Alapkritika 12 – Generali Excelsis
dr. Tóth András
Rendszeresen kapok kritikát, hogy egysíkúan, csak jó befektetési alapokról írok. De hát miért írjak rossz alapokról – ha csak azért nem, hogy messziről elkerülje az ember. Sajnos egy befektetési alap abban hasonlít egy mozifilmhez, hogy az ember csak akkor jön rá, hogy jó vagy rossz, ha már befizette és benne ül.
Ennek ellenére a rossz dolgokból sokat lehet tanulni – pláne, ha az mással esett meg. (Ide vonatkozó bölcs mondás: Más kárán tanul az okos, a bolond a sajátján sem…)
Ez az alap számomra rendkívül nevezetes: ez volt ugyanis pénzügyi tanácsadó pályafutásom egyik legnagyobb csalódása. És ez önmagában is nagyon tanulságos.
Maga az alap 2006 április 11-én indult, hatalmas hírveréssel. Szóban fantasztikus szép dolgok hangzottak el – olyan dolgok, amelyek akkor forradalmi újdonságnak hatottak (és azok is voltak). Először is volt egy (ma úgy mondjuk csúcshozam) garancia:
Az Excelsis eszközalap fix lejárati dátummal rendelkezik (2016. április 11.), portfóliójában a nemzetközi részvénypiacokat reprezentáló részvények és részvényindexek dominálnak. A kiváló alapkezelő garantálja, hogy az eszközalap lejáratakor érvényes vételi árfolyam nem lehet alacsonyabb a futamidő alatt elért legmagasabb árfolyamnál. Az eszközalap azon Ügyfeleink számára jelent kitűnő megoldást, akik pénzügyeiket közép- és hosszú távon tervezik, valamint a megtakarításaiknál az árfolyamkockázat minimalizálása mellett a lehető legmagasabb befektetési eredmény elérése a cél.
De ez még kevés volt, a garancia mellé a kibocsátó megígérte, hogy nagyon remek helyekre fogja befektetni a pénzt:
A cél az, hogy az eszközalap befektetői részesei legyenek a nemzetközi részvénypiacok árfolyam emelkedésének – a portfólió ezért tartalmaz többnyire részvényeket -, ugyanakkor a részvények árfolyamának futamidő alatti visszaesése ne csökkentse az induláskori befektetés értékét. Az eszközalap így az indulásakor befektetett tőke szempontjából egy kockázatmentes részvénybefektetésnek minősül.Az alap indulásakor, ezen kockázatos eszközök földrajzi megoszlása az alábbi: 1/3 Kelet-Európa, 1/3 Oroszország, 1/6 Kína, 1/6 Japán.
Ezek akkor nagyon jól hangzottak, hiszen Japánt leszámítva, ezek a komponensek mindegyike 40-70%-os hozamot hoztak az előző évben. És akkor ez kombinálva és garanciával – ez magának mennyországnak tűnt. Bár a “kockázatmentes részvénybefektetés” szlogenen persze már akkor el kellett volna gondolkodni. Mert ez bizony fából vaskarika, már-már a szexmentes házasság paradoxonát rejti magában…
Amire viszont különösen fel kellett volna figyelni (bizony erről akkor nem szólt senki…) a következő kitétel:
Az Excelsis eszközalap alapkezelője a nemzetközileg is ismert és elismert BNP Paribas SA befektetési stratégiájának a lényege hosszú távon, a megtakarítás reálértékének megőrzésén túl az átlag feletti hozam elérése. Mindezek érdekében az alapkezelő létrehoz egy fedezeti stratégiát, amin belül a következő instrumentumokba fektethet be többek között: kockázat mentes eszközök (többségében forintban kibocsátott államkötvények) és kockázatos eszközök (nemzetközi részvények és részvényindexek). Az eszközalap eszközösszetétele az aktuális piaci viszonyok alapján folyamatosan változik. Így előfordulhat olyan eset is – szélsőségesen negatív piaci tendenciák esetén -, hogy az eszközalap 100%-ban kockázatmentes eszközökben tartja a pénzeszközöket.
Magyarul: az alapkezelő igazából a marketingdumán túl, oda rakja a pénzt, ahova csak akarja. Például abszolút kockázatmentes államkötvényekbe. És mivel a kibocsátónak garanciát kell vállalnia – nagy erővel csábul afelé, hogy tényleg államkötvényekbe rakja. Ezzel ugyan nagyon kis hozamokat hoz a befektetőknek, viszont tökéletesen megoldja a garanciális problémáit, hiszen ez alacsony emelkedés?, de ugyanakkor holtbiztosan emelkedő árfolyamot biztosít.
No, de lássuk a medvét! Mi lett a dolog vége? Íme:
 Generali Excelsis 2008 januárig |
Hm, ez nem egy sikertörténet. Most közel két év után pont annyi pénzünk van induláskor. De mi is történt igazából? Először is az alap nagyon szerencsétlen időpontban indult. Röviddel az indulás után 2006 májusában egy jelentős esés történt a világ szinte minden értékpapírpiacán. Ez jól lerántotta az árfolyamokat – ettől viszont az alapkezelő véleményem szerint pánikba esett és praktikusan mindent – a fenti felhatalmazás szerint – áttolt kötvényekbe és innen egy évig el se nagyon mozdult. Aztán 2007 nyarán egy icipicit megint megpróbált inkább egy kis részvényt is venni – ezzel sikeresen be is kapta az év végi esést.
