Szájbarágó: Válság
dr. Tóth András
Most akkor mi van a gazdasággal? Összedől a világ? Mit kéne csinálnom? Gazdasági válság gyorstalpalónk következik.
Mi volt az amerikai ingatlanárakkal?
Röviden: Az USA gazdaságát 2001 után fel akarták lendíteni, amiért is lenyomták a kamatlábakat. Ezzel párhuzamosan rengeteg pénz is áramlott ide: olajdollárok, kínai befektetések, stb. Így a bankok nagy erőkkel próbálták rávenni a kisemberek tömegeit ingatlan hitelekre. E miatt az ingatlan árak ott átlag megháromszorozódtak 7 év alatt. Ez ugye kissé irreális piaci szemmel. Ez a lufi pukkant ki egyszer csak. Így aztán egy csomó ember ott állt egy házzal, amin jóval több hitel volt, mint amennyit ért… persze hogy bedobták a törülközőt. Ami persze a hitelező pénzintézetnek se tett jót. Pár ezzel foglalkozó cég csődbe ment, néhányat megmentett az állam, de mind elég ramaty állapotban van.
De mi köze ennek a többi bankhoz?
Ezen hitelek fedezetét különböző értékpapírokba csomagolták, amit adtak-vettek a bankok, míg a végére csak a Jóisten tudta megmondani ki is áll helyt, ha ezek a hitelek bedőlnek. Pár kisebb hitel bedőlése esetén ez egy jó taktika, hiszen senki meg se érzi a dolgot… De a teljes piac bedőlése azért ennél nagyobb falat. A bankok ez egy darabig bírták, majd egyre többen komoly pénzhiányba kerültek, hiszen tartalékaik értéktelen ingatlanok jelzálogában voltak.
Erre mit tudtak lépni a bankok?
Egy darabig felvásárolgatták egymást, egész addig, amíg egy 160 éves banknál, a Lehman Brothers-nél is elfogyott pénz. Ők átmenetileg a kormányoz fordultak, de elutasították őket. Ez után csődöt jelentettek – és erre a jelre kitört a pánik.
Egy bank csődbe ment, és?
Tudni kell, hogy a bankrendszer egyik legfontosabb része a bankközi hitel intézménye. Ezzel a bankok egymásnak adnak hitelt viszonylag jó feltételekkel. Szinte nincs olyan bank, ami időnként ne élne ezzel a lehetőséggel. Ám ha egy a Lehman Brothers-hez hasonló komoly, nagy múltú pénzintézet, egyik óráról a másikra csődbe mehet, akkor kiben lehet megbízni? (Volt olyan bank, aki órákkal a Lehman csődbe menetele előtt adott 100millió dollár hitelt nekik.) Erre a gazdaság alap vérkeringése, a bankközi hitelezés gyakorlatilag leállt – senki sem mert senkinek sem hitelezni.
Szóval nem volt hitele a bankoknak?
Ennél rosszabb: A legtöbb banknak nem volt pénze… hiszen sokan nagyon nagy mértékben erre a rendszerre támaszkodtak és csak nagyon kevés forgótőkét tartottak. A bankok kínjukban így a családi ezüstöt is hirtelen eladták – azaz gyakorlatilag “ár nem számít” alapon piacra dobták a tartalék részvényeiket – márpedig ha a legtöbb bank egy pillanat alatt nekiáll gigászi mennyiségű részvényt eladni, az hatalmas tőzsdei áreséssel jár. A baj méretét látva a világ minden fejlettebb kormánya közvetlenül sietett a bankok segítségére. Ennek stabilizálása még most is gőz erővel folyik.
És mi van Izlanddal? Annak mi köze ehhez az egészhez?
