Alapkritika 9. XEN
dr. Tóth András
Mint korábban a weboldalamon bemutattam a legújabb, XEN nevű, nagyon innovatív konstrukciót, ott megígértem, hogy bemutatom hozzá tartozó befektetési alapot is. Ez nem kevésbé tartogat elgondolkoztató és meglepő újdonságokat. Például sokáig el sem tudtam képzelni, hogyan érheti meg a kibocsátónak, annyira egyenlőtlennek tűnik a vásárló javára. Ez üdítő kivétel a magyar pénzügyi életben… De ne vágjunk a dolgok elébe.
A XEN alapja és az általa vállalt garancia 10 gondosan kiválasztott cég részvényein alapszik. Röviden bemutatom a 10 céget, ABC sorrendben. Mindegyik mögé odaírtam a cég hivatalos angol weboldalának címét (hátha valaki hiányzott a német, spanyol vagy japán órákról…) Független információként Wikipédia linket és a tőzsdekódot is odatettem. Ezzel a nagyobb tőzsdei elemző oldalakon alapos információt kaphatunk a részvények korábbi teljesítményeiről. Ilyen oldal például a http://finance.yahoo.com. Innentől aki el akar mélyedni a cégek hátterében kapott egy pár hónapos tanulmányozni való forrást… De vigyázat! Az alap csak 2007. december elejéig jegyezhető!
Alleanza Assicurazioni Spa (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: AZA.F) – Olasz biztosító, a Generali leányvállalata, ügyfélbarát személyközpontú biztosító.
ENI Spa (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: E) – Olasz gáz és olajipari óriáscég, Olaszország legnagyobb cége, 98 milliárd euró tőkével. 70 országban dolgozik, de vannak pénzügyi és elektromos ipari leányvállalatai is.
Intesa Sanpaolo Spa (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: IITSF.PK) – Két nagy olasz bank egyesülése utáni bankóriás. Magyarországon például a CIB tulajdonosa.
Nestle SA (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: NESN.F) – Svájci élelmiszeripari óriás: több száz márka, Nescaféé, készételek, levesporok, fagyik, csokik, kutyaeledelek.
Nissan Motor Co. Ltd. (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: NISA.F) – Japán autógyár (korábbi nevén Datsun) 1999 óta a Renault szövetségese.
Novartis AG (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: NOT.F) – Svájci gyógyszergyár, övé a generikus gyógyszereket gyártó Sandoz is. Élenjáró a legkorszerűbb géntechnikában.
Swiss Reinsurance (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: SCR.SG) – Svájci cég, a világ legnagyobb viszontbiztosítója
Swisscom AG (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: SCMWY.PK) – Svájc legnagyobb telekommunikációs cége (svájci T-com)
Telefonica SA (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: TEF) – Spanyol telekommunikációs cég, az iparágban a világon a legnagyobb. Különösen erős dél-Amerikában.
UBS AG (weblap, Wikipédia, Tőzsdekód: UBS) – A világ egyik legnagyobb bankja, különösen a privat bankingban és vagyonkezelésben nagyon erős.
Mi a közös ezekben a cégekben? Először is a hatalmas méret. Ezzel megnyugtathatok mindenkit, aki aggódna, hogy a nagy mennyiségű jegyzés esetén a fenti cégek tőzsdei árfolyamai felborulhatnak. Ne aggódjon: a fenti 10 cég együttes értéke jóval meghaladja Magyarország teljes GDP-ét…
Másodszor a piacukon mindegyik nagyon jól áll. Stabil cégek. Egy biztonsági alaphoz nyilván ez nagyon jól passzol.
Ugyanakkor, ha megnézik a cég korábbi árfolyamait, láthatják, abszolút nem “döglött” cégek – árfolyamaik gigászi méretükhöz képest erősen mozognak. Van olyan köztük (Telefonica) amely elképesztő árnövekedést ért el az előző években, de a nagy pénzügyi gigászok (UBS, Intesa Sanpaolo) is igen meggyőzően nőttek.
Kibicként tanulmányozva a cégeket, azt látom, hogy tudatosan jól válogattak össze egy olyan portfóliót ebben a tíz cégben, amelyik mindegyikétől stabil, komoly növekedés várható a következő 10 évben. És ez nem semmi…
Ezen a ponton, akár abba is hagyhatják az olvasást és végiggondolhatják, mennyi pénzük is van befektetni egy ilyen biztonságos, de reményteli konstrukcióba és ide kattintva kérhetnek egy személyes konzultációt.
Rólam azonban köztudott, hogy szeretem szétszedni a dolgokat és megnézni, hogy hogyan működik. (Nem is érte meg semmi focilabdánál összetettebb játék karácsony másnapját, hogy szét ne szedjem… Néha még működőképesen összerakni is sikerült…) Egyszerűen kifúrta az oldalam a kíváncsiság, hogy a fenébe éri meg ez a nagyon kemény garanciavállalás mellett az egész az alapkezelőnek? Az SGA nem egy kis cég, biztos átgondolták a dolgot…
Első gondolatom, az volt, hogy semmi különöset nem csinálnak, hanem csak megveszik az alapba 10-10% arányban a 10 darab részvényt. Ez önmagában is érdekes már-már Warren Buffet-es megoldás lenne, csakhogy min fognak akkor ezen az egészen keresni? Ugyanis – számomra teljesen hihetetlen módon – semmilyen alapkezelési díjat sem számítanak fel. Sőt: az árfolyammaximum garancia miatt, szinte teljesen biztos, hogy ezen az üzleten, a végén veszíteni fognak (mi meg nyerni…)
Némi noszogatás után az alapkezelő elárulta, mi módon remélik, hogy a pénzünkből a garanciavállalás mellett is valami kis munkadíjat össze tudnak maguknak spórolni. Az elv nagyon érdekes: a befektetések kockázati szempontból két legszélsőségesebb változatát kombinálják. A befizetett összegek egyik felét kötvényekbe fektetik – kis hozam, de holtbiztos pénz. A másik felét viszont a fenti 10 részvényre vonatkozó opciókba fektetik. Ez lényegében egy fogadás a jövendő árfolyamra – sajátossága, hogy a befektetett összeg többszöröse nyerhető, ha jól spekulálunk, (és a többszöröse veszíthető, ha rosszul). Innen látszik, miért ilyen nagy, de viszonylag volatil (változó) árfolyamú részvényeket választott az alapkezelő. Az ilyesmire szokták a TV-ben kiírni: a képernyőn látott mutatványokat semmiképpen se próbálja ki otthon!
Az alapkezelő meg van győződve, hogy jól fogja végezni a dolgát. (Azért, biztos, ami biztos, a felét a pénznek bedugta a “fiókba”, hogy maximum, ha minden rosszul megy, csak az egyik felét veszítse el.) ők meg vannak győződve, hogy nem fognak veszíteni – ismerve a céget, én is. Ha meg mégis elbaltáznának valamit, nekünk befektetőknek egy nagyon nagyvonalú garanciát vállaltak és mivel rendkívül tőkeerősek, a legkevesebb aggodalmunknak sem kell lennie… Ez befektetői szempontból nagyon kényelmes helyzet, ajánlom mindenkinek, akinek az óvatosság az első.
Ohh a Stabil BlúCsiPPek,,, ENRON…
Ismételném önmagam: az opciós kereskedésben a befektetett összeg többszöröse nyerhető, de maximum a befektetett összeg (az opciós díj) veszthető. Ez a lényege.
És hogy mi a biztosító haszna, ez ugye a cikkből sem derült ki. Hát az a 6%. És egy szalmaszálat nem kell érte keresztbe tennie, nem kell alapot kezelni, nem kell vele foglalkozni
- begyűjtik a pénzt,
- az 56%-át egy 10 éves államkötvénybe teszik 6.6%-os kamatra,
- a másik felét elköltik az opciókra
…
Eltelik 10 év.