Mire alapozom a fenti igen-igen rosszmájú következtetésem? Először is nézzük a beígért négy komponenst:
- Kelet Európa, legyen az Uniqa Kelet európai alapja – időszaki hozam: +10,21%
- Oroszország RTS index: +40,1%
- Kína (Hang Seng – és még nem is a Shanghai express) +56%
- Japán (Nikei225) -15,2%
Ezt, ha az alapleírás szerint súlyozzuk, akkor is 23,6%-ot kapunk. Pontosabban kaptunk volna – ehelyett az alap tényleges változása: -0,1% Azért van a kettő közt némi különbség. Magyarul: ha az alapkezelő azt csinálja, amit ígért, akkor most kerestünk volna közel két év alatt 23,6%-ot – ehelyett éppen semmit sem kerestünk.
Kis konyhatrükk a margóra: Az olyan alapoknál, ahol nem engedik, hogy “bele üssük az orrunkat” mi is van igazából az alapban, van egy paraméter, ami valamennyire betekintést enged a belső folyamatokba: ez pedig a szórás. Most nem megyek bele a matematikába, leegyszerűsítve a következő a Móricka definíció: a szórás az egy művelet, ami egy adatsorra ráengedve ad egy számot. Minél erősebben rángatózik az adatsor ez annál nagyobb és minél “simább” az adatsor ez annál kisebb. (Aki még ennél is többet akar tudni és ért a matematikához olvassa el a wikipédián)
Ez számunkra azért fontos, mert tudjuk, a részvények idősorai nagyon rángatóznak (szakszóval nagy a volatilitásuk) míg a kötvények idősorai simák. Így a szórás egy olyan eszköz, amivel megröntgenezve az alapot kiderül a turpisság: valóban ez a forgatókönyv szerint törtétek a dolgok. Az alap viszonylag jelentős részvény tartalommal (de még akkor is nagy kötvény résszel) indult, (közepes szórás) és szerencsétlenségére pont beleszaladt a nagy 2006. májusi esésbe. Innen aztán a részvény tartalmat pánikba esve még inkább kötvénybe tolták el az alapot (nagyon kis szórás). Ennek az lett az eredménye, hogy a visszaesést követő igen gyors felfelé ívelő szakaszt az alap egyáltalán nem tudta kihasználni. Nagy nehezen mostanára ismét feltornászták egy kicsit a részvény részt (valamit nőtt a szórás) – ezzel sikeresen ismét beleszaladtak az idei esésbe.
Hogy az alapkezelőn átok ül vagy csak egyszerűen balfék, ennek eldöntését ezek után a tisztelt olvasóra bízom.
Dr Toth Ur!
Minden elismeresem!
Mivel nem csak reklam(Uniqa)celu hanem valasz is az elmult idoszak kerdeseire(kivegyem vagy kivarjak stb…stb)!
Tisztelt Tóth Úr!
Mondható az,hogy a hozam garanciát biztosító alapokban hasonlóan “kezelik” a pénzt, mint az Excelsis?
Továbbá nagyon megköszönném ha választ adna arra a kérdésre, hogy 10-15 éves rendszeres díjú befektetésnél forint vagy euró alap a jobb megoldás?
Előre is köszönöm
“Most közel két év után pont annyi pénzünk van induláskor.” Na ne…. és az UL költségek???
Sac/kb szvsz. szerintem kb 20% kal kevesebb az a pénzecske……
Offtopik: Vajon itt a gödör alja?
Sziasztok!
A kérdés a következő?
Amerika zuhan. Ha az amerikai termelés csökken, a vásárlás is fog.
Ha Amerika kevesebbet fogyaszt, akkor Kina és India termelése csökken. Azaz esnek a keleti alapok.
Ha csökken a termelés kevesebb nyersanyag kell. Tehát hiába menekülünk a nyersanyag alapokba, ott sem lesz növekedés.
Akkor merre?
Leon.
Leon.
A dow jones történelmi csúcsa 14.000 pont körül volt. Most éppen 12.636 (15.05 NY idő szerint) Vagyis még 10%-kal sincs a történelmi csúcs alatt. Milyen “zuhanásról” fantáziálsz a többi alulművelttel kórusban????? http://www.djindexes.com/ mellékelt ábra.
Magam is az alulműveltek táborába tartozom, de azt látom, hogy a befektetésem kb. 20%-kal kevesebbet ér most, mint amikor februárban beszálltam (kínai és indiai alapokba). Az rendben van, hogy az elmúlt években simán lehetett produkálni azt a 25-30% nyereséget, de most? Nekem most az a többször emlegetett biztos 12% is ígérgetésnek tűnik.
