Rabok legyünk vagy szabadok?…
dr. Tóth András
Amikor ezt írtam, március 15.-e tájékán, egy ez nagyon sokat idézett kérdés volt. Ugyanakkor ma éppen olyan időszerű, mint 160 évvel ezelőtt. Mert a rabság nem csak azt jelentheti, hogy egy ország idegen megszállás alatt van. A rabságnak ma sokkal több és rafináltabb formája van, mint bármikor korábban.
Mivel ez egy ilyen blog, nyilván nem a mindenféle kémiai, pszichológiai és kommunikációs rendszerektől való függésről szeretnék írni, hanem a gazdasági függésről. A pénzügyi függés esetében is diszkréten elkerülném egy teljes ország pénzügyi függésének kérdésének magasra adott labdáját. Legyünk csak praktikusak, foglalkozzunk az egyéni pénzügyi rabsággal.
Soha nem lehetett még ilyen könnyen – pénzügyi – rabságba esni, mint manapság. Belenéz az ember a TV-be, kinyitja a postaládát, kimegy az utcára és szétnéz – már árad is felé a rengeteg rafináltan megszerkesztett rábeszélés: vegyél fel kölcsönt, vedd meg hitelre, élj ma és fizess holnap. És hipp-hopp, itt a holnap és azt látja a szegény ember, hogy olyan pénzügyi rabságban van, hogy ihaj!
A múltkor hosszan idéztem Andrew Matthews “Hallgass a szívedre!” című könyvéből. Ezen elég sokan kiakadtak, kaptam is egypár számon kérő emailt ebben a tárgyban. A leginkább elgondolkoztató és felkavaró rész a visszajelzések szerint a következő volt: “Végy nyolc embert ugyanannál a cégnél, ugyanazzal a fizetéssel. Találhatsz olyanokat, akik vagyonnal rendelkeznek, jól élnek, és olyanokat, akiknek bankkölcsönre van szükségük, hogy megvegyenek egy szendvicset! A különbség nem a keresetükben, hanem a pénzhez való hozzáállásukban rejlik.”
Ez a rész olyan sejtelmes, amerikaias, olyan “gondolj erősen a lottóötösre – meg fogod kapni” dolog. Pedig a mi szakmánkban napról-napra orrbavágás szinten szembesülünk ezzel. Csak a saját ügyfeleim közt van aki kétmilliós havi jövedelem mellett, egy forint tartalék nélkül, szabályosan nyomorog, míg a másik család havi kétszázezres jövedelem mellett jól él, és több milliós tartalékkal rendelkezik.
Hogy is van ez a dolog? Mi ez a misztikus “pénzhez való hozzáállás”? És hogy jön ide a “rabok legyünk vagy szabadok”? Nézzük sorjában.
Bármilyen hihetetlen az emberek legnagyobb kiadása az életben mindössze néhány tétel: Lakást, házat vettünk magunknak, a gyerekeinknek. Kifizetjük a gyerekeink oktatási költségeit. Összerakunk egy kis nyugdíjalapot. (Ehhez egy adalék: a legújabb előrejelzések szerint a 2012-es Nagy Nyugdíjreform után az átlag nyugdíj az átlagfizetés 40%-a alatt lesz…)
Szóval, amikor az ember az életének valamelyik ilyen nagy kiadásával szembesül, két dolgot tehet. Egyik út hogy hitelt vesz fel. Másik út, hogy erre már előre felkészült és szépen apránként előre összerakta.
Nézzünk erre egy példát. Tegyük fel, hogy kell nekünk 10 millió forint. Felvehetünk hitelt és akkor – a mai jobb feltételű jelzáloghitelek esetén – húsz év alatt duplán kell visszafizetnünk, azaz 20 millióba kerül. Ha viszont húsz év alatt apránként előre építjük fel ezt a 10 milliót, akkor ez a mai korszerűbb módszerekkel 3,2 millióba fog kerülni. Tehát aki előre tervez és épít az több mint hatod annyiért vásárol, mint aki hitelekből ér. Ennyire egyszerű a “pénzhez való hozzáállás”! Így lehet, hogy két azonos jövedelmű ember közül az egyiknek hatszor annyi pénze van, mint a másiknak…
A valóság még ennél sokkal, de sokkal rosszabb. Mert nézzük csak ezt a két emberünket. Mi történik, mondjuk, ha a munkahelyükön kapnak egy új főnököt, egy igazi vadállatot? Az, aki tele van hitelekkel, lapít és szenved. Ugyanis nincs lehetősége váltani, hiszen hónapról hónapra törlesztenie kell a hiteleit, tartalékai meg nincsenek. Ő egy rabszolga – még akkor is, ha a rabszolgaság már rég nincs nálunk törvényben.
Ezzel szemben az előre megtervezett pénzügyi életnek van egy kellemes mellékhatása – menet közben mindig jelentős pénzügyi tartalékaink vannak. Nyugodtan ráboríthatja az íróasztalt az új vadállat főnökére, mert vannak tartalékai – majd keres egy más, egy jobb állást. (Apám szerint a fizetésemelés elérésének legegyszerűbb módja, ha állást váltunk…) Megteheti, és meg is teszi: alkalma lesz megtalálnia álmai munkáját – jobb körülmények és magasabb fizetés mellett.
Vagy más: Gyakran mondják a sikeres és gazdag emberekre: jókor volt jó helyen. Igen ám, de kedvező alkalmai szinte mindenkinek vannak az életében, amikor alkalma lett volna valami nagyszerűre. Csak ha nincs egy kis szabadsága és nincs egy kis tartalék pénze, akkor erre képtelen. Ilyenkor a szegény rabok persze sóhajtoznak: “istenem, ha ez vagy az lett volna” Pedig ezeket a pénzügyi döntéseket egykor maguk hozták meg – inkább megvették hitelre az eggyel nagyobb autót, lakást, kütyüket és a nagyvonalú karácsonyi ajándékot. Persze, hogy nem volt alkalmuk kihasználni a lehetőséget, amikkel az előrelátóbbak élni tudtak.
Ilyen egyszerű az egész: mindenki eldöntheti magának “rabok legyünk vagy szabadok”. Vegyen fel hitelt orrba-szájba és akkor élete végéig rabja lesz a törlesztőrészleteinek. Terveztesse meg, rakja össze előre pénzügyi életét, legyenek tartalékai és akkor szabad ember lesz. A saját józan eszére hallgasson ne a reklámokra! Alaposan gondolja át pénzügyi terveiket, számoljon át mindent és ha szükségét érzi forduljon pénzügyi szakemberhez, aki ebben segíteni!
Nagyon igazad van ezzel a cikkel. A pénzügyi műveltség sajnos az előző rendszer hagyatékaként az államra támaszkodásban gyökerezik és még jó pár év eltelik, mire javul a helyzet.
Nagyon tetszik! Csak pár apró megjegyzésem lenne:
Való igaz, könnyű pénzügyi rabságba esni. Ennek elkerülésére kell nevelni gyerekeinket, ill. ezt próbálom én is tenni. De az a bibi vele, hogy amig ezelől az ember menekül, addig sokszor beleesik másfajta bajba. Velem is ez történt, amig igyekeztem elkerülni azt, hogy ne kelljen hitelt felvenni a lakásváltás, otthonról elköltözés, rövid munkanélküliség idején, addig nem vettem észre, hogy megtakarítani sem sikerült.
A fizetésemelést tényleg úgy elérni a legkönnyebben, ha állást váltunk. De mit tegyek, ha egyszer álmaim állásában dolgozom? Magyarázat: a szakmám elég speciális, ilyenből az országban nincs túl sok, tehát nem válthatok csak úgy állást. Fizut emelni így csak nehezen lehet…
Végül pedig minden elismerésem a szerzőnek. Valahogy olyan igazi “tanáruras”, amilyen stílust nagyon kedveltem az egyetemen.
Sajnos, vannak emberek, akik semmiből nem tanulnak. Ha félhülyére pofozod őket, akkor is csak néznek bambán, üveges szemmel, mint a döglött hal, és aztán csinálják pontosan ugyanazokat a begyakorolt, átvett gyerekes, idióta ökörségeket, amiket jónak látnak – reflex-szerűen, monomániásan, idiótán. Rajtuk nem lehet segíteni, nincs kifejlett idegrenszerük. Mindenki ismer egy ilyet, gondolom, nem kell bemutatni a tipust. A megoldás? Menekülni az ilyen idióta ökröktől, megszakítani velük minden kapcsolatot, nem szabad hozzáérni ahhoz, amit felböfögnek – emésszék csak magukat körbe-körbe, végtelen ciklusban. Aztán amikor kiélték magukat, ott állnak majd lepucérodva, bután, ostobán a puszta közepén, megöregedve, egyedül, és körbeállva röhög majd rajtuk mindenki, de nem sokáig, mert az értelmes embereknek jobb dolguk is van mint ilyen széltolókkal foglalatoskodni.
20 évig spórólok a lakásomra, anyáméknál lakva addig. Nyílván nem házasodok meg, mert ki lenne az a hülye, aki odaköltözne hozzám? Vagy költözzek anyósomékhoz és készüljek ki idegileg, vagy menjek munkásszállóra? Aztán 45 évesen boldogan beköltözöm álmaim lakásába. Elkezdek körbenézni asszony után. Csupa elvált, lestrapélt, többgyerekes nő fog ténferegni, hisz a normálisabbjai és szerencsésebbjei már rég jó helyeken csücsülnek. Ekkor már nyílván nem fogok az asszonnyal összecsiszolódni, hisz a fél életemet nélküle éltem le. Megházasodom, jönnek a gyerekek. 50 évesen rúgok bele először a gyerek labdájába. Nyílván kemény gyerek leszek még akkor is, de már nem mozgom olyan frissen, mint most. 65 évesen betolnak a gyerek ballagására, ahol majd egyetemi tanulmányaira reszkető kézzel adok neki egy összeget, amit a feleségemmel együtt gyűjtöttünk össze az ő élete alatt. Lehet hitelmentesen is, de a perspektíva abszolúte nem vonzó.
Na jó, én nem vagyok mérvadó… De az előttem szóló valós problémát boncolgat.
Figyelembe véve a jelenlegi fizetéseket és lakásárakat – jelen esetben Budapesten -, nem túl valószínű, hogy reális időtávon belül az ember elkezdjen pénzt felhalmozni. Bár mehet albiba is, csak épp emellett nem lesz megtakarítani való pénze. Vagy vegyen fel hitelt, amiből lesz lakása, akkor meg aggódhat a munkahelye miatt, épp mint a cikkben van megfogalmazva.
Vagy pedig. Ez a cikk azoknak szól, akik az előbb említett esetnél több pénzzel rendelkeznek. Esetleg meg tudnak takarítani…
Bizony
A népjavító szándék azoknak szól e jeles lapon, akiknek a rezsi kifizetése után van /lenne/ havonta még 25-50 000 Ft szabad készpénzük.
De nincs mert elszórják.
Nekem olyan elavult elveim vannak, hogy ott szeretek dolgozni, ahol a megélhetés kifizetése után, marad félretenni való. Így élek a jelenben, és építem a jövőt.
Ám látom, hogy az ország csúszik lejjebb. 100-150 % pörgéssel keresnek annyit, amennyi a megélhetéshez kell.Egyre jobban taposnak, és egyre mélyebbre süllyednek.
Szomorú. Az államadósság kamatterhe elviszi a fejlesztés pénzeit. Ha megnézzük, akkor látható, hogy a Magyar költségvetési egyenleg POZITÍV!!!!Minden évben
Azután jön az államadósság kamatterhe…
Nagyban ez van, és kicsiben is.
Tedd fel a kérdést magadnak: Vagyonod hány százaléka a megtakarításod? Jövedelmed mekkora része hozam, és mekkora munkabér?
Jó rágódást!
Leon
Leon.
Azért ne menjünk messzire. Itt vagyok én és az én esetem.Mivel szórakozott vagyok néha, sikerült elveszítenem a pénztárcámat benne az éves bérlettel (minusz 150-200ezer Ft). Plusz a következő havi fizumból többet vontak le, mert átléptem egy adóhatárt (ezt mondjuk nem értettem teljesen, dehát én nem vagyok pénzügyes, minusz újabb 50ezer Ft). Plusz költözésből adódó egyéb kiadások (egyszeriek, ez igaz, de újabb minusz 50-60ezer Ft).
Az egészet csak azért mesélem el, mert az embernek akármikor beüthet a ménkü és akkor hirtelen lesz sok kiadása, mint nekem. De nem akarom sajnáltatni magam, a lényeg, hogy az elmúlt 3 hónapban nem volt egy fia megtakarításom se, sőt, a tartalékaim is erősen megcsappantak.
Balkanfanatik.
Még annyit tennék hozzá, hogy ez a blog azért tetszik, mert lehet belőle tanulni. Ha nincs is megtakarításod, amit Tóth úrnál befektethetsz, de elsajátíthatsz egy szemléletmódot, ami akár neked is hasznot hajt. Csak találd meg azt a szintet, amit te meg tudsz játszani a saját életedben.
Gratulálok a cikkhez, nagyon ott van a gondolkodásmódban !
Persze ha fiatal vagy azért élj is, azért ezt vallom, csak ne 100%-os költségvetésen.
Re: Balkanfanatik
Amit írsz, az két nagyon súlyos tárgyi tévedéstől szenved.
AZ első helyből az, hogy A LAKÁS, mint olyan megvásárlása NEM fogyasztási hitel, a másik az, hogy annak a hitelre történő megvásárlása BEFEKTETÉS, azaz de facto éppen az ellenkezőjét írtad annak, amit bizonyítani szerettél volna!
Azaz azt, amit már a másik topicban is igyekeztem boncolgatni, azaz azt, hogy HITEL és HITEL között alapvető különbség van, hiszen a HITEL jó dolog, ha HITEL-ről beszélünk és nem kamatos pénz kölcsönzésről.
Azaz, van befektetési hitel és van fogyasztási hitel. A cikk az UTÓBBIRÓL szól, azaz a FELÉLÉS ellen és éppen a BEFEKTETÉS érdekében!!
NEM az a lényeg, hogy mibe és hogyan fektetsz be, hanem az, hogy NE ÉLD FEL A PÉNZED és ne legyél kiszolgáltatott!
Azaz, ha veszel egy lakást, amit KÉNYELMESEN tudsz törleszteni, akkor az jó. Ha viszont olyat veszel, ami elviszi a pénzed nagy részét, az nem jó, mert akkor kiszolgáltatott leszel! Ha pedig fogyasztási hitelből rendezed be a lakást, akkor ugyan mondjuk egy évig örülni fogsz, de húsz évig sírni, mert addig nem lesz pénzed sem változtatni, sem felújítani, sem újat vásárolni bele – merthogy, nem futnak ki addig a felélt pénzeid.
Más szavakkal: Ha fogyasztási hitelt veszel fel, akkor való igaz, hogy nem kell spórolva kivárnod azt, amig összejön a pénz, DE sokkal később leszel képes arra, hogy valami mást vásárolj akár hitelre, hiszen le leszel terhelve a hitel összegével.
Azaz, valójában MINDKÉT ESETBEN a jövedelmed jelentős részét kell takarékosságra/törlesztésre fordítanod, azaz valójában az első mondjuk 5 évben kell eldöntened, hogy takarékoskodsz és szabad maradsz – avagy, hogy eladósítod magad és ebből ki sem fogsz tudni életed végéig szállni! ÖT ÉV!! Most komolyan, egy pályakezdőnél ez olyan rettenetesen hosszú idő? Vegyünk egymillió Forintot, amit el akar valaki szórni. Ha ezt kölcsönként veszi fel, akkor évente úgy 250.000 Ft-ot kell törlesztenie, mondjuk hat-hét évig. Ha tehát, nem HÉT évig akar szűk esztendőt(!), akkor ahhoz elég, ha HÁROM évig takarékoskodik és kamatoztatja a pénzét… noch dazu, a fogyasztási cikkek ára pont csökken, azaz valójában értelme sincs a gyors vásárlásoknak… mert később, kevesebbért többet/jobbat kaphat valaki.
További logikai hiba az is, hogy:
“20 évig spórólok a lakásomra, anyáméknál lakva addig.”
hiszen amig nem akarsz megnősülni, addig felesleges luxus az önálló lakás, hiszen az arra fordított pénzt be is lehet fektetni. Merthát, nem a lakás ÁRA a gond, hanem a FENNTARTÁSA! Azaz, majd ha majd jön a párod, akkor majd EGYÜTT vehettek egy lakást, ami adott esetben egészen másféle lesz és egészen máshol lesz, mint amit egyedül találtál volna magadnak.
És most jön a vicc poénja: Ha ugye öt évig spórolsz és megtakarítod a lakástörlesztést/albérlet költségét, akkor máris jobban fogsz állni, mintha egyből elköltöztél volna!
A többihez csak a könnyed kötekedés kedvéért tennék hozzá pár gondolatot:
“Nyílván nem házasodok meg, mert ki lenne az a hülye, aki odaköltözne hozzám?”
Egyrészt, erre számtalan eset van ma is Magyarországon, és nem hülyeségből teszik. Adott esetben azért, mert a kastély sokkal jobb, mint a saját lakás
És hát, tényleg rengetegen laknak együtt a szülőkkel – nem mindenhol dráma ez, hanem van, ahol ezt kifejezetten szeretik. És hát, van olyan, ahol tényleg csak ez a megoldás…
Azaz, ha valaki tud 20 évtől 45 éves koráig spórolni, az már NEM álmai lakásába költözne be, hanem éppen ellenkezőleg: Álmai netovábbjába a luxus sportkocsival… egy 35 nm-es panel helyett. Merthát, ha évi 600.000 Ft-ot be tudsz fektetni 25 évre, az beza közel 90.000.000 Ft-ot fog 25 év múlva érni sacc/kb. De ha évi 1 misit, akkor abból már 150.000.000 Ft lesz…
És vajon, vajon igaz az, hogy mondjuk ha ebből veszel egy 85.000.000 Ft-os villát és egy Ferrarit, és még mindig marad évi 3-5 milliónyi KAMAT jövedelmed tisztán, akkor csak ezt kapod?
“Elkezdek körbenézni asszony után. Csupa elvált, lestrapélt, többgyerekes nő fog ténferegni, hisz a normálisabbjai és szerencsésebbjei már rég jó helyeken csücsülnek.”
mert nem hiszem én azt… sőt, azt hiszem, hogy levakarni nem tudod majd magadról a jó nőket. De gondolom, ezek szerint, szerinted ennél sokkal vonzóbb perspektíva az 50 nm-en a két gyerekkel és lestrapált asszonnyal való állandó veszekedés…
Furcsa dolog ám az, ha kilépünk a szterotipiákból és a megszokott “nagy szövegekből” és egyszerűen elkezdünk jövőt TERVEZNI és gondolkodni.
Merthát, mindenki eldöntheti, hogy mi a jobb: A kölcsönmentes élet, vagy a kölcsönből finanszírozott…
Üdv az előttem szólónak!
Szívemből beszélsz, AT! Valahogy így gondolom én is.
Annyit tennék csak hozzá, hogy ha elsőre túl hihetetlnenek tűnik az, amit leírtál bárkinek is, akkor javaslom, hogy előbb próbálja ki kicsiben. Megéri!
Kedvenc példám a tartós fogyasztási cikkek.
Bemegyünk egy hipermarketba, és mindig ücsörög valaki a hitelpult előtt. Miért is? Mert új lcd tévét, mosógépet, st b vásárolt. Miért hitelre? Hát mert elromlott, és nincs pénz. Laza 20% thm-re persze van pénz.
Ha kicsit előre gondolkodunk, akkor ez simán megelőzhető. Egyszerűen összeadjuk, hogy mi mindenre van szükségünk, az adott eszközt kb mennyi ideig fogjuk használni, és leosztjuk az árat a hónapok számával. Pl 60 ezer Ft-os mosógépet várhatóan 10 évig használunk, vagyis havi 500 Ft-ba kerül.
Ezt aztán nem költjük el, hanem félretesszük. Erre jön a válasz, hogy az lehetetlen. Na ekkor jön a logikai bukfenc, hogy is lehetéges az, hogy a 20% thm-et lazán fizetjük a törlesztés mellé, a thm nélküli összeget pedig nem tudjuk félretenni? Na ez az, amire nem lehet logikus választ adni (próbálkozni leet, s szerintem itt is lesz egy-két magyarázat).
No persze, ha már nyakig ülünk a fogyasztási hitelekben, akkor nehezebb lesz.
Ön dönt: hamarabb fogyaszt kevesebbet, vagy türelemmel de többet.
Fentiek a magyar lakosság felénél (felső jövedelmi fele) gyakorlatilag ugyanazt a helyzetet jelentik, legfeljebb a számok és a konkrét termékek térnek el. Kinek a 6 milliós autó, kinek a 60ezer Ft-os mosógép.
Más. Visszatérő motívum még a “mi itt vidéken nem kapunk rendes fizetést” c. sírás-rívás.
Erre csak azt lehet mondani, hogy bolond az a munkaadó, aki a szükségesnél többet fizet. Nem fog. Ha elmegyünk havi 70ezer bruttóért dolgozni, elvégezzük a munkát, akkor hülye lenne 100-at adni.
Akkor fognak több pénzt adni, ha
- fennáll a veszélye, hogy lelépünk, és szükség van a mi munkánkra,
- jó ideje nem találtak embert a feladatra, tehát rosszul lőtték be a pénzt, és mi bátran kimondjuk, amit szeretnénk.
Mi kell tehát ahhoz, hogy többet keressünk?
- értsünk olyasmihez, amihez mások nem,
- legyen infónk a lehetőségekről, folyamatosan keressük a jobb helyet,
- bátran mondjuk ki a nagyobb számot (ez a legnehezebb).
A legtöbb síró-rívó ember amikor épp van munkája, nem is keres másikat. Örül, hogy van, és kész. Akkor keres, amikor már nincs neki, és akkor bizony bármennyiért bármit. Másik, hogy olykor új dolgot is kell csinálni, tanulni, esetleg pl külföldre kell elmenni dolgozni. Síró-rívó ember indokot keres, hogy ne tegye. Aki bátor, az pedig többnyire jól jár.
Ha épp van melónk, akkor igen bátran mondhatunk 20-50%-kal magasabb összeget egy új munkahely reményében. Mi baj lehet, ha nem jön össze? Marad a régi, nics vesztenivaló.
“Ön dönt: hamarabb fogyaszt kevesebbet, vagy türelemmel de többet.”
Sőt, hamarabb, kevesebbet, ROSSZABBAT, vagy türelemmel többet ÉS JOBBAT.
Eddig nagyjából egyet értettem András írásaival, értettem a törekvéseit, a szándékait…
Most azonban gondban vagyok, hova is tegyem ezt a “tanulmányt”.
Erősen izzadság szaga van, olyan érzése van az embernek, hogy nincs újabb mondanivalója a szerzőnek és már már mániákusan ragaszkodva egy gondolathoz, megpróbál még egy utolsó húscafatot leszedni a lerágott csontról. Ráadásul a felhozott példa a laikusok szemében még igaznak is tűnhet, de egy pénzügyekkel foglalkozónak (aki profinak tartja magát)egyszerűen ostobaság. Az rendben van, hogy egyfajta pénzügyi szemléletet (hozzáállást) szeretne közvetíteni András, de legalább a megtévesztést kerülni kéne.
Feltételezem ez nem szándékos és Javításra kerül.
Azért vagyok ilyen kritikus, mert nem ezt szoktuk meg.
Akkor lássuk konkrétan, hogy mi a bibi.
“Nézzünk erre egy példát. Tegyük fel, hogy kell nekünk 10 millió forint. Felvehetünk hitelt és akkor – a mai jobb feltételű jelzáloghitelek esetén – húsz év alatt duplán kell visszafizetnünk, azaz 20 millióba kerül. Ha viszont húsz év alatt apránként előre építjük fel ezt a 10 milliót, akkor ez a mai korszerűbb módszerekkel 3,2 millióba fog kerülni. Tehát aki előre tervez és épít az több mint hatod annyiért vásárol, mint aki hitelekből ér. Ennyire egyszerű a “pénzhez való hozzáállás”! Így lehet, hogy két azonos jövedelmű ember közül az egyiknek hatszor annyi pénze van, mint a másiknak…”
“Tegyük fel, hogy kell nekünk 10 millió forint.”
Rendben, tegyük fel, de mikor kell nekem ez az összeg?,
ma vagy 20 év múlva, mert ha ma kell akkor nem tudok 20 évet várni, ha meg 20 év múlva kell, akkor addig össze is tudom rakni. Ez az első hiba az okoskodásban, hiszen két teljesen különböző dolog lett összehasonlítva, nevezetesen a “hitel”
a “megtakarítással”.
” Felvehetünk hitelt és akkor – a mai jobb feltételű jelzáloghitelek esetén – húsz év alatt duplán kell visszafizetnünk, azaz 20 millióba kerül.”
Ez az állítás így ebben a formában nem igaz! Második hiba.
Aki pénzügyekkel foglalkozik az tudja, hogy a pénznek van jelenértéke és van jövőértéke is. Ráadásul ott az a fránya infláció is. Ha 3%-os inflációval számolunk 20 éven keresztül akkor a 20 év múlva esedékes 20 milliónak a jelenértéke 10.875.886 Ft. ha 4%-os inflációval akkor 8.840.048 Ft. Amennyiben azt is figyelembe vesszük, hogy időközben a keresetünk növekszik, akkor azt fogjuk látni, hogy a 19. évben fizetett törlesztő részlet a jövedelmünk jelentősen kisebb hányadát viszi el mint mondjuk a 2. évben.
Ebből a megközelítésből már nem is olyan sok a bank haszna. (Az külön fejezet, hogy miért éri meg mégis nekik.)
“Ha viszont húsz év alatt apránként előre építjük fel ezt a 10 milliót, akkor ez a mai korszerűbb módszerekkel 3,2 millióba fog kerülni.”
Ez rendben van, bár lehet kevesebből is ha egyösszegü befektetést csinálunk.
“Tehát aki előre tervez és épít az több mint hatod annyiért vásárol, mint aki hitelekből él.”
Ez tévedés! Ugyan annyiért vásárol mint az aki ezt hitelből teszi, csak az egyiknek “olcsóbb” a másiknak “drágább” ugyan az a forint. Példa: mondjuk 1 millió a legújabb TV. A TV-ért 1 millát fizet az is aki készpénzre veszi és az is 1 milláért veszi, aki hitelre. A különbség ott van, hogy az első vásárlónak van befektetése (nyereséges) amiből a TV-t vette tehát relatíve “kevesebbe került, míg a másik a hitelére valamennyi kamatot fizet és ezért “drágább”. A TV neki is 1 milla, a többletet a banknak fizeti.
“Ennyire egyszerű a “pénzhez való hozzáállás”! Így lehet, hogy két azonos jövedelmű ember közül az egyiknek hatszor annyi pénze van, mint a másiknak…”
Ez is igaznak tűnik, de nem az! Ha maradunk András példájánál akkor az is lehetne a vége, hogy aki most hitelre felvett 10 millát, annak 20 év múlva lesz 96 millája 12%-os hozammal számolva. (Mert befektette. Miért van az, hogy a példákban csak “felelőtlen” költekezés szerepel?)
Esetleg az is lehet, hogy a 10 millát az életminőségének javítására fordította míg a másik csak 20 év múlva.
És ha szívműtétre kell a pénz, akkor nem tud 20 évet várni.
András a hitelt az írásaiban olyan valaminek állítja be mint amitől óvakodjunk mint az ördög a tömjénfüsttől.Ez természetesen nem igaz. A fegyver sem rossz önmagában az a felhasználástól függ.
Azt is tudni kell, hogy a bankok azért nyakra főre, szíre szóra, számolatlanul nem adnak hitelt, tehát akinek már van pár törlesztése azt elutasítják. Mégis miért van az ,hogy sok a “bedőlt” hitel? Nos ez egy külön tanulmányt is megér, és nem csak a hitelfelvevők a felelősek. Erről azonban majd legközelebb, ha lesz rá igény.
Re: DurLaDur
“Rendben, tegyük fel, de mikor kell nekem ez az összeg?”
Jó kérdés. És éppen EZ volt a kérdés, hogy valójában mikor is kell nekünk ez az összeg? Ugyanis, van egy alapvető hiba EBBEN a gondolkodásban, amivel levezeted a példát:
“mert ha ma kell akkor nem tudok 20 évet várni, ha meg 20 év múlva kell, akkor addig össze is tudom rakni.”
Ugyanis, ha MOST kell, akkor valóban húsz évig fogom törleszteni, de ha nem most rögtön kell, hanem csak “mielőbb”, akkor UGYANAZZAL a törlesztőrészlettel számolva MÁR A HETEDIK(!) éveben a rendelkezésemre fog állni a 10 millió forint!! Azaz, valójában TIZENHÁROM évig azt törlesztem, hogy nincs hét év türelmem!
És ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert ha nincsenek csodák – akkor a hét év alatt azért sem az infláció, sem az árak nem fognak annyit mocorogni, hogy igazából változzanak az arányok…
VAJON tényleg annyira fontos az, hogy “azonnal”? Vajon jobb az, hogy hét évig várunk, és utána megvesszük ugyanazt, majd amikor ugyanazt félretesszük 13 évig, akkor lesz még emellett 28.253.000, Forintunk is?!
Azaz:
“Ez az első hiba az okoskodásban, hiszen két teljesen különböző dolog lett összehasonlítva, nevezetesen a “hitel”
a “megtakarítással”.”
Ez nemhogy nem hiba, hanem éppen ez a lényeg! Az, hogy észrevegyük, hogy valójában mennyire keveset is kell(ene) várni, ahelyett, hogy eladósítanánk magunkat…
Egyszerűen a mai napig úgy számolnak az emberek, hogyha félre kell tennem a 10 milliót húsz év alatt, akkor leosztják a hónapok számával, de úgy, mintha a pénz nem teremelne hozamot! És ez súlyos hiba, amit te is elkövettél!
Mert a lényeg ezen van:
10 millió forintot kölcsönből 20 év alatt gazdálkodsz ki, DE:
10 millió forintot ugyanabból a törlesztőrészlet befektetéséből mindössze HÉT év alatt is össze lehet rakni… különösebben nagy kockázat nélkül.
Azaz, éppen az van összehasonlítva, hogy vajon megéri a húsz év rabszolgaság, amikor lehetünk szabadok is?! A hét év ugyanis ebben a kontextusban nem rabság, csak felkészülés a jövőre. Ha “kicsit” lazítani akarunk, akkor kihagyunk egy évet, jól élünk és nyolcadikban akkor is meglesz amit akarunk… sőt, olcsóbban, egyszerűbben, mert addig is dolgozott a pénzünk.
Azaz:
“Aki pénzügyekkel foglalkozik az tudja, hogy a pénznek van jelenértéke és van jövőértéke is.”
Ez azért nem állja meg a helyét, mert most pénzt hasonlítottunk a pénzhez. Azaz, teljesen lényegtelen a jelen, avagy a jövőérték mert az pont ugyanúgy változna. Ha ugyanis 20 évig fektetjük be ugyanazt a törlesztőrészlet, akkor az 72.629.000 Ft lesz… furcsa, nem? És itt az infláció éppen nem játszik!
Azaz ez a számítás az, ami alapvetően hibás:
“Ráadásul ott az a fránya infláció is. Ha 3%-os inflációval számolunk 20 éven keresztül akkor a 20 év múlva esedékes 20 milliónak a jelenértéke 10.875.886 Ft. ha 4%-os inflációval akkor 8.840.048 Ft.”
Mert ebből teljes mértékben hiányzik a haszon… illetve a kamat.
Azaz, ez egy alapvető hiba:
“akkor azt fogjuk látni, hogy a 19. évben fizetett törlesztő részlet a jövedelmünk jelentősen kisebb hányadát viszi el mint mondjuk a 2. évben.”
Ugyanis természetesen a törlesztőrészlet is növekedni fog, nem csak a fizetés. És sajnos, adott esetben a törlesztőrészlet jobban emelkedik, mint a fizetés.
Más szavakkal:
“Ez tévedés! Ugyan annyiért vásárol mint az aki ezt hitelből teszi, csak az egyiknek “olcsóbb” a másiknak “drágább” ugyan az a forint.”
EZ a tévedés, ugyanis ez egyszerűen nem számol a kamatokkal! Úgy számolsz, mintha ugyanazt a pénzt kellene kifizetni, ami egyszerűen nem igaz.
Ez már itt is látszik:
“Példa: mondjuk 1 millió a legújabb TV. A TV-ért 1 millát fizet az is aki készpénzre veszi és az is 1 milláért veszi, aki hitelre. A különbség ott van, hogy az első vásárlónak van befektetése (nyereséges) amiből a TV-t vette tehát relatíve “kevesebbe került, míg a másik a hitelére valamennyi kamatot fizet és ezért “drágább”. A TV neki is 1 milla, a többletet a banknak fizeti.”
MERT ez egy teljes tévedés egy pénzügyekkel foglalkozó számára. Ugyanis minden annyiba kerül, amennyit fizetünk érte. Azaz, amiért 1 milliót fizetünk, az olcsóbb, mint amiért 1.8 milliót fizetünk ki. Ezek számok. Az egy teljesen más kérdés, hogy ettől még a TV mindkét esetben ugyanannyit fog érni… mert ott nem számít az, hogy mennyit fizettél érte. De ettől még egyáltalán nem ugyanannyiba kerül neked… hiszen többet kell érte fizetned.
“Ez is igaznak tűnik, de nem az!”
De igen
Azaz:
“Ha maradunk András példájánál akkor az is lehetne a vége, hogy aki most hitelre felvett 10 millát, annak 20 év múlva lesz 96 millája 12%-os hozammal számolva. (Mert befektette. Miért van az, hogy a példákban csak “felelőtlen” költekezés szerepel?)”
Talán azért, mert ERRŐL szól az írás. Azaz, a felelőtlen költekezésről… nomeg arról, hogy itt például az hibádzik, hogy nem lesz 96 millája, egyszerűen azért, mert ugyebár a 10 millát is vissza kell fizetni. És itt jön be az a tárgyi tévedés, hogy akinek nincs semmije az nem tud VALAMIRE hitelt felvenni! Azaz, aki fel tud venni 10 milliót BEFEKTETÉSI célokra olyan feltételekkel, mintha lakást venne – az valóban valószínűleg nyerni fog 20 év alatt rajta – és nem is keveset.
De most azokról beszéltünk, akiknek nincs pénze, és ahelyett, hogy félretennének, előre elköltik azt!
“És ha szívműtétre kell a pénz, akkor nem tud 20 évet várni.”
Vis Maiorral talán ne foglalkozzunk. Főleg azért, mert a világon nincs olyan bank, aki szívműtétre meghitelezne 10 milliót…
“András a hitelt az írásaiban olyan valaminek állítja be mint amitől óvakodjunk mint az ördög a tömjénfüsttől.Ez természetesen nem igaz. A fegyver sem rossz önmagában az a felhasználástól függ.”
Szerintem érdemes lenne MÉG EGYSZER elolvasni a cikket, mert rettenetesen nem erről szól.
Egyébként, ismét csak mondom: Meg kellene különböztetni valahogy a HITELT a KÖLCSÖNTŐL, hiszen Tóth úr sohasem a hitel ellen ágált (ami pénzt hoz? Miért tenné ezt?!), hanem a felelőtlen kölcsön és pénzszórás ellen.
Talán itt is láthatod, mekkora baj, hogy mára a hitelt és a kölcsönt, mint fogalmat összemosták…
“Azt is tudni kell, hogy a bankok azért nyakra főre, szíre szóra, számolatlanul nem adnak hitelt, tehát akinek már van pár törlesztése azt elutasítják.”
Sajnos, nem. Ma már BAR listásoknak is van hitel…
“Mégis miért van az ,hogy sok a “bedőlt” hitel? Nos ez egy külön tanulmányt is megér, és nem csak a hitelfelvevők a felelősek.”
Dehogynem. Ki más lenne a felelős, ha nem az, aki felelőtlenül vesz fel hitelt?
Merthát, az, hogy majd lesz pénzem – annál felelőtlenebb magatartás bizonyosan nincs.
A “van pénzem” élethelyzet hatalmas pszichológiai előnyöket hordoz.
Akinek “van pénze” az magabiztosabb lesz, tud nemet mondani, képes lesz jól érvényesíteni saját érdekeit. Tehát pénzügyileg még sikeresebb lesz.
Arról nem is beszélve, hogy aki kölcsönből vásárol, annak valójában csak kötelezettségei lesznek, de nem lesz semmije sem!
Azaz, aki például kölcsönből vesz lakást, annak éppen nem lesz semmije, akinek viszont jó fizetése van, annak van valamije! Azaz, szerintem, az a nő, aki az 50nm panelt választja a 20 év törlesztéssel, az sokkal hülyébb, mint aki a tehermentes jó fizetésű férfit választja…
Mert mig az utóbbiból bármi lehet, az előbbi többnyire ott ragad, ahol van…
Egyébként, a másik korábbi felvetésre, a “szívműtétre” kell 10 millióról az jutott eszembe, hogy ezért KELL(ene) kiegészítő egészségbiztosítást kötni, amely például ilyen esetekben fizet.
De hozzátenném, akinek “kölcsönből vett lakása van”, annak biztosan nem adnak 10 milliós hitelt, ugyanis nem lesz hitelképes – HISZEN NINCS SEMMIJE SEM, csak kölcsönei!!
Azaz, az egy hatalmas és őrült logikai bukfenc, hogy akinek kölcsönei vannak, ANNAK van valamije, és ez nem más, mint a fogyasztói társadalom nagy hazugsága, amivel fogyasztásra és eladósodásra ösztönöz, hogy utána kihasználhasson és maradéktalanul kiszipolyozhasson a rendszer.
Azaz, meg kell érteni, hogy az, hogy valami ott van nálad, az nem azt jelenti, hogy a tiéd. Csak azt, hogy BÉRLED. Azaz, a kölcsönből vett lakás sem más, csak egy lakás bérlése, ahogy a részletre vett TV sem más, csak az évszázad legrosszabb szerződésével kikölcsönzött TV, amelyeket a végén maradványérték nélkül kapsz meg…
Vegyük például a mára már klasszikus “auto vásárlást”, a nulla százalékos önrésszel… ha erre fizetsz öt évig, az autot eladod, akkor nemhogy pénzed nem marad, hanem még a hitelre is fizetned kell! Hát akkor most öt évig volt autod, vagy valójában csak rendkívül rossz áron béreltél egyet?!
Az a baj, hogy az emberi kútfejektől az országig az emberek egyszerűen nem azt nézik, hogy hogy állunk… azaz, egy embernek hogyan áll, az nem az, ami éppen nála van(!), hanem az, ha összeadjuk azt, hogy mennyi vagyona van és mennyi kötelezettsége és megnézzük, hogy ennek mennyi az egyenlege, illetve azt, hogy havonta mennyi elkölthető (rezsi+törlesztések után) jövedelme van.
Akinek tehát van egy 100 eFt-os nettó fizetése és otthon él a szüleivel, annak valójában van havonta (ha besegít otthon) 50 eFt elkölthető pénze. Ha viszont ebből autot vesz, akkor valójában van több milliónyi hitele, és alig marad pénze…
Ha ugyanezt 200 eFt-al és lakással nézzük, akkor ha otthon él a szüleivel, akkor ő lesz a Jani minden szórakozóhelyen, mert 150 eFt-ból baromi jól lehet szórakozni…
De vajon jobban áll az, aki egy 50 nm panelért fizetve és fenntartva havi 50 eFt-ból gazdálkodik?
Melyikre szoktak a nők “bukni”? KOMOLYAN azt hiszi bárki is, hogy az utóbbira? Nem hiszem én azt! Merthát, mig az első a leendő párját szó szerint a világon bárhová elviheti, az utóbbi még a sarokig is csak nehezen fog eljutni vele… ha pedig megnézzük, hogy hogyan is állnak, akkor:
1.) példa: Havi 150 eFt elszórható, egyébként 0 a vagyon, azaz nincs semmije, de nincs terhe sem. Ha például más városba kell költözni, vagy akár külföldre, akkor nincs röghöz kötöttség, mehet, válthat az ember.
2.) példa: Havi 50 eFt elszórható, egyébként pedig 10 millió a vagyon és 20 millió a TARTOZÁS, azaz 10 milliós tartozással rendelkező emberről beszélünk, aki ettől csak 20 év múlva fog megszabadulni. Nem tud költözni, mert nem tudja az ingatlant feladni, így akár egy komoly lehetőséget is EL KELL VETNI, mert nem megoldható a gyors váltás, lépés.
És még egy utolsó érdekes gondolat mostanra:
Az, hogy 20 évesen királyságos egy 50nm-es panel, amit “eladhatsz úgy a csajoknak”, hogy a tiéd, de harminc évesen már nem lesz az igazi, 40 évesen meg kifejezetten cikis kezd már válni, hogy még mindig ott tartasz…
Szerintem nem utolsósorban ez az egyik ok, amiért a házasságok ily nagy arányban mennek szét (illetve, nem is köttetnek), hiszen egy feleség nem egy helyben akar ragadni, a férfi meg belemegy a hitelekbe, csak hogy boldoggá tegye, aztán pár év, és amikor jön a nélkülözés a hiteltörlesztés miatt, az szépen meg is ront mindent.
EZ akkor, amikor félreteszik a pénzt, akkor elképzelhetetlen… azaz, lehet, hogy összeszedni könnyebb kölcsönökből egy nőt, de megtartani biztosan nem lehet, max tovább lehet húzni a kapcsolatot.
A nők azt szeretik, akinek van valamije és ahhoz képest folyamatosan gyarapodik. Azaz, gyorsan ki fog derülni, hogy ki az akinek van és ki az, akinek nincs. És szerintem például annak nincs, akinek nincsenek szabad forrásai.
“Ugyanis természetesen a törlesztőrészlet is növekedni fog, nem csak a fizetés. És sajnos, adott esetben a törlesztőrészlet jobban emelkedik, mint a fizetés”
A törlesztőrészlet csak akkor növekedhetne, ha nőne a hitelkamat.
“Azaz ez a számítás az, ami alapvetően hibás:
“Ráadásul ott az a fránya infláció is. Ha 3%-os inflációval számolunk 20 éven keresztül akkor a 20 év múlva esedékes 20 milliónak a jelenértéke 10.875.886 Ft. ha 4%-os inflációval akkor 8.840.048 Ft.”
Nem számoltam utána, de miért lenne hibás. A pénz reálértékét számolgatja ki. Ilyenkor nem kell még kamatokat sem számolni, hiszen nem befektetésről van szó. Jelenkori 8,8 m Ft egyenlő húsz évvel későbbi 20 m Ft-tal. Az el jó, két időpontban lévő összeget csak reálértékben illik összehasonlítani, itt jelenértékszámítás történt.
Re: UL-mann
“A törlesztőrészlet csak akkor növekedhetne, ha nőne a hitelkamat.”
Akkor nézzük csak azt, hogy hogy is volt ez a devizahiteleseknél? Mondjuk aki két éve vett fel devizahitelt, annak a hitelkamata IS növekedett, meg egyebei is, ennek megfelelően mára, hiába a Forint erősödése több a törlesztőrészlete(!), mint ami a hitel felvételekor volt.
Ugyanis valamiért elfelejtődik: Ezen tételeket a bank a kamatperiódusoknál (általában egy, vagy öt év) szabadon megemelheti, és ebbe neked beleszólásod NINCS. Azaz, bizony, adott esetben többel nőhet a részleted, mint amivel a fizetésed.
És akkor még arról, hogy a Forint mondjuk a spekuláns hintapalinta másik végén a 290-ig kilenghet, még szót sem ejtettünk… azaz, beza nem csak akkor emelkedhet a részlet, ha emelkedik a kamat. Mert emelkedhet a kezelési költség is… 15 nappal(!) a hitel fordulója előtt. Vajon, kiválthatod ezt a hitelt ilyen feltételek mellett? Nem. Csak akkor, ha van pénzed…
“Nem számoltam utána, de miért lenne hibás. A pénz reálértékét számolgatja ki.”
Mert figyelmen kívül hagyja, hogy a törlesztőrészletek NEM konstansak, hanem éppen ellenkezőleg: azok az inflációt mindenképpen felülmúlóan fognak emelkedni. Azaz, az a logikai hiba benne, hogy a törlesztőrészletet FIXNEK képzeli el a futamidő alatt, ami egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Más szavakkal, a pénzt elinflálja, ám a részleteket nem emeli az inflációval. Azaz, MA azt tudhatod, hogy 10 millió Forint kölcsönért LEGALÁBB MAI ÉRTÉKEN(!) 20 millió Forintot fogsz kifizetni. Az, hogy ez ténylegesen mennyi lesz, az valóban nem tudható, csak az, hogy nem lesz a mai értéken 20 milliónál egy fillérrel sem kevesebb!
Egyébként az is egy hiba, hogy valaki nem érti, miért jó ez a banknak. Azért, mert mindenképpen nyeresége van, amit évente realizál: Az általa kezelt pénzre fizetett kamat és a kihelyezett pénz közötti kamat értékében. És mivel az utóbbi jobban nő, mint az előző, ezért reálértékben ez az érték sem lehet kevesebb, csak több évről-évre.
Azaz:
“Jelenkori 8,8 m Ft egyenlő húsz évvel későbbi 20 m Ft-tal.”
Ez így azért tévedés, mert ennek nincs semmi értelme. A mai 8,8 millió hogyan hasonul egy későbbi 20mFt-hoz? Sehogy, ez az almát a körtével keverés. Merthát, mi a 8,8 és mi a 20?
8,8 befektethető pénz? Akkor abból nem 20 lesz.
8,8 kölcsön? Akkor abból nem 20 millió MAI Forint visszafizetés lesz…
Ugyanis, szerintem ha ezt helyesen akarod számolni, akkor az úgy értendő, hogyha 8,8->20m Forint lesz, akkor az annyit tesz, hogy ha most felveszel 8,8 milliót hitelre, akkor mai értéken 20 millió Forintot, FORINTÁLISAN pedig úgy 50 milliót fogsz kifizetni.
Azaz, éppen ott a tévedés, hogy:
“Az el jó, két időpontban lévő összeget csak reálértékben illik összehasonlítani, itt jelenértékszámítás történt.”
Azaz, REÁLértékben a 8,8 felvett és a 20 kifizetett az összehasonlítás alapja, hiszen az, hogy a 20 ténylegesen mennyi lesz, az érdektelen, mert nem számolható, és csak egyben lehetsz biztos, legalább annyi lesz, mint amit MA 20 millió forint ÉR.
Más szavakkal: Közel 2.28 szoros pénzt kell visszadnod REÁLÉRTÉKBEN…
Végig olvastam a hózzászólásokat. Teljes mértékben egyetértek AT -val. Voltak akik ellenérveket sorakoztattak fel. Én így nőttem fel
Apám mindig azt mondta: nincs értelme pénzt félretenni, mert ellértéktelenődik, hülyeség életbiztosítást kötni, stb-stb. Aztán én nem fogadtam meg a tanácsit. Havi 5 ezer Ft-ot kezdtem el félre tenni. Minden évben kicsit nőveltem az összeget (nem azért mert jobban kerestem, hanem mert megtanultam spórolni) ennek eredménye kép 6 év alatt lett több, mint 3 milliom. Apám megkérdezte, hogy honnan van ennyi pénzem. Én pedig azt válaszoltam, hogy ellértéktelenődőtt a spórolt pénzem.
Na persze több dolognak is köszönhető az eredményem:
- kitartás (hit abban, hogy van értelme annak amit teszek)
- pozitiv hozzáállás (építő gondolatok, cél, terv, stb)
- kamatos kamat (amit minden laikus elfelejt -vagy nem is tudja, hogy az mit jelent)
Valójában már vagy két éve a baráti körömben kifejtettem a rabszolgaságrólszóló gondolataimat (örülök, hogy egy szakember is leírta – köszönöm Tóth Úrnak) Nagyon sokan felháborodtak ezeken a gondolatokon. Leginkább azok, akik már rendelkeztek hitellel. Ma már van, aki bánja, hogy hitelt vett fel és van aki okosnak érzi magát és adósság rendező hitellel öli magát.
Most csúnyát fogok mondani:
Az emberi fajon belül vannak az Emberek, akik gondolkodnak, terveznek és “épitenek”.
…és vannak akik dolgoznak, esznek, szeretkeznek esetleg hiteleket vesznek fel. De erre az életformára már van élőlény a világegyetemben: úgy hívják őket, hogy birkák.
Akinek nem inge, ne vegye magára
Döntse el mindenki, hogy az életét emberként vagy birkaként éli!
Lakáshitel!!!!
A történet kb 2 éves.
Elindultam, hogy az átlagember életét teljesíthesem be és lakásvásárlásra hitelt vegyek fel. Nagyon sok intézetben jártam. Kielégítő információt csak alig pár helyen kaptam!!! Szerencsémre pár helyen elláttak dokumentumokkal (volt ahol 80 oldal leírást kaptam az egész folyamatról) Szerintem nagyon sokan nem olvassák el ezeket, pedig majdnem elájultam, amikor kb az ötödik oldalon egyetlen mondatot elolvastam. Nem tudom szó szerint ídézne, de törekszem rá:
A hitelt utaló intézet a hitel törlesztő részletének mértékét – értékét, két év után olyan mértékben emelheti, amennyire azt akarja (!!!!) anélkül, hogy a hitelt felvevő ez ellen bármilyen jogorvoslattal élhetne!!!
Köszönöm szépen! Nem kérem!
Azért ne csak a két végletet nézzük.
A hitelfelvételnek igenis van reális alapja. Ugyan nem plazamtévé esetében, de biztos mindenkinek volt már ahhoz szerencséje, ha tönkrement a hűtőgép, de nincs otthon pénz újat venni. Az új hűtő kell, ez nem vitás. Azon persze lehet vitatkozni, hogy milyet vesz az ember ebben az esetben. de ekkor igenis van létalapja a hitelfelvételnek.
