Alapkritika 10. AVIVA Maharadzsa indiai alap
dr. Tóth András
Igazából már két év óta szerettem volna írni erről az alapról, de valahogy mindig lett valami fontosabb. Pedig az alapkritikák során mindig találni lehet olyan dolgokat, amiből tanulni lehet, hogyan is működnek a dolgok. Most azonban az utóbbi időben olyan szépen teljesített az alap, hogy muszáj beszélni róla.
Köztudott, hogy én a stratégiai befektetéseket támogatom. Ennek egyik lényeges pontja, hogy megvizsgáljuk melyek azok a földrajzi régiók, országok, ahol a világban az átlagot meghaladó gazdasági fellendülés várható a következő években. Ilyen például: Kína, Oroszország, Dél-Amerika és nem utolsósorban India. Indiát sok szempontból Kínával szokták összevetni. Nézzük sorban azokat a népszerű kijelentéseket, amelyeket India előnyére szoktak felhozni Kínával szemben.
1. India – szemben Kínával – alapítása óta demokrácia. (Ez nem mindig előny. Az utóbbi fél év kínai eseményei azt bizonyították, hogy vannak pozitív oldalai is egy központi gazdaságirányításnak.) Mindenesetre a politikai kockázat némileg kisebb.
2. India nagyban a tudásra épít és nem az iparosításra. Ez igaz – Indiában tavaly több mérnök végzett mint az USA-ban és az EU-ban összesen. India élre tört a szellemi termékek exportjában – Indiából dolgoznak az angolszász országok call-centerei, vevőszolgálatai, megszámlálhatatlan sokan dolgoznak asszisztensként távmunkában és a szoftverfejlesztés is zömében már Indiában folyik.
3. Indiának hosszútávon is nő a népessége. Korábban már kifejtettem, hogy a népességszám és a gazdasági távlatok szorosan összefüggenek. Kínában a kb. két évtizede futó egyke kampány túl sikeres: 20-30 év múlva Kína rendkívül súlyos, Japánhoz hasonló elöregedési válsággal kell szembenéznie. Indiát ilyen veszély nem fenyegeti.
4. Indiában minden kultúrember beszél angolul. Viszont Kínában nem. (És most nagyon udvariasan fogalmaztam…)
Mindezek alapján nézzük mit teljesített az indiai tőzsde. (Indiában egy tőzsde van a bombay-i. Ez sok olyan kavarodástól mentesíti a piacot mint ami Kínában van, ahol van egy belső tőzsde a sanghai és egy külső a honkongi. Itt nem ritkán ugyan annak a cégnek a papírjai 2-3 szoros árfolyamkülönbségen mozognak. Nem csoda, hogy ettől egyes nyugati elemzők haja égnek áll… az enyém is, hamár itt tartunk…)
 Sensex (Bombai) |
Ez az elmúlt két év teljesítménye. Látható, hogy a tőzsde az elmúlt két évben duplázott. Ez – ha nem az elmúlt években következik be, ahol egymást érték a felzárkózó földrajzi régióban a hasonló eredmények, akkor világszám lenne. Különösen az utóbbi 4 hónap nagyon meggyőző. Nézzük mit teljesített mindezek alapján az Aviva indiai alapja a Maharadzsa!
 Aviva Maharadzsa |
Először is egy szomorú újság: Bizony ez az alap több mint két éves és mégsem tudta duplázni magát. Ez az igazság – itt bizony az alapkezelő nem tudta tartani a tőzsdeindexszel a versenyt, gyengébb teljesítményt hozott. Ennek hatására az AVIVA tavasszal lecserélte korábbi alapkezelőjét, ami érezhető javulást hozott. De ez a szörnyű igazság: még így sem képes az alapkezelő teljesen a bombay-i tözsdeindexet követni. Az embert a Shanghai Expressz kicsit elkényezteti az ázsiai piacon: túl jó ott az alapkezelő. Itt egy átlagos alapkezelőt találunk, egy átlag feletti jó piacon. Indiával kapcsolatban van még egy slágerkérdés: melyik jobb a két itteni top alap közül: az Aviva Maharadzsa vagy az Uniqa Indiai alapja? Mivel ezek nem egyszerre indultak, Az utóbbi csak idén április közepétől van, csak ezt a szakaszt lehet összehasonlítani. Az eredmény: a két hozam teljesítményét tekintve megdöbbentően azonos.
 Aviva Maharadzsa és Uniqa Indiai alap összehasonlítás A grafikonért ezer köszönet Paksy Katinak! |
Itt csak közbeszúrom a megjegyzésem az egyik legnépszerűbb és pusztító pénzügyi babonáról: sokan azt mondják, nem érdemes befektetni egy régi alapba, mert annak már magas az árfolyama, csak új alapokba érdemes, mert annak kicsi. Ez egy hatalmas marhaság. Egy alap teljesítménye mindig relatív: a mostanihoz mérjük, százalékosan. Egy alap 3-ról felmegy 4,5-re az ugyan az, mintha 1-ről felmegy 1,5-re – mindkettő 50%-os hozamot jelent. És kérdem én ha két alap ugyan azokba a részvényekbe fektet, akkor miért ne csinálná meg mindkettő ugyan azt a relatív növekedést, függetlenül attól, hogy az egyik már évek óta megvan, a másik most indul. (Még a zárójel zárójelében: nekem egy új alap mindig kockázatosabb, még nem tudom, milyen az alapkezelő…) Szóval ne az árfolyam befolyásolja önöket a befektetésnél.
Kedves dr. Tóth András úr!
Gratulálok a honlapjához, – közérthetőségéhez (még én is megértem többnyire), stílusához és ahhoz a nyugalmához, amellyel szó nélkül képes hagyni némely fura hozzászólást!
Most mégis felhívom valamire a figyelmét: jelen tanulmányának első grafikonja a Sensex két éves, a második az Aviva Maharadzsa alapjának nem kettő, hanem egy éves alakulását mutatja be. Az utóbbi nem mutatja meg, hogy az Aviva “nem tudta duplázni mgát”. Persze én így is elhiszem, de talán megkérhetné a kiváló Paksy Katit, hogy a harmadik -valóban jól követhető- ábrához hasonlőan mutassa be a Sensex és Maharadzsa két éves alakulását.
Hálás vagyok Önnek a honlapjáért: állandó olvasójaként lassan a “tök” analfabétából már félanalfabétává fejlődök. Boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok Önnek és a teljes olvasótáborának!
Van azert indiaban tobb tozsde is, pl. az NSE-n (http://www.nse-india.com/) kb. 1500 ceg van jelen.
Mit lehet tudni az alap koltsegeirol? Kulfoldi piacokon tozsden forgalmazott indexalt alapok koltsege 1% alatti…
Egy “hagyományos” alapkezelő számára adott a befektetési politika és a benchmark, namost ha két alapnak ez a kettő ugyan az (pl egy tőzsdeindex) akkor hosszútávon elég valószínű hogy a teljesítményeik korrelálni fognak, mivel az alapkezelők nem nagyon szeretnek pattogni és túlságosan eltérni a benchmark összetételétől.
Fene tudja hogy az emberi tényező mennyit számít ezek után.
Tisztelt Fórumozók és Blogmaster!
Önök szerint meddig tartható ez az évi 40-50%-os növekedés?
Akkor most ajánlott az alap, vagy nem ajánlott? Egyértelműen nem derül ki a cikkből.
Még egy kérdés: Maharadzsa vagy Sanghai Express? Melyik jobb?
faith
Sokáig biztosan nem. Egy ország gazdasági növekedésétől a tőzsdeindex emelkedése nem szakadhat el a végtelenségig.Másfelől Tóth úr okfejtését a stratégiai befektetésről azért nem árt kiegészíteni:az időzítés nagyon fontos!Ha valaki pl. 1929 szeptemberében vásárolt amerikai részvényeket jó esélye volt rá hogy egészen 1958-ig szívja a fogát.Én biztosan nem vásárolnék indiai vagy akár kínai részvényeket amíg nem következik be egy komoly korrekció.A befektetésekhez sok türelem kell, még ha időnként nehéz is visszafogni a tenniakarásunkat.Ha megengedi még egy tanács: megosztani, megosztani, megosztani!
Aki ’29-ben kezdte “a megtakarítási programját” X összeggel és utána minden hóbapban X összeggel növelte azt, az ’37-re “már” pénzénél is volt. Igaz, közben -90%-on is járt, de hát a következetes határozottság csodákra képes
Igen, mindkettő 50%, ahogy a cikkben van, de ugyanazon ütemű növekedés esetén 1,00-ról 1,5-re 3-szor rövidebb idő alatt ér fel, mint 3,00-ról 4,5-re… Itt van a kutya elásva. Gondoljunk csak bele, ha még 10 év múlva is valaki ide rakja a pénzét, akkor akár egy év is eltelhet, mire a vételi – eladásit ledolgozza a rendszeres díja. Minél magasabb az érték, a vételi – eladási ollója annál tágabbra nyílik. És még hol van a nyereség?
Kedves W.Tamás!
Ez természetesen igaz. Csakhogy a kommentemet nem tudományos értekezésnek szántam amelyben felsorolom az összes lehetséges variációt/és ezzel támadhatatlanná teszem magam/ hanem egy jóindulatú figyelmeztetésnek: kedves 40-50%-os hozamok iránt érdeklődő tájékozatlan barátom nem a múltat kell megvenni, csak óvatosan.
Azt már csak érdekességként jegyzem meg hogy van olyan -méltán elismert-magyarországi alapkezelő aki egyáltalán nem indított ázsiai alapot mert túl kockázatosnak tartja!
Búcsúzóul: megosztani, megosztani, megosztani!
A legjobb példa erre szintén az Avivánál van, a Magyar Részvényportfólió: Most az értéke 5,25 (de volt már 5,96 is). Ha most teszem be az éves díjat 5% árréssel. akkor azt 5,51-en írják jóvá. Ha ehhez képest akarok 14% nyereséget, ahogy számolni szokás, akkor 6,28-at kell elérni. És még nem is számoltam alapkezelési díjat és inflációt sem. Ki szerint mikor fogja elérni az index ezt az értéket?
Senki ne áltassa magát, az index görbéje sehol nem fog azért meredekebben emelkedni, mert már viszonylag magas az értéke. Így az idő előrehaladtával már a költségeket is egyre nehezebb kitermelni.
Az egyösszegű szerződések, ha valaki indulás közelben rakja be a pénzét, sokkal átláthatóbbak és kiszámíthatóak a hozam szempontjából. Pl. Uniqa ingatlan alap: kezdéskor ide rakva pénzt éves szinten 9,6%-ot hoz. De ha 1,25-nél rakom be, már csak 7,39%.
Úgyhogy szerintem egyáltalán nem marhaság az, hogy egy régebbi, magas árfolyamú alapba befektetni alapos meggondolást igényel.
Mindamellett szerintem az Avivának ideje lenne frissíteni, és behozni egy-két új alapot. Én korábban nem nagyon szerettem az Uniqát, de most az új alapjaival az egyik, ha nem a legjobb a piacon.
Kedves András!
BUÉK!
Kiváncsi lennék mi a véleménye a K&H ÖKO Alapokról.
Örülnék válaszának, szerintem másokat is érdekel.
Betty
Kedves dr. Tóth András!
Kérem írja meg véleményét a Generali Aranyszárny Euró befektetésről. Valamint még azt szeretném tudni, milyen befektetéseket tud javasolni az alapok közül, ahol nem kell elkötelezni magunkat 10 évig évi min. 200.000 Ft befizetésével. Lehet a befektetés hosszú távú, de ne kelljen évente vállalni kötelezően a befizetést.