…
- az államkötvény időközben kb az eredeti tőkére hízta fel magát ( T*0,94 * 0,56 * 1,066^10 = T és a tőkegarancia máris teljesítve van!!!!)
- megnézik az opciókat, amelyik jól áll azt lehívják és örülnek
- amelyik nem áll jól, azt nem hívják le.
…
Széotsztják a pénzt és mindenki heppi.
W. Tamás!
Jól sejtem hogy ezt az opciós ügylet dolgot egy mezei Petike meg sem tudná játszani?
P.
Tisztelt András úr!
Jómagam is értékesítek XEN-t. Jó terméknek tartom, egyedülállónak, viszont van egy két hátulütője is, amit nem ártana elmondani.Kíváncsian várom a felvetett problémáira válaszát, mert a honlapjából ítélve, Önt egy igazán jó szakembernek tartom. Először is szerintem nem mindenkinek ez a legjobb megoldás, aki egyösszegben szeretne befektetni. Először is, ez 10 éves lefutású. a visszavásárlási értékek kitűnőnek nevezhetők már az 5. év után, ezzel nem is lenne gond. A probléma ott jön elő, ha előbb ki kell venni, mert megszorul az Ügyfél, ugyanis mint tudjuk 21 mérési pont van, ahol mérik ezeket a részvényeket, hogy a végén a 10 év alatt elért legmagasabb értéket(a mérési pontokon mértet) ki tudják fizetni. na már most akkor van gond, ha ezek nem a futamidő elején vannak, vagy legalább is úgy tűnik, h lesz még ennél jobb is. akkor az a helyzet áll elő, hogy az back up teszteknél mért (min. 189% os növekedés a 10 év alatt) eredmény nem biztos h előállt. sőt még le is vonnak “szerződésszegésért” pár százalékot, + kamatadó. na ekkor már gáz van. Nyilván, ha a részvények jól teljesítenek, akkor ki nem “kakilja” le ezeket a dolgokat pl az 5. évben, csak akkor van baj ha kell a lóvé. a másik problémám az, hogy nem lehet sakkozni vele mint az alapokkal, és az esetleges rövid ideig tartó hullámokat nem lehet meglovagolni, mint a befektetési alapokkal. Gondolok itt például az ázsiai részvényportfólióra(25-40% az elmúlt 2 évben), vagy más volatil alapokra. Ráadásul az egyszeri díjas 5 éves szerződések rugalmasabbak, ki lehet vonni tőkét belőlük szükség esetén. viszont itt is számolhatunk a kamatadóval természetesen. Lehet hogy régimódi vagyok, és nem értékelem a XEN-t eléggé, de a kötöttsége miatt én személy szerint nem kötnék. Viszont, kedves fórumozók, érdeklődők, akinek van min. 300,000 forintja, és biztos, hogy nem fog kelleni még 10 évig, és szeretik a nagyfokú biztonságot, amellett, hogy szép hozamot is elvárnának befektetésüktől, azoknak bátran ajánlom a XEN-t! Remélem egy kicsit én is hozzájárultam ezekkel az információkkal az Önök “tisztábban” látásukhoz, és objektívebb mérlegelésükhöz.
Nagy Miklós pézügyi tanácsadó
Petike, rosszul sejted.
De nem is ez a lényeg, nem kívánom a szóban forgó biztosítót ezzel kisebbé tenni, csak a bejegyzést szeretném egy kicsit demisztifikálni. (És ezzel a biztonságra vonatkozó részeket megerősíteni!!!)
Szó sincs arról, hogy “Az alapkezelő meg van győződve, hogy jól fogja végezni a dolgát”. Szó sincs arról, hogy “egy nagyon nagyvonalú garanciát vállaltak” volna “és mivel rendkívül tőkeerősek, a legkevesebb aggodalmunknak sem kell lennie…” Egyszerűen nem arról szól a történet, hogy ők olyan tutik, hogy biztos megcsinálják, hanem egyszerűen olyan a konstrukció, hogy így történik. Dícséretes, hogy ezt a mezei Petikéknek is elérhetővé teszik, de attól még nem kell őket olyan Isteni magasságokba emelni, ahogy a fenti – egyébként (elnézést, de) a háttérismeretek hiányától sugárzó – bejegyzés teszi.
Arról már nem is beszélve, hogy ugyanennek az alapkezelőnek már rég van olyan alapja, amely tőkevédett létére évi 30%-ot hoz(ott eddig) és arról egy betűt sem olvashattunk itt…
…És ebből az alapot bármikor el lehet adni/lehet belőle venni a futamideje alatt, igaz a garancia csak a lejáratra szól, tehát menetközben ugyanolyan kockázatos, mint a többi. De a szintén 10 éves futamidő végén a historikos maximum áron fizet)
Volt szerencsém elolvasni a szerződési feltételeket.
Először is. Ha az ember megszorul, akkor nem kell a teljes szerződsét megszüntetnie. Működik a részleges visszaváltás. A bennmaradó ketyeg tovább. Az kétségtelen, hogy a visszaváltott részre a kötelező büntetéseket meg kell fizetni.
Másodszor. Az szabályzatban az is le van írva, hogy, ha valamelyik részvény nagyon rosszul teljesítene, akkor az adott részvényre eső 10%-ot vagy egy részét átcsoportosíthatják egy másik jól menő részvénybe.
Harmadszor. Ha a 10%-os leosztás nem változik, akkor a múltbeli teljesítmények alapján az éves átlagos hozam 16,13%. Viszont a múltbeli teljesítmény nem jelent garanciát a jövőre nézve.
Azért, ha mindezt figyelembe vesszük, akkor tényleg jó a konstrukció.
W. Tamás!
Én azt reméltem hogy a kérdésemmel kihúzom belőled a hogyant…
Gondolom ezt hívják long pozíció-nak. Ilyenkor előre meg kell mondanom hogy mondjuk pl. 4 évre nyitom az opciót?
Ilyesmit lehet pár 100k-val is?
P.
Így van!
A Trendmax 33 %-ot hozott egy év alatt.
Leon.
Annyit még hozzátennék, hogy a biztosító minimális bevétele a 6%-os jutalék.
)
Ehhez még hozzájön nagyságrendileg ugyanakkora bevétel a futamidő során, mint amit hozamnak kifizet. (Ez az opció tőkeáttételes jellegéből és a futamidőből adódik, a részletektől megkímélném a T. olvasókat, végülis ez nem egy tőzsdeiskola
Petike, ez nem a long. Az egy kicsit más. De ez nem tőzsdeiskola
az mit jelent hogy 33%ot hozott egy év alatt? Azt ki lehet venni? jövőre egy rossz teljesítés alapján el se lehet veszteni?
PS’
De bizony, el lehet vesziteni!
Hát tulajdonképpen, ha nem veszed ki a lejárat (2016. október 3) előtt, akkor nem lehet elveszíteni.
Mint említettem, lejáratkor historikus maximumon fizet.
Mivel az első ellenőrzési pont rögtön induláskor van, ezzel biztosított a tőkegarancia. Az más kérdés, hogy ebben az esetben az induló pénzösszeg lejáratkor reálértékben mennyit fog érni. De ez az eset csak akkor fordulhat elő, ha a portfolióban részt vevő részvények 10 évig folyamatosan esnek.
A tőkegaranciát az biztosítja, hogy a félpénzed a végére egésznyire hízik.
Semmi más
A portfólióba tartozó vállalatokról, cégekről pedig annyit: biztos hogy a saját területükön mindegyik kiváló, de még számtalan olyan 10-es listát fel lehetne állítani, amibe ilyen kaliberű cégek kerülhetnének. Nyugodtan bele lehetne tenni Gazpromot, Google-t, stb. Szóval nem kell annyira elájulni.