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyik, vagy másik oldalnak (nincs) igaza (lenne). Csak azt, hogy vannak helyzetek, amikor a hitel megkerülhetetlen.
András sem azt mondja szerintem, hogy egyáltalán ne vegyünk fel hitelt (kölcsönt), hanem, hogy jól gondoljuk meg, hogy mire vesszük fel. Ami nem létszükséglet, arra inkább takarékoskodjunk.
És még vmi: a pénz nem boldogít.
http://www.inforadio.hu/hir/eletmod/bulvar/hir-202936
A pénz eszköz, amivel az életben előrébb juthatunk. Ha jól bánunk vele, akkor több lesz és könnyebben, ha rosszul, akkor nehezebben. A boldogság ettől független.
De épp ezért ne foglalkozzunk csak azzal, hogy legyen pénzünk! Azt hagyjuk meg a szakembereknek (András). Vagy ha nincs bizalmunk benne, akkor itt módszer, amit ők is használnak (e cikk).
Re: mig8
“Azért ne csak a két végletet nézzük.”
Nem a végleteket néztük…
“A hitelfelvételnek igenis van reális alapja.”
Kéremszépen, tényleg próbáljuk már meg úgy használni a kifejezést, ahogy legalább az értelmező szótár szerint kellene: Olyan, hogy HITELFELVÉTEL, OLYAN NINCS!
Ugyanis, hiteled addig van, amig nem váltod készpénzre, azaz kölcsönre.
Azaz, hiteled akkor van, ha fel tudNÁL venni pénzt, és pontosna annyi hiteled van, amennyit fel tudnál venni, DE ha felvetted, akkor már nincs, vagy jobbik esetben már csak kisebb a hiteled, mert kölcsön(ei)d vannak.
Ennek megfelelően ismét javasolnám, hogy a hitelt nevezzük ki annak, ami pénzt termelésre veszünk fel, a kölcsönt annak, ami, azaz, amit elköltünk, és a részletfizetést annak, ami, amikor részletekben fizetünk ki valamit.
És itt jön a következő “látszólagos ellenérv”, aminél JOBBAN talán nem is lehetne az adósrabszolga kiszolgáltatottságát(!) jellemezni:
“Az új hűtő kell, ez nem vitás. Azon persze lehet vitatkozni, hogy milyet vesz az ember ebben az esetben. de ekkor igenis van létalapja a hitelfelvételnek.”
Merthát, ez akkor és csak akkor állhat elő, amikor valakinek NINCS (elegendő) megtakarítása/biztosítása. Mert természetesen ha van megtakarítása, akkor adott esetben lesz arra is pénze, hogy megcsináltassa a hűtőszekrényt(!) és nem kényszerül arra, hogy újat vegyen!
Merthát, a javításra nincs részlet, arra nincs kölcsön… csak személyi, de azt a szolíd 40% körüli kamatot nevezzük csak nyugodtan rablókamatnak… azaz, az a furcsa helyzet áll elő, hogy akinek van pénze, az meg tudja javíttatni akár 40 eFt-ért is a drága hűtőjét, de akinek nincs, az kénytelen újat venni, mert nincs pénze! Ugye milyen furcsa? Leírom mégegyszer: Akinek nincs pénze, az kénytelen újat venni, részletre, azaz, ismét egyre mélyebben ássa el magát az adósságban, hiszen újabb kölcsönöket kell felvennie…
És hát, ismét van egy apró hiányosság ebben a gondolatmenetben… nevezetesen az, hogy a kérdés egy “zéró” állapotban lesz feltéve, azaz a nulla/nulla (vagyon/kötelezettség) állapotban kerül megfigyelésre.
Ám, tegyük fel, vettél egy hűtőt kölcsönből. Valósznűleg semmi gondod nem lesz öt évig a törlesztéssel. Ám, ha közben van még lakáshiteled is, akkor már megterhelheti a családi kasszát.
Ám ekkor elromlik a mosógép is. Már nem kapsz áruvásárlási kölcsönt, mert le leszel terhelve. Akkor mit fogsz csinálni? Kénytelen leszel az akciós 400%-os THM-re hitelt felvenni, merthát, mindenki megértheti, hogy mosni kell. Ezek után már semmit sem tudsz csinálni, mert máris csak a kölcsönöket törleszted… és ebből a mókuskerékből NINCS kiszállás, mert ha egyszer bekerültél, és nem történik csoda, akkor ebből nem tudsz kiszállni.
ÉS AKKOR MOST szeretnék visszautalni arra, hogy ez csak “a korábbiak egy újabb variációja lenne”. Hiszen, mi más lenne? Ugyanarról van szó, az emberi HÜLYESÉGRŐL, csak egy másik aspektusból. Azaz, ha valaki még visszaemlékszik Tóth úr korábbi cikkeire, mely szerint MINDENKINEK VAN legalább egyszer nagy pénz az életében, az MOST talán méginkább jobban érti ezt: Amikor egy ilyen család életébe beleesik a pénz, akkor NEM befektetésben(!) kezd el gondolkodni, de még csak nem is a hitelek visszafizetésében és ezáltal a megkönnyebbülésben – hanem egyszerűen FELÉLIK a pénzt, hogy végre jól éljenek… rossz esetben újabb kölcsönöket vesznek fel, merthát, van végre pénz, és nem veszik észre, hogy az a pénz nem örökké tart, csak amig el nem fogy.
“Csak azt, hogy vannak helyzetek, amikor a hitel megkerülhetetlen.”
Olyan nincs. Csak olyan van, hogy meggondolatlanul sokat költesz, illetve olyan színvonalon akarsz élni, amit nem engedhetsz meg magadnak. Ha ugyanis kiegyenlíted a jövedelmed/befektetéseid/költéseidet, akkor kizárólag olyan vis maior eset merülhet fel, amiről itt és most szerintem felesleges beszélni – mert ha ilyen esetre nem készültél fel korábban, akkor egy ilyen esetben biztosan nem fogsz tudni időben pénzhez jutni.
“A pénz eszköz, amivel az életben előrébb juthatunk.”
Vagy hátrébb…
“Ha jól bánunk vele, akkor több lesz és könnyebben, ha rosszul, akkor nehezebben. A boldogság ettől független.”
Ez annyira igaz, hogy többnyire nem a szegény családból származó gyerekek a boldogtalanok, hanem a gazdag családból származók.
Merthogy, ismét beidézném a régi graffitit:
“Tudod mi a jó a boldogságban?
Az, hogy nem lehet rajta pénzt venni”.
“De épp ezért ne foglalkozzunk csak azzal, hogy legyen pénzünk!”
Éppen ellenkezőleg. Azzal foglalkozzunk, hogy LEGYEN pénzünk. Méghozzá, biztosan, a jövőben is. Ezt kéretik nem összekeverni a TÖBB pénzzel.
Én például sohasem több pénzt akartam, meg még többet, hanem egyszerűen ELEGET.
Mert ezt kellene egyszer az embereknek megértenie: Mindenkinek mások az igényei és az elvárásai.
Ha ENNÉL kevesebb pénze van, akkor boldogtalan lesz, mert azt nyomornak fogja megélni, ha ennél több, az meg nem fogja boldogítani.
Ennek megfelelően, az életmódot kell a pénügyhöz igazítani és nem fordítva: Azaz, a pénztől függetlenül élni világunkat… mert ez lehetetlen.
MEG kell tervezni egy életet és nem csak az “azonnalra” gondolni.
Azaz, végig kell gondolni, hogy mit akarsz elérni, és ennek megfelelően kell azt felépíteni. NEM AZONNAL kell ezeket a dolgokat megkapni, hanem úgy, hogy az ne törjön össze. Hiszen, hiába a hirtelen beköltözhető lakás, ha húsz évig kell gürizni a törlesztés visszafizetése érdekében… nagyon meg fog romlani az a lakás és az a hűtőszekrény… nomeg, oksa, hogy most van egy szép TV, meg egy szép hűtő (ki ne örülne neki), de vajon az is olyan jó lesz, amikor még tíz év múlva is azt nézegeted?
AT hozzászólásai nagyfokú pénzügyi hozzá nem értésről tesznek sorozatban bizonyságot.
A pénzügyi számítások mindegyike a pénz időértékének elvén alapul. A legfontosabb fogalmak és összefüggések az alábbiak:
* pénz jövőértéke
* pénz jelenértéke
* nettó jelenérték
* annuitás jelenértéke
* annuitás jövőértéke
Nézzük a pénz jelenértékét. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy jövőbeli, azaz 1 év múlva, 2 év múlva, 20 év múlva esedékes 20 millió forint mennyit ér ma. Ha 20 év múlva vizsgáljuk és az infláció 3% átlagosan addig, akkor ma 10.875.886 Ft. az az összeg ami megfelel a 20 év múlva-i pénz jelenértékének.
Megfordítva ez azt jelenti, hogy ha ma van 20 millió forintunk akkor mindenfajta befektetés nélkül (szalmazsák)20 év múlva csak 10.876.886 Ft.-ot fog érni vásárló értéken 3%-os infláció mellett.
Ezen vitatkozhatsz, belekeverhetsz mindenféle mást ide nem tartozó dolgot, hogy az igazad bizonyítsad, de a tényeken ez mit sem változtat.
A törlesztő részlet növekedését nézzük.
2 lehetőség van, az egyik a forint alapú hitel, a másik a deviza alapú hitel.
Alapesetben a forint alapú hitelnél a törlesztő részlet nem változik a futamidő végéig, míg a deviza alapú hitel törlesztő részletét befolyásolja az árfolyam változás. Azonban ha forintban vetted fel a hitelt akkor 1 millióra kb.:10 ezer forint törlesztő részlet esik havonta euróban 8,5 ezer svájci frankban pedig 7,4 ezer ugyan annál a pénzintézetnél. Tehát ha svájci frankban vetted fel a hitelt és még az árfolyam változás is kedvezőtlenül alakul, akkor is jó esélyed van arra, hogy összességében kevesebb pénzt fizetsz vissza mint forint alapú hitelnél. Ez a példa 20 év futamidőnél van, de a futamidő lehet rövidebb is pl:5 év, csak akkor az 1 millára jutó törlesztőrészlet lesz magasabb, de az aránya nem változik.
Az hogy a banknak jogában áll egyoldalúan emelni a kamatot, azt azért írják a szerződésbe hogy, a pénzügyi környezet drasztikus változásait kiküszöbölje. Gondolok itt arra, hogy az infláció felszökik 20-30%-ra. Ha semmi nem indokolja, akkor nem is fog a pénzintézet ehhez az eszközhöz nyúlni. Persze nem csak elolvasni kell a feltételeket, hanem megfelelően értelmezni is illik. Sőt rá is lehet kérdezni.
Sorozatosan lovagolsz a HITEL kontra KÖLCSÖNÖN, és zavaros magyarázatokat fűzöl hozzá keverve a szezont a fazonnal.
Egyszer már írtam de még egyszer leírom külön a kedvedért a két fogalom közti különbséget.
Hitel = Pénz kölcsönzése kamatfizetés ellenében. Klasszikus bankári tevékenység: a saját és betéti forrásokból összegyűjtött pénzeszközök kihelyezése.
Kölcsön = Valamely tárgy vagy dolog átengedése más személynek használatra, előre meghatározott ideig. Ez lehet pénz is.
Amíg a hitelnél lényeges elem a kamat (nélküle nincs hitel) addig a kölcsönnél ez nem feltétel.
Ha a szomszédtól kölcsön kérek valamilyen szerszámot, mert barkácsolni akarok, akkor azt egy bizonyos idő után visszaadom neki. Ha ezt a szerszámot kölcsönzőből veszem ki, ott kölcsönzési díjat fizetek érte. A rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől kölcsön kérek pénzt, akkor egy bizonyos idő után visszafizetem neki, de kamatot nem adok.
Esetleg adok apróbb ajándékot vagy legközelebb én adok neki kölcsön pénzt. Természetesen még kamatot is fizethetek.
Szerintem nem kell ezt tovább ragozni, mert aki nem érti az ezután sem látja a különbséget.
-”Azaz, hiteled akkor van, ha fel tudNÁL venni pénzt, és pontosna annyi hiteled van, amennyit fel tudnál venni, DE ha felvetted, akkor már nincs, vagy jobbik esetben már csak kisebb a hiteled, mert kölcsön(ei)d vannak.”
Hát ez az a mondat aminek az ég világon semmi értelme sincs!
Amennyiben ezt viccesnek szántad, akkor sületlenség lett belőle.
Hitelminősítés van a pénzintézeteknél.A hitelminősítés kialakítása gondos elemzésen alapul, és a hitelfelvevő nemfizetési kockázatát fejezi ki. A hitelminősítés alapján a hitelnyújtó dönthet a hitel odaítéléséről, visszavonásáról (felmondásáról) illetve annak árazásáról.
A fentiek tükrében mindaddig vehetsz fel hiteleket, ameddig a pénzintézet fedezetet lát a visszafizetésre. Az teljesen nyílván való, hogy ha már van egy két hiteled, akkor a következőt már nehezebben kapod meg, vagy elutasítják.
Én nem személyeskedtem, ez mindig annak a jellemzője, akinek nincs igaza.
És most neked nincs, és te nem érted azt, amit saját magad írsz. Nem kicsit.
Ugyanis, ebben az esetben amit írsz, az egyszerűen nem alkalmazható, illetve magad sem veszed észre azt, hogy éppen saját magad írod le, hogy az MIÉRT NEM alkalmazható.
Azért nem, mert ez a számolás akkor és csak akkor igaz, ha közben NEM TÖRTÉNIK SEMMI. Ahogy írod is. Azaz, akkor igaz, amit írsz, ha NEM KELL TÖRLESZTÉST fizetned időközben, más szavakkal akkor, ha valaki lenne olyan hülye, hogy azt mondaná: Ma odaadok neket tízmillió Forintot és adj nekem húsz év múlva húszmilliót. Ez ugyanis valóban a kamatmentességet jelentené.
De igaz ez a kölcsönök esetében? NEM.
Mert ebben az esetben NEM VISSZAFIZETENDŐ összegre szerződsz(!!!!!), hanem a felvett összegre ÉS egy bizonyos havi törlesztésre, amik nagyonon nem ugyanazok a feltételrendszerek, ugyanis azt, hogy mennyi lesz ez a végén összesen, azt csak “találgatni lehet”, de tudni NEM. 20 éves fix kamatozású kölcsön ugyanis NINCS. De ha véletlenül ezen a kamaton lenne, akkor síkíts, megyek eladósodni…
Azaz, ebben az esetben alapvető tárgyi tévedés az, ha valaki egy valójában nem is létező, csak tervezett végösszeget akara egy összegben, egy tételben elinflálni, hiszen egyrészt ilyen nem létezik (ez csak egy példa volt), másrészt azt egyébként sem egy összegben kell(ene) visszafizetned.
Más szavakkal, ahhoz, hogy az általad mondottak legalább megerőszakolva értelmezhetőek legyenek, ahhoz azt eleve évenként kellene megtenned, azaz úgy, hogyha Forint alapú a hiteled és 1.000.000 Ft az éves törlesztésed kezdetben (nagyon-nagyon kedvező kamatot mondtam a Forint hitelre!), akkor a fizetendő részleteket is ÉVENTE KELLene inflálnod.
Azaz, amit az első 11 évben fizetsz, az MAI reálértékre számítva:
1. év: 1.000.000
2. év: 970.000
3. év: 940.900
4. év: 912.673
5. év: 885.293
6. év: 858.734
7. év: 832.972
8. év: 807.983
9. év: 783.743
10.év: 760.231
11.év: 737.424
12.év: 715.301
—————-
REÁL :10.205.254
Pech. És súlyos tárgyi tévedés, amikor a 20. év törlesztését osztod vissza… nagyon dúrva, már ne is haragudj.
Azaz, nem is létezően kedvező Forint kamatozás mellett is a 12 évben reálértéken már visszaadtad a banknak a pénzét. Innentől már csak profitot termelsz a számára. Ha pedig valós kamatokat számolsz Forint esetében, akkor ez méginkább igaz lesz, mert még korábban adod meg a pénzét és kezdesz neki profitot termelni, ahelyett, hogy magadnak termelnéd. És most nem számoltunk kamat emelkedéssel, kezelési költség emelkedéssel, és egyebekkel…
Azaz, nagyon nem ugyanannyit fizetsz vissza. A többszörösét. Még akkor is ha támogatott, kedvezményes hitelezési lehetőséged van.
Azaz, nagyon nem érted az összefüggséket, ha nem érted: Azt nem lehet statikusan nézni, ha egyszer nem arról van szó. Ez egy dinamikus képlet, amiben a pénz jövőbeli értékét NEM TUDJUK, csak becsüljük. Azaz, az, hogy ma te egy hitelszerződést kötsz, ami MA úgy jön ki, hogy feltételezhetően 20 millió lesz a vége, akkor csak abban lehetsz biztos, hogy LEGALÁBB ennyit fogsz fizetni, de inkább sokkal többet.
És hát, mivel ezt nem egyszerre adod vissza, ezért amit írsz – az éppen azt jelenti, hogy mennyire rosszul számolsz.
De ettől én még nem azt mondanám, hogy nem tudod kifogástalanul a pénzügyi kifejezések lexikális jelentését, hanem csak azt, hogy nem tudod őket alkalmazni.
Újabb gyöngyszem:
-”Ma már BAR listásoknak is van hitel…”
Ahogy azt Móricka elképzeli! Ebből is látszik, hogy pénzügyi ismereteid a reklám szintjén megrekedtek.
Jelentem BÁR lista nincs! Van helyette Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR).
Tudnunk kell, hogy az adóslistára kerültek két kategóriába tartoznak: aki már kifizette a tartozását (“passzív” adóslistás) és aki még nem (“aktív” adóslistás).
A “passzív adósok” számára még korlátozott lehetőség adódik a lejárt hitel kiváltására, a futamidő meghosszabbítására, további hitel felvételére.
Az “aktív adósok” számára viszont már nem. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a helyzetet nem lehet megoldani, csak más technikával.
Re: DurLaDur
“Alapesetben a forint alapú hitelnél a törlesztő részlet nem változik a futamidő végéig”
No ezt meg honnan szedted össze? Én direkt megnéztem most az E* bank Forint hitelezését és azt láttam, hogy vagy növekszik a törlesztőrészlet a futamidő vége felé(!), vagy éppen csökken valamennyire, de közel állandó marad – viszont olyat, ahol nem változik: Na olyat én még nem találtam. Beidéznéd hol tudsz olyan szerződést kötni, ahol nincs benne az inflációkövetés, a kamatemelés lehetősége? Mert én eddig csak kamatperiódusosokat láttam, fix törlesztőrészleteset viszont sehol sem…
“míg a deviza alapú hitel törlesztő részletét befolyásolja az árfolyam változás.”
Nomeg a kezelési költség… érdekes, hogy ez elfelejtődik. Nomeg, a devizakamat is. Érdekes, hogy ez is elfelejtődik. Ehhez képest a deviza árfolyama csak az aktuális havi törlesztést változtatja meg.
“Azonban ha forintban vetted fel a hitelt akkor 1 millióra kb.:10 ezer forint törlesztő részlet esik havonta euróban 8,5 ezer svájci frankban pedig 7,4 ezer ugyan annál a pénzintézetnél.”
És? Ha ezeket megnézed, abból is az jön ki, hogy sokkal többet fogsz visszafizetni.
“Ha semmi nem indokolja, akkor nem is fog a pénzintézet ehhez az eszközhöz nyúlni.”
Szerintem maradjunk abban, hogy nem kellene ezzel a nagy arccal népköltészetet csinálni. DEHOGY nem nyúlnak hozzá. Évente nyúlnak momentán hozzá és nem lefelé, hanem felfelé. Felment a CHF kamata is és a kezelési költsége is. Egyszerűen nem vagy tisztában a hitelezéssel, ami persze nem baj – de akkor miért akarod megmagyarázni? Az első éves THM-ek lementek, a többi évre meg fel.
“Sőt rá is lehet kérdezni.”
Hja. És közlik veled, hogy joguk van emelni. És amikor megnézed a szerződést, az lesz rajta, hogy jé, tényleg van.
“Hitel = Pénz kölcsönzése kamatfizetés ellenében.”
A hitel az, ahogy már megállapítottuk, hogy valaki HITELKÉPES. Amikor ezt igénybeveszi, az a kölcsönzés. A kölcsönzés ettől abban különbözik, hogy nem csak pénzeszközt lehet kölcsönözni, hanem mást is és nem szükséges hozzá hitelképesség vizsgálat.
“Amíg a hitelnél lényeges elem a kamat (nélküle nincs hitel) addig a kölcsönnél ez nem feltétel.”
Egyáltalán nem feltétel a hitelnél a kamat. Annyira nem, hogy a hitelkeretnek például nincs is kamata, csak rendelkezésre állási díja. Kamat csak akkor van, amikor felveszed a kölcsönt.
“Szerintem nem kell ezt tovább ragozni, mert aki nem érti az ezután sem látja a különbséget.”
Azért remélem egyszer megérted, hogy miért nem mindegy, hogy valakinek kölcsöne van, vagy hitele.
“A fentiek tükrében mindaddig vehetsz fel hiteleket”
Hiteleket nem vehetsz fel. A hiteled TERHÉRE kaphatsz KÖLCSÖNT.
Ha már a te definícióidat akarjuk használni.
BAR=köznyelv. És használni is szokás…:
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=hitelek+bar+list%C3%A1soknak+is&btnG=Google+keres%C3%A9s&meta=
És még hitel is van. De nem szeretnék a szavakon lovagolni, mert nincs értelme, szerintem.
Ez ugyanis mit sem változtat azon, hogy amibe eredetileg belekötöttél, abban tévedtél.
1., 20 éves fix kamatozású kölcsön miért nem létezik?
2., Mi az, hogy a 12. évben a banknak már visszaadtad a pénzét reálértékben,innentől már csak profitot termelsz a számára.?
1., Bizony hogy létezik fix kamatozású hitel. Ha a gazdasági környezet olyan, hogy az infláció mértéke évről évre csökken, vagy nem változik akkor a tartam alatt nem változik a törlesztő részlet.(Forint alapú hitelnél)Miért is változna, hiszen ez + pénzt hoz a banknak. Ezért van az, hogy sokan az évekkel ezelőtt felvett hitelüket lecserélik kedvezőbb kamatozásúra. Ha például rendelkezel 7-8 éve egy jelzálog hitellel, akkor érdemes azt lecserélni. Miért is?
Azért mert amikor azt felvetted akkor a THM nem 6-7% volt, hanem 14-17% és a törlesztő részletet ennek megfelelően számolta ki a bank, viszont nem is emelte, csak arról felejtett el tájékoztatni, hogy azóta fel lehetne venni ugyan azt a hitelt olcsóbban is.
Természetesen, ha a gazdasági környezet fordítva változik, azaz évről évre nő az infláció, akkor a törlesztő részlet is emelkedik abszolút értelemben, de reálértéken marad nagyjából.
2., Szerintem nem vagy tisztában a hitel törlesztésének rejtelmeivel. Amit te írsz az azt jelenti, hogy a banknak 12 éven keresztül CSAK a TŐKÉT törleszted, és a fen maradó időben a KAMATokat. Elárulom, hogy ez nem így van. Az első időszakban a törlesztő részlet nagyobbik fele a kamatokra megy el, míg a futam idő végén a tőkére. Tehát egyszerre törleszted a TŐKÉT meg a KAMATOT csak az arány változik.
-”BAR=köznyelv. És használni is szokás…:”
Csak azért használják, hogy az is értse miről van szó aki nem követi a változásokat. A múltkor megszólított valaki az utcán, hogy mondjam meg merre kell menni a November 7 térre és útbaigazítottam, de ettől ma már Oktogonnak hívják.
-”A hitel az, ahogy már megállapítottuk, hogy valaki HITELKÉPES. Amikor ezt igénybeveszi, az a kölcsönzés.
Szerintem meg ahogy Te megállapítottad, csak ezt ne nagyon hangoztasd pénzügyi körökben, mert jobb esetben elnéző mosoly, rosszabb esetben gúnyos kacagás lesz a vége.
Az hogy valaki HITELKÉPES azt a HITELMINŐSÍTÉS dönti el, és ha HITELKÉPESNEK bizonyul akkor kaphat HITELT, pénz KÖLCSÖN formájában. Szerintem meg érdemes a szavakon lovagolni, mert csak a pontos megfogalmazás szül értelmes mondatokat.
-”A kölcsönzés ettől abban különbözik, hogy nem csak pénzeszközt lehet kölcsönözni, hanem mást is és nem szükséges hozzá hitelképesség vizsgálat.”
Mondod te, de ettől még koránt sincs így! Esetleg egyszer próbálj meg kölcsönözni egy BMW-t vagy Mercedest és egyből kiderül, hogy van e hitelképesség vizsgálat. Mondjuk az egyik ismerősöd kölcsön akar kérni tőled 50.000 Forintot, akkor magadban mérlegelsz, hogy vissza adja e vagy nem. Mert ez is egyfajta hitelképesség vizsgálat.
Re: DurLaDur
“1., 20 éves fix kamatozású kölcsön miért nem létezik?”
Mutatsz rá egy példát?
“2., Mi az, hogy a 12. évben a banknak már visszaadtad a pénzét reálértékben,innentől már csak profitot termelsz a számára.?”
Válasz arra, mely szerint nem értetted, hogy mi az üzlet abban a bankban, hogy viszakapja a pénzét.
“1., Bizony hogy létezik fix kamatozású hitel.”
Hallgatom, hol?
“Miért is változna, hiszen ez + pénzt hoz a banknak.”
Egyszerű. Azért emelik, mert az több pénzt hoz, és mivel a hitelfelvevő nem képes a hitelből kiszállni, ezért kénytelen a megemelt tételt is kifizetni.
“Ezért van az, hogy sokan az évekkel ezelőtt felvett hitelüket lecserélik kedvezőbb kamatozásúra.”
Ez jellemzően arra vonatkozik, amikor a magas Forint kamatozást cserélik devizára, devizát-devizára nem igazán érdemes átcserélni, mert nincsenek akkora különbségek, ha az egész szerződés időtartamát nézed meg. Igazából az UL típusú hitelezésnél van olyan (most néztem), amikor valóban számottevő megtakarítást lehet elérni, de azt meg nem mindenki és mindenre veheti igénybe.
“de reálértéken marad nagyjából.”
Tudom, hogy mindenáron ezt akarod látni, de sajnos ez ettől még nem válik igazzá. Egyebekben meg, ha most mégis azt akarod állítani, hogy a reálérték megmarad, akkor nem értem, hogy mit nem értesz azon, hogy a 10 millióból 20 lesz, mire kifizeted, ha közben minden reálértéken marad?
“2., Szerintem nem vagy tisztában a hitel törlesztésének rejtelmeivel.”
Szerintem meg te nem tudhatod, hogy mivel vagyok tisztában, ám ha így gondolod, akkor valószínűleg te nem vagy tapasztalt ebben a kérdésben, és csak a tankönyveket lapozgatod.
“Amit te írsz az azt jelenti, hogy a banknak 12 éven keresztül CSAK a TŐKÉT törleszted, és a fen maradó időben a KAMATokat.”
Dehogy. Azt jelenti, hogy nem húsz év alatt adod vissza a pénzét, hanem már a 12.-ban a pénzénél van a bank. Onnantól már tiszta haszon számára az üzlet.
Az, hogy a tőkét, kamatot hogyan osztod meg, az pont szerződés kérdése, hiszen van olyan, ahol a kamatot az egész szerződés időtartamára osztják szét, és van, ahol csak a fennmaradó összegre/évente/havonta. Ezen kívül ilyen a kezelési költség is, amit szintén változó módon osztanak szét.
Ennek igazából csak akkor van lényege, amikor esetleg ki akarnál szállni a kölcsönből és rájössz, a rengeteg kifizetett pénzből valójában a tőketartozásodra egy fillér sem jutott, azaz, ha ebből a szempontból akarod nézni, akkor a TE szempontodból éppen az fog látszódni, hogy hiába fizetsz évekig: Gyakorlatilag nem csökken a tartozásod.
Ezért nem mindegy, hogy kölcsön melyik oldalán állsz. Ha a bank oldaláról nézed, akkor ők a 12. évben már a pénzüknél vannak, ha a te oldaladról, akkor meg az lesz látható, hogy kb. akkor kezded meg intenzíven az alap törlesztését.
Ez csak nézőpont kérdése.
“Elárulom, hogy ez nem így van.”
Elárulom, hogy ez csak játék a betűkkel. A lényeg az, hogy sokkal többet fizetsz vissza reálértékben, mint amit te számolgattál.
“Csak azért használják, hogy az is értse miről van szó aki nem követi a változásokat.”
A helyzet az, hogy igazából majd akkor lesz lényeges változás a BAR rendszerben, ha nem csak az adósok, hanem a jól törlesztők adatai is ismertek lesznek, vagy lehetnek. Addig ismét csak játék a betűkkel az átnevezés.
“Szerintem meg ahogy Te megállapítottad”
Ebben most tévedsz. Ezt a megfogalmazást kénytelen voltam elfogadni, mert ha ez van a lexikonokban, akkor ezt kell használni – függetlenül attól, hogy mi az én véleményem erről.
Válasz AT(26)-nak.
1. Hitelfelvétel. Ne lovagoljunk a szavak használatán, ha kérhetem! Mi vagy Te, nyelvművelő? Én nem, de ettől még mindenki megérti, hogy mit akarok mondani.
2. Új hűtő. Látszik, hogy Te még nem voltál ilyen helyzetben. No akkor kifejtem. Szüleim összespóroltak rengeteg pénzt a ház felújítására. Megcsinálták, bár kicsit többe került, mint gondolták. Magyarán kiköltekeztek, csak nagyon kevés tartalék pénzük maradt. Na itt jött az, hogy elromlott a hűtő. Apám villanyszerelő és műszerész, szóval ő maga nézte meg, hogy meg lehet-e javítani. Kiderült, hogy nem. Ezek után jött az, hogy vegyünk egy hűtőt. Kiválasztottunk egyet, egy oclsóbbat. Épp nem volt elég pénz rá. Kitalálod, hogy mi jött?
3. Hosszú bejegyzés. Végigfutottam a bejegyzésed további részét, de nincs benne semmi érdekes. Ugyanazt ragozod. Ezért kérlek, hogy a jövőben próbálj meg rövidebb válaszokat írni, mert a fene fog azzal bajlódni, hogy kihámozza az értelmét.
A hitel mást jelent a köznapi és a pénzügyi nyelvben, ugyanúgy, mint az angolban a credit. Ha valaki az adott környezetben nem megfelelő jelentéssel használja, akkor úgy jár, mint a pék, aki a buktája fölé angolul is kiírta, hogy “fuckup”.
Re: Mig8
Nem tudom mit akartál ezzel mondani. Amit írtam, az nem rólatok szólt, hanem általában. Ha magadra ismertél, az nem az én hibám…
Azt írtad: Túlköltekeztek a szüleid és EZÉRT kerültek abba a helyzetbe, hogy hirtelen így kellett dönteni.
Tudod, én tényleg éppen ezt ragozom, hogy nálunk az emberek nem addig költekeznek, amig az nem okoz gondot, hanem éppen ellenkezőleg: A lehetőségek HATÁRÁIG, vagy éppen még egy picit azon is túl, mert majd csak lesz valahogy. Azaz, nem csak a jelent, hanem a jövőt is “betáblázzák”.
Én meg erre szoktam írogatni azt, hogy ilyenkor, a váratlan helyzetekben kiszolgáltatottak lesznek az emberek, és nem tudják sokszor azt csinálni, amit igazából szeretnének, mert olyat feltételeket is el kell fogadniuk, amit egyébként nem biztos, hogy elfogadnának.
Azaz, azt mondtam, hogyha például nálatok lett volna egy pici tartalék (a felújítás összegéhez képest), akkor lehet, hogy nem ezt, hanem mondjuk egy másik hűtőszekrényt vettetek volna meg.
EZ az a kiszolgáltatottság, amibe nem utolsósorban azért kerülnek az emberek, mert léteznek ezek a lehetőségek. Azaz, én úgy fogalmaznám meg ezt, hogy amennyiben nem lennének ezek a lehetőségek, akkor az emberek kénytelenek lennének tartalékolni, azaz szinte sohasem kerülnének bele abba a helyzetbe, amiben ezeket a magas kamatozású kölcsönöket kelljen igénybevenniük…
A kérdés tehát egyszerű de nem neked szól konkrétan: Ha nem lett volna sürgős és ilyen az anyagi helyzet, akkor biztos, hogy ezt a hűtőt vettétek volna? Avagy, ha egy év múlva vehetted volna meg, akkor is ezt a hűtőt vetted volna meg? (most tekintsünk el a modellváltástól és társaitól)
Hiszen, most már megvan, eladni nem lehet (csak veszteséggel), azaz, most már nem cseréled le arra, amit egyébként vettél/vehettél volna.
De mégegyszer mondom, ez az egész nem rólatok szól. Csak azért írtam, amit írtam, mert te erre hivatkoztál.
Egyébként: nem kötelező olvasni.
DurLaDur!(36)
“Szerintem meg ahogy Te megállapítottad, csak ezt ne nagyon hangoztasd pénzügyi körökben, mert jobb esetben elnéző mosoly, rosszabb esetben gúnyos kacagás lesz a vége.”
NINCS IGAZAD!!!
Gúnyos kacagás esetén AT tovább tudja rugni a labdát,
csak hívatkoznia kell a PSZÁF “Hitel, Kölcsön ” értelmezéséhez, mely az alábbi:
“Habár sokaszor használjuk azonos értelemben, a hitel és a kölcsön nem ugyanaz.
A különbség legegyszerűbben úgy érthető meg, hogy akinek hitele van, az kölcsönt vehet fel, akinek pedig nincs
hitele, az nem juthat kölcsönhöz.
A hitel tehát a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, a kölcsön
pedig a ténylegesen felvett pénzösszeget.”
FP
Bocs!” sokaszor” helyett “sokszor”-t akartam írni.
Építkezés és lakásfelújítás esetében könnyű alultervezni a költségeket. Egyrészt nem gondolunk mindent végig rendesen mert nem értünk hozzá igazán, másrészt előre nem kalkulálható dolgok is jöhetnek.
Érdemes akár 20-30%-ot is rátenni tartalékként a kalkulációra, és még akkor is necces lehet a vége.
Hasonló a helyzet a lakásvásárlással is. Kevesen kalkulálják bele az ügyvédtől a közjegyzőn át az illetéken keresztül a költözés árát is.
Egyébként az említett hűtős eset nem a világvége. Kellett a cucc, és egy picit drágább volt. Az élet nem fehér és fekete, inkább tarka vagy szürke.
Fekete Párduc
Visszautalnék András egy másik írására ami arról szól, hogy bizonyos fogalmakkal találkozhatsz pénzügyi körökben és bármennyire is frappáns attól még nem igaz. Ez így hangzik:
Tőke = Pénz X Idő Most nem ismételném meg sem András sem az én véleményemet (ezt el lehet olvasni a másik blogban) de abban megegyezik, hogy ebben a formában ez nem igaz!
Nos ez nincs másképpen az említett PSZÁF honlap esetében sem. Valaki nagyon frappánsat akart írni úgy, hogy az eccerű elme is megértse. Sajnos bakot lőtt vele, mert még a pénzügyileg képzettebbek is készpénznek veszik.(Már aki!) Azért mert a PSZÁF honlapján ezt olvasod, csak azért nem kell elhinni. Több millió szkarabeusznak jó a trágya, de az embernek azért lehet más véleménye.
Ehhez hasonló az a közmondás is ami így szól: A pénz nem boldogít. Ezen sokan és sokszor vitatkoznak, sőt az interneten épp a napokban olvastam, hogy még tudományos elemzés is született róla. Egy a gond van vele, hogy amilyen frappánsnak hangzik, pont annyira nem állja meg a helyét, csak ezt sokan nem veszik észre. Most nézzük meg miért.
A pénz egy általános csereeszköz a legegyszerűbb megfogalmazás szerint. Ha ezt elfogadjuk, akkor bár mit behelyettesíthetünk a helyébe amit pénzért meg lehet venni, és akkor ilyen mondatokat gyárthatunk: A mozdony nem boldogít. A fülpiszkáló nem boldogít. A kalucsni nem boldogít. A sort mindenki folytathatja tetszés szerint.
Természetesen nevetségesen hangzik, de ha a pénzt írjuk be, akkor mindenki valami magvas filozófiai megállapítást lát mögé, pedig csak annyi benne a filozófia, mint a zokni nem boldogít mondatban. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy a zokni boldogít, az nyugodtan fejtse ki az álláspontját.
Tiszteljük a szent együgyüséget.
Még egy adalék a PSZÁF baklövéséhez. (Igazából nem is a PSZÁF, hanem a honlap szerkesztőjének a baklövése.)
A jelzálog alapú hitelnél a hitelminősítés sokkal lazább, mint egy személyi hitelnél. Ekkor elő áll az az eset, hogy a személyi hitelnél nem vagy hitelképes, de jelzálog hitelt vehetsz fel. Gyakorlatilag nincs hiteled, de mégis kapsz kölcsön. Na ezt magyarázd meg a PSZÁF okoskodásából kiindúlva.
Még egy kérdés megfogalmazódott bennem.
Szoktatok gondolkodni? Nem csak úgy belebambulni a világba, hanem GONDOLKODNI. Valamikor az egyház kijelentette, hogy a nap kering a föld körül. Az egyháznak igen nagy tekintélye volt, ráadásul simán megégették azt aki ellent mond nekik, mégsem nagyon találni ma olyan embert aki ezen a nézeten lenne. Mindenki tévedhet, még a PSZÁF is.
Re: DurLaDur
Hát ezek nagyon gyengusra sikeredtek, különösen, ami a hitel vs. kölcsön témát illeti, különösen arra nézve, hogy ugyebár, én kezdtem el ezen egy másik topicban gondolkodni erről és ott ennek a kérdésnek a “végére is jutottunk”, amely konszenzus végülis az lett, hogy végső soron akkor a PSZÁF meghatározás a leginkább elfogadható.
Ettől függetlenül egy dolgot felejtettél el, de nagyon. Az ugyanis lehet, hogy én nem értek a pénzügyekhez, de azért az szerintem egy picit erős, amikor a PSZÁF-nál is okosabbnak véled magad és önjelölt definícióidat.
Én például nem tettem ezt.
De ha szerinted a PSZÁF-nál is okosabbnak kell lenni ahhoz, hogy ne nevessenek rajtad pénzügyi körökben, akkor jó úton haladsz…
AT
Az hogy Te mire jutottál az egy dolog, más pedig másra jutott.
Te nem kezdtél el rajta gondolkodni, mert ha GONDOLKODTÁL volna akkor nem írkálnál marhaságokat.
A PSZÁF megfogalmazását így kezdi: “A különbség legegyszerűbben úgy érthető meg…..”
Ebből látszik, hogy nem korrekt, precíz lexikális megfogalmazás fog következni, hanem eccerűen akarja magyarázni az eccerű elméknek a különbséget.
Az alma és a körte között az a különbség, hogyha van almád, akkor nem ehetsz körtét, és ha körtéd van akkor nincs almád.
A PSZÁF mondata a valóságban ezt jelenti: Aki átment a hitelminősítésen az kaphat kölcsönt, aki pedig nem ment át a hitelminősítésen az nem kaphat kölcsönt. Csak ebből még nem derül ki a különbség hitel és kölcsön között.
Az is helytelen, ha egy fogalmat úgy akarok megismerni, hogy pontos definíció helyett valamilyen másik fogalommal hasonlítom össze.
Ha GONDOLKODNI akarsz rajta, akkor azt ajánlom, hogy írd le magadnak egymás mellé ezt a két szót, hogy hitel és kölcsön, majd írd alá azokat a dolgokat amik az adott fogalmat jellemzik. Dobáld ki belőlük azokat amelyek mind a kettőre igazak, majd a végén, a megmaradt fogalmakból állíts össze egy mondatot és máris megkapod az adott fogalom meghatározását, viszonylag nagy pontossággal.
Ha továbbra is ragaszkodsz a PSZÁF megfogalmazásához, akkor azt is feltételezem, hogy minden cikket, ami az újságokban megjelenik, minden kritika nélkül elfogadsz, a politikusok összes kijelentését elhiszed, és úgy általában akiről feltételezed, hogy komoly, becsületes, okosabb, inteligensebb nálad, annak minden körülmények között igaza van.
Re: DurLaDur
Nézd, eddig én téged egy okos embernek ismertelek meg, ezért nem értem a mostani ámokfutásod. Benéztél valamit, elírtad, most olyan baromra nehéz lenne egy “bocs elnéztem”-et rebegni és továbblépni ezen az egészen?
Ha már vitatkozni akarsz, akkor pedig kifejezett butaság egy olyan felütéssel, hogy aki a “PSZÁF-nak hisz, az minden hülyeséget/hazugságot elhisz”, főleg akkor, amikor a leírása teljesen érthetően világítja meg a különbséget, és méginkább azt, hogy amit te írtál, az biztosan nem lehet jó.
Ettől függetlenül, illett volna megadni, hogy a te megfogalmazásod honnan jön.
Harmadrészt, már írtam, ezt a másik topicban kibeszéltük, aminek az lett a konklúziója, hogy valójában ezen szavak jelentésével igazából senki sincs pontosan tisztában, mert valójában nincs egzakt meghatározása, annyira összekeverték őket az emberek fejében/tudatában.
Ettől függetlenül, amit írtál, azt azonnal szedi szét bárki, aki egy picit is tud gondolkodni.
Így például:
“Hitel = Pénz kölcsönzése kamatfizetés ellenében.”
A Kölcsön is pénz kölcsönzése kamatfizetés ellenében. A kamat lehet nulla is, azaz, ebből a szempontból nézve semmi különbség nem lenne a hitel és a kölcsön között.
Mielőtt elkezdenél örülni, hogy de éppen az a különbség, hogy a hitelnél mindenképpen van kamat, ajánlanám figyelmedbe a kifejezetten HITEL terméket, ami nem is lehet más: A HITELKÁRTYÁT, amely esetében meghatározott ideig kamat és egyéb költségektől mentesen biztosítanak számodra pénzt, azaz adnak neked kölcsönt. Megfelelő hitelkártya használat esetén tehát meg tudod azt oldani, hogy akár 45 napon keresztül szó szerint ingyen hiteled legyen.
Azaz, nem egyszerűen NEM arról van szó, hogy pénzt kölcsönöznek neked a hitel szerződés megkötésekor, hanem arról, hogy ha odaadják, akkor sem kell rá kamatot fizetned.
Ahogy, így működik például sok türelmi idős hitelszerződés is, vagy éppen az állami fejlesztési hitelek egy része, amely teljesítése esetén nem kell kamatot kapnod az államilag támogatott részre.
Ezen túlmenően ez persze elvben igaz:
“Klasszikus bankári tevékenység: a saját és betéti forrásokból összegyűjtött pénzeszközök kihelyezése.”
de ebből meg nem következik semmi, csak annyi, hogy jellemzően a hitelszerződéseket a bankok kötik. De ettől még kötnek ilyet cégek is egymás között, azaz, ez sem jelent semmit.
Ettől függetlenül még az utolsó mondat sem igaz, hiszen amikor konzorciumot alkotnak a bankok egyes nagy feladatok hitelezésére, akkor a szerződést egy kitűntetett/kinevezett bank köti meg, de ettől még a pénzt a konzorcium tagjai adják össze. Azaz egy bank más bank pénzét is ki tudja helyezni, azaz olyan pénzt, ami nem az övé, de nem is a betéteséé.
Ez is pillanatok alatt szétszedhető:
“Kölcsön = Valamely tárgy vagy dolog átengedése más személynek használatra, előre meghatározott ideig. Ez lehet pénz is.”
Elsősorban a cég, állam, válallkozás NEM SZEMÉLY. Azaz, eleve rossz a definíció, hiszen jogi személyiség, vagy nem jogi személyiségnek is lehet kölcsönt adni.
Ezen túlmenően is látható, hogy mennyire nem gondolkodsz, merthát ezek szerint te még sohasem adtál kölcsön semmit senkinek úgy, hogy “majd visszaadod”. Mert én igen, nem is kevés dolgot. Akkor például amikor kölcsönadtam egy DVD-t, hogy majd visszaadod, akkor azt örökbe adtam szerinted?
Szóval, ha szabad kérnem, a biflázás és gúgli idézgetés után egy percet gondolkozz azon, hogy amit beidézel, az egyáltalán lehet-e igaz, ahelyett, hogy másoknak osztogassad az észt, illetve, másokat fikázz, hogy nem gondolkodsz.
Köszönöm.
És ezúttal kérlek, hogy fejezzük ezt itt be, mert kár lenne elsilányítani ezt az oldat ilyen hülye vitákra. Lépjünk túl ezen, mert ennek semmi köze ehhez a témához. Rendben?
Lexikoni meghatározása a kölcsönnek.(Pallas Nagy Lexikon)
(lat. mutuum), az a szerződés, melyet valaki másnak pénzt v. más helyettesíthető dolgokat tulajdonul oly kikötés mellett ad át, hogy az utóbbi köteles azt, amit kölcsön kapott, hasonló nemben, minőségben és mennyiségben visszaadni.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából való a hitel meghatározása.
A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.
Különösebb kommentet nem fűznék hozzá,de szerintem ebből is látszik a PSZÁF marhasága.
Mivel a kölcsön meghatározását elég nehezen találtam meg ezért azt addig saját magam próbáltam megfogalmazni, ami ez esetben nem sikerült tökéletesen, de hála istennek, és éleslátásodnak köszönhetően most már tudjuk, hogy nem csak személyek vannak, hanem cégek is. Bár az alapgondolatot(a lényeget)nem érinti.
A hitel meghatározásánál meg a bankok által használt definíciót használtam, és hibája ellenére, mégis közelebb áll a valósághoz mint a PSZÁF-é. Mivel az esetek döntö többségében mégis csak pénzintézetek nyújtanak hitelt, ezért
ez a megfogalmazás nem annyira félrevezető, és a lényeget tartalmazza.
Most már,hogy így átrágtuk a témát, talán világosan látszik, hogy a hitelt pénzben kell megfizetni, a kölcsönt meg abban amiben kaptuk. Ennél jobban már nem lehet leegyszerűsíteni.
Még egy megfogalmazás eszembe jutott:
A hitel pénzügyi művelet, a kölcsön pedig szerződés.
Re: DurLaDur
Most tényleg ilyen mazochista hajlamaid vannak? Úgy ásod el magad, hogy lassan már a Föld túloldalán fogsz megjelenni…
Egyrészt, légyszives UGYANONNAN idézni a definíciókat, másrészt legalább azt nézzed már meg, hogy mit írtál korábban, és mit most – merthogy nem ugyanazt. Sőt, annyira nem, hogy még ellentmondásban is vagy saját magaddal…
Így például:
“(lat. mutuum), az a szerződés, melyet valaki másnak pénzt v. más helyettesíthető dolgokat tulajdonul oly kikötés mellett ad át, hogy az utóbbi köteles azt, amit kölcsön kapott, hasonló nemben, minőségben és mennyiségben visszaadni.”
Ebben a KAMATY nem is szerepel… hogy mik vannak? Pedighát, banki kölcsönszerződésnél például biztosan van kamat, mert a bank nem adja ingyen a pénzét.
Erre meg már mit is mondjak…:
“A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából való a hitel meghatározása.”
Szóval, aki pénzügyek esetében a Wikipédiára, mint autentikus forrásra hivatkozik, az már a vég kezdete. Ez még viccnek is rossz, különösen akkor, ha a PSZÁF-hoz képest mondja ezt valaki. Ez valami anarchista újbeszéd? Mindenki hülye, csak te vagy az okos?
“A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.”
Azaz, KAMATY itt sincs. Sem bank. Sem semmi. Sőt mi több, görcsösen próbálja a “kölcsön” szót kikerülni… de nem sikerül. Ugyanis a közvetlenül pénzt ad az adósnak, az éppen ezt jelenti.
Viszont, semmi köze a bankokhoz, amit korábban magyaráztál, hiszen a hitelezés valójában klasszikus NEM banki tevékenység, ha valaki egy picit is felnéz, hiszen MINDEN egyes olyan eset, amikor régebben a kereskedő/iparos nem azonnal kapta meg a pénzét, az hitelezés volt, lásd “az ajtóban várják a hitelezők” című szöveget, avagy, a még talán sokkal ősibb: “HITEL NINCS” című kocsmai feliratot.
Merthát, ha ki van írva, ha nem, amikor nem azonnal egyenlíted ki a számlád (pl. fogadó), akkor azt hitelbe kapod, amelynek kiegyelnítése a távozáskor történik.
És beza, NINCS hitelvizsgálat mondjuk egy szállodába bejelentkezéskor, a szolgáltatásokat viszont megkapod. Ennyit arról, hogy MINDIG van hitelezés…
Ja igen, és például ezen esetekben azonban pénzmozgás sincs, kamat sincs… és mégis van hitel. Azaz, megint csak cáfolod korábbi önmagad, hiszen jól látható, hogy NEM BANKI tevékenység, és NEM SZÜKSÉGS A KAMAT SEM.
Mekkora kááááár, mekkora káááááár…
Szóval a hitelből kölcsön akkor lesz, amikor a hitelszerződést vagy nem tudod teljesíteni (pl hitelkártya), vagy éppen azzal szeretnél élni (hitelszerződés) – a lényeg az, hogy valaki a helyedbe lép, azaz számodra biztosítani fogja a pénzt arra, hogy kifizethessed a számlát valaki másnak. Azaz, a HITEL biztosítja azt, hogy te fizetni tudjál, de a pénzt KÖLCSÖNBE kapod és nem örökbe.
