Békakirályfi
dr. Tóth András
Amikor még kisebbek voltak a gyerekeim esti felolvasásnál a sok mese közül az egyik slágerlistás darab volt a Békakirályfi. Azoknak, akik nem Grimm meséken szocializálódtak, röviden összefoglalom a történetet. A királykisasszony felelőtlen ígéretet tesz a békának, hogy egy kútba esett aranylabda visszaszerzése fejében teljesíti a kívánságait. A béka a végén azt kéri, hogy csókolja meg a királykisasszony, amit sok húzódozás után meg is tesz. Erre a béka gyönyörű királyfivá változik (mert ugye el volt átkozva) és persze rögtön megkéri a királykisasszony kezét. Happy end.
Nem azért mesélem el ezt, mert tobzódni akarok a mese pszichológiájában (ez a mese a lélekbúvárok egyik kedvence – több könyvespolcnyi elemzést írtak róla…) Arról jutott eszembe, hogy van egy levéltípus, amit hihetetlen rendszerességgel szoktam kapni mostanában:
Tisztelt Tóth Úr!Tavaly (múlt hónapban / múlt héten) vásároltam (rámbeszélték /rámsózták) a XXX befektetési alapot. Megdöbbenve láttam, hogy az árfolyama azóta 10% (20% / 30%)-ot esett. Most mit tegyek? Adjam el és felejtsem el örökre? Akasszam fel az ügynököt (brókercég teljes személyzetét/Csányi Sándort/saját magamat)? Nekem az egész vagyonom (a családom minden pénze / a maffiától kölcsönvett pénz) van ebben! Mit tegyek?
Erről mindig az jut eszembe, hogy ilyen levelet is kaphattam volna:
Tisztelt Tóth Úr!Undorodom a béka megcsókolásától! Nyálkás, rücskös a bőre, ronda az egész, ráadásul őrjítően légyszagú a lehelete! Dobjam vissza a kútba? Csapjam agyon? Mit tegyek?
Ugye erre a másodikra könnyű lenne válaszolni, mert ismerjük a mese végét. Az elsőre, nem annyira könnyű, mert ki lát a jövőbe? Pedig, igazából ez sem olyan nehéz, mint gondolnánk. A gond pusztán az, hogy a mesékkel ellentétben, a befektetési alapokról abszolút nem esik szó az alap és középfokú oktatásban. Pedig ez nagyon fontos lenne – belevágni egy komoly befektetésbe, úgy hogy nincs róla ismeretem – ez bátor, de nem túl okos dolog.
Nézzük dióhéjban a dolgokat. Mivel egy ábra többet mond, mind száz szó nézzünk egy jellegzetes helyzetet!
 |
| Az 1987-es Európai tőzsdei “összeomlás” |
Az anyja! Na, ez az, amitől az emberek ilyen leveleket írnak! Mindössze pár nap alatt ekkora veszteség! De most lépjünk egy kicsit távolabb:
 |
| Az 1987-es Európai tőzsdei “összeomlás” – messzebbről |
Az a bizonyos “összeomlás” kellő időtávlatból tekintve csak egy kis korrekció egy hatalmas sikertörténetben.
Így van ez kérem. Nem nagy öröm a békát csókolgatni. De amikor a már korosodó királyné, a már őszülő, de még mindig igen vonzó király mellett körbetekint számtalan gyönyörű királyfiaira és királylányaira (az unokákról nem is beszélve), akkor ennek a fiatalkori élmény kellemetlen emléke teljesen harmadrangúvá válik. Sőt kifejezetten megszépül.
A felső ábra mutatja a béka rücskös bőrét és légyszagú leheletét, a második viszont a királyfit. Az élet pontosan olyan, mint a mese: aki nem hajlandó megcsókolni a békát, nem kap királyfit (vagy királylányt – érdeklődés szerint…)
Ha ezt tudjuk, ha rendesen elmagyarázzák nekünk, hogy ez az alap ilyen, – akkor van lehetőségünk felelősségteljes döntést hozni. Akkor nem rakjuk egy ilyen alapba a jövő hónapban felhasználni kívánt pénzünket. És nem rakjuk a bankbetétbe a hosszútávra befektetni kívánt pénzünket. Ennyi dióhéjban.
Ez most különösen aktuális, mert tipikusan most van a békacsókolgatás ideje. Ez annak, aki most indítja a befektetéseit ez remek hír. Annak, aki korábban indították nem olyan kellemes – de, mese nincs (pontosabban mese van): nincs királyfi békacsókolgatás nélkül!