Nagy Miklósnak teljesen igaza van.
300 ezer forint bármikor sokkal jobban jöhet, mint hogy egy ilyen konstrukcióban 10 évre elfelejtsük.
Aki egyösszegűt akar kötni, és likviden szeretné tartani a pénzét, akkor olyat kell keresni, ami mellé rakható eseti díj. Így ha bármikor kell a pénz, csak akkor veszít rajta, ha negatívba fordul az árfolyam az induláshoz képest.
Itt meg lehet lovagolni a pár hónapos felfutásokat is, s utána realizálni a hozamot, amit ugye a XEN esetében nem lehet megtenni.
Valamint azt is észrevettem így második nekifutásra, hogy a Nissan kivételével mindegyik cég európai. Elég furcsa. Miért nincs pl. egy China Mobile?
Tisztelt Fórumozók!
Én valamit nagyon nem értek. Van mondjuk 300.000 forintom. Beteszem a felét a bankba vagy pénzpiaci alapba, és máris megvan a “garanciám” hiszen 10 év alatt még kamatadó levonással is tuttó megduplázódik. De azt bármikor ugye bármiféle “bűntetés, levonás” nélkül kivehetem.
A másik felét részvényalapba, vagy más jó hozamú de kockázatos befektetési alapba “akárhova” beteszem, és vérmérséklettől függően “játszom” vele, vagy csak hagyom.
Gondoljátok, hogy így nem jön össze nyomorult 15 % az egészre?
Persze tudom jön a kórus: KAMATADÓ. Azzal együtt értettem.
Üdv a Fórumosoknak
Meg kell mondjam, szeretem ezeket az oldalakat, és különösen a fórum oldalait.
Hihetetlen, mennyit tanultam pár hónap alatt, és meghökkentő, hogy mára oda jutottam, hogy bármennyire is okos ember Tóth András, / mert az!!! /, én bizony nem bíznám rá a pénzemet.
Ez persze nem azért van, mert nem bíznék benne, sokkal inkább azért, mert…
Egyrészt: elmentem egy előadására, / pénzügyi teadélután / amit vállalkozóknak szerveztek, és ott elhangzott az előadótól az a mondat, ami számomra igen szimpatikus, idézném: “A legjobb befektetés a jól működő vállalkozásunk fejlesztése”.
Másrészt: ezek az oldalak arra ösztönöztek, hogy keressek más, hasonló oldalakat, összevessem azok ajánlatait Tóth Andráséval, és ráadásul elkezdtem számolgatni is.
Én úgy gondolom, a legfontosabb, hogy a befektetett pénzem likvid legyen, bármikor, a lehető legkisebb veszteség nélkül hozzáférhető, és bizony a biztosításokkal egybekötött befektetések ezt nem biztosítják, még akkor sem jobbak, ha adózni kell más befektetések esetében.
Lehet, nem leszek népszerű ezzel a véleményemmel, de úgy gondolom, tessék számolni, összevetni az ajánlatokat!
Ha kifogok egy olyan helyzetet, mint napjainkban átélünk, hogy most lenne szükségem a pénzemre, amit egy éve befektettem az annyira ajánlott ázsiai alapokba, ha kivenném, igen komoly veszteségeket kellene elszenvednem. Hadd ne részletezzem, tessék az alapokat megnézni és számolni!
Más kérdés, ha TUDOM!!! nem lesz a befektetett pénzre évekig szükségem. És esetleg “lusta” is vagyok. Ez esetben csak ajánlani lehet a pü. tanácsadót.
Szép estét mindenkinek
Ferenc!
Ha valaki egy éve ázsiai alapokba fektetett, nem tudott a napjainkban annyit bukni, hogy veszteséggel szállt volna ki. A hozamok skálája 90-től 20-25%-ig terjed, biztosítója válogatja. A nagy pénzt pedig esetiben kell tartani, s így 3-4 nap alatt hozzá tud jutni.
dr. Tóth András cikkét annyiban egészíteném ki, hogy ha “már-már Warren Buffet-es megoldással” megveszik a részvénykosarat, akkor veszíthetnek is. Ha bármelyik korábbi mintavételezési időpontban magasabb volt az árfolyam, akkor azt a részvények lejáratkori eladásából nem tudják fedezni. Talán még az árfolyamkockázat is ott van nekik, bár ez nem derül ki a tájékoztatóból, hogy akkor most az az évi kétszeri részvényárfolyam-feljegyzés milyen pénznemben is értendő.
W.Tamás véleménye szerintem túlságosan optimista:
(“- megnézik az opciókat, amelyik jól áll azt lehívják és örülnek
- amelyik nem áll jól, azt nem hívják le.
Szétosztják a pénzt és mindenki heppi.”)
Kockázatmentes extrahozam a tőzsdén sincs és ez az alapkezelőre is vonatkozik. Indirekten egyszerűbb bizonyítani: ha lenne ilyen, akkor mindenki azt választaná inkább, nem az államkötvényeket (tehát az ÁKK kénytelen lenne nagyobb hozamot kínálni: máris megszűnne a különbség)
Szóval a kibocsátó vagy nem nyer semmit vagy kockáztat és (valószínűleg)profitál. Ami a garanciákat illeti, igaz ugyan hogy a nagymúltú Barrings-bankház is csődbe ment, de az ügyfeleik nem csak a tulajdonosaik. Szóval valószínűleg ettől ez még nekünk nem annyira problémás befektetés.
Kérdés, hogy tényleg olyan szép-e a menyasszony. A tájékoztató egyértelműen “tőzsdei záróárfolyam”-ról és nem “az osztalék újrabefektetésével elért árfolyam”-ról beszél. Megnéztem a SwissCom árfolyamát: gyakorlatilag annyi az ára CHF-ben, mint tíz éve. (!!!) Eközben fizetett évente 4% körüli osztalékot. Ha csupa ilyenből áll a kosár, akkor az borzasztó rossz befektetés. (Mármint így, hogy az osztalékot más kapja) HA lesz időm, utánanézek hogy igazak-e egyáltalán a kosárról megadott hozamadatok, vagy azok csak az osztalék újrabefektetésével lettek volna elérhetők. Pontosabban számolok hozamot a kosárra a legutóbbi tíz év adataival, és megnézem mi jött ki. Szerencsés esetben az osztalékpapírok csak a rejtett kezelési költséget és a “soha rosszabb ne legyen” stratégia fedezetét szolgálják és nem mind ilyen, akkor még lehet jó üzlet. (Az “ingyenebéd” jellegű marketingduma mindig gyanús nekem…) Különösen ha olyan nem-piaci melléktényezőket is beleveszünk, mint a kamatadó-mentesség vagy az adókedvezmény.
Nem kockázatmentes hozamról írtam.
“a másik felét elköltik az opciókra” – az opciós díjat simán bukja, ha nem hívja le az opciót.
“A” eset:
- kifizeti az opciós díjat
- ha a végén számára kicsit vagy nagyon kedvezően alakulnak az árfolyamok, akkor érvényesíti az opciós jogát
- nettó eredmény: nyereség – opciós díj.
“B” eset:
- kifizeti az opciós díjat
- ha a végén számára NEM kedvezően alakulnak az árfolyamok, akkor nem érvényesíti az opciós jogát
- nettó eredmény: 0 – opciós díj.
Szóval nem kockázatmentes, de a lehetséges veszteség korlátos, az nem lesz nagyobb az “feleslegesen” kifizetett opciós díjnál.