Dehát, például és ugyebár egy folyószámlahitelkeretet NEM is KÖTELEZŐ igénybevenni. Hogy mik vannak? Azaz, vajon például ebben az esetben ez a lózung hogyan lenne értelmezhető? SEHOGY! Hiszen, a bank nem mond le semmiről, nincs mit visszaadni, nincs kamat és nincs sem áru, sem szolgáltatás. Hitel meg mégis van.
Merthát, a hitelező valójában a pénzhez JUTÁSI lehetőséget biztosítja a számodra (az előzetes feltételek alapján), de természetesen sem az árura/szolgáltatásra nem tart igényt, hiszen az a te és a szolgáltató között létrejött jogviszony eredménye. Azaz, a hitelkártyás fizetés esetén például a bank vállalja át a fizetési kötelezettséget HELYETTED, és teremészetesen tőled már azt a pénzt kéri vissza.
Azaz, itt arról beszél az említett idézet, hogy ha nem azonnal fizetsz ki valamit(!), akkor az hitelnek minősül, de ez meg így nem is lehet(ne) igaz, mert ezen az alapon az átutalásos számla is hitelezésnek minősülne, holott nyilván nem lehet az, mert hitelezést csak arra jogosult végezhet.
Arról meg már nem is beszélve, hogy a hitelnek a “lemondáshoz” semmi köze sincs, hiszen ha például Hitelkártyád van, akkor ez az egész lózung nem is értelmezhető, hiszen abban az esetben a szolgáltató azonnal megkapja az áru/szolgáltatás ellenértéktét, és egy MÁSIK pénzügyi szolgáltató ad neked kölcsönt az eredetileg meghatározott feltételek szerint. Ő viszont értelemszerűen nem “lemond” a pénzéről, vagy annak azonnali megadásáról, hiszen éppen erről szól a HITELSZERZŐDÉS, hogy azt odaadja neked. Más szavakkal, ez a meghatározás pont és éppen a bankokra nem igaz…
Azaz, ha már annyira ezt akarod használni, akkor az helyesen valahogy így szólna:
“A hitelKÁRTYÁVAL történő fizetés PÉLDÁUL egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező BANK BIZTOSÍTJA az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséNEK LEHETŐSÉGÉT, AZAZ közvetlenül pénzt ad a MOST MÁR adósSÁ VÁLÓ HITELEZETTNEK, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre ÉS FELTÉTELEKNEK MEGFELEŐEN MEGfizeti a megállapodott összeget ÉS ANNAK ESETLEGES KAMATAIT, azaz a tartozását a KÖLCSÖNADÓNAK.”
Azaz, senki sem mond le semmiről, a szolgáltatás/áru azonnal ki van fizetve, viszont kaptál egy kölcsönt a banktól.
Más szavakkal még ezen esetekben is igaz, hogy: A hitelből akkor lesz kölcsön, amikor azt pénz formájában igénybe veszed. Hiszen, önmagában a hitelezés egyáltalán nem jelenti pénz kölcsönzését(!), sőt még csak átadását sem. Sem banki, sem köznyelvi értelemben SEM.
A hitel A BIZALMAT jelenti és a LEHETŐSÉGET.
A kölcsön az, amikor élsz is vele.
“Különösebb kommentet nem fűznék hozzá,de szerintem ebből is látszik a PSZÁF marhasága.”
Szerintem meg annak, aki a PSZÁF-nál is okosabbnak képzeli magát… de nem lehetne ezt a nemtelen vitát tényleg lezárni? Ez már nem szórakoztat…
“Még egy megfogalmazás eszembe jutott:
A hitel pénzügyi művelet, a kölcsön pedig szerződés.”
JUJJJJJJJJ!!!! Ez már nagyon fájt…
Kérlek, hagyjuk, ez már nagyon wáááááááá….
Annyira nem értesz hozzá, annyira nem érted, hogy az már fájdalmas, de hogy ennyire a közelében sem jársz a fogalmaknak, az már mindent elmond arról, hogy mennyire értesz a kérdéshez…
SZERINTEM:
A hitel: BIZALMOM, amely LEHETŐSÉGET biztosít.
A hitelszerződés: Ennek a bizalomnak a szóba/írásba foglalása annak érdekében, hogy a HITELEZETTnek garanciája legyen hitelezővel szemben arra, hogy a hitelező által biztosított lehetőségeket hitelezett a saját belátása szerint és korlátozások nélkül igénybe vehesse.
A kölcsön: KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁS valaminek az át/meg/visszaadására (szinte) tetszőleges feltételek szerint.
Kölcsönszerződés: Amely rögzíti azt, hogy pontosan mit, pontosan milyen feltételekkel, és esetleg azt, hogy milyen határidőre ad át kölcsönadó kölcsönbevevő részére.
Ezekben sem a pénz, sem a kamat, sem a bank nem játszik szerepet, mert nem is arról szól, legfeljebb annyiban, hogy:
Minél nagyobb hitele van valakinek, annál jobb feltételekkel kaphat kölcsönt és minél kevesebb a hitele, annál rosszabb feltételekkel juthat hozzá bármihez.
És ezért nem mindegy, hogy valakinek HITELE van, vagy KÖLCSÖNEI.
Csak kapkodom a fejemet, milyen sok jelentése is van a hitelnek.
“mert ezen az alapon az átutalásos számla is hitelezésnek minősülne, holott nyilván nem lehet az,”
Pedig az: az eladó hitelt ad a vevőnek (hinni, hit, hitel – ezek egy tőről fakadnak). S mint az a hiteleknél szokás, be is bukhatja – ha a vevő mégsem fizet. Ebben az esetben készpénz szóba sem jött, mégis van (volt) hitel.
Sőt, egy bankszámla egyenlege is hitel, amit a számlatulajdonos ad a banknak. A számlatulajdonos elhiszi, hogy a bank a számla egyenlegét ki tudná fizetni jegybanki pénzben.
Még a jegybanki pénz is hitel, hiszen önmagában (anyagában) nem jó semmire, csak azáltal, hogy a használói bíznak abban, hogy betölti a készpénz funkcióját, és a jegybank nem áll neki ész nélkül pénzt nyomtatni. Ha ez nem teljesül (lásd pl. a háború utáni hiperinflációt), akkor a hitelezők (azaz mindenki, akinek készpénze van) elveszítik a készpénz által korábban képviselt értéket.
Úgy veszem észre, hogy van egy hitelkártyád és mindent avval akarsz megmagyarázni.
Nos a Te logikai (inkább logikátlansági)bukfenceidről már nem is érdemes beszélni. Azonban szembesítelek vele.
“Ebben a KAMATY nem is szerepel… hogy mik vannak? Pedighát, banki kölcsönszerződésnél például biztosan van kamat, mert a bank nem adja ingyen a pénzét.”
1, A kölcsönnél eddig sem mondtam, hogy van kamat, tehát ne adj a számba olyan dolgokat amiket nem mondtam.
2, Miért szerepelne benne a kamat? A kölcsönzési díj sem szerepel benne. Ez egy meghatározás, ha nem vetted volna észre, amiben csak az adott fogalomra a rá leginkább jellemző (másoktól megkülönböztető)tulajdonságok kerülnek be. A kamat azért nem került bele, mert nem kizárólag banki szemszögből van megfogalmazva, hanem általánosságban.
3, Nem értem miért kevered ide a bankot.
-”nem azonnal kapta meg a pénzét, az hitelezés”
Merthát, ha ki van írva, ha nem, amikor nem azonnal egyenlíted ki a számlád (pl. fogadó), akkor azt hitelbe kapod, amelynek kiegyelnítése a távozáskor történik.
És beza, NINCS hitelvizsgálat mondjuk egy szállodába bejelentkezéskor, a szolgáltatásokat viszont megkapod. Ennyit arról, hogy MINDIG van hitelezés…”
Nos a hitel meghatározásában is az szerepel,hogy nem azonnal történik az árú, szolgáltatás vagy pénz kiegyenlítése.
Most jól eltaláltad a szarva közt a bokafixet! Brávóóó!
Gratula!!!
-”Szóval a hitelből kölcsön akkor lesz, amikor a hitelszerződést vagy nem tudod teljesíteni (pl hitelkártya), vagy éppen azzal szeretnél élni (hitelszerződés) – a lényeg az, hogy valaki a helyedbe lép, azaz számodra biztosítani fogja a pénzt arra, hogy kifizethessed a számlát valaki másnak. Azaz, a HITEL biztosítja azt, hogy te fizetni tudjál, de a pénzt KÖLCSÖNBE kapod és nem örökbe.”
Naaaa… Ez nagyon fáj. Miiii vaaaan? Hogy vaaaan?
Szerintem ezt a mondatot Te magad sem érted.
Ha a hitelszerződést nem teljesíted, akkor abból nem kölcsön lesz, hanem végrehajtás. Ki és miért lép valaki a helyembe?
Honnan vetted ezt a sületlenséget? A HITEL mitől biztosítja az én fizetőképességemet? Mit jössz állandóan a hitelkártyával? Hogy jön ez ide? Ha a hitelkártyádat használod akkor tedd azt nyugodtan, jellemzően 45 napig nem számolnak fel érte kamatot, de ha késel akkor az szipi-szopi. Felejtsd már el a hitelkártyát, hiszen a hitel mint fogalom nem kötődik a kártyához.
-”Dehát, például és ugyebár egy folyószámlahitelkeretet NEM is KÖTELEZŐ igénybevenni. Hogy mik vannak?”
Tényleg? Mik vannak? Senki nem is beszélt folyószámla keretről, már megint Te teszed a csizmát az asztalra.
-”Merthát, a hitelező valójában a pénzhez JUTÁSI lehetőséget biztosítja a számodra”
Egy frászkarikát pénzhezjutási lehetőséget! A hitelező neked árut, szolgáltatást, pénzt ad, és nem lehetőséget. Érdekes, hogy pár sorral feljebb éppen ezt fejtegetted, csak olvass vissza.
-”Azaz, itt arról beszél az említett idézet, hogy ha nem azonnal fizetsz ki valamit(!), akkor az hitelnek minősül, de ez meg így nem is lehet(ne) igaz, mert ezen az alapon az átutalásos számla is hitelezésnek minősülne, holott nyilván nem lehet az, mert hitelezést csak arra jogosult végezhet.”
Na már megint ellent mondasz önmagadnak oszt észre sem veszed. Eddig nem azt fejtegetted, hogy a hotelba később fizetsz az hitelnek minősül? Ha azt állítod,hogy hitelezést csak az arra jogosult végezhet akkor megint bajba vagy önmagaddal, hiszen szerintem a kocsmárosnak, vagy a boltosnak, esetleg a hotelnek nincs erre engedélye.
“A hitelKÁRTYÁVAL történő fizetés PÉLDÁUL egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező BANK BIZTOSÍTJA az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséNEK LEHETŐSÉGÉT, AZAZ közvetlenül pénzt ad a MOST MÁR adósSÁ VÁLÓ HITELEZETTNEK, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre ÉS FELTÉTELEKNEK MEGFELEŐEN MEGfizeti a megállapodott összeget ÉS ANNAK ESETLEGES KAMATAIT, azaz a tartozását a KÖLCSÖNADÓNAK.”
A bank ki is fizeti az áru ellenértékét,(NEM LEHETŐSÉG!!) de nem ad közvetlenül pénzt a hitelkártya használójának.Ebben az esetben nem a szolgáltató mond le az azonnali kifizetésről, hanem helyette a hitelkártyát kibocsájtó pénzintézet vállalja át a kockázatot.
-”Azaz, senki sem mond le semmiről, a szolgáltatás/áru azonnal ki van fizetve, viszont kaptál egy kölcsönt a banktól.”
Mint ahogy fentebb írtam a hitelkártyát kibocsájtó pénzintézet mond le a pénzéről mindaddig amíg meg nem fizeted.
-”Más szavakkal még ezen esetekben is igaz, hogy: A hitelből akkor lesz kölcsön, amikor azt pénz formájában igénybe veszed. Hiszen, önmagában a hitelezés egyáltalán nem jelenti pénz kölcsönzését(!), sőt még csak átadását sem. Sem banki, sem köznyelvi értelemben SEM.”
A hitelből nem lesz kölcsön, maximum a hitelezés során pénzt kapsz kölcsön. Önmagában a hitelezés azt jelenti, hogy a tarozást pénzben kell megadni.
-”A hitel A BIZALMAT jelenti és a LEHETŐSÉGET.
A kölcsön az, amikor élsz is vele.”
A hitel nem jelent se bizalmat, se lehetőséget. A bizalom a hitel alapja lehet, de nem helyettesíti.
-”Szerintem meg annak, aki a PSZÁF-nál is okosabbnak képzeli magát…”
Az a baj, hogy nem tudsz olvasni! Nem képzeltem magam okosabbnak a PSZÁF-nél, hanem csak annak adtam hangot, hogy a PSZÁF is tévedhet. Sőt, még a bíróság is tévedhet.
Egyébként melyik oldalán szerepel ez a PSZÁF honlapján mert nem találtam.
Esetleg valaki belinkelhetné ide az oldalt.
Csak gondolkodom…
Az az érdekes, hogy igazad van – és mégsincs, ami ugye magának a fogalomnak a “zavaros” használatából fakad.
Hiszen az átutalás esetén valójában a “hitelkeretét” meríti ki a vásárló, de abban a pillanatban, ahogy megvásárolja az árut, az már inkább kölcsönnek minősül, aminek a fedezete maga az áru. A számla és annak kifizetése már nem lehet hitelezés, mert az átutalásos számla kibocsájtása üzletszerűenek számít, márpedig üzletszerű hitelezést, márpedig a hitel és a pénzkölcsön üzletszerű nyújtása pénzintézeti tevékenységnek minősül, amelyre csupán pénzügyi intézmények jogosultak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével.
Ez annyira így van, hogy hitelnyújtásra is csak úgynevezett pénzügyi vállalkozások szerezhetnek jogosultságot, miközben az átutalásos számla cég álalti kibocsájtása engedély nélküli, “alanyi” jog.
Azaz, ha következetesen nézzük a fogalmat, akkor az a hitelezés, hogy valakinek lehetősége van átutalásos számlára árut elvinnie, az is nyilvánvaló, hogy nem az áru van kölcsönadva, sőt az is, hogy egyértelműen a pénzt várja vissza az eladó, azaz, kvázi a vásárló HITELÉNEK a terhére kölcsönad neki pénzt, amit egyébként az is mutat, hogy késedelmes fizetés esetén késedelmi kamatot kell fizetni – amely egyértelműen egy kölcsönszerződés részét képezi, amelynek fedezete a tulajdonjog fenntartásával átadott áru.
Azaz, valójában az áru nem kerül az átutalásos számla kibocsájtásakor a vevő tulajdonába, sőt, valójában akkor kerül oda, amikor kifizette a számlát. Azaz, hitelről valójában azért sem lehet szó, hiszen a tulajdonjog átadása és a fizetés egyszerre történik meg, csak az áru/szolgáltatás átadásához képest egy meghatározott időtartamig késleltetve.
Az átutalásos számla tehát szerintem egyszerűen és egyértelműen egy egyszerű halasztott fizetés de nem hitelezés, ahogy például a bizományba átadott árukészlet sem minősül hitelezésnek, holott, valójában annak számítana az általad mondottak alapján.
Összességében tehát éppen azt mondanám, hogyha konzisztensen nézzük a hitelezés fogalmát, akkor itt is igaz az, hogy a hitel azt jelenti, az a DÖNTÉS, hogy elviheti valaki az árut és nem az a bizonylat, amivel ez a tulajdonába kerülhet. A számla inkább egy adásvételi szerződés ebben a kontextusban, amelynek része a fizetési kötelezettség.
Re: DurLaDur
Ne haragudj, nem olvaslak tovább, mert nem terhelem mások idegeit a veled való értelmetlen írogatással.
Bocs.
AT:
Ha a kocsmában hitelbe iszom, az hitelezés? És mikor száll rám a kisfröccs tulajdonjoga? A hitelem fedezete hogyan lehet a már elfogyasztott kisfröccs?
DurLaDur!(57)
A hívatkozott szöveget megtalálod: http://www.pszaf.hu-Fogyasztóknak-Tanuljon a pénzügyekről-Pénzügyeinkről egyszerűen.
A kapcsolódó dokumentumok az Oktatási Minisztérium hetilapjában a “Köznevelés”-ben megjelent cikksorozatot tartalmazza. Ezek között megtalálod a” Hitel, Kölcsön”
című dokumentumot, annak az első szakaszában olvasható
az idézet.
Én korábban utaltam arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia
Nyelvtudományi Intézetében készült Magyar Értelmező Kéziszótár a HITEL főnévre több magyarázatot is ad, ezek közül az egyik ez:” HITEL: az a bizalom, amelynek alapján
valaki kölcsönt kaphat.”
Fekete Párduc
Ez a megfogalmazás:HITEL: az a bizalom, amelynek alapján
valaki kölcsönt kaphat.”
Azért sántít mert a bank nem bizalomra adja a hitelt, hanem van hitelbírálat. A hitelbírálat alapján dől el, hogy a bank mennyire tart fizetőképesnek bennünket. A bizalom az egy érzelmi dolog, ami nem mindig reális alapon nyugszik. Persze lehet bizalmi alapon is hitelezni, csak az nem fejezi ki ténylegesen a hitel fogalmát. Azonban a banknál is fel lehet fedezni a bizalmat, csak nem ez az alap, hanem a fizetőképesség. A banknál ott jelentkezik a bizalom, amikor már megállapította, hogy fizetőképesek vagyunk, bár ez a jelenre vonatkozik, mégis úgy tekint rá, hogy a jövőben is fizetőképesek leszünk. Tehát abban bízik, hogy a futamidő alatt végig pontosan fizetünk.
Nekem ez a megfogalmazás az amely minden követelménynek megfelel egy meghatározáshoz:
A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.
Tehát a hitelt pénzügyi műveletnek tekintjük, a kölcsönt pedig nem tekintjük pénzügyi műveletnek. Miért? Azért, mert a hitel az pénzért nyújtott szolgáltatás a kölcsön pedig nem. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy kapunk egy árut, szolgáltatást, pénzt, és ha ezt hitel fejében kapjuk akkor a kiegyenlítése pénzben történik, míg ha kölcsönbe kapjuk, akkor azt abban adjuk vissza amiben kaptuk, tehát áruban, szolgáltatásban, pénzben.
A kocsmában hitelre iszunk, és nem kölcsönbe, hiszen a tartozásunkat pénzben fizetjük ki nem pedig sörben borban.
Ha kölcsönkérjük a szomszéd fúróját, akkor a fúrót adjuk vissza nem pedig pénzt. Ez idáig asszem világos.
A problémát az okozza, ha pénzről van szó, mert itt kezdődik a kavarás, ugyanis ebben az esetben egybevág a két fogalom, hiszen a hitelnél pénzt fizetünk vissza és a pénzkölcsönnél is pénzt fizetünk vissza, tehát látszólag ugyan arról beszélünk. Ezért van az, hogy egyesek nem látják a különbséget a két fogalom között, hiszen a pénzes példa őket látszik igazolni.
Ezért mondhatjuk azt, hogy a pénzintézet hitelnyújtási tevékenysége közben pénzt kölcsönöz. Csak azt kérem, hogy ebbe a tevékenységbe ne vonjunk be a bizalmat, a lehetőséget és egyéb nem ide tartozó fogalmakat. Vannak szakkifejezések, amik pontosan kifejezik mondandónkat.
Fekete Párduc remélem elég világosan fogalmaztam. Ami pedig a PSZÁF honlapján olvasható az nem más mint egy igen leegyszerűsitett magyarázat a laikusok számára, tehát szakembernek nem mérvadó. Kb. olyan mint a relativitás elmélet magyarázata középiskolások számára, amin azért egy valódi fizikus csak mosolyog.
Re: Tib
Gondolkodom…:
“AT:
Ha a kocsmában hitelbe iszom, az hitelezés? És mikor száll rám a kisfröccs tulajdonjoga? A hitelem fedezete hogyan lehet a már elfogyasztott kisfröccs?”
Ezért írtam, hogy tulajdonképpen a kocsmai “hitelezés” sokkal régebbi mint a banki hitelezés. Node éppen ezért írtam azt is, hogy valójában mennyire is zavarossá vált mára a “kölcsön” és a “hitel”, mert a kettőt teljesen összezavarják annak érdekében, hogy a kölcsönt egyfajta hitelnek nézzék az emberek és elfelejtődjön, hogy a hitel mennyire mást jelentene…
Amugyis, a törvények alapján egybéként sem lehet ez “hitelezés”, mivel ha a kocsmáros több embernek adna hitelt rendszeresen, akkor az üzletszerűnek minősülne, amely viszont a hitelintézeti törvény szerint TILTOTT tevékenységnek minősülne!
Azaz, tulajdonképpen itt is igaz, hogy a kocsmáros akkor és azért engedi meg valakinek azt, hogy később fizethesse ki az italát, mert bízik benne, hogy kifizeti. De végső soron, valójában nem ad sem kölcsönt, sem árut hitelbe, hanem a fröccs elfogyasztásával létrejön az az “adásvételi szerződés”, amely alapján adóss kötelezettséget vállalt arra, hogy megfizeti az ellenértéket, azaz arra, hogy meg kell adnia PÉNZBEN a tartozását, és nem adhatja vissza a kisfröccsöt.
Ez egy adásvételi szerződés.
Egyebekben pedig itt is megfogható az, hogy amig van hitele (azaz, amig elhiszik, hogy ki fogja tudni az italt fizetni), addig ihat annak a terhére. És adott esetben, hiába fizeti ki a számlát, lehet, hogy többet nem kap hitelt, mert nem hisznek már neki.
Ahogy, természetesen az is elképzelhető, hogy SOHASEM adja meg pontosan azt a pénzt, amivel tartozik – de mivel mindig megad egy nagyobb összeget, ezért folyamatosan kiszolgálják.
Azaz, valakinek a hitele annál nagyobb, minél megbízhatóbb – és annál inkább kaphat kölcsönt.
Merthát, végülis ez az eset sem más, mint az, hogy mivel a kocsmáros hisz neki, ezért “kölcsönadja” a pénzt a vendég részére. Amikor megiszod az italt, akkor tulajdonképpen “kölcsönt kapsz”, azaz a hitel a biztosíték a kölcsönre.
És tudod mi az érdekes?
Az, hogy furcsa módon visszajutottam oda, ahol a másik topicban elkezdődött ez a téma, ugyanis jól éreztem, amit írtam: A hitelt NEM LEHET megadni! A hitelt nem kell megadni! A kölcsönt KELL megadni. Éppen a kölcsönök pontos törlesztése az, ami növeli valakinek a hitelét…
Avagy, azért lakáshitel a lakáshitel, mert a bank arra vállal kötelezettséget a szerződés megkötésekor, hogy valamennyi feltétel teljesülése esetén garantáltan kifizeti helyetted a vevőt. Azaz, kölcsönadja a vásárláshoz a pénzt.
És ez is egy jó példa arra, hogy hogyan lesz a hitelszerződésből kölcsönszerződés.
DurLaDur!(62)
Ne felejtsd el, hogy én csak idéztem a Magyar Értelmező Kéziszótárból, amit nyelvészek kreáltak. Nem kívánok
vitatkozni Veled a bizalomról, de azért leírom, hogy
mit ír erről az említett kéziszótár.
Bizalom: 1./ A körülmények kedvező alakulásába vetett hit,
bizakodás.
2./ Az olyan személyre irányuló érzésünk, akiben
(meg)bízunk.
“Ami pedig a PSZÁF honlapján olvasható az nem más mint egy igen leegyszerűsített magyarázat a laikusok számára, tehát
szakembernek nem mérvadó. Kb. olyan mint a relativitás elmélet magyarázata középiskolások számára, amin azért egy valódi fizikus csak mosolyog.”
Nyilvánvaló, hogy az Oktatási Minisztérium a mai laikusok
számára adta ezt a magyarázatot, de a mai laikusokból lesznek a holnap pénzügyi tanácsadói.
A “szakember” kifejezést önmagunkra alkalmazni nekem
nagyképűségnek tűnik. Ismered biztos azt a mondást, hogy
“a jó pap is holtig tanul.” Ha Te egy befejezett embernek
tartod magad, akkor én már nem tudnék Benned bízni, azaz
elveszítettem a bizalmamat irántad.
Ha egy “valódi fizikus” csak mosolyogni tud a középiskolások
számára tartott relativitás elmélet magyarázatán, az a fizikus emlékezet-vesztésben szenved, hiszen ő is kezdte
valamikor tanulni a reletivitás elméletet, ezért nem is lehet “valódi fizikus.” Ez a tudományág különösen olyan,
hogy nem tudhat egy tudós sem mindent, csak mindenre keresi
a magyarázatot.
Én különösen kedvelem dr. Lukács Béla relativitás elmélettel
foglalkozó tudóssal folytatott beszélgetéseket hallgatni az
ATV műsorán. Semmi nagyképűség nincs benne, kérdésekre
válaszolva, gyakran hallom tőle ezt a mondatot:” ezt
nem tudjuk.”
Fekete Párduc
A bizalommal nekem semmi bajom nincs, az a megfogalmazás amit idéztél rendben is van. Azt kell látni, hogy a bank nem egy jótékonysági intézmény, hanem egy üzleti vállalkozás, és elsősorban nem a bizalomra épít, hanem a dokumentálható (bizonyítható)fizetőképességre. Ha a kért összeget nem adja meg, csak mondjuk a felét, akkor az nem azt jelenti, hogy a bizalma lenne kisebb, hanem azt, hogy a fizetőképességed alapján csak a kisebb összeg kihelyezését látja biztonságosnak. Én még olyat nem hallottam bankár szájából, hogy azért adunk hitelt mert annyira megnyerő a külseje, és olyan bizalom gerjesztő ábrázata van önnek.
Mivel több mint 15 éven keresztül pénzügyi területen dolgozom remélem megengeded, hogy azért szakembernek tartsam magam. Ettől függetlenül rendszeresek a továbbképzések, hiszen mindig van új tanulnivaló. Gondolom egy festőt, kőművest is szakembernek tartasz, függetlenül attól, hogy “tanul”-e.
AT
Az 1996. évi CXII. törvény rendelkezik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról.
Nos ha ezt átolvasod (nem túl hosszú az ami minket érdekel)
akkor meg fogsz lepődni, mivel a hitelezésről nem rendelkezik, tehát amit állítasz, hogy a kocsmáros ha több embernek adna hitelt az rendszeres hitelezésnek minösűlne és az törvénybe ütközik, ergo tiltott tevékenységnek minösűlne.
Most minden kocsmárost, közértest, fűszerest, hotelost, stb.
megnyugtatok, továbbra is hitelezzen nyugodtan, NEM követ el törvénysértést. Valamint minden olyan tevékenység amelyik kimeríti a hitel általam preferált dafinícióját, tehát átutalásos fizetés vagy a 30 napos fizetési határidő stb. sem tíltott vagy törvénybe ütköző ezen fenti paragrafus alapján.
Heeeeee Csavokaim!!!!
A Hitel vs. Kolcson temaba burkolozva nem feledkeztek meg egy kicsit a lenyegrol????
Szerintetek mennyivel leszunk elobbre, ha valaha is kiderul, hogy melyikotok definicioja a pontos(abb)?
-szem
Re: -szem
Én már többször is mondtam, de sajnos úgy tűnik, hogy semmi értelme…
-szem!(66)
Humoros megjegyzéseid mindíg megnevettetnek. A lényeget
majd megmondja neked DurLaDur. Elvégre Ő a szakember.
A 46.pontban ezt írja:
“Szoktatok gondolkodni? Nemcsak úgy belebambulni a világba, hanem GONDOLKODNI.
……………..
“Mindenki tévedhet, még a PSZÁF is.”
Ezek után csak annyit lehet leírni, hogy DurLaDur nem
tévedhet!!!
Mi meg csak úgy “belebambulunk” a világba.
Leon!
(7) számú hozzászólásod előtt le a kalappal! Sajnos teljesen igazad van az adóssághelyzettel kapcsolatban, kicsiben és nagyban. Te vagy az első olyan élő ember akivel találkozom és tudomása van arról, hogy a magyar államháztartási mérleg pozitív az államadósság terhe nélkül. A média durván hallgat erről, bár nem vagyok benne biztos, hgy az emberek kellőképpen felfognák, mekkora baj az országnak makroszinten így eladósodni – azt sem fogják fel, hogy nem szabadna munkajövedelem fedezete mellett hitelt felvenni 10-20 évre. A magyarság állítólag szereti a szabadságot, a történelem legalábbis erről beszél, de a mai generációk mintha elfásultak volna a szabadsághoz való ragaszkodásban.
Én úgy látom, hogy a pénz e világ szabadsága. Ha van pénzed, sokkal többet engedhetsz meg magadnak – nem fogyasztásra gondolok, hanem pl. nőként otthon maradhatsz a gyerekeddel, vagy szülhetsz még egyet, esetleg a férjed otthagyhatja a munkahelyét, és nem árverezik el a házat, míg másikat talál. Gyakorlatilag erről szólt Tóth Úr cikke is.
Mindenkit üdvözlök, aki olvassa ezt a honlapot, örülük, hogy értelmes blog is létezik a neten, egy éve látogatom, csak még nem írtam.
No, azt hiszem ezzel:
“1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
2. § E törvény alkalmazásában:
d) Fogyasztási kölcsön: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet gazdálkodó szervezet fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez.”
Végleg lezárható ez a kérdés.
A kölcsön az, amit felvesznek, és bár a köznyelvben a kocsmáros hitelez, valójában amikor fizetés nélkül is ad italt, akkor PSZÁF engedélyhez nem kötött fogyasztási kölcsönt nyújt.
Ahogy a vállalkozók sem hiteleznek, amikor átutalásos számlát nyújtanak be, hanem fogyasztási kölcsönt nyújtanak.
Eddig azt bizonygattad, hogy a hitel az bizalom meg lehetőség, most meg kiderül, hogy tulajdonképpen a hitel nem más mint fogyasztási kölcsön?
Arról azonban még nem hallottam, hogy a PSZÁF feljelentést tett volna azért mert a kocsmában hiteleztek, vagy azért mert átutalásos számlát nyújtanak be, pedig ezek mindennapos cselekmények, amik szerinted törvénybe ütköznek.
Nos a fogyasztási kölcsönnek van egy fontos kritériuma, amit az általad felhozott törvényből idéznék.
-”7. § (1) A fogyasztási kölcsönszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és egy példányának a fogyasztó részére történő átadása szükséges.”
Innentől kezdve valóban le lehet zárni a vitát, hiszen amit állítasz miszerint kölcsönszerződésnek minősül a kocsmai hitel is, valójában nem állja meg a helyét, hiszen a kölcsönszerződés lényeges eleme nem teljesül (írásbeliség)ezáltal nem is nevezhető annak. Maradjunk továbbra is a jól bevált HITEL szónál.
Fekete Párduc
Nem állítottam azt, hogy én nem tévedhetek.
Azt állítottam, hogy a PSZÁF téved a hitel, honlapján lévő definíciójával.
Evvel is csak arra akartam rámutatni, hogy nem kell mindent gondolkodás nélkül elhinni azért mert egyébként tekintélyes valaki vagy valami állít valamit.
-szem —
Azért lényegesek a definíciók mert csak akkor tudunk közös nyelven beszélni, ha mind a ketten ugyan azt értjük a fogalmak alatt.
Ha egy definíció téves, akkor az téves következtetésekhez vezet. AT szerint a hitelt nem kell megfizetni csak a kölcsönt, mert a hitel az bizalom, ugyanakkor Fekete Párduc szerint: a bizalom a körülmények kedvező alakulásába vetett hit, és szó sincs benne hitelről.
Esetleg még a téves értelmezésből eredően, emberek ezreit gyanúsíthatunk meg, hogy törvénybe ütköző tiltott pénzügyi tevékenységet folytatnak nap mint nap.
Szóval bármennyire is feleslegesnek tűnik, azért (ha jól belegondolsz) van értelme. A bíróságokon akár még életek is múlhatnak a helyes avagy helytelen értelmezésen.
“Meghatározás
A hitelműveletek keretszabályait meghatározó a Polgári Törvénykönyv 1978. március 1-jétől a bankhitelszerződést önállóan, a kölcsönszerződéstől külön szabályozza. A szerződés rendhagyó előszerződésnek tekinthető. Kötelező írásba foglalni, ennek elmulasztása esetén a megállapodás semmis / a módosítások írásba foglalása is kötelező.”
“http://www.uni-miskolc.hu/~wwwkerjo/minimumkerd.htm
33. Mi a hitelszerződés Ptk.-beli fogalma?
Ptk. 522.§ (1) Bankhitelszerződéssel a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.
34. Mi a kölcsönszerződés Ptk.-beli fogalma?
A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles. (bankkölcsön)
52. Mit jelent a fogyasztási kölcsön az egyes jogterületeken?
A Fogyasztóvédelem területén a fogyasztási kölcsön a forgalmazó által nyújtott áruvásárlási kölcsönt jelenti. Fogyasztási kölcsön minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet gazdálkodó szervezet a fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru vagy szolgáltatás megvásárlásához.
A bankügyletek területén a fogyasztási kölcsön a hitelintézetek által nyújtott kölcsönt jelenti. Fogyasztási kölcsön a mindennapi élet szokásos tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez – a természetes személyek részére – nyújtott kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége körében veszi igénybe.
HITELEZÉSI SZABÁLYOK
1. Polgári Törvénykönyv
Hitel (522 §)
1. A hitel- és a kölcsönszerzõdés
522. § (1) Bankhitelszerzõdéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerzõdõ fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerzõdésben meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerzõdést köt, vagy egyéb hitelmûveletet végez.
(2) A bankhitelszerzõdés érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges.
Kölcsön (523-529 §, 293 § + GK 66. szakasz, 301 §)
523. § (1) Kölcsönszerzõdés alapján a pénzintézet vagy más hitelezõ köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerzõdés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelezõ pénzintézet, – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).
http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy.html
http://www.hitel.nvo.hu/
http://www.fogyasztovedok.hu/index.php?cid=penzpiac_fogyasztasi_hitel&PHPSESSID=ae1b98737fed889b5d278e34b9949c2c”
A “fogyasztási kölcsön” egy, a törvények által külön szabályozott kérdés, amely konkrét termék/szolgáltatás KAMATRA történő vásárlásakor lép életbe, ugyanis a KAMATOT és a törlesztéseket csak szerződéssel lehet érvényesíteni.
Értelemszerűen ez nem alkalmazandó, mert nem alkalmazható a szállodák, éttermek, kocsmák esetében, ott ugyanis a nem fizetés egy olyan állapotot hoz létre, aminek két lehetősége van:
VAGY a hitelkeret terhére ivott valaki.
VAGY nem egyezett meg abban, hogy nem fog azonnal fizetni, ezáltal viszont ADÓSSÁGA keletkezett, és azt rendeznie KELL és nem rendezheti azzal, hogy odavisz egy másik üveg sört.
A számlát ki kell fizetni.
Véletelenül beleolvastam valamibe és muhaha érzésem támadt…
Vízuálisan magam elé képzeltem azt a szituációt, ahogy bemegyek a bíróságra Első Nagy Dérrel-DurLaDurral és közlöm, hogy a törvények rosszak, a PSZÁF hülyeséget beszél, és én már jobban tudom, hogy mi az igazság… és erre a bíróság azt mondja, hogy jajj, kedves AT, bocsánat, hát miért hinnénk egy olyan laikusnak mint a PSZÁF, amikor most, szerencsére rendelkezésre áll a MESTER-nek, DurLaDurnak a véleménye is, amit el kell elfogadni, hiszen azt a szent és sérthetetlen, örökké tévedhetetlen és változatlan Wikipédiával támasztja alá…
Áucs.
Ps.: Az, hogy valamit egyszerűen magyaráznak el, az nem jelenti azt, hogy MÁST mondanak, mint ami a valóság.
DurLaDur!(73)
“Fekete Párduc szerint: a bizalom a körülmények kedvező
alakulásába vetett hit, és szó sincs benne hitelről.”
HÁT MÁR OLVASNI SEM TUDSZ?????????????????????????????
A 64./ pontban ezt írtam:
“Nem kívánok vitatkozni Veled a bizalomról, de azért leírom, hogy mit ír erről az említett kéziszótár.
Bizalom: 1/ A körülmények kedvező alakulásába vetett hit,
bizakodás.”
NEM AZ ÉN VÉLEMÉNYEM VOLT, HANEM EZ VAN LEÍRVA A MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁRBA!
Az már más lapra tartozik, hogy én ezt el is hiszem!
“A bíróságokon akár még életek is múlhatnak a helyes avagy
helytelen értelmezésen.”
Jó példát hoztál!
/Lásdd: móri bankrablás!/
Még egy megjegyzés: Remélem tudod, hogy Magyarországon
eltörölték a halálbüntetést!/
AT!(75)
Azért vigyázz a bírósággal!!!
DurLaDur nehogymá’ halálbüntetés kiszabását kérje ellened a t. Bíróságtól?!
Végig olvastam ezt a párbajt. Elgondolkodtató
Szerintem az alapvető problémák, hogy ezek a fogalmak nem ugyanazt jelentik a pénzintézeteknek, a magánszemélyeknek, és teljesen mást jelent, ha az élet egy más területén használjuk (ahol nem közvetlenül a pénzhez társítjuk). Leginkább azon szoktam mosolyogni, amikor a lexikonok is több magyarázatot adnak egyetlen szónak…ennyi erővel, akár kitalálhatnának minden magyarázathoz egy új szót. Akkor már végleg nem értenénk meg egymást a szavak tengerében. Így pedig egyre szilárdabban vitatkozhatunk a magunk igazán.
Valójában tetszett a vita (kár, hogy ennyire személyessé vált)
Mikor nem jutok egyről a kettőre egy gondolat menetben, akkor azon töprengek, hogyan egyszerűsítsem le. Szerintem ti is tegyétek ezt egy baráti kézfogás és egy sör mellett. Sapientia!
Nagyon helyes, hogy ezeket a törvényeket előbányásztad, ugyan is ezek továbbra is az én álláspontomat erősítik. Az ide citált jogszabályok ugyan is, CSAK a PÉNZINTÉZETEK által nyújtott hitelre ,illetve kölcsönre vonatkoznak, és nem rendelkeznek az egyéb gazdálkodó szervek, valamint a magánemberek által nyújtott hitelekről, illetve kölcsönökről.
A jogszabályt lehet értelmezni betű szerint, illetve , a törvényalkotó szándéka szerint is.
A fenti törvények szerint tehát a hitel: PÉNZINTÉZETEK által való PÉNZ KÖLCSÖNZÉSE jutalék ellenében.
A fogyasztási kölcsön esetében a pénzintézet is belép a műveletbe, hiszen az árú vagy szolgáltatás, ellenértékét a pénzintézet fizeti ki helyettünk az eladónak/szolgáltatónak, és mi a pénzintézetnek tartozunk azt megfizetni szerződés szerint.
-”A bankügyletek területén a fogyasztási kölcsön a hitelintézetek által nyújtott kölcsönt jelenti” idézet a jogszabályból.
Ergó: a kocsmai hitel nem tartozik ide, hiszen nem a pénzintézet fizeti ki helyettünk a tartozást, hanem azt közvetlenül a hitelezővel rendezzük.
ADÓSSÁG keletkezhet hitel vagy kölcsön formájában is, és vagy rendezzük vagy nem rendezzük. Semmi nem tiltja a meg nem fizetését, azonban a nemfizetést a BTK. szankcionálja.
Az a Te problémád, hogy a különböző fogalmakat kevered.
A hitel, hitelkeret, hitelvizsgálat, hitelesség, hitelkártya, kölcsön, bizalom, lehetőség,adósság mind mind jól körülhatárolható fogalom, amit nem lehet a másikkal helyettesíteni illetve összemosni.
“A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.”
Ez a meghatározás pedig túl mutat a pénzintézeteken, tehát általános érvényű. Ezért ezekre a jogszabály (amiket írtál) nem vonatkozik.
Ezért nem jogszabály ellenes az átutalás, vagy a halasztott fizetés, hiszen 3. fél nem lép be a szerződésbe (pénzintézet) hanem közvetlenül az adós fizet (vagy nem) a hitelezőnek.
A kölcsön: (lat. mutuum), az a szerződés, melyet valaki másnak pénzt v. más helyettesíthető dolgokat tulajdonul oly kikötés mellett ad át, hogy az utóbbi köteles azt, amit kölcsön kapott, hasonló nemben, minőségben és mennyiségben visszaadni.
Ez is egy általánosságban megfogalmazott elv, amely túlmutat a pénzintézeti kölcsönön, hisz ott kifejezetten pénzt kölcsönöznek és nem árut vagy szolgáltatást. Sokan ezért keverik vagy azonos értelemben használják a két fogalmat, mert kizárólag pénzügyi értelemben vizsgálják, és ott valóban egybevág a két fogalom, de ettől még általánosságban más a jelentése. Gyakorlatban a kocsmában nem kölcsönbe fogyasztasz, (hiszen akkor az elfogyasztott áruban kéne visszaadnod)hanem hitelbe, ami pénzbeni teljesítést jelent.
Ha a bíróságra mennénk ott is előbb a két fogalom tisztázásával kezdenénk és csak utána születne érdemi döntés. Bíróságon viszont nem igazságszolgáltatás van, (a néphittel ellentétben)hanem jogszolgáltatás.
Fekete Párduc
Ha Te is ugyan azt a véleményt osztod, akkor nem is tévedtem.
Olvasni meg tudok, csak kissé fárasztó mindig szó szerint idézni, amikor a lényegen az nem változtat.
Végül is a “lényeg” nem változik attól, hogy ki fogalmazta meg.
Jól van na! Legközelebb a klasszikusokat majd szó szerint idézem.
Joshsword
Igazad van, és én is ezt próbálom megértetni, csak ahhoz nyitottabb hozzáállás kellene.
Re: Fekete Párduc
“AT!(75)
Azért vigyázz a bírósággal!!!
DurLaDur nehogymá’ halálbüntetés kiszabását kérje ellened a t. Bíróságtól?!”
Miért?
Ha a Wikipédia szerint esetleg lehet, akkor lehet, hát nem?! Megmondom őszintén, én is elkövettem EGYSZER azt a hibát, hogy a Wikipédia cikkét hoztam érvnek egy vitában, de azóta ezt sürgősséggel elfelejtettem – igaz, ott ez nem volt igazán lényeges, csak rendkívül bosszantó, mivel budapesti hidak hossza volt tökéletesen rosszul szerepeltetve ebben a gyűjteményben…
Re: Joshsword
“Mikor nem jutok egyről a kettőre egy gondolat menetben, akkor azon töprengek, hogyan egyszerűsítsem le.”
Egyetértek azokkal is, amit ez előtt mondtál – és ezzel is. Ezért is próbáltam számtalan módon megközelíteni a kérdést, számos példát hozni rá, de most őszintén – ha egyszer valaki EGYETLEN, senki által alá nem támasztott, és nyilvánvalóan még a saját maga által korábban mondottaknak, a törvényeknek, a gyakorlatnak is ellentmondó idézetet hoz – azzal hogyan tudnál kompromisszumra jutni?
Most őszintén: Szerinted hová egyszerűsíthetjük még a kérdést azon kívül, hogy a hitel annak a bizalomnak a megnevezése, aminek alapján kölcsön(t) is kaphat valaki? Hogy a hitel az “igérvény” a kölcsön a “realizálás”? Hogy mindkét esetben akkor lehet rá hivatkozni, ha van róla szerződés is?
És az a vicc, hogy ez a logika tényleg működik a törvényeknél is és a való életben is, hiszen akkor ihatsz a kocsmában, ha hiteled van – de ha már iszol, akkor adósságod van, amit meg kell adni. A hitelt nem kell megadni, mert nem lehet – annak a terhére ugyanis csak inni lehet.
Egyébként, annak idején, amikor egy folyószámlahitelt kiváltottam egy sokkal kedvezőbb kamatozású ingatlanvásárlási hitellel, akkor meg is lepődtem a megfogalmazásokon, de most már értem őket.
Amikor az első szerződés megköttetett, az HITELSZERZŐDÉS volt, amiben a bank arra vállalt írásban(!) kötelezettséget, hogy amennyiben a szerződéskötéshez szükséges összes feltételnek eleget tesz a vevő és az eladó, akkor harmadik félként az ellenérték kifizetésére kötelezettséget vállal.
Ennek megfelelően pedig, amikor valamennyi papír, doksi, egyéb rendben is volt, akkor egy új szerződés – egy KÖLCSÖNSZERZŐDÉS köttetett(!), amely már tartalmazott minden egyes tételt, kamatot, kamatperiódust, kezelési költséget és egyebeket.
A hitelszerződésnél A BANK vállalt kötelezettséget FELÉM, én semmit sem – a kölcsönszerződésnél viszont ÉN vállaltam kötelezettséget a pénz visszafizetésére a BANK FELÉ.
“Szerintem ti is tegyétek ezt egy baráti kézfogás és egy sör mellett. Sapientia!”
Én szívesen megtenném, és többször is kértem, hogy legalább NE ITT vitatkozzunk erről, hiszen ez egy másik topicban már ki lett tárgyalva, itt meg szétszedi a témát… ott már úgysincs újabb hozzászólás, ha annyira akar róla valaki vitatkozni, akkor tegyük ott… de nem.
Mondtam, hagyjuk abba, de nem… azt sem lehet.
Most persze lehet azt mondani, hogy “hagyjuk rá”, dehát, nem csak én, más sem bírja megállni, hogy szótlanul hagyja az elhangzottakat…
Egyébként, szerintem nyilvánvaló, hogy egy fogalomnak többféle értelmezése lehet, de speciel az üzleti életben, a hitelintézetek esetében, a bíróság előtti értelmezésben azért elég nyilvánvaló, hogy a törvények és a PSZÁF szerintit kell alalmazni. És mondhatni, ettől a bíróság el sem térhet, hiszen a bíróság nem jogértelmező, hanem jog alkalmazó.
Fekete Párduc
-”NEM AZ ÉN VÉLEMÉNYEM VOLT, HANEM EZ VAN LEÍRVA A MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁRBA!
Az már más lapra tartozik, hogy én ezt el is hiszem!
Gondolom nem “el hiszed”, hanem elfogadod, mert a tapasztalatod azt diktálja, hogy ez a helyes megfogalmazása a kifejezésnek és Te is hasonlóan fogalmaznád meg adott esetben. A hit nélkülözi a kritikát és nem is tűri el.
Pontosan ez a bajom a PSZÁF megfogalmazásával, hiszen a tapasztalat és az élet nem azt bizonyítja (jogszabály) amit ott leírnak. AT viszont kritika nélkül “hisz” benne, és ezért értelmetlen a vita, mert a hit ellen nem lehet felhozni ellenérveket, viszont a hit mellett szinte bár mit, még azon az áron is, hogy megerőszakolom a magyarázatot.
Nem kifejezetten halálbüntetésre gondoltam, de egy rossz döntés anyagilag is tönkre tehet valakit.
Amúgy tisztában vagyok vele, hogy nincs halálbüntetés Magyarországon.
Úgy vélem ti jóval okosabbak vagytok nálam.
Közhelyekkel fogok dobálozni (mert a mi nagyszüleinknek nagyon jó közmondásokat alkottak és adtak tovább)
A pénz eszköz, hogy szebbé tegyük az életet.
Addig nyújtozkodj, ameddig a takaród ér.
A hitel lehetőség a kölcsönre.(már látom, hogy ez robban)
Én személy szerint utálok tartozni (szerencsére csak egyszer vettem fel 40 ezer Ft kölcsönt-hitelt(csak hogy pártatlan maradjak) – anno 1998 – bántam is)
Más:
minden más csak mentség arra, hogy miért nem gondolkodunk!
1, valaki dobálozott egy lottonyertes linkkel – utálom ezt az általánosítást! Nem a pénz teszi az embert! Erről már Tóth Úr korábban írt! Aki nem ért a pénzhez, mint az emlitett család, akik eleve hitelekbe fulladva éltek, az hiába nyer bármennyit is.
2, a pénz nem boldogít??? egy lakatlan szigeten biztos!
3, Ahogy a cikkben emliti Tóth Úr, úgy nekem is van nem egy ismerősőm, akiknek többszöröse a jövedelme, mint az enyém (bár az én 95e Ft-os fizetésemet nem nehéz túlszárnyalni) mégis állandó anyagi gondjaik vannak. Ez azért van mert szükség volt erre, meg kellett venni azt, és persze nem egy-két hónap múlva, mert annyi idő alatt összerakták volna azt az összeget, hanem MOST! Egy hütő miatt adjam el magam rabszolgának? vagy egy kocsiért? vagy egy lakásért? csak ismétlem magam: Addig nyújtozkodj, ameddig a takaród ér. Szóval ezek az ismerőseim nem boldogak – egyik sem! A havitörlesztőrészlet szépen megmérgezi az “amerikai álmukat”.
Ha az ember jól átgondolja az életét, akkor ki tudja számolni, hogy pár év alatt könnyedén össze tud rakni egy olyan tőkét, amely jó befektetéssel egy passzív jövedelmet hozz neki. És akkor nincs szükség HITELre és KÖLCSÖNökre!
Punktum
Re: Joshsword
Egyetértek. A gond az, hogy a több pénzzel az emberek több kölcsönt akarnak felvenni, ahelyett, hogy könnyebbé tennék az életüket.
Erről most eszembejut egy történet, ami szerintem NAGYON ideillik.
Még vagy egy tucat éve, vagy annál is régebben történt, még a nagy eladósodási életmód terjesztése előtt, hogy egy lánnyal beszélgettem, aki egy mini hifi tornyot akart volna venni magának. Azt mondta, “de jó lenne, ha kétszer annyit keresne, mert akkor könnyebb lenne megvenni azt a készüléket”.
Gondolom, mások is hallottak, hallanak ilyeneket naponta.