A cikket olvasva néhány kérdés merült fel bennem:
1.Melyik az a unit linked alap, vagy befektetési alap ahol “bele üthetjük az orrunkat”, hogy mibe fektet az alapkezelő, milyen részvények és befektetések állank az alap mögött?
2.Ha valaki ebbe az alapba a minimum értéken vásorolt be, akkor bő egy év alatt elérhetett 20% hozamot?
3. Míg az alap összetevői január óta kétsszámjegyű bukóban vannak, lehet hogy a kötvénytartalom miatt kerülte el ez az alap a hasonló buktát?
4. Befolyásolja egy ilyen forintban jegyzett alap értékét a forint árfolyamváltozása? Ha igen akkor lehet hogy 2006 októberében nagyon gyenge volt a forint és ez is lehúzta az árfolyamot?
Teve
Ne azt nézd, hogy most 20%-kal esett. Nem egy-két évre kell gondolni, hanem többre, sokkal többre. Aki nem “birja” azt, hogy ingadozik az árfolyam, annak ott vannak a garantált hozamú dolgok. Pld. garantál, hogy megkapod a banki kamatot, vagy vannak hozamgarantál alapok is.
Bár nem tudom, hogy milyen alapba raktad, azt tudom mondani, hogy több kinai/indiai dologba van pénzem és nem pánikolok
Butaság két év után értékelni egy befektetést, amit tíz, de legalább öt évre ajánlanak…
boc:
2) Nem.
4) Bizonyára befolyásolja, de a jelzett időszakban az alap emelkedő trend(ecseké)ben volt. A forint forintgyengülés egyébként is erősíti a külföldi alapokat.
boc:
2) Nem.
4) Bizonyára befolyásolja, hiszen külföldi eszközök vannak benne. A jelzett időszakban az alap emelkedő trendben volt. A forintgyengülés egyébként is emeli az ilyen eszközök árfolyamát.
boc:
2) Nem.
4) Bizonyára befolyásolja, hiszen külföldi eszközök vannak benne. A jelzett időszakban az alap emelkedő trendben volt. A forintgyengülés egyébként is emeli az ilyen eszközök árfolyamát.
Elnézést a többszöri poostért, de nem akaródzott megjelenni
AG:
Annyiból érdekes lehet, hogy ha elég nagyot esik, akkor a kockázatos rész lenullázódik és onnantól mint kockázatmentes befektetés éli a maradék néhány évet.
Nem lennék meglepve, ha pl ez a Trendmaxnál meg is történt volna.
AG:
Annyiból érdekes lehet, hogy ha elég nagyot esik, akkor a kockázatos rész lenullázódik és onnantól mint kockázatmentes befektetés éli a maradék néhány évet.
Nem lennék meglepve, ha pl ez a Trendmaxnál meg is történt volna.
W.Tamás
2) bocs 1 év négy hónap: 2006. 06. 15. 0,85160 Ft
2007. 10. 15. 1,0615 Ft
ez kb 24%
3) az alap beveztésekor a Eur/Ftárfolyam 266,52 Ft
jelenleg 252,45, akkor ez az 5-6% árfolyamkülönbség az induláshoz képest lefelé húzta az alap árfolyamát. Az azóta eltelt időszakban ez általános, ugyanis nem negyon ment 266 Ft fölé tartósan a forint árfolyma.
W.Tamás
2) bocs, 1 év négy hónap: 2006. 06. 15. 0,85160 Ft
2007. 10. 15. 1,0615 Ft
ez kb. 24%
3) az alap beveztésekor a Eur/Ftárfolyam 266,52 Ft
jelenleg 252,45, akkor ez az 5-6% árfolyamkülönbség az induláshoz képest lefelé húzta az alap árfolyamát. Az azóta eltelt időszakban ez általános, ugyanis nem nagyon ment 266 Ft fölé tartósan a forint árfolyma.
2) nekem mindegy… Bár az olyan hozamok, amelyekhez majdnem napi időzítés kell, nálam nem tartoznak az “elérhető” hozam kategóriába egy befektetési- vagy eszközalapnál. Mondjuk vonjuk még le a vételi jutalékot is.
3) ezt mondtam én is, csak a másik oldalról: a Ft-gyengülés erősíti az árfolyamot (mondtam én), ergó a Ft-erősödés gyengíti (mondtad Te). Ez ugyanaz.
W.Tamás
2) a majdnam napi inkább majdnem heti ennek az alapnak árfolymait tekintve(ebben az esetben 20% körüli hozamot jelent és netto hozamot, persze ha már van szerződésed
)))
3)igen ugyanezt, végeredményét tekintve ugyanaz, ha a pohár félig üres, vagy félig tele van, de ha az alap nem kiemelkedő teljesítmányéről beszélünk, akkor ebben inkább a forint erősödése volt benne.
Tisztel Tóth Úr!
Legyenszíves adjon nekem pontos tájékoztatót, hogy mi újság most a excelsis garantált eszközalappal? Még 5 évem van, kivegyem vagy benthagyjam? A kiküldött adatok alapján úgy látom nem jó a helyzet!? Mit tanácsol?