Izland 270 ezer lakosú ország Dániától nem messze. A tengerpartjukon és a vulkánjaikon kívül nem sok természetes nyersanyaguk van. Az elmúlt pár generáció alatt egy vadászó-halászó társadalomból a világ egyik (sok statisztika szerint “a”) legfejlettebb országává léptek előre. Ezt nem lehet komolyabb eladósodás nélkül megcsinálni. A geotermikus erőművek, amik gyakorlatilag ingyenes árammal és fűtéssel látják el az északi országot, nem olcsók; az adórendszer, ahol harmadannyit kell adózni, mint nálunk nem olcsó; a környezetbarát hidrogénhajtású buszok nem olcsók; a teljes energiapolitikai függetlenség terve nem olcsó; a világ legjobb genetikai kutatásait finanszírozni nem olcsó; hogy csak néhány példát említsek egy olyan országból, ahol az teljes export 40%-a hal. Nem azt mondom, hogy az országot rosszul vezették vagy hogy elbaltázták a gazdaságot… hiszen melyik európai polgár nem álmodik ilyen országról? Az elmúlt pár évben nagyon sokat fejlődtek és ezek a hitelek 10-15 éven belül visszatermelték volna az árukat, de most egyszerűen rossz helyen voltak rossz időben.
Szóval, Izland nagyon keményen eladósodott. Itt tényleg nem játékpénzről van szó: nagyságrendileg Izland teljesen éves GDP-jének hatszorosáról beszélünk. (Összehasonlításképpen: amikor a “nagy magyar állami eladósodásról” beszélünk, az azt jelenti, hogy 2000 óta az állam eladósodása a GDP 52%-ról 66%-ra nőtt. Ez meg se közelíti a hatszoros szintet) Az állam nem tudott mást tenni, államosítani kellett a bankokat, amik ennek a hitelnek a 80%-át kezelték, hogy megmentse az országot a teljes csődtől.
Ezzel hátulütője persze, hogy a bankcsőd országos gazdasági válsággá alakult. Az Izlandi Korona értéke a felére csökkent, a napi árfolyam kiszámíthatatlan lett… erre a hírre a gazdaság érthetően elég ramaty helyzetbe került.
Juthatunk mi is Izland sorsára?
Nem. Sajnos a nemzetközi befektetők egy része úgy gondolta, hogy Izland is kis ország és hasonlóan kis ország Magyarország (Szlovákia, Lengyelország, Románia, stb.) is – tehát bennük sem lehet megbízni. Ezért nálunk a külföldi befektetők kivonásai miatt még az átlagnál is nagyobb árfolyameséseket szenvedhettünk el. Izlanddal ellentétben, a magyarországi bankok nem mentek bele ebbe a nagyon veszélyes játszmába: nem hiteleztek, csak kellően magas fedezetre (70% feletti fedezet felett gyakorlatilag magyar banktól nem lehetett hitelt szerezni), nagyon nagy profittal dolgoztak, ezért kiemelkedően tőkeerősek. (Sose hittem volna, hogy egyszer örülni fogok annak, hogy a bankjaink így kizsigereltek minket – most viszont nagyon jól jön, hogy rendkívül stabilak lettek, rajtunk meggazdagodva.)
És akkor most válság van?
Milyen válság? A válságoknak sok fajtáját különböztethetjük meg.
- Tőzsdei válság az, amikor a világ részvénypiacain egyszerre szinte minden részvénynek az értéke nagyot esik. Nos, ez biztos, hogy van, csak rá kell nézni a tőzsdeindexekre.
- Pénzügyi válság az, amikor egy ország, vagy az egész világ pénzügyi rendszerében áll be valami komoly fennakadás. Ez is van, bár remélhetőleg ez lesz az, amit a leghamarabb megoldanak.
- Gazdasági válság vagy recesszió akkor van, amikor egy ország vagy a teljes világ GDP (össztermék) növekedése leáll és fogyni kezd. Azaz az országok szegényedni kezdenek. Az USA elmúlt 108 évében 21 ilyen időszak volt. Az elmúlt 50 évbe 10 ilyen időszak volt, ezek hossza 16 és 6 hónap közt helyezkedett el. Jelenleg ilyen válság nincs: a világgazdaság szinte mindenütt pozitív GDP növekedést produkál, néhány helyen, pl. Kínában 10% feletti ez a növekedés.