De nem biztos, hogy mindenkinek azt a választ adják, amit én mondtam neki. Ez a következő volt: “Ne gondold, hogy akkor könnyebb dolgod lenne, mert ha kétszer ennyit keresnél, AKKOR MÁR NEM EZT A KÉSZÜLÉKET AKARNÁD MEGVENNI, HANEM A KÉTSZER DRÁGÁBBAT, ÉS pontosan ugyanez lenne a helyzet…”
A boldog ember az, aki felméri a lehetőségeit és ehhez tudja alakítani az igényeit – a boldogtalan meg az, aki mindig többet várna el, mint amire lehetősége van. És EZT az utóbbi érzést zavarják bele az adósspirálba, amiből pont nem tud kiszállni, mert úgy fogja érezni, ha kiszáll belőle, hogy “feladta” az életét és a lehetőségeit, hiszen alább kell(ene) hagynia az igényeivel.
Pedig, ez még csak nem is igaz, hiszen nem akkor adja fel a lehetőségeit, ha abbahagyja azok hajszolását, hanem akkor, amikor olyan dolgokat hajszol, amire nincs is igazából igénye.
Jaj! Nehogy azt higgye valaki, hogy én igénytelen vagyok és nincsenek álmaim-céljaim-terveim. DE! mindent ésszel és mértékkel (nem vagyok vallásos, mégis néha onnan kapok választ, mert azért elolvasok mindent – itt megjegyezném, hogy a bibliát kötelező olvasmánnyá tenném – Pl. én évek óta azt hajtogatom, hogy élni a mértékletesség elvével kell. A “pénzcsináláshoz” erős akarat és önmagunkba vetett hit kell. úgy is mondhatnám, hogy pozítiv gondolkodás mód, mert nekem se volt mindig az. erre mivel futok össze:
A négy sarkalatos erény:
1. Okosság. (Sapientia)
2. Igazságosság. (Justitia)
3. Lelki erősség. (Fortitudo)
4. Mértékletesség. (Temperancia)
AT szeretem az ilyen történeteket
jöhetnek még 
THX!
LUXUS
Nem régiben elgondolkodtam azon, hogy az átlag emberek luxus körülmények között akarnak élni. Van egy jó hírem. Abban élnek.
Ennek egy nagyon egyszerű magyarázata van:
Ha kevesebbet költünk, mint amennyi a havi bevételünk, akkor jól élünk. Ha több a kiadásunk, mint a bevételünk, akkor luxusban élünk.
Re: Joshsword
Igyekszem majd inkább ilyeneket írni
És köszönöm.
“Jaj! Nehogy azt higgye valaki, hogy én igénytelen vagyok és nincsenek álmaim-céljaim-terveim.”
Dehogy, sőt éppen ellenkezőleg!
Éppen NEKED vannak REÁLIS igényeid… de nagyon nem mindegy, hogy tényleg azokat a vágyakat akarod kielégíteni, amik a tieid, és nagyon nem mindegy, hogy a mások által sugallt hamis “boldogságnak” akarsz megfelelni.
Ez lett volna a következő gondolatom, hogy “ebben a mai világban” az embereket megvezetik a hamis álomképek kereskedői: Igen, ez a jó! ezt vedd meg! Boldogabb leszel tőle.stb
mosoly: gyógyszerreklám a tv-ben. befejező mondat: mielőtt elérné az infulenza (szóval, ha egészséges vagy akkor is költs gyógyszerre – nem vitamin reklám volt!)erre az én reakcióm: persze! vegye meg hitelre!
Ez egy baráti társaságban történt és mindenki jól mulatott a szavaimon. De ha ez a mondat még szerepelt volna a reklámban, biztos, hogy nem egy ember, megvenné ezt is hitelre. Ez a szomorú! Már minden hülyeségre vevők vagyunk!
Így van.
És mivel az emberek EBBEN, azaz a FOGYASZTÁSBAN hisznek, ezért képesek írtózatos kölcsönöket felvenni, hogy hátha akkor végre boldogabbak lesznek… aztán, persze nem. Akkor jön az újabb kölcsön, az újabb kölcsön és a végén az összeomlás, mert természetesen ezen az úton a boldogság még csak véletlenül sem jöhet el, csak a gondok, a problémák és az egyre frusztráltabb türelmetlenség, hogy mikor lesz már jó…
de nem lesz az, mert nem lehet az, ugyanis ez a gondolatmenet csak a több fogyasztásra teszi a hangsúlyt, az eladni, eladni, üveggyöngyöt és tüzes vizet mindenkinek továbbfejlesztésével, de pontosan ugyanazon a módon.
Csak ugye, miközben az emberek hülyének nézik az indiánokat, aközben nem veszik észre azt, hogy őket nézik csak igazán butának…
Erről is eszembejut egy mondás: A fehér ember lenézi az indiánokat, mert dobokkal akarnak esőt csinálni, de komolyan úgy vélik, hogy dudaszóval lehet a dugót oszlatni…
Egyszerűen észre kellene venni, hogy nem az az okosság, ha valaki kölcsönbe tudja magát verni, hanem az, ha ezt el tudja kerülni!
Az nem érték, ha valakinek kölcsönből van valamije, mert az ugyanaz, mintha csak kölcsönBE lenne valamije… azaz, nincs semmije, sőt, adott esetben csak adóssága van. Merthát, a konstrukciók többsége olyan, hogyha abból valaki kénytelen kiszállni, akkor se pénze, se java nem lesz, csak adóssága.
AT
Szerinted (legalábbis a hozzászólásaidból ez derül ki)a Wikipédiában leírtak nem fedik a valóságot, a PSZÁF által írt dolgok viszont megkérdőjelezhetetlenek.
Nos lehet, hogy a Wikipédiában nem mindig helyesen fogalmaznak, azonban most ebben a konkrét esetben akár honnan is nézem, sikerült tárgyszerűen, általánosságban helyesen fogalmazniuk, ami szintén ebben az esetben (hagsúlyozom:EBBEN AZ ESETBEN) a PSZÁF-nek nem sikerült. Ettől még a PSZÁF honlapján a többi információ mind helyes is lehet. Gyakorlatilag azért mert a Wikipédia más esetben tévesen fogalmazott (meggyőződtél róla) ezért nem fogadsz el semmit tőle, a PSZÁF meg nem, ezért mindent elhiszel (nem győződsz meg róla)neki.
Nos ez a helytelen hozzáállás a dolgokhoz. Nekem se azért higgyen valaki mert “ÉN” mondtam, hanem azért mert “AMIT” mondtam az helyes.
Azért nem jutunk 1-ről a 2-re, mert amíg én nagy általánosságban próbálok a problémára megoldást találni, addig Te egy kis részterületre koncentrálsz és a kicsiből próbálod magyarázni a nagyot, és nem fordítva.
Van egy mondás a biológiában: Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Jelen esetben (képletesen szólva) minden rovarról be szeretnéd bizonyítani, hogy az bogár.(ezért hordasz össze tücsköt bogarat)
Összetéveszted (szándékosan?) a hitelkeretet a hitellel meg a hitelszerződéssel, próbálod magyarázni, hogy ki vállalt illetve nem vállalt kötelezettséget. Azt felejted el, hogy egy szerződésben mind a két fél vállal jogokat és kötelezettséget.
Ha egy pénzintézethez elmész, vagy az keres meg (jellemzően bank) akkor a következők történnek.Amennyiben kölcsönt szeretnél felvenni átesel a HITELBÍRÁLATON ami a hitelnyújtást megelőző folyamat, melynek célja annak megállapítása, hogy a hiteligénylő képes lesz-e visszafizetni a kért hitelt. A bank úgynevezett HITELKOCKÁZATOT vállal, melynek lényege, hogy a hitelfelvevő esetleg nem tudja visszafizetni a banktól felvett hitelt vagy annak egy részét. Ezután elbírálják, hogy mennyi az az összeg amit a BANK szerint vissza tudsz fizetni, majd ha ezt elfogadod, akkor KÖLCSÖNSZERZŐDÉST kötnek veled amiben mind a két fél jogai és kötelezettségei benne foglaltatnak. Minden esetben tartalmaznia kell a kölcsön összegét, milyen pénznemben folyósítják, milyen pénznemben törlesztik, a futamidőt, a kamatot, kezelési és egyéb költségeket stb., stb. A hiteltől függően ezt még közjegyzői okiratba is foglalhatjátok. Amikor mind ez megvan, a bank átutalja a számládra a kölcsön összegét amit akkor használsz fel amikor csak akarod, és a következő hónaptól elkezdesz törleszteni.
Nincsen semmilyen előszerződés, általad fogalmazott HITELSZERZŐDÉS, csupán a bank átadja az általa kért dokumentumok listáját.
Ennyit a bank kölcsönről. Most nézzük a HITELKERETET amin előszeretettel lovagolsz, és avval próbálsz magyarázni mindent.
A kereskedelmi bank által, a banknál vezetett folyószámlához kapcsolódó hitelkeretet, melynek terhére, a biztosított összeghatár erejéig az ügyfél „mínuszba mehet”, majd ha pénzhez jut, visszafizeti a hitelt és a hitelkeret újra rendelkezésre áll. Ennek a hitelkeretnek lényeges eleme a folyószámla mivel ahhoz kapcsolódik. A hitelkeretet általában a bank úgy állapítja meg, hogy megnézi, a folyószámlára havonta mennyi rendszeres jövedelem (fizetés vagy egyéb járandóság)érkezik és ennek valamely hányadát felajánlja a hitelkeret részére.
A másik változat a hitelkártya. A hitelkártya ezzel szemben nem igényel jövedelemátutalást vagy nyitóösszeget (óvadékot is csak kiegészítő esetben, pl. ha nem tud jövedelemigazolást felmutatni az igénylő). Ezt rendszerint igényelni kell. A hitelkeret itt a jövedelem többszöröse is lehet, és jellemzően 45 napig kamat mentesen vásárolhatunk vele, utána azonban lényegesen magasabb kamatot kell fizetni, 23,4% és 35,4% között. Készpénzfelvételnél a kamatfizetés azonnal indul, tehát ott nem érvényes a kamatmentesség. A bank itt is végez HITELBÍRÁLATOT és lényegesen magasabb HITELKOCKÁZATOT vállal. Az hogy élsz a hitelkereteddel vagy nem élsz, az teljesen tőled függ és ilyen értelemben ez LEHETŐSÉG.
Mint látható minden esetben az üzleti szempontok döntenek és a bank KOCKÁZATOT vállal, hol magasabbat (a kamat is magasabb) hol alacsonyabbat. (a kamat is alacsonyabb)
Vajmi kevés köze van a bizalomhoz, maximum annyi, hogy a bank feltételezi, hogy a jövőben is fizetőképes leszel. Igazándiból ez sem érdekli különösebben a bankot, hiszen ha nem fizetsz, akkor jönnek a különböző retorziók: fizetés letiltás, jelzálog jog érvényesítése, stb.,stb. Vagy csak egyszerűen eladja a hitelt egy másik pénzintézetnek. Ezt hívják FAKTORÁLÁSNAK.
Ennél szakszerűbben már nem nagyon tudom megvilágítani a kérdést.
Minden kollégámnak van kölcsöne. Nekem nincs. Sajnos nem osztják az én gondolkodás módomat. Meg is jegyeztem nekik félig tréfából, hogy már lassan szégyelnem kell magam, hogy én még nem tartozok senkinek.
A fehér ember lenézi az indiánokat, mert dobokkal akarnak esőt csinálni, de komolyan úgy vélik, hogy dudaszóval lehet a dugót oszlatni…
Erről meg az jut eszembe, hogy emberek azért vesznek fel lakáshitelt, mert nincs pénzük. Akkor utána, hogyan fizetik a tőrlesztést? Ez nekem nonszensz.
Rengeteget matekoltam már ezen a lakáshitelen. Azt hiszem, hogy pont AT írta, amire én is többször eljutottam: ha a tőrlesztésnek megfelelő összeget, minden hónapban egy sima bankbetétbe teszem, akkor 7 év!!! (nem lehet eléggé hangsúlyózni) alatt megvan a lakás ára!!!
Persze a hitetlenkedők és “gondolkodni lusták” rögtön jönnek az ellenérvekkel:
- addig albérletben lakni
- infláció – romlik a forint
- emelkednek a lakás árak
- stb
ezeket is bele kalkuláltam: max 10! Akkor sem 25 rabság!
Re: DurLaDur
Úgy tűnik nem érted: Már nem olvaslak.
Mint írtam, az előbb is csak véletlenül olvastalam bele abba, amit írtál. Most nem tettem és nem is fogom.
Ne haragudj, de aki a törvényekkel, PSZÁF-fal szemben akar hitet téríteni, azzal nekem nincs mit beszélnem. Csak annyit jegyeznék meg, hogy a PSZÁF-ot még csak nem is én hoztam szóba. Ennyit a “hitemről”…
Nem érted, nem érzed ezeket a fogalmakat és még csak a törvények sem érdekelnek. Olvassad vissza, hogy miknek definiáltad TE magad a hitelt (még egymással sincsenek összhangban – a valóságról nem is beszélve), aztán légyszives magyarázzad meg magadnak, annak alapján a “folyószámlahitelt”, a “hitelkártyát” és a “hitelkeretet”. Nem fog menni.
Úgyhogy, kérlek, tényleg ne is fárasszad magad a tényekkel, úgymint olyanokkal, hogy egyik definíciód sem felel, mert nem is felelhet meg a törvények által meghatározott “hitelszerződésnek” és “kölcsönszerződésnek”, hiszen te ezt is úgyis jobban tudod.
A Pszáf hazudik, a Pszáf megvezet, de te, az igazság bajnokaként majd felnyitod a törvényeket idézők szemét.
Ne haragudj, de ilyen vak hittel, avagy csakazértisnekemleszigazam című kötekedéssel nem kívánok foglalkozni, mert nincs semmi értelme sem.
Kérlek, számomra a továbbiakban ne akard bebizonyítani, hogy okos vagy, inkább elhiszem, és maradjunk abban, hogy ne terheljük tovább ezt a helyet ezzel.
Köszönöm.
Na, felettébb érdekeseket olvashatok itt…
“Anyóssal lakni” – próbáltátok már? Még ha a saját szemétdombomon is. Na de másén kapargatni? Amikor a “legjobb szándékkal” beleszól a gyereknevelésbe. Na nem tudatosan, csak úgy spontán. És te tűrsz, mert szereted a feleséged és kerülöd a konfliktust. Életem legrosszabb négy éve volt, mikor szüleimmel a nagyszülőkhöz költöztünk. Pokol volt! Olvasott itt valaki pszichológiát? Eric Bern: Sorskönyv; Emberi játszmák; Mérgező szülők; Aronson: Társas lény; stb.
20 év alatt lakás? Ez nem alternatíva! A nőknek ketyeg a biológiai óra. Házasodjon 20 évesen egy 50-es jó egzisztenciával érdekből? Garantált a végeredmény. A gyerekneveléshez anyagi biztonság és stabil párkapcsolat kell. Egy normális 2 gyerekes családnak minimum 4 szoba. új lakás a 8. kerületben: 30 millió. 20 éves futamidőnél havi 180e. Egy gyerek felnevelése jelenértékben 30 millió. 2 gyerek összesen 50 millió. Az havi 200e. Rezsi havi 60e. 180+200+60=440. Egy kétdiplomás (egyetemi, ELTE) tanár házaspár fizetése havi 280e HUF. És 280e
folytatás, mert lemaradt:
HUF. És 280e
És 280e#440e. Most akkor miről beszélünk? Ne fárasszatok!
Akinek nincs hátszele (a szülők nem támogatják, nem állnak milliók mögötte), nincs induló lakása, annak annyi…
A hitel lakásvásárlásra az egyetlen alternatíva.
Milyen furcsa, hogy nulla szociális érzék van itt sokakban. Szépirodalom, az humánussá tesz, tessék kicsit olvasgatni! Osztják az észt, de arra nem gondolnak, hogy jó helyre születtek, így szerencséjük volt. A nyóckerben, Vajdahunyad utcában 80%-os a munkanélküliség, 3%-os a diplomások aránya. A Palotanegyedben 32%-os a diplomások aránya. Ha az előbbibe születünk, megtanuljuk már négy évesen, hogyan kell reggel a vállizületet kiugrasztani, este meg visszaugrasztani, hogy több ember szánjon meg az aluljáróban, mikor koldulunk. te meg közben otthon Lego segítségével fejleszted a gyerek képességeit.
Re: Joshsword
“Meg is jegyeztem nekik félig tréfából, hogy már lassan szégyelnem kell magam, hogy én még nem tartozok senkinek.”
És erre az lesz a válasz, hogy “te nem élsz a lehetőségekkel”. Holott, éppen te élsz a lehetőségeiddel… de ezt úgysem fogják megérteni addig, amig nem történik valami gebasz, ami miatt nem tudják a részleteket fizetni… akkor meg persze jönni fog a jajjjajaj…
“ezeket is bele kalkuláltam: max 10! Akkor sem 25 rabság!”
Én erre írtam egyébként azt, hogy a lakás megvásárlása szerintem befektetés, hiszen a lakás megmarad, amikor kifizetik az egésznek az árát – nem ezzel van a baj.
A baj azzal van, hogy amikor belekezdenek a lakásvásárlásba, akkor NEM annak alapján vásárolnak lakást, hogy mi az, amit gond nélkül meg tudnak vásárolni, hanem azt nézik meg, hogy mennyi az a részlet, amit még éppen ki tudnak köhögni, és annál is inkább egy kicsit többet, mondván, majd legfeljebb a szülők segítenek, vagy majd csak lesz valahogy…
Mi ezzel a baj? Az, hogy egy 10 milliós hitel is havi ~90eFt. De nem ennyit vesznek fel, hanem 15-20 milliót, ami eleve hazavágja a családi költségvetést. És mi ezzel a gond?
Az, hogy mivel le van terhelve a családi kassza, ezért megtakarításra NINCS lehetőség, azaz egyszerűen nem tudnak kiszállni ebből a kölcsönszerződésből, azaz beszorulnak egy kis lakásba – akár húsz évre! Hiszen, a kitörés éppen az lehetne, ha félre tudnának tenni, de azt nem fognak, mert akkor elkezdik azt felélni…
És akkor most nézzük csak ezt a bizonyos “lakbér” kérdést. Ha ugye egy kis lakásba költözik valaki pályakezdőként, ne adj Isten többen együtt, akkor az a bizonyos bérleti díj eleve sokkal kevesebb, mert osztódik. Ha ez alatt, azaz, HÉT év alatt összerakja a pénzét, akkor máris megveheti a lakását, avagy, ha már mindenáron eladósodni akar, akkor egy kétszer akkora lakást! Avagy, vehet egy lakást részletre, amit éppen ebből a hozamból finanszíroz!
De én továbbra is azt javasolnám, hogy a lakáskérdést, mint egyetlen kivételt vegyük külön. Önmagában ugyanis az, hogy valaki megveszi amiben lakik, annak Magyarországon számtalan oka van, nem utolsósorban a bérlakáspiac hiánya.
De vajon, ebben vannak a kölcsönök? NEM. Olyan fogyasztási cikkekben, amik elértéktelenődnek, amik pár év múlva, amikor a kölcsöntörlesztés még tart – addigra már semmit sem fognak érni. EZEK tiszta pénzkidobások, amiben az a legrosszabb, hogy amikor mondjuk egy LCD TV három év múlva be fogja dobni a törölközőt, akkor ugyebár a törlesztés még adott lesz – és akkor miből lehet majd másik TV-t venni? Még egy kölcsönből? Máris két kölcsöne van valakinek és egy TV-je… és ugyebár, ha valaki kiköltekezett az első kölcsönnel, akkor másodszorra csak egy rosszabb készüléket vehet majd…
Ha viszont nem kölcsönre vette volna, vagy eljutna az agyáig az, hogy KISEBBET vegyen, a különbözetet pedig befektesse, akkor máris sokkal jobban járna!
ÉS EZ AZ, amit az amerikai álomból (huh, de ideillene most egy ősi mesterséget idéző szó), szóval ez az, amit valami félelmetesen NEM ÉRTENEK a magyarok. Ugyanis az eusákok a hitelek mellett BETÉTEKKEL is rendelkeznek, és azokat folyamatosan építik fel. Azaz, nem csak fogyasztanak, mint az állatok, hanem építik a jövőjüket is. Azaz, gyűjtenek például egyetemre, kórházi kezelésre, mert náluk EZEK A NAGY TÉTELEK(!) és azért nem foglalkoznak a fogyasztási cikkekkel különösebben, azért veszik azokat gond nélkül, mert egyrészt gond nélkül meg tudják venni, másrészt sokszor tényleg bagatellek a kamatok (szinte tényleg annyit fizet ki valaki részletre, mintha egy összegre vásárolna valamit), harmadrészt, mert olyan adórendszerük van, ami minden szinte 1/2-2/3 árban van hozzánk képest.
De a lényeg a lényeg: Ami komoly dolog, ami nagy pénz, arra tartalékolnak, arra félretesznek, és építik a nyögdíjas éveiket és építenek egy karriert. Nem élnek fel mindent!
Itt viszont ez megy: Elkölteni mindent, még a jövőt is…
Kedves dt!
Én egy nagyon rossz anyagi helyzetben lévő családban nőttem fel. Szüleim a mai napig hiteleket vesznek fel. Szociális érzék ide vagy oda, el kellett otthonról jönnöm, mert folyamatos leépülést éreztem. Pedig 13 éven keresztül segítettem őket anyagilag!
(most röhögök) a legnagyobb próbléma, hogy az emberek a hormonjaikkal vannak elfoglalva (most szexelnem kell, most is, most is, most is,…..) Néha gondolkodni is kellene! Nem csak az egyik nem képviselőjének kell megtakarításokat végeznie! Gondold el: van egy fiú és van egy lány. Legyenek 20 évesek. Dolgoznak. NEM ISMERIK EGYMÁST! de mind a ketten rakosgatnak félre, hogy “20 év” múlva legyen lakásuk. Mit ad a sors? 6-7 év múlva találkoznak. Szerelmesek, összeakarnak költözni és házasodni. Szerinted a kettőjük vagyona, már elég lesz lakásra. Juj. Elég. De morbid! Még boldogan is élhetnek, mert nem találtak ki 20 évesen kifogásokat és nem csak a hormonok irányitották az életüket.
1, Köszönjük, hogy elsőre ítélkeztél
2, Biólogiai óra
Más. Mint említettem: én is szegény családból való vagyok. Fiatalon utáltam a gazdagokat. De hát ők azok akiktől tanulnunk kellene! (itt a legális uton gazdaggá váltakra gondolok)
Kedves dt! Gondolkozz, gondolkozz, és rájössz, hogy igazunk van (ha szólhatok mások nevében is) Köszönjük, hogy érdeklődsz, figyelsz és tanulsz.
Üdvözlettel: egy jó barát
Ez a hatszor annyi pénz azért némiképp sántít… Eleve a húsz éves futamidő irreális. Idős korban már nem vesz fel az ember húsz éves futamidejű kölcsönt, és tizenyolc évesen nem rendelkezik tízmillió Ft (saját eredetű) megtakarítással.
A 3,2 MFt és a 20 MFt között tényleg van egy kb. 6-os szorzó, de ezek nem ugyanabban az időpontban létező pénzek, az első megtakarított forint és az utolsó kifizetett törlesztőrészlet között 40 év telik el.
A hatszoros különbség azt jelentené, hogy takarékoskodva hatszor annyi fogyasztási javat tudunk venni az életünk során, mint hitelt felvéve. Ennyire nem durva a különbség.
Ehhez azt kell érteni, hogy a pénzből hogyan lesz több pénz egy év múlva, avagy mi van a kamat mögött. Az infláció és a gazdasági növekedés teszi ezt lehetővé, meg vannak a nulla összegű játékok. (Pl. a lottón sokan buknak keveset, kevesen nyernek sokat, sok ilyen konstrukció van) Reálnövekedést csak a gazdasági növekedés jelent. Ha az például 10%, akkor ha idén félreteszek 1 egységet, akkor jövőre 1,1 egységet tudok fogyasztani. Hosszú távon a részvényeken elérhető átlaghozam megfelel a gazdasági növekedésnek. (Gyakorlatilag nem, mert nem az összes cég van a tőzsdén, nem egyenletesen vásárolunk belőlük, és vannak pszichológiai “buborékok”) A világgazdaság olyan 5% körül bővül évente.
Hogy ebből hogy jön ki a hatszoros különbség???
Hogy korrekt legyen az összehasonlítás, legyen az a példa, hogy valaki 40 éves korában vesz egy tízmillás autót. Húsz évig takarékoskodik az egyik esetben, húsz évig fizeti a törlesztőrészletet a másikban.
Re: dt
“20 év alatt lakás? Ez nem alternatíva!”
Ezt nem értem. Éppen azt írtuk, hogy UGYANAZ a lakás kétféleképpen lehet a tiéd:
1.) Hét év alatt
2.) Húsz év alatt
A különbség csak annyi, hogy
1.) Hét év múlva tudsz beköltözni, ha még mindig abba akarsz beköltözni
2.) Azonnal be tudsz költözni, de ott is ragadsz legalább húsz évre.
Amit innen írsz, azon csak kétségek közötti furcsa szemmozgásokkal tudok gondolkodni…
“A gyerekneveléshez anyagi biztonság és stabil párkapcsolat kell.”
Így van. Viszont az anyagi biztonság nem akkor jön el, amikor a hitelek elviszik a pénzedet, a stabil párkapcsolat pedig csak akkor működik, ha nem rontja meg az állandó nélkülözés.
Ez:
“Egy normális 2 gyerekes családnak minimum 4 szoba.”
Egy vicc akart lenni? Akkor itt az ország 3/4 része nem normális…
“új lakás a 8. kerületben: 30 millió. 20 éves futamidőnél havi 180e.”
Szerintem úgy 225 eFt – de nagyságrendileg mindenképpen stimmel. Maradjunk a te számodnál. Most akkor viszont én azt mondanám, talán nem akkor kell ezen gondolkodni, amikor már adott a két gyerek. Akkor már baj van, ha nincs lakás.
Node tegyük fel, hogy még nem adott a két gyerek. Vegyen ki ez a pár egy kis lakást mondjuk 50 eFt-ért, és a 130 eFt-ot/hót fektesse be ÖT évre. Ebben az esetben az ötödik év végén (a bérelt lakás MELLETT!) lesz 11.100.000 Ft-juk. Ha ezt akkor önrészként betolják a lakásba, akkor máris “csak” 120 eFt/hó lesz a törlesztés… és öt évesen még nem akkora az a gyerek. Node, majd megnő. Tehát, ne éljük fel a 60 eFt/hót, hanem fektessük be újabb tíz évre. Ebből lesz úgy 14 millió Ft, amiből amellett, hogyha kifizetjük a kölcsönt, akkor még pénzünk is marad – még akár egy nagyobb lakásra is futni fogja.
És akkor a maradék öt évről (eddig csak 15 évet mondtam!) még szót sem ejtettünk, tehát, fektessük be ugyanazt a 180 eFt-ot öt évre, és “maradni fog” 15.369.000 Ft-unk.
Most persze lehet engem szociálisan érzéketlennek nevezni, amikor azt mondom: NE EGYBŐL ekkora lakást vegyen valaki, hanem várjon öt évet, és máris annyi pénze lesz, ha ugyanannyit törleszt/fektet be, amit el sem tudott volna képzelni magának, ha nem gondolkodik.
“Egy gyerek felnevelése jelenértékben 30 millió.”
Utolsó számítások szerint 10-15 milliót olvastam, de ebben a “házimunka” is benne volt. Ha igaz lenne az állításod, akkor ma Magyarországon gyakorlatilag nem lehetne gyereket vállalni, ugyanis havi 200 eFt-ot nagyon kevesen tudnának erre fordítani.
“És 280e#440e. Most akkor miről beszélünk?”
Arról, hogy aki nem engedheti meg magának, az ne 30 millás lakásba akarjon AZONNAL(!!!!) költözni, hanem először egy kisebbe költözzön és amikor már megengedheti magának, akkor költözzön nagyobba. ENNEK pedig valójában semmi köze ahhoz, hogy kiről és milyen lehetőségekről beszélünk, hiszen az általában igaz, hogyha nem vagy türelmetlen, akkor lesznek lehetőségeid, ha türelmetlen vagy, akkor meg sokkal rosszabbak lesznek.
“Akinek nincs hátszele (a szülők nem támogatják, nem állnak milliók mögötte), nincs induló lakása, annak annyi…”
Csak annak, aki nem gondolkodik és azonnal akar mindent. Aki gondolkodik, félretesz, annak egyáltalán nem annyi, és akkor rögtön látható lesz:
“A hitel lakásvásárlásra az egyetlen alternatíva.”
NEM. A befektetések hozama például sokkal jobb alternatíva. Főleg akkor, ha nem azonnal kell valami.
Node, miért is kell többnyire “azonnal” valami? AZÉRT, mert az emberek NEM KÉSZÜLNEK a jövőre, és a jelenben MINDENT FELÉLNEK, és amikor oda jutnak, hogy valamit tenni, csinálni kellene, akkor feljajdulnak, hogy de nincs rá pénz. És nem azért nincs, mert nem lehetne, hanem azért, mert azt előtte elköltötték, elszórakozták, felélték.
“Milyen furcsa, hogy nulla szociális érzék van itt sokakban.”
A szociális érzék éppen azt mondatja velem, hogy ne zavarjuk bele azokat a kölcsönmókuskerékbe, aki nem tud belőle kiszállni.
“A nyóckerben, Vajdahunyad utcában 80%-os a munkanélküliség, 3%-os a diplomások aránya.”
És ebből most mi következik?
“te meg közben otthon Lego segítségével fejleszted a gyerek képességeit.”
Irígy embereken nem lehet segíteni. Nem utolsósorban, két koldulás közötti nagyfröccs helyett vehetne akár Legot is a gyerekének. De tudjuk, vannak olyanok akik szerint az ital a megoldás és a legfontosabb, és az, hogy ezért nincs pénz Legora, azt másnak meg kell értenie.
Megjegyzem, valóban vannak önhibájukon kívül lecsúszott emberek, de pont ma Magyarországon azt mondani, hogy aki akar, az semmit sem tud elérni, azzal nagyon nem tudok egyetérteni.
Ahogy azzal sem, hogy a szociális érzékenység az lenne, hogy sűrűn bólogatok ahhoz, hogy a négy szobás lakás lenne a normális méret két gyerekhez… ha legalább négyzetmétert írtál volna, de a szobák száma… na, hagyjuk.
Azt azért kicsit sommás megfogalmazásnak tartom, hogy hitelre nincs szükség és takarékoskodással, meg okos befektetésekkel inkább később vásároljuk meg az áhított javakat. Az élet sem ezt igazolja.
Amikor tehát egy vállalatnak vagy egy magánszemélynek többletforrásra lenne szüksége, azaz többet szeretne költeni, mint amennyi az éppen aktuális jövedelme, akkor az egyik lehetőség a hitelfelvétel.
A lényeg, hogy a hitelfelvétel egy pozitív cash flow elem, míg a törlesztőrészletek a későbbiekben negatív cash flow elemeket jelentenek számunkra. Mindez azt jelenti, hogy a jelenbeli fogyasztásunkat megnöveljük, ezzel szemben az áll, hogy a jövőben keletkező jövedelmeink egy részéről lemondunk, hiszen ennek terhére történik majd a hitel visszafizetése.
A hiteleket különféle szempontok szerint csoportosíthatjuk, például a hitelfelvétel célja, futamideje, kamatozása, devizaneme szerint.
* hitelfelvétel célja szerint (magánszemélyek)
áruvásárlási, fogyasztási hitel
folyószámla-hitel, hitelkeret, hitelkártya
jelzáloghitel
lombard-hitel
gépkocsi-vásárlás
diákhitel
* hitelfelvétel célja szerint (vállalat, vállalkozás)
forgóeszköz
beruházás
* futamidő szerint
rövid távú
közép – és hosszú távú
* kamatfeltételek szerint
fix kamatozás
változó kamatozás
* devizanem szerint
forint
deviza
* Hitelekkel kapcsolatos kockázatok
futamidő megválasztása
kamatozás megválasztása (fix/változó)
devizanem megválasztása (forint/deviza)
túlzott eladósodás; [esetleges fizetési problémák, illetve későbbi időszakra is kiható következmények)
A vállalkozások nagy részéhez pedig szinte nélkülönözhetetlen a hitel főleg az első időszakban. Abban sem látok semmi rosszat ha valaki a jelenben szeretne megvásárolni valamit, legyen az akár luxus cikk is. Ha tönkre megy a hűtő, vagy a TV, akkor az emberek nagy részének nincs annyi készpénze, hogy azonnal újat vegyen, tehát hitelhez/kölcsönhöz folyamodik. Az embereket meg nem a hiteltől kölcsöntől kell elriasztani, hanem meg kell inkább tanítani azokkal helyesen bánni. Mondhatjuk azt, hogy nem a hitellel van baj, hanem némely esetben a hozzáállással.Arról nem is beszélve, hogy bizonyos javakhoz csak hitel árán juthatunk, lásd lakás. A teljes lakásvásárlásnál elenyésző rész a készpénzes, a túlnyomó többség hitelből finanszírozott.
Egyébként a legnagyobb veszélyt az eladósodásra pontosan a hitelkártyák csábítják az embert. Erre utaltam a múltkor, amikor azt írtam, hogy nem teljes mértékben az emberek a felelősek. A kártyakibocsájtó nagy kockázatot vállal fel azért, hogy a helytelen kártyahasználatból extra profitra tegyen szert. Vegyünk egy embert akinek a jövedelme mondjuk nettó 100.000 Ft. és kap egy hitelkártyát 300.000 Ft.-os kerettel. Eleinte nem nagyon használja inkább a kíváncsiságtól hajtva kipróbálja a működését, majd látva, hogy ez jó egyre bátrabban vásáról. Egyszer eljut egy pontra, amikor már nem tudja időben törleszteni a fogyasztását, de semmi baj, a bank nem szólt és így beindul az adósság spirál. Persze egy idő után azt veszi észre a derék honpolgár, hogy ki sem látszik az adósságból. Ennél a pontnál azért megkérdőjelezném a bank tisztességét. Nyilván nem lehet, mert avval védekezne, hogy mindenki nagykorú és miért nem olvasta el alaposan a szerződést. Az más kérdés, hogy ezek a szerződések olyan nyelven íródtak, hogy ember legyen a talpán aki ki akar igazodni rajta. És még “kis betűs” rész sincs benne. Ennyit a bank bizalmáról.
“Ez a hatszor annyi pénz azért némiképp sántít…”
Igen, valóban alá van becsülve. De úgy tűnik, mégis mindenki ezen lepődik meg, azaz, TALÁLT.
“Eleve a húsz éves futamidő irreális.”
Valóban? Ez ma már egy rövid távú lakáskölcsönnek számít…
“A hatszoros különbség azt jelentené, hogy takarékoskodva hatszor annyi fogyasztási javat tudunk venni az életünk során, mint hitelt felvéve. Ennyire nem durva a különbség.”
De, igen. Főleg akkor, ha figyelembevesszüka fogyasztási javak amortizációját is. Ha példának okáért nem a legújabb modellt veszed meg, hanem egy eggyel régebbit, akkor máris láthatod a brutális különbséget az árakban. Pusztán ENNYI odafigyelés már hihetetlen különbséget tud okozni a javakban.
“A világgazdaság olyan 5% körül bővül évente.
Hogy ebből hogy jön ki a hatszoros különbség???”
Úgy hívják, hogy kamatos kamat.
Ez pedig:
“Hogy korrekt legyen az összehasonlítás, legyen az a példa, hogy valaki 40 éves korában vesz egy tízmillás autót. Húsz évig takarékoskodik az egyik esetben, húsz évig fizeti a törlesztőrészletet a másikban.”
Egy teljesen hibás gondolkodás, mert ennek így nincs értelme. Ha valaki 40 éves korában vesz egy tízmillás autot részletre, akkor azt úgy 60 éves koráig fogja törleszteni. HA UGYANAZT a törlesztőrészletet félreteszi, akkor HÉT év után megveheti készpénzre ugyanannak az autonak az új változatát… és igaz, hogy EGYSZER hét évig várnia KELL, de ugyebár, ha EBBE a mókuskerékbe száll be, akkor utána HÉT ÉVENTE CSERÉLGETHETI AZ AUTOJÁT úgy, hogy a régit a “kukába dobja”, a másik meg húsz év múlva is ugyanazzal fog járni.
Ha így jobban tetszik, aki egyszer kivár hét évet és félreteszi a pénzt, az utána ugyannanyi pénzért cserélgeti az autoját HÁROM évente(!), mint amennyit a másik még 13 évig fog törleszteni… és üldögélhet a 20 éves autojában!
Joshsword:
Teljesen egyetértek abban, hogy minden általánosítás veszélyes. Te kivétel vagy, de statisztikailag beleférsz a szórásba. Bár a “nagyon rossz anyagi helyzetben lévő családban nőttem fel” kijelentésed számomra nem definiálja az esélyeidet, mivel – mint írtam – egy alultáplált, írástudatlan, munkanélküli szülőkkel és sok testvérrel megáldott cigánygyerek nem hasonlítható Hozzád, hiszen az nem blogok olvasásával tölti az idejét, hanem vagy a “szanatóriumban” (magyarul: sitten) várja a szabadulást, vagy a bringámat köti el, hogy a testvére ne haljon éhen. Szóval az esélyegyenlőségről, szociális hártrányokról lehetne vitatkozni. Mindenesetre nagyra becsülöm Benned, hogy segítetted a szüleidet.
2) Biológiai óra: látszik, hogy pasiból vagy. Neked nem sürgős, hiszen 50 évesen is nemzőképes vagy. A nők már 35 felett veszélyeztetett terhesnek számítanak. Számoljunk: Egyetem: 5 év. Nem vesznek fel egyből: 6. Egy évet csúszok (pl. külföldi ösztöndíj, másokik szak, stb.) :7. PhD: 9. Vagyok 27 éves. 3 elcseszett párkapcsolat (3×2 év): 33. Akkor most megtaláltam az igazit 33 évesen, király.
Ja, a hormonok: realista vagyok. Nem hiszek a lélekben, a véletlenekben, csak a relativisztikus elektrodinamikában, ahol minden determinált. A hormonokkal minden érzelmet ki lehet váltani. Lélek meg Isten? Maszlag a gyengéknek. A halál pillanatában mindenki kapaszkodik a fűszálakba is.
A “7 évig mindketten rakosgatják össze” elméletedben sem hiszek. Nem életszerű. Az emberek nagy része ehhez nem elég fegyelmezett. Teljesen más értékrend szerint kellene élni. Ez ma itthon lehetetlen. Amikor még a mobil is státuszt jelent. te használnál ma egy 1610-es nokiát 23 évesen? Öltöznél turiban, 23 évesen? Amikor a hiúságunk kulminál? Ez vicc. Az ember ösztönlény. Annyi a különbség, hogy komplexebb az állatnál. Szerintem.
Egyébként eszembejutott egy régi morgolódásom a bankokkal kapcsolatban.
Ez pedig az, hogy valójában ma Magyarországon értelmes célokra általában csak akkor kapsz kölcsönt, ha minden kétséget kizáróan bebizonyítod, hogy semmi szükséged sincs rá.
Aztán ezt most továbbgondoltam és továbbfejlesztettem.
Ez pedig az, hogyha nem így kapsz kölcsönt, akkor nagyon rosszul fogsz járni, mert az biztosan csak eladósításra jó, azaz rögtön és abból eldöntheted azt, hogy a kölcsön értelmes-e a számodra, hogy mennyire könnyű hozzájutnod.
Ennek folyományaként pedig azt is mondhatnám, hogy akkor nem adósodsz el, ha akkor veszel fel kölcsönt, amikor valójában semmi szükséged sem lenne rá.
(Így például folyószámlahitelkeret felhasználása, vagy részletre fizetés, mert ugyanannyi lenne valami egy összegben is és részletre is, ÉS egyébként KÉPES LENNÉL EGY ÖSSZEGBEN IS KIFIZETNI azt a valamit. És én ide sorolnám azt az esetet is, amikor egy lakás bérleti díja helyett azonos törlesztőrészletű lakáskölcsönt vesz fel valaki – hiszen ebben az esetben sincs szükség a kölcsönre – csak adott esetben sokkal értelmesebb LEHET ha így költi el valaki UGYANAZT a pénzt).
DurLaDur
Igazad van. Az embereknek mérlegelni kellene, hogy a hitel-kölcsön vajon “mennyire éri” meg. Abban hiszek, hogy ha valakinek van egy jó üzleti terve és ehhez pénzre van szüksége, akkor vegyen fel hitelt. Abban viszont nem hiszek, hogy 25 évig én dolgozzak, azért hogy egy intézményt eltartsak, ahol közben jól meggazdagodnak a pénzemen. Mert arról nem is beszéltünk, hogy az egy dolog, hogy a hitelnek-kölcsönnek
hányszorosát fizetjük vissza, de közben az intézmény, azt a pénzt még használja is, ami jó kamatos kamatot hozz neki:
Pl. hitel= x 25 év alatt kb 3x amit visszafizetünk, plusz a bank használja a befizetett részleteket kamatos kamat 25 év alatt : több mint 50 ezer x !!!
50 ezer x + 3x = 50003 x
Azt hiszem az intézetek jól járnak
Re: dt
“sürgős, hiszen 50 évesen is nemzőképes vagy. A nők már 35 felett veszélyeztetett terhesnek számítanak.”
Dehogy számítanak veszélyeztetett terhesnek… az egy egészen más fogalom. 35 év felett vannak olyan vizsgálatok, amiket kötelezően el kell végezni, mert már növekszik a kockázat, de ez egyrészt folyamatosan növekszik, másrészt a sztori érdekessége az, hogy éppen ezen vizsgálatok miatt születik arányaiban a legkevesebb beteg gyerek ezen életkorban… mert például a Dawn kórós gyerekek sem 35 év FELETT szoktak születni, hanem ALATTA, egyszerűen azért, mert felette szűrik, alatta meg nem. (mármint, kötelezően nem).
Aztán jön egy kissé furcsa logikai bakugrás a cigány putritól a PhD-ig:
“Számoljunk: Egyetem: 5 év. Nem vesznek fel egyből: 6. Egy évet csúszok (pl. külföldi ösztöndíj, másokik szak, stb.) :7. PhD: 9. Vagyok 27 éves. 3 elcseszett párkapcsolat (3×2 év): 33. Akkor most megtaláltam az igazit 33 évesen, király.”
Amire már nehéz mit mondani, hiszen nehéz eldönteni, hogy most sajnálni kellene, mert 27 éves korodig tanulhattál, vagy mire gondolsz? Egyébként, a három elcseszett kapcsolat személyes dolog, van aki 33 évesen sem találja meg. Ebből aztán pont nem következik semmi. Az azonban IGEN, hogy 27 éves korig valamiből csak megélt az ember, azaz 27-33 között ha félretett volna, akkor az legalább hat év ugyebár, ami egészen komoly pénzt jelenthetett volna.
EZ meg:
“Lélek meg Isten? Maszlag a gyengéknek.”
Akkora marhaság, ami végtelen butaságból szokott következni. Attól, hogy erőszakos és agresszív vagy, attól nem erős leszel, hanem csak olyasvalaki, akivel nem szoktak szimpatizálni mások. De ha csak lelketlen vagy, végső soron az is a te dolgod.
“A “7 évig mindketten rakosgatják össze” elméletedben sem hiszek.”
Hja, így könnyű. Az neked jár. Neked nem kell gondoskodni, hanem azonnal kell minden. Hát nem.
“Nem életszerű.”
Elég nagy baj. Erről szólt ez az írás. Hogy miért nem jutnak előre, hogy miért ragadnak le. Egyébként, csak úgy a vicc kedvéért, a bankárlobbi embere vagy, hogy a gondolkodás helyett a fogyasztásra kívánsz ösztönözni?
“Ez ma itthon lehetetlen.”
Dehogy lehetetlen. Csak ezt akarják a lelketlenek elhitetni a szerencsétlenekkel.
“Amikor még a mobil is státuszt jelent. te használnál ma egy 1610-es nokiát 23 évesen?”
Én sokkal idősebben 2110-es Nokiát használok – pedig ha bemennék a szolgáltatóhoz, akkor szinte bármelyiket elhozhatnám a régóta le nem vásárolt pontok alapján. Meg kell hogy mondjam, amellett, hogy mindenki arcára őszinte MOSOLYT csal, merthát, szép emlékek kötődnek hozzá – valójában mindenki azt szokta mondani, hogy EZ volt A telefon.
Ez csak rajtad múlik.
“Öltöznél turiban, 23 évesen?”
Ha egyszer megnéznéd, hogy időnként milyen ruhák vannak ott, akkor nem kérdeznél ilyet. Egyébként is van outlettől elkezdve már minden – csak annyi kell hozzá, hogy ne mondd meg, hol vetted. BTW: Aki pénzt akar szórni, annak úgysincs mit mondani. Aki pazarolni akar, az ne sírjon, hogy sohasincs pénze.
dt
Egy életcél felépítésénél nem lehet szélsőségekben gondolkodni, az arany középutat kell megtervezni. Én már 4x voltam munkanélküli, ezután mindig újra kellett kezdenem a megtakarításaimat, mert minden alkalommal nullára csúsztam!!!
A barátnők számát nem jegyeztem. Viszont szerintem egy kapcsolat minimum 2 év után érik meg, addig házasságról beszélni…(de ez az én egyéni véleményem, sajnos sok rossz példát láttam az azonnali házasságokból)
Én is voltam fiatal, én is szeretem a menő cuccokat. Nekem már 1996 ban volt mobil telefonom (igaz, azt pont nem divatból vettem, hanem azért mert kocsival jártam az országot, olyan elhagyatott területeken, ahol ha valami baj történt volna, meghalok, mire megtalálnak) Lényeg: havi 5000Ft-ot mindenki félre tud tenni!!! Én is kezdtem. Ez meg sem közeliti a 10%-ot amit a szakemberek mondanak!
Hormonok: sajnos az a tapasztalatom, hogy az emberek nem igazán akarnak a Homo sapiens sapiens szintjére emelkedni
Én idealista vagyok. Nekem senki nem segitett és megtanultam, hogy ha boldogulni akarok, akkor nem várhatok a dományokra.
Mielőtt szóba jönne: boldog párkapcsolatban élek a barátnőmmel. Gyerekünk még nincs. Lakásra gyűjtünk (már nem sok kell – 1,5 akarunk venni, mert nagyobbnak nem látjuk értelmét, később pedig családiház, de mi ezeket már kiszámoltuk! Pedig kétkezű dolgozó emeberek vagyunk, felsőfokú végzettség nélkül)
Azért vagyunk értelmes emberi lények, hogy az agyunkkal irányitsuk az életünket
105 hozzászólásban elszámoltam a végét. Bocs.
Helyesen:
Pl. hitel= x 25 év alatt kb 3x amit visszafizetünk, plusz a bank használja a befizetett részleteket kamatos kamat 25 év alatt : több mint 70 x !!!
70 x + 3x = 73 x
Azt hiszem az intézetek jól járnak
jaj, megint, ez már biztos, hogy a helyes:
Pl. hitel= x 25 év alatt kb 3x amit visszafizetünk, plusz a bank használja a befizetett részleteket kamatos kamat 25 év alatt : több mint 15 x !!!
15 x + 3x = 18 x
Azt hiszem az intézetek jól járnak
azért ez a szorzó nem semmi! Nyugodtan számoljatok után
Re: AT
“20 év alatt lakás? Ez nem alternatíva!”
Ezt nem értem. Éppen azt írtuk, hogy UGYANAZ a lakás kétféleképpen lehet a tiéd:
1.) Hét év alatt
2.) Húsz év alatt
A különbség csak annyi, hogy
1.) Hét év múlva tudsz beköltözni, ha még mindig abba akarsz beköltözni
2.) Azonnal be tudsz költözni, de ott is ragadsz legalább húsz évre.
Amit innen írsz, azon csak kétségek közötti furcsa szemmozgásokkal tudok gondolkodni…
BOCS, NEM OLVASTAM VÉGIG A FÓRUMOT, CSAK AZ ELSŐ 10 HOZZÁSZÓLÁST, OTT MEG 20 ÉVVEL DOBÁLÓZOTT AZ ILLETŐ.
A 2)-RE REAGÁLVA: MIÉRT IS RAGADOK OTT? HA NEM TUDOM FIZETNI, ELADOM. AZ ANNUITÁSNÁL CSÖKKEN A TŐKETARTOZÁSOM.
“A gyerekneveléshez anyagi biztonság és stabil párkapcsolat kell.”
Így van. Viszont az anyagi biztonság nem akkor jön el, amikor a hitelek elviszik a pénzedet, a stabil párkapcsolat pedig csak akkor működik, ha nem rontja meg az állandó nélkülözés.
EZ IGAZ.
Ez:
“Egy normális 2 gyerekes családnak minimum 4 szoba.”
Egy vicc akart lenni? Akkor itt az ország 3/4 része nem normális…
NEM VICC! GONDOLOM AZON NEM KELL VITATKOZNI, HOGY NEM SZERNCSÉS A SZÜLŐKNEK A 16 ÉVES GYEREKKEL EGY SZOBÁBAN ÉLNI. MEGY A KÉT GYEREKNEK IS KÜLÖN SZOBA KELL. KELL EGY NAPPALI IS, HACSAK NEM AKAROD A VENDÉGEKET A SZÜLŐK HÁLÓSZOBÁJÁBAN LEÜLTETNI. ÉS A NAPPALI EGYBEN ÉTKEZŐ ÉS AMERIKAI KONYHA IS, MERT KÜLÖNBEN 4 SZOBA + KONYHA KELLENE, AMI MÁR 35 MILLIÓ. ÚJ LAKÁS, EZ NEM KÉRDÉS. LASSAN 130 FT EGY KÖBMÉTER GÁZ. EGY MŰSZAKILAG ELAVULT, 80 ÉVES BÉRHÁZ NEM ALTERNATÍVA. GAZDASÁGTALAN!
