Alapkritika: Generali Kamatfix
dr. Tóth András
Minden unit linked konstrukció kötelező eleme legalább egy olyan befektetési alap, ami ,,szuper biztonságos”. Ezek általában államkötvény, vagy pénzpiaci alapok. Ezek általában olyan unalmasak, hogy szinte mindenki átugorja őket. Most kivételesen nézzünk rá az egyik ilyenre.
Miért is van egyáltalán szükség ezekre az alapokra? Első ránézésre ezek teljesen feleslegesek - a unit linked konstrukciók lényege, hogy hosszú távú befektetéseket valósítunk meg, akkor pedig az államkötvény vagy pénzpiaci alapok nagyon gyengén hoznak.
Először is nézzük meg mi az, amit elvárhatunk egy ilyen alaptól? A cél az, hogy nagyon-nagyon biztonságos legyen: mindig folyamatosan nőjön, még ha alacsony százalékkal is. A cél mindenképpen egy infláció feletti hozam - különben papíron hiába nő a pénzünk, a valóságban meg csak olvadozik…
Ez az elvárás nagyon hasonló a bankbetétekkel szemben támasztott elvárásokkal. Ugyanakkor a bankbetétekről tudni kell egy-két szörnyű igazságot. Az egyik, hogy a lekötött betétek magasabb hozamot hoznak, mint a látra szólók - de ilyenkor meg vagyunk kötve, nem vehetjük ki bármikor a pénzünket. Ez annyira nem meglepő, de a másik tény annál inkább: Az elmúlt 15 év átlagában a legmagasabb lekötött betétek hozama sem haladta meg az inflációt. Aki ezt nem hiszi, az forduljon szemészhez: csak el kell olvasni mindenütt az apróbetűt a reklámokon.
És itt értünk az ilyen pénzpiaci alapok legelőnyösebb tulajdonságához: biztosítják a bankbetét szuper biztonságos oldalát a látra szóló betét rugalmasságával. Ezért ideális a rövid távú megtakarításokat és tartalékokat ebben a formában tartani.
Csakhogy a helyzet nem ilyen szép. Nem lennénk Magyarországon, ha minden úgy működne, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Nemhiába nevezik ma már elterjedten kishazánkat Abszurdisztánnak. Nálunk ugyanis olyan helyzet is előfordul, hogy egy állampapír alap árfolyama keményen esik. Meg olyan is, hogy évekre visszamenőleg képtelenek az állampapír alapok infláció felett tartani a hozamot. Ezeknek az abszurd dolgoknak hátterében az infláció korábbihoz képest szokatlan megugrása áll: 2007-ban 8%, ez eddig 2008-ban 7%-ra ment fel. (Nem célom elemezni az okokat, de köztudott, hogy az infláció olyan a gazdaságban, mint a láz az emberi szervezetben - jelzés egy betegségről.)
A mostani elemzésnél pontosan azért választottam a Generali Kamatfixét, mert a szuperbiztonságos Unit Linked alapok közül ez volt a legszuperebb és legbiztonságosabb. Íme az elmúlt év grafikonja:
Generali Kamatfix az elmúlt évben |
Az alap az elmúlt egy évben 7,16%-os hozamot hozott, ami éppen egy hajszálnyival, de meghaladta az inflációt. És ezzel a teljesítménnyel ez az alap a kategóriájában a legjobb! Néhány konkurens és az elmúlt évi hozamaik:
| Generali Pénzpiaci alap | 4,96% |
| Aviva Pénzpiaci portfólió | 4,65% |
| Uniqa Biztonság alap | -1,35% |
| Generali Kötvény alap | -2,01% |
| Axa Hazai kötvény alap | -2,56% |
| Aviva Magyar kötvény portfólió | -3,04% |
No, erre mondják, hogy a vakok közt a félszemű a császár… Térjünk vissza még egy kicsit az általános tanulságokra.
Mire nem jó egy ilyen alap?
Először is hosszútávú befektetésekre. Azt mondanom sem kell, hogy a részvény típusú (nem nagyon ész nélkül összeszedett befektetések) 5-10 éves távon mindig keményen megverik a kötvény típusú befektetéseket. Ezért is nagyon elszomorodtam, amikor egy volt biztosítási ügynök (céget nem árulom el) elmesélte, hogy mit tanítottak nekik az alaptanfolyamon. Azt, hogy az ügyfelek pénzét a Unit Linked konstrukciókban mindig pénzpiaci alapba kell rakni, mert az ugyan sokkal kevesebb hozamot hoz mint a részvény típusú alapok, de sosem esik vissza. Az ő ügyfeleik ugyanis az első kis esésre felmondják a konstrukcióikat… No komment.
Igazából Unit Linked konstrukcióban rövid távra sem jó, hiszen az egész konstrukció nem erre van kitalálva: rövid távon a berakás költsége elviszi azt a kis hozamot, amit termel.