És ez a pénzügyi és tőzsdei válság gazdasági válságot fog eredményezni?
Elképzelhető, de nem biztos. Többször is előfordult tőzsdei válság, ami nem eredményezett gazdasági válságot, például az 1989. október 19.-i „fekete hétfő”, amikor az USA minden idők legnagyobb tőzsdei esése következett be (22,6%). Ezt nem követte gazdasági visszaesés. Természetesen nem kizárt, hogy a pénzügyi válság gazdasági válsággá alakul, de ennek elkerülésére a világ minden kormánya teljes erővel törekszik.
Tudni kell, hogy a gazdasági válságok úgy hozzátartoznak a kapitalizmushoz, mint az emberi léthez a nátha: rendszeresen visszatérő átmeneti kellemetlenség ami edzi az immunrendszert. Ez van. A kapitalizmus alternatíváit is kipróbálták(-tuk) már - azokról kiderült, hogy csak rosszabbak…
És ha mégis válság lesz? Mit tegyen egy kisember?
Igazából ugyan azokat a pénzügyi alapelveket kell követni, mint amit egyébként – csak amíg ezek betartása normás esetben kevéssé fontos, ilyenkor élet-halál kérdése lesz!
- Rövid távú tartalékok – ezek most kulcs fontosságúak. Legalább 3, de inkább 6 havi megélhetési tartalékának mindenkinek lennie kell, valami viszonylag könnyen elérhető formában: bankbetét, pénzpiaci alap. Ugyanis, ha tényleg válság lenne, ez azzal jár, hogy a munkahelyek bizonytalanabbakká válnak, és szükség esetén egy állásváltást ki kell húznunk a tartalékainkból. Mindenképpen készítsünk magunkban egy forgatókönyvet, mi lenne, ha máról holnapra kirúgnának az állásunkból…
- Kiadások kontrolja – ez megint létkérdés. Jó időkbe esetleg elmegy, hogy kicsit néha többet költ, mint amit keres, és egy hitellel pótolja. Rossz időkbe, ebbe akár mindenét is elveszítheti. Tessék háztartási naplót vezeti! (Azaz pontosan írják, hogy mire mennyi pénz megy el!) Tessék minden kiadást háromszor meggondolni! Luxusholmik vásárlását, autócserét, pláne újabb hitel felvételét legjobb egy időre, biztos, ami biztos, elfelejteni.
- Hitelek – erre most nagyon oda kell figyelni! Fogyasztási hiteleket mindenképpen kerülni kell, ha lehet, a meglévőket is építsük le. Lakáshiteleknél, ha régiek, vagy nagyon kiélezett a családi költségvetés érdemes szakemberrel átnézetni, esetleg konvertálni valami megfelelőbbre. Ha nagyon muszáj hitelt felvenni azt lehetőleg halasszák el még pár héttel!
- Biztosítások – ez jó időkben luxusnak tűnik, rossz időben viszont létkérdés, hogy minden értékén biztosítva legyen. Nehéz időkben egy betörés, kocsi összetörés, stb. csődbe juttathatja biztosítások híján a családot!
- Ingatlanok – válságos időkben az ingatlan árak esnek és sokkal nehezebb eladni az ingatlanokat. Egy hosszabb válság második felében viszont remek áron lehet ingatlanokat kapni és sok csődbement ember (akik a fentieket nem szívlelték meg) lakása, háza kerül árverésre, vagy ár alatt a piacra.