Na, amit eddig találtam, az nem túl bíztató.
http://www.virt-x.com Ráadásul papíronkénti bontásban nincsnek is historikus adatok. A Netsle saját honlapján közölt adatok szerint 10,1% az évesített hozam az elmúlt tíz évre. (kérdéses, hogy a hozamfizetéssel korrigált értékek-e ezek)
A yahoo.finance nem tökéletes, mert például az első versenyzőről Frankfurti árakat közöl, miközben a Tájékoztató szerint az olasz börze árai figyelendők. Nagy különbség nem lehet, mert minkettő Euro. Szóval csak 7,8 évre vannak historikus adatok, de azok szerint az évesített hozam mínusz 3,73% (talán nem is “hozam”, hanem “viszem” a helyes kifejezés
Ha az osztalékfizetéssel korrigált adatokat nézem, akkor csak mínusz 0,597% az évesített hozam.
A második versenyzőről már legalább van 10 évre visszafelé adat 1,66%-os hozam adódik. Ha az osztalékfizetéssel korrigált adatokat nézem, akkor már megkapom a 16,36%-os hozamot, node a NYSE-n mutatja a yahoo.finance, és ezt is az olasz börzén kéne nézni. Az olasz börze honlapja gyenge, csak öt évre visszamenőleg sikerül adatokat bányászni. (Arra azért jó, hogy a korábbi határidős-opciós okoskodásból kiábrándítson: még ennek a pörgős olajpapírnak csak pislákol a határidős kereskedése.) A cég honlapja alapján 11,58% évesített hozam jön ki az utóbbi tíz évre. Ez nyilván a hozamfizetéssel korrigált árfolyam és azért kisebb a NewYorkinál, mert ott még a dollár gyengülése tett rá pluszban.
Arra lettem volna kíváncsi, hogy az osztalékfizetések nélkül is kijön-e valami hasonló, mint az “átlagban éves 16%-os növekedés”, de egyre inkább úgy tűnik, hogy azzal együtt sem jön ki.
Aztán ez a Virtual-X Stock Exchange – már megtalálni se volt könnyű
Akkor már lássuk a madridi börzét is: hát itt is csak a telefoncég honlapján találok 97-es adatokat… Annak alapján euróban 12,9% évesített hozam. De a Yahoo szerint csak 1,83%, osztalékkal korrigálva 22,2% (a gyenge dollár előnyei…) Szóval a kosár tele van osztalékpapírral, amiknek az árfolyama minimálisan nő csak. Feltehetően az a stratégiájuk, hogy megveszik a kosarat, az osztalékból fedezeti ügyleteket kötnek, a maradék meg a hasznuk. A befektetők meg majd csodálkoznak, hogy a befektetésük alig hoz többet, mint egy gépkocsi-nyereménybetétkönyv…
Tamás, igazad van, de mennyi is az az opciós díj? Mondjuk rámbíznak 100 egységet, hogy vissza kell adjak minimum 100-at, de ha “abc” papír fél év múlva mért ára több, akkor annyit.
Ekkor vagy veszek “abc” papírt és hozzá eladási jogot 100-áron. Ez a “kockázatmentes hozamszint”-nél valamivel többe kerül, mert az opció kiírója kockázatot vállal, azt meg nem szokták ingyen. De tegyük fel hogy nincs kockázati felár. “abc” részvény ára bármennyi lesz is, pont annyit kell fizetnem a megbízómnak, nyereségem tehát nulla, veszteségem meg a hozam, amit az opció kiírójának fizettem. Ez tehát haszontalan pozíció.
A másik biztonságos opció a “call” vétele. A százat beteszem állampapírba, és veszek opciós vételi jogot: 100 áron jogom lesz venni, megint csak a hozamért cserébe (ha a kockázati felárat elhanyagoljuk) Ekkor ha a részvény 100 alatt lesz, odaadom a százat a megbízómnak, ha a részvény bármennyivel több, megveszem százért, eladom (nyilván lehet magát az opciót is, de ez az elv van mögötte) és ezt az összeget adom a megbízómnak. Itt szinte nem buktam semmit, csak a kockázati felárat, azt viszont biztosan, nyerni meg nem tudok. Szóval olyan nagy bizniszt nem látok ebben…
Az persze igez, hogy ha tőkeáttételes pozíciót veszek föl, akkor már nyerhetek is, pl. ha csak eladási jogot veszek, de részvényt azt csak ahogy a kockázatéhségem megkívánja. Mondjuk ha hazárdőr vagyok, és esésre játszok, akkor semmit. Ekkor szép pénzt is csinálhatok belőle, de már távolról sem igaz, hogy csak az opciós díjat bukhatom.
Az első esetben miért veszel részvényt az eladási jog mellé?
Majd ha jól leestek az árak, akkor megveszed olcsón és eladod az opcióban rögzített árért.
Ha meg nem estek eléggé, akkor nem hívod le.
Ugyanez vonatkozik a következő bejegyzésedre is. Ha eladási jogot veszel és nem jön be, akkor nem hívod le az eladási jogodat.
Nem kell (feltétlenül) hedgelni az opciót.
A második eset már majdnem jó, csak azt nem látod, hogy az opció tőkeáttételes kereskedésre ad lehetőséget. Tehát a befolyt összeget nem kell teljes mértékben odaadnod a megbízódnak (legalábbis nem biztos, hogy az egészet).
Tegyük fel, hogy köthető 10 éves opció. A lényeget nem befolyásolja, de a példát egyszerűsíti.
Legyen mondjuk 100.000 tiszta pénzem nekem, mint a biztosítónak, a jutalékok levonása után.
A 100.000 pénz felét állampapírba rakom.
Legyen X részvény, ameny most 100 pénzbe kerül és úgy gondolom, hogy növekedni fog. Ennek az opciós díja mondjuk 10% vagyis 10 pénz.
A pénz másik feléből veszünk 5.000 darab vételi opciót (Long Call) erre a részvényre, 120 pénzes strike áron.
Amikor az opció lejár alapesetben két verzió állhat fent:
1) Az X részvény ára nem változott egy tapodtat sem, a piaci ára továbbra is 100 vagy kevesebb. Nyilván nem fogom megvenni a 120-as áron, tehát nem hívom le az opciót. Bukom az 50.000-es opciós díjat, az állampapír alapján kifizetem a 100.000-et. Nyereségem mindössze a 6%-os jutalék.
2) Az X részvény ára 140-re emelkedett. Megveszem a 5.000 darabot 120-ért és rögtön eladom 140-ért, az állampapírral együtt összesen 200.000 kifizethető pénzem van. CSAKHOGY ezt nem is kell mind kifizetnem, mert az ügyfél mindössze 40% hozamot vár, tehát az ügyfél kap 140.000 pénzt, nekem meg marad 60.000 + a 6% jutalék.
A 2. példában látszik, hogy ez tőkeáttételes biznisz, mert 50.000 pénzért tudtam learatni az 500.000 pénz értékű részvénypakett árfolyammozgásának gyümölcsét.
A kettő között vannak átmenetek, de hidd el, ki lehet ezt sakkozni. Van vagy egy tucat “alapstratégia” és különben is erre valók aktuáriusok.
A példában csak long call szerepel, ebben a lehetséges nyereség elvileg korlátlan, a lehetséges veszteség viszont korlátozott az opciós díj mértékéig.
Ha feltételezzük, hogy a tőzsdeindexek emelkednek annyit, mint az állampapírhozamok (elég valószínű közvélekedés), akkor a közvélekedés miatt a 100 értékű részvény ára tíz év múlva 200, nem 120. Az opciós díj lehet ettől még 10 pénz akár.
A begyűjtött pénz felével játszok tőkeáttétes opciós ügyletet, a másik feléből lesz ugye a tőkegaranciám.
Bekövetkezhet az az 1/a eset, hogy a papír ára tényleg pont 200-ra nő.
Ekkor az opciós ügyleten nem nyertem semmit, buktam az opciós díjat, azaz a kezdeti tőke felét. Az ügyfelemnek most ki kell fizetnem a részvény árnövekedését, amihez pont a fele pénz hiányzik, ez így elég durva bukta.