Köszönettel
réka (8), ugyanazon ütemű növekedés esetén pontosan ugyanannyi idő kell 1,00-ról 1,5-re, mint 3,00-ról 4,5-re. Ha mindkettő 50%-ot emelkedik adott idő alatt, akkor mindkettőenk pontosan az adott idő szükséges az 50% megtételére…
Vannak – nem UL keretében – többszáz (és többezer) dolláros, eurós, forintos alapok és azok is ugyanannyit ugrálnak naponta százalékosan, mint a párforintos egységárúak. Csak míg az utóbbiaknál ez néhány fillér változást jelent, addig amazoknál több (vagy több tíz-húsz) dolláros, eurós, forintos változást látsz naponta.
Tamás!
Bocs, rosszul fogalmaztam. Nem a százalékos emelkedésre gondoltam. Az egyiknél a grafikonon 50 egység a különbség, a másiknál 150. Így ha a grafikon ugyanazon ütemben emelkedik mindkettőnél, akkor 50 egységet ugyebár rövidebb idő alatt tesz meg, mint 150-et. Így már egyetértesz?
Így már egyetértek, csak ennek meg nem sok értelme van
Réka!
Úgy látszik, hogy abszolut nem érted, miről is van szó
De semmi gond, általános iskolás koromban nekem is megfogalmazódott a fejemben hasonló gondolat miszerint: Van 20ezer forintom, akkor inkább veszek 20db ezerforintos részvényt, mint 2db tízezerforintosat, mert ha az előbbi árfolyama emelkedik 100 forintot, akkor mindjárt nyertem 2ezret, míg ha az utóbbi emelkedik 100forintot, akkor csak 200 a nyereségem!
Később rájöttem, hogy nem így működik
Az Avivaval szemben az Uniqat azért preferálom jobban, mivel eszközalap választéka szélesebb, így jobban tudja az ember diverzifikálni befektetéseit.
Már bocsáss meg szadarn89, mit nem értek? Tán nem tudsz számolni? Tegyük fel beteszel most pénzt az Aviva Magyar részvényportfóliójába, 5,25-ön. Felmegy 5,75-re, a nyereség 9,5%. Ha beteszel pénzt az Uniqa indiai alapjába 1,46-on és felmegy 1,96-ra, akkor a nyereség 34%. Azt kellene belátni, hogy az index nem fog meredekebben emelkedni azért mert már magasabb értéken van az egész. Pont ez a csapdája az egész rendszernek. Vagy szerinted mit nem értek? Egy idő után szerinted közel 90 fokos szögben fog felfelé menni az index? Fejtsd ki miben tévedek?
[i]index nem fog meredekebben emelkedni[/i]
Arányaiban nem fog.
Fityingben mérve fog.
Te abból indulsz ki, hogy két különböző egységárú alap pénzben kifejezve csak ugyanannyit tud csak emelkedni valamekkora idő alatt. Mondjuk 50 fillért. De miért gondolod, hogy ha egy 1000 forintos izé 100 forintot emelkedik, akkor az 1 forintos izé is 100 forintot emlkedik vagy fordítva, ha az 1 forintos izé 10 fillért emelkedik, akkor az 1000 forintos izé is csak 10 fillért képes emelkedni?
Réka, azt kellene belátni, hogy az egységárnak az égvilágon semmi köze nincs ahhoz, hogy mit produkál az alap.
Tegyük fel, hogy indítok egy WT India nevű alapot, amely kábé úgy fog dolgozni, hogy ha az Uniqa egységára 1.46, akkor a WT India 14.6 lesz és ha az Uniqa India felmegy 1.96-ra, akkor a WT India is felmegy 19.6-ra. És hogyan fogom elérni ezt a szerinted non sense állapotot? Úgy, hogy a WT India alap semmi mást sem fog csinálni, csak 10es csomagokban forgalmazza az általad említett Uniqa India alapot.
10xes egységár mellett pontosan ugyanazt az eredményt fogom elérni. Pedig a Te álláspontod szerint a WT India alapba nem szabad befektetni, ha elérhető mellette az Uniqa India is.
Mondjuk alapítok egy 100 milliós alapot, aminek mindössze 2 tulajdonosa lesz (50 milla / jegy) ÉS alapítok egy 100 milliós alapot úgy, hogy 1000 ember lesz tulajdonosa (100.000 / jegy).
Ha a két alapot külön-külön, de azonos befektési polika mentén kezelem, szerinted az egyes befektetők hozama más és más lesz?
Ha összevonom a kettőt egy 200 milliós vagyonú alapba és lesz 2 nagytulajdonos, akik fejenként 50.000 darab jegyet birtokolnak és lesz 1000 ember, akik fejenként 100 jegyet birtokolnak, akkor minden egyes befektetési egység értéke 1000 forint lesz. Szerinted ebben az esetben más lesz a befektetők hozama mint az előző (külön-külön) esetben?
Eltekintve a befjegyek forgalmazásához szükséges likviditástól.
Rövidebben kérdezve, Te melyiket választanád szadam89 részvényeiből?
És Te biztosan nem vennél Berkshire Hathaway részvényt sem a maga 22.000.000 forintos egységárával
Én belátom, de az alapok teljesítménye az egységárban jelenik meg!
Ha a WT alap indulástól (1,00 értéktől) fogva ugyanúgy teljesít, mint az Uniqa indiai alapja innentől (1,46) kezdve, akkor én a WT alapba raknám a pénzem.
Ha két ugyanolyan teljesítményű autó indul egy pontról ugyanannyi benzinnel, az egyik előtt egy szerpentin van, a másik előtt egy lankás dombvidék, melyik fog messzebbre jutni?
Változatlanul azt mondom, hogy éves díjfizetés esetén egy jó alapba is kb. 5-ös, max. 6-os értékig érdemes nyomni a pénzt, utána vagy áthelyezni egy részét induló jó alapba (már ha van ilyen), a másik részét pedig hagyni a régi helyen, vagy hagyni az egészet ott, csak átírányítani a további befizetéseket. Minden persze attól függ, hogy milyen az alapkínálat.
Az egyedi részvény ára teljesen más tészta. Egyáltalán nem számít a szememben egy részvény ára. Alaposan körbe kell járni a részvényt, s az alapján kell dönteni a vásárlásáról.
Ilyen alpon a Bovespa a világ egyik legmagasabban álló részvényindexe, az amsterdami pedig a legalacsonyabb, mégsem biztos hogy az amsterdamit választanám. De ha mégis azt, akkor sem az ára miatt. Ennyire bugyutának azért légyszi ne nézz. Mindenhol más a számítási alap, az érték ebből a szempontból lényegtelen.
Egy részvény ára és egy befektetési jegy értéke között elvileg semmi különbség nincs. Mindkettő egy adott értéktömeg felosztása, egy egységre jutó része.
A példádban miért lenne az egyik autó előtt más mint a másik? Két különböző egységárú, de azonos piacú alap előtt ugyanazok a nehézségek vannak.
“egy jó alapba is kb. 5-ös, max. 6-os értékig érdemes nyomni”
És mi van azokkal az alapokkal, amelyek egységára 0.01? vagy 906.25? vagy 22.75?
Akkor most tisztázzuk, hogy milyen alapokról beszélünk: én mindent a UL eszközalapok árfolyamára értem. Tudtommal ott nincs 906-os, de még 22-es érték sem.
Ezek a példák konkrétan befektetési alapok, de miért fontos az, hogy milyen jogi státusa van egy alapnak (milyen színű az autó)?
Szaddám89
kifejtenéd miért vennél inkább 10.000 ft-os részvényt hisz annak a 100 ft csak 1 %-a az ezer forintosnak pedig szerény számításaim szerint a 10 %-a.
Miért is éri meg jobban?
Köszi
Keveritek az okot az okozattal
A részvények/befektetési jegyek nem 100-200 és egyéb fix forintokat emelkednek fel le, hanem a mögöttük lévő vagyontömeg értékét(és annak változását) “továbbítják” a tulajdonosi arány(!) függvényében.
Könyörgöm, 100 fillér is csak 1 forint.
korrendum: pontosabban a tulajdonosi aránytól függetlenül.
Vagyis ha a vagyontömeg 10%-kal emelkedik, akkor a részvény/befjegy ára is 10%-kal emelkedik, függetlenül attól, hogy mennyien vannak a biznicben.
Amúgy a WT Indiára az a helyes válasz, hogy tök mindegy. 1 db WT India mindig 10 darab Uniqa Indiát fog érni. Hajszálpontosan.
És most egy kis gondolatolvasás és ha a következőkben kitalálom, hogy mi jár a fejedben, akkor helyben leszünk, ha nem, akkor viszont feladom
Ha a téma kapcsán arra gondolsz, hogy az egyre növekvő vagyont egyre nehezebb hatékonyan befektetni, akkor igazad van. A korábban említett Berkshirenek is épp’ az a legnagyobb problémája már egy jóideje, hogy egyszerűen nem tudja a 100 milliárd(!) dollár(!) értékű vagyonát hova tenni úgy, hogy az valóban attraktív módon növekedjen.
Csakhogy a legnagyobb és legrégibb befektetési vagy eszközalapok vagyona is csak töredéke ennek az összegnek, legtöbbjüket nem fenyegeti az a veszély, hogy (ennyire) túl sok pénze lenne. Egy Aviva Magyar alapot meg főleg nem.
Másrészt ha úgy gondolod, hogy árfolyamokban ez a vagyonnövekedés tükröződik, akkor az nagyon nagy tévedés.
Az árfolyam, az egy jegyre jutó nettó eszközérték nem nyújt információt sem a vagyonról, sem a jegyek számáról. Ha A=B/C képletből csak és kizárólag A-t ismered, akkor nem tudhatod, hogy mennyi B vagy C.
A befektetési egységek épp’ számítási módjuk (alap vagyona / jegyek számával) miatt egy mindenkori ÁTLAGÉRTÉK-et adnak, egy átlagárat. Amikor a befektetők adják-veszik a jegyeket, akkor mindig átlagáron szállnak be vagy ki. Ha beszáll valaki egy alapba, akkor arányosan annyi pénzt fizet be, hogy az egy jegyre jutó eszközérték nem változik(-zzon). Ha kiszáll valaki a buliból, akkor arányosan annyi pénzt kap a jegye ellenében, hogy a bennmaradó jegyekre számított 1 jegyre jutó átlagos vagyon nem változik meg. Ez az értékelés metodikájából adódik, nem nagy tudomány, kockáspapír és ceruza + 2 perc.
Az a tény, hogy az Aviva Magyar részvényportfóliója jelenleg 5,25-ön áll nem jelenti azt, hogy az alap vagyona most 5.25-ször akkora mint induláskor, csak azt, hogy 1 jegy 5.25-be kerül. De hogy az alap vagyona mekkora, arról így nincs infó. Nagyon kisarkítva és elméleti síkon az is lehet, hogy az alapból pillanatnyilag mindössze 1 jegy van forgalomban, az alap vagyona mindössze 5.25 forint és ha Te veszel belőle egyet, akkor már két jegy lesz benne, az alap vagyona pedig megduplázódik, de az egy jegyre jutó eszközérték nem változik meg. Ez bármelyik alapra igaz.
Mivel az árfolyamban nem tükröződik az alap vagyona, így nem alkalmas arra sem, hogy ez alapján próbáld megítélni, hogy vajon a jövőben ezt a “nagy vagyont” hatékonyan tudják-e dolgoztatni.
Tamas!
Jobb ha feladod…
Nem ertik a dolgot fiuk-lanyok.
Pedig nem lehet jobban leirni, mint ahogy tetted.
Aki ezutan se erti, az nem tudom, honnan tudja hogy a jobb laba utan a ballal kell lepni aztan megint a jobbal stb.
De ilyen jot mar reg nevettem…
Sajnos matekbol gyenge az orszag.
1 evig tanitottam felnotteknek szamteket.
Az hogy, ha egy termek arat 30%-kal csokkentjuk, mit jelent, kb. 50%-uk nem tudta. Komolyan mondom.
Igaz 10%-nak meg az excel se kellett, kiszamolta inkabb fejben.
Megegszer mindenkinek: az egysegar valtozasnal csak osztani szabad a jelenlegit a korabbival. Kivonasnak mint muveletnek egyszeruen nincs ertelme.Punktum.