“új lakás a 8. kerületben: 30 millió. 20 éves futamidőnél havi 180e.”
Szerintem úgy 225 eFt – de nagyságrendileg mindenképpen stimmel. Maradjunk a te számodnál. Most akkor viszont én azt mondanám, talán nem akkor kell ezen gondolkodni, amikor már adott a két gyerek. Akkor már baj van, ha nincs lakás.
29 VAGYOK. NŐ. SZERETNÉK 5 ÉVEN BELÜL 2 GYEREKET. MOST JÖTTEM KI AZ EGYETEMRŐL. MEGTAKARÍTOTT PÉNZEM NINCS, MIVEL ÁMOST KEZDTEM EL DOLGOZNI. MIT CSINÁLJAK?
Node tegyük fel, hogy még nem adott a két gyerek. Vegyen ki ez a pár egy kis lakást mondjuk 50 eFt-ért, és a 130 eFt-ot/hót fektesse be ÖT évre. Ebben az esetben az ötödik év végén (a bérelt lakás MELLETT!) lesz 11.100.000 Ft-juk. Ha ezt akkor önrészként betolják a lakásba, akkor máris “csak” 120 eFt/hó lesz a törlesztés… és öt évesen még nem akkora az a gyerek. Node, majd megnő. Tehát, ne éljük fel a 60 eFt/hót, hanem fektessük be újabb tíz évre. Ebből lesz úgy 14 millió Ft, amiből amellett, hogyha kifizetjük a kölcsönt, akkor még pénzünk is marad – még akár egy nagyobb lakásra is futni fogja.
ALBÉRLET 50 EZERÉRT? HOL ÉLSZ? AZÉRT EGY SZOBÁT KAPSZ. MOST. ÖT ÉV MÚLVA CSAK EGY FÉLSZOBÁT. A LAKÁSÁRAKAT MEG UGYE SOK MINDEN BEFOLYÁSOLJA. KERESLET, KÍNÁLAT, BANKI KONDÍCIÓK, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK, AMERIKAI MÁSODLAGOS JELZÁLOGPIAC ÖSSZEOMLÁSA, TULAJDONJOGHOZ FŰZŐDŐ (SZOCIALIZMUSBÓL ÖRÖKÖLT) SZEMLÉLETMÓD, REÁLBÉREK, POLITIKAI AKARAT, ÉPÍTŐANYAG ÁRAK ÉS MUNKABÉREK, IZRAELI BEFEKTETŐK, KÜLFÖLDI TŐKE BEFEKTETŐI BIZALMA, ADÓKEDVEZMÉNYEK. PRÓBÁLJ MEG REÁLIS PROGNÓZIST FELÁLLÍTANI EGY ILYEN SOKVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYNÉL! ALBÉRLETI PIACON PL. 6 ÉV ALATT BRUTÁLIS TÚLKÍNÁLAT ALAKULT KI, LEMENTEK AZ ÁRAK. HA HOLNAP VERES SZÓL AZ APEH-NEK, HOGY MOST SZÁLLJUNK RÁ A LAKÁSBÉRLETI PIACRA, RÖGTÖN KIDERÜL, HOGY SENKI NEM FIZETI A 39 % ADÓT. NÉZD MEG AZ ELMÚLT 10 ÉV ÚJLAKÁSÁRAIT, ILLESSZ RÁ FÜGGVÉNYT ÉS JÓSOLJ!
És akkor a maradék öt évről (eddig csak 15 évet mondtam!) még szót sem ejtettünk, tehát, fektessük be ugyanazt a 180 eFt-ot öt évre, és “maradni fog” 15.369.000 Ft-unk.
NEM FOG MENNI. NEM ÍGY MŰKÖDIK. HIDD EL!
Most persze lehet engem szociálisan érzéketlennek nevezni, amikor azt mondom: NE EGYBŐL ekkora lakást vegyen valaki, hanem várjon öt évet, és máris annyi pénze lesz, ha ugyanannyit törleszt/fektet be, amit el sem tudott volna képzelni magának, ha nem gondolkodik.
“Egy gyerek felnevelése jelenértékben 30 millió.”
Utolsó számítások szerint 10-15 milliót olvastam, de ebben a “házimunka” is benne volt. Ha igaz lenne az állításod, akkor ma Magyarországon gyakorlatilag nem lehetne gyereket vállalni, ugyanis havi 200 eFt-ot nagyon kevesen tudnának erre fordítani.
PERSZE, DE ATTÓL FÜGG, A LELKIISMERETED MILYEN IGÉNYSZINTET ÜT MEG. LEHET SEGÉLYBŐL IS GYEREKET NEVELNI. LÁSD: 8. KERÜLETI HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETÜEK. ÉN 30-RÓL TUDOK.
“És 280e#440e. Most akkor miről beszélünk?”
Arról, hogy aki nem engedheti meg magának, az ne 30 millás lakásba akarjon AZONNAL(!!!!) költözni, hanem először egy kisebbe költözzön és amikor már megengedheti magának, akkor költözzön nagyobba. ENNEK pedig valójában semmi köze ahhoz, hogy kiről és milyen lehetőségekről beszélünk, hiszen az általában igaz, hogyha nem vagy türelmetlen, akkor lesznek lehetőségeid, ha türelmetlen vagy, akkor meg sokkal rosszabbak lesznek.
VAN GYEREKED? PRÓBÁLTÁL MÁS A 2 ÉVES LÁNYODDAL EGY LÉGTÉRBEN ÉLNI? PERSZE AFRIKÁBAN EZ TERMÉSZETES.
“Akinek nincs hátszele (a szülők nem támogatják, nem állnak milliók mögötte), nincs induló lakása, annak annyi…”
Csak annak, aki nem gondolkodik és azonnal akar mindent. Aki gondolkodik, félretesz, annak egyáltalán nem annyi, és akkor rögtön látható lesz:
ÉN ARRA GONDOLTAM, BE KELLENE VEZETNI AZ INFLÁCIÓ- ÉS REÁLBÉRKÖVETŐ ANNUITÁST. TEKINTETTEL, HOGY AZ EMBER KEZDŐKÉNT KEVESEBBET KERES, MINT MEGLETT EMBERKÉNT, EZ TELJESEN NORMÁLIS. OLASZORSZÁGBAN EZ TERMÉSZETES.
“A hitel lakásvásárlásra az egyetlen alternatíva.”
NEM. A befektetések hozama például sokkal jobb alternatíva. Főleg akkor, ha nem azonnal kell valami.
MOST. NA DE HA 10 ÉV MÚLVA BESZÁLLSZ A KOCSIBA ÉS KIPUFFOGSZ EGY KIS CO2-T, MAJD MEGÁLLSZ, MERT JÖN SZEMBE 10 MILLIÓ AFRIKAI, AKI NEM ÁLLT MEG AZ EU HATÁRÁN ÉS NEM IS LŐTTÉK ŐKET HALOMRA, SZÓVAL AKKOR ANNYI A BEFEKTETÉSEDNEK. BRUTÁLIS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK ELÉ NÉZÜNK A FOGYÓ ENERGIA ÉS KLÍMAVÁLTOZÁS, A NÉPESEDÉS MIATT. ÚGYHOGY ELÉG EGY GYEREK. NA DE EZ MESSZIRE VEZET.
Node, miért is kell többnyire “azonnal” valami? AZÉRT, mert az emberek NEM KÉSZÜLNEK a jövőre, és a jelenben MINDENT FELÉLNEK, és amikor oda jutnak, hogy valamit tenni, csinálni kellene, akkor feljajdulnak, hogy de nincs rá pénz. És nem azért nincs, mert nem lehetne, hanem azért, mert azt előtte elköltötték, elszórakozták, felélték.
NEHÉZ ÜGY. SZERINTEM MINDKETTŐNKNEK VAN IGAZSÁGA.
“Milyen furcsa, hogy nulla szociális érzék van itt sokakban.”
A szociális érzék éppen azt mondatja velem, hogy ne zavarjuk bele azokat a kölcsönmókuskerékbe, aki nem tud belőle kiszállni.
BÁRMIKOR KI LEHET BELŐLE SZÁLLNI. IDŐBEN EL KELL KEZDENI ÁRULNI A LAKÁST, AMIT HITELRE VETTÜNK. NEM KELL MEGVÁRNI A ZSAROLÓ BANKOT ÉL LAKÁSMAFFIÁT.
“A nyóckerben, Vajdahunyad utcában 80%-os a munkanélküliség, 3%-os a diplomások aránya.”
És ebből most mi következik?
ANNYI, HOGY NAGYON ÁRNYALT EZ A KÉRDÉS. AZT GONDOLOM, HOGY NAGYON NEHÉZ ELKÉPZELNI “NEKÜNK” EGY ILYEN ÉLETFORMÁT. KÖNNYŰ VISZONT ÍTÉLKEZNI.
“te meg közben otthon Lego segítségével fejleszted a gyerek képességeit.”
Irígy embereken nem lehet segíteni. Nem utolsósorban, két koldulás közötti nagyfröccs helyett vehetne akár Legot is a gyerekének. De tudjuk, vannak olyanok akik szerint az ital a megoldás és a legfontosabb, és az, hogy ezért nincs pénz Legora, azt másnak meg kell értenie.
NA ITT KEZDŐDIK A GOND. TÖBB EMPÁTIÁT! A KULCS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG. ETTŐL MÉG NAGYON TÁVOL VAGYUNK. MA MÉG A BÖLCSIBEN IS SZELEKTÁLNAK. BRUTÁLIS A SZEGREGÁCIÓ. EU SZINTEN NÁLUNK A LEGNAGYOBB!
Megjegyzem, valóban vannak önhibájukon kívül lecsúszott emberek, de pont ma Magyarországon azt mondani, hogy aki akar, az semmit sem tud elérni, azzal nagyon nem tudok egyetérteni.
Ahogy azzal sem, hogy a szociális érzékenység az lenne, hogy sűrűn bólogatok ahhoz, hogy a négy szobás lakás lenne a normális méret két gyerekhez… ha legalább négyzetmétert írtál volna, de a szobák száma… na, hagyjuk.
ÍROM: MIN. 12 NM-ES SZOBA: 3 DB. NAPPALI, ÉTKEZŐ, KONYKA EGYBEN: 30 NM. EZ ÍGY ÖSSZESEN 30 MILLA.
Válasz Balkafanatik észrevételére!
Igaza van Önnek is, de maximálisan egyetértek Tóth Úr gondolataival. Ön azt mondja nem tudja kivárni a 20 évet mert igazán akkor már nem lesz értelme miért élni! Igen, ez nagyon valóságosnak tűnik, de..
Én úgy gondolom, sőt tudom, hogy van köztes megoldás. Ha olvasta Tóth Úr többi cikkét, akkor tudnia kell, hogy Ő sem azokat a megoldásokat javasolja, amik úgymond a ló túlsó oldalán vannak. Egyébként ez tipikusan egy X-ik magyar hiba, hogy soha nem akarunk a lovon fennmaradni, vagy az egyik vagy a másik oldalán szeretünk lenni!
Azért maradjunk az Ön problémájánál! Azt mondja inkább felveszi azt a hitelt a lakáshoz, meg a kocsihoz, meg minden egyébhez ami szem szájnak ingere! Hát jó, egyetértek, de gondolkozzunk el ezen egy kicsit.
Ma már több ezer hitelajánlat van az írott és egyéb sajtóban! Vajon miért? Tudja, van egy mondás ami azt mondja: pénzből lehet pénzt csinálni! Igen, de ehhez is érteni kell. Én bátran állítom, hogy a meghirdetett hitelek tulajdonosai, pár éven belül, legalább is többségük eltűnik a piacról, vagy azt is mondhattam volna csődbe jut.
De lehet, hogy ez még a hitel felvevőjének még jól is jön, bár nem biztos, hogy valaki nem fogja behajtani a kintlévőségeket, akár dupla kamattal!
Na jó de akkor miről beszélünk itt mi ezen a fórumon?
Nagyon egyszerű, arról hogy vannak olyan hitel megoldások is amit lehet fizetni, és a végén még tőkénk is marad a 20. év végén! Vagy fel tudunk építeni olyan programokat, amiből lesz lakás, autó, iskoláztatási alap a gyerek egyetemi éveire meg esetleg nyugdíj is.
Ez az amiről Dr. Tóth András beszél évek óta, és nem az, hogy minden pénzünket fektessük be hogy aztán 20 vagy 30 év múlva jól éljünk – de kinek a testében?!
Én azt mondom, maradjunk a lovon, és essünk át, folyamatosan valamelyik oldalára.
dt
akkor szerinted el kell adnod magad 20-25 évre egy intézetnek?
Nézegetve az ingatlan piacot azt látom, hogy 10-12 milláért már lehet 60-70 m2-es lakást is venni, persze nem a belvárosban vagy a káder dűlőn. Sőt még kertes házrészt is. 30% önerőt 5 év alatt össze lehet gyűjteni havi 45.000 Ft. megtakarítással/befektetéssel. Ekkor megvesszük a lakást/házat és a fennmaradó részt 20 év alatt törlesztjük havi 67.000 Ft.-al. Házasoknál ezt azért előteremteni nem erőn felüli.Átlag bérrel számolva. Gyakorlatilag 45-50 éves korra ki is van fizetve. Az inflációt figyelembe véve az első idők a nehezebbek és nagy valószínűséggel a 10. évtől kezdve már könnyebb a törlesztő részlet előteremtése hiszen a bevételünk is nő és így %-os arányban kevesebbet fordítunk a bevételünkből törlesztésre. Ez azért nem elkeserítő és nem is leszünk egész életünkben eladósodva. Természetesen idő közben válthatunk lakást hiszen azért, mert van hitel a lakáson azért nem vagyunk röghöz kötve. Az addig befizetett törlesztőrészletekkel csökken a tartozásunk, tehát egy új lakásba már nagyobb önerővel szállhatunk be, és mivel újra indul a 20 év akár a törlesztő részlet is csökkenhet.
50 éves korunkra arra is van esélyünk, hogy örököljünk. Sajnos evvel is számolni kell, és mivel a lakosság 96%-a saját tulajdonú lakásban él, ezért lehet, hogy ennyi idős korunkra akár 2-3 lakásunk is lesz.
Akinek meg abszolút semmije sincs, minimálbéren van bejelentve, és örökségre sincs kilátása, annak sajnos nem nagyon tudok mit mondani/tanácsolni. Van ilyen is.
AT:
jajj, nagyon eldurvult ez a vita. De ezek szerint Darwin hülye volt. Én nem mondtam, hogy antiszociálisnak kell lenni, csak azt, hogy általában az embert az önzés motiválja. A közérdek is sok egyéni érdek találkozása. Lélek és Isten létének megkérdőjelezése az egész emberiség örök problémája. Nem hinném, hogy marhaság lenne. Tóth úr is az a szent, akinek maga felé hajlik a keze. Ez nem baj, de azért túlzottan nem kell felmagasztalni. A spekulánsokat sem kell utálni. Az önmegtartóztatás, fegyelmezettség nemes erény, de egy 2110-es nokiával legfeljebb egy környezetvédő találkozón érsz el sikereket, nem egy üzleti tárgyaláson. A 15 éves fiad meg lehet, hogy baromi cikinek fogja érezni, mivel ilyen társadalomban, kultúrában élünk. Ha kicsit fokozod, esetleg kiközösítik az osztálytársai. Akkor meg lesz egy defektes gyereked. A veszélyeztetett terhességgel tisztában vagyok, de elbeszélünk egymás mellett. Szerintem Nálad van a logikai bukfenc: a Dawn kórós gyerekek születésének száma csökken, mert kötelező a szűrés. Ebben egyetértünk. Na de 1) miért lesz nagyobb a valószínűsége, hogy Dawn kórós gyerekek fogan meg a méhemben?? Mert idősebb vagyok, így nagyobb a rizikó. Romlik a génállomány. Gyengébb a szervezet. Azoknál a betegségeknél is nő a rizikó, akol nem lehet szűrni. A szűrés sosem tökéletes. A szűrésnek is van kockázata. Folytassam? SŐT: ekkor én elveszítek 2 évet. Abortusz, lelki trauma, stb. És nagyon fogy az időm!!! Hogy lehet, hogy ilyen tájékozott vagy, mégis rossz következtetést vonsz le?
Re: dt
Miért kiabálsz?
“BOCS, NEM OLVASTAM VÉGIG A FÓRUMOT, CSAK AZ ELSŐ 10 HOZZÁSZÓLÁST, OTT MEG 20 ÉVVEL DOBÁLÓZOTT AZ ILLETŐ.”
10 milliót felvehetsz 20 évre, vagy ha ugyanazt a részletet befekteted, akkor 7 év múlva leszel ugyanott.
“A 2)-RE REAGÁLVA: MIÉRT IS RAGADOK OTT? HA NEM TUDOM FIZETNI, ELADOM. AZ ANNUITÁSNÁL CSÖKKEN A TŐKETARTOZÁSOM.”
De nem tudod eladni, mert terhelt ingatlan. Ha nagy nehezen el is tudod adni, akkor is rá fogsz jönni, hogy valójában egyáltalán nem csökkent annyival a tartozásod, mint, ahogy hiszed. Azaz, alig marad pénzed, ha eladod. Másrészt, és ha eladod, akkor mi lesz? Akkor hová mész lakni? Épp te mondtad, ez KELL, ez szükséges, ez nem megkerülhető. Ha eladod, hová mész lakni? És ha eladod, mennyivel leszel előrébb? Tudsz mást venni belőle? NEM.
“NEM VICC! GONDOLOM AZON NEM KELL VITATKOZNI, HOGY NEM SZERNCSÉS A SZÜLŐKNEK A 16 ÉVES GYEREKKEL EGY SZOBÁBAN ÉLNI.”
Ne haragudj dt, de most már akkora bakugrásokat teszel, amivel nem tudok lépést tartani. Az előbb 23 évesekről beszltél, utána 27 évesekről, most meg már 16 éves gyerekekről?!? Most ez hogyan jött ide?
Mert egyébként éppen én mondtam azt, hogy talán nem rögtön 23 évesen kell akkora lakásban gondolkodni, amiben 16 éves gyerek is önálló szobában tud lenni… merthogy, az 16 év múlva esedékes és nem azonnal.
“MEGY A KÉT GYEREKNEK IS KÜLÖN SZOBA KELL.”
Ez jól hangzik, de egyáltalán nem igaz. Egyrészt ez megszokás és egyebek kérdése is, de önmgaában egyáltalán nem “kell” külön szoba. Kis korukban meg végképp nem.
“KELL EGY NAPPALI IS, HACSAK NEM AKAROD A VENDÉGEKET A SZÜLŐK HÁLÓSZOBÁJÁBAN LEÜLTETNI.”
Ne haragudj, nem tudom mennyi idős lehetsz, de amit írsz, az már olyan zavaros, mintha egy 16 éves lány írná le az igénylistáját… Magyarországon a lakások 90%-a nem felelne meg az elvárásodnak, oszt, mégis élnek az emberek és ember lesz a gyerekekből is.
“ÚJ LAKÁS, EZ NEM KÉRDÉS.”
Mármermér?
Ezeket meg honnan szeded:
“LASSAN 130 FT EGY KÖBMÉTER GÁZ. EGY MŰSZAKILAG ELAVULT, 80 ÉVES BÉRHÁZ NEM ALTERNATÍVA. GAZDASÁGTALAN!”
Mert nem a gázt fizeted, hanem a fűtést. És speciel egy vastag falú bérház aztán pont az, ami jól van szigetelve. Tudod, a mostani lakótelepek (amiket lakóparknak csúfolnak) többsége lényegesen rosszabb minőségű, mint ezek az épületek. Amúgyis, amivel kevered az a távfűtés vs. egyéni fűtés. De a vicc kedvéért, a bérházak jelentős részében egyáltalán nincs távfűtés.
De nem baj, hogy ehhez sem értesz, csak akkor miért akarsz erőszakoskodni?
“29 VAGYOK. NŐ. SZERETNÉK 5 ÉVEN BELÜL 2 GYEREKET. MOST JÖTTEM KI AZ EGYETEMRŐL. MEGTAKARÍTOTT PÉNZEM NINCS, MIVEL ÁMOST KEZDTEM EL DOLGOZNI. MIT CSINÁLJAK?”
Hát ez egy ritka hülye kérdés, és életfelfogás, már ne is haragudj. Egyrészt, ha eddig el tudtál lenni munka nélkül, akkor gondolom, ezután is el leszel. Huszonkilenc éves korig tanulni? Akkor te nagyon okos lehetsz és nyilván havi nettó több százezres fizetésed lesz, hiszen gondolom azért volt érdemes ennyit tanulni. Tedd félre ezt öt évig és nem lesz gondod.
Egyébként, szerintem először érdemes lenne egy párkapcsolatot kialakítani, mert az pont nem a pénzen múlik.
“ALBÉRLET 50 EZERÉRT? HOL ÉLSZ? AZÉRT EGY SZOBÁT KAPSZ.”
Dehogy. Egy 30-50 nm-es lakótelepi lakást. Valahol el kell kezdeni. Az, hogy neked magasabbak az igényeid, az nagyon sajnálatos, illetve nem az, ha meg tudod fizetni.
“MOST. ÖT ÉV MÚLVA CSAK EGY FÉLSZOBÁT.”
Nofene. Egy jövendő mondó van a körünkben. Ezt mégis mire alapozod? Öt év múlva, ennyi tanulmánnyal gondolom 1.000.000 Ft-ot fogsz keresni, azaz, gondolom, ennél nagyobbat is fogsz tudni bérelni.
“NÉZD MEG AZ ELMÚLT 10 ÉV ÚJLAKÁSÁRAIT, ILLESSZ RÁ FÜGGVÉNYT ÉS JÓSOLJ!”
Én nem vagyok ennyire hülye. Főleg azért, mert összességében a 10 év alatt ÖSSZESEN szerintem valahol az inflációt alulmúlóan nőttek (ha egyáltalán nőttek!) az ingatlanárak. Én például Budapest esetében erős stagnálást, enyhe csökkenést látok, és egyáltalán nem látom azt, ami miatt ez megváltozna.
“NEM FOG MENNI. NEM ÍGY MŰKÖDIK. HIDD EL!”
Nem hiszem el. Azt hiszem el, hogy te nem így képzeled az életet, hanem úgy, hogy pocsékolsz, felélsz mindent és mégis maradjon is egy csomó pénzed.
Engedelmeddel, egy hasonló kérdést tett fel Silvio Berlusconinak egy hallgató egy egyetemen, hogy mit tegyen, és ő lazán közölte: “Keressen egy gazdag férjet magának”. Ebben az esetben sincs gondod, mert van időd. Tessék szépen a fizetésed magadra, a kinézetedre költeni, drága helyekre járni. EZ is működik és nincs vele semmi gond sem. Magam is ismerek olyan lányt, akinek ez sikerült. És azóta is boldogan élNEK, mielőtt bárki másra gondolna.
Ha valaki ezt akarja, eldönti, akkor meg tudja csinálni. Hja kérem, egyébként ehhez is dolgozni kell, nem is keveset.
“PERSZE, DE ATTÓL FÜGG, A LELKIISMERETED MILYEN IGÉNYSZINTET ÜT MEG.”
Az én lelkiismeretem azt a szintet üti meg, hogy azt szeretném, hogy boldog legyen a gyerekem. Egyáltalán nem tartom fontosnak azt, hogy Bogaboo babakocsit vegyek hozzá és 10.000 Ft-os új cipőket, ezek ugyanis a gyereket baromira nem érdekli, csak a szülőket. Én a magam részéről inkább azt vettem észre, hogy a “relatív szegénységben és a relatív jólétben”, azaz a normálisan nevelt és ellátott gyerekek lettek a legsikeresebbek.
A mindent megadni a gyereknek nem azt jelenti, hogy mindent összevásárolni és az összes McMédia játékot elé tolni, hanem azt, hogy soha, semmiben se nélkülözzön.
“LEHET SEGÉLYBŐL IS GYEREKET NEVELNI. LÁSD: 8. KERÜLETI HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETÜEK. ÉN 30-RÓL TUDOK.”
Csak harmincról? Mármint, mi a harminc? Ez a hajókapitányos vicc? Mi következik ebből? Avagy, hogy jön ez a bakugrás a 30-tól a 35 millióig? Nem gondolod, hogy a kettő között azért elég komoly varicáiós lehetőségek vannak?!
“VAN GYEREKED? PRÓBÁLTÁL MÁS A 2 ÉVES LÁNYODDAL EGY LÉGTÉRBEN ÉLNI? PERSZE AFRIKÁBAN EZ TERMÉSZETES.”
Nem csak Afrikában. Általában olyan esetekben a világ legtermészetesebb dolga, amikor egy lakásban laksz valakivel, ugyanis azt szokás EGY LÉGTÉR-nek nevezni. Persze, ismerek több olyan embert is, aki egy szobában is lakik a gyerekével, mert azt szereti(k), de én ezzel már nem értek egyet. Ám ismét szeretném megjegyezni, hogy még ebben az esetben is KÉT szobáról szokás beszélni, amire szükség van, egészen pontosan 1+1 félszobáról.
Az meg egyáltalán nem olyan nagy szám, ezt még egy 35 nm-es kis lakásban is meg lehet oldani, ha jó a beosztása. Azt persze én sem mondanám, hogy ez lenne a kényelmes, de a “lehet” és a “lehetetlen” kissé mást jelent, szerintem.
“ÉN ARRA GONDOLTAM, BE KELLENE VEZETNI AZ INFLÁCIÓ- ÉS REÁLBÉRKÖVETŐ ANNUITÁST.”
Hogyne. De természetesen csak és kizárólag az “ingyen sör” után. De valahogy, valamiért azt is elmeszelte az a hülye Alkotmánybíróság, pedighát, milyen jó is lenne…
“TEKINTETTEL, HOGY AZ EMBER KEZDŐKÉNT KEVESEBBET KERES, MINT MEGLETT EMBERKÉNT, EZ TELJESEN NORMÁLIS. OLASZORSZÁGBAN EZ TERMÉSZETES.”
És akkor miért nem költözöl oda? Amugy Olaszországban a szeméthegyek is természetesek, továbbá Szicíliában a mai napig gond az egyedül szülő nő. Ezen kívül is a maffiával, néha egyéb dolgokkal szembesülnél. Más országok, más világ. Ha az tetszik, akkor lehet ott élni – ma már ebben senki sem akadályoz meg. Van is ismerős lány, aki Olaszországba ment férjhez, igaz, ő valószínűleg sohasem gondolt ilyenekre, csak arra, hogy ő ott érezte jól magát.
“MOST. NA DE HA 10 ÉV MÚLVA BESZÁLLSZ A KOCSIBA ÉS KIPUFFOGSZ EGY KIS CO2-T, MAJD MEGÁLLSZ, MERT JÖN SZEMBE 10 MILLIÓ AFRIKAI, AKI NEM ÁLLT MEG AZ EU HATÁRÁN ÉS NEM IS LŐTTÉK ŐKET HALOMRA, SZÓVAL AKKOR ANNYI A BEFEKTETÉSEDNEK.”
A szélsőbalos anarchisták klubjának prominensét tisztelhetem magácskában? Azt hiszem, ez most DurLaDur szindróma lesz, úgyhogy, ezt a választ még befejezem és ezt az agymenést én nem olvasom tovább.
“BRUTÁLIS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK ELÉ NÉZÜNK A FOGYÓ ENERGIA ÉS KLÍMAVÁLTOZÁS, A NÉPESEDÉS MIATT. ÚGYHOGY ELÉG EGY GYEREK. NA DE EZ MESSZIRE VEZET.”
Helyes. Akkor máris nem kell két gyerek, elég a kisebb lakás. Hallelúja!
“BÁRMIKOR KI LEHET BELŐLE SZÁLLNI.”
Egy kölcsönből?! Ez rossz vicc? Akkor lehet kiszállni, ha ki lehet fizetni egy összegben a hátralévő tartozást. Node, amikor valaki azért vesz fel kölcsönt, mert nincs pénze, az hogyan kerülne ebbe a helyzetbe? Sehogy.
“IDŐBEN EL KELL KEZDENI ÁRULNI A LAKÁST, AMIT HITELRE VETTÜNK. NEM KELL MEGVÁRNI A ZSAROLÓ BANKOT ÉL LAKÁSMAFFIÁT.”
Jujjj… inkább maradjunk a 16 éves lánynál, mert ez egy több diplomástól már rendkívül erős lenne…
És mégegyszer megjegyezném: El lesz adva – és hogyan utána tovább?! Merthát, ha azért kell eladni, mert nem lehet törleszteni a részleteket sem, akkor hová megy az ember?
“ANNYI, HOGY NAGYON ÁRNYALT EZ A KÉRDÉS.”
Mi? Az, hogy ne pazaroljunk és gondolkodjunk? Ha van valami, ami pont nem vagyoni helyzettől függ, az éppen ez.
“AZT GONDOLOM, HOGY NAGYON NEHÉZ ELKÉPZELNI “NEKÜNK” EGY ILYEN ÉLETFORMÁT. KÖNNYŰ VISZONT ÍTÉLKEZNI.”
Magácskán kívül senki sem ítélkezett felettük. Mondhatni, szóba sem kerültek. Merthogy, nem konkrét emberekről, vagy csoportokról volt szó, hanem arról, hogy nem szabad kölcsönökbe verni magunkat, mert ezt hívták régebben adósrabszolgaságnak.
“NA ITT KEZDŐDIK A GOND. TÖBB EMPÁTIÁT!”
Igen, nem ártana megtanulnia. Az empátia nem a nagyfröccsök fizetésében kezdődik.
“A KULCS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG.”
Ilyen kulcs nincs. Ez egy böszme demagógia, amivel valójában az EGYFORMASÁGOT akarják terjeszteni a régi világ prolijai egyesüljetek alapon. Ugyanis az esélyegyenlőség az lenne, ha az esélyeket egyenlítenék ki és nem az, ha az embereket akarják kiegyenlíteni.
Az esélyegyenlőség például az lenne, ha valóban egyenlőek lennének az esélyek. De azt nem engedik. Mert az esélyegyenlőség például az lenne, hogy külön, segítő kezekbe kerülnének azok, akiknek erre szüksége lenne, és nem erőltetnék be őket mások közé. Ahogy, az sem esélyegyenlőség, amikor a destruktív, pusztító elemeket nem lehet külön választani, mert szokják őket a normálisok…
“MA MÉG A BÖLCSIBEN IS SZELEKTÁLNAK. BRUTÁLIS A SZEGREGÁCIÓ. EU SZINTEN NÁLUNK A LEGNAGYOBB!”
Most akkor a cigányság érdekeiben akar felszólalni? Mert ennek már megint nincs semmi értelme, nem kapcsolódik a kérdéshez és nem mond semmit.
A cigányság felemeléséhez egészen másra lenne szükség, de ez nagyon nem ide tartozó téma. Annyit mondanék csak, hogy nem arra lenne szükség, hogy erővel olyan környezetbe tegyük őket, ahol nem tudják a helyüket megállni, hanem olyan környezetet kellene kialakítani, amiben előre tudnak lépni segítséggel, de saját erőből.
De ez a fajta esély kiegyenlítés, na ez éppen nem létezik.
“ÍROM: MIN. 12 NM-ES SZOBA: 3 DB. NAPPALI, ÉTKEZŐ, KONYKA EGYBEN: 30 NM. EZ ÍGY ÖSSZESEN 30 MILLA.”
Szép álmokat királylány.
Re: dt
Miért kiabálsz?
“BOCS, NEM OLVASTAM VÉGIG A FÓRUMOT, CSAK AZ ELSŐ 10 HOZZÁSZÓLÁST, OTT MEG 20 ÉVVEL DOBÁLÓZOTT AZ ILLETŐ.”
10 milliót felvehetsz 20 évre, vagy ha ugyanazt a részletet befekteted, akkor 7 év múlva leszel ugyanott.
“A 2)-RE REAGÁLVA: MIÉRT IS RAGADOK OTT? HA NEM TUDOM FIZETNI, ELADOM. AZ ANNUITÁSNÁL CSÖKKEN A TŐKETARTOZÁSOM.”
De nem tudod eladni, mert terhelt ingatlan. Ha nagy nehezen el is tudod adni, akkor is rá fogsz jönni, hogy valójában egyáltalán nem csökkent annyival a tartozásod, mint, ahogy hiszed. Azaz, alig marad pénzed, ha eladod. Másrészt, és ha eladod, akkor mi lesz? Akkor hová mész lakni? Épp te mondtad, ez KELL, ez szükséges, ez nem megkerülhető. Ha eladod, hová mész lakni? És ha eladod, mennyivel leszel előrébb? Tudsz mást venni belőle? NEM.
“NEM VICC! GONDOLOM AZON NEM KELL VITATKOZNI, HOGY NEM SZERNCSÉS A SZÜLŐKNEK A 16 ÉVES GYEREKKEL EGY SZOBÁBAN ÉLNI.”
Ne haragudj dt, de most már akkora bakugrásokat teszel, amivel nem tudok lépést tartani. Az előbb 23 évesekről beszltél, utána 27 évesekről, most meg már 16 éves gyerekekről?!? Most ez hogyan jött ide?
Mert egyébként éppen én mondtam azt, hogy talán nem rögtön 23 évesen kell akkora lakásban gondolkodni, amiben 16 éves gyerek is önálló szobában tud lenni… merthogy, az 16 év múlva esedékes és nem azonnal.
“MEGY A KÉT GYEREKNEK IS KÜLÖN SZOBA KELL.”
Ez jól hangzik, de egyáltalán nem igaz. Egyrészt ez megszokás és egyebek kérdése is, de önmgaában egyáltalán nem “kell” külön szoba. Kis korukban meg végképp nem.
“KELL EGY NAPPALI IS, HACSAK NEM AKAROD A VENDÉGEKET A SZÜLŐK HÁLÓSZOBÁJÁBAN LEÜLTETNI.”
Ne haragudj, nem tudom mennyi idős lehetsz, de amit írsz, az már olyan zavaros, mintha egy 16 éves lány írná le az igénylistáját… Magyarországon a lakások 90%-a nem felelne meg az elvárásodnak, oszt, mégis élnek az emberek és ember lesz a gyerekekből is.
“ÚJ LAKÁS, EZ NEM KÉRDÉS.”
Mármermér?
Ezeket meg honnan szeded:
“LASSAN 130 FT EGY KÖBMÉTER GÁZ. EGY MŰSZAKILAG ELAVULT, 80 ÉVES BÉRHÁZ NEM ALTERNATÍVA. GAZDASÁGTALAN!”
Mert nem a gázt fizeted, hanem a fűtést. És speciel egy vastag falú bérház aztán pont az, ami jól van szigetelve. Tudod, a mostani lakótelepek (amiket lakóparknak csúfolnak) többsége lényegesen rosszabb minőségű, mint ezek az épületek. Amúgyis, amivel kevered az a távfűtés vs. egyéni fűtés. De a vicc kedvéért, a bérházak jelentős részében egyáltalán nincs távfűtés.
De nem baj, hogy ehhez sem értesz, csak akkor miért akarsz erőszakoskodni?
“29 VAGYOK. NŐ. SZERETNÉK 5 ÉVEN BELÜL 2 GYEREKET. MOST JÖTTEM KI AZ EGYETEMRŐL. MEGTAKARÍTOTT PÉNZEM NINCS, MIVEL ÁMOST KEZDTEM EL DOLGOZNI. MIT CSINÁLJAK?”
Hát ez egy ritka hülye kérdés, és életfelfogás, már ne is haragudj. Egyrészt, ha eddig el tudtál lenni munka nélkül, akkor gondolom, ezután is el leszel. Huszonkilenc éves korig tanulni? Akkor te nagyon okos lehetsz és nyilván havi nettó több százezres fizetésed lesz, hiszen gondolom azért volt érdemes ennyit tanulni. Tedd félre ezt öt évig és nem lesz gondod.
Egyébként, szerintem először érdemes lenne egy párkapcsolatot kialakítani, mert az pont nem a pénzen múlik.
“ALBÉRLET 50 EZERÉRT? HOL ÉLSZ? AZÉRT EGY SZOBÁT KAPSZ.”
Dehogy. Egy 30-50 nm-es lakótelepi lakást. Valahol el kell kezdeni. Az, hogy neked magasabbak az igényeid, az nagyon sajnálatos, illetve nem az, ha meg tudod fizetni.
“MOST. ÖT ÉV MÚLVA CSAK EGY FÉLSZOBÁT.”
Nofene. Egy jövendő mondó van a körünkben. Ezt mégis mire alapozod? Öt év múlva, ennyi tanulmánnyal gondolom 1.000.000 Ft-ot fogsz keresni, azaz, gondolom, ennél nagyobbat is fogsz tudni bérelni.
“NÉZD MEG AZ ELMÚLT 10 ÉV ÚJLAKÁSÁRAIT, ILLESSZ RÁ FÜGGVÉNYT ÉS JÓSOLJ!”
Én nem vagyok ennyire hülye. Főleg azért, mert összességében a 10 év alatt ÖSSZESEN szerintem valahol az inflációt alulmúlóan nőttek (ha egyáltalán nőttek!) az ingatlanárak. Én például Budapest esetében erős stagnálást, enyhe csökkenést látok, és egyáltalán nem látom azt, ami miatt ez megváltozna.
“NEM FOG MENNI. NEM ÍGY MŰKÖDIK. HIDD EL!”
Nem hiszem el. Azt hiszem el, hogy te nem így képzeled az életet, hanem úgy, hogy pocsékolsz, felélsz mindent és mégis maradjon is egy csomó pénzed.
Engedelmeddel, egy hasonló kérdést tett fel Silvio Berlusconinak egy hallgató egy egyetemen, hogy mit tegyen, és ő lazán közölte: “Keressen egy gazdag férjet magának”. Ebben az esetben sincs gondod, mert van időd. Tessék szépen a fizetésed magadra, a kinézetedre költeni, drága helyekre járni. EZ is működik és nincs vele semmi gond sem. Magam is ismerek olyan lányt, akinek ez sikerült. És azóta is boldogan élNEK, mielőtt bárki másra gondolna.
Ha valaki ezt akarja, eldönti, akkor meg tudja csinálni. Hja kérem, egyébként ehhez is dolgozni kell, nem is keveset.
“PERSZE, DE ATTÓL FÜGG, A LELKIISMERETED MILYEN IGÉNYSZINTET ÜT MEG.”
Az én lelkiismeretem azt a szintet üti meg, hogy azt szeretném, hogy boldog legyen a gyerekem. Egyáltalán nem tartom fontosnak azt, hogy Bogaboo babakocsit vegyek hozzá és 10.000 Ft-os új cipőket, ezek ugyanis a gyereket baromira nem érdekli, csak a szülőket. Én a magam részéről inkább azt vettem észre, hogy a “relatív szegénységben és a relatív jólétben”, azaz a normálisan nevelt és ellátott gyerekek lettek a legsikeresebbek.
A mindent megadni a gyereknek nem azt jelenti, hogy mindent összevásárolni és az összes McMédia játékot elé tolni, hanem azt, hogy soha, semmiben se nélkülözzön.
“LEHET SEGÉLYBŐL IS GYEREKET NEVELNI. LÁSD: 8. KERÜLETI HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETÜEK. ÉN 30-RÓL TUDOK.”
Csak harmincról? Mármint, mi a harminc? Ez a hajókapitányos vicc? Mi következik ebből? Avagy, hogy jön ez a bakugrás a 30-tól a 35 millióig? Nem gondolod, hogy a kettő között azért elég komoly varicáiós lehetőségek vannak?!
“VAN GYEREKED? PRÓBÁLTÁL MÁS A 2 ÉVES LÁNYODDAL EGY LÉGTÉRBEN ÉLNI? PERSZE AFRIKÁBAN EZ TERMÉSZETES.”
Nem csak Afrikában. Általában olyan esetekben a világ legtermészetesebb dolga, amikor egy lakásban laksz valakivel, ugyanis azt szokás EGY LÉGTÉR-nek nevezni. Persze, ismerek több olyan embert is, aki egy szobában is lakik a gyerekével, mert azt szereti(k), de én ezzel már nem értek egyet. Ám ismét szeretném megjegyezni, hogy még ebben az esetben is KÉT szobáról szokás beszélni, amire szükség van, egészen pontosan 1+1 félszobáról.
Az meg egyáltalán nem olyan nagy szám, ezt még egy 35 nm-es kis lakásban is meg lehet oldani, ha jó a beosztása. Azt persze én sem mondanám, hogy ez lenne a kényelmes, de a “lehet” és a “lehetetlen” kissé mást jelent, szerintem.
“ÉN ARRA GONDOLTAM, BE KELLENE VEZETNI AZ INFLÁCIÓ- ÉS REÁLBÉRKÖVETŐ ANNUITÁST.”
Hogyne. De természetesen csak és kizárólag az “ingyen sör” után. De valahogy, valamiért azt is elmeszelte az a hülye Alkotmánybíróság, pedighát, milyen jó is lenne…
“TEKINTETTEL, HOGY AZ EMBER KEZDŐKÉNT KEVESEBBET KERES, MINT MEGLETT EMBERKÉNT, EZ TELJESEN NORMÁLIS. OLASZORSZÁGBAN EZ TERMÉSZETES.”
És akkor miért nem költözöl oda? Amugy Olaszországban a szeméthegyek is természetesek, továbbá Szicíliában a mai napig gond az egyedül szülő nő. Ezen kívül is a maffiával, néha egyéb dolgokkal szembesülnél. Más országok, más világ. Ha az tetszik, akkor lehet ott élni – ma már ebben senki sem akadályoz meg. Van is ismerős lány, aki Olaszországba ment férjhez, igaz, ő valószínűleg sohasem gondolt ilyenekre, csak arra, hogy ő ott érezte jól magát.
“MOST. NA DE HA 10 ÉV MÚLVA BESZÁLLSZ A KOCSIBA ÉS KIPUFFOGSZ EGY KIS CO2-T, MAJD MEGÁLLSZ, MERT JÖN SZEMBE 10 MILLIÓ AFRIKAI, AKI NEM ÁLLT MEG AZ EU HATÁRÁN ÉS NEM IS LŐTTÉK ŐKET HALOMRA, SZÓVAL AKKOR ANNYI A BEFEKTETÉSEDNEK.”
A szélsőbalos anarchisták klubjának prominensét tisztelhetem magácskában? Azt hiszem, ez most DurLaDur szindróma lesz, úgyhogy, ezt a választ még befejezem és ezt az agymenést én nem olvasom tovább.
“BRUTÁLIS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK ELÉ NÉZÜNK A FOGYÓ ENERGIA ÉS KLÍMAVÁLTOZÁS, A NÉPESEDÉS MIATT. ÚGYHOGY ELÉG EGY GYEREK. NA DE EZ MESSZIRE VEZET.”
Helyes. Akkor máris nem kell két gyerek, elég a kisebb lakás. Hallelúja!
“BÁRMIKOR KI LEHET BELŐLE SZÁLLNI.”
Egy kölcsönből?! Ez rossz vicc? Akkor lehet kiszállni, ha ki lehet fizetni egy összegben a hátralévő tartozást. Node, amikor valaki azért vesz fel kölcsönt, mert nincs pénze, az hogyan kerülne ebbe a helyzetbe? Sehogy.
“IDŐBEN EL KELL KEZDENI ÁRULNI A LAKÁST, AMIT HITELRE VETTÜNK. NEM KELL MEGVÁRNI A ZSAROLÓ BANKOT ÉL LAKÁSMAFFIÁT.”
Jujjj… inkább maradjunk a 16 éves lánynál, mert ez egy több diplomástól már rendkívül erős lenne…
És mégegyszer megjegyezném: El lesz adva – és hogyan utána tovább?! Merthát, ha azért kell eladni, mert nem lehet törleszteni a részleteket sem, akkor hová megy az ember?
“ANNYI, HOGY NAGYON ÁRNYALT EZ A KÉRDÉS.”
Mi? Az, hogy ne pazaroljunk és gondolkodjunk? Ha van valami, ami pont nem vagyoni helyzettől függ, az éppen ez.
“AZT GONDOLOM, HOGY NAGYON NEHÉZ ELKÉPZELNI “NEKÜNK” EGY ILYEN ÉLETFORMÁT. KÖNNYŰ VISZONT ÍTÉLKEZNI.”
Magácskán kívül senki sem ítélkezett felettük. Mondhatni, szóba sem kerültek. Merthogy, nem konkrét emberekről, vagy csoportokról volt szó, hanem arról, hogy nem szabad kölcsönökbe verni magunkat, mert ezt hívták régebben adósrabszolgaságnak.
“NA ITT KEZDŐDIK A GOND. TÖBB EMPÁTIÁT!”
Igen, nem ártana megtanulnia. Az empátia nem a nagyfröccsök fizetésében kezdődik.
“A KULCS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG.”
Ilyen kulcs nincs. Ez egy böszme demagógia, amivel valójában az EGYFORMASÁGOT akarják terjeszteni a régi világ prolijai egyesüljetek alapon. Ugyanis az esélyegyenlőség az lenne, ha az esélyeket egyenlítenék ki és nem az, ha az embereket akarják kiegyenlíteni.
Az esélyegyenlőség például az lenne, ha valóban egyenlőek lennének az esélyek. De azt nem engedik. Mert az esélyegyenlőség például az lenne, hogy külön, segítő kezekbe kerülnének azok, akiknek erre szüksége lenne, és nem erőltetnék be őket mások közé. Ahogy, az sem esélyegyenlőség, amikor a destruktív, pusztító elemeket nem lehet külön választani, mert szokják őket a normálisok…
“MA MÉG A BÖLCSIBEN IS SZELEKTÁLNAK. BRUTÁLIS A SZEGREGÁCIÓ. EU SZINTEN NÁLUNK A LEGNAGYOBB!”
Most akkor a cigányság érdekeiben akar felszólalni? Mert ennek már megint nincs semmi értelme, nem kapcsolódik a kérdéshez és nem mond semmit.
A cigányság felemeléséhez egészen másra lenne szükség, de ez nagyon nem ide tartozó téma. Annyit mondanék csak, hogy nem arra lenne szükség, hogy erővel olyan környezetbe tegyük őket, ahol nem tudják a helyüket megállni, hanem olyan környezetet kellene kialakítani, amiben előre tudnak lépni segítséggel, de saját erőből.
De ez a fajta esély kiegyenlítés, na ez éppen nem létezik.
“ÍROM: MIN. 12 NM-ES SZOBA: 3 DB. NAPPALI, ÉTKEZŐ, KONYKA EGYBEN: 30 NM. EZ ÍGY ÖSSZESEN 30 MILLA.”
Szép álmokat királylány.
Azt hittem, hogy ez befektetési tanácsadói oldal. De itt valami szociális háló maszlag megy. Maradjunk már a témánál kérem. Én sem kezdek el a műtéteim következtében történt orvosi mulasztásokról témát nyitni. Ha valaki gyereket akar szülni, szüljön. Ha valaki hitelt akar megtakarítás helyett tegye. De akkor egy olyan fórumon.
Joshsword:
Nehéz kérdés. Egy saját lakást nem lehet összehasonlítani egy albérlettel, ahol borzalmasan ki vagyok szolgáltatva. Még ha a saját csak kvázi saját, hoszen ugye a bank finanszírozta.
Szinte annyi a bérleti díja egy lakásnak, mint a havi törlesztő. Akkor inkább az utóbbi.
A bankok alulértékelik (általában) az ingatlant. Likvid érték, forgalmi érték, stb. Így jóval kevesebb a rajta lévő hitel, mint amennyit ér. Sőt, folyamatosan csökken a töketartozás is. Tehát bármikor kiszállhatsz belőle. Nem kell 20-25 évig a bank rabszolgájának lenned, nincs a nyomasztó teher. Ott van az a tudat, hogy 1) kiszállhatsz 2) tiéd lesz
Kontra befektetések: ha kicsi a kockázat, kicsi a hozam.
A hitelhez 2 féle képpen lehet hozzáállni.
1, A szegény csak csapdát lát benne, örökös eladósodást.
2, A gazdag meg lehetőséget, a további gazdagodásra.
Az 1. ponthoz nem is fűznék semmit, hiszen a hozzászólások pont erről szólnak, inkább nézzük az érem másik oldalát.
A gazdag (most nem az új gazdagokról van szó, akik a fogyasztásukkal akarják bizonyítani a világnak gazdagságukat) amit csak lehet hitelre vesz meg, főleg ha kedvező kamatozású, hiszen akkor több saját forrása marad amit befektethet és amivel lényegesen magasabb hozamot ér el mint a hitel kamata. Tehát ha meg tudna venni egy házat 20 milláért készpénzben, inkább részletre veszi meg. Számoljunk csak: Mondjuk 5 milliót befizet, a többit meg 20 év alatt fizeti ki 7%-os THM mellett. A 15 millát befekteti és annak a hozamából fedezi a törlesztőrészletet, akkor kb 8% haszna még marad is, ami azt jelenti, hogy 20 év múlva nem csak a lakást fizette ki, hanem a 15 millás tőkéje 70 millára hízott. Marhára nem fogja érdekelni, hogy a banknak mennyi nyeresége lett ezalatt a 20 év alatt, hiszen neki lett egy 20 millás ingatlana aminek az értéke vélhetően emelkedett + ott a 70 milla.
Hát ha így nézem a hitelt, akkor nem is olyan félelmetes.
AT
úgy látom mindenki téged talál meg
DurLaDur
A hitelhez 2 féle képpen lehet hozzáállni.
1, A szegény csak csapdát lát benne, örökös eladósodást.
2, A gazdag meg lehetőséget, a további gazdagodásra.
Teljes mértékben egyetértek. De itt az utolsó néhány hozzászólásban nem arról a hitelről beszéltünk, amelyek lehetőséget nyújtanak, hanem amelyek 20-25 évre tönkretesznek.