Igazad van, tényleg csak az opciós díjat buktam, de az a kifizetendő pénz fele is lehet, ha nagyon hazardőr vagyok. Ha kisebb tőkeáttétellel játszok, akkor persze a kockázat is kisebb, de igazából ez a konstrukció rulett. A nyereségem-veszteségem a kockáztatással arányos, én döntöm el, hogy a feketére teszek, vagy mindenhová a 13-at kivéve. A határidős piac szimmetrikus szerencsejáték: amennyit az egyik nyer, annyit veszít a másik, az opciós aszimmetrikus. A call vétlénél a vevő kis eséllyel nyer sokat, nagy eséllyel veszít keveset. Jól informált értelmes szereplőknél ez hosszú távon zéró hozamú szerencsejáték. Pontosabban hozamot a papírok reálgazdasági gyökerű hozamermelésén alapuló árnövekedése okoz, de ezt a határidőzéssel csak rulett-alapon lehet fokozni, tehát ha senki se jobb tőzsdepszichológiából mint a többiek, akkor hosszú idejű játszmánál sehogy.
Ebből következően ebből a “soha rosszabb ne legyen” szlogennel reklámozott ügyletből a cég nem jöhetne ki nyertesen (jó, a 6%, de valutákat is kell váltani, meg a biztosítást is kell fizetni, elvileg ugye ez az, meg a tőzsdei kereskedés még nekik sincs ingyen) Az a titka, hogy osztalékpapírokat tett a csomagba, amik nem nagyon fognak emelkedni, mert a múltban sem tették, csak osztalékkal korrigálva.
btw, az osztalékot nem a long call tulajdonosa kapja, vagy igen?
Nem vagyok nagy szakértője a tőzsdének, egyszer nagymamám ötvenezernyi kárpótlási jegyét beváltottam MOL-részvényre, az osztalékból meg vettem cipőfűzőt meg pár kiló banánt
(Amúgy középiskolai tanár volnék)
Mindazonáltal szerintem a long call tulajdonosa nem kap osztalékot, mert nem az övé a részvény, csak az a jog, hogy egy adott jövőbeni időpontban (nem túl életszerű példánkban tíz év) adott áron ha kívánja, megveheti a részvényt. Sőt a short call tulajdonosa se feltételenül kap osztalékot, mert azt a részvény tényleges tulajdonosa kapja, és őneki se kell a lehívásig a részvényt birtokolni.
Szerintem naturális egyszerűséggel itt arról van szó, hogy megveszik azt a tíz részvényt, konrétan birtokolják a kosarat. Pl. a SwissCom gyakorlatilag nem nőtt semmit az elmúlt tíz évben, de van évi 4% körüli osztalék. Azt zsebre teszik, tíz év múlva meg eladják a részvényeket, visszafizetik a nominálisan talán valamivel több, reálértéken jóval kevesebb pénzt.
Lehet, hogy túl naív vagyok, de a XEN kezelője csak a kötvényben rögzítettek szerint fektetheti be a pénzem vagy nem? Ha nem, akkor ugyebár szerződésszegést követ el. Ennek fényében nem értem, amit W. Tamás beszél.
A XEN-nel szerintem pont az az alap baj, amit Tóth úr egy beszédes grafikonján is láthatunk (az ahol az usa hitelválság különböző tőzsdékre gyakorolt hatását elemzi, és ad egy prognózist arról, hogy melyik régió mekkora szeletet kap a föld bolygó gazdaságából úgy 10-15 év múlva)
Eszerint Japán után Európa bukja a második legnagyobbat.
Mi lesz akkor az európai cégek részvényárfolyamával? Vagy ennek azokhoz nem lesz köze?
Üvegszem, ki mondta hogy részvényekbe fektet az az izé?
Az eszközalap portfólióját teljes egészében a SGA Société Générale Acceptance N.V. által kibocsátott és a Société Générale által garantált hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokba (EMTN) fekteti.
A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (EMTN), és ezáltal az eszközalap mögöttes termékei (underlying) az alábbi részvényekbõl állnak.
Az európai észrevételed viszont jogosnak tűnhet…
Szüleim 10év múlva mennek nyugdíjba, erősen gondolkozunk a XEN-en, befektetnénk egy összeget, de ha nem tévedek, akkor ez az átlag 16% egy nagy kamu, ha ilyen stagnáló részvényekből áll és örülhetünk, ha pénzünknél leszünk 10év múlva. Jól gondolom?
Esetleg valaki tudja, hogy mi történik, ha közben átváltunk €-ra? Milyen árfolyamon váltják át a Forintot?
Nem konkrét árfolyamra gondoltam, hanem középárfolyamon esetleg, vagy valami más alapján? Nem néztem még utána, ha vki esetleg tudja IQból, akkor várom a választ! Előre is köszönöm a segítséget!
A garancia lényege nem az hogy a részvények árfolyma most pl. 100 és 10 év múlva pedig 120, mert ebben semmi érdekes nem lenne. A lényeg, hogy a részvények induló árfolyamai(1 megfigyelési pont)és a követező 20 megfigyelési időpontban mért árfolyam között minnél nagyobb eltérés legyen. Az emlegett Swisscom esetében, ha az elmúlt 10 év árfolyamemelkedését nézzük valóban nem túl dinamikus. Viszont ha minimum és maximum árfolyamok közötti eltéréseket tekintjük, akkor az esetek többségében 70 – 95% különbséget találhatunk.A Nestlé-nél ugyanez az eltérés 150-200%, a Telefonica-nél 150 – 440%, az Intensa-nál 230 – 640%.
Tulajdonképpen a mostani általános zuhanás jót tesz, hiszen valószínűleg egy alacsony árfolyamról indulnak a részvényeink, így a következő tíz éveben, ha csak egy mérési pontban is, de egy kiugróan magas árfolyam kellems garanciát biztosíthat.
Amenyiben közben valuta csere történik ez a garanciát nem befolyásolja, ugyanis a minden egyes részvéyn a saját valutájában mért. Így ha az induló állapothoz képest a Nissan árfolyma az egyik mérési pontban jenben mérve 400%-kal magasabb, akkor a szerződés lejáratakor ez a épül be a garanciába. Mindegy, hogy forinton vagy eurón íródik jóvá.
Aki 10 évre 1 fix alapba fektet, annak csak gratulálni tudok…
Gondolkozzatok már! Semmi alapválasztási lehetőség nincs, mi lesz ha rosszul teljesít, vagy 10 év alatt sokkal jobb lehetőségek adódnak?
Én 10 Ft-ot nem raknék bele…
DD
Ez az egész arról szól, hogy viszonylag biztos részvényeket válogattak össze, amiknek nincs is nagy várható hozamuk(más régiókkal összehasonlítva), így nem tudnak elvileg nagyotbukni, de az ügyfél pénzét forgatják a tőzsdén a minél nagyobb nyereség érdekében.
Még hogy egy biztosító “összesprólja magának a munkadíjat”… ehhh
Maximus
Olyan 350 Ft körülire jósólják az okosok az átváltást…
pete
irjatok 1 jo középtávu befektetési lehetóséget kb 5éves futamidőre közepes kockázati határal,,
SZERINTEM 10 ÉV NAGY IDÖ HOGY MALMOZONAK A LOVÉDAL BÁR A16 OS KAMAT NEM ROSSZ ADOMENTESEN.
Feltéve, hogy az 16%, de ha minimális hozammal számolsz ami 122% 10évre, az viszont rendesen alatta van még a zöld banknál vezetett folyószámlának is, és ha jól tudom, az osztalékot biztosan nem a befekektető kapja meg… Meg 10év alatt itt annyi minden változhat, ha stabil kiszámítható lenne a gazdaság idehaza, akkor azt mondom esetleg, de ki tudja mi lesz a Forinttal, és biztos, hogy időközben, sokkal jobb befektetést is találok.