- Hosszú távú befektetések – szerencsére egyre több embernek van nyugdíjcélra, gyerekeinek hosszútávú tőke-felépítési konstrukciói. Ezek, ha jók, akkor részvény típusú alapokban vannak. Nagyon-nagyon fontos, hagy ezek ilyenkor be legyenek fizetve. Ugyanis ilyenkor, amikor ennyire alacsonyak az árfolyamok, nagyon olcsón juthatunk hozzá: ugyan annyi pénzért akár kétszer annyi befektetési egységhez is juthatunk. Ezek a végén ugyan annyit fognak érni, mint amiket drágán vettünk!Ha évről-évre fizet be és megvan a pénze, de csak később kellene befizetnie, kérdezze meg tanácsadóját nem fizetheti-e be most előre? Ellenőrizze, hogy kerüljön nagy potenciálú részvényalapokba ez a pénze. Ne hagyja, ha most a „bizonytalan helyzetre” hivatkozva pénzpiaci alapba akarják dugni a pénzét. Aki sokat akar hosszútávon keresni, annak részvény alapokba kell tennie a pénzét, még ha elő is fordul, hogy átmenetileg lemegy az értéke! Amennyiben bármilyen részvényalapú megtakarítással rendelkezik: Ne adja el most! Semmiképp sem… az olyan, mintha a pénze felét kidobná a kukába.
Apropó „lemegy az értéke”. Rémes látni egyeseknek, hogy részvényeik, befektetési alapjaik értékének akár a felét is elvesztették…
Frászt. Miért vesztettek volna el? Semmi pénzt sem vesztettek, mert nem is volt pénzük – hiszen a pénzükön részvényeket, részvény alapú befektetési alapokat vettek – ami végső soron vállalkozások, cégek bizonyos tulajdoni hányadát jelentik. Azzal, hogy az árfolyamok átmenetileg visszaesnek, ugyan annyi tulajdonuk marad, mint előtte. Csak ha el akarnák most adni, akkor lenne veszteségük. Ha azonban majd hosszú távra raknak félre, akkor most semmi veszteségük sincs! Addigra mire tényleg el akarják adni, még két követező „válságon” és a köztük lévő kemény emelkedő szakaszokon is régen túl lesznek…
Ha valakinek van egy lakása, és az ingatlanárak átmenetileg visszaesnek, akkor attól a lakásában nem tűnik el váratlan a fürdőszoba! A szobák sem mennek össze… Ugyanaz marad, csak ha eladná akkor átmenetileg kevesebbet kapna érte, mint korábban. De az emberek ilyenkor okosak, és nem adják el az ingatlanukat…
Ok, és mit csináljanak ilyen „válságveszélyes” időszakban a vállalkozások tulajdonosai?
A gazdasági válságokból a jó vállalkozók megerősödve kerülnek ki, a rosszak pedig elbuknak. Ilyenkor, ha szűkül a piac, előkerülnek a kések, és akinek nincsenek tartalékai, sok luxus hitele van (elegáns kocsiparkra, irodaházra, stb.) az bizony bajban lesz. Különösen gondok lehetnek a válság érzékeny iparágakban, mint például az autóipar, vagy a luxuscikkek gyártói.
A javaslatok nagyon hasonlóak, mint a magánemberek számára, csak céges méretekben: Képezzenek kellő rövid távú működési tartalékot! Nagyon figyeljenek a kiadásokra, a kintlévőségek behajtására és a Cash-flow-ra. Legyen controlling rendszerük, amivel átláthatják a pénzügyi helyzetük! Csak jó hiteleik legyenek! Minden legyen értékén biztosítva! És ami fő, legyen (vagy legalább épüljön) a “leszarási pénzük” amiből szükség esetén megélnek, ha mégis csődbe mennek! És végül sasszemmel lessenek: egy jó vállalkozónak a legmélyebb válságban adódnak a legjobb üzleti lehetőségek!
És meddig fog mindez tartani?
Tudja a fene… Hogy lesz-e a tőzsde és pénzügyi válságból valóban gazdasági válság, annak én személy szerint 50% esélyt adok. (A vicc szerint annak is ötven százalék esélye van, hogy az ajtón bejön egy kék teve, hiszen vagy bejön, vagy nem…) Ha lenne, akkor sem valószínű, hogy jövő év végénél tovább tartana.
Ha lesz válság, akkor az mennyire fog nálunk, magyaroknál jelentkezni?