Re: dt
“De ezek szerint Darwin hülye volt.”
Igen, de ez lényegtelen. Ma már recsegnek-ropognak a tanai, és az usákoknál bizonyos államokban már csak alternatív tézisként lehet tanítani.
A mai genetikai eredmények sokkal inkább támasztják alá a Bibliát, így például ma már tudományos TÉNY, hogy EGY őse van a teljes emberiségnek, azaz, hogy Ádám létezett. Namármost, püff neki, ez az apróság agyoncsapta a teljes darwini elméletet. Ez van.
“Én nem mondtam, hogy antiszociálisnak kell lenni, csak azt, hogy általában az embert az önzés motiválja.”
Mindenki magából indul ki. Engem például nem. Lehet, hogy ezért vagyok sikeres? Hmmm…
“Lélek és Isten létének megkérdőjelezése az egész emberiség örök problémája.”
Ennek a megkérdőjelezése az utóbbi individualista anarchista pénzmániás világnak a problémája, amiben Isten helyére a pénzt, mint egyedül imádható és boldogító valamit akarják állítani. Hadd hányjak inkább ettől. Régebben azonban soha nem voltak ezek kérdések.
“Tóth úr is az a szent, akinek maga felé hajlik a keze.”
Ezeknek a dologknak Tóth úrhoz csak annyiban van köze, hogy írt róla. De nem róla szól. Aki még ennyit sem ért, az semmit sem ért.
“Az önmegtartóztatás, fegyelmezettség nemes erény, de egy 2110-es nokiával legfeljebb egy környezetvédő találkozón érsz el sikereket, nem egy üzleti tárgyaláson.”
Hogy mik vannak? Biztos ezért szoktam szerződni a nagy nemzetközi multikkal, és biztos ezért szokott az lenni, hogy az én telefonomnak van a legnagyobb SIKERE. És ilyenkor az emberek elkezdenek arról beszélni, hogy ez mennyivel jobb is mint az, ami náluk van, mert az állandóan lefagy, meg kopnak a gombok, meg nincs térerő… mert ilyenkor az emberek elkezdenek BESZÉLNI, és MERNEK beszélni arról, hogy valójában az új készülékek mennyire pocsékok ehhez képest.
Érdekes módon, a komolyabb partnerek már nem bohóckodnak új telefonokkal, és csak ránézek egy surmóra, aki pücükével a mobilját matatja és tudom, hogy csak egy nyikhaj, aki okosnak akar látszani. És még igazam is szokott lenni
“Ha kicsit fokozod, esetleg kiközösítik az osztálytársai.”
Jajj, de demagógia… na mindegy, hagyjuk, mert szánalmas ez az egész.
“Dawn kórós gyerekek születésének száma csökken, mert kötelező a szűrés.”
35 év felett. 35 év alatt nem kötelező, sőt fizetős. Ezért születnek… 35 év felett nem születnek. Mert szűrik. Ennyi.
“Na de 1) miért lesz nagyobb a valószínűsége, hogy Dawn kórós gyerekek fogan meg a méhemben??”
Mert a statisztika így működik. Egyébként, írtó pici még 40 éves korban is az arány, igazából 50 körül lesz igazán komoly a veszély. A 33-38 közötti időtartamban nem igazán jelentős a változás a számokban.
“Azoknál a betegségeknél is nő a rizikó, akol nem lehet szűrni.”
????? Mi van ?????
“A szűrés sosem tökéletes. A szűrésnek is van kockázata.”
????? Tessék ????? Inkább hagyjuk… nem muszáj nekem olyannal vitatkozni, aki ennyire nincs képben…
“SŐT: ekkor én elveszítek 2 évet.”
Mi van? Mint már írtam, a Dawn kóros gyerekek 35 év ALATT születnek, mert 18 évesen is lehet Dawn kóros gyereket szülni. Ha időben észreveszik, akkor pedig abortusz után jóval két éven belül lehet újra próbálkozni. 18 évesen is, 30 évesen is.
“Abortusz, lelki trauma, stb. És nagyon fogy az időm!!!”
Akkor kéremszépen nem itt kell levelezni, hanem férjet kell keresni. Gyorsan. Mondhatni, már 10 éve ezt kellett volna tenni. De sajnos, sem férjet, sem gyereket nem lehet sem részletre, sem hitelre venni.
A következtetés egyszerű: El kell menni pasizni. Gyorsan. És olyan elvárást támasztani azzal a férjjelölttel szemben, amit az legalább elvben teljesíteni tud, mert ha valaki ezt a követelés jegyzéket meghallja, az mindenképpen rosszul lesz és keres egy normális igényekkel rendelkező nőt…
AT:
Átmentél bunkóba. Így nincs értelme, mivel nem túl konstruktív. Erre sajnálom az energiámat. Szerintem a vita kedvéért vitatkozol.
Re: Joshsword
Valhogy így szokott lenni
De most már tanultam belőle, és igyekszem az értelmetlen vitákat lezárni
Komolyan mondom szólok valakinek és fogadásokat kötünk, majd ezekre a vitákra. Majdnem olyan mint tőzsdézni
Valójában nem az a fontos hogy ki honnan jött, az a lényeg, hogy merre tart.
Re: dt
Akinek azt magyarázni kell, hogy a vita a vitáról szól, az más egyebekre is képes. Például arra, hogy ORDÍTVA bemenjen valahová, ossza az észt, amikor pedig kedvesen próbálnak vele beszélni, akkor lebunkózza azokat, akik éppen hozzászóltak.
Tudom, hogy ez a mai stílus, mert ez az erőszakos, nekem minden világ dívik, de azért javasolnám, fogadja meg a tanácsom, mert sokat fog segíteni:
Ha tanácsot és megoldást keres, akkor próbáljon meg kedvesebb lenni és ne drága dolgokkal villogni. Akkor még akár sikeres is lehet. Így nem.
Re: Joshsword
Nomeg az, hogy egyáltalán akar-e valamit, vagy csak a csodát várja, meg akarja-e érteni a dolgokat, vagy csak mondja a magáét…
Egyébként, ahhoz képest, hogy mennyire felpörgött itt a levelezés, valójában iszonyú régóta alig hangzott el pár értelmes dolog, ami ehhez a témához kapcsolódik
És félelmetes, hogy mennyire erős ellenállás van azzal a gondolattal szemben, hogy “ne úgy állj az élethez, hogy minden azonnal jár neked, hanem először tegyél is érte”…
Mintha gyalázkodnánk.
Vagy egyszerűen mi a pént egyszerűen csak eszköznek tekintjük és nem öncélú célnak, avagy istenpótlónak?
Egy ingatlant nem csak tehermentesen lehet eladni.
Természetesen el lehet adni jelzáloggal terhelve is, csak egy kicsivel több időbe kerül meg macerába. Jelentem még haszonélvezettel is el lehet adni, csak lényegesen kevesebbért mint a forgalmi értéke.
Csak azért írom, hogy ne vezessük félre a témában járatlanokat. Nem kell mindenáron a rabszolgaságot bizonyítani, főleg, hogy nincs ilyen.
Sajnos a környezetemben én is ezt tapasztalom. Mindenki csak a hitelekről beszél. Megtakarításról meg csak én. Aztán meg csodálkoznak, hogy nekik egyre rosszabb, nekem egyre jobb.
Egy gazdag ember egyszer azt nyilatkozta, mikor megkérdezték tőle, hogy miért nem adakozik: “Az adakozás, képmutatás. Én munkahelyeket hozok létre, ezzel segitek az embereken.”
Re: Joshsword
Bingo. Én is így vagyok ezzel, csak még nem vagyok annyira gazdag, hogy sok munkahelyet hozhassak létre
Hogy ismét a Bibliát idézzem: Ne halat adj, tanítsad meg horgászni őket.
Sajnos ismét feljebb néztem DurLaDurra, ezért itt válaszolnék neki, ha megengeded, hogy már megint nem gondolkodik:
“csak lényegesen kevesebbért mint a forgalmi értéke.”
Mert ugye, ha KÖLCSÖNBŐL vett lakást (LÉNYEGESEN) kevesebbért adunk el, mint a forgalmi értéke (ami ugyebár a kölcsönt értéke), akkor abból az következik, hogy az eladás után nemhogy pénzünk nem marad, hanem egyenesen tartozásunk keletkezik, lásd bedőlt autohitelek, aminél az elvett jármű ellenére még tartozás marad fenn.
EZÉRT nem szabad úgy gondolkodni, hogy ami kölcsönből van, az a miénk. Mert nem az. Ha veszünk egy lakást SAJÁT forrásokból, akkor az bármikor eladható, és van pénzünk.
De ha kölcsönből vettük és eladjuk – akkor legalábbis az első hét évben (hogy a példánál maradjunk) gyakorlatilag nem marad semmink.
Azaz, nem kerülünk ettől jobb helyzetbe, hiszen a lakás éppen azért lett véve, hogy legyen hol lakni, ami ugyebár szeréy fogalmaim szerint azt jelenti, hogy az eladás UTÁN nem lesz hol lakni, azaz előáll az a helyzet, ami a vásárlás előtt volt.
Más szavakkal: Az eladás nem szűnteti meg a kiszolgáltatottságot, hiszen lakni valóban kell valahol. Persze lehet azt mondani, hogy kiszállás után lehet kisebbet venni, de tisztelettel kérdem, ez miért lenne jó “irányvonal”? Hát nem sokkal egyszerűbb először kisebbet venni, majd onnan tovább költözni nagyobba? Sőt, nem jobb eleve normális önrészt összrakni, hogy a kölcsönök kamatterhei ne nyomjanak agyon?!
DurLaDur:
Végre valaki alátámasztja, amiről hadoválok. Sajnos AT nem értett meg.
AT:
Szerinted tudunk kulturáltan vitatkozni? Mert akkor reagálnék 2008. június 1. 18:06-ra, de bunkózni nincs kedvem…
Már túl vagyok egy családi ház építésén + nyaraló építésén tehát nem a levegőbe beszélek. Nem csak az elméleti részét ismerem a dolognak, hanem a gyakorlatit is. Mielőtt belekezdtünk volna hasonló gondolatok foglalkoztattak engem is, nevezetesen az, hogyan fogjuk tudni törleszteni 20 évig a részleteket, meg egyáltalán, a 20 év egy örökkévalóságnak tűnt. Így visszanézve meg szinte tegnap volt. Amikor elkezdtük a törlesztést a családi bevételnek több mint a felét a törlesztő részletek tették ki, de alig telt el 8-10 év és a saját fizetésemnek a felét sem tette ki. 2-3 év múlva meg egy összegben kifizettük a maradékot mert így kevesebbe mintha továbbra is fizetjük a részleteket. Eleinte természetesen húzós volt, az idő múlásával meg már alig éreztük meg. Csak azért írom, mert unom már ezt a rabszolgaság mesét.
Szóval: Biztos hibás a számításom, ezért ha szabad kérnem, javíts ki!
Abból indulok ki, hogy egy 35 éves futamidejű hitelnél annyi a havi törlesztőm, mint amennyi a albérlet díja. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, a bérleti díj úgy nő, ahogyan a devizahitelem havi törlesztője, továbbá magas a fizetésem, ezért nagyon alacsony önrésszel kaptam meg a hitelt. A hitelt összesen 35 e egyszeri díj megfizetése árán (CIB) elő/végtörleszthetem. Van elég időm hirdetni a lakást, így nem kell áron alúl eladnom.
Hol itt a probléma? Korábban sem volt lakásom, mikor eladom, akkor sem lesz. Tartozásom sem lesz, mert minden hónapban csökken a tőketartozásom. Ugyanúgy mehetek albérletbe, mint előtte.
DurLaDur:
Teljesen egyetértek veled: én is felvettem 20 milla hitelt, 0% önerő! Mindezt 5 éve. Kiadom a lakást havi 168 ezerért. A havi törlesztőm 126e. Hol itt a probléma? Igaz, 20 év alatt térül meg, de az idő nekem dolgozik. Nem marad a 168-ból, mert a különbséget felújításra költöm, de már csak 15 év, és lesz egy kis nyugdíjam.
HŰHA!
A mai nap eddig 60 darabbal gyarapodott a hozzászólások
száma.
Egyet én is hozzáteszek, idézek néhány megszívlelendő
latin közmondást:
1./ Drága ruhád még nem tesz bölccsé, és nem is érdem.
2./ Szolgád lesz a pénz, ha tudsz vele bánni, ha nem
tudsz, a zsarnokod.
3./ Nem lesz majd csirkéd, ha megetted előre tojásként.
4./ Nem kell nékem a nagy vagyon, és nem kell a szegénység,
sem több, sem kevesebb: annyi, amennyi elég.
Ja még annyit hozzá, hogy éppen a Te példád igazolja, mennyire humánus lenne az inflációkövető annuitás. Hogy ezen miért akadt így ki AT? Tőlünk nyugatra már szinte mindenhol ezt használják…
AT
Ne csak a mondatom felét idézedd, mert téves következtetést vonsz le belőle.
Helyesen: Jelentem még haszonélvezettel is el lehet adni, csak lényegesen kevesebbért mint a forgalmi értéke.
Kifejezetten a haszonélvezetre értettem amit írtam, mert ki az a bolond aki úgy vesz lakást piaci/forgalmi értéken, hogy nem tud vele mit kezdeni. Ha meg spekulációs szándékkal veszi meg akkor nyilván való hogy áron alul veszi meg hiszen nem lehet tudni mikor tudja értékesíteni. Az árkülönbözet az ő haszna, a haszonélvezet fejében.
Ha jelzálog van az ingatlanon, akkor simán el lehet adni a piaci áron, hiszen a vevőt nem érdekli, hogy ki kapja a pénzt, a tulajdonos vagy tulajdonosok esetleg bank. Azért írtam, hogy macerásabb mert ebben az esetben a banknak is hozzá kell járulni az adás-vételhez. Természetesen hozzá fog járulni és nem fog akadályt gördíteni elé, egy a lényeg, hogy ki legyen fizetve. Sőt még az is elképzelhető és járható is, hogy az új tulajdonos vállalja át a törlesztő részleteket.
Példa: 10 millás az ingatlan de van rajta 3 milla jelzálog. Eladom 10 milláért kp. de csak 7 millát kapok 3 millát meg a bank. Másik variáció: eladom 7 milla kp.-ért és a vevő átvállalja a jelzálog fizetését. Azért mondtam, hogy macerásabb, mert a szerződésmódosítás időbe pénzbe kerül, de mint látjuk nem lehetetlen.
Azért mert jelzálog van az ingatlanomon, senki ne gondolja, hogy az a bank tulajdona. NEM a bank tulajdona és a tulajdoni lapon sem a bank szerepel tulajdonosként, hanem ÉN, a bank mint zálog jogosult szerepel benne.
Nyugodtan gondoljuk úgy, hogy a hitelből vett lakás a miénk, mert AZ!
Be kell vezetnem egy másik fogalmat is mert AT úgylátszik azt nem ismerei. Ez pedig a LIZING. Amennyiben autót/lakást lizingelünk abban az esetben a tulajdon jog a lizing cégé és mi csak üzembentartók/haszonélvezők vagyunk. Az utolsó lizing díj kifizetésével kerül csak a tulajdonunkba az autó/lakás.
Az autó hitelek azért rossz példa mert abban a pillanatban, ahogy megveszed az autót az veszít az értékéből. A vásárlás pillanatában 10-30%-ot, és az évek múlásával egyre többet. egy 4-5 éves autó az eredeti ár felét jó ha éri, de a törlesztést az eredeti ár után fizeted. A lakás/ház megtartja az értékét.
Az elég fárasztó, hogy ugyan azt magyarázod háromszor is meg, csak más szavakkal, és a végén ezért keletkezik sületlenség belőle.
Over’n'out.
Most néztem meg a hitelemet. Így alakul a tőketartozésom a futamidő függvényében:
futamidő 25 %: 81%
futamidő 50 %: 59%
futamidő 75 %: 32%
(THM: 4,45%)
DurLaDur:
Nyilván gyorsabban amortizálódik egy autó, mint egy lakás, de azért utóbbinak is csökken az értéke. A felújításra is kell költeni, meg 50-100 év alatt teljesen tönkremegy. Persze ha nőnek az ingatlanok árai, akkor mindezek dacára reálértékben is nőhet az értéke, de jelenleg ennek az ellenkezője zajlik
Ez is teljesen hibás logika:
“Ugyanis valamiért elfelejtődik: Ezen tételeket a bank a kamatperiódusoknál (általában egy, vagy öt év) szabadon megemelheti, és ebbe neked beleszólásod NINCS. Azaz, bizony, adott esetben többel nőhet a részleted, mint amivel a fizetésed.”
A piacon verseny van. Ha a bank megemeli és a versenytársak nem, az ügyfelek átmennek a másik bankhoz, amelyik boldogan átveszi őket. És itt most hagyjuk a szélsőségeket, amikor összeomlik a gazdaság és mindegyik bank emel. Ilyenkor a betétek is bedőlnek. Szerintem.
AT 32.
Hát ennyi marhaságot még nem olvastam. Te AT! Ez ciki!
1) Nyilván emelkedik a CHF hitel ügyleti kamata, ha a svájci jegybank emel. De csökken is, ha csökkent. A kezelési költség meg pl a Raiff.-nél csökkent 2,1-ről 1,2%-ra. Milyen érdekes. 2) Úgy látom, itt nagyobb gondok vannak. Te alapvetően nem vagy tisztában az annuitás, a THM, a belső megtérülési ráta, és egyéb fogalmakkal. Az annuitásnál egy öt éves futamidejű hitelnél, öt éves kamatperiódusnál semmit nem változik a törlesztő. Ha 20 éves, akkor meg csökken is, mivel csökken a kk, ami az év elején jelentkező tőketartozás után széámoltatik, ami ugye évről-évre csökken.
Ehhez képest nagyon magabiztosan hirdeted az igét.
DurLaDur 134 hozzászólás
Nem értek egyet abban, hogy ha ma felveszek egy hitelt, akkor pár év múlva emelkedik annyit a fizetésem, hogy a havi törlesztő részlet már nem fog megterhelni. Ezelőtt 20 évvel ez müködött. De semmi garancia nincs rá, hoy ez folytatodna! Sőt, 2003 óta szinte semmit nem emelkedtek a fizetések!
Szerencsére (vagy sajnos) nem egy kollégám van, akik az utolsó 10 évben (van aki 7 éve, van aki 5 éve) vettek fel lakáshitelt. Nyögnek a teher alatt. Nem érzik, hogy ma könnyebb lenne, mint 10 vagy 7 vagy 5 éve!
Engem marhára érdekel, hogy a banknak mekkora haszna van, ha velem köt szerződést. Mert ha ő ekkorát akaszt (109 hsz) akkor én nem partner, hanem jószág vagyok.
Joker
Garancia valóban nincs, de az a cél, hogy az EU-s átlagot utolérjük, és ehhez bizony még sok a tennivaló. Első sorban be kell vezetni az eurót, s ennek az időpontja, hogy mikor lesz azt ma még nehéz eldönteni.4-5 év reálisnak látszik. Az elköventkezendő 20 évben, pedig való színűnek látszik, hogy a keresetek is megközelítik az EU-s átlagot.
A bank hasznáról. Azt már kifejtettem, hogy mi a pénz jelenértéke, ill. jövőértéke. Ebből kiindulva lehet a bank tényleges hasznát kiszámítani. Ha csak úgy számolunk, hogy 20 év alatt közel a dupláját fizetjük vissza, akkor a haszon 100%. Azonban ez így nem igaz! A bank most bocsájtja a rendelkezésünkre a pénzt. Maradjunk a 10 millás példánál.
1, Az nyílván való, hogy a mai 10 millának a vásárló értéke 10 milla.
2, Az is nyílván való, hogy 20 év múlva a 10 milláért nem tudod ugyan azt megvenni mint ma.(20 évvel ezelőtt 100 Ft.-ból vettél 10 sört, ma 100 forintból veszel 1 sört, tehát a vásárlóértéke csökkent. Ezek nem a fillérre pontos értékek, tehát ne írogasson be senki, hogy tévedtél 5 FT.-ot, mert nagyságrendileg rendben van.)
3, Ennek az infláció az alapvető oka.
4, Most azt vizsgáljuk, hogy 20 év múlva 3%-os inflácó mellett mennyit ér a mai 10 millió FT. 5.437.943 Ft.-ot fog érni, azaz ennyi lesz a vásárló értéke.
5, Belátható tehát, hogy a bank rosszul járna, ha nem kérne kamatot, hiszen reálértékben kevesebbet kapna vissza mint amennyit adott. (Ezt elvárni botorság)
6, Most vizsgáljuk meg, hogy a 20 évvel későbbi 20 millának mennyi a mai jelenértéke. Ez 10.875.886 Ft. 3%-os inflációval számolva.
7, Látszólag a banknak nincs is rajta haszna, hiszen ma adott 10 millát és mi adunk vissza 20 millát ami vásárlóértéken majdnem ugyan annyi.
8, Természetesen az előző (7,) pont csak akkor lenne igaz, ha mi is egy összegben adnánk vissza a pénzt 20 év múlva. (A könnyebb megértés végett írtam csak.
9, Mivel a törlesztés folyamatos ezért az elején kevesebbet veszít rajta a bank mint a futamidő végén. (de folyamatosan veszít)
10, A pontos összeget (a bank nyeresége) ebből kifolyólag nehéz meghatározni de kb. 20-40% közé tehető a tényleges haszna a banknak. (az infláció alakulása befolyásolja)
Ez végül is egy tisztes haszon, és nem egy uzsora, mint egyesek állítják.
AT-t megkérném, hogy ne kezdje mondatról mondatra szétszedni, és marhaságokat belemagyarázni.
DurLaDur: (145.)
Nagyon jól leírtad, érthető és egyértelmű.
Annyival egészíteném ki, hogy a pontos összeg viszonylag egyszerűen számítható. Erre való a bruttó megtérülési ráta vagy THM (excelben BMR) és a jelenérték (excelben MÉ).
A THM esetében %-os arányban kapod meg a bank hasznát: egyszerüen elosztod a THM-et az inflációval. Persze ez durva közelítés, mert tudni kellene a bank valódi költségeit, a refinanszírozás kondícióit, mennyi kamatot ad a betétekre, stb.
De a lényeg, hogy a bank haszna nem függ az inflációtól. A bank haszna a betéteseknek (vagy refinanszírozónak) kifizetett kamat és a hitelesekkel kifizettetett kamat különbsége (na meg a kk és egyéb jogcímen behajtott pénzek). Ennek semmi köze az inflációhoz. Ennek a kockázathoz, a politikai és gazdasági stabilitáshoz van köze.
Az én hitelemnél a 20 millára összesen 62-t fizetek vissza. (39 kamat + 3.5 kk + 20 tőke) De jelenértékben 2.4 kk-t és 9.4 kamatot, ami összesen 11.8 haszon a banknak. Tehát olyan, mintha ma adna 20 milliót és ma visszakapna 31.8 milliót. Ez 59 %-os nyereség, amiből még lejönnek a költségei. (8%-ot számoltam inflációra)
Ugyanez a nyereség THM-nél 5,8%.
DurLaDur!(145)
Szegény bankok!!!!!!!!!!!!!!!!
Sírva fakadok, úgy sajnálom őket!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
“9,Mivel a törlesztés folyamatos ezért az elején kevesebbet
veszít rajta a bank mint a futamidő végén.(de folyamatosan veszít)
10,A pontos összeget( a bank nyeresége) ebből kifolyólag nehéz meghatározni de kb. 20-40% közé tehető a tényleges
haszna a banknak.”
Azt, hogy a bankok igyekeznek belőlem hülyét csinálni
a reklámjaikkal, már megszoktam.
Azt, hogy egy pénzügyi szakember is ezt teszi velem,
egyszerűen felháborító!!!!!!!
Bocs. én nem vagyok AT, ezért nem szedem szét mondatról mondatra az irományodat.
FP
dt
Amit Te írsz a bank hasznáról az valóban úgy van(általában), viszont itt most CSAK 1 kölcsönszerződést néztünk, és azt, hogy konkrétan ennél az 1 szerződésnél mennyi a tényleges haszna.(reálértéken) Ebből a szempontból és ennél a példánál az inflációt figyelembe kell venni.
Fekete Párduc
Most ezt komolyan mondod?
Azt, hogy a bankok igyekeznek belőlem hülyét csinálni
a reklámjaikkal, már megszoktam.
Azt, hogy egy pénzügyi szakember is ezt teszi velem,
egyszerűen felháborító!!!!!!!
Ezt meg nem értem, hogy mire mondod, vagy min háborodsz fel.
Esetleg megvilágítanád, hogyan csinál belőled bár ki is hülyét?
WARNING!! RENDKÍVÜL HOSSZÚ HOZZÁSZÓLÁS KÖVETKEZIK, TÖBB RÉSZLETBEN!
Akkor a pénzügyi funkcionális analfabéták kedvéért (akik a fogalmakkal definíciószerűen tisztában van, de semmit sem értenek belőle) egy hosszabb magyarázat.
1.) Kölcsön és kölcsön között alapvető különbség van.
Ennek megfelelően, mint már írtam, a saját, első és egyetlen lakás céljára felvett kölcsönt nem célszerű idekeverni, mivel:
I.) Nem értelmezhető pontosan a „mennyibe kerül”, hiszen lakni kell, azaz a költségek vonatkozásában nehéz összehasonlítást tenni a bérlés és a részletek között.
II.) A kölcsön kamatozása kifejezetten kedvező és kellemesebb, mint a fogyasztási kölcsönök, amikről az eredeti cikk szólt, és így ezek idekeverése kifejezett butaságra utal. Nem erről volt szó.
III.) Ez a II.) pont kifejezetten alátámasztható azzal, hogy Tóth úr korábbi esszéiben még ki is lett az tárgyalva, hogy nem biztos, hogy érdemes ingatlanban tartani a vagyont, mert éppen a II.) pontban említett kellemes kamat miatt adott esetben egy jelzáloggal való terhelésből származó pénz befektetése éppenhogy számottevő jövedelmet is képes lehet termelni.
2.) A peremfeltételek
I.) Jelen és jövőérték értelmezést (ha már használni akarjuk) csak következetesen lehet alkalmazni, azaz, vagy úgy, hogy figyelmen kívül hagyjuk és ennek tudatában hasonlítunk össze számokat, vagy úgy, hogy következetesen alkalmazzuk, azaz minden egyes tételnél figyelembevesszük. Amikor ezt valaki céljai érdekében (csakazértis igaza legyen) összekeveri az más egyébre is képes.
II.) Abból indulunk ki, hogy valakinek nincs pénze, és nincs kölcsöne sem – hiszen ha van vagyona, akkor az egy egészen más induló helyzet. A kérdés ugyebár arra vonatkozik, hogy hogyan lehet jobban élni, ha valaki takarékoskodik, vagy akkor, ha kölcsönökből él. Ebből a szempontból tehát mindig csak egy „zéró” állapotot és ahhoz képesti változást érdemes és lehet megfigyelni. Kifejezetten rosszindulatúnak tartom azonban azt, amikor valaki a kölcsönöknél a létező legjobb feltételeket a létező legrosszabb takarékoskodási feltételekhez hasonlítja.
III.) Az infláció véleményem szerint igazából Magyarországon immár tíz éve nem értelmezhető, hiszen számos esetben megállapítható, hogy az igazán alapvető dolgok jóval az infláció felett nőttek, de a közepes és magas életszínvonalhoz tartozó dolgok még az infláció értékével sem, sőt, kifejzetten olcsóbbá váltak az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek, elég csak a informatikára, hiradástechinkára gondolni. Ha ehhez hozzávesszük a dollár árfolyamát, az euro árfolyamát, akkor ismét nem értelmezhető az infláció, ha pedig az ingatlanárakat nézzük meg, akkor az egyszeri ingatlanboomtól eltekintve átlagban azok is inkább stagnáltak. Összességében tehát én az inflációt, mint olyat, mindaddig nem tartom alkalmasnak a pénzromlás mérésére, amig az állam ilyen szinten avatkozik be az árak alakulásába – akár hatósági árak, akár támogatás, akár egyéb módokon. Mindez csak azért probléma, mert egyszerűen kiszámíthatatlanok azok a folyamatok, hogy akár a jövő évben mi és hogyan fog alakulni. Mindez azért probléma, mert ilyen feltételek mellett egy kölcsön, vagy egy befektetés értékét, hozamát, reálértékét(!) kissé nehézkes számítani. Úgy vélem azonban, mindezek ellenére, mondjuk húsz év átlagában már van egy átlagos inflációval való számításnak értelme, de a húsz évre történő, egy lépésbeli prognosztizáció egyszerű dilettantizmus, aminek semmi értelme nincs.
IV.) Mindezek alapján most pár táblázatot fogok készíteni, amelyben a következő szabályokat alkalmazom:
a.) Az infláció átlagosan 5% a teljes időtartamra. Ez nyilvánvalóan felül van becsülve a teljes időtartamra, éppen azért, mert ezt mint „hatékonyság rontó” tényezőt fogom figyelembe venni.
b.) Az ingatlanok reálértékének évenkénti növekedése 5% a teljes időtartamra, ami nagy valószínűséggel be is fog következni, de nyilván nem ilyen eloszlásban. Tekintettel azonban arra, hogy senki sem fogja tudni előre megmondani, hogy melyik évben lesz nagyobb ugrás, és melyekben stagnálás, ezért ezt is egyenletesen osztom szét, érdemes azonban nem elfelejteni, hogy belátható időn belül komolyabb drágulásra nem érdemes számítani. Az új lakások közel 50%-a nem eladható és még Budapesten is számos eladatlan ingatlan van. Egy ilyen körenyezetben számotettevő áremelkedésre nem lehet rövid távon (ingatlan: 5-10 év) számítani.
c.) Mindezek alapján a kiinduló összeg mindig a mai értéket jelenti, és minden ehhez kerül viszonyításra. Azaz, valamennyi összeg mai értéken kerül kiszámításra, a fentiek figyelembevételével. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező 5-10 évben a maitól drámaian jobb, vagy rosszabb helyzet nem várható, érdemes azt megfigyelni, hogy ezen időszakban hogyan alakulnak a befektetések és a kiadások, ha valaki bankárt akar játszani, vagy adósrabszolgát.
d.) A két számítás abból indul ki, hogy egyrészt meghatározott összeget akarunk fogyasztási cikkekre elkölteni, természetesen fogyasztási kölcsön igénybevételével, avagy a befektetéseink hozamával, másrészt, hogy egy ma tízmilliót érő lakást hogyan tudunk birtokba venni.
e.) Ennek megfelelően KIZÁRÓLAG az ezen dolgok megvásárolásához szükséges részletekkel fogok számolni, egyebekben függetlenül attól, hogy ki és mennyit keres. Ezt azért fontos rögzíteni, mert nyilvánvaló dolog, hogy csak azonos dolgokat lehet összehasonlítani, azaz, ha azt mondjuk, hogy KIZÁRÓLAG a törlesztő részletek ÉRTÉKÉT kívánjuk összehasonlítani akkor, ha azt kölcsönre fordítjuk, avagy befektetésre, akkor mit tudunk elérni. Kifejezetten súlyos, és alapvető pénzügyi dilettancia olyanra hivatkozni, hogy többet lehet keresni később – mert bár ez vagy igaz, vagy sem – de az részletek abszolult értékére nézve érdektelen. Ha több pénz van, akkor az ebben a kontextusban nem számít, mert azt akár be is lehet fektetni, akár el is lehet költeni, ezen eredményeket azonban semmiképpen sem befolyásolja. Azaz, a vizsgálatot csak úgy lehet és szabad elvégezni, hogy a körülményekben semmilyen változás sem áll be.
3.) Lakásvásárlási célú jelzáloghitelek.
Ebben az esetben – mint már írtam – nem túl szerencsés kölcsönről beszélni, mert itt egy befektetési célra fordított kölcsönről van szó. Ennek megfelelően, annak megítélésére, hogy ez mekkora hasznot hajtott, kizárólag a lejáratkor lehet szó.
Nézzük azonban a fenti feltételekkel a példát: Legyen rövidtávú célunk egy 10 milliós lakás megvásárlása.
a.) Kölcsön felvétel
A kölcsön havi törlesztőrészlete Forint alapon legyen nagyjából 80.000 Ft, amelyet tekintsünk állandónak és nyilván erősen alulbecsültnek. (lehetne devizával számolni, de ott akkor jegybanki alapkamatok és a Forint/Eur és Forint/Chf arány is folyamatosan változna – nem célszerű, de ettől függetlenül az általam alkalmazott részlet is inkább ehhez áll közelebb.)
Hogyan alakulnak a befizetéseink és az ingatlan ára mondjuk az első 10 évben:
1. év vége 980000
2. év vége 931000
3. év vége 884450
4. év vége 840227,5
5. év vége 798216,1
6. év vége 758305,3
7. év vége 720390,1
8. év vége 684370,6
9. év vége 650152
10. év vége 617644,4
11. év vége 586762,2
12. év vége 557424,1
13. év vége 529552,9
14. év vége 503075,2
Azaz, 5% infláció mellett a 14 év végén fizettük ki reálértékben azt, amibe az ingatlanunk kezdetben került és feltételezhetően ekkorra az ingatlanunk már közel a kétszeresét éri a mai értékének. Ez nagyon jól hangzik és valóban nagyon jó is. Node, ne feledjük azt, hogy nekünk további pénzösszegeket kell a banknak átadni, még hat évig, azaz az erre fordított összegeket nem tudjuk megtakarítani, azt továbbra is fizetni kell. A bank pedig MÁR EDDIG is keresett rajtunk(!), hiszen az álatlunk befizetett pénzen nem ült, hanem újra kihelyezte. Azaz a bank már most közel a pénzének a duplájánál-háromszorosánál tart, hiszen annak újbóli kihelyezésével már ekkora pénzre tett szert. Ezt elfelejteni komoly hiba.
Nézzük meg most azt, hogy mi történik viszont akkor, ha ugyanezt a törlesztő részletet, kockázat nélküli 8% reálérték növekedésbe fektetjük be:
1. év vége 980000 980000
2. év vége 931000 1989400
3. év vége 884450 3033002
4. év vége 840227,5 4115870
5. év vége 798216,1 5243355
6. év vége 758305,3 6421129
7. év vége 720390,1 7655209
8. év vége 684370,6 8951997
9. év vége 650152 10318309
Mielőtt valaki felsikítana, természetesen, az ingatlan árának reálnövekedése miatt ekkor az ingatlan nem lesz megvásárolható. Ez így igaz, a történet érdekessége az, hogy az éppen a 14 évben fogja kiadni az árat:
1. év vége 980000 10000000
2. év vége 1989400 10500000
3. év vége 3033002 11025000
4. év vége 4115870 11576250
5. év vége 5243355 12155063
6. év vége 6421129 12762816
7. év vége 7655209 13400956
8. év vége 8951997 14071004
9. év vége 10318309 14774554
10. év vége 11761418 15513282
11. év vége 13289093 16288946
12. év vége 14909645 17103394
13. év vége 16631969 17958563
14. év vége 18465602 18856491
Azaz, első látásra bárki láthatja azt, hogy ebben az esetben nem éri meg várni és gyűjtögetni, de csak akkor, ha csak eddig jut el a minimális lineáris gondolkodás mellett.
Nézzük azonban a következő esetet: Befektetünk HAT évre és nem AZONNAL akarjuk az ingatlant megvenni. A történet érdekessége az, hogy az elkövetkező hat évben bizonyosan nem fognak közel 30%-ot emelkedni reálértékben az ingatlanárak, ennek ellenére következetes leszek és ezzel fogok számolni, szóval, mit is jelent hat év befektetés?
Lesz 6.421.129 Ft-unk és 12.762.816 Ft lesz az ingatlan ára.
MENNYI kölcsönt kell ekkor felvennünk?
6.341.687 Ft-ot. Hogy alakul ennek a kifizetése? Körülbelül a 2/3 lesz a törlesztőrészlet, azaz körülbelül 21.000 Ft-ot lehet befektetni, azaz körülbelül éves 250.000 Ft-ot. Mégegyszer megemlíteném, nem változtattam a számokon, tehát ugyanannyi pénzről beszélünk, és így, pusztán ezzel a „kis türelemmel” máris lesz az ingatlanon kívül MÉG 6.796.160 REÁL értékű forintunk, a 20. év végére. Persze ez a számítás sem tökéletes, de azért jól érzékelteti, hogy valójában mennyit is keres rajtunk a bank, ugyanis azt nem szabad úgy nézni, hogy megnézzük a reálértéket, ez ugyanis nem aranyrudakban mért pénz, ami visszakerül a pánzélba, hanem olyan pénz, ami pénzt termel majd a banknak. Hozzáteszem, és csak a vicc kedvéért mondom: Ha csak egy évet kivár valaki(!) és azt a pénzt egyösszegben befekteti, az is 9.260.000,- Ft hasznot fog hozni a számára ugyanannak a kölcsönnek a végére… és ugyebár, ha valaki a 21. év végén tekint vissza, akkor azt az egy-hat év „várakozást” is másképpen fogja megélni, mert annyira a régmúltba fog veszni. Viszont, azt a 6-9 millió Forintot nagyon is jól fogja tudni élvezni.
Azaz, valójában ezt a pénzt úgy kell, mert úgy lehet csak összehasonlítani, ha megnézzük, mi mennyit tudnánk ezen keresni! Azaz, bár nem igaz, de egy pillanatra tételezzük fel, hogy a bank mindössze 3%-ot reálértéken a 10 millión keresni: Akkor ez reálértéken 17.8 millióra jön ki, ami ugye helyből közel 80%. Nekem ezzel egyébként semmi gondom sincs, csak érdemes megfontolni, hogy ezt a mi pénzünkből keresi, azaz, ezt mi is megkereshetnénk… a cikk erről szólt.
Azonban, ismét szeretném megjegyezni, hogy ez szinte az EGYETLEN olyan magánszemély által igénybevett kölcsönfelvétel, és elköltésének módja, ami egészen más, mint amiről a cikk szólt, mert az ezekről szólt:
4.) Fogyasztási kölcsönök.
Mint a feljebb is látható volt, valójában az ingatlankölcsön is erős határeset, de most vegyük górcső alá a fogyasztási kölcsönöket, és a személyi kölcsönökről, hitelkártyák kamatairól, avagy a 424%-os THM-ekről még csak szót se ejtsünk.
Ebben az esetben a kamat törlesztése egyértelmű, Forintos és rögzített. Nézzük, hogy kinek is éri ez meg, és miért is?
Vegyük azt, hogy 1.000.000 Ft értékben akarunk időnként műszaki cikkeket vásárolni. Mikor járunk jobban, illetve mennyit tudunk ebből vásárolni, ha takarékoskodunk, befektetünk, avagy csak szórjuk a pénzt?
Én az egyik banknál (csodák nincsenek) 30.417 Ft-os havi törlesztést találtam erre az összegre. Mit is csinál ilyenkor a funkcionális analfabéta? Ráront, és közli, hogy királyságos, költsük el, mert ennyiből az 1.000.000 Ft sohasem jönne össze…
Pedig, nézzük csak meg, hogy is alakul ez, ha a kölcsönt HÉT évre kapja valaki?
Évente 365.000 Ft-ot fog kifizetni(!), azaz valójában és jobban megnézve három év alatt akkor is megvan ez a pénz ha párnába rakja. Még csak be se fektessük! Tegyük a létező legrosszabb bankbetétbe, és 5% reálhozamot nézzünk!
Mi lesz az eredmény?
1. év vége 365 004 1000000
2. év vége 748 258
3. év vége 150 675 1000000
4. év vége 523 213
5. év vége 914 378
6. év vége 325 100 1000000
7. év vége 706 359
8. év vége 106 681 1000000 1000000
9. év vége 477 019
10. év vége 865 874
11. év vége 274 172 1000000
12. év vége 652 885
13. év vége 50 533 1000000
14. év vége 418 064
15. év vége 803 971 1000000
16. év vége 209 173 1000000
17. év vége 584 636
18. év vége 978 872
19. év vége 392 819 1000000
20. év vége 777 464
21. év vége 181 342 1000000
22. év vége 555 413
23. év vége 3000000 8000000
AZ, hogyha semmit sem csinál valaki, CSAK HÁROM ÉVET vár, akkor máris egy olyan mókuskerékbe ülhet bele, amiben NYOLCMILLIÓ értéket tud összerakni, a másik esetben pedig, amikor azonnal kell a kölcsön – akkor csak hárommilliót tud elvásárolni.
Ez ennyire egyszerű.
Szeretném megjegyezni, hogy ebben az esetben az 1.000.000 Ft-okat se le, se fel nem változtattam, egyszerűen azért, mert a törlesztőrészletet is állandónak vettem, és csak az arányokat akartam megmutatni. Amennyiben itt is figyelembevennénk az inflációt, akkor az azt jelentené, hogy igaz, hogy nem nyolcmillió jönne ki a befektetések eredményeképpen, de nem is lehetne hármat sem összerakni a kölcsönökből sem.
Azaz, jól látható szerintem az, hogy pusztán az első nagyobb kiadás összegét kell összrakni és nem kölcsönből finanszírozni és többé nincs gond, de ha az első összeg is kölcsönből van, akkor az elég csúnyán mutatja, hogy valójában mennyit is nyer rajtunk egy bank. És azt is, hogyha normális, kockázatmentes befektetést végzünk, akkor akár 10 millió Forintnyi árut is tudunk vásárolni, anélkül, hogy egy fillérrel többet is fizetnénk.
Ez még egyszer, zárszónak annyit, hogy ez az egész a pénzük felhasználásáról szól, és nem arról, hogy mennyit keresünk. Az érdektelen. Akár többet fogun keresni, akár nem, ezen pénzek akkor is ugyanannyik maradnak, legfeljebb ehhez képest is nőnek/csökkennek az egyéb lehetőségeink, aminek azonban az itt történő tárgyalása csak a lényegről veszi el a figyelmet, arról, hogy aki kölcsönökből él, pláne akkor, ha azok a fizetésével összemérhetőek, akkor ebből sohasem fog tudni kiszállni, mert azon mentalitása, hogy annyit költhetek kölcsönökre, amennyi a fizetésem, az meg fog maradni és nem fog tudni elkezdeni félrerakni. Ám, még ha el is kezdené ezt, jóval rövidebb időtartam állna erre lehetősége, és jóval rosszabb feltételekkel teheti ezt meg, mintha ezt fiatalon tenné meg. Azaz, valójában az ember fiatalon szeretne költeni és élvezni az életet, és ha jól keres, erre minden lehetősége is adott. Kivéve akkor, ha kölcsönökbe veri magát ahelyett, hogy ésszel és odafigyeléssel a saját befektetésinek hozamából részesülve vehesse meg azt, amit mások kölcsönökből vásárolnak össze.
Arról meg már nem is beszélve, hogy befektetések/kölcsönök esetében nem az „Adj Uram, de azonnal” logikáját kellene erőltetni, hanem azt, hogy előre gondolkodunk és ne állandóan tüzet akarjunk oltani.
KONKLÚZIÓ:
Ha valaki kölcsönökből éli az életét, akkor lakás esetén is körülbelül a felét tudja kihozni a lehetőségeinek, de mint már írtam – ha valóban létszükséglet a lakás megvásárlása, akkor abból a delikvens nem tud kiszállni, hiszen nem lesz hova mennie! Ez más szavakkal annyit tesz, hogy hiába marad valamennyi pénze, az kevés ahhoz, hogy egy másik, pláne nagyobb lakást vegyen, azaz a „nem tud kiszállni” nem arra vonatkozott a gyöngébbek kedvéért, hogy a lakásból nem tud kiszállni, azaz azt eladni, hanem arra, hogy a adósság mókuskerékből nem tud kiszállni, hiszen hiába van valamennyi pénze, ha az nem elég egy lakás megvásárlására -> egyszerűen kötnie kell egy másik szerződést, azaz AZ ADÓSSÁG MEGMARAD, csak legfeljebb egy másik lakáson. És hát, mivel a lakásban lakni fog, ebből neki a későbbiekben jövedelme nem lesz akkor sem, ha már a részlet lejár. Azaz, ez holt tőkévé válik, amiből nem fogja tudni a nyögdíjas éveit finanszírozni.
Persze, lehet azt mondani, hogy KÉSŐBB lehet elkezdeni takarékoskodni és félretenni, de szerintem ez butaság, hiszen minél előbb kezd el valaki takarékoskodni, annál jobb lesz az eredmény, és a legjobb akkor lesz, ha az élete elején kezd el valaki takarékoskodni, és nem akkor, amikor már 40-50 évesen egyszercsak felkiált, hogy „és most hogy tovább”…
És hát, az is látható, hogy a fogyasztási kölcsönnél végképp igaz az, hogy aki abból fedezi az életét, az RITKÁBBAN és rosszabb feltételekkel tud sokkal kevesebbet összrakni, mint akkor, ha mindössze AZ ELSŐ kölcsönfelvételt meg tudja állni és annak a részleteit félre tudja tenni.
Azaz, senki sem azt mondta, hogy a kölcsön rossz dolog.
Az hangzott el, hogy a kölcsönből való élés rossz dolog, és az, hogy ami kölcsönből van, az nem a tiéd. Az a tiéd, amin nincs kölcsön.
Mert akkor, amikor törleszteni KELL egy lakás, vagy egyebek részleteit, és nincs taratlék: akkor az embernek nincs lehetősége arra, hogy beszóljon a munkahelyén, netán egy állásváltoztatással kockáztasson, hiszen eközben valójában az életét, az egzisztenciáját veszélyezteti.
És amikor ugyebár ma az emberek a lehetőségeik határáig mennek el a kölcsönzésekkor, akkor nyilvánvaló az is, hogy eközben félretenni nem tudnak, azaz, jól látható az, hogy mennyire nem értenek az emberek sem a kölcsönhöz, sem a pénzhez például az évente bedőlő közel fél százezer gépjárműkölcsönből is… ez egy igen komoly probléma, és pusztán azért, mert vannak, akik ebbe nem mennek bele, vagy nem érinti őket, attól ez még egy társadalmi jelenség marad.
Arról meg végképp nem tehetek, hogy a szociális érzéketlenség azt mondatja ezekkel az emberekkel, hogy ezzel kár foglalkozni, vegyen csak fel mindenki kölcsönt, mert az jó dolog.
Kölcsönt akkor érdemes felvenni, ha van pénzed, vagy ötleted arra, hogy hogyan lesz ettől több pénzed. De ha azt hiszed, hogy ettől lesz valamid, akkor rettenetesen tévedsz, amit sokszorosan fogsz szó szerint és átvitt értelemben is megfizetni.
— END —
AT!
Elnézést, hogy a személyeskedés irányába terelem a szót, de szeretném megkérdezni, hogyan néz ki pontosan egy havi költségvetésed. Bevételi és kiadási oldallal együtt. Ezen kívül érdekel, hogy mi a foglalkozásod, és mi az oka annak, hogy a hozzászólások mennyiségének hetven százalékát a te beírásaid teszik ki. Elárulhatnád azt is, hány éves vagy, milyen az életstílusod, hogyan osztod be az idődet, mikor vettél lakást, és miből. Miért? Mindössze szeretnék látni egy tökéletes példát az élet élésére.
Re: Globetrotter
Én már elmondtam, amit el akartam.
Aki meg akarta érteni, megértheti. Aki nem akarja, annak baromira mindegy, hogy én mit, hogyan és miért csinálok. Egyébként, nem olyan bonyolult, elkezdtem dolgozni, és nem éltem fel a pénzt, nem szórtam el bohóckodásokra, meg mutogatásra – és nem kölcsönből élek.
Szerintem ez egy fontos kérdés volt és ezért szóltam hozzá ennyiszer, de legfőképp azért, mert ha megnézed, akkor ennek a nagy része szimpla kötekedés volt. Hogy úgy mondjam, te sem fűztél hozzá kommentárt, CSAK személyeskedést, de te legalább el is ismerted.
Éppen ezért nem is haragszom a kérdésekért, csak teljességgel indifferensek, mert az, hogy én hogyan és mit tudok csinálni, az másra nem igaz. EZÉRT nem számít, hogy mit és hogyan csináltam.
Viszont ahhoz a fajta személyeskedéshez, amely személyemet kívánja kikezdeni annak érdekében, hogy a mondanivalóról elterelje a figyelmet – na ehhez nekem nincs kedvem.
Úgyhogy, én ebbe a topicba többet nem írok.
Köszönöm a megértésedet.
AT!(15O-157)
Kockás papíron ceruzával ellenőríztem a számításaid.
Nincs benne hiba.
Benned elveszett egy pénzügyi tanácsadó (is).
(159)
“Úgyhogy én ebbe a topicba többet nem írok.”
Sajnálom.
Üdv.:FP
FP
AT:
Kár, hogy megsértődtél. Alapvetően jó volt vitázni, csak eldurvult. Lehet, hogy több humorral kellett volna fűszereznem? Sajnos rugalmatlan voltam és savanyú, meg elkövettem azt a hibát, hogy megsértettem vallásos érzületed. Tanultam belőle. Valahol a lelkem mélyén az elveidet is osztom, épp azon a valláson gondolkodom, amely tiltja az eladósodást…
Amúgy a bankok is megérik a pénzüket
Viszlát!
Jó hosszú volt az elmúlt 2 napot végigolvasni! Ejha!
dt:
Ma olyan világban élünk, ahol a kútba ugrás a normális, és kerek szemmel néznek körülötted, ha te mégsem akarsz.