Eagle, helyedben kötnék befektetés alapú életbiztosítást, nem mondom meg hol, mert az reklám lenne, minimális havidíjjal, és a “játékpénzzel” meg lehet okoskodni, amit esetiben utalsz, és akkor veszed ki amikor jól esik, meg úgy változtatod a portfoliót, ahogy neked tetszik. Így ha tájékozódsz, és a hetijelentéseket átolvasod, és levonod a konklúziót, akkor simán jobb vagy mint a bank, és bármikor kiveheted a pénzed, amikor csak szükséged van rá.
Ez a befektetés nem “okoskodóknak” való. (Azzal bárhol elvesztheti az ember a pénzét.) Ez egy garantált konstrukció – biztonságmániásoknak.
Azt hiszem eredeti szándékommal szembenálló következtetésekig jutottunk. Ennek – talán – egyik oka a 10 éves példaopcióm volt, amely annak, aki érti, megvilágítja a lényeget, de a többieket elvitte az erdőbe. Merthogy az opciók nem 10 évre köttetnek, nem is tudom létezik-e ilyen hosszú egyáltalán, így BOC árfolyamingadozásról szóló postját ajánlom az érdeklődők figyelmébe, amelyeket nem túl rövid-nem túl hosszú opciókkal – kordában tartott kockázattal – igenis ki lehet használni.
A technikai részletek felhozásával csak (ad1) a cikket szerettem volna pontosítani és (ad2) az abban foglalt ‘biztonságot’ megerősíteni azzal, hogy megmutattam, hogy a tőkegarancia nem ügyeskedés/szerencse kérdése, azt harmadik fél sem garantálja, hanem a konstrukcióból adódik. A hozam az már szerencse kérdése
)
Szerintem maga a konstrukció nem rossz. És nem is forradalmian új, a legtöbb garantált alap hasonló(!) konstrukcióval dolgozik, és fizettek azok is már igen szép hozamot. Személy szerint azt javaslom, hogy akinek nincs jobb ötlete és a biztonság az elsődleges számára, az válassza nyugodt szívvel. Aki meg “okoskodik”, annak nem ez való, de ezt ő maga is tudja. Ettől még másnak megfelelő konstrukció lehet ez is.
ha minimális hozammal számolsz ami 122% 10évre, az viszont rendesen alatta van még a zöld banknál vezetett folyószámlának is
Maximus, szerintem te elszámoltál valamit
122% hozam az nálam 8.30171% éves hozam adómentesen. Mennyi is a zöld bank kamata?
Tisztelt Hozzászólók!
Elolvastam a hozzászólásokat, és a következő fogalmazódott meg bennem: akik ide írnak, azok zömmel spekulálnak és nem egy pénzügyi stratégiát követnek.
Patikamérlegen nézik a különböző befektetések hozamát az elmúlt néhány évben: melyik volt akár 1 tizeddel több a másiknál.
Majd arra oktatják a kezdőket: kockáztasson nagyot, mert akkor ilyen, olyan alappal és részvénnyel (ami x%-ot hozott az elmúlt 1-2 évben) mennyit kereshet. De azt nem teszik hozzá, hogy ez a hozamkülönbség néhány hónap (1-2 év) alatt pár százezer forintnál, de még 1-2 milliónál is minimális különbséget hoz, viszont nagy az ára: a túlzott kockázat. (Nem hiszem, hogy az oldalt olvasók többségének az életét alapvetően megváltoztatja 1-2 százer forint hozamtöbblet, akkor meg minek vállaljon fel ezért kockázatot.)
Ezért nem kellene a tapasztalatlan olvasókat spekulációra nevelni. Mert a tőzsde rövid távon zéró összegű, annyit nyer az egyik, amennyit veszít a másik. És valószínűleg nem a profik vesztenek.
Viszont hosszú távon még egy kezdő is – bár lehet hogy, nem a legjobb megoldást választja – egyszerű stratégiával (buy and hold) látványos eredményt érhet el.
A többségnek erre van szüksége, és nem spekulációs tanácsokra. Ezért én a XEN-t jónak tartom. Valóban 10 évre szól, de ki az aki biztos benne, hogy nem éli meg? Mert az tényleg ne fektessen bele (hacsak nem akarja adómentesen örökíteni). És a többiek? Ők miért ne? Akkor már nem kell pénz senkinek? Persze mindenki csak annyit tegyen bele, amennyi nem hiányzik neki.
A hozamokról meg annyit, hogy ugye azt senki nem gondolja, hogy egy biztosító meghamisítja a múltbeli eredményeket, hogy becsaphassa az embereket, és a beszedett pénzzel majd ő spekuláljon más piacokon, a befektetők meg nem kapnak majd semmit. (Mert ilyet is írnak itt.)
Egyébként az a pár milliárd forint, amit erre összeszednek, nem tétel egy nemzetközi biztosítónak. Nem kockáztatná érte a hírnevét, és nem ezzel fog lelépni, ha valaki erre gondolna.
Namir
Aki meg azt írta hogy az eddigi minimumot (122%/10 év) a bankban is eléri, annak azt üzenem, hogy számoljon még egyszer utána. És ne feledje, hogy jön az euró (3%/év).
ARRA AZÉRT KIVÁNCSI VAGYOK HOGY A VALOS INFLÁCIOT 10ÉV MÚLVA LEFEDI-E EZ A BIZTONSÁGI CSOMAG A HOZÁÉRTÖK SZERINT.
Namir!
Ugy gondolod 10 even belul lesz euro mo-n?
Hozzaertonek mondott emberek azt mondogatjak, hogy 2015 elott eselytelen.
Ahogy hallom a magyar gazdasag fejlodese pelda nelkuli modon lelassult.
Szerinted 2-5 ev mulva milyen datumot fognak mondani az euro bevezetesere?
Kedves Maximus!
Pénzügyi területen összhasonlítani csak azonos időszakokat lehet.
Azt mondani, hogy egy jelenlegi banki kamatszint (minusz kamatadó)tíz éven kereszetül standard lesz, erősen kérdőjeles. Várhatóan csökkeni fog, függetelnül attól, hogy az euro bevezetés dátuma 2012 vagy 2015. 2 évvel a csatlakozás előtt már olyan gazdsági kritériumokat kell teljesítenünk, ami feltételezi, hogy az infláció, kisebb nagyobb megingásokkal, de tendenciájában csökkenő. Ez végeredményében oda vezet, hogy a kamatszint is csökkenni fog. A gazdaság normális működtetése (alacsony inflációval)euro nélkül is cél.
Azt megitélni, hogy melyik a jobb befektetés, a Sanghai, a Xen vagy a bankbetét 2018-ban lehet majd megmondani. Most sajnos nem. Egy dolgot lehet most: a múltból vett adatokból, tendeciákból várható valószínűségeket mondani a jövőre. Ebbők következően egy tőzsdei opciókkal operáló befektetés 10 éves viszonylatban megveri a a bankbetéteket. De próbáljuk meg, Te kösd le évente a zöld banakban a pénzed, én meg ide teszem ugyanazt az összeget és 10 év múlva összehasonlítjuk az eredményeket.
MEDDIG KŐTHETTÖ MÉG A XEN
December 14-ig
Nagyon érdekesnek tartom a fórumot, sok értékes információt találtam. De arról még sehol nem olvastam, hogy miként lehet a kis pénzből úgy évi 100-200 ezerből befektetni a leghatékonyabban ha valaki már 50 éves?
lehet hogy a xen és a profitmax egy és ugyanaz a termék, csak a név más? mindkettőben ugyanazok a cégek szerepelnek
és ugyanugy 10-10 százalékban.
z.jános
Szerintem itt csak azért nevezik XEN-nek, mert nem akartak reklámozni (ami véleményem szerint ettől még remekül sikerült
)
P
Idén februárban euró alapu ingatlan portfólióba tett pénzem -56 %-ot produkált, az ázsiai is jócskán veszteséges lett. Gyakorlatilag eddig a pénzem 40%-át veszítettem el elviekben. Ki tudja, hogy mit hoz a jővő, érdemes -e átcsoportosítani a fenti veszteségek realizálásával a befektetett összegeket, vagy érdemes várni???