Akkor mire használható?
Amit először szoktak említeni, hogy ezek az alapok visszaesés esetén átmeneti tárolás céljából kiváló: amikor tudjuk, hogy a részvény típusú alapunk vissza fog esni, akkor átrakjuk egy ilyen alapba, aztán amikor lement a mélypontra, akkor újra visszarakjuk a részvény alapba. Ez remek ötlet, és nagyon szépen működik, ha valaki képes a jövőbe látni. Ezzel lehet próbálkozni, aztán vagy sikerül, vagy nem. Az 1960-as évek óta a matematikusok állítják, hogy bármilyen elemzési módszert használjunk is, nem tudunk jobb hozamot elérni hosszútávon, mint ha kitartóan a részvény alapban hagyjuk. (Pikírt megjegyzés: de igenis kétféle módon is meggazdagodhatunk ebből a módszerből. Egyrészt ha tőzsdetanfolyamokon sok pénzért tanítjuk. Másrészt, ha brókerként erre buzdítjuk az ügyfeleinket. A brókert ugyanis a tranzakciók után fizetik: sok tologatás egyenlő sok jutalék…)
Ennek ellenére, nagyon sokan azt mondják, ha egy szakaszon nagyon sokat kerestek, akkor átrakják a pénzük ilyen kötvény alapokba és megvárják a következő visszaesést. Ez pszichológiailag érthető - nem mindenki viseli el könnyedén, hogy munka nélkül hirtelen sokat keressen - és aztán tovább kockáztasson. Ha ettől a befektető nyugodtabban alszik, akkor ez már megérte. (Itt hadd idézzem a híres tőzsdeguru André Kosztolányi szavait: “Aki jól akar aludni, fektessen kötvénybe, aki jól akar vacsorázni, az fektessen részvénybe!”)
Amire viszont feltétlenül használhatjuk (és a gyakorlatban használjuk is) a Unit Linked konstrukciók esetében az ilyen alapokat, az a tervezett kivétel előtti kockázat csökkentés. Ha tudjuk, mikor akarjuk kivenni a pénzünket, akkor ez előtt 1-2 évvel fokozatosan elkezdhetjük a kockázatosabb alapokból pénzpiaciba csoportosítani a pénzünket, (különösen, ha éppen jó az árfolyam). Így amikor ki kell vennünk a pénzünket, és éppen belefutunk egy rossz periódusba, akkor sem kell nagy árfolyamvesztéssel szembesülnünk… Így sokszor akár 10-20%-ot is nyerhetünk. Na, ez az, amiért minden jó konstrukciónak elengedhetetlen kelléke egy ilyen alap.
Tisztelt Toth Andras!
Koszonet az uj, erdekes cikkert. Oromteli, hogy konkret szamadatok is szerepeltek.
Ha mar szoba kerultek az allamkotvenyek illetve a kotvenyalapok, erdekelne, hogy allamkotvenyek vasarlasaval mekkora hozamra lehet szert tenni?
Ha jol tajekozodtam, eves 8 % korul van az allamkotvenyek hozama, ami ugye eppen meguti a lekotott betetek kamatat. Ha forgalomban vannak, akkor megis kell lennie valami elonynek, ami miatt az allampapirokat celszeru vasarolni.
Milyen okbol es celra erdemes tehat allampapirt illetve kotvenyalapot tartani???
“Nem lennénk Magyarországon, ha minden úgy működne, ahogy a nagy könyvben meg van írva.”
Szívesen olvasnék arról, hogy átlag fizetésű magyar állampolgárnak érdemes-e külföldi bankoknál (mondjuk a közeli Ausztriában) megtakarítási formák iránt érdeklődnie? Itthon eddig csak azt tapasztaltam, hogy nehéz elkezdeni pénzt félretenni, mert rohamosan csökken az értéke. Aki nem tud egy helyre 50 ezer forintot havonta betenni, az valójában hiába próbálkozik. Az átlagember Magyarországon a lakáshitele mellett mondjuk félre tud tenni 20-25 ezer forintot. De ha ezt mondjuk háromfelé osztjuk: nyugdíj, gyerek, vésztartalék, akkor máris lőttek a meggazdagodást jelentő hosszútávú egyéb befektetéseknek.
Szóval külföldi bankoknál van-e kedvezőbb mondjuk a vésztartalék számára? Hozzáférhető, de nem csak évi 5,5%-ot kamatozik, mert itt Magyarországon ez a kamatozás olyan, mint halottnak a csók. És bár Tóth úr nem akar a magas infláció okainak fejtegetésébe bonyolódni, mégsem kellene hárítanunk a témát mindenféle önsegítő könyvekre (Hill, Kiyosaki és társai) támaszkodva, mondván, hogy nem az államtól, hanem önmagunktól kell várni a megoldásokat. Ne csukjuk be a szemünket: a kormány hektikus intézkedései igenis befolyásolják a kisember életét, aki képtelen ilyen rohamtempóban alkalmazkodni a hetenként változó körülményekhez. Persze, persze, vannak világgazdasági folyamatok is, de ne tegyünk úgy, hogy az a természetes, ha a politikai döntések hidegen hagynak bennünket.