Sziasztok
Az alapok tájékoztatóit elég macerás megszerezni, de azokban megvan, hogy mibe fektetik. A KH ingatlanalapnál 4 emberrel beszéltem, amire kiderült az alap összetétele.
Már többször írtam, hogy ide fektettem be.
2005 decemberében 1,76-os árfolyamon vettem belőle. Most 2008 elején újra 1,76 az árfolyama.A csúcs 2,43 volt 2007-01.
Viszont 28 milliárdról 13 milliárdra csökkent a benne lévő tőke.
Ez alapján növekedést várok az idén.
Tehát fontos tudni, hogy meddig halmozza a pénzt az alap. Ugyanis minél több a tőke, annál több a jutalék, arányosan viszont kisebb a költséghányad.Ez jó, viszont egyre nehezebb jól elhelyezni a pénzt.
2006-ban 400 000 életbiztosítást adtak el!!
Ha ez minimum havi 10 000 Ft és befalapokba megy, akkor az szép pénz.
Leon
réka!
Ha van X részvény a piacon, és A csinál hozzá egy befektetési alapot, úgy, hogy teljesen erre építi azt, induláskor ugye 1 az értéke… majd múlik az idő… felkúszik 5-re, (te itt már kiszálsz belőle
) és később eléri a 10-et.
Közben B is megszereti ezt a részvényt, és létrehoz egy befektetési alapot erre építve… Mivel ő később indítja, nála most lesz 1 az alap egység-értéke.
Mi történik ilyenkor? A-nál véve az alap 10 egység (mivel már nagyon rég indult), B-nél pedig 1. Szerinted melyiket éri meg jobban megvenni? Melyik fog a következőkben jobban teljesíteni?
Ha az X árfolyama ekkor történetesen 100Ft, és ugrik 10%-ot, azaz 10Ft-al lesz magasabb, A-nál az egységár 11-re változik, B-nél pedig 1.1 lesz az árfolyam…
nem 10(A) + 10Ft, vagy 1(B) + 10Ft a változás, hanem a mögötte lévő eszközzel arányos érték.
(ha csak ebből a szemszögből közelítjük meg a dolgot, így tiszta matematika az egész)
Én elfogadom a ti igazatokat, nem mondom hogy nembeszéltek jól. Szerintem nekem is igazam van meg nektek is. Én továbbra is szkeptikus vagyok, s csak az idő fogja eldönteni, hogy kinek az igaza lesz érvényes erre az esetre. Egyenlőre még egy UL eszközalap értéke sem érte el még csak a 6-os értéket sem, így korai még 10-es értékről beszélnünk. De megint csak oda lyukadnék ki, hogy 6000-nél érte meg OTP-t venni, vagy 10000-nél? Évek óta rekord nyereséget realizálnak, mégsincs ezzel párhuzamos növekedés a részvény értékében. De ez nem ide tartozik. Találkozzunk 3 év múlva, s majd meglátjuk.
mi a véleményetek az otp alapkezelő dws alapjáról?
valamelyikőtök már gondolkodott, hogy érdemes lenne-e beszállni? érvek-ellenérvek mellette?:)
kösz a hozzászólásokat
Leon:
Én semilyen európai ingatlan alapot sem ajánlanék. Erre jó okom van…
Réka:
Magyarországon nem régiek az UL konstrukciók, nem régiek az alapok. Az említett magyar alap 10 éves sincs: évi átlag 18% feletti hozamot hozott. Mégis mennyit kellett volna hoznia??? Ez az egyik legrégibb korszerűnek számító UL alap. Vannak a világon 1000 feletti árfolyamú alapok is, de ezeket a részvényekhez hasonlóan egy idő múlva splittelik.
érdeklődő emberke:
Ha van egy együttes, ami 25 pocsék CD-t adott ki, elképzelhető, hogy a 26.-ik remek lesz – de erre azért én nem alapoznék…
arra gondolsz, hogy otp-s alap?
és a qualityről mi a véleményed?
réka!
Itt sem, a részvényhez hasonlóan, nem azt kell nézni, és nem is az számít, hogy mekkora az “értéke”, hanem hogy mi áll mögötte!
Te tényleg azért nem vennél OTP-t, tegyük fel, mert az értéke 10000? Nem azért nem szimpatikus neked, mert, ahogy te is mondtad:
“Évek óta rekord nyereséget realizálnak, mégsincs ezzel párhuzamos növekedés a részvény értékében.”
Ahogy te is megállapítottad, azt kell nézni, mit csinál, hogy mozog, nem az “árát”…
Kétlem, hogy hirtelen vásárlásba kezdenél, ha az OTP kitalálná, hogy minden részvényéből tizet csinál, és hirtelen “csak” 1000 lenne az értéke, a 10e helyett.
Szerintem mindegyikünk ugyan arról beszélt igazából, csak kicsit más megközelítésből…
Ja, és egy kávéra/teára szivesen látlak 3 év múlva
Péter!
Kérlek olvasd el meégegyszer amit írtam, és utána magad is rájössz a válaszra! A kulcsmondat az első és az utolsó, ki is emelem:
“De semmi gond, ÁLTALÁNOS ISKOLÁS KOROMBAN nekem is megfogalmazódott a fejemben hasonló gondolat miszerint: Van 20ezer forintom, akkor inkább veszek 20db ezerforintos részvényt, mint 2db tízezerforintosat, mert ha az előbbi árfolyama emelkedik 100 forintot, akkor mindjárt nyertem 2ezret, míg ha az utóbbi emelkedik 100forintot, akkor csak 200 a nyereségem!
Később rájöttem, hogy NEM ÍGY MŰKÖDIK”
ja, és nem Szaddám89 vagy szadarn89 a nevem, hanem szadam89 változatlanul
réka!
kérdésedre és problémádra W. Tamás megadta a választ helyettem is, úgy gondolom. Hogy mit nem értesz? Úgy tűnik, hogy ezt csak mi értjük
Inkább nem is próbálom tovább magyarázni! Nyertél
Szaddam!
Igen, nyertem. Azzal, hogy a józan paraszti eszem gondolataiban megfogalmazódott egy elmélet, s azt más megközelítésből pár szakértő – pl. Tamás, xtonix – új, általam nem ismert megvilágításba helyezte. Még egyszer mondom, kétség kívül igazuk van. Ehhez a részéhez ők jobban értenek.
De a Te magas lóról küldött lefitymáló és pökhendi véleményeddel semmit nem nyertem, de magad minősítetted. Erről ennyi.
Szaddam89
ha veszel A részvényt 10.000-ért aminek az árfolyama 100 Ft-tal emelkedik ez 1 %
vagy ha veszel B részvényt 1.000-ért aminek az árfolyama szintén 100 Ft-tal emelkedik ez 10 %
Na hol jártál jobban? Persze hogy a B-vel. Ilyen egyszerű.
Péter! Ez nem is vitás, erre rájöttem már 10 évvel ezelőtt, pont ez volt az üzenetem lényege. De mindegy, nem ezt akartam kifejteni. Az alapkérés az volt, hogy érdemes-e magasabb árfolyamon lévő, már több éve “jól bejáratott” alapba fektetni. Réka véleménye az volt, hogy “ugyanazon ütemű növekedés esetén 1,00-ról 1,5-re 3-szor rövidebb idő alatt ér fel, mint 3,00-ról 4,5-re… Itt van a kutya elásva”
Ugyanazon ütemű növekedésnél ugyanannyi idő alatt fogja elérni a 4,5-öt, mint a másik az 1.5öt… mivel ha a növekedési ütem azonos, akkor az értékük is azonos arányban fog növekedni!
Ennél a mondatnál lefordultam a székről kétszer is
Ennek köszönhető, hogy hosszútávon nem lineáris függvényben ábrázolhatók a részvények/alapok görbéi, inkább exponenciális függvényre hajaznak! lásd: http://www.analyzeindices.com/dow-jones-history.shtml
…igen, első ránézésre nem exponenciális, de ha figyelembe vesszük, hogy a grafikon torzít (mivel az értékkészlete nem arányos léptetésű, mert a 100tól ugyanolyan messze van az 1000, mint 1000-től a 10000 helytakarékosság érdekében)! De ha képzeletben kiterítjük arányosra, akkor gyönyörűen látható, hogy milyen szépen tart felfelé és közelíti a Réka által is említett 90 fokot! Természetesen sohasem éri el. Matematikának vannak ilyen szép területei, amelyek józan paraszti ésszel nemigen felfoghatóak, szükséges egy jóadag absztrakció is. Fordítottja ennek az 1/x függvény, mely folyamatosan közelít a 0-hoz, de sohasem éri el, na ilyen részvényt nem kívánok én senkinek
Réka!
“Azt kellene belátni, hogy az index nem fog meredekebben emelkedni azért mert már magasabb értéken van az egész. Pont ez a csapdája az egész rendszernek. Vagy szerinted mit nem értek? Egy idő után szerinted közel 90 fokos szögben fog felfelé menni az index?”
Ha az előző hozzászólásomat elolvastad, akkor tudod a választ: igen, papíron közel 90 fokos szögben fog emelkedni az exponenciális függvény monotonitásából adódóan.
Hogy világos legyen, íme a példa: tételezzük fel, hogy a 20.század eleji 40 pontos Dow Jones index 0.1-es léptetésű skáláján, a napjaink Dow Jonesa a 13ezer körüli értékével produkál egy nap 300 pontos növekedést! Ábrázoljuk grafikonon! közel 90%-os lesz az emelkedés… papíron természetesen…
még vmi: Réka, drága, ne érts félre kérlek, én nem akartam hozzáértésedet megkérdőjelezni, nem akartam beszólni vagy provokálni téged, csak próbáltam értésedre adni a hibát, a magam stílusában….
de hát mit várjunk egy 18 éves sráctól?
Majd ha öltönyös úriember leszek, talán 3 év múlva (?), egy tea mellett megbeszélhetjük kifinomultabb formában
Mégegyszer elnézést!
Tisztelettel: szadam89 (továbbra is 1 “d”-vel!!!)
Én is elnézést kérek, mert már kétszer rosszul írtam a neved. Most már le sem merem írni…
Szóval: miután Tamás is értetlenkedését fejezte ki az “ugyanazon mértékű növekedés” kifejezésen, helyesbítettem, hogy ezt nem a százalékos növekedésre értettem, hanem a grafikonon lévő pontbeli különbségekre. Így már Tamás is egyetértett. Lásd 14-es és 15-ös hozzászólás.
Szerintem elég merész több mint 100 év alakulását összehasonlítani 6-7-10 év teljesítményével úgy, hogy az utóbbi öt évben ilyen erőteljes bika piac van (vagy volt).
Tisztelt Tóth Úr!
Először is BUÉK, másodszor sokat beszélünk itt AVIVA, UNIQA és egyéb cégek befektetési alapjairól, no de mi a véleménye az AXA ázsiai alapjáról?
Tisztelt dr Tóth András úr!
Immár meggyőződéses híveként kérdezem:
Van valami “hallomása” arról, hogy az Aviva, vagy a Prospero kibővíti-e az UL-ben választható alapjait?
Jelenleg bizony kissé “szűkösek”, – onnan tudom, mert nekem van ilyen UL-em, és most morfondírozok, hogy közeljövőben keletkező némi megtakarítható pénzemmel növeljen-e az “esetimet”, vagy máshova (UL már nem lehet a korom miatt)vigyem.
üdvözlettel és BUÉK!
Üdvözletteel, és BUÉK!
Sok jó és sok oktalan hozzászólást lehet itt olvasni ha az ember erre jár.
Egy fontos tényező: van olyan bef jegyem, amelynek darabja már majdnem 4000 ( négyezer ) dollár. Mégis adnak belöle három egész négyszázkilencvenkét ezred darabot. És kész.
Ha megy megy mint állat és nem érdekel, hogy egy vagy két zerednyit változik helyesen mondta a tóth úr, hogy a % a fontos, azt meg úgyis megcsinálják.