Ez egy kicsi, huzatos, eladósodott, óriási szociális kiadások terhét viselő, nem valami jól fejlett gazdasággal rendelkező ország. Úgyhogy, ha lesz válság, akkor mi ezt nehezen fogjuk megúszni. Nagyon valószínű, hogy a szociális kiadásokhoz hozzá kell nyúlni, a segélyek, gyes, stb. csökkentése várható. Az sem kizárt, hogy a 2013-ra tervezett nyugdíjcsökkentés időpontját is előrehozzák. Bajban a kisember sose számítson az államra… Itthon meg pláne: jópár gazdasági intézkedést a rendszerváltás óta nem lépett meg az állam, “politikai okokból”… Valószínű, hogy ezek pótlását a válság apropóján elkezdi a kormányzat. Ez hosszútávon elkerülhetetlen, de rövid távon lehet, hogy fájni fog. Ezt ellensúlyozza viszont, hogy válságok alatt a lakossági termékek, például a benzin és a gáz piaci ára csökkenni szokott.
Mit tegyek, ha úgy érzem, magánemberként, cégtulajdonosként nem vagyok még felkészülve a válságra vagy csak szeretnék többet tudni, hogy hogyan kerülök ki jól ebből az egészből?
Forduljon felkészült szakemberhez! Kérjen időpontot mondjuk hozzánk kapcsolat oldalunkon!
Köszönjük a megnyugtatásnak szánt (?) összefoglalót! Egy témakörről ellenben nem emlékezett meg, pedig talán jelen helyzetben a legaktuálisabb: a forint árfolyamáról. Ugyebár ezév február 26.-tól a forint szabadon lebeg. A kérdés az, hogy Magyarország egyre romló külföldi megítélése (még ha az részben vagy egészben téves is) milyen (önbeteljesítő) hatással lesz a forintra? Meddig mehet el a gyengülés (sorra esnek el a támaszok), illetve milyen tartós lehet? Tényleg itt a “világ vége”, azonnal váltsunk euróra (esetleg dollárra)?
Tisztelt Tóth Úr!
Így gondolom én is, be is fektetek egy kis összeget. De most euró alapú befektetéseket is érdemes eszközölni, hiszen a forint gyenge?
Persze a forint alapú külföldön befektető alapok nem forinban fektetnek be, de mégis okos dolog jelenleg euróban befektetni?
Nagyon szívesen venném Öntöl, ha válaszolna akár egy igen vagy nem erejéig.
Régi, lelkes olvasója: maveryck
A hitelességnek és szavahihetőségnek mindig sarkalatos pontja a jó helyesírás. Sajnos itt az ellenkezőjét láthattuk, egy átolvasást megért volna publikálás előtt.
Könnyű innen beleszólni, tudom.
Teljesen egyetértek a leirtakkal.
Amit hiányolok, hogy néhány hónappal ezelött legalább a pénzügyi válság lehetöségére fel kellett volna hivni a figyelmet. Önnek is !
A bankok szerintem hülyék. Most kellene hitelezni, hisz a 270-es EURO, 170 Svájci franknál legalább akkora az esélye az árfolyamnövekedésnek, mint az árfolyamcsökkenésnek, azaz a ma kiadott hitelek bedölésének valószínűsége sokkal kisebb, mint a 240-es EURO-nál volt.
Szerintem most kell JÓ hitelt felvenni.
Tébi Gábor: Fogalmam sincs mi lesz a forinttal. A közgazdászok szerint jelenleg a “normális” ára 280. (Ezt mindenki tudta korábban is, de hogy ezt ilyen hamar elérje - no ez meglepetés volt.)
maveryck: Tudja a fene. Az én felfogásom szerint ezek szerencsejátékok - vagy eltalálja az ember vagy sem. Hosszútávon:
1. Úgy is eurónk lesz
2. Csak a részvényalapok működnek
3. Mindnyájan meghalunk.
Carter: Teljesen igaza van. Középiskolában stabilan a bukás szélén egyensúlyoztam helyesírásból, miután 15 évesen megtanultam gyorsolvasni. (Ez remek dolog, de nem látom a betűket, csak a szavakat.) Ha nem lenne helyesírás ellenőrző programok simán leírnám, hogy Lyózsef Atilla. Kérek mindenkit aki valami vérlázító helyesírási hibát talál írja meg egy emailban és javítom. Köszönöm és elnézést…
Tisztelt Tóth Úr !