DMZ: az allampapir sokkal likvidebb, van piaca a bankbetetnek (tudtommal) nincs. Tehat, ha neked penzre van szukseged, de csak bankbeteted van, akkor fel kell tornod azt, ilyenkor azonban altalaban oda a kamat. Allampapirnal, ha eppen jo a kotveny arfolyama, akkor meg akar hasznod is lehet, azonfelul, hogy penzhez juthatsz - szinte - azonnal. Tehat magyarul azert (is) fizetsz, hogy egy forgalomkepes ertekpapirban tartod a penzed.
Kedves Góliát!
Képzelje el, hogy élete végéig a kormány hektikus intézkedései befolyásolni fogják az életét.
Akkor mit tesz? Évente leírja ezt, és minden rendben van?
Egy huncut vasa nem lesz, mikor a nyugdíjas éveket kezdi, aztán vagy kifog egy épp aktuálisan kedvező törvényt, vagy bajban lesz. 62 évesen miből épít fel tartalékot?
Tegyük fel, hogy évi 100 ezret félretesz. Nem jön be a bűvös évi 12% kalkulátoros hozam, csak nettó 2%. Amit idén betett, annak majd 2 és félszeresét veszi ki 30 év múlva. Reálértéken. Ha most csak évi 100 ezre van erre a célra,majd 62 évesen miből lesz 250 ezre? És miből lesz úgy kb 6 milkája mai értéken? Ha ne adj isten nem éli meg, akkor a gyerekei öröklik az egészet.
Kedves Laci!
Nekem mondod pestinek, hogy füle van a tepsinek? Én már megtanultam a leckét. A kevés 20-25 ezrem megy az említett három irányba. De ezzel nincs biztosítva, hogy 30 év múlva nem kerül 250 ezer forintba egy kiló kenyér.
Ja, és bocsánatot kérek, mert igényem van arra, hogy a kormány hektikus intézkedései ne befolyásolják az életemet. Egy kormánynak az intézkedései legyenek távlatosak és mindenki számára egyértelműek, világosak. Na, én ezt egy jó ideje nem tapasztalom, de nyugodtan írd meg, hogy velem van a baj.
Nekem nem kell mondani, hogy nem lesz gázáremelés, és aztán megmagyarázni, hogy nem volt gázáremelés, csak a támogatásokat vontuk el. Bocs, hogy csak egy példát ragadtam ki, de ámításokból már tele van a padlás, szerintem ezt nem kell ecsetelnem.
Ja, továbbra is érdekelnek például osztrák banki megtakarítási formák.
“Tehat, ha neked penzre van szukseged, de csak bankbeteted van, akkor fel kell tornod azt, ilyenkor azonban altalaban oda a kamat.”
Ma már van olyan is ahol nem. S igenis elég sokat ki lehet hozni az akciós bankbetétekből némi odafigyeléssel. A fentieknél is többet.
Tisztelt Tóth András!Minden leírttal egyetértek.Generalis tanácsadó.
bander: altalanossagban azert nem ez a jellemzo. Valoban, ki lehet, hozni, mondjuk minden negyedevben lekotod 10-12%-ra, de azert ilyen magas nominalis kamatlab is csak a magas inflacio miatt van.
Kedves Tóth András Úr!
Mint a legtöbb magyar állampolgár, én is berzenkedem - némileg joggal - a biztosítási ügynöknek még a gondolatától is, ennek ellenére nagyon jónak találom ezt az általam ma reggel felfedezett oldalt.
Én is egy gyakorló magyar vagyok, aki azon dolgozik, hogy megtanuljam a pénzem beosztani, megtartani.
Ez az, amit majd a gyerekeimnek is meg szeretnék tanítani, mert lehet bármennyi diplomájuk, a fogyasztói társadalomban az boldogul, aki tud a keresetével bánni, bármennyi is az.
Tájékoztató munkájához minden jót! Üdv: Pech Éva
Tisztel Tóth András Úr!
Kiválló a honlapja! Gratulálok a munkásságához nagyon hasznos és érdekes cikkjei vannak! Teljesen egyetértek Önnel.
További sok sikert kívánok Önnek!
Zoli
Nagyon szép dolgokat olvashatunk. Pontosan megmutatja , hogy magyarországon működő biztosítók mennyire veszteségesen kezelték a pénzünket. Ezért kell olyan biztosítót választani ahol külföldi minőségellenőrzött alapokba fektetünk . Ingyenesen váltogathatunk a alapok között bármikor. Ezért ajánlom én európa vezető biztosítóját : Skandia!!! Elmult évek során standard 18% hozam!!!