Kicsit OFF a téma, de hátha mégsem
Szerintetek mikor érdemes beszállni (vagy érdemes-e) USA ingatlanügyletbe? Már alulértékelt vagy még várni kell? Van egy rokonom Los Angeles-ben, mindent intézne…
Ismeritek ezt? Eszméletlen jó…
hotpads.com
Ez meg a tendenciákról árulkodik: S&P/Case-Shiller Home Price Indices
Okostojás inkább válaszd Kelet-Európát vagy Kínát!
Egyes emberek nem hisznek már a relatív nagy haszonban, még ha ez hosszú távra is szól, és ez Magyarországon meg is érthető, nem “mesélte” el nekik senki és lehetőség sem volt rá. De majd az új generációk.. ha azt akarják hogy legyen “nyugdíjuk”. Persze ez vonatkozik a most negyvenes éveikban járókra is. Ébredjetek! A feladat: Részvény alapú hosszú távú befektetések!
Kedves LL.
Ha életében egyetlen alkalommal kíván befektetni 1 milliót 20 évre, akkor van esélye, hogy épp csúcson teszi be, és épp völgyben veszi ki.
Ha azonban 20 éven keresztül évente fektet be 1-1 milliót, és utána 20 éven keresztl évente akarja felhasználni, akkor az ingadozás kockázata lecsökken.
Az árfolyamok sajátossága, hogy utólag mindenki nagyon okos szokott lenni. Ezért fontos, hogy a befektető tisztában legyen a kockázattűrő képességeivel. A “pakolgatás” tömegesen nem is lehetséges, hiszen eladással jár, ami eleve lefelé mozgatja az árat, mintegy önbeteljesítő jóslatként. Optimális működés a kisbefektető szintjén nincs.
Az arányok meghatározása és alkalmankénti módosítása a kisbefektető feladata, ha van tanácsadója, akkor ebben segíthet neki. Vannak elméletek, melyek szerint a “pakolgatás” nem hoz nagyobb eredményt hosszútávon, mint a buy and hold (vedd és ülj rajta) stratégia, mivel a pakolgatás jelentős költséggel jár, és nincs garancia arra, hogy jó irányba váltottunk.
A pénz nem vész el,ha valami esik, akkor valahol máshol valami nő. Jelenleg nyersanyagok nőnek (az égig?), részvények és ingatlan esik (a föld alá?). Ha épp részvényben van, és rosszakat álmodik, akkor rosszul mérte fel kockázattűrő képességét. A kockázattűrő képesség próbája kizárólag az árfolyamesés. Emelkedő árfolyamnál ritkán szoktunk rosszul aludni.
Laci2!
Látom, megtanultad a kontinuitási egyenletet
Teljesen igazad van. Leginkább az nő, ami fogytán van és szükséges. A termőföld ingatlan vagy nyersanyag? Szerintem az utóbbi. MO nemsokára kénytelen lesz megnyitni a piacot a külföld előtt. Szerinted érdemes beruházni? Persze az állami szubvenció mindig bekavar. Pl. amikor bevezették a minősítés nélküli támogatást, akkor a gyenge aranykorona értékű földek árban rögtön fölzárkóztak. Állítólag csak a nagy és egybefüggő területek értékesek (fajlagosan). Sajnos nem nagyon értek hozzá. Azt viszont furcsálom, hogy EU-s kezdeményezésre MO támogatta a szőlőültetvények megszüntetését, aztán pár hónappal később azt olvasom, hogy Orbán 600 milliós támogatást “kapott” Sárazsadányban szőlő telepítésére… (politikailag független vagyok, úgyhogy a hangsúly nem Orbánon van!)
A termőföld ingatlan és megújuló erőforrás egyben.
Józan parasztésszel láthatjuk, hogy az élelmiszer árak emelkedése be fog gyűrűzni, és feljebb viszi a termőföld árakat. A piacnyitás is ebbe az irányba halad, de azért gondoljunk csak vissza 2003-2004 környékére, mikor az “ingatlanszakértők” hatalmas lakásár robbanásról regéltek Magyarországon. Nem lett igazuk.
Ismerettségi körömben termőföldet aprajával vettek adott környéken, az embert ismerték a faluban, ha valaki el akarta adni a kárpótlási jegyen örökölt nadrágszíjat, volt aki megvegye. Nem elég megvenni, művelés alatt kell tartani. Ezért fontos a helyi ismerettség, mert bérletbe ki is kell adni a földet.
Többet nem tudok a témáról, de a termőföld nem egy likvid valami, mégiscsak ingatlan.