35 évesek vagyunk a férjemmel. régóta szeretnénk a 2 szobás lakásunkból családi házba költözni. A lakás most főleg nehezen fog elmenni. A hitelek miatt is elbátorodtunk. Mit gondol mik lesznek a kilátásaink ? Kivárjunk ? ( de mire ? ), nem akarunk a kis lakásunkból kartonpapír sorsra jutni.
Érdekene a véleménye arról,hogy most érdemes e a deviza hitelt, hiteleket teljesen előre rendezni vagy várjun kiaz ember?
“Látták a bajt, de nem szóltak”
http://index.hu/gazdasag/vilag/hitmi081024/
Vélemény?
Létezik független hitelminősítő?
Nagyon jó a cikk! Egyesíti a szakmaiság és stílus elemeit. Még talán egy kis Fannie Mae - Ginnie Mae - Freddie Mac regélés belefért folna, csak hogy a laikus is tisztában legyen vele, hogy milyen szerkezetű ez a mortgage “piac” valójában.
T.T András
Eddig soha nem foglalkoztam a fenti dolgokkal (innen a hozzá nem értésem). próbálom a “józan paraszti” eszem használni. Jól gondolom ha a jelenleg futó hitelünket (az év elején váltottunk hitelező bankot, megfejelve egy kis plusz pénzzel, így visszaugrottunk a nyolc évvel ezelőtti állapotra…)egyben visszafizetve a banknak, mivel ők vannak úgymond rossz helyzetben jól jöhetek ki? avagy államkötvények vásárlása lehet-e biztosítéka forintunk értékmegőrzésére?
érdeklődve várva válaszát,
Tisztelettel, Légrádi
“Szakértők szerint e gyakorlat lényege, hogy a 2001-től 2003 júniusig folyamatosan, végül 1 százalékos rekord mélységbe süllyesztett Fed alapkamat profitcsökkentő hatását ellensúlyozandó, elterjedt a felelőtlen hitelezés a nem elsőrendű jelzálogadósok számára, és ennek kockázatát az amerikai pénzintézetek, származékos értékpapírok révén, a szélesebb hazai és nemzetközi bankpiacon is szétterítették.”
Miért okoz profitcsökkenést az alacsony alapkamat?
Tisztelt Tóth úr!
Nagyon tartalmas írás, az index szájbarágó rovata ezúttal példát vehet
“Sose hittem volna, hogy egyszer örülni fogok annak, hogy a bankjaink így kizsigereltek minket – most viszont nagyon jól jön, hogy rendkívül stabilak lettek, rajtunk meggazdagodva” - Én pontosan erre gondoltam bő egy hete, amikor az OTP elleni támadás történt.
Most nem védeni akarom az Öreget, de ez nem az Álljunk meg egy szóra című műsor Grétsy Lászlóval.
Ami engem illet, természetesen hosszútávon gondoltam, de még mielőtt meghalok:)
Kedves Tóth úr!
Gyakorta olvasgatom írásait, az azokhoz fűzött hozzászólásokat. Véleményével sok tekintetben egyetértek. Ugyanakkor meg kell állapítsam, hogy nem csak helyesírásból hanem földrajzból sem áll a helyzet magaslatán. Izland ” nincs messze” Dániától… ? De bizony messze van…. még Nagy-Britanniától is. Tekintsen rá a térképre és kérem ilyen felületes megállapításokkal ne tegye komolytalanná weboldalát.
Az a megállapítás, hogy nyersanyagban szegény országról lenne szó szintén nem állja meg a helyét, ha a stratégiailag is egyre fontosabb vízkészletektől el is tekintünk, jelentős cement és alumíniumiparuk szintén cáfolja ezen megállapítását.
Üdvözlettel:
tr
Kedves András!
Köszönöm, hogy megírta ezt az összefoglalót, nagyon tanulságos volt.