Húszévesen mentem férjhez öt évvel idősebb páromhoz (ne paráználkodj!), amikor az egyetemen majdnem mindenki együtt élt valakivel vagy összevissza szexelt. Fogunkhoz vertük a garast, turiból öltözködtünk, és abban a szerencsében részesültünk, hogy egy szerény szolgálati lakásban lakhattunk – se albérlet, se rezsi, pénzügyileg ez úgy vette ki magát, mintha a szülőknél laktunk volna. 45-50%-os megtakarítási rátával négy év múlva egy egyszobás panel ára összejött a kamatos kamatoknak köszönhetően, két kezdő tanár fizetésnek megfelelő kereset mellett. …
Mára van négy gyerekünk, és ott tartunk hogy a munkajövedelmünket és a teljes családtámogatást feléljük. A megtakarítást a befektetések hozama adja. Továbbra is takarékoskodunk, bár jobban élünk, mint kezdetben, de egyáltalán nem hat meg, hogy diplomásként turiból öltözködök, a gyerek meg ne akarjon márkás mobillal villogni. Se olyan közösséghez tartozni, ahol ennyire a külsőség az érték. Hogy a másmilyen ritka? Az egész életemet úgy éltem, hogy szinte mindenhol kisebbségben voltam a gondolkodásmódommal, mégis ez jött be. Ha újrakezdeném, megint így csinálnám.
AT
A mondataidnak önmagukban egyenként talán van valami értelme, de az egész egyben egy nagy sületlenség.
Megkímélhetted volna magad a fölös táblázat készítésétől (meg minket is) hiszen a kiindulási alapod is hibás (ettől még maga a számtani művelet matamatikailag helyes is lehet), ergó a levezetésed végeredménye is hibás. Mindíg ugyan azt a logikai hibát követed el. (Legalább következetes vagy)
Nem kell megijedni, nem fogom az egész (ál)okoskodást mondatról mondatra elemezni, mert sem kedvem sem türelmem nincs hozzá, és a többi olvasót sem szeretném evvel a vitával terhelni.
Most csak a legalapvetőbb tévedésre hívnám fel a figyelmet.
Amikor azt írod, hogy a “a költségek vonatkozásában nehéz összehasonlítást tenni a bérlés és a részletek között.”, már miért lenne nehéz. Amikor bérelsz valamit, akkor a havi díj másnak a számláját gyarapítja, ha meg törlesztesz az a tiedet. Ez ennyire egyszerű és kézenfekvő, fölösleges misztifikálni.
A legjobban az az okoskodásod tetszik amikor kifejted, hogy aki kölcsönökből vásárol annak valójában nincs semmilye, de aki nem vásárol annak van valamilye. Szóval ha én kölcsönre veszek TV-t, bútort,hűtőt, stb. akkor nekem nincs semmim (gondolom csak képzelem, hogy van TV-m, bútorom, hűtőm, stb.), viszont aki nem vásárol az mind ezen cikkek előnyét élvezi.
A másik meg ez:”Az infláció véleményem szerint igazából Magyarországon immár tíz éve nem értelmezhető,”
Má mé nem értelmezhető? És miért csak az utóbbi 10 évben?
mé nem az utóbbi 15 vagy 20 évben?
Ha nem tudod értelmezni az inflációt az a te bajod, de másokat miért akarsz arra buzdítani, hogy ők se értelmezzék?
-”Jelen és jövőérték értelmezést (ha már használni akarjuk) csak következetesen lehet alkalmazni, azaz, vagy úgy, hogy figyelmen kívül hagyjuk és ennek tudatában hasonlítunk össze számokat, vagy úgy, hogy következetesen alkalmazzuk, azaz minden egyes tételnél figyelembevesszük.”
No itt kezdődnek nálad az értelmezési problémák! Hogyan lehet valamit úgy alkalmazni, hogy figyelmen kívűl hagyjuk?
Valószínüleg úgy, ahogy te teszed.
Tehát szerinted ha 20 évvel ezelött 100 forintból 10 sört lehetett venn, ma pedig csak egyet, az nem az infláció miatt van (hiszen azt nem lehet értelmezni, meg jobb is figyelmen kívűl hagyni) hanem azért, mert a gaz gyártók, boltosok nagyobb haszonra akarnak szert tenni.
Amikor azt mondom, hogy 1 üzleten x haszonra lehet szert tenni, akkor te egyből azt állítod, hogy az nem úgy van, hiszen az x hasznot továbbra is befektetik és az sokszor x-et eredményez.
Ebből az okoskodásből az következne, hogy ha a kocsmában megiszom 1 üveg sört akkor a kocsmárosnak azon az 1 üveg sörön nem az eladási és a bekerülési ár közti különbség lenne a haszna, hanem tulajdon képpen az én általam elfogyasztott sörből milliomos lesz, hiszen azt újra és újra befekteti.
-”Azaz, 5% infláció mellett a 14 év végén fizettük ki reálértékben azt, amibe az ingatlanunk kezdetben került és feltételezhetően ekkorra az ingatlanunk már közel a kétszeresét éri a mai értékének. Ez nagyon jól hangzik és valóban nagyon jó is. Node, ne feledjük azt, hogy nekünk további pénzösszegeket kell a banknak átadni, még hat évig, azaz az erre fordított összegeket nem tudjuk megtakarítani, azt továbbra is fizetni kell. A bank pedig MÁR EDDIG is keresett rajtunk(!), hiszen az álatlunk befizetett pénzen nem ült, hanem újra kihelyezte. Azaz a bank már most közel a pénzének a duplájánál-háromszorosánál tart, hiszen annak újbóli kihelyezésével már ekkora pénzre tett szert. Ezt elfelejteni komoly hiba.”
Ekkora baromságot (már ne is haragudj) már régen hallottam.
Itt elárulod magad. Ebből a mondatodból is látszik, hogy fogalmad sincs arról, hogy mi fán terem az annunitásos törlesztés. A 14. évben még egyáltalán nem fizetted ki a bankot se reál se más milyen értékben. Addig kb. kifizetted a tőke 40%-át és a kamatok 60%-át. Azt feltételezni, hogy az ingatlan ekkor a dupláját éri, kifejezetten fikció, ezt semmi nem támasztja alá. Ha meg mégis úgy lenne, akkor csak az történik hogy a banknak annyit fizetünk amennyit az ingatlan ér,(sőt kevesebbet, hiszen a hátralévő 6 évben is nőni fog az ingatlan értéke) tehát mi kerestünk a bankon és nem pedig a bank rajtunk. No ez derűl ki a Te “okoskodásod”-ból, már ha következetes vagy, és nem rángatsz elő a cilinderből megint egy oda nem illő dolgot.
Azért mert nem bírod felfogni ésszel, hogy mit jelent a pénz jelen ill. jövő értéke, és kiszámolni sem tudod, azért nem kéne azt elvetni és mindenféle zagyvaságot összehordani az igazad bizonyítására.
Fekete Párducnak a megállapítását miszerint: “Benned elveszett egy pénzügyi tanácsadó (is).” annyival egészíteném ki, hogy nem elveszett, hanem megveszett, no meg egy közgazdász és egy szociológus(is), bár nem állt szándékomban ezen szakma művelőit megsérteni.
AT!
Na, éppen ezért nem áll jól a magas ló. Miközben elismered, hogy mindenki eltérő lehetőségekkel, vágyakkal, képességekkel, körülmények közül indul, elítéled azt, aki nem tizenéves kora óta gondol a jövőjére és rak félre pénzt. Csak nevetni tudsz azon, aki felvett egy hitelt, és annak terheit nyögi, és mer panaszkodni, hogy nehezen él meg. Nem veszed figyelembe, hogy változnak az idők, hogy az ember nem tudja száz százalékig tervezni az életét a legnagyobb akarata ellenére sem.
Legyen itt egy konkrét példa. Az adatokat a Raffitól vettem a kondíciós lista alapján.
Forint alapú Forintban folyósított Személyi Kölcsön esetén
Hitelösszeg: 1.200.000
Kamat:18,957%
Futamidő:84 hónap
Éves kezelési költség:A jóváhagyott kölcsönösszeg 0,0%-a
THM1:27,11%
Törlesztőrészlet:25 899 Ft
A havi törlesztő részlet alapján(beszorozva a hónapok számával)összesen a banknak 2.175.516 Ft.-ot fizetünk vissza.A kötözködők kedvéért ezt kerekítsük fel 2.400.000 Ft.-ra és evvel számoljuk ki a bank hasznát.
Egyszerű mezei okoskodással arra a megállapításra jutunk, hogy a bank 100%-os haszonra tett szert, hiszen az 1.200.000 Ft. kétszeresét, azaz 2.400.000 Ft.ot fizettünk vissza.
(Ne keverjük bele, hogy a bank a befizetett törlesztőrészleteket újra kihelyezi, mert most pusztán azt vizsgáljuk, hogy ezen az 1 üzleten mennyit keres.)
Mivel van infláció, ezért bár mennyire is szeretnénk eltekinteni tőle, sajnos nem tudunk, és nem csak nekünk van infláció, hanem a banknak is.
Ha egyösszegben fizetnénk ki 7 év múlva a banknak a 2.400.000 Ft.-ot akkor 4%-os inflációval számolva a bank reálértéken csak 1.803.473 Ft.-ot kapna, ami csak 50%.os haszonnak felel meg.
Ezzel szemben mi havonta törlesztünk, ami azt jelenti, hogy az első időben kevesebb a vesztesége (hiszen itt még csak alig van infláció)a banknak, mint a 7. évben (ahol már összeadódik a 7 évnyi infláció) és éppen ezért az 50% és a 100% közé fog esni a bank haszna, kb.75%.
Ha most egy 20 éves jelzálog alapú hitelt nézünk ahol a THM nem 27,11% hanem csak 8%, akkor könnyű belátni, hogy ott a bank haszna lényegesen kisebb mint 50% kb 25% reálértékben.
Abbszolút értékben persze közel a dupláját fizetjük ki.
Ezt nem azért írtam, hogy bár ki is “sajnálja” a bankot.
A bank nem szociális intézmény hanem üzleti vállalkozás.
A szabadság kérdéséhez csak annyit, hogy filozófiai közhely a valamire és valamitől való szabadság megkülönböztetése. Miért dönt rosszul az, aki húsz évesen elhatározza, hogy függetleníti magát a szüleitől minden tekintetben, vagy hogy szerelemből házasodik, nem érdekből vagy számítóan. Ha a szülők nem tudják támogatni induláskor, akkor bizony kénytelen lesz banki hitelt felvenni előbb-utóbb. Mert hiába megy albérletbe, annak költségei nagyságrendileg megegyeznek egy hitelre vett lakás költségeivel. Szóval nem éri meg évtizedekig albérletben élni – legalább is Magyarországon nem.
Senki nem beszél arról, hogy Magyarországon mit engedhet meg magának egy átlagfizetésből élő. Szeretnék átlagfizetésekre épülő költségvetéseket látni.
Üdv.
Az angolszász országokban ha van hiteled, azt jelenti, hogy hitelképes vagy. Van egy angol nyelvű mondás: ha nincs hiteled, nem vagy senki!
De ha van hiteled ezen nem azt értik az ott élők, hogy degeszre vagy tömve felvett kölcsönökkel, hanem fizetőképes vagy, nem vagy eladósodva, van fedezeted, stb., stb.
Átvitt értelemben nem vagy kiszolgáltatott, (reménytelenül)elkötelezett, hanem szabad ember vagy! Ez kultúra- és jövedelemfüggetlen.
Üdv. solt
Szerintem hagyjuk már ezt a hitel-kölcsön szőrszálhasogatást. A napnál is világosabb, hogy a magyar nyelvben érintkezésen alapuló jelentésátvitelről van szó. Egyszerűen a hitel szót elkezdték a kölcsön értelmében használni. Lásd: kamatostul visszafizetendő pénzösszeg. Egy szó jelentése a használatban dől el, nem pedig a szótárakban vagy törvénytárakban. s ettől még a hitel szónak megmaradt a Széchenyi-féle vagy PSZÁF-féle jelentése is.
Solt!
A kiszolgáltatottság viszont nem pénzfüggő. Aki ide megírta a tutit, az mind a véletlent és a kiszámíthatatlanságot szeretné elfelejteni. Csakhogy sajnos vagy nem sajnos, az is az élet velejárója.
A magyarországi átlagfizetés 115.000 forint nettó. Még mindig várom a leosztásokat. Mivel átlagfizetésről van szó, ezért irrelevánsnak tekintem azokat a tanácsokat, mely szerint az átlagfizetésből élő keressen jobban fizető állást.
Globetrotter!(170)
Állok elébe a kérdésednek, de további adatokat is kérek:
1./ Egyszemélyes háztartásról van szó?
2./ Saját lakás van, vagy albérletben lakik?
3./ Gázos, vagy távfűtéses a lakás?
4./ Férfi, vagy nő az illető?
5./ Tud e főzni?
6./ Fővárosi, vagy vidéki lakos?/ha fővárosi, akkor lehet
hogy több adat is kell/
7./ Fizikai, vagy szellemi dolgozó?
8./ Szombat és vasárnapja szabad-e?
Egyelőre ennyi jutott az eszembe, ha valamire még kíváncsi vagyok, akkor kérdezek.
FP
OK. Legyen a példában egy házaspár egy gyermekkel, mindkettőjüknek átlagfizetése van. Legyen mindkettő szellemi dolgozó. Szombaton és vasárnap nem járnak dolgozni. A tud-e főzni nem releváns kérdés, tudniillik a kérdésem úgy szólt, mit engedhet meg magának és mit nem az átlagfizetésből élő. Hogy tudjon-e főzni vagy megengedheti magának a menzát, annak a te válaszodban kell szerepelnie.
Globetrotter
Én akkor átlag alatti fizetésből élek (95 ezer és nem akarok munkahelyet változtatni, mert szeretem, amit csinálok), mégis felépítettem egy tervet: 1 évben havi 5 ezer Ft-tettem félre, másodikban, havi 10 ezret, harmadikban havi 15 ezret, stb. Most a 7. évben járok, több, mint 3 millkóm van. Ha utána számolsz, akkor nem jön ki, pedig igaz! Látom a bankszámlámon. Engem a szüleim egy fillérrel sem támogattak. Sőt! Sokkal jobban jártam mikor eljöttem otthonról és albérletbe költöztem. Igaz, hogy én szigorúan betartom a tervem. (volt rá példa, hogy két hétig egy darab szalonnán és félkiló kenyeren éltem. De ez csak egyszer történt meg a 7 év alatt. Igaz, hogy nem járok gyorsétkezdébe, kétszer is meggondolom, mielőtt valamire pénzt adok ki! Legyen szó akár egy fej hagymáról is! Tulajdonképpen ez a legnehezebb, hogy ne vegyünk meg mindent! Sőt egészségesebb is lettem és nem fogytam le!!! Most mondhatnám, hogy egy héten egyszer folyadéknapot tartok . Épp testben épp lélek…és épp szellem
Te még biztos nem láttál olyan embert, akit kilakoltattak, mert nem tudta fizetni a hitelét. Én igen. Sose akarok olyan helyzetbe kerülni.
A lényeg az, ha el akarsz érni valamit, akkor ne mások segitségére várj!(pénzügyi szakemberekre érdemes odafigyelni) Építs fel egy tervet és légy szigorú magadhoz! Sajnos én rengeteg rosszat tapasztaltam a hitelek miatt (mert a szűleim halmozták őket – volt olyan, hogy nem volt otthon étel, egy gyerek ezt nem felejti el! Nem kívánom senkinek, pláne a saját gyerekemnek nem!) ezért még a hátamon is futkározik a hideg a szó hallatán. Ráadásul nem ők az egyetlen példám!
Engem kröhögött egy barátom ezelőtt 7 évvel, hogy én havonta 5 ezer ft félreteszekakkor még máshol dolgoztam. Ma az a helyzet, hogy ő havi 80 ezret fizet hitelekre, nekem meg kb 20 ezret kamatozik a pénzem.
Szóval mentségeket ne keressünk. Elhatározás és némi lemondás a luxusról (amely úgy van jelen az életünkben, hogy észre sem veszük).
Érdemes elolvasni: Napoleon Hill: Gondolkozz és gazdagodj.
Amig fejben nincs ott az ember, addig teljesen mindegy, hogy mennyit keress!(erre is több példát tudok a környezetemben)
Sok sikert! CSAK RAJTAD MÚLIK!
Néhány jó tanács, átlagfizetéshez:
1. Ne tartsunk autót. Ha az amortizációt és valamennyi költségét figyelembe vesszük, akkor nagyon sokba kerül. A BKV bérlet kb 30.000 Ft a családnak, az autó többe kerül, 2 autó a két szülőnek pedig végképp.
2. Csak alapkategóriás mobilt vegyünk – gyakorlatilag ingyen -, közös szolgáltatónál, ingyenes vagy piszok olcsó egymás közötti beszélgetéssel. Vezessünk be telefonköltség-limitet.
3. Igenis ki tudunk fizetni 50.000 Ft havi lakáshitel-törlesztést, igazítsuk ehhez igényeinket. 60 nm körüli lakás bele fog férni.
4. Jól nézzünk körül, kitől és mennyiért veszünk:
- bankszámlát,
- lakásbiztosítást,
- internetet,
- telefont,
- kábeltévét (HBO az luxus).
Ezeken 10 ezres nagyságrendet lehet összességében nyerni havonta.
5. Legyen olyan hobbink, ami szinte ingyen van. Pl. egészséges a természetjárás, akár gyalog, akár biciklivel (a bicikli fenntartása gyakorlatilag ingyenes), a Budai-hegyek BKV-val elérhetők.
6. Mindenki kap zsebpénzt, azon felül a döntések közösek (ruha, tartós fogyasztási cikkek), a napi dolgokra pedig egy vállalható rutint kell bevezetni.
“Ha egyösszegben fizetnénk ki 7 év múlva a banknak a 2.400.000 Ft.-ot akkor 4%-os inflációval számolva a bank reálértéken csak 1.803.473 Ft.-ot kapna, ami csak 50%.os haszonnak felel meg.
Ezzel szemben mi havonta törlesztünk, ami azt jelenti, hogy az első időben kevesebb a vesztesége (hiszen itt még csak alig van infláció)a banknak, mint a 7. évben (ahol már összeadódik a 7 évnyi infláció) és éppen ezért az 50% és a 100% közé fog esni a bank haszna, kb.75%”
Nem értem milyen veszteségről beszelsz! Itt CSAK nyereség van. Addig, amig a THM az infláció felett van (márpedig ott van), addig veszteségről nemigen lehet beszélni. Ha pedig emelkedik a kamat, akkor a törlesztőrészlet is emelkedni fog. Tehát semmi garancia nincs arra, hogy a futamidő végéig ennyi marad a törlesztő részlet (persze csökkenhet is) de így-vagy úgy, a bank ezen hatalmasat kaszál. 1 emberen lehet,hogy csak 25 %-ot, de összességében ennél sokkat többet.
“Legyen a példában egy házaspár egy gyermekkel, mindkettőjüknek átlagfizetése van. Legyen mindkettő szellemi dolgozó. Szombaton és vasárnap nem járnak dolgozni. A tud-e főzni nem releváns kérdés, tudniillik a kérdésem úgy szólt, mit engedhet meg magának és mit nem az átlagfizetésből élő. Hogy tudjon-e főzni vagy megengedheti magának a menzát, annak a te válaszodban kell szerepelnie.”
Mivel nem írod van-e saját lakásuk, hol laknak, így én innen közelítenék.
Család 1 gyerekkel. Valahol lakni kéne. Saját lakáshoz hitelt kell felvenni. Úgy gondolják 150.000-ből valahogy ki tudnak jönni, 80.000-ből hitelt törlesztenek. Oszt valahogy majd lesz.
De mi van, ha a 80.000-t máshogy használják fel?
40.000-ért keresnek egy albérletet (vidéken ennyi sem kell rá)A maradék 40.000-t befektetnék alacsony kockázat mellett.
Pl 20.000-ért lakáskassza 8 évre. Szerződéses összeg 6.250.000 Ft. A maradék 20.000 Ft-ot félrerakva-befektetve lesz még közel 3 milla Ez összesen kb 9-9,5 milla. A 9-9,5 millának a havi törlesztő részlete kb. 40.000 Ft lesz, a 8. évtől.
Itt nem számoltam az esetleg növekvő fizetéssel, ami esetleg nagyobb megtakarítást is eredményezhet. Ez pedig már lehetővé tenné, hogy 8 év után már vásárolhassanak egy saját lakást. A törlesztő részlet meg csak a mai 40.000 Ft lesz.
Másik előny, ha mégsem tudnának 8 év múlva lakást venni, akkor a lakáskassza megtakarítást már nem is kötelező lakásra fordítani. Egyszerűen “csak” lett egy kis tartalékunk albérlet mellett
Globetrotter/172/
Kiinduló feltételek:
Az értelmiségi házaspár rendelkezik egy 54nm-es panel
lakással, a gyermekük ovodáskorú, gépkocsival nem
rendelkeznek, de mosógép, hűtő, TV, telefon, internet van.
A házaspár éves bevétele: 2.760.000,-Ft + családi pótlék
146.500,-Ft
Összesen: 2.906.500,-FT
Kötelező kiadások: rezsiköltség/telefon, TV, távfütés,közös
költség, vízdíj, villany/: 600.000,Ft/év
a gyermek ovodai étkezése: 84.000,Ft ”
a gyermek ruházkodási ktsge:100.000,-Ft”
a szülők étkezése: 584.000,-Ft”
ÖSSZESEN: 1.368.000,-FT”
Bevétel-kiadás: 2.906.500,-Ft-1.538.500,FT= 1.538.500,-Ft/év
Éves megtakarítás: 80.000,-Ft/hó, azaz: 960.000,-Ft/év
Különbözet: 678.500,-Ft/év
azaz ennyi összeget használhatnak fel a szülők ruházkodás-
ra, szórakozásra, kulturára, baráti összejövetelre,
kirándulásra.
Várom a kritikákat.
Üdv.:FP
Bocsánat elütöttem valamit:
Bevétel- kiadás:2.906.500,-Ft- 1.368.000,-FT= 1.538.500,Ft/év
De bevonhatjuk ezt az oldalt is a megoldásba. Ha nem 8 évben gondolkodunk, hanem 10 évben, akkor így is kinézhet a dolog:
40.000-ért most is albérletbe megyünk a családdal. 480.000 Ft éves díjra viszont kötünk egy UL-t. 10 évre. Így 10 év alatt a kalkulátos szerint lesz kb 9 millánk. A kapott adókedvezményt természetesen szintén visszaforgatjuk és esetleg idővel itt is növelhetjük az éves befizetéseket. Ez növelni fogja a végeredményt. A 11. évben pedig ott a pénz, tartozás semmi. Ha még fel is kell venni 2-3 millát, a havi 40.000 bőven futni fogja! A 11. évben akkor sem kell már havi 80.000-t kifizetnem, mint előtte (albérlet+megtakarítás)
Millió más lehetőség is van. A számokkal szabadon lehet játszani. Kinek több pénze van, Ki bevállalja, hogy a szülőkkel lakik. Más befektetések is léteznek. Ezt mindenki alakíthatja a saját szája íze – lehetősége szerint. Csak kreativitás kérdése.
DurLaDur: (165)
“Hitelösszeg: 1.200.000
Kamat:18,957%
Futamidő:84 hónap
Éves kezelési költség:A jóváhagyott kölcsönösszeg 0,0%-a
THM1:27,11%
Törlesztőrészlet:25 899 Ft”
Én számoltam el valamit? Nekem 20,69%-os THM jött ki, nem 27,11%
Amúgy kiszámoltam pontosan: ha nem 2.400.000-el számolsz, hanem a valódi összeggel, ami valóban 2.175.514, valamint folyamatos (havi) törlesztéssel, akkor a bank “haszna” 694.750 Ft, ami nem 75%, ahogyan írtad, hanem 58%.
Mást sem értek! Szerintem a THM semmit nem fog változni a futamidő hosszától, ha nincs kk. Ugyanúgy hajszál pontosan 20,69% fog kijönni, nem pedig 8%, ahogyan írtad. (idézet lent!)
“Ha most egy 20 éves jelzálog alapú hitelt nézünk ahol a THM nem 27,11% hanem csak 8%, akkor könnyű belátni, hogy ott a bank haszna lényegesen kisebb mint 50% kb 25% reálértékben.
Abbszolút értékben persze közel a dupláját fizetjük ki.”
Na, mai kötekedés megvolt. Alhatunk
Ja, még két dolgot elfelejtettem:
1) Ma az infláció 8%. Így a “haszna” csak 38%! A kamatot is ehhez igazítja a Raiff. Ha az infláció csökken, a kamat is csökken.
2) A banknak költségei is vannak. Ne számoljunk más 38% haszonnal, amikor ez után adóznia kell, fizetni a dolgozók bérét és járulékait, infrastruktúrát üzemeltetni, reklámozni, kenni a gépezetet (amit ugye nem tud elszámolni
), stb. Azt gondolom, hogy az adózás előtti tiszta nyeresége kb. 10%. Ez szánalmasan kevés. Nem csoda, hogy sok bank bedől. Szegény bankok! 
“Azt gondolom, hogy az adózás előtti tiszta nyeresége kb. 10%. Ez szánalmasan kevés. Nem csoda, hogy sok bank bedől. Szegény bankok!
”
Ráadásul, ha hozzáveszed, hogy ez a szánalmas 10% nem is annyi, hanem sokkal több, akkor még inkább sajnálni kell őket. Mert ugye a törlesztést már az 1. hónap végén megkezded. A kapott pénzt meg ugye a bank nem a párna alatt tartja, hanem újra kihelyezi.
Szerintem pont ezért helytelen ez a megállapítás:
“Ezzel szemben mi havonta törlesztünk, ami azt jelenti, hogy az első időben kevesebb a vesztesége (hiszen itt még csak alig van infláció)a banknak, mint a 7. évben (ahol már összeadódik a 7 évnyi infláció) és éppen ezért az 50% és a 100% közé fog esni a bank haszna, kb.75%.”
Ugyanis szvsz a banknak eleinte nem kevesebb a vesztesége, hanem irtózatosan nagy a nyeresége. Mert ha én pl befektetek egy UL-be 10 évre, akkor a pénzemhez+hozamhoz csak 10 év múlva jutok. A bank meg azonnal elkezdi visszakapni, amit újra befektethet. Na, ez az igazi kamatos kamat!
Egy kicsit más megközelítésben (hátha nem írok nagy baromságot):
A példa alapján a bank kölcsön ad nekem 1.200.000 Ft-ot 8 évre 25.899 Ft-os törlesztő részlettel. 4%-os inflációval számolva 8 év múlva kb. 1.650.000 Ft-nak lesz a mai értéke 1.200.000 Ft Tehát, ha 8 év múlva 1.650.000 Ft-ot adok a banknak, akkor van a bank a pénzénél. Nem veszített, de nem is nyert. Ezzel szemben én kb. 2.175.000-t adok, ráadásul havonként törlesztve. Tehát 525.000 Ft kamatot fogok kifizetni. Ha ezt elosztom a törlesztő részlettel, akkor azt kapom, hogy kb az első 20 hónapban ki is fizettem a kamat összegét. Utána a maradék futamidőben meg egyszerűen visszaadom a pénzét jelenértéken. Viszont ezt az 525.000 Ft-ot ahogy kapja a bank, máris vissza befekteti. A 8. év végén meg lehet nézni, hogy mennyi is lesz ez az 525.000 Ft. Akkor hozzá lehet adni az alaptőkét és máris meglepődhetünk.
Ráadásul, ha 2 év után újra felveszek 500.000 Ft-ot, mert megint megtetszett valami. Akkor gyakorlatilag ugyanazt a pénzt kapom vissza kölcsönbe, amit épp visszafizettem kamatként. És itt be is indul az adóság csapda.
Sanyi:
“Ráadásul, ha hozzáveszed, hogy ez a szánalmas 10% nem is annyi, hanem sokkal több, akkor még inkább sajnálni kell őket. Mert ugye a törlesztést már az 1. hónap végén megkezded.”
Neeeem! Én úgy számoltam ki a 38 és a 10 %-ot, hogy a törlesztést már az 1. hónap végén megkezdem!
A 38% biztos, hogy korrekt. Aki mást mont, az hazudik!
A 10% csak egy becsült szám, de vegyük észre, hogy a rendszert üzemeltetni kell! Vannak költségek is.
A “más megközelítést” nem nagyon értem
Sanyi (175)
Természetesen az inflációs veszteségről beszéltem.
Teljesen mindegy, hogy a THM az infláció felett vagy alatt van az infláció akkor is csökkenti a pénz reálértékét. Ha az első évet nézzük akkor csak az az évi inflációval csökken, ha az 5, 7, 9, n évet nézzük akkor 5, 7, 9, n év inflációi eggyüttesen számítanak. A bank nem “kaszál” hatalmasat. Ha összehasonlítod bármilyen más kereskedővel, akkor azokhoz képest szinte “fillérekért” dolgozik. Azért “kaszál” látszólag sokat, mert lényegesen nagyobb forgalmat bonyolít.
dt (180)
Valószínüleg Te számoltál el valamit, ugyan is ezeket a számokat a bank kondíciós listájából vettem.
Akkor lenne igaz az 58%, ha a futamidő végén lenne kifizetve a bank. Mivel a futamidő teljes hosszában egyenletesen fizetünk ezért több lesz mint 58%, de kevesebb mint 100%, valahol a kettő között lesz a tényleges összeg.
Azárt változik a THM, mert egy másik termékről van szó.
A személyi kölcsönnél: 27,11% a THM
Jelzálog hitelnél: 6-8% a THM
Minden hitel/kölcsön fajtánál más és más.
dt (181)
Átlag inflációról beszéltem, és azt is igyekeztem alacsonyra venni, ha magasabb az átlaginfláció, akkor a nyereség is kevesebb. Ráadásul mindez az általad írt 8%-os inflációs környezetben, ahol a bankok is evvel számolnak jelenleg. Feltételezve, hogy az elkövetkező időben az infláció mértéke csökken, akkor a bankok nem fogják emelni a törlesztő részletet,(de nem is csökkentik)hiszen reálértékben a nyereségük nő.
Sanyi(182)
Nyereségről akkor beszélünk, ha a befektetett pénzünknél többet kapunk (az infláción felül). Ha Te veszel valamit 100 Ft.-ért és eledod 200 Ft.-ért akkor a külső szemlélő azt látja, hogy 100% hasznod keletkezett.Ezzel szemben neked lényegesen kevesebb a hasznod, hiszen a megkeresett 100 Ft.-ot terheli még adó, járulék, munkabér, szállítási költség, stb.Mondjuk neked a 100 Ft.-ból marad 20 Ft., tehát a reális hasznod “csak” 20%.Ez csak abban az esetben igaz, ha az áru ellenértékét azonnal megkapod, amennyiben csak részletekben, akkor nem mondhatod azt az első részlet beérkezése után, hogy írtózatos nyereséged keletkezett, hiszen még a befektetett pénzedet sem kaptad vissza.
Az is tévedés, hogy ha UL-be fektetsz, csak 10 év múlva jutsz pénzhez.
Elég furcsán számolsz! Már sokszor le lett írva, de úgy látszik nem elégszer, hogy a törlesztő részlet tartalmazza a kamatokat ÉS a tőkét IS. Amíg a törlesztő részleted nem változik, addig annak tartalma igen. A futamidő elején főleg a kamatokat törleszted, a végén pedig főleg a tőkét.
Példa: Az első törlesztő részlet 98% kamat 2% tőke tartozást tartalmaz, az utolsó pedig 98% tőke 2% kamat tartozást tartalmaz.
Ha úgy nézzük ahogy Te, akkor sem az elején “kaszál” a bank, hanem a futamidő 2/3 része után, Hiszen ahhoz hogy nyereségessé váljon, elöször is a tőkéjét kéne visszakapni nem pedig a kamatot.
“Természetesen az inflációs veszteségről beszéltem.
Teljesen mindegy, hogy a THM az infláció felett vagy alatt van az infláció akkor is csökkenti a pénz reálértékét. Ha az első évet nézzük akkor csak az az évi inflációval csökken, ha az 5, 7, 9, n évet nézzük akkor 5, 7, 9, n év inflációi eggyüttesen számítanak. A bank nem “kaszál” hatalmasat. Ha összehasonlítod bármilyen más kereskedővel, akkor azokhoz képest szinte “fillérekért” dolgozik. Azért “kaszál” látszólag sokat, mert lényegesen nagyobb forgalmat bonyolít.”
A bank fillérekért dolgozik??????????????? Ez vicc! Ezt te sem írhattad komolyan.
Nyereségről akkor beszélünk, ha a befektetett pénzünknél többet kapunk (az infláción felül). Ha Te veszel valamit 100 Ft.-ért és eledod 200 Ft.-ért akkor a külső szemlélő azt látja, hogy 100% hasznod keletkezett
Ilyet a külső szemlélő sosem lát. De ha látna, akkor is csak azt látná, hogy 100 Ft az árrésem! Ebből lejönnek a költségeim. Az adó még NEM! Ezt ugyanis az adó fizetéséig még megpróbálom újra meg újra megforgatni! Tehát a nyereségem nem 20 Ft, hanem ennél sokkal, de sokkal több!
“Mondjuk neked a 100 Ft.-ból marad 20 Ft., tehát a reális hasznod “csak” 20%.Ez csak abban az esetben igaz, ha az áru ellenértékét azonnal megkapod, amennyiben csak részletekben, akkor nem mondhatod azt az első részlet beérkezése után, hogy írtózatos nyereséged keletkezett, hiszen még a befektetett pénzedet sem kaptad vissza.”
Van egy fizetési határidő. A határidő lejártáig van egy finanszírozási kölcségem. ezt az árrés szintén tartalmazza. Tehát, ha részletekben (a fizetési határidő előtt) kapom vissza a pénzt, akkor plussz jövedelemre teszek szert, mert a pénzem nem inflálódik annyira, mintha csak a fizetési határidőkor kapnám!
Ez a banknál is így van:
Kölcsön ad neked 1.000.000 Ft-ot 8 évre.
az infláció ez idő alatt X
visszafizetendő összeg: y
csinálhatsz bármit, Y > 1.000.000 * X minden esetben.
Tehát egyszer itt van nyeresége a banknak! Ez lehet pici, mint ahogy Te írod. De! Ezt a pénzt nem a futamidő végén fogja megkapni, hanem folyamatosan. Tehát újra be tudja fektetni!
“Ha úgy nézzük ahogy Te, akkor sem az elején “kaszál” a bank, hanem a futamidő 2/3 része után, Hiszen ahhoz hogy nyereségessé váljon, elöször is a tőkéjét kéne visszakapni nem pedig a kamatot.”
A bank azonnal garantálja, hogy a tőkéjét visszakapja. Ezt hívják fedezetnek! Ahhoz, hogy nyereségessé válljon az üzlet, nem kell visszakapnia a tőkéjét. az már nyereséges akkor, amikor odaadja neked a hitelt. Amikor visszakapja a tőkéjét, akkor “CSAK” realizálja a nyereségét!
DurLaDur
“Természetesen az inflációs veszteségről beszéltem.
Teljesen mindegy, hogy a THM az infláció felett vagy alatt van az infláció akkor is csökkenti a pénz reálértékét. Ha az első évet nézzük akkor csak az az évi inflációval csökken, ha az 5, 7, 9, n évet nézzük akkor 5, 7, 9, n év inflációi eggyüttesen számítanak. A bank nem “kaszál” hatalmasat. Ha összehasonlítod bármilyen más kereskedővel, akkor azokhoz képest szinte “fillérekért” dolgozik. Azért “kaszál” látszólag sokat, mert lényegesen nagyobb forgalmat bonyolít.”
A bank fillérekért dolgozik??????????????? Ez vicc! Ezt te sem írhattad komolyan.
Nyereségről akkor beszélünk, ha a befektetett pénzünknél többet kapunk (az infláción felül). Ha Te veszel valamit 100 Ft.-ért és eledod 200 Ft.-ért akkor a külső szemlélő azt látja, hogy 100% hasznod keletkezett
Ilyet a külső szemlélő sosem lát. De ha látna, akkor is csak azt látná, hogy 100 Ft az árrésem! Ebből lejönnek a költségeim. Az adó még NEM! Ezt ugyanis az adó fizetéséig még megpróbálom újra meg újra megforgatni! Tehát a nyereségem nem 20 Ft, hanem ennél sokkal, de sokkal több!
“Mondjuk neked a 100 Ft.-ból marad 20 Ft., tehát a reális hasznod “csak” 20%.Ez csak abban az esetben igaz, ha az áru ellenértékét azonnal megkapod, amennyiben csak részletekben, akkor nem mondhatod azt az első részlet beérkezése után, hogy írtózatos nyereséged keletkezett, hiszen még a befektetett pénzedet sem kaptad vissza.”
Van egy fizetési határidő. A határidő lejártáig van egy finanszírozási kölcségem. ezt az árrés szintén tartalmazza. Tehát, ha részletekben (a fizetési határidő előtt) kapom vissza a pénzt, akkor plussz jövedelemre teszek szert, mert a pénzem nem inflálódik annyira, mintha csak a fizetési határidőkor kapnám!
Ez a banknál is így van:
Kölcsön ad neked 1.000.000 Ft-ot 8 évre.
az infláció ez idő alatt X
visszafizetendő összeg: y
csinálhatsz bármit, Y > 1.000.000 * X minden esetben.
Tehát egyszer itt van nyeresége a banknak! Ez lehet pici, mint ahogy Te írod. De! Ezt a pénzt nem a futamidő végén fogja megkapni, hanem folyamatosan. Tehát újra be tudja fektetni!
“Ha úgy nézzük ahogy Te, akkor sem az elején “kaszál” a bank, hanem a futamidő 2/3 része után, Hiszen ahhoz hogy nyereségessé váljon, elöször is a tőkéjét kéne visszakapni nem pedig a kamatot.”
A bank azonnal garantálja, hogy a tőkéjét visszakapja. Ezt hívják fedezetnek! Ahhoz, hogy nyereségessé válljon az üzlet, nem kell visszakapnia a tőkéjét. az már nyereséges akkor, amikor odaadja neked a hitelt. Amikor visszakapja a tőkéjét, akkor “CSAK” realizálja a nyereségét!
Üdvözlök mindenkit!
Elolvasgattam a hozzászólásokat, és szeretném AT 30. hozzászólása kapcsán egy matematikai hibát kijavítani.
A számítás nem tökéletes, mert a 3%-os inflációnál nem úgy kell 10millió mai értékét kiszámítani n. év után ahogy AT tette (10.000.000*0,97^n), hanem helyesen úgy van,hogy:
10.000.000/1,03^n
ez 10 éves távlatban már jelentős eltérést okoz,
de amit AT kiszámol, az is helyes, csak nem 3%-os inflációra, hanem 1/0,97=1,0309… vagyis 3,09%-os inflációra.
Úgy lehet könnyen látni At hibás számítását is, hogy 100%-nál nagyobb infláció esetén az Ő számítási módszere egyszerűen nem működne.
márpedig 100%-nál nagyobb infláció is létezik, pl:zimbabwéban
egyébként úgy is ki lehet helyesen számolni, hogy veszzük 1/1,03=0,970873… -t, és ezt emeljük n. hatványra.
Sanyi (185)
De! Komolyan írtam, csak más értelemben mint ahogy azt sikerült elferdítened.
1. A “fillér” idézőjelben van.
2. Összehasonlítást tettem, és AHHOZ képest.
A külső szemlélő pontosan ezt látja, hiszen csak azt nézi, hogy felvett 1.000.000 hitelt és 2.000.000 vissza.
A példa szempontjából lényegtelen, hogy az adó mikor jön le, mert nem ez a fontos. Az ,hogy az árudat 8 vagy 30 nap alatt fizetik ki, szinte nem érdekes az infláció szempontjából, amennyiben viszont közben évek telnek el, akkor már számít, és erről beszéltem.
A bank hogyan garantálja,hogy a tőkéjét visszakapja?
A bank adja a fedezetet?
Nem esetleg a hitelfelvevő ingatlana a fedezet ami garancia arra, hogy visszakapja a bank a pénzét?
Ahhoz, hogy nyereséged legyen, ahhoz realizálnod is kell a tőkét meg annak kamatait.
Ha valaki nem fizeti meg a banknak a tartozását, azt a bank veszteségnek fogja elkönyvelni, pedig Te azt állítod, hogy az már akkor is nyereség amikor felveszed a hitelt.
“A bank hogyan garantálja,hogy a tőkéjét visszakapja?”
Pontosan azzal, hogy fedezetet kér tőled! Ha nem fizetsz, viszi az ingatlant. Áron alul. De ő a pénzéhez jut.
Így értettem.
“Ahhoz, hogy nyereséged legyen, ahhoz realizálnod is kell a tőkét meg annak kamatait.
Ha valaki nem fizeti meg a banknak a tartozását, azt a bank veszteségnek fogja elkönyvelni, pedig Te azt állítod, hogy az már akkor is nyereség amikor felveszed a hitelt.”
Nem tom a bankoknál hogy van, de egy vállalkozásnál (kettős könyvitel esetén) nem akkor keletkezik adófizetési kötelezettséged, ha a számla ellenértékét kifizették, hanem akkor, amikor a számla teljesítési dátuma szól. Leírni pedig csak akkor fogod veszteségként, ha bizonyítani tudod (pl bírósági végzéssel), hogy behajthatatlan a követelésed.
De ez egy érdekes kérdés. Kíváncsi lennék, hogy a bankok mikor számolják el nyereségként a kapott kamatokat? Mert ha már az első évben jelentős kamatnyereséget számol el, akkor nem értem miről vitatkozunk. Ha mondjuk csak a 6. évtől fizet nyereségadót, mert csak onnantól van realizált nyeresége, akkor igazad van!
A hitelek pedig nem dőlnek be olyan könnyen. az emberek inkább azt fizetik, mint pl az energiát.
“De! Komolyan írtam, csak más értelemben mint ahogy azt sikerült elferdítened.”
Elnézést kérek. Nem akartam elferdíteni. Lehet, hogy rosszul értelmeztem.
“Ha egyösszegben fizetnénk ki 7 év múlva a banknak a 2.400.000 Ft.-ot akkor 4%-os inflációval számolva a bank reálértéken csak 1.803.473 Ft.-ot kapna, ami csak 50%.os haszonnak felel meg.
Ezzel szemben mi havonta törlesztünk, ami azt jelenti, hogy az első időben kevesebb a vesztesége (hiszen itt még csak alig van infláció)a banknak, mint a 7. évben (ahol már összeadódik a 7 évnyi infláció) és éppen ezért az 50% és a 100% közé fog esni a bank haszna, kb.75%.”
Na, akkor az inflációval kapcsolatban megpróbálom érthetőbben leírni mit akartam mondani. Azt írod, hogy a 7. évben összeadódik 7 év inflációja a banknak. Csak egy icipici dolgot hagytál ki a dologból. Azt, hogy ez az infláció csak a visszafizetett összeg 1/8-át érinti. Mivel akkor már csak annyival tartozok a banknak!!!
Tegyük fel az egyszerűség kedvéért, hogy évente egyszer törlesztek egyösszegben. Ekkor 1 év alatt 4%-ot inflálódott a 2.175.516 Ft. Ekkor visszafizetek 310.788 Ft-ot. Tehát a 2. évben már csak 1.864.728 Ft inflálódik. A 3. évben 1.553.940 Ft. Amit visszafizettem, az már nem inflálódik!
az utolsó évben pedig már csak 310.788 Ft esik az infláció áldozatává. Így a 2.175.516 Ft-nak messze nem 4% lesz az inflációja, hanem ennél kevesebb. Ezért nem értem, hogy eleinte mért kisebb a vesztesége? Az egész tőkére nézve nemhogy nem nől a vesztesége a banknak, hanem még csökken is! Ezért nem értem, amit írtál és nem szerettem volna kiforgatni semmit abból, amit írtál.
De saját magadnak mondasz ellent, amikor azt írod, hogy eleinte kisebb a vesztesége (később ugye nől) mégis 50% haszon helyett kb 75% haszon jön ki a végére. Egyre növekvő veszteség mellett.
Vagy még mindig én nem értek valamit.
Joshword!
Tisztázzuk, nem a saját példámat dobtam a közösbe. A szalonnás történetet nem tartom vállalhatónak, csak a szerencsén és az erős szervezeteden múlt, hogy nem kellett később többet fizetned gyógyszerre, mint normális kajára. A leírásodból az szűrődik le, hogy egyedül élsz, és nem is akarod megosztani az életedet másokkal. Én elhiszem, hogy sok negatív példát láttál, de azért gondold át.
AT-nek is tulajdonképpen azt a kérdést tettem föl, hogy normális értékrenddel nem gazdagodhat meg az ember? Eláshatja magát, aki szerelemből házasodott, nem pedig számításból, és aki élete elején független akar lenni a szüleitől, viszont ahhoz semmilyen anyagi támogatása nincsen. Sok minden elhangzott arról, hol lehet elrontani, de az nem, hogy egy adott helyzetből hogyan lehet kilábalni.
Laci2!
Milyen fizetés mellett tarthat a magyar autót?
Mi az amiben nem szabad lemondani a minőségről, mert az valami másnak a rovására megy? És mi az, amiben meg lehet elégedni a rosszabb minőségűvel is?
“Eláshatja magát, aki szerelemből házasodott, nem pedig számításból, és aki élete elején független akar lenni a szüleitől, viszont ahhoz semmilyen anyagi támogatása nincsen. Sok minden elhangzott arról, hol lehet elrontani, de az nem, hogy egy adott helyzetből hogyan lehet kilábalni.”
176 és 179-en leírtam 2 lehetőséget a rengetegből. Én valahogy így csinálnám, ha mégegyszer kezdeném.
Globetrotter!(179)
A 177. pontban általam leírtakhoz semmi hozzáfűzni valód nincs?
Tudom, hogy van benne hiányosság. Nem vetted észre?
Ja, két fontos dolog egész biztosan hiányzik belőle: tisztálkodás és a váratlan kiadások. De nyugodtan ide lehet venni az egészség kategóriáját.
Globetrotter(193)
A többivel elégedett vagy?
üdvözlök mindenkit a mai kellemes estén. Kimindottan Fekete Párduc, DurLaDur, TA kolegákat.
Üdv mindenkinek
DurLaDur: 184. és 165.
“Legyen itt egy konkrét példa. Az adatokat a Raffitól vettem a kondíciós lista alapján.
Forint alapú Forintban folyósított Személyi Kölcsön esetén”
Gondolom, ugyanarról beszélünk, most töltöttem le: http://www.raiffeisen.hu
2.1. Raiffeisen Személyi Kölcsön Ingatlanfedezettel
A beadott igénylésekre, 2008. március 1.-től visszavonásig érvényesen, az első kamatperiódusra, Szabadon választható célra
Éves kamatláb forint alapon 13,99% (1 éves kamatperiódus esetén)
Havi Kezelési költség EUR és forint alapon: 0,175%
THM forint alapon 17,77%
Érvényben: 2008. április 30-tól visszavonásig
Valamit nagyon összekutyultál. Azért elég magabiztosan mondod a magadét
“Azért változik a THM, mert egy másik termékről van szó.
A személyi kölcsönnél: 27,11% a THM
Jelzálog hitelnél: 6-8% a THM
Minden hitel/kölcsön fajtánál más és más.”
Itt megint nem értelek. A személyi kölcsönt ugyanúgy jelzálog fedezete mellett adják. 165-ben egy szóval nem írtad, hogy más termékről beszélsz. Csak annyit írtál, hogy módosul a futamidő. Ez így nagyon félrevezető.
“Feltételezve, hogy az elkövetkező időben az infláció mértéke csökken, akkor a bankok nem fogják emelni a törlesztő részletet,(de nem is csökkentik)hiszen reálértékben a nyereségük nő.”
Hát szerintem csökkenteni fogják. Mint írtam, a banki haszonkulcs inflációtól független. Ha megnézed a korábbi kondíciós listákat, ott is lecsökkentették a kamatot, amikor a svájci jegybank csökkentett.
Még egy lényeges dolog:
NEM SZABAD A BANKI THM-ET ELHINNI!!!
Nagyon fontos, hogy a legtöbb bank – de konkrétan a Raiffeisen is – manipulálja a THM-et. Méghozzá úgy, hogy az akciós (első félév) kamataival számol a teljes futamidő alatt. Utóbbi időben a PSZÁF közreműködésére tekintettel előfordul, hogy megadják a valódit is, pl. a Raiff kondíciós listájában már szerepel mindkettő, de még így is nagyon félrevezető annak, aki nem járatos a pénzügyekben…
Sanyi:
Sajnos szerintem tévedsz, ugyanis a bank nyereségének kiszámításánál szigorúan figyelembe vettük, hogy a pénzt nem egy összegben, hanem folyamatosan kapja vissza a bank. Ez az annuitás lényege: mindig csak a pillanatnyilag fennálló tőketartozásod kamatozik. Ahogy csökken a tőketartozásod, úgy csökken a bank által követelt kamat is.
Globetrotter: 193.
Pont erről írtam korábban: attól, hogy valami nem befektetés, attól még szükség lehet rá. Egy autó manapság nem nevezhető luxusnak. Akinek kisgyereke van, idős szülei, nem akar gyomorfekélyt és influenzát kapni a MÁV és BKV vonalain, kitenni magát az időjárásnak, cipekedésnek, stressznek, annak megéri. A többiek meg fizessék a pszichológust. Egy TV, nyaraló, esetlek 4 szobás lakás 2 gyerekkel még nem nevezhető felelőtlen hedonizmusnak – AT ezen nagyon kiakadt
dt!(198)
“Egy autó manapság nem nevezhető luxusnak. Akinek kisgyereke van, idős szülei, nem akar gyomorfekélyt és influenzát kapni a MÁV és BKV vonalain, kitenni magát az időjárásnak, cipekedésnek, stressznek, annak megéri. A többiek meg fizessék a pszichológust.”
Nagyon jó idős szülőkre hívatkozni, éppen ma találkoztam egy özvegyasszonnyal, aki elpanaszolta, hogy a fiacskájá-
nak megszünt a korábbi munkahelye, az új munkahelyén lényegesen kevesebb a jövedelme, igy a lizingelt gép-
kocsi törlesztésének nincs meg a fedezete. Nyugtatóval
alszik. Hogy ki fog az esetükben pszichológushoz járni,
nem lehet tudni.