Olyan szomorú vagyok! Cikkeket, hírleveleket írok, szólok mit kellene tenni – és nem olvassa! De hát én igazán szóltam! Az ázsiaival meg tessék várni…
Árpi
mondjuk én nem ismerem ezeket az “itteni” alapokat, de szerintem ázsiában most fog megindulni felfelé a dolog…
Mondjuk a -56% az baromi sz@r egy ingatlanalaptól (szerintem), biztos megnézted mibe teszed a pénzed?
P
Cambio
Szerintem példa van erre is és arra is. A trükk a kiválasztásban van és abban h időben észre vegyük hogy lépnünk kell. Persze UL-ben jelentősen kisebb a mozgástér, de ez nem az én problémám…
P
Péter a trükk nem a kiválasztásban, hanem egy befektetési stratégiában van aminek az alapja a kockázatkezelés. A “jó kiválasztás” a tudomány jelenlegi állása szerint inkább szerencse mint valami olyan képesség amivel a jövőbe lehetne látni. Az “időben észrevétellel” maximum csak azt veheted észre ami van de semmiképpen sem azt ami lesz. Ha tévednék akkor az azt jelentené, hogy Te időben észre tudnád venni azt, hogy holnap mi lesz. Szerinted holnap mi lesz ? Esni fog a forint az olaj az arany stb. vagy emelkedni ?
Ami a XEN-t illeti: a részvényeknél 7 a 10-ből igen jó
és biztonságos, ezért nem értem, hogy miért kötnek
rá opciókat. Ezeknek a nagy cégeknek kevésbé válto-
zékony az árfolyamuk, ezért az opciókkal sokkal ki-
sebb valószínűséggel keresnek sokat. Gondolom azt
csinálják, hogy az összes részvénynél kötnek esésre
is meg emelkedésre is mondjuk 3 hónaponként, és
amelyiknél nyereségesen kivitelezhető, ott érvényesí-
tik az opciót. De tudják hogy simán előfordulhat, hogy
végig bukják a legtöbb opciót, ezért a pénzed felével
nem csinálnak semmit, pihentetik.
De feltűnő, hogyha árfolyamváltozékonysággal akarnak pénzt keresni, akkor miért a legkevésbé változó árfolyamú részvénypakkot veszegetik. Mivel minden ügyletet ellenügylettel ellensúlyoznak, ezért hiába keres általában 10-ből 6 részvény kedvező mozgásával. Számold ki, adott időpontra köt mondjuk 20 szerződést (egyszerre put és call),
és abból 6-7-et fog érvényesíteni. Ha nem nagyon
ügyes, ebből nem lesz extrahozam.
Ami a XEN-t illetti, a popimból is kihúzok 10 akár ennél nagyobb céget amelyikekről el lehetne mondani, hogy “stabil, komoly növekedés várható a következő 10 évben”. Szóval semmi extra, csak megint sikerült az üveggömbön keresztül a jövőbe látni.
Maximusnak:Javaslom, hogy több energiát és időt áldozz az opciókra és akkor a feltételezések helyett kérdéseid lesznek. Ha a kérdéseidet sikerül megválaszolnod akkor nem fogsz azon ámuldozni, hogy miért kereskednek nagy papírok opcióival. Az is ki fog derülni, hogy nem azomk a hülyék akik ezt teszik.
Szerintem tételezzük fel, hogy az alapkezelő:
- nem hülye
- korrekt és win-win helyzetre törekszik. (na jó, win és winebb)
Ebben az esetben azt kéne (ki)találgatni, hogy miként csinálja, nem azt megmagyarázni, hogy miért nem jó
Mit szeretnél (ki)találgatni? Tamás kérlek tedd fel a kérdést konkrétan. Alap dolgokról van szó és kétlem, hogy ne tudnám megválaszolni.
Korábban már leírtam az én verziómat.
SZERINTEM A XEN 1 MINIMÁLIS KOCKÁZATAL JÁRÓ ELFOGADHATO CSOMAG AZOKNAK AKIK NYUGOTAN AKANAK ALUDNI.AKI A KOCKÁZTATÁS A NAGYHALAK MŰFAJA 1 IDEIG NYERNEK AZTAN ELBUKNAK MINT NAPOLEON NAGY SÁNDOR STB MERT NEM ÉRZÉKELIK A HATÁROKAT
Beszakad a dobhartyam!
Eagle!
Miből gondolod, hogy a nagyhalak mind elbuknak? Ha valaki 10 éven át nyugodtan akar aludni, akkor más lehetőségei is vannak, amik talán még jobbak is lehetnek.
KEDVES RÉKA VAN 1 JO ÖTLETED,IRD MEG.LÉGYXI
Légyszi szalonképes formában tedd ki az e-mail címed.
Beragadt a Caps Lock???
Tisztelt Tóth Úr!
Kérem indokolja meg nekem, hogy miért probléma az, hogy szeretnék Eagle-el kapcsolatba lépni privát módon? Miért nincs a fórumnak egy szabályzata, hogy mit lehet és mit nem? A Pénzcentrum és az Index fórumain nincs ennek akadálya.
Ha valaki nem ért a befektetésekhez, nyugodtan bízza rá a biztosítókra, stb. a pénzét
Aki szeretné a saját végzetét kontrollálni, azoknak leírnék néhány tényt, hangsúlyozom, a legtöbbeknek nem ez a megoldás:
- az olyan konstrukciót, mint a XEN bárki megjátszhatja, csak egy brókercég kell hozzá a tranzakciók végrehajtásához.
én csak opciókkal foglalkozom, a fix hozamos részét (kötvények) kihagyom és kockáztatok. az esetek többségében 50-100%-os hozamot lehet elérni pár hónap alatt, de pl a Suntech Power (kínai napelemes cég) opcióval 500% volt egy negyedév alatt (sajnos korán kiszálltam, végül 1500% hozam lehetett volna).Ezzel szemben áll, hogy a teljes opciós díjat el lehet bukni lejáratkor, ha nem éri el az árfolyam a strike price-t, de ilyen főleg rövid lejáratoknál fordul elő. Átlagosan azért éves 50-100% elérhető, ha odafigyel az ember.
- W.Tamás tökéletesen leírta, hogy működik a konstrukció, tuti business a kibocsájtóknak
- az, hogy a részvények árfolyama nem mozdul el sokat, nem jelenti azt, hogy nem lehet opciókkal nagyot kaszálni. hosszabb távra, pl 2 éves lejáratra az opció díja kb 5-10%-a a részvényárnak és így egy kb 10-15-szörös tőkeáttétel működik (pl ha a részvényár elmozdul 1%-ot, az opció árfolyama 10-15%-ot). kicsit olyan, mint a határidős kereskedés, de itt max az opciós díjat lehet elbukni (teljesen).
- az amerikai tőzsdéken kb 2000 részvény opcióival lehet kereskedni
- max 2 éves lejáratú opciók vannak, ezt tovább szokták görgetni (a régit lezárják és újakat nyitnak
- az opciós kereskedést el lehet kezdeni pár százezer forinttal (egyik barátom most fél millával indult)
- végül, hogy ne csak általánosságban beszéljek, szerintem nem jár rosszul valaki, ha pl. Starbucks (SBUX) call opciót vásárol 2010 lejárattal $30 strike price-on $2-ért vagy $40 strike price-on $1-ért (csak egy a sok lehetőség közül, a Yahoo Finance az opciókat is mutatja). Természetesen ez csak egy vélemény, nem minősül befektetési ajánlatnak, felelősséget nem vállalok, stb.