Re:okostojás. Nem kell mindent elhinni amit olvasol 600 milliókról… Manapség a nyomdafesték mindent elbír, hisz aki felügyeli az írott médiát, meghamisított TELLER EDE levelet közölt a SZABAD NÉP-ben. Amikor felelőségre vonták csak annyit mondott, “nem nézhetek mindennek utána”…
Hogy a klasszikust idézzem: SZABADSÁG : SZOLGASÁG
HÁBORÚ : BÉKE …
A 3. grafikon (menőknek: chart) így, ebben a formában manapság már enyhén manipulatívnak számít, hiszen 2007. júliusban ér véget. Manapság már attól azért lényegesen lejjebb vagyunk.
Re: Ferike
Szóval ennyire azért remélhetőleg nem vagyok amatőr. Aki tud olvasni a sorok között, az nem ül föl a bulvár médiának, amennyiben az ÉS nevezhető annak. Említett eset nem kétséges, bár jogsértést nem lehet bizonyítani. Ettől még erkölcsileg az illető lenullázta magát. Amúgy a támogatások lenyúlása politikailag függetlenül évek óta bejáratott útvonalakon, olajozottan működik – ezt nem kétséges, mivel saját tapasztalaton alapul. Amikor valaki úgy érvel, hogy “De a komcsik 40 évig loptak…”, arra nincs mit mondanom.
Re: Ferike
A Szabad Nép utánanézett. Azt a bizonyos faxot Teller irodájából, Teller titkárnője küldte, és ezt telefonon megerősítette. A bibi nem ott volt. Egyébként ezt követően a főszerkesztő lemondott.
Csak hogy ne szálljon el a szélbe egy hazugság.
RE: egyenlítő Remek, már mindenhol ott vagytok, mindent lehallgattok, mindent ellenőriztek, megmagyaráztok hogy a hozzám hasonló proli is megértse. Az Andrássy út 60-at mikor üzemelitek be? … a főszerkesztő elvtárs felfelé bukott, magasabb pozíció és magasabb fizu volt a hála, valamint ha lesz még ilyen eset (miért ne), akkor az elvtárs új posztjának hála már nem kell csúfosan lemondani egy hazug lebuló embernek sem, legyen az miniszterelnök, adócsaló pénzügyminiszter és vesztegető fia vagy bármelyik MSZPbáró…
Csak hogy ne szálljon el a szélbe egy CENZOR hazugsága. Azoknkak az időknek VÉGE.
Ferike!
azért említsük meg, hogy Szigorú megrovásban részesítette a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Etikai Bizottsága a főszerkesztőt (Szabad Nép), majd ő erre lemondott, mint főszerkesztő s később a MÚOSZ elnöke lett. Nem semmi.
Dzsino az Oláh családból
Dzsino!
Örök tisztelet és hála az Oláh családnak!
a grafikont elnézve 2 év alatt visszahozta magát. viszont nagyon aggódom, mert 2 év alatt a kelet eu-i részvények folyamatosan zuhannak, plusz még tavaly átszálltam 30%-30% -ban kínai és indiai alapokba a uniqa-nál. összesen 30% lehet a veszeteségem a mindenféle átláthatatlan kezelési költségeket még nem is számolom(tudom). szerintetek lehetséges hogy ez 8 év múlva olyan legyen hogy azt mondjam, hogy megérte a fix éves 5% -os betétekkel szemben? :S
Gábor!/15/
Ilyenkor kell csókolgatni a békát, hátha királylány lesz belőle! Utána persze lehet rántott békacombot ebédelni a királylánnyal egy elegáns étteremben. / A rántott békacomb
isteni finom./
A fix éves 5%-os betét 8 éves időtávra egyáltalán nem biztos, ha a 3%-os inflációs célkitűzés megvalósul.
Gábor/15/
A bankbetét biztos, de ne várd el az itteniektől hogy dícsérjék, mert abból nem kapnak jutalékot
Biztos veszteség – a lekötött betétek kamat átlaga hosszú távon mindig kevesebb mint az infláció…
Idézet Jaksity György:” A pénz nyugtalan természete” című
művéből:
“Az utolsó szó jogán
A részvénybefektetés hosszútávú műfaj, és mint azt a közgazdászként és befektetőként is elhíresült Keynes megjegyezte, a baj az, hogy közben meghalunk. Az is baj, hogy attól függően, hogy milyen időszakot vizsgálunk, ez sokakkal előfordult a világtörténelemben. Már nem az, hogy meghaltak, hanem hogy életükben egy vasat sem kerestek a részvénypiacba fektetve. Ha például egy amerikai, aki a 19. század közepén született, befektetéseit az 1880-as évek elején kezdte, éppen belefutott egy másfél évtizedes besszbe, amit néhány év fellendülés után két évtized stagnálás követett. “Miközben tehát – írja a Barrons – nemzetünk nagyhatalommá vált, ő haláláig a részvényekbe vetett hitét elvesztve élt.” Hasonlóan járt az is, aki a fentebb már idézett hatvanas-hetvenes éveket “kapta” mint felhalmozási időszakot.