Meg kell nézni egy napi tőzsdei forgalmat érdemes kontraszt az econet és a richter, tessék megnézni és csodálkozni. Az econet egy forinttaé ugrál le fel, a ricsi meg 50-100 forintokkal ugrál le fel, ennyi.
Másik: mind nagyon szép, hogy maharadzsa, meg sangháj expressz, de ez mind az avivához kötődik. Nekem van másik két biztosítónál is befektetésem amik korábban jók voltak, mostanság elég gyengék.
Tehát TÓTH Úr!
Az embernek melyik biztosító társaságnál legyen befektetési célú megtakarítása? mit lehet kezdeni a portfólióval, ha minden fronton stagnál az alapkezelő?
várom választát, üdv: K. Gábor.
Elkezdtem hiányolni az orosz piacba fektető alapot az Aviva választékából. Vajon miért nincs ilyen? Nem is lesz? Vagy nem igaz, hogy – főként az olajnak köszönhetően – az orosz gazdaság igen erős fejlődésnek indult?
Talán ez az egy szempont van, amiért picit kényelmetlen az UL konstrukció: meg kell várni, hogy a biztosító lásson fantáziát egy új alapban, nem választhatok kedvemre a piacról.
Tisztelt Tóth Úr!
Lenne pár megjegyzésem a ehhez a cikkhez!
1. Az igaz, hogy az aviva “lecserélte” az alapkezelőjét, és azóta érezhetően jobban működik az alap. DE az aviva, ha jól tudom, akkor az alap kezelését 3 alapkezelőn keresztül oldja meg és a korábbi alapkezelő is köztük van. Viszont Nem javult azóta egy picit sem a teljesítmény! Az alapkezelő feladata, hogy a benchmarkot elérje, és túlteljesítse! Június óta csak nőtt a különbség a benchmark “javára”!!!
2. Miért gondolja, hogy a shanghai expressnél sokkal jobb az alapkezelő? Az alapkezelő ugyanúgy, ahogy a maharadzsánál szintén nem tudja teljesíteni a benchmarkot!
Az emelkedés csak azért következett be, mert az indexek rendkívüli mértékben növekedtek.
Az aviva honlapján minden hónap végén fent szokott lenni a jelentés az alapokról.
http://aviva.co.hu/portfolio/jelentes/alapok0712.pdf
érdemes alaposabban megnézni! Indiánál az 1 éves benchmark 54,24% az alap pedig 35,23%-ot teljesített!!
Kínában a benchmark 47,57% az elért 37,94%!!
Semmiféleképpen se vegye sértésnek ezt a kritikát!
Minden jót kívánok Önnek!
Üdvözlettel:
rlph
rlph, 52,
Eleg tipikus, hogy a menedzselt alapok (UL alapok 99%-a), ha jol mennek a dolgok, akkor nem erik el a benchmarkot. Masik oldalon viszont esesek eseten kevesebbet vesztenek a benchmarkhoz kepest.
Nem tudom miert van ez, talan defenzivebb befekteteset jobban preferaljak. (+ az alapok egy resze szeret jopar szazalek cash-en ulni. Ez miert van?)
Nem akarok elkeseriteni senkit, de tipikusan hosszu tavon az alapok jo resze nem eri el a benchmarkot.
Erdekes, hogy Toth Ur cikke pont most jelenik meg az indiai alaprol amikor az utobbi idoben igen szepen emelkedtek… dehat az emberek miert is fektetnenek olyan alapba, 1-2 evig nem csinalt semmit?
En korubelul 1 eve vasaroltam indiai alapot, es nem bantam meg. Igy utolag mar konnyu okosnak lenni, de akkor azert nem volt nyilvanvalo (szamomra), hogy ennyire jol fog menni.
Ugyanez a velemenyem az orosz alapokrol. Egy eve meg senki nem reklamozta oket, most, hogy szepen megindultak, mindenhol azt olvasom, hogy ide kell tenni a penzt.
Meg valami… jopar eve mindenki szerint Japan volt a befuto. Hol is van most? =) (-20% / utolso ev)
En csak egy tanacsot adnek, de azt javaslom, hogy mindenki fontolja meg. Csak olyan penzt szabad reszvenyalapba tenni, aminek ha 20-30-40%-a elveszik, akkor sem okoz sulyos problemat.
rlph, 52,
A belinkelt AVIVA-s linken levo roviditett alapjenetes egy kicsit fel labon all szamomra.
Azon tul, hogy a titkarno az exceles tudasat egy kicsit fejlesztehetne, mert a grafikonok igy szinte ertelmezhetetlenek.
Amugy miert a koltsegelvonas elotti arfolyamok vannak csak feltuntetve?
En azt szeretnem latni, hogy mit hozott az alap szamomra.
Szoval azt nem igazan tuntettek fel, hogy mik a koltsegeik… portfolio menedzseles, ceg reklam (igen, ezt is az alpbol fizethetik!), stb stb stb.
Persze nem sajnalom a koltsegeket, ha megdolgoznak erte.
Viszont ezert elvarnam, hogy fair modon, egyszeruen (nem agyonkomplikalva) es atlathatoan feltuntessek ezt az informaciot is.
john smith,
az előző hozzászólásom nem jelent meg (gondolom az adminisztrátornak nem tetszett, nah mind1)
Tényleg nem egyszerű kijönni abból a rövid jelentésből, de azért meg lehet csinálni. Azért vannak egyébként költséglevonások nélkül az ábrák, mert a költségek függnek a különböző módozatoktól, időtávtól, stb. Tehát igazából ezek szerződés függőek.
Viszont az ember azért bízza alapkezelőre a pénzét, hogy mondjuk az ÁLTALUK meghatározott benchmarkot legalább elérjék, akár emelkedés van akár csökkenés. De például az európai ingatlan portfolió esetében sem tudták elérni, azt amit a benchmark igen. Eséskor ugyebár az lenne nekünk a legjobb, ha kevesebbet esik, mint a benchmark, emelkedéskor meg többet emelkedik. Ha jól emlékszem egy alapnál sem sikerült. Nem akarom bántani az alapkezelőket, az avivát sem, mert szép hozamokat értek el nagyon, de ha csak leképezik a benchmarkot, már jobban jártak volna az emberek. Lehet erre mondani, hogy ne legyünk telhetetlenek, de ennyi erővel meg lehetett volna vásárolni az indexet is.
Mondjuk a benchmark és az (anya)alapok teljesítményének összehasonlításakor nem árt tisztázni azt sem, hogy melyik milyen devizában van és az alapkezelő vállalt-e kötelezettséget az esetleges árfolyamkockázat fedezésére.
W.Tamás,
a benchmark és az alap összehasonlításának csak akkor van értelme, ha ugyanabban a devizában történik. Nem lehet az almát és a körtét összehasonlítani.
Kifejtené, hogy miért is fontos az árfolyamkockázat?
rlph
Sokan gondolják úgy- ki tudja talán igazuk is van – hogy hosszútávon érdemesebb egyszerű olcsó index alapokat vásárolni és jöhetnek az élet fontosabb dolgai.
Ha az amerikai piacot nézzük bizony nem sok minden szól az aktívan kezelt alapok mellett.
Ellenben ha aktívan kezeljük a portfóliónkat, ismereteket szerezhetünk Indiáról, átfogó képet szerezhetünk a világgazdaság működéséről, munkát adhatunk Tóth úrnak, dédelgethetjük az illúziót magunkban a meggazdagodásról és ha nagyon unatkozunk írogathatunk kommenteket egymás okulására.
Ha szabad egy idézetet Jaksity Györgytől: ” így Buffet/Warren/ is része annak a kis elit klubnak , melynek tagjai felismerték, hogy igazán gazdaggá az ember csak mások pénzének kezelésével válhat”
advocatus
én is úgy gondolom, hogy hosszútávon mindenféleképpen érdemes iyen alapot, alapokat vásárolni.
nem feltétlenül értek egyet, azzal, hogy érdemes a portfoliót folyamatosan alakítani. Vannak esetek, amikor elképzelhető, de szerintem a legjobb x év múlva megnézni, és akkor rácsodálkozni (pozitívan), hogy mennyi pénzük is lett. Persze ehhez szükséges, hogy ne “halott” alapba, régióba, szektorba rakja az ember a pénzét hosszútávra.
Szerintem, vki arra vágyik, hogy folyamatosan alakítgassa a portfolióját, adhasson-vehessen, long-short pozíciókat váltogathasson, opciókat kössön, annak inkább a direkt tőzsdézés a legjobb. Viszont ehhez idő, és tudás, megérzés, információ kell.
rlph, a legtöbb index dolláralapú, akkor ezek már nem is jók egy forintos, jenes, frankos eurós alaphoz?
Dehogynem csak épp’ figyelemmel kell lenni arra (is), hogy ha egy dolláros index az elmúlt 1 évben 62.8%-ot emelkedett, míg az eurós alap csak 42.3%-at (konkrétan a Templeton India alapok), akkor köszi szépen a látszólag “lemaradó” alap is hozta az indexet, hiszen “reálértéken” mindkettő 42-43%-ot hozott.
Ráadásul vannak olyan – főleg Credit Suisse alapok – ahol az árfolyamkockázat részben vagy egészben fedezve van, ezek a R sorozatú alapok. Ha lenne – de nincs, csak a példa kedvéért – egy CS India R EUR és egy CS India B USD, akkor durván mindkettő 60%-ot emelkedett volna, de gondolom nem kell ecsetelnem, hogy reálértéken melyik is lenne jobb és az egyforma mérőszám ellenére az egyik jelentősen túlteljesítette a másikat.
Valóban nem lehet az almát és a körtét összehasonlítani. Ezért írtam, hogy nem árt tisztázni ezt a kérdést. És szükség esetén a körtéből almát kell faragni, hogy össze lehessen hasonlítani.
A baratom aki ajanlotta az oldalt mar Toth Ur ugyfele(azaz egyik kollegaja foglalkozik vele) En februar elejen megyek haza Mo.ra es en is akarok inditani valami megtakaritasi programot. A kerdesem az lenne a tapasztaltabbakhoz, hogy erdemes -e most belevagni vagy varjak amig a $ erosodik mert akar a $ erosodessel is elerhetek 1 normalis hasznot.(en ahogy figyelem az arfolyamot mig tavaly 210is volt a $ most 172) Indulo osszeg a befektetesben 10K $ lenne es havi 4K $ tudnek rendszeresen felrerakni. Koszi a tanacsokat!
W.Tamás,
Én csak azt akartam, a fenti almás-körtés “példával” mondani, hogy semmi értelme nem lenne, ha a benchmark, és az alap mondjuk nem ugyanolyan devizában lenne összehasonlítva. (pl. nem lehet egy eurós betét, egy forintossal összehasonlítani).
Azért remélem vannak ennyire konzekvensek az avivánál, hogy így adják meg a havi jelentésekben az adatokat.
pali!
szerintem nem érdemes sokat várnia egy hosszú távú megoldás elindításával, mert az amerikai gazdaság egyrészt most nincs túl jó formában, és további alapkamat csökkentések várhatóak, ami tovább gyengítheti a dollárt. (mondjuk a január végi 25 bp-s csökkentéssel már számol a piac, így ez már valószínüleg beárazta a piac, ha viszont nagyobb mértékű kamatcsökkentés következik be, akkor tovább gyengülhet a dollár a főbb devizákkal szemben, és a forinttal szemben is) a másik ok, ami miatt nem érdemes várnia, az az, hogy a forint eléggé erősen van tartva. (jobb az államadósságot erős forint mellett fizetni, mint gyenge forintnál
)
Koszi rlph!