Természetesen ez nem ajánlott mindenkinek, de aki komolyan gondolja, van ideje és idegzete, nagyon jó eredményeket érhet el. A többiek számára inkább azt a mítoszt szerettem volna megvilágítani, ami ezeket a “jótékony” bankokat és biztosítókat körüllengi.
Peter!
Az opciókkal való kereskedés az én fantáziámat is megmozgatja. (nem az irományod hatására). Lehet ezt saját magadnak intézni, vagy kell hozzá egy brókercég partner? Légyszi írj valami bővebbet a mikéntekről, hogyanokról. Kösz.
Ez ugyanolyan tőzsdei termék, mint a részvény vagy a kötvény, tehát ugyanúgy brókercégen keresztül tudsz hozzájutni. Persze opciókkal ugyanúgy kereskednek OTC piacokon is.
Sziasztok!
Xen-nel kapcsolatban lenne kérdésem hozzátok, mivel az egyik ügyfelemnek van ilyenje és érdekel engem is, hogyan működik.
Az nem tiszta nekem, hogy a biztosító honlapján olvasható garantált 7%-ot milyen időszakra érthetem? Ez éves, vagy a futamidő (10 év) távlatában?
A másik ugyanilyen jellgű kérdés, csak a részvényekre vonatkozóan. Mikor jegyzik őket és hogyan van a kifizetésük? Ezek is éves hozamok, vagy egyszeri és a futamidő végén kerülnek elszámolásra?
Mert hát az uye nem mindegy, hogy évente kapja-e meg az ügyfél a legjobbat kamatos kamattal, vagy a szerződés megszünésekor egyszer…
Várom a hozzászólásokat!
Minden kérdésedre benne van a válasz a tájékoztatóban, csak el kell(ene) olvasni
- “melynek mértéke a 2007. szeptember 1.–2007. december 21. közötti idoszakban 7%/év.” És slussz, nincs tovább. Amint elindul az alap, pápá 7%.
- “A részvényenkénti lejáratkori hozamok összegének 1/10 része adja az eszközalap lejáratkori hozamát.” Tehát lejáratkor fizet.
“Mert hát az uye nem mindegy,…” – miért nem?
xen réka
dena már lejárt á kötés .réka mi meg barátok közt lexünk
Eagle!
Légyszi jelenj meg a 74-es hsz.-omban leírt helyen.
Én már ott vagyok.
réka engem nem enged be
regisztrálni kell!
réka regisztrálva vagyok ,látalak de ne enged be
akkor kattints a nevemre, és dobj egy e-mailt.
probáltam de mivel már azt is nem küldi el
Akkor a hiba a Te készülékedben van, mert nálam minden működik. Lehet Tóth úr keze odáig is elér…
az inda passal sem megy jo éjt neked
xen-t karácsonyt nektek ,neked réka a legxentebbet,boldog ünnepeket mindenkinek mert fontos a lové de legfontosabb a szeretet,
Réka,
Mint ahogy Cuddles írta, opciókkal brókercégeken keresztül lehet kereskedni, ugyanaz az értékpapírszámla jó hozzá, mint a részvényekhez. Az amerikai opcióban az a jó, hogy bármikor el lehet adni, nem kell megvárni a lejáratot (én csak ezzel foglalkozom, sosem várom meg, míg kifut). Az európai opciót nem lehet a lejárat előtt eladni, így csak ellenirányú kötéssel lehet kiütni.
Jó tudni, hogy itthon csak a nagyobbak foglalkoznak vele, pl Concorde, Erste, stb. Az opciót kontraktusonként lehet megvenni/eladni, 1 kontraktus 100 db részvényre jelent opciós jogot. Ha kisebb összeggel kereskedsz, a szokásos költség 10 USD kontraktusonként, vagyis 10 cent darabja, de min 70 USD, így legalább 7 kontraktust érdemesebb venni. A díjból lehet alkudni, ha többet kereskedsz. Külföldi netes brókercégeknél ez eleve jóval olcsóbb.
Személy szerint min 1 év vagy akár 2 év lejáratot ajánlanék, ami bőven ad időt arra, hogy elérje a strike price-t és ha pozitív a trend, bőven van idő a nyereséget futtatni. A rövid lejáratok olcsóbbak, viszont jóval nagyobb a kockázat, hogy bukta lesz.
Ezek a brókercégek kikötnek egy minimum összeget, amivel rendelkeznem kell,hogy foglalkozzanak velem? Azt írtad hogy pár száz ezer forinttal elkezdhető. Mindenhol? Akár a Concordnál is?
Réka,
Nincs minimum összeg, csak minimum díj és emiatt a nagyon kis összeg elég költséges lehet. A Concorde-nál is el lehet kezdeni kisebb összeggel, de emelt szolgáltatást csak bizonyos összeg felett biztosítanak, pl a mycd Internetes platform csak 3 milla felett jár. Ettől persze telefonon még lehet kereskedni pár százezer ft-tal is.
Tranzakció méretre a mai két kötésemet hoznám fel példának:
AVP 2009 $50 call 10 kontraktus $2.05-ön került 2050 USD-be
SBUX 2010 $40 call 10 kontraktus $0.65-ön került 650 USD-be
Ezek mit jelentenek pontosan?
tóth úr tisztellettel megköszönöm a korekt segitségét.h.j
Réka,
pl. a második tranzakciónál
SBUX: a Starbucks részvény kódja a Nasdaq-on
2010: az opció lejárata (expiry date) 2010 január 15
$40: a strike price (ezt az árat min. el kell hogy érje
a lejáratig, hogy pluszban legyen, jelenleg $20.1)
call: vételi opció
10 kontraktus = 1000 db részvényre érvényes opciós jog
$0.65: ennyibe került a vételi jog (opciós prémium)
részvényenként
az egész tranzakció 650 USD-be plus brókerdíj került
ennek az opciónak a kódja WSPAH a finance.yahoo.com-on
Az alapfogalmakról könyvekben vagy a neten (pl. 888Options.com) tudsz tájékozódni.
Nem akarom eltéríteni a fórumot az eredeti topic-tól, ha egyéb kérdéseid is vannak, célszerű lenne más elérést használni.
Réka,
Sajnos, nem tudok az Indexről e-mailt küldeni, mert a gépemen nem működik az Internet és a Lotus Notes egy időben.
Bejelentkeztem az Index-en afonya22 felhasználónévvel, ha Te tudsz e-mailt küldeni, el tudom küldeni a válaszokat a kérdéseidre egy freemail vagy bármilyen e-mail címre a fórumon kívülről, direktben.
Tisztelt Tóth András!
Legutóbbi békakirályfi című hírlevelében írt a ChinaMax+ról.
Elég szimpatikusnak tűnik ez a befektetés, ezért szeretném megkérdezni Öntől 1: mennyi a minimális összeg amennyivel be lehet szállni, 2: hány évre szól
3: meddieg lehet jegyezni?
Köszönettel
F.A.
Tisztelt Tóth András!
Ön tanulmányában a XEN-t annak idején nagyon pozitívan állította be. Szívesen olvasnék most egy újabb tanulmányt arról, ez az alap miért teljesít ilyen rosszul (jelenlegi értéke 0,57).
Na jó, válság van, de a többi alappal összehasonlítva jóval nagyobb az árfolyamgörbe esése.
Tisztelettel:Tiborcius
Tisztelt Tóth András!
Én is örömmel venném,ha most 2010-ben újra írna a XEN-ről!
Érintett vagyok és sajnos 3 év elteltével úgy tűnik ez nem a legjobb befektetés volt…