktelenedik a forint a lakásárok a benzinár, az étel ára folyamatosan nő.
Ellenben ha veszek egy lakást hitelből(10%)(6M ft) oksoban felújítom, kiadom albérletbe(50e ft) abból fizetem a részletet + hozzáadom ugyanazt a 240e-t évente. Akkor a 20 év végén 4M ft-ot termel pluszban és erre rájön a lakásnak az ára még, ami lehet közben megháromszorozódott. Tehát a lakás jobb befektetésnek tűnik mint bármi más nekem. Persze ezzel felmerülnek kétségek tisztasági festés stb.. de ha megnézzük hogy 7-8 éve kerültek 1Mft-ba a pesti lakások most meg 9-be akkor a kamatos kamatottokkal se tudtok majd lakást venni ez pedig még akkor is meg lesz. Cáfoljatok meg ha tévedek.
Arról nem is beszélve ha azt a 20-et havonta nem a banknak fizetem be hanem nyitok egy lakástakarékkasszát ami után évente 74e-et írnak jóvá 4évente 1,5M-ad vissza, akkor már nem 4M plusszban vagyok hanem 6,3M-ban és erre jön még a lakás ára ami azóta megháromszorozódott tehát termeltem csilliárd dollárt
, mert 6,3M+18M = 24M.
Persze ebből nem adóztam be az APEH-nak és feltételeztem hogy 20évig lesz lakáskassza. De a kamatos kamatnál sem számoltam az adózást ami most 20%.
Akkor melyik éri meg jobban nekem hosszú távon?
Z.
Kedves Zozo!
Már 1996-ban 1 millió Ft-ért semmit nem lehetett kapni Pesten, sőt a normálisabb nagyvárosokban sem. 1998-2001 között 3x lakásár növekedés volt, azóta gyakorlatilag infláció alatti. Amit most 9-ért kínálnak, azt 2001-ben 6-6,5 között kínálták. Tudom, én is köztük voltam.
Az albérlet kiadás nem egyszerű dolog, az egyetlen igazi fizetőképes kereslet a diákok, és sajnos ők lakják le leginkább a lakást.
Az adó be nem fizetése is jelentős kockázat, jómagam is gyakoroltam nyomást 10-en évvel ezelőtt a tisztelt tulajra, mikor a kauciót nem adta vissza, hogy akkor megyek a bíróságra a szerződéssel és lehet, hogy úgy tartja kedvem, és ott megemlítem, hogy nem fizet utána adót. Hidd el hatásos volt, pedig nem vagyok egy háromajtós szekrény.
Sok helyen kommunális adót már most is kell(ene) fizetni a kiadott lakás után, a 25% SZJA-n felül.
És akkor még ott lebeg az ingatlanadó réme.
Aztán egy lakás vásárlása jelentős költséggel is jár (1% ügyvéd, illeték). Bár az UL biztosítás nemkülönben.
Teljesen egyetértek a kamatos kamat emberi agy számára furcsa viselkedésével. Hadd idézzek egyet:
Amikor a világ talán valaha élt legnagyobb tudósát Albert Einsteint megkérdezték, hogy mi a emberek eddigi legnagyobb “felfedezése”, akkor gondolkodás nélkül azt válaszolta, hogy a kamatos kamat.
Senki nem vette észre!? a kamatos kamat képlete hibás!szerintem! a /100 nem kell!Tisztelettel!
Az Indiánok ügyvédje egy bal hímtag lehetett!hisz nem az volta kérdés jól fektették-e be a vételárat,hanem az méltányos volt-e!!!
Tisztelt “Fekete Párduc”
Ősszel az már nem az “Ő bora” és ez a megközelítés sem jó!
Tessék átgondolni!