Budapesti, használt lakás vásárlását tervezem a válság előtt, amit határozatlan ideig szüneteltetek. Mit gondol, mikortól érdemes újra nekilátni a lakáskereséshez, tehát mikortól lesz érzékelhető az ingatlanárak csökkenése?
És mi van a CHF-os hitelesekkel? Nekik milyen tanácsot adna?
- Fizessük ki gyorsan az egészet?
Nagyon rossz kondik volnának: 195Ft-os előzetes árfolyam, büntető lezárási díj min. 5%, vagy 30.000.-Ft, s egy hónapal későbbi konkrét végszámla, előzetes elfogadással.
- Esetleg vegyünk a tartozás összegének megfelelő valutát és tartsuk számlán, s törlesztéskor váltsuk át?
- Vagy Ft-ban tartsuk a megfelelő összeget szétszeletelve, változó időre lekötve?
Végre úgy érzem, egy átfogó és hiteles összefoglalót olvashattam a valós helyzetről. A tanácsokat is köszönöm.
Nekem csak egyvalami fura az egész helyzetben.
Mindenhol azt halljuk, hogy kiadáscsökkentés így, kiadáscsökkentés úgy. No meg persze bevételnövelés.
Van valami kis Abszurdisztánunkban, amiről fura módon senki nem beszél mostanában.
Mi is van az itthon megszokott törvényesített adócsalás nevezetű evázással?
Perszepersze, egy kormány sem lesz olyan hülye, hogy agyonlője a fejőstehenet, de el kellene gondolkozni végre azon, a kormánynak és a mellüket verő “szegény, szlovákrendszámúQ7esselrohangászó kisvállalkozóknak” is azon, hogy mi a franckarikára is épül ez a birkaország… A valódi munkavállalásra, vagy az állandó mutyizásra és a trükközésre?
Amúgy bennem is felmerült, hogy írok Önnek, András, eddig nem volt megszokott a hírlevelekben például ez a fogalmazásmód: “Rossz időkbe, ebbe akár mindenét is elveszítheti.”
Számomra ez szívet és fület szaggató, de sajna egyre általánosabb a médiában…
Tisztelt Tóth úr!
Mennyire látja biztosnak az OBA és a BEVA által nyújtott jogszabályi háttérrel rendelkező pénzügyi garanciákat?
Üdvözlettel, Kb.
A lényegen rágódjunk és ne legyünk kicsinyesek!
Szerintem Tóth András leírta a frankót , tehát pont.
Imádom a humorát és a lényegretörését!
Magyar furcsaságok
Nyilvánvaló, hogy a megoldás a járulékcsökkentés és gazdaságélénkítés.
Az államnak van pénze, az embereknek már nincs. Mégis arról szól a terv, hogy a kisember finanszírozza meg a válságot.
Fizessünk több adót, és akkor e többletet majd visszakapjuk adócsökkentésben.
Miért nem azt mondja az állam, hogy kevesebb adót kérek, és bizom benned állampolgár, hogy akkor kifehéredik a gazdaság és több munkahely lesz és több fogyasztás.
S így amit meghiteleztem, az magasabb Áfa és adóbevételként visszajön.
Miért az hitelezzen, akit már többször becsaptak?
Leon
…én nem vettem észre egyetlen helyesírási hibát sem,(végig kegyelem-kettest kaptam Magyar nyelv és irodalom órákon),pedig rendszeres olvasója vagyok.
Egy kérdésem lenne András: A CHF alapú jelzálog-hiteleket a bankok befagyasztották kishazánkban (tisztelet a kivételnek!),és ezen lépésüket úgy kommentálták,hogy “ügyfeleik védelmében” cselekednek e képpen.Nos a kérdésem az,hogy véletlenül nem a saját védelmük miatt tették?
Üdv!
Bocsánat én csak idetévedtem,a témában még amatőr sem vagyok
csak kérdeznék.