20. ábra
A fejlett tőkepiacok általában magasabb jóléttel és a jóléti társadalmi rendszerek magasabb fejlettségével párosulnak, ezt számtalan regresszió-elemzés és kutatás támasztja alá. Vagyis ahol a tőkepiacnak jelentős szerepe van, ott ez hosszútávon a társadalmi jólét magasabb szintjéhez vezet, mint ahol nem. Ahhoz, hogy fejlett tőkepiac legyen egy országban, a gazdasági szereplőknek konszenzusszerűen hinni kell a közös jobb jövőben, vagyis a megtakarítóknak pénzük jelentős részét kell a tőkepiacon befektetni, a vállalatoknak pedig jelentős mértékben ezen keresztül kell finanszírozniuk tevékenységüket. Ez egy önmagát és a gazdaságot párhuzamosan erősítő kör, ami mindaddig egészséges, amíg az árviszonyok nem szakadnak el tartósan és jelentősen az értékviszonyoktól. Tehát érdemes hinni abban a gazdaságban, amiben élünk, és abban, hogy mások is így gondolkodnak, hiszen ez saját jólétünk alapja is. Miközben hosszútávon valóban meghalunk, nem mindegy, hogy addig hogyan is élünk.”
akkor Tóth úr a befektetési alapok és UL. veszeségeihez nyugodtan adja hozzá az inflációt is. Így lenne korrekt. tehát egy évi 20%os veszteséghez még hozzá kell adni 7%-ot. 27% veszteség. szép és jó. és korrekt…
Tisztelt Tóth dr. Úr!
A Magánnyugdíj pénztárak 150 Milliárd! Ft-ot veszítettek tőkéjükből az idei év első negyedévében. A közelmúltban megkapott tavaly évvégi egyenlegértesítők és idei első negyedéves egyenleg között 100 sőt több százezres mínuszok is vannak.
A nyugdíjpénztárak szinte csak állampapírokban tartják a pénzü(n)ket. Ezek megközelítően úgy működnek (elvileg), mint a pénzpiaci alapok. Itt mindig plusz az egyenleg, nem úgy mint a tőzsdei befektetéseknél. Felhívtam az alapkezelőmet és sokadik kapcsolás után eljutottam a legnagyobb hablattyal rendelkező személyhez, aki megpróbálta elmagyarázni, hogy a plusz az miért mínusz. Meg a magasabb jegybanki alapkamatok miatt miért értéktelenebb a korábban vásárolt kincstárjegytömeg, ami mínuszt okoz! Mintha nem lett volna még a jelenleginél is magasabb jegybanki alapkamat, akkor is spájzoltak. Nyugdíjba vonulni is csak jobb időkben szabad majd. Az sem mindegy, hogy majd a nyugdíjba vonuló mikor váltja ki a nyugdíjalapját.
Mivel ez a dolog már országos problémává nőtte ki magát (minden médiából ez folyik most), kérem szenteljen ennek a témának is egy tanulmányt: „Miért mínusz a plusz?”
Gondolom többen vannak az Ön olvasóközönségéből is akik magánnyugdíjpénztári tagok – ’97 után már mindenképpen -, így közérdekű, hogyan is bánnak a nyugdíjalapjainkkal, ahová kötelezően fizetjük minden hónapban fizetésünk majdnem 10%-át negyven éven keresztül.
Köszönettel és üdvözlettel.
Kedves Csolt!
“nyugdíjpénztárak szinte csak állampapírokban tartják a pénzü(n)ket. Ezek megközelítően úgy működnek (elvileg), mint a pénzpiaci alapok”
Nem igaz! Nem igaz! És még egyszer nem igaz! A hosszútávú államkötvény, a rövidtávú államkötvény, a pénzpiaci alap és a likviditási alap az mind-mind külön kategória, külön kockázattal, bechmarkkal és várható hozammal. 2003-ban is akkorát buktak a magyar kötvényalapok, hogy nahát!
Ráadásul kis hazánk a feltörekvő kategóriába van besorolva, tehát még az államkötvénye is kockázatosabb, mint a fejlett piaci társaié.
Megérteni! Nem csodálkozni!
(Persze az igazi az lenne, ha a nyugdíjpénztáraknak is szabad lenne shortolni, azaz az árfolyamcsökkenésből is nyereséggel kiszállni, de ezt a tövény valamiért tiltja.)
ENYE DE JÓ CIKK! EZ IGEN!
Szerinem nagyon frappáns ez a cikk! Úgyis mondhatnám :sirály
zolika voltam