FP!
Autót nem csak lízingre lehet vásárolni, bár elismerem, hogy manapság bármilyen autónak a fenntartása sokba kerül. Engem az érdekel, hogy ki fog pszichiáterhez járni Joshwordéknál, amikor beüt a ménkű, és el kell költeni a keservesen összekapart három milkót, és kiderül, mennyire keveset is ér az a pénz.
A számításaidhoz csak annyit, hogy havi bontásra gondoltam. Tehát pl. áramfogyasztás ennyi és ennyi.
Globetrotter(200)
Légyszi’ olvasdd el mégegyszer dr.Tóth Úr vitaindító cikkét!
Joshword szabad embernek érezheti magát. Ha “beüt a ménkű”
hozzányul a megtakarításához, majd a “ménkű” elmultával
újraépíti a jövőjét. Pszichiáterhez annak kell járni, aki
tele van kölcsönökkel és ilyen helyzetben “üt be a ménkű.”
” A számításaidhoz csak annyit, hogy havi bontásra gondoltam. Tehát pl. áramfogyasztás ennyi és ennyi.”
Vedd elő a tavaly évi áramszámláidat, a fizetendő összesen
rovatot add össze, azt oszd el 12-vel. Ha ezt az adatot
közlöd velem, én pontosan megmondom, hogy a példabeli házaspárnak mennyi volt havi átlagban az áramszámlája.
Jó számolgatást!
Globetrotter:
“Milyen fizetés mellett tarthat a magyar autót?”
Ezt a kérdést önmagában nem lehet megválaszolni. Mindenkinek magának kell elgondolkoznia azon, hogy mi mindent hajlandó feláldozni egy autó fenntartásáért. Ehhez persze nem árt tudni, hogy mibe is kerül az autókázás. Személyes tapasztalatom az, hogy sokkal többe, mint ahogy azt az autósok általában gondolják. Itt (mint oly sok hasonló szituációban) az lehet a megoldás, hogy huzamosabb ideig minden költséget fel kell írni (autónál pl. a vételárat/lízingdíjat/törlesztést, szervízt, biztosítást, adókat, amortizációt, parkolóhely költségét, autópályadíjat, üzemanyagot, kellékeket, váratlan (pl. baleset, bírság) költségeket és minden apróságot; valamint érdemes figyelembe venni a pénzben nehezen kifejezhető költségeket, mint dugóban állás, parkolóhelykeresés, stressz stb.), és az adott időszakra pl. havi költséget kell számolni (vételárnál legalább a saját tőke költségét). Aztán lehet dönteni, hogy ennyit megér-e, illetve ugyanezt a pénzt fel lehet-e használni jobban.
Érdemes arra is gondolni, hogy az autóhasználat gyakran költséges szokásokat alakít ki (nagybevásárlás, autóval munkába járás, autós kirándulások stb.), amelyeket az autós nélkülözhetetlennek és különösebb utánaszámolás nélkül olcsónak vagy kifejezetten gazdaságosnak tart, azelőtt viszont vígan megvolt nélkülük, és több pénz maradt a zsebében.
Ha nincs pontosabb számítás, ökölszabályként használható, hogy az üzemanyagköltség kb. kétszeresébe kerül az autózás.
Példák:
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/a_fizetes_egyharmadat_viszi_el_havonta_az_autozas/2002518/
http://www.origo.hu/auto/20080218-mennyibe-kerul-valojaban-az-uj-auto.html
FP!
Szerintem J. nem szabad ember, de érezheti annak magát. Én tudom, hogy mennyi a havi villanyszámlám, de én arra vagyok kíváncsi, hogy mennyit engedhet meg magának az átlagpolgár Magyarországon. Milyen cipőben, ruhában kell járnia, milyen ételt kell ennie. Mit engedhet meg magának, és miről kell lemondania?
Sanyi:
A 188. hozzászólásnál éppen elköveted azt a hibát amit 2-vel előtti hozzászólásomban leírtam.
egyébként tökéletesen érthető, amit leírtál, de ha ez egy ilyen jó oldal, akkor legalább pontosan szerepeljenek a számok.
Globetrotter !(202)
Az a problémám veled, hogy ostoba kérdéseket teszel fel, így nem tudok rá válaszolni.
FP!
Sajnos nagyon könnyű a jót megszokni és iszonyatosan nehéz egy megszokott életszínvonalból visszavenni. Két éve liftes házban lakom és most költöznöm kell egy lift nélkülibe. Nonszensz
Bizonyára az autóval is így vagyok. Valójában eszméletlenül viszi a pénzt. Na de nézd meg Amerikát! Az ő szabadságeszméjük szerves része a böhöm nagy, benzinfaló autó. Egy kis energiaválság, és a nagy távolságok miatt összeomlik a gazdaság az áruszállítás költségeinek növekedése miatt. Annyira érzékenyek az olaj árára, hogy még háborúznak is érte. Inkább lesznek gyilkosok, mint megszokják a kis fogyasztású, környezetbarát technikát.
Pepe31415926 184.
A számítás nem tökéletes, mert a 3%-os inflációnál nem úgy kell 10millió mai értékét kiszámítani n. év után ahogy AT tette (10.000.000*0,97^n), hanem helyesen úgy van,hogy:
10.000.000/1,03^n
ez 10 éves távlatban már jelentős eltérést okoz,
de amit AT kiszámol, az is helyes, csak nem 3%-os inflációra, hanem 1/0,97=1,0309… vagyis 3,09%-os inflációra.
Úgy lehet könnyen látni At hibás számítását is, hogy 100%-nál nagyobb infláció esetén az Ő számítási módszere egyszerűen nem működne.
márpedig 100%-nál nagyobb infláció is létezik, pl:zimbabwéban
egyébként úgy is ki lehet helyesen számolni, hogy veszzük 1/1,03=0,970873… -t, és ezt emeljük n. hatványra.
Szerintem a te számításod sem tökéletes, ui. a 3%-os inflációnál:
Mindegy, mert a THB-ből kiderül – már ha nem manipulálják…
jelenérték: 10.000.000/1,0025^n
jövőérték: 10.000.000/0,9975^n
a helyes képlet, ahol n a hónapok száma. Arról nem is beszélve, hogy a bank az éves 12%-os kamatot elosztja 12 egyenlő részre, majd a 0,01-et veszi havi kamatnak a hitelnél. Így az éves kamat rögtön felmegy 12%-ról 12,68%-ra.
dt!
Tulajdonképpen mindkettőnknek igaza van, mert minden attól függ, hogy havi vagy éves kamatokról beszélünk (hitelnél és befektetésnél is)
Én azért írtam azt a képletet, amit, mert az inflációt általában 1 éves időtartamra mérik, és számolnak vele, nem pedig havival.
de 3%-os éves inflációnál az én képletem helyes, havi 0,25%-osnál pedig a Tied, de mondjuk a havi 0,25%-os infláció évre már 3,042%-ot ad.
Kétségtelen viszont, hogy az ember viszont általában havi jövedelmet szerez, amit befektet, és itt havi befektetési hozamokból kell kiindulni.
De az inflációt nehéz havi mértékben mérni, mert óriási szórások lehetnek: pl. ha jan. 1-én van egy 20%-os gázár- és áramáremelés, akkor ott a havi infláció jelentős lesz, viszont lehet olyan hónap, amikor negatív lesz ( ha egy nagy élelmiszeráruház betör Mo-ra, volt is rá példa…)
Egyébként azt tudom omndani mindenkinek, hogy amikor megkérdezték Albert Einsteint, hogy mi az emberiség legnagyobb találmánya, akkor ő gondolkodás nélkül azt válaszolta, hogy a kamatos kamat.
Nem gondolná az ember, de ha nagyon kis összegekből indul is ki (havi néhány ezer forint) és szorgalmasan gyűjt, ha ő nem is lesz 100milliomos, de legrosszabb esetben az unokái már igen.
dt(205)
“Sajnos nagyon könnyű a jót megszokni és iszonyatosan nehéz
Bizonyára az autóval is így vagyok. Valójában eszméletlenül viszi a pénzt.”
egy megszokott életszínvonalból visszavenni. Két éve liftes
házban lakom és most költöznöm kell egy lift nélkülibe.
Nonszensz
Hát igen! Egyenes út a hajléktalansághoz.
Egyetlen biztató mondatot tudok leírni: A LÖVÉSZÁROKBAN
SOKKAL ROSSZABB!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Autó téma. A zemberekben az a meggyőződés él, hogy ha nincs autóm, akkor én senki vagyok.
Nem egy ismerősöm keresi a magyar átlagbér többszörösét, és nincs autójuk. Tök jól elvannak, egyik a világot járja, másik szereti a csinos ruhákat, harmadik hetente többször étteremben vacsorázik. BKV-val járnak.
Egy 1,5 milliósan készpénzre vásárolt használt autó (casco nélkül) jelent havi 15 ezer amortizációt, 20 ezer benzint, 2 ezer kötelezőt (ha B10 körül vagy), 5 ezer szervíz és egyéb ráfordítást.
42 ezer / hó, és beletettünk 1,5 milliót, ami nem hoz semmit. Ha a 1,5 millió csak havi 0,5%-ot hoz, akkor ehhez hozzájönne 7.500 Ft elkölthető jövedelem. Vagyis valójában 50.000 Ft-ba kerül az autó.
- 8.250 (1 db BKV bérlet), vagyis valójában 41.000 Ft.
41.000 x 12 = 492.000 ft / év.
Évi félmillióban van egy nem lerobbant, nem hitelre vett használtautó a BKV-hoz képest, és imádkozhatunk, hogy ne törjük össze, ne dőljön rá fa, ne károsítsa meg senki. Tessék dönteni.
RE: Globetrotter:
Az átlagpolgár kérdésed valami olyasmi, mint amikor felteszik Neked, hogy “és Ti mennyiből jöttök ki havonta?”
Erre nem lehet válaszolni. Mennyi volt a legkevesebb az elmúlt egy évben? Mennyi volt átlagosan? Nincs igazi átlaghónap, mindegyik másképp alakul. Vannak viszont alapelvek és szabályok, hogy miszerint költünk. Azt válaszolhatom csak, hogy kevesebből, mint a jövedelmünk.
Nincs átlagpolgár, hiszen már olyan dolgon is próbálsz vitatkozni, hogy átlagpolgár nem tarthat fenn autót. Miért szerinted miért tarthat? (az nem válasz, hogy “nanehogymárnetarthasson?”, az nem ér, hogy mert csak jó lenne). Mondd meg, hogy szerinted évi félmilliót elkölthet-e átlagpolgár csupán autóra?
Aztán kérdezed hogy átlagpolgár miből vegyen minőséget és miből olcsót?
Válaszom, hogy az erős középkategória legyen mérvadó. Ha nem engedheted meg az erős középkategóriát, akkor ne vedd meg, mert vagy nagyon hamar hiányérzeted lesz, vagy nagyon hamar tönkremegy/javítani kell. Racionális döntés még a szuperolcsó megvétele is.
FP!
Ha én ostoba kérdéseket teszek fel, akkor lökd fel ide a saját költségvetésedet, az biztosan nem hülyeség, és ráadásul mindenki a csak okulni fog belőle.
Az elvekkel természetesen egyetértek, de nem szeretem a magas lovat, és azt sem, ha valaki azt állítja, hogy Magyarország abszolút normálisan mennek a dolgok, vagy ha nem, annak csak mindig a türelmetlenkedők az okai. Szerintem az átlagember nem állambácsitól várja a segítséget abban az értelemben, hogy mesterségesen tartsa alacsonyan az árakat és magasan a béreket. Viszont jogosan marasztalja el a mindenkori döntési helyzetben levőket. Tudod hány ember él Magyarországon, akinek negyven éve azt mondják, hogy csak néhány év, és jobban fognak élni. Ugyanezek az emberek szorgalmasan dolgoznak, takarékoskodnak negyven éve, teszik félre a pénzt, mégsem jutnak egyről a kettőre. Erre jöhet a számonkérés: miért ezt és ezt az iskolát végezte el, miért nincs még több kapcsolata, hogy megcsípjen egy jobb állást. Nem volna helyénvaló: mert az az állás jónak számít, amiben van, hiszen tud a keresetéből félrerakni, csak éppen mindig valamire rak félre: a gyereke taníttatására, esküvőjére, fogászati kezelésre stb. Valószínűleg a nyugdíjas éveire is, de hát az még messze van, és attól sem fog az életszínvonala nőni, hiszen a nevetséges nyugdíját fogja vele kiegészíteni. Nem úgy, mint Joshword, bár nem szeretnék az ő példáján tovább lovagolni, aki csak úgy tartja a pénzét a bankban. És birkának nevezi azokat, akik kicsit többet várnak az élettől, vagy kicsit többet fektetnek bele, mint ő.
A szélsőségek példájából elég. Nekem is vannak olyan ismerőseim, akik nyilvánvalóan túlvállalták magukat, és sírnak, mert megszakadnak a teher alatt, és úgy érzik, hogy az öttel nagyobb ház és a dupla autó tanári fizetés mellett jár nekik. De ez a szélsőség. Igenis élnek Magyarországon takarékos emberek, de vajon miért érzik minduntalan, hogy a takarékoskodásuk csak arra elég, hogy küzdelemmel szinten tartsák magukat. Amikor ezeket az embereket olyan hibákkal szembesítik a hozzád hasonló okos emberek, mint hogy miért nem tanultál még egy nyelvet, miért nem vállaltál másodállást, akkor csak azt a demokratikus berendezkedéssel ellentétes tételt dörgölik az orruk alá, hogy ahová születtél, ott is halsz meg, a később hibásnak bizonyuló döntésedet nem tudod korrigálni. Kasztrendszer, feudalizmus vagy amit akarsz – törődj bele. Ja, mert a döntések – bármilyen jónak tűnnek egy adott pillanatban – az idő megcáfolhatja őket.
Globetrotter(211)
Nagyon felhúztad ám magad!!!
Nem tagadom, én is, de már elfelejtettem, hogy van EGÓM,
mert az indulatos vita sehová sem vezet.
Miért is nincs igazad?
1./ Joshword hozzászólásait ismét végigolvastam, sehol sem
bírkázott le senkit.
A szemléletével, megállapításaival mindenben egyetértek.
2./ “Ha én ostoba kérdéseket teszek fel, akkor lökd fel
ide a saját költségvetésedet, az biztosan nem hülye-
ség, és ráadásul mindenki csak okulni fog belőle.”
Én készítettem a kedvedért egy költségvetést, olvas-
hatod a 177. sorszám alatt, még azt is odaírtam,
hogy várom a kritikákat.
Később rákérdeztem, hogy meg vagy e vele elégedve,
mire Te úgy válaszoltál, hogy havi bontásban kéred az
áramszámlát. SEMMI LÉNYEGES ÉSZREVÉTELED NEM VOLT!!!
Ekkor éreztem rá, hogy Te HÜLYÉT csináltál belőlem.
/Csak zárójelben jegyzem meg, hogy miből gondolod,
hogy az a költségvetés nem az én költségvetésem volt?/
Szivesen belementem volna egy olyan diskurzusba, hogy
hogyan lehet pl. a háztartási kiadásokon nagyon
sokat spórolni? NEM ÉRDEKELT SENKIT!!! TÉGED SEM!!!
3./ “Amikor ezeket az embereket olyan hibákkal szembesítik
a hozzád hasonló okos emberek, mint hogy miért nem
tanultál még egy nyelvet, miért nem vállaltál másod-
állást, akkor csak azt a demokratikus berendezkedéssel
ellentétes tételt dörgölik az orruk alá, hogy ahová
születtél, ott is halsz meg, a később hibásnak bizonyuló
döntésedet nem tudod korrigálni.”
Nagyon megtisztelő, hogy okosnak nevezel, de én inkább
csak nagyon kíváncsi vagyok. Az okos embereket nagyon
szeretem hallgatni, a hallottakat igyekszem beépíteni
a saját gondolatvilágomba. Ez nem tudom miért van így,
de EZ VAN.
Szerencsém van azzal, hogy nagyon nagy családba szü-
lettem, így közvetlen rokonaimtól is sokat tanulok.
No meg ezen a honlapon is mindenre figyelek.
Például itt olvastam azt, hogy “zuhanó repülőgépen
nincsennek ateisták.”
Megrögzött ateista testvéremmel ezt közöltem annak
idején. Ő cáfolta ezt az állítást.
Májusban alkalmunk volt együtt repülni, és amikor
kezdett álmosodni, azt mondta nekem, hogy ha zuhan
a repülőgép akkor ébresszem fel, hogy betudja nekem
bizonyítani: Ő akkor is ateista marad.
Nekem az utazás előtti napon egy notesz akadt a kezembe,
amibe egyszer az internetről lemásoltam SZENT TERÉZ
IMÁJÁT. Én ezt a noteszt magammal vittem, pedig csak
ÚTKERESŐ vagyok.
Most bucsuzóul leírom Neked is:
“Hozzon a mai nap belső békét a számodra.
Bízz az Istenben annyira, hogy tudd, pontosan ott
vagy ahol lenned kell.
Ne felejtsd el a végtelen lehetőségeket, amelyek
a hitből erednek.
Használd az adottságokat, amelyeket kaptál, és add
tovább a szeretetet, amely megadatott számodra.
Légy elégedett abban a tudatban, hogy az Isten
gyermeke vagy!
Legyen ez a tudat teljesen a tied, és adja meg
lelkednek a dal, a tánc, a hála és a szeretet
szabadságát.
Ez mindannyiunké.
Fekete Párduc
RE:FP
“Szivesen belementem volna egy olyan diskurzusba, hogy
hogyan lehet pl. a háztartási kiadásokon nagyon
sokat spórolni? NEM ÉRDEKELT SENKIT!!!”
Engem érdekelne, ugyanis az általad vázolt 800 Ft/nap-os költségvetésből nem jövök ki ki. Biztos nagy lábon élek! Adj tanácsot kérlek!
Stex Atya!(213)
Ebben a topikban még nem találkoztam veled, így nem tudom
megtippelni, hogy milyen szándék vezérelt abban, hogy ezt
a kérdést feltetted. Ha nem elég étkezésre a 800Ft/nap,
akkor van lehetőséged az átcsoportosításra esetleg a havi
megtakarításod terhére.
Pusztán érdekelt, hogy oldod meg Te (ha a te költzségvetésed?!)?! Régóta olvasó vagyok, tényleg érdekel, nem szoktam hozzászólni, csupán olvasok, tanulok, kiragadom azokat a dolgokat amik érdekelnek. Nem vagyok pénzügyi szakember, de mégis sok hasznos dolgot lát itt az ember. S én szeretek tanulni!
FP!
Nem tudom, miből vontad le, hogy nagyon felhúztam magam. Immunis vagyok a gyengítő pszichomuníciókra. Tehát efféle analizálásokkal ne fáraszd magad! Bár ha téged jobban érdekel, hogy milyen vagyok …
Nagyon is fontos észrevételekkel illettem a költségvetésedet. Egyrészt kurta mivoltára hívtam fel a figyelmedet, másrészt írtam, hogy a váratlanság rizikófaktorát nem tudtad beépíteni. Általában úgy szokott lenni, hogy aki a nulláról kezd takarékoskodni, sokáig mindig annyi megtakarított pénze van, hogy nem elég semmire, ugyanakkor egy csomó minden kellene. S ha át is lendül a kezdő a holtponton, akkor is egy csomó mindent elszalasztott, amiket ha esetleg megengedett volna magának, talán másként, jobban alakul az élete. Azok, akik úgy gyűjtenek össze milliókat minimálbérből, hogy azt is meggondolják, megvegyenek-e egy kiflit a gyerekeküknek, vagy fürödjenek-e aznap, ha ezzel 60 liter víz árát megspórolhatják, embertelenekké válnak. Laktam egyszer kint Bécsben egy panzióban egy szobában egy magyarországi sváb lánnyal. Az azt csinálta, hogy szinte fillérre pontosan megtakarította az ösztöndíjat, amit kapott, és közben a magyarországi teszkó termékeit cipelte kéthetente a szállásunkra, amiket megvettek neki a szülei. Tele volt a szoba teszkós kukoricakonzervvel. Kenyeret, tejet és ami éppen nem volt neki, azt általában tőlem kérte. Én csak egy nyelvtanfolyamra valót spóroltam össze, és száz eurót hoztam haza, de legalább nem kellett szembe köpnöm magamat, ha a tükörbe néztem. Aztán vannak olyan kollégáim, akik a munkahelyen fürdenek, vagy onnan telefonálnak, és simán aláírják, hogy munkájukkal összefüggő telefonokat bonyolítottak.
Szerintem nagyon sokan tudják, hogyan lehet a háztartási kiadásokon spórolni. Általában azzal van baj, hogy a megspórolt pénz elmegy másra: lehet, hogy szükséges, lehet, hogy szükségtelen dolgokra. Egyszer voltam egy nő “tanfolyamán”, aki arra akarta a hallgatóságot megtanítani, hogyan kell takarékoskodni. Hát amik ott elhangzottak, azt szerintem az én korosztályom mind tudta, majdnem én sírtam el magamat, hogy ennek a nőnek volt képe ötezer forintot beszedni azoktól, akik elmentek erre a fergeteges előadásra. Most már kilencezret kóstál ez a nagyszerű kurzus, amit az előadója abszolút egyedülállónak tart Magyarországon.
Sajnálom, hogy azokra a sorokra nem reagáltál, amelyekben az elmúlt negyven évet emlegetem …
A birkát egyébként valóban nem Joshword, hanem Joker írta, viszont a felsőbbrendűség tudata egyformán jelen van náluk.
Kedves Stex Atya!(220)
Ez a költségvetés nem pont az én költségvetésem, mert
a 115.000-Ft/fő nettó átlagkeresetet nem én adtam meg,
hanem Globetrotter. A gyerekre vonatkozóan sem kaptam
tőle információt, csak annyit, hogy VAN. Azt hogy milyen
korú, nekem kellett kitalálnom. Az óvodáskorú gyermek ovodai
étkeztetésének díját, és azt, hogy mennyi a ruházkodási
költsége, egy rokonomtól kérdeztem meg./Mellesleg azt mondta, hogy Ő ugyan kb. 100 eft-ot költ rá, de ha nagyon muszály lenne, akkor kilehetne hozni 50.000Ft-ból is./
A többit én kreáltam össze.
Mivel “ahány ház annyi szokás” mondja a közmondás, ezért
a kiadások pontos meghatározása “átlagember”, vagy
“átlag család” esetében lehetetlen.
Én egy mintát akartam bemutatni, hogy ha az ember tudja, a havi fix jövedelmét, akkor először abból levonja a kötelező
kiadásokat/rezsi stb./, majd eldönti azt, hogy mennyit akar
megtakarítani,/erre úgy gondol, mintha nem is lenne/, majd
a maradékot elkölti étkezésre, ruházkodásra, stb.
A lényeg az egészben az, hogy LEGYEN MEGTAKARÍTÁS!!!
Dr. Tóth Úr cikke is erről szól.
Üdv.:FP
jó estét mindenkinek
Na, megszületett a “mű”
Aki kitalálja, hogy mi ez (mert én sem tudom), annak fizetek egy sört
http://imgfrm.index.hu/imgfrm/5/4/2/6/BIG_0004095426.jpg
dt (199)
Nem ugyan arról beszélünk.
Személyi kölcsön van:
1, Fedezet nélkül.
2, Ingatlan fedezettel.
Az utóbbiról beszéltem.
Helyesen: Nem az utóbbiról, hanem az elsőről.(fedezet nélkül)
És lőn megjelentek a hozzászólás próbálkozásaim.
Csak azt nem értem. hogy miért nem azonnal. Dehát én se érthetek meg mindent egyszerre. Örülök, hogy DurLaDur és AT már fegyverszünetet kötöttek, és dt aránylag új hozzászóló a blogban és már ilyen parázs vitát tudott generálni. Én pár hónap után miután elolvastam az összes fellelhető írást és hozzászólást kapcsolódtam be. Sok hozzászólásban olvastam At, DurLaDur, FeketePárduc igen magvas írásait. Szóval ha technika ördöge engedi csatlakozok a hozzászólokhoz.
Kis kiegészítés a banok hasznához:
Többen írtak be számításokat arról, hogy reál vagy folyó értéken számolva a kölcsönösszeg hányszorosát kell visszafizetni. Ez valójában akkor lenne a bank haszna, ha az a saját tőkéjéből adna kölcsönt. Valójában a betétesek pénzét kölcsönzi, akiknek meg ő fizet kamatot, a haszna tehát csak a két kamatláb közötti különbség.
(A banküzem azért olyan nyereséges, mert a bank a saját tőkéje sokszorosára rúgó betéteket kezel.)
Moral of the story:
Ezeknek a többszörös kölöcsnvisszafizetéseknek az oroszlánrésze a betétesek zsebébe megy. Vagyis azokéba, akik hitelfelvétel helyett megtakarítanak.
Egy pár gondolat a cikk lényegéhez.
Nem értek egyet András ezen megállapításával:
-”“rabok legyünk vagy szabadok”. Vegyen fel hitelt orrba-szájba és akkor élete végéig rabja lesz a törlesztőrészleteinek. Terveztesse meg, rakja össze előre pénzügyi életét, legyenek tartalékai és akkor szabad ember lesz.”
Pénzügyi értelemben mindaddig “rab” az ember ameddig nem éri el a pénzügyi függetlenséget. Ez nem csak azokra értendő akik hiteleket vesznek fel, hanem azokra is, akik bérből fizetésből élnek vagy kényszervállalkozók és nincs hitelük.
Nem vagyok szociológus, de azt látni kell, hogy ma Magyarországon az emberek nagy része minimálbérrel van bejelentve, (az átlagkeresetek sem túl magasak) a nyugdíjasok száma is hatalmas, (ez tovább fog nőni) ezzel szemben a rezsi költségek folyamatosan nőnek (elsősorban az energia: távfűtés, gáz, stb.) és a legtöbb tartozás ebből fakad, és ezért kerülnek sokan szorongatott helyzetbe, adott esetben végrehajtással fenyegetve. Sokan nem plazma TV-re, vagy egyéb luxuscikkekre vesznek fel hitelt, hanem a mindennapi pénzproblémáik megoldását látják ebben, csak nem fordulnak tanácsért szakemberhez, hanem a saját elgondolásuk (reklámok befolyása) alapján döntenek. Tehát elsősorban ezek azok a hitelek, amiről az újságok írnak, és válságról beszélnek.
Az való igaz, hogy tervezni kell, össze kell rakni a pénzt és megfelelően befektetni, de amíg az nem hozza meg a kívánt anyagi függetlenséget, addig nem lehet “szabadságról” beszélni. Ha a célunk az anyagi függetlenség, akkor mindaddig amíg a célt el nem érjük “rabok” vagyunk, azaz az úton végig kell menni a “szabadság” felé.
Egy “jó” hitellel, ezt az utat le lehet rövidíteni.
DurLaDur (225)
166-ban akkor sem stimmel a kk. Raiff.-nál sosem volt a kk 0%. Most sem annyi, hanem évi 2,4%, 2,88% és 3,6% az általad említett “1. Raiffeisen Személyi Kölcsön (fedezet nélkül)” termék esetében.
Amúgy nem is ez a lényeg, csak kötekedek
Nyilván egy fedezet nélküli hitelnél nagyobb a bank kockázata, ezért magasabb kamatra ad hitelt. Bizonyára több lesz a bedőlt hitel, amit a rendesen fizetők fizetnek meg. Amúgy az szúrt szemet, hogy mivel 0%-ot írtál kk-ra, ezért “elvben” ilyenkor a tárgyi kamatláb=THM, futamidőtől függetlenül. Persze ez csak akkor igaz, ha nincsenek kezdeti költségek, de sajnos vannak.
Talán tanulságos ez a történet, mely nem fikció, hanem a családomból kiragadott példa:
Nagymamám soha nem vett fel hitelt. Egész életében brutálisan spórolt, éveken keresztül egy fagyit nem vett magának, mivel rossz anyagi helyzetben volt. Ma 78 éves és 180e a nyugdíja, anyámtól kap havi 100e-et, van egy 80 nm-es pesti lakása, fonyódi nyaralója. Havonta egyszer meglátogatom. Mindig elszomorodom, mert azt tapasztalom, hogy annyira hozzászokott az önsanyargatáshoz, hogy nem esik jól neki egy kicsit élvezni az életet. Soha nem ül be taxiba, inkább kilómétereket gyalogol a kánikulában, a WC-t a fürdővízzel önti le, WCpapír helyett szórólapokba és hirdetési újságokba törli, sajnálja a pénzt a gyógyszerre (mindig felezi, negyedeli, így nem hat), télen 18 fok van a lakásban, több a folt a 30 éves tréningruháján, mint az eredeti anyag, úgy néz ki, mint egy hajléktalan, sőt rosszabbul, 78 évesen remegő kézzel órákig pucolja az ereszt 10 m magasan a létra tetején, mert sajnálja a pénzt egy iparosra, sorolhatnám… Annyira rögzült az életformája, a szokásai, hogy képtelen változtatni. Így érzi jól magát. Menthetetlen.
dt!(232)
“Ma 78 éves és 180e a nyugdíja, anyámtól kap havi 100e-
et,”
Ezt érdekesnek tartom. Mire költheti a nagymamád a 180e-t,
hogy azt meg kell pótolni még havi 100 ezerrel?
FP
dt (225)
Kötözködni lehet, de minek? Nem az a lényeg amit kiragadtál.
Ha megnézed, az általad említett kondíciós lista, a tegnapi naptól (2008.06.12.) érvényes. Ergo, amit én idéztem az régebbi, és már nem érvényes. Mé nem lehet elhinni, hogy amit bemásoltam az jó? Mondom MÁSOLTAM azaz KIJELÖLTEM és ebbe az oldalba BEILLESZTETTEM.
DurLaDur 234.
Már korábban többször részletesen leírtam, hogy miért nem. A kedvedért leírom mégegyszer:
1) A bank THM-ja semmit nem ér!!!
2) Másokat rosszul tájékoztatsz, ui. hibás a számításod.
3) Raiff. régi hirdetményeiben sincs 0% kk!
4) tfh kk valóban 0%. Ebben az esetben úgy jön ki az általad említett THM (~27,57%), ha az 1.2 millás hitelnél a hitel felvételekor felmerülő összes költség 240.000 HUF, ami brutális rablás lenne (a folyósított hitel 20%-a)
5) Egyéb durva csúsztatás is van a 166. hozzászólásodban
FP (233)
Nem ez a lényeg! Lélektani jelentősége van csupán, hiszen a töredékét sem költi el. Spórol, ahogyan egész életében tette. A havi ~280-ból 50-et költ, a többit gyüjtögeti, ahogyan egész életében tette. Anyám sosem kérdezte tőle, hogy kell-e, mennyi kell, mire kell, stb. Kötelességének érzi, mint ahogyan a nagymamám is annak érezte, hogy felnevelje és iskoláztassa.
dt
Ha akarod még 100x ide írhatod, hogy nem jó amit írtam, de 100x is csak azt mondom, hogy ezt a Raffi. írta és én csak ide MÁSOLTAM.
A nem tudom mit nevezel durva hibának, szerintem a mondanivaló lényegén nem változtat, így felesleges róla vitát nyitni.
DLD:
Itt a csúsztatás:
“Ha most egy 20 éves jelzálog alapú hitelt nézünk ahol a THM nem 27,11% hanem csak 8%, akkor könnyű belátni, hogy ott a bank haszna lényegesen kisebb mint 50% kb 25% reálértékben.”
Szerintem azért, mert 8%-al számolni teljesen értelmetlen. A devizahitelek esetében mivel a forint jobban inflálódik, mint a CHF, így az infláció különbségéből adódó árfolyam változása következtében elvben pontosan ugyanazt kapod a futamidő végén THM-nek.
DLD
Azért 235/4-re is reagálhattál volna. Az a másik, amin kiakadtam…
Ez már fárasztó!!!!!!
dt!
A nagymamád nem tudna örökbe fogadni minket?
Kedves dt!
Bocs a “gonoszkodásért”. De azért gondoljunk bele, ha a nagymamád tényleg 78 éves, akkor a fiatalsága az 1940-50-es évekre estek. Elég húzós időszak. Teljesen másképp jár az agya annak (másképp fogalmazva: más körülményekhez szokott az) az, aki akkor nőtt fel, mint aki később, vagy akár most, a rendszerváltás után.
UL-mann 242
Részben igazad van, nagyon nehéz idők voltak. PL. börtönben volt 2 évig, mert titokban szórólapokat csináltak 56-ban. Ettől függetlenül fenntartom, hogy az ember a szokásainak (és a pénzintézetnek) a rabja, de erről már Tóth Úr is írt cikket, csak a másik végletről, amikor valakinek bedől a cége, de a korábbi életszínvonalat (szeretné) élni és emiatt eladósodik…
Amúgy egyéb példát is látok: haverom (40 éves) régen nagyon csóró volt, de profi tolmácsként már évek óta nagyon jól keres: nettó ~500e/hó. Elmentünk síelni. Ausztriában nem olcsó a forraltbor, de jólesik a hidegben. Hát ő nem ivott, hanem megette a zsebében cipelt mogyoróscsokit és sió üdítőt, de persze a felvonóban, mert pihenni/megállni nem szabad, hiszen kifizettük a síbérletet
Hogy el ne felejtsük, a tanulmány címe: “Rabok legyünk, vagy szabadok?…”
Dr. Tóth Úr tanulmányában foglaltak alátámasztására találtam egy cikket, amelyet a megrögzött “hitelfelvevők”
és “hitelközvetítők” számára ajánlok elolvasásra.
Csődhullám fenyegeti a magyar háztartásokat
Számos szakértő szerint az amerikaihoz hasonló, ám szerényebb mértékű hitelpiaci válság fenyeget Magyarországon. Ennek oka: az emberek újabb és újabb hiteleket vesznek fel, miközben egyáltalán nincsenek tartalékaik. Eközben hazánk külpiaci kitettsége is nagyobb, mint bármely más országé a térségben.
A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint márciusban trendforduló következett be a lakossági megtakarítások és hitelek alakulása terén, miután a kölcsönök állománya meghaladta a családok összmegtakarítását. “A lakossági fogyasztás alig növekszik, nem úgy, mint a hitelfelvétel. Az első negyedévben a megtakarítások és a hitelfelvételek egyenlegében bekövetkezett változás hosszú távon nem fenntartható. Az idén eldől, milyen trend alakul ki Magyarországon. Úgy eladósodunk-e mint a balti államok, vagy valamelyest mérséklődik a háztartások hitelfelvételi kedve” – részletezte Németh Dávid, az ING makrogazdasági elemzője.
“Ami most folyik, minden közgazdasági és józan megfontolásnak ellentmond, nincs rá racionális magyarázat, ennek a vége a lakások vagy az autók elárverezése lesz.Miközben nagyon vonzók az alacsony hitelkamatok, amelyek elcsábítják az embereket, a kölcsönfelvevők nem számolnak a következményekkel: a folyamatosan emelkedő törlesztőrészletekkel” – mondta Áron G. Papp svájci gazdasági szakértő, aki szerint ” kollektív öngyilkosság” a magyar lakosság úgynevezett hitelmentalitása.
Papp szerint a magyarországi bankok egyre kockázatosabb ügyfeleknek adnak hitelt, ezért elképzelhető, hogy szerényebb mértékben, de Magyarországon is az amerikai hitelválsághoz hasonló folyamat játszódik le.
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a magyar hitelpiacon is érezteti hatását a nemzetközi hitelválság. A magyar pénzintézetek ugyanis jellemzően nem itthon, hanem a nemzetközi piacon szerzik be azt a tőkét, amelyet aztán hitelként helyeznek ki. A források pedig a válság miatt egyre drágábbak, miközben a hitelkihelyezés egyre több kockázatot rejt magában, s mindezek a költségek emelkedését eredményezik.
Sokkal súlyosabb hatásai lesznek a jelzáloghitel-válságnak 2008-ban, mint amelyek 2007-ben érezhetők voltak – figyelmezett az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmányában. A 14 országot átfogó, Észak-Amerikát, Európát és Ausztráliát vizsgáló felmérés szerint a vállalatok a gazdasági növekedés lassulásában és a fizetési morál romlásában látják a hitelkrízis legkockázatosabb következményeit. A tanulmány megállapította, hogy a nagyobb vállalatok sokkal inkább érintettek a válságban, mint a kis- és középvállalkozások. Az országoknál fordított a helyzet: Magyarország például sokkal törékenyebb, mint a tőle nagyobb államok, mert hazánk külpiaci kitettsége – az exportorientált gazdasági szerkezet miatt – nagyobb, mint más államoké. A magyar gazdaság külpiaci kitettségét csak Málta és Luxemburg körözi le.
magyarhirlap.hu 2008.06.30.
Fekete Párduc!
Akkor most kell gyorsan eladni a lakást? De mit vegyek?
Amúgy USA-ban kicsit árnyalja a helyzetet, hogy azok a hitelek dőltek be, ahol az annuitás inflációkövetően lett megállapítva, sőt a folyósított hitelbe a fedezet tárgyát képező ingatlan árának a trend folytatódását prognosztizáló felértékelődését is bele kalkulálták, tehát kvázi több hitelt adtak, mint amennyit az ingatlan ér. Ezek az államok Florida, Kalifornia, itt valóban brutális az árverezések aránya: 1:150-hez. MO-on viszont ilyen termék eddig nem volt, sőt az ingatlan értékének csak töredékére adnak hitelt. Az ingatlanok sem túlértékeltek, mint az USA-ban. Szlovákoában és Romániában is sokkal drágábbak a lakások. Ez így együtt nem támasztja alá az általad említetteket.
Kedves Index!(245)
Általam egy hírlevélből kijelölt, és ide beillesztett cikk
NEM NEKED SZÓL, hanem azoknak akik hitelt hitelre halmoznak,
továbbá azoknak, akik a hitel felvételét reklámozzák, sőt
közismert személyiség lévén, még fényképarcukat is adják
hozzá.
Ilyen például az egyik helyi hírdetési újság juliusi számá-
ban megjelent hírdetés, amelyből kettőt kiemelek:
“HITELEK! 18 BANK hitelei egy helyen! Akár előzetes költségek nélkül! RÉGI vagy BIZTOSÍTÁSOS hitelét váltsa ki
KEDVEZŐBB hitellel, akár a meglevő hitel KÉTSZERESÉT IS
felveheti! BÁR lista megoldható! Kockázatos ÉLETBIZTOSÍTÁS,
befektetés nélkül! Növekvő és újratölthető hitelkeret!
Akár az ingatlan ÉRTÉKÉNEK 100%-ig! JÖVEDELEMIGAZOLÁS nélkül
is! VÁGÓ ISTVÁN ajánlásával!”
A keretes reklámszövegben természetesen Vágó István fényképe
is látható.
Ugyanebből a hírdetési újságból egy másik “gyöngyszem”:
“INGYENES HITELÜGYINTÉZÉS. Hitelek akár 40 ÉV FUTAMIDŐRE.
Induló költségek meghitelezésének lehetősége. Bármely ország
állampolgára számára állandó hitel. Akár 0% ÖNERŐVEL,
JÖVEDELEM VIZSGÁLAT NÉLKÜL is.
LAKÁSCÉLÚ HITELEK:
HITEL ÖSSZEGE 15 évre 20 évre 25 évre
Pénznem deviza deviza deviza
.
.
10 000 000 66043FT/hó-tól 52153Ft/hó-tól 43882FT/hó-tól
20 000 000 132096 -”- 104305-”- 87763 -”-
Jelen táblázatban foglalt adatok nem minősülnek ajánlattételnek, tájékoztató jellegűek. Konkrét ajánlatért hívja hiteltanácsadónkat.”
Ez a hírdetés is tartalmazza a hiteltanácsadó fényképét,
de ő nem közismert személy.
Ezek a hírdetések nem támasztják alá azt az állításodat, mely szerint “az ingatlan értékének csak töredékére adnak
hitelt.”
Korábbi hozzászólásaidból tudom, hogy Te vagy a “nem bízom
meg senkiben” fórumtárs, ennek ellenére arra a kérdésedre,
hogy “Akkor most kell gyorsan eladni a lakást?”, az a
javaslatom, hogy NE TEDD, hiszen lakni valahol kell és
vannak megtakarításaid is.
Azt is írtad, hogy a mamád orvos, ezért most annak jegyében, hogy “nevetés a legjobb orvosság” humorral fejezem be a kommentemet.
A napokban kaptam egy e-mailt, most ebből idézek:
“EZEKET AZ ÉLET ÍRTA. AZ ALÁBBIAK SZÓ SZERINTI IDÉZETEK
BÍRÓSÁGI JEGYZŐKÖNYVEKBŐL:
1./
Kérdés: Doktor úr, hány boncolást végzett hullákon?
Válasz: Minden boncolást hullákon végzek.
2./
Kérdés: Emlékszik, hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
Válasz: A boncolás kb. este 8:30-kor kezdődött.
Kérdés: És Kovács úr halott volt ebben az időpontban?
Válasz: Nem, ott ült az asztalon és csodálkozott, hogy
miért boncolom.
3./
Kérdés: Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást, ellenőrízte
az egyén pulzusát?
Válasz: Nem.
Kérdés: Ellenőrízte a vérnyomását?
Válasz: Nem.
Kérdés: Ellenőrízte a légzését?
Válasz: Nem.
Kérdés: Tehát lehetséges, hogy az egyén életben volt amikor
elkezdte a boncolást?
Válasz: Nem.
Kérdés: Miért olyan biztos ebben doktor úr?
Válasz: Mert az egyén agya az asztalomon volt egy üvegtar-
tályban.
Kérdés: Mindennek ellenére mégis lehetséges az, hogy az
egyén életben Volt?
Válasz: Igen, lehetséges hogy AZ egyén életben volt és
ügyvédként praktizált valahol.”
Jó szórakozást, és szép álmokat kívánok:
FP
Csak figyelem itt ezt az intellektuális bunyót és az jutott eszembe, hogy a múltkor humán területen diplomát (még nem)szerzett kollegám a képembe röhögve kioktatott, hogy miért mondom azt, hogy nem jó dolog az országnak, hogy az emberek adósságba verik magukat, hiszen a bankoknak ez micsoda buli…aztán az ilyennek magyarázd meg, hogy hol sikamlós a pálya…
Hát ezért tart itt ez az ország, mert mindenki minden kacat miatt pénzügyi rabszolgának áll pillanatok alatt! Azt csak halkan teszem hozzá, hogya minap sikerült megspórolnom kb. 100e forintot, pedig elromlott a tizenegynéhány éves tévém. Hogy hogy csináltam? Lehet nevetni, kérem: megjavíttattam 6, azaz hat ezer forintért! Azóta is működik…
Mellesleg nem kell rólam példát venni, kérem, hiszen én is a jól fizető közszférában dolgozom! (hadd ne írjam ide nevetséges fizetésem, jó?)Mégis van megtakarításom, igaz nem sok…de nincs plazmatévém, és mindenféle amortizálódó technikai vackom, valamint megiszom én a csapvizet és a teát is, nem veszek kartonszám – cigi helyett – üdítőt és mindenféle cukrozott löttyöt, amit a reklámok az emberek képébe nyomnak. Kezdem is besorolni magam a kiveszőfélben lévő dinoszauruszok kategóriájába! De megnyugtató, hogy itt találhatok olyan embereket, akiknek hasonló a mentalitásuk. Köszönöm, hogy vagytok, hisz csak így lehet valamit kezdeni, ha ezt a felfogást felvállaljátok és bátran szembementek a hüllőagyú “vegyélegyél” gondolkodásmóddal!(Ja, még mielőtt valaki megkövez: nekem is van sajnos egy vis maior miatt keletkezett hitelem, de nem mergát, hanem mi autónkat vettem, hisz az is elvisz oda, ahova a sokszorosába kerülő luxusroncs vinne…)
Kedves dt! Ez nekem magas, de lehet, hogy csak én nem értek a dolgokhoz. Hogy lehetett a nagyid rossz anyagi helyzetben, ha 180e a nyugdíja? Ekkora nyugdíjat – akárhány éves is – nem igazán szoktak minimálbér után fizetni, amiről ugye tudjuk, hogy aki azon él, arról elmondható a rossz anyagi helyzet. Még akkor is sokallom, ha ez az összeg tartalmaz egy sajnálatos özvegyi nyugdíjat is.
Emberek!
Friss diplomás vagyok. A szüleim dolgoznak csak épp a semmiből jöttek, és van egy házunk amit nemrég fizettek ki. A húgom és a férje ott lakik nálunk, mivel lett egy kisbabájuk (a tabletta 95% os biztonságot nyújt). Szal oda költöztem a csajomékhoz, egy szobában vagyunk ketten anyós jelölt nem dolgozik, és elviselhetetlen. Kapok havi 100at kézhez, amiből kajolok, a csajomnak megbízási szerződése van ő is diplomás de eccerűen nulla az állás lehetőség.
Lassan benne vagyunk a korban, szeretnénk gyereket, egy szobába neveljük? vagy költözzünk el valahová ahol olcsó a lakás (Győri vagyok) falura, én dolgozok az asszony meg vadidegenek között egyedül van és neveli a gyereket, de akkor lehet egy kis pénzünk bár oda meg sokat kell autózni, a csajnak is vagy a teli buszokon húzkodja a babakocsit?
A környéken a lakások, házak drágák, ráadásul be kell rendezni, persze teli lehet rakni olcsó gagyi háztartási cuccokkal, mer többet fogyasztanak, hamarabb romlanak, de olcsó a megvételük(mi van a fent tartással meg a villanyszámlával)?
Szal megveszem a házat hitelre mert nincs aki tőkével nyomasson, jobb esetben 20évig fizetem, be rendezem mert azért valamibe lakni kell akkor már úgy rendezem be hogy tetszen, mert ha nem tetszik maradhatok otthon is ott se jobb! még egy kis hitel felvét.
Nekem nagyon nem tetszik amikor szerencsétlen kismamák húzkodják a baba kocsit a buszokon és nem sokan segítenek, morognak stb sajnálom a gyereket is meg az anyját is szal a gyerekhez autó kell, orvoshoz vinni vagy ahová éppen kell.
Most vehetünk egy szar autót olcsón ami sokat eszik, javítgatni kell, és légzsákról nem is hallot és ha mennek vele azon aggódom hogy épségben haza érjenek vagy még hitel és veszek valami középkategóriás kocsit amibe azért már van biztonság, és talán nem kell annyit szervízelni.
Tehát lakás 18 misi, berendezés 2 misi autó 2 misi az annyi mint 22 misi és még nem is számoltam sokat, ez az ára annak hogy középszintű életet tudjunk élni! HA nem vállalom be akkor mi lessz? Veszek egy lakást mert az befektetés de nem rendezem be inkább spórolok, spórolhatok a kaján is, meg mindenen de ha nem vagyok boldog attól a tudattól hogy ott lapul a számlámon 5 misi akkor mi a jó befektetés?
A matekkal jöhet bárki le lehet vezetni bármilyen egyenletet, ki tudom számolni hogy hány év múéva leszek miliomos, de persze akkor olyan tényezők mint1-1 sör a haverokkal vagy egy nyaralás a csajommal nem fér bele mert hát ha azt a pénzt nem teszem a tőkémhez akkor 10 év múlva már marha rosszul járok mert hiányozni fognak a kamatai is a lóvémból. Szóval tanácsokat adni lehet, de amíg vannak olyan emberek akiknek nincs családi örökségük de szeretnének normális családot azok mit tegyenek?
Persze ha többet keresne az ember, vagy ha nyomnák hátulról kis pénzzel akkor lehet okosan gondolkodni.
De akárki akárhogy ért a pénzhez jegyezze meg spórolni, félre tenni, jó üzletekre elő rántani a pénzt csak az tud akinek van pénze( nem kevés).
Kedves pablo!
A gyerekhez nem kell autó. Nagyon sok gyerek nő fel teljesen normálisan, mitöbb, lesz sokkal egészségesebb amiatt, mert nincs autójuk. Meg fog tanulni gyalogosan közlekedni. Győrben van tömegközlekedés, tessék használni.
Add össze pontosan, az elmmúlt egy évben mennyit költöttél autóra. Add hozzá azt az összeget is, amennyit veszített az értékéből. Ezt az összeget szorozd fel a hozammal is (banki kamat, vagy hasonló). Meg fogsz lepődni.
Más. Lakás 18 misi. Hát nem vagy egy panelproli az biztos (nem kívánlak megsérteni, de a helyzetedben egy kicsit túlvállalásnak tűnik ez az érték).
Ha nem segítenek a szülők, akkor ahhz kell alkalmazkodni, és nem azokat az ismerősöket kell utánozni, akik más alapról indulnak.
Nekem is volt jópár évfolyamtársam és kezdő kollégám, akik az egyetemi diplomához lakást kaptak a szülőktől. Tizenvalahány évvel később ez már nem látszik akkora előnynek, mint tűnt akkor. Igaz, hogy én csak kempingezni jártam nyaralásként, míg nem volt lakás. Sok olyanról tudok, aki albérlet és sírás-rívás mellett évente kipenget egy hét Mallorca-t, mert nehogynmárne.
Friss diplomás vagyok.
Szóval, hány éves is?
Nem akarok családi tanácsadó lenni, de talán néhány év múlva sem késő az a gyerkőc. Amikor már van hova.
(Amúgy az a 18 misi még a bp-i agglomerációs körzetben – sőt talán még Pesten is – elég rendes kéró…)
“(a tabletta 95%-os biztonságot nyújt)”
Töprengtem ezen a gondolaton! A szülő akarja e a gyereket,
vagy a gyerek a szülőt???
Értettem! De bocsánatot kérni nincs okom.
Na, megint a régi nóta.
Egy olyan kultúrában, ahol az értékrendszer pénzcentrikus, ott nehéz a széllel szemben hugyozni…