Igaz lehet,amit az utcán mondanak az amatőrök,hogy a további
nagy tarolások forrásai kimerültek és azért verik le az árakat,hogy aki nem bírja bedőljön és a felfelé menetben ismét taroljanak a nagyok,a beavatottak? A másik:miért mondta a miniszterelnök úr a Balónak a tv-ében,hogy a válság a vagyonosokat érinti leginkább,ha a “reálvagyon” nem veszett el?
Reagálását köszönöm.
A hitelessegnek es szavahihetosegnek gyakorlatilag annyi koze van az helyesirashoz mint a legtobb politikusnak az igazmondashoz. Ha az emberek tudataban a hitelessegnek a helyesiras volna a merceje az “bezony” nem tul “igaz” jovot hozna ha figyelembe vesszuk a helyesiras ellenorzo programokat. Bocsi az ekezetlensegert ha egyaltalan letezik ilyen szo
Még valami, idevág:
http://index.hu/velemeny/jegyzet/vev081030/
“Betartani a betarthatatlannak”
Tisztelt Tóth András?
Én meg szeretném kérdezni az Ön véleményét a Gyurcsány Ferenc által bejelentett IMF hitelkerettel kapcsolatos megszorító csomagról. Végzettségem szerint jogász vagyok, és a bejelentett megszorítások engem is érintenek, azonban indulatoktól mentes véleményem van ezekről. Gazdasági szempontból a 13. havi nyugdíjról az a véleményem, hogy hatalmas hiba volt a bevezetése, mivel egy olyan, tisztán felosztó-kiróvó rendszer alapján működő nyugdíjkassza, mint a hazai nem bír el a 12 havi járulékból 13 havi kifizetést teljesíteni. Hazánkban amúgy is igen sok a nyugdíjas, magam a rendvédelemben dolgozom, és megdöbbentőnek tartom, hogy az állam lehetővé teszi, sőt mintha támogatná is, hogy 40-es éveikben járó emberek nyugdíjba menjenek tömegesen. Ez nálunk úgy működik, hogy aki eléri a 25-év szolgálati viszonyt és keres mondjuk 100 ft-ot, felajánlják neki, hogy 102 ft-ot kap ha nyugdíjba megy, ezt persze mindenki elfogadja. Hatalmas problémát jelent mindezek mellett a rengeteg munkaképes rokkantnyugdijas, továbbá a ratkó gyerekek 2012 körüli nyugdijba vonulása. Gyurcsány úr a tellevízióban azt mondta, hogy a nyugdij rendszer 2020-ig müködő képes, én ezt képtelenségnek tartom, és meg szeretném tudni mi erről az Ön vélemény.
A 13. havi illetmények megvonása, álláspontom szerint megsérti az Alkotmány szövegét. Tudni kell, hogy jelenleg ezt az illetményt is havi rendszerességgel kapjuk, de ha egy összegben is kapnánk az esetben is az általunk végzett munka ellenértéke, tehát nem apanázs, amit meg lehet vonni. Természetesen tudom, hogy a piaci körülmények között is került sor bércsökkentésre, például a 90-es években (ha jól emlékszem az OPEL-nél) ebben az esetben azonban a dolgozók munkaidejét heti 35 órában határozták meg. Ilyen tárgyú munkaügyi bírósági döntések is léteznek, mármint hogy bárcsökkentést csak akkor lehet végrehajtani, ha azzal párhuzamosan csökkentik a munkaidőt, vagy a munka normát is. Nem tudom, hogy ezt tűzoltok, rendőrök,katonák, orvosok stb. esetében hogyan gondolták, de meglehetősen rossz döntésnek tűnik, hogy egy olyan kiadás csökkentéssel számol a Kormány, amit a munkaügyi bíróság megítél, vagy ha törvényt módosítanak az Alkotmány bíróság meglehetős bizonyossággal ezt a módosítást hatályon kívül helyezi. Én megértem az IMF feltételeket, és e hitel szükségességét is, de ez a törvényeket és az Alkotmányt nem függeszti fel, és támadható, nagy valószínűséggel jogsértő intézkedésekre alapozni meglehetős