Valoszinu,hogy igazad van az arfolyammal kapcsolatban csak tudod en attol felek,hogy a befektetesen nem nyerek annyit mint ha varnek a $ emelkedesere. Vagy nagyon hulyeseg ezen agyalni?
pali,
véleményem szerint legalább 1-2, akár 3 évig nem lesz az dollár árfolyama, 200 körül, sztem nagyon rossz állapotban van amerikai gazdaság, és jó pár elemző egészen 2,5%-os alapkamatot jósol év végére az usába.
sztem még az is előfordulhat, hogy 160 ft környékén lesz a dollár-forint árfolyam. (deviza piacon 0,5-1 éves időtartamra biztosan short pozíciót vennék fel a dollárral szemben)
rlph.
Sajnos en is ettol felek!
Hát nem tudom hol jelentem már meg és hol nem.Még bizonytalanul mozgok az Ön honlapján, de újabb mondata ütötte meg a szemem. Nem tudom a PSZÁF miért engedi ezeket a reklámokat amiket Ön is említ. Márnekünk is jó sokba vannak a bankok. Az ingatléanb adás-vételekkel, a kölcsönökkel és azok járulékos kölcsöneivel együtt! De ezek a reklámok! Mi úgy-ahogy nagyon kicsit értünk a pénzügyekhez, de akik semmit sem és felveszik ezeket a kölcsönöket ill.telefonon kérnek kölcsönt? Biztos tudják mit csinálnak? Az országnak az az érdeke hogy mindenki eladósodjon és a bankok kezében legyünk? Gondolok itt a hitelre való gépkocsi-vásárlásra stb. Ha az emberek nem tudják megfizetni, akkor miért szuggerálják azt. hogy akkor minden jó lesz ha ezt vagy azt a kölcsönt felveszed.Ez etikus???
Nekem nem volt tank a nevem és csak egy “gyenge-beteg” nő vagyok,de nem tudom az ország okosai ez ellen miért nem tesznek valamit? Vagy már mindent vihet a víz? Az egész ország adósodjon el? Ez a cél?
nekem is tetszik a blog……:)
Hölgyeim és Uraim!
Megérkezett a mackó! Úgy tűnik egy-két évig maradni is fog!
Azt hiszem itt az alkalom hogy felsőbb osztályba lépjünk.
Masszív bullban a hülye is tudott pénzt keresni, lássuk ki tud a maciból kifacsarni valamit!
Tóth úr???
Varjuk a kovetkezo bejegyzest. Vmi jo cim kene, pl: ‘Viszlat Shanghai, hello kotveny!’
advocatus (68)
Peldaul Te ?????
-szem-
Jogos. Én 90% kötvényben 10% származtatott alapban vagyok. Akinek van elég ideje tájékozódni az shortolhat is egyedi részvényeket de nekem ehhez nincs energiám. Ha már mindenkire rátelepszik a világvége hangulat akkor fogok óvatosan több részletben vásárolgatni. Innentől már nem érdemes figyelni a fundamentumokat tiszta pszichológia az egész.
Tanulságos visszaolvasni az elmúlt év gazdasági híreit hogyan próbálták takargatni hogy baj van. Tóth úr mindig bizonygatja hogy a gazdasági újságírók túl pesszimisták, most utána lehet járni. Egyébként is ha rossz a piac ki kell használni tanulásra az időt-már akinek van.
A származtatott alapokból azt érdemes választani amelyik szabad kezet ad az alapkezelőnek. Kötvényből meg rövidet mert az infláció nem nagyon akar csökkenni.
Mit jelent az hogy megjött a mackó?
Az bizony medve piacot jelent. Advocatusszal egyetertek, ki kell hasznalni az idot tanulasra aki eddig nem tette meg.
De Toth urat sem erheti kritika; a Shanghai Express elemzeseben mar annak idejen szemet szurt nekem egy fel mondat: “Lássuk a medvét, a legfontosabbat(…)”
hmmm.. medve piac?
Tájékoztatok mindenkit, hogy kiskereskedésünkbe AKCIÓS PLÜS MACIK ÉRKEZTEK!!
Babonás befektetők vásárolhatják kabalaként is!
Továbbá idegösszeroppanás szélén álló brókerek és alapkezelők használhatják vudu-bábunak!!! (némi felárért mellékelünk hozzá pár tucat gombostűt is)
Ha már szóba került a sanghai express:
Mi folyik most ott? Van valami oka a hatalmas mélyrepülésnek?
Ki tud valami konkrétat?
A shanghai express mégiscsak részvényalap! Igaz most kb. 40% esésben van a legutóbbi csúcshoz képest, de ez csak azt mutatja hogy, tőzsde áll mögötte.Az pedig nem racionális.
De vannak aranyszabályai, pl. minden árfolyamesést árfolyamemelkedés követ!(mikor?, mekkora?)Aki okos az szerintem most figyel, és érték alatt vásárol. “A vagyon gazdát cserél.” Aztán vár….Jó játékot mindenkinek! Csak ne a konyhapénzzel!
DZ: A shanghai express majdnem a tavaly ilyenkori szintjére zuhant vissza. És a hírek alapján nemnagyon fog megállni egy ideig, bármennyire is irracionális a lelkülete.
Ilyenkor szépen eladok (esetleg még lenyelhető veszteséggel is), és várok…
hehe, megnéztem a maharadzsát is. Vicces, az alig esett… Lehet hogy jobb csak átpakolni?
András: A tőzsde törvényei szerint ilyenkor kell vásárolni.
Már ha van miből…
Hm, nem akkor kellene vásárolni, amikor már úgy néz ki, elindulnak felfelé az indexek?
Az ilyen alapoknál tudomásom szerint nem lehet shortolni…
Amennyire lent van a SE express nekem úgy tűnik most érdemes beszállni, a kinai gazdaság állapota nincs a csőd szélén a hozzáértők szerint.
Mi az a shortolás?
Az igaz, hogy kína valószínűleg önmagában nincs csődközeli állapotban, a gond inkább azzal van, hogy az USA-beli folyamatok mennyire hatnak a kínai tőzsdékre. Ha pedig az USA-ból érkező hírek hatását nézed, az igen erősen látszik rajta.
Amúgy a shortolás:
“Shortolás & Longolás
Maga a kifejezés -shortolás- a SHORT SELLING magyarosított változata. Ennek lényege, hogy a befektető elad olyan részvényeket, melyek nincsenek a birtokában, azzal a szándékkal, hogy majd később olcsóbban visszaveszi azokat. Ez egyébként néhány tőzsdén szabályos művelet. Gyakorlatilag eladási pozícióba kerül, arra játszva, hogy az árak csökkenni fognak. Itthon a sortolás a hazai szabályok miatt igazából csak a határidős piacra jellemző, mivel ott lehet úgy eladási pozíciót nyitni, hogy nincs a birtokunkban a mögöttes termék.
Röviden a sortolás az esésre, a longolás pedig az emelkedésre játszást jelenti. ”
http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=10&submenu=defs&slet=s&id=30
Kössz, ebből is látszik hogy amatőr vagyok.
Gondolom az amerikai gazdaságban az alábbi hír most a szenzáció:
Még a mostani, gyenge dollárral számolva is több mint 1300 milliárd forintot tesz ki a Merrill Lynch, a harmadik legnagyobb amerikai kötvénypiaci cég idei vesztesége: a bedőlést a másodlagos jelzáloghitelek piacáról indult válság okozta, a cég értéke majdnem a felére csökkent 2007-ben.
Már csak az a kérdés hogy az SE miért reagál ilyen érzékenyen, és a Maharadzsa miért ennyire stabil, amikor mindkettő roppant erős gazdasági önállósággal és háttárrel bír?
A világgazdaság motorja még mindig az amerikai fogyasztás. Ha az amerikai polgár nem jut olcsó hitelhez akkor kevesebbet fogyaszt. Kína pedig szinte teljesen az exportra épülő gazdaság relatíve csekély belső fogyasztással. Csodák nincsenek.
András
Most hanyas az átlagos P/E a Kínai piacon? Nem lehet hogy még így is túlértékelt?
Advo, akkor az Indiai piac belső vásárlóereje ennyivel erősebb lenne?
Kb dec. eleje óta huszadakkorát esett a mahar. mint pl shanghai ex…
A P/E-t nem tudom megmondani, én sem vagyok profi, és csak a neten fellelhető infókból tájékozódom (P/E kimutatást meg nem találtam eddig…)
Ne haragudjatok az amatőr kérdésért, de mi ez a P/E kimutatás?
Csak egy példa: előjöttek egy szuperolcsó kiskocsival és 2011-ig nem is akarják exportálni!
Teljesen igaza van Tóth úrnak abban hogy elsősorban szellemi termékeket akarnak exportálni. Azokat pedig kevésbé rángatják a gazdasági ciklusok.
De figyelem, a tőzsdéjük attól még eshet! Nehogy úgy járj hogy buksz Kínán, átmégy Indiába és ott is nekiszaladsz a késnek! A dupla sz… jó dolog, csak a másik oldalon!
Bezony, ez bennem is felmerült… könnyen lehet, hogy india is meg fogja érezni a helyzetet, csak egy kicsit később fog megzuhanni.
Nem egészen értem a problémázást, ha nem spekulatív céllal játszotok, akkor bármikor érdemes beszállni, amennyiben bíztok abban, hogy a kínai gazdaságban van még potenciál, illetve hogy nem lesz globális világválság (erre azért kicsi a sansz). Az ugrálásnak sincs sok értelme, hosszú távon úgysem tudod folyamatosan jól eltalálni a beszállási/kiszállási pontokat, akkor meg minek a stressz?
A P/E-kről pedig a 11. számú alapkritikában lehetett olvasni (a hírlevélben természetesen, de gondolom előbb-utóbb az oldalra is kikerül).
És szerinted van még benne potenciál?
jan 9. Shanghai 57
Azért azt ne felejtsük el, hpgy a Shanghai expressz irányadója a Hang Seng, ami ugye nem kína. Az augusztusi pitty-putty után irreális rallyba kezdett, 50%-ot emelkedett pár hónap alatt. Mostanában van a reális szintjén. Ha egyszer megrázzák a fát… A kínai lufi pukkanása majd még fájdalmasabb lesz.
Szerintem van, de az nem sokat számít, hogy én mit gondolok
A recesszió elkerülhetetlennek látszik, de hosszabb távon, aki kitart és át tudja aludni az egészet, végül mégiscsak jól járhat. Főleg, ha rendszeres befizető, és nem csak a kínai gazdaságban bízik, hanem a cost average hatásnak is őszinte híve
jan 9. Shanghai 57
Shenzeni 68
Aki megvesz egy részvényt az arra jutó profit hatvannyolcszorosáért az vajon megfontolt befektető?
Ha van valakinek statisztikája arról hogy milyen ütemben javul a kínai vállalatok termelékenysége kérem ossza meg velem! Köszi
Úgy értem jövedelem termelő képessége. Bocs
Honnan a számok?
Én egy ilyet találtam:
http://main.hsi.com.hk/hsicom/table/MnPEHSI.html
(ezen fut a Shanghai Express is).
A hongkongi tőzsde P/E-jéről pedig itt egy cikk:
http://seekingalpha.com/article/49351-shanghai-s-p-e-ratio-isn-t-high-by-historic-measures
Aztán vagy igaz, vagy nem, de mindenesetre az első a fontosabb.
advocatus (95)
“jan 9. Shanghai 57″
Honnan van ez a P/E ertek?
Toth ur a hivatkozott hirlevelben azt irja, hogy “… a hongkongi tőzsde esetén 19…” – a P/E mutato.
Most akkor mit gondoljak?
Segithetne valaki (segithetnel) osszerendezni ezeket az adatokat egy tisztabb kep erdekeben.
Most akkor tulertekelt a Shanghai Express alap vagy sem???
Jaaaa es …., ugy latom a Maharadzsa is esik.
hol látod?
http://www.aviva.hu/portfolio/portfolio-egysegar.jsp
2008.01.08 1,8913 1,79
Arfolyam %novekmeny
2008.01.09 1,9033 0,64
2008.01.10 1,8977 -0,29
2008.01.11 1,8984 0,04
2008.01.14 1,8695 -1,52
2008.01.15 1,8675 -0,11
2008.01.16 1,8601 -0,39
2008.01.17 1,8292 -1,67
2008.01.18 1,8035 -1,40
Ha jol szamoltam.
Ha az alapkezelő tudja, hogy “jön a mackó” (és miért ne tudná, ha már a forumozók is tudják), akkor miért nem csoportosít át, hogy kivédje a befektetési egységek értékének az esését? Nem erről szól az “alapkezelés”?
Ha az alapkezelési szabályzat rögzíti hogy hány százalék részvénynek kell lennie, shortolni meg tilos, akkor meg van kötve a keze. Ezért hoztak ki a magyar alapkezelők az elmúlt két évben egy csomó abszolút hozamú alapot. Pont az egyik biztosító kezdte!
Suri!
Amit Te említesz, az a vagyonkezelés.
Réka
Szívből kívánom hogy annyi pénzed legyen amennyi a privát banki szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges!
2007. októberi értékelés:
http://wallstreetexaminer.com/blogs/wheeler/?p=330
és az ábra nagyítva:
http://www.capitalstool.com/forums/index.php?act=Attach&type=post&id=90023
HSI P/E 1973-ig visszamenőleg:
http://main.hsi.com.hk/hsicom/table/MnPEHSI.html
sliffy
Kitűnő! És mi a helyzet a kommunista Kínával? Az is ilyen egészséges?
Advocatus (104), ha jól látom, akkor most rendesen lejtőn vannak azok az alapok is, amelyeknek viszonylag rugalmas az alapszabályzatuk, meg az alapkezelőiről is jó véleménnyel volt Tóth úr.
Más oldalról nézve: ha már az alapkezelő nem védi ki a nyilvánvaló mélyrepüléseket, akkor esetleg majd a vakmerőbb kisbefektetők kezdenek egyre tömegesebben spekulatívan átváltogatni a részvény- és pénzpiaci alapok között (bár ennek ugye költségei is vannak, meg nem lehet gyorsan reagálni)… …de nem lehet, hogy egy idő után már majd ez is hozzájárul az árfolyamok kilengéséhez?
kínában 70 felé közelítünk, viszont korábban sem nagyon járt 20 alatt:
http://seekingalpha.com/article/49351-shanghai-s-p-e-ratio-isn-t-high-by-historic-measures
érdekes, hogy a nasdaq sem marad el sokkal:
http://bespokeinvest.typepad.com/bespoke/2007/08/pe-ratios-nasda.html
http://seekingalpha.com/article/49351-shanghai-s-p-e-ratio-isn-t-high-by-historic-measures
sliffy
Köszönöm! Elgondolkodtató!
suri
Nem ajánlhatok neked alapokat mert egyből kimoderálnák. Annyi talán belefér hogy Tóth úr véleménye- átlagosnál magasabb felkészültsége ellenére is- csak egyetlen vélemény és nem is biztos hogy pártatlan. Soros Györgynek az istenkirálycsodagurusorosnak is volt olyan alapja amivel akkorát bukott hogy fel kellett oszlatnia.
Muszály rászánnod az időt és szélesebb körből információt gyűjtened!
Sajnos igazad van, hogy rá kell szánni az időt, és felkutatni a kulcsfontosságú információkat a jó befektetéshez, de igazából én úgy gondolom, hogy ha valaki ilyen szolgáltatást nyújt, akkor ezzel át kéne hogy vállalja ezt a feladatot olyanoktól (mint jómagam) akik idejük meghatározó részében mással foglalkoznak, és úgy érzik, ha már kifizetik a szolgáltatást, akkor ne nekik kelljen elvégezni a munkát.
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?i=92097&k=2&sp=1
Erről mi a vélemény?
(Advocatus! a muszáj pontos j, nem ly-os! Kicsit adjunk már az igényességre.)
Dejavu
Akkor ezexerint ami hozzászólás moderációra vár, azt csak a bennfentesek látják… kösz sliffy, hogy átmásoltad a linkjeimet.
Azt hiszem, itt az első próba, mindenkinek, aki UL-ben esetin vagy esetleg független alapokban tartja a pénzét: esés van, ilyenkor várni kell, nem eladni. Olvastam másik fórumban olyanokat, hogy az illető tavaly nyáron rakta be a pénzét kínai alapba úgy, hogy tudta, hogy egy éven belül kell neki – szerintem az illető vagy nem tud olvasni, vagy nem érti, mi a kockázat és az időtáv esetén a hosszútáv.
Nem lehet ilyenkor jobb tanácsot adni, minthogy ne nézegessétek az árfolyamokat naponta, mert az alapból való kiugrásról már lekéstetek (ez ugye október környékén lett volna időszerű), tehát aki most elad, az garantált veszteséget realizál, aki meg kivár, az elképzelhető, hogy 2-3 év múlva örülni fog. Ez nem devizatőzsde, hogy 5 perc alatt realizáljunk hozamot, tulajdonképpen azzal, hogy UL-t kötöttünk, átengedtük a kormányt a tanácsadónknak, mi csak a pálya széléről kiabálhatunk be (de annak mi haszna?). Tessék szépen lenyelni a békát, esés után (közben) köpönyeg már késő.
Ne feledjük: ez nem a 2000-es internet buborék, ahol a magas árfolyamok és a hisztéria mögött nem volt _semmi_, itt most több, mint 1 milliárd kínai jómunkásember vállán állunk 10% körüli GDP növekedés közepette, és tuti, hogy az amerikai recesszió sem örökéletű. Üljön mindenki a fenekén szépen, és ha rövidtávú megtakarításra van szüksége, azt pénzpiaci alapba tegye (mint egyébként is), a többi árfolyamot ne is nézze, minek idegeskedni, 10 év az hosszú idő
radirpok
Kérlek, rajzolj egy lapos V betűt, majd egy lapos fordított V betűt és mindkettő mentén számold ki a befektetéseidet!
Más. Az irányadó index és a kitettség nem mindig esik egybe. Érdemes gondolkodni rajta kinek jó ez?
(Réka! Móricz Zsigmond? Szabó Lőrinc? Sánta Ferenc? Az igényességre pedig nem adunk, hanem törekszünk rá! Adni magunkra szoktunk. Ha pedig felszólítunk rá valakit, azt nem kijelentő mondatban tesszük. A helyesírásom valóban nem jó, de nem is adok tanácsot senkinek. Legalábbis amíg belém nem kötnek….)
advocatus, ezt fejtsd ki légyszíves, mert félszavakból sajnos nem értelek…
Arra szerettem volna rávilágítani hogy az árfolyamgörbe alakzata brutálisan befolyásolja a végeredményt. Ez néha nekünk dolgozik néha nem. Lehet persze elhúzni egy kiszállási pontot de ha konkrétan tervezel valamit a pénzzel akkor nem fogsz neki örülni ha 5-10 évvel később jön össze. Gondolj bele: 60, 65 vagy 70 évesen megy a csóka nyugdíjba. Lehet hogy meg se éri!
Jól van advocatus, nem kell úgy mellre szívni!
O.K.
radirpok,
egyetértek azzal, hogy aki részvény alapú befektetés mellett dönt, az ne lepődjön meg, ha időszakosan negatívba lendül a befektetésének értéke, de nem gondolod, hogy a tanácsadónak illene előre látnia a nagyobb kilengéseket
itt a legalább 30%-os változásokra gondolok, amilyen most is történik
egy 30%-os esés Tóth András szintjén talán prognosztizálható (vagy még ott sem?)
sliffy(123)
Ha jol ertelmezem Toth ur filozofiajat, akkor o “befektetesi tanacsado”-kent aposztrofalja magat, ami az o olvasataban azt jelenti, hogy rovidtavu valtozasokat (akar eseseket is) figyelmen kivul hagy a befektetesek kialakitasanal.
Befektetesi tanacsait nem technikai, hanem fundamentalis elemzesek (hosszu tavu prognozisok) alapjan adja.
Azokat a tanacsadokat, akik a rovidtavu valtozasokat igyekeznek kihasznalni, “spekulans”-nak aposztrofalja (meg kell mondanom, hogy mashol is olvastam mar ilyen fajta megkulonboztetest es annak magyarazatat).
A “spekulans” itt, ebben az ertelmezesben nem egy pejorativ jelzonek tekintendo, egyszeruen csak igy tesznek kulonbseget a ket fajta megkozelites kozott.
Magamnak ugy forditom le amit itt tole olvastam, hogy a befekteteseinket tekintsuk ugy, mintha egy ceget alapitanank, illetve egy futo cegbe tarsulnank be (mondjuk a sogor uj uzletebe), ahonnan nem kapkodjuk ki a penzunket ha atmenetileg veszteseget termel, hanem meggyozodesunk szerint bizunk benne, hogy hosszutavon (5-10 ev) nyereseget fog termelni.
Szoktak mondani:
“Meggazdagodni nem gyorsan kell, hanem nagyon.”
Reka:
Bocs az esetleges helyesirasi hibakert, de nem erdekelnek.
Jóvammár, na!
Nem akarok itt tanárnénit játszani, csak olyan sok alapvető helyesírási hibát találok itt (Tóth úr részéről is), hogy kibuktam, mert szerintem alapvető dolog, hogy az ember a saját anyanyelvén való írást ne hibázza el.
Többet nem szólok, a téma részemről lezárva.
advocatus: igaz, de éppen ezért írtam, hogy nem értem azt, aki 1 éven belülre vesz SE-t – és ugyanígy, bárki, aki záros határidőn belül hozzá szeretne jutni a pénzéhez, a megfelelő pillanatban át kell csoportosítsa az alapjait, hogy kisebb legyen a rövidtávú kockázata. Dehát ezt nyilvánvalóan a tanácsadó is mondja az ügyfélnek, gond csak akkor van, ha valaki nem ért hozzá, vesz a hozamplazán befalapot, aztán jól megjárja…
sliffy: abban igazad van, hogy a kiemelkedő képességű tanácsadó már augusztusban megérezte volna, hogy a SE-t érdemes átváltani mondjuk pénzpiacira, és ugyanígy megérzi majd, hogy mikor kell visszatenni (nem feltétlenül SE-be, bármelyik másik fejlődő piac ígéretes lehet), az ügyfelének (vagy magának) extra profitot realizálva. Kár, hogy az ilyen tanácsadó ritka, mint a fehér holló (ha egyáltalán létezik ilyen), az olyan hírességek, mint pl. Warren Buffet sem így működnek.
A konzervatív befektetés alapja viszont a hosszútávú trendek felismerése (szerintem), így az árfolyamingadozásból nyerhető extraprofit bizony elmarad, viszont zsonglőrködés helyett távlatilag kiegyenlített a teljesítmény. Legalábbis ezt ígérik. Hogy valóban így lesz-e, az az elkövetkező években kiderül.
Biztos, ami fix, azért örülök, hogy a pénzem egyharmada egy megfelelően likvid és inflációkövető pénzpiaci alapban lakik…
Csak nektek, csak most:
http://img.index.hu/imgfrm/8/3/1/7/BIG_0003798317.jpg
radirpok/127/
Zseniális!!!
Köszönöm, hogy jól megnevettettél!
FP
radirpok
Ez igy van. De, ha folyamatosan csökkentem a részvényhányadot a tervezett kiszállási pontig akkor nem számolhatok azzal a hozammal amit Tóth úr igért. Ez csak az egyik ok. A másik: ha folyamatosan kiátlagolom a teljesítményt( a cost average hatást emelkedő trendben sem kapcsolhatom ki) akkor átlagos teljesítményem lesz.
Ellenben ha a piaci csúcs és mélypontot akarom eltalálni csak idő kérdése hogy eltévesszem.
Szumma: a nettó( költségekkel és inflációval csökkentett )12% egy álom.
Javaslatom: ha valaki tud olyan nyíltvégű befektetési alapról amelyik bizonyíthatóan megcsinálta 20 éves átlagban az ossza meg velem ezt az információt a forrással együtt!
Én úgy vagyok vele hogy szeretek bizonyítékokat, hivatkozásokat látni mielőtt beleélem magam valamibe.
Így van, átlagos teljesítményed lesz, de átlagos részvényteljesítményed, ami még mindig jobb, mint egy bankbetét vagy kincstárjegy. Hogy ez pontosan mennyi, az ugye majd 10-15 év múlva kiderül, eldöntheted, hogy vársz addig és a párnád alatt tartod a pénzed, vagy – jobb ötlet híján – beszállsz a buliba és kockáztatsz. Az is lehet, hogy van jobb ötleted, pl. ingatlan, ami szerinted kevésbé kockázatos és magasabb hozamot ígér. Ez nincs kizárva – de garancia sincs rá…
” átengedtük a kormányt a tanácsadónknak, mi csak a pálya széléről kiabálhatunk be”
Na ja. Főleg, ha az a tanácsadó hajlandó foglalkozni is a vezetéssel
Sajna vannak, akik le sem tojják az “ügyfél” dolgait.
Egyre erősebb a késztetés, hogy átpakolásszak mindent egy kötvényalapba parkolni.
Érdekes kis cikk…a témához is kapcsolódok érdes elolvasni!
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=92534
Emberek!
Szoljon nekem valaki, ha mar itt a “vilagvege”!
szem
)
itt van…
sliffy(135)
Biztos?
A Maharadzsa (BSE) most kezdett csak igazan esni!
Nem lehet, hogy van meg hatra egy 10-15%-os eses????
Szem, a kérdésedre nagyon egyszerű a válasz: amennyiben most kiszállsz, az árfolyamok elkezdenek emelkedni, ha meg nem szállsz ki, akkor tovább csökkennek, addig, amíg ki nem szállsz. Murphy él!
Amúgy meg érdekes kérdés, mit kezdenél a válaszul kapott információval?
radirpok(137)
Nem hiszem, hogy ennyire egyszeru lenne.
Nem hiszem, hogy az en kiszallasomon befolyasolna a vilagmeretu torteneseket.
Murphy az csak Murphy.
Mit kezdenek a kapott informacioval?:
- A mi MOST bent van az bent is marad (az a hossztavu befektetes), MOST kiszallni nem szabad – szerintem.
Ebben nagyon egyetertek Toth urral.
- Ami pedig befektetheto (amivel -7%-nal kiszalltam), azt ugye a melyponthoz kozel kellene betolni a jatekasztalra.
A melypont egyik legbiztosabb ismerteto jele pedig a “vilagvege” hangulat – legalabbis a nagyok ezt mondjak.
Pontositas:
Amivel kb. -7%-nal kiszalltam, az most kb. -20%-nal tart.
StuntRider
Ezért hülyeség amikor a Soros hozamaival példálóznak ő nem megsejti a mozgásokat hanem csinálja, pl. angol font.Ez teljesen más dimenzió.
-szem-
A “világvége” akkor jött el amikor eltűnt az utolsó optimista is a piacról amikor az intézményi befektetők azt mondják hogy most kéne vásárolni mégsem reagál rá senki.Egyébként írtak erről egy könyvet, szerintem lesz időd elolvasni amig tisztázódik a piaci helyzet.
radirpok
Azért firtattam mert nem szeretem nézni hogy az emberek becsapják magukat. Ha Te ezt egy tisztes hozamú befektetésnek tekinted és nem vársz tőle csodát akkor O.K.
A mikorra leszek milliomos felvetéstől áll fel a szőr a hátamon.
András 131
Én spec. Tóth Úr ügyfele vagyok lassan 2 éve. Szoktam is kérni a tanácsait néha. Egyszer az ingatlanpiaci válság miatt jelzett, hogy ideje kiszállni.Igaza volt. Most nem volt még tipp. Azaz menni fog felfele(?)Jósok, igazmondók és bölcsek ide gyorsan! De a vélemény az ugye csak vélemény.
De az jó tanácsnak tűnik, hogy nem minden pénzt befektetni, mert pl. most jó ha van.
advocatus (140)
“Egyébként írtak erről egy könyvet, szerintem lesz időd elolvasni amig tisztázódik a piaci helyzet.”
Melyik az a konyv es ho juthatok hozza?
Ha tenyleg lesz ra idom, akkor elolvasnam
-szem-
Helmut Hornstein: Tőzsdepszichológia befektetőknek
Z-Press kiadó zpress@axelero.hu
Jó könyv.
Bár okosabb nem leszel tőle, de tisztábban fogsz látni.
Kína exportjára visszatérve, mennyi is Kína Amerikába irányuló exportja?
W Tamás
Ejnye-ejnye! Nem csak amerika megy lefelé hanem az összes nyugati gazdaság.Amerika csak az első dominó.A világ GDP 27%-a az amerikai fogyasztástól függ.Egyszer már utaltam rá hogy ebben a terjedelemben csak felületesen lehet leírni az összefüggéseket.
A tőzsdén nem okosnak kell lenni elég a tisztánlátás és a következetesség. Mégis mit lehet reálisan elvárni egy könyvtől?
Bocs! Pont a lényeg maradt le. 2006-ban 287 Mrd USD
Úgy veszem észre valahogy mindig elbeszélünk egymás mellett
)
Azzal kezdtem a “könyvkritikám”, hogy jó és azzal fejeztem be, ami szerinted is kívánatos (tisztánlátás). Ebben a terjedelemben nem fogok róla részletes kritikát írni. Én olvastam, tudom miről szól. Szerintem megéri az árát. Aki meg kíváncsi rá, elolvassa
Kínás kérdés másképp: mennyi Kína nem nyugati gazdaságokba irányuló exportja a nyugati gazdaságokba irányuló exportjához képest?
http://en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_the_People%27s_Republic_of_China#External_trade
W. Tamás
Az USA,EU és Japán nagyjából 50%.
Ami a könyvet illeti, végül átjött.
Úgy tünik lassan írok.
Jan. 16-án délben brókerem tanácsára AVIVA Pénzpiaci Portfólióba helyeztem át SE és Maharadzsa részvényportfóliókat. A bróker azt mondta, ha délig elküldöm, akkor még aznapi árfolyamon megy a tranzakció. Ezzel szemben, egy hét múlva közölték, hogy 2 nappal későbbi, 18-i árfolyamon történt a konverzió, így 500e helyett majdnem 1 milkót buktam.
Az AVIVÁ-sok telefonon azt, mondták, hogy az ügylet az áthelyezést követő 2. napon zajlik. Míg a szerződéses feltételek között azt írják, hogy 15 óráig történő beérkezés esetén a biztosító a rákövetkezendő első munkanapon dolgozza fel az áthelyezési nyilatkozatot és az ügylet az átdolgozás napján megállapított árfolyamon történik.
Vajon melyik lehet az igaz a 3 verzió közül?
A mai napon az árfolyamok már majdnem elérték azt, ahol az AVIVA “kiszállított”. Gondolkozom azon, hogy hétfőn visszarakom, remélve, hogy szerdáig nem nőnek 20%-kal az árfolyamok.
csimpok, én úgy tudom, hogy ha 15 óráig beérkezik a fax, akkor is a rákövetkező 3. napi árfolyam a döntő…
Csimpok: szerződéses feltételek pontosan:
Aviva Prospero ajánlat 13. oldal: 26§ Áthelyezés és a díj megosztásának módosítása
…
(2) A befektetési egységek áthelyetése során a biztosító a szerződő nyilatkozatában foglalt tranzakciót az adott munkanap
a) 15 óra előtt beérkező nyilatkozat esetében a rákövetkező első munkanapon rögzíti a rendszerében és a rögzítést követő napon dolgozza fel,
b) 15 óra után beérkező nyilatkozat esetében a rákövetkező második munkanapon rögzíti a rendszerében és a rögzítést követő napon dolgozza fel.
(3) A tranzakció a feldolgozás napján megállapított árfolyamon történik.
Tehát:
0. nap: beküldted
1. nap: érkeztetik, rögzítik
2. nap: feldolgozzák, az aznapi árfolyammal.
Szóval átváltáskot T+2 árfolyammal kell számolni.
Magánvéleményem: ha már beleragadtál Kínába, inkább tartani kellett volna, illetve az esés alatt új pénzt tenni bele.
Brokernet (Aviva) Prosperos vagyok, a tanácsadóm emberileg is kiváló, tökéletesen megbízom benne. Mostanság felszabadul némi tőkém, kellene valami UL megoldás, de újba a korom miatt nem szállhatok be. – Jelenleg a vacillálás állapotában vagyok. Szívem szerint növelném az esetimet a Prosperónál, de…
Nagyon szűk az Aviva alapok választéka!
Hiányoznak, csak példaként: Oroszország, Latin-Amerika, ált. feltörekvő országok. Saját magamban nem bízom (nem voltam igazán sikeres sem a Hozamplazával, sem a Pioneerrel), és annyit minimum megtanultam dr. Tóth András úr kiváló honlapjából, hogy nincs kedvem, erőm és idegrendszerem sem, hogy naponta kövessem a tőzsdeindexeket, befektetési egységek alakulását, stb.
Egyszerűen nem értem az Avivát. Miért nem tud új alapokat összehozni úgy, ahogy „összeállt” pl. a Credit Suisséval az Ázsiai Ingatlanalap esetén. (Abból éppen a tanácsadóm javaslatára időben átváltottam.) Ügyfeleket fog – esetemben csak további pénzemet – veszíteni.
Hello Gábor és András! Köszi az infót.
Ezen felbuzdulva, újból átolvastam a TREZOR ARMADA BEFEKTETÉSHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEIT.
Ebben a 14. oldalon a 31.§ Áthelyezés és a díj megosztásának módosítása:
(2) A befektetési egységek áthelyezése során a biztosító a szerződő áthelyezést kérő nyilatkozatát az adott nap 15 óráig történő beérkezés esetén a rákövetkező első munkanapon, 15 óra utáni beérkezés esetén a rákövetkező második munkanapon dolgozza fel.
(3) Az ügylet a feldolgozás napján megállapított árfolyamon történik.
Úgy tűnik ez nincs szinkronban az AVIVA Prospero ajánlattal.
Holnap ismét rákérdezek az AVIVA-nál.
Magánvéleményedet elfogadom, most már én is így tennék, csak attól tartottam (s a brókerem is azt sugallta), hogy nagy és tartós lesz a zuhanás.
andras41
A NYESZ-re nem gondolt még?
Ügyfeleim blogjai
(nem csak dicsekszem, olvasom is őket)
dr. Tóth András pénzügyi blogja
Barazsy Ákos cégvezetés blogja
Faluvégi Balázs tőzsdés blogja
Wolf Gábor Marketing Commando
Iratkozz fel Wolf Gábor “Hogyan duplázd meg vevőid számát 97 nap alatt – vagy hamarabb” c. ingyenes email tanfolyamára, amelyet megpakolunk a legújabb marketing tanácsokkal, tippekkel, eszközökkel
Gusztustalan!!!!!!!!!!!!!!!
Én olvastam Nógrádi Bence könyveit, aki ugye szcientológus. Jónak és hasznosnak találtam, pedig UTÁLOM azt a szektát. Most akkor, h van ez Lajos?
Régóta olvasom a hírleveleveleit. Hatására decemberben az Axa biztosítóhoz vittem kevés megtakarított pénzem, s az Ön által dicsért Sanghai és Vogue Globális részvényekbe fektettem. Egy hónap alatt 600 000Ft-t vesztettem. Ennyit a tanácsokról….
Kedves László Mária!
Ön csak akkor vesztett, ha realizálta a befektetését, ha nem nyúlt hozzá, akkor nyerni fog, csak ki kell várnia. Talán nem jól tanulta meg a leckét!
Most ne nyúljon hozzá!
Üdvözlettel: Cs-N Gy
Kedves Csatári-Nagy Gyula!
Ha az említett hölgy két részvénytúlsúlyos alapba fektette az összes pénzét az mindenképpen rossz döntés. Felelőtlenség életkortól élethelyzettől függetlenül a kockázatkezelés összes szabályát figyelmen kívül hagyva beugratni az embereket részvénytúlsúlyos alapokba.
A lecke egy kissé bonyolultabb!
Nem vettem ki. De elméletileg is nagyon nyomaszt. Bármit próbálok, mindig vesztek. Pedig próbálok figyelni a nagyokra…. (mire talán belejönnék, nem marad pénzem)
Köszönöm a tanácsot.
Kedves Advocatus! (157)
Köszönöm a figyelemfelhívást! (155-re válaszolt.)
Már évek óta nyugdíjas vagyok, nincs folyamatos jövedelmem, viszonylag magasabb ( valóban eseti) bevételt ill. összegeket esetiben szeretnék elhelyezni, vagy más befektetéseimből abba áthelyezni. (Azért több lábon állok.)
Ezért is érdekel az UL, és miután (viszonylag jelentős összegű) Avivám van, bosszant, hogy kevés (pláne saját kezelésű) alapja van.
Lehet, hogy ki is vonok tőkét, de úgy néz ki, hogy ma már más UL lehetőségem nincs, – pedig preferálnám.
Mégegyszer köszönöm a tanácsát!
Épp síelni voltam, amikor a hírt kaptam az amerikai bankok veszteségeiröl, amelyeket a média azonnal világgazdasági válsággá léptette elö.
Miután 2002-ig az USA-ban laktam, tudom, hogy az utóbbi évtizedben (talán már egy kicsit elöbb is) ott olyan gazdasági mutatványokhoz folyamodtak mint az 0-1%-os kamat az autóvásárlásnál meg a 98-100%-os lakásvásárlási hitel. Akinek egy pici esze van, az rögtön látni fogja, hogy ennek jó vége nem lehet és csak idö kérdése, hogy mikor omlik össze a “gazdasági növekedés” homokvára. (A GM már 2005-ben kezdett emiatt összeesni)
Ami a legutóbbi bankcsoport botrányt illeti, az teljesen logikus:
Ha a bank 100% körül finanszíroz meg egy házat/lakást, akkor abban a tulajnak semmi rizikója nincs. Ha a vásárláskor kacsalábon forgó várat választott, akkor egy kamatemelkedés (meg az egyéb adósságok mint autó, mobiltelefon, számítógép, stb.) nagyon gyorsan az illetöt csödbe viszi. Mi van ilyenkor?
A hapsi bejelenti a csödöt és ezzel védetté teszi magát. Ha nincs a nevén egyéb vagyon, akkor nem tudnak rajta semmit sem behajtani, mert minden egyebe a háza táján hitelböl van (tehát nem az övé), vagy értéktelen dolog.
A hiteltörlesztés elmulasztása után 2-3 hónappal automatikus folyamatok zajlanak le: A hitelezö megbízza az ügyvédet, hogy szólítsa fel az adóst, a dolog a bíróságra kerül, stb. További 2-3 hónap múlva árverésre kerül sor, hacsak közben valakivel a hitelezö meg nem egyezett. (pre-forclosure sale) Az árverésen mondjuk az ingatlan 70%-a bejön, ebböl pedig kb. 10-15% megy a bíróságnak, ügyvédnek, becsüsnek, szakvéleményekre, stb. Tehát a hitelezö hoppon marad a töke 55-60%-ával. Mert, hogy kamatot is veszített néhány hónapra.
Nos azok a bankok amelyek hosszú távú befektetett pénzeik nagy részét lakáshitelre diszponálták, azok bizony most le kell hogy engedjék a gatyájukat.
Fell kell azonban tenni azt a kérdést, hogy kik vannak ebben a folyamatban igazán érintve?
Nyilván, azoknak akik 1998-2000 elött vásároltak (és nem adósították el teljesen magukat) nem valószínü, hogy gondot okoz 1-2% kamatlábemelkedés. Tehát elsösorban azokról van szó, akik az utóbbi 8-10 évben vásároltak ingatlant. No meg a bankok, illetve azok részvényesei és az azokból a részvényekböl leszármaztatott befektetési alapok. A bankok részvényeseit a veszteség közvetlen érinti, a befektetési alapok tulajait, csak közvetve, abban reménykedve, hogy az alapkezelök az összetételnél ügyeltek a kockázat elosztására.
Akkor is ha igen nagy összegekröl van szó, az (erösen)érintettek száma elég korlátozott. Tehát én nem tartanék egy általános recessziótól, a vásárlóerö általános csökkenésétöl. Sokkal inkább tartok attól, hogy a következö elnökválasztás esetleg egy újabb gazdasági keringömestert léptet a porondra (egyet elöre, kettöt hátra). Annak a kihatása sokkal általánosabb lenne, mint az elöbb leírt “gazdasági öngólnak”.
Azt sem szabad elfejeteni, hogy ha India és Kína népességének csak 5-6%-a fog rendelkezni egy átlagos amerikai vásárlóerövel, akkor az önmagában akkora piac mint az amerikai. És amikor egy szorgalmas ország megindul a jólét felé, nehéz lesz azt feltartani. Még a politikusoknak is. Mert miért is tartsák fel? Ilyen csak nálunk történhet meg.
Mi a véleményetek?
Sziasztok,
Lehet, hogy nem jó helyre írok. Pár embernél olvastam a diverzifikációt. Amit írok, lehet, pár biztosítós elküld a fenébe. Náluk azt jelenti a diverzifikáció, hogy kötsz egy unit linked-et és szétszórod a lóvét mindenfélébe. Egy kis részvény, egy kis kötvény… Ezzel azt érik el, hogy a befektetés hozama gyenge lesz, az ügyfél pedig emlegeti a szülőket… A diverzifikáció számomra a következőt jelenti: veszek egy unit linked-et, egy kis magyar részvény tőkeáttéttel, devizát tőkeáttéttel, befektetési aranytömböt, ezüst tömböt, indítok egy vállalkozást vagy beszállok egybe. Tudom, páran azt mondják, egy unit linkedben ez megvan. Ja, de ott ugyan az a kezelő és nekem nehezebb az irányítás, plusz a hozamaok egyetlen cég befektetési politikájától függenek.
Kedves parohogy! (172)
Azt hiszem, hogy ebben a blogban nem százmilliós befektetésekről van szó (és nem is kényszervállalkozásról).
A divezifikácóval persze egyetértek.
Hogy “veszek egy unit linkedet”? Veszek?
Ha (mennyi tőkével?) indítok egy (milyen?) vállalkozást, mikor és mennyi adózott eredményt hoz? Mennyi idő, energia nyereségessé tenni?
Persze lehet venni még arany és ezüsttömböt, – de nem hiszem, hogy havi megtakarításból. (Mennyiért?)
Bevallom, nem tudom, – és jó lenne, ha valaki felhomályosítana – mi a tőkeáttételes részvény és devizavásárlás. Talán azért, mert nem tudom kik és mennyiért foglalkoznak vele.
Szerintem nemsokára ingatlanokat is kellene venni, esetleg a Rózsadombon, – felújítani/bővíteni és utána eladni. Ott alig van üres telek, kereslet viszont van/lesz, főleg luxusra.
Persze tózsdézni is kell. Vagy “kitanulni”, vagy jó brókereket keresni.
Nyilván bankban is kell tartani azonnal hozzáférhatő összegeket, minél többet, mert hirtelen be kell szállni egy jól menő vállalkozásba, stb.
Tulajdonképpen ez lenne az ideális, – persze kell hagyni időt a családra, barátokra, a művelődésre, a kondi karban tartásra és gondtalan pihenésre, lehetőleg all incclusiv.
Így lehet igazán taníttatni a gyereket, jóelőre lakást venni számukra, – aztán már tök mindegy mennyi a nyugdíj, talán nem is kell, mennyit kell az egészség fenntartására fordítani idős korban, mert persze betegségről szó sem lehet ilyen életmód mellett.
Tényleg lehet, hogy nem ide kellett volna írnia, bármennyire igaza van – elvileg.
A megbántás legkisebb szándéka nélkül üdvözlöm!
Andras41 (170)
Attól, hogy Ön évek óta nyugdíjas még nyithat NYESZ-t és 3 év után kamatadómentessé válik. (ha decemberben nyitott volna, akkor csak 2 évet kellene várni)
Ott aztán igazán széles választékból vásárolhat, hiszen majdnem olyan befektetési eszközt választ, amilyet akar (többszáz alap, részvények, állampapír).
csimpok, rövidesen online lehet intézni az aviva alapjai között a pakolászást
Kérdés, hogy a napi árfolyamon lehet-e majd adnivenni. Ha igen, akkor lehet játszai a dologgal, de persze az aviva sem lesz hülye…
Kedves Toth Ur!
Lelkem megnugodott, arcvonasaim kisumultak miutan eltunt az altalam negativan minositett hozzaszolas.
Kerem, hogy torolje a 176-os hozzaszolasomat is, mert a benne kritizalt hozzaszolas termeszetesen nem Andrasra vonatkozik.
Addig is elnezest kerek Andrastol az esetleges felreertesert.
Udvozlettel:
-szem
Kedves László Mária!
Van még egy lehetősége, amennyiben a biztosítási kötvényét 30 napon belül vette fel, törvény biztosítja azt a jogát, miszerint indoklás nélkül felmondhatja biztosítását. Ebben az esetben a biztosító köteles visszafizetni az Ön által befizetett összeget, esetleg a felmerült költségeit érvényesíti. Így újra be tud fektetni kedvezőbb árfolyamon, ha még nem ment el tőle a kedve teljesen.
Kedves tiborcius!
A bizosító nem vállalja az árfolyamkockázatból eredő veszteséget, éppen ezért ennek nem sok értelme lenne! Ugyanúgy a veszteség realizálásához vezet!
Kedves Jogina!
Amit leírtam tény, a biztosító működését törvények szabályozzák. Ezért 30 napon belüli felmondás esetén az eredeti összeget utalják vissza, a veszteség NEM realizálódik. Természetesen a biztosítók nem hívják fel erre lehetőségre a figyelmet, de ha kötött már UL-t, Ön is aláírt egy átvételi nyilatkozatot, ami erről szólt. Kérem, máskor tájékozódjon, mielőtt véleményt nyilvánít, mert esetleg szándéktalanul félrevezet másokat.
Törvények, törvények, de szerintem a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló tv ilyet nem állít, hogy mindent vissza kellene fizetni…
“96.§ (3) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.”
Illetve “10. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez Az ügyfelek tájékoztatásáról” szerint:
A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
…
18. életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az a költség, amit a biztosító a
szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén visszatart,”
Ez pedig magában foglal(hat)ja, az árfolyamkockázatot is, de már ennyiből is bizonyos, hogy nem köteles “mindent” visszafizetni, csak igen alaposan kell “indokolni”
sztem meg egy befektetési alapot nem “illik” diverzifikálni
túlságosan,hiszem eleve diverzifikálva van,ugyebár…
ha az ember ismeri,és tudja,hogy pontosan mely cégek részvényeit vásárolta meg konkrétan,már eleve könnyebben tud vele bánni…persze figyelembe véve az aktuális gazdasági állapotokat az adott országra vetítve…
tehát,tájékozódjunk….részletesen,mielőtt belevágnánk vmibe
Kedves Jogina! Rosszul tudnám, hogy lehet értékkövetést kérni?
Tisztelt Tóth András Úr!
Aviva Portfólió pluszt kötöttem, Shanghai Express, Maharadzsa és Luxus részvényportfólió (30-30-40 %-os arányban).
Lakásfelújításba fogtunk és szükségünk lenne a pénz egy részére.Tudom,hogy most mindegyiknél alacsonyabban vannak az értékek( 2007. 11. 07-én kötöttük meg).Várjak-e az esetleges emelkedésre, vagy nem igazán kedvezőek a mutatók?
Válaszát előre is köszönöm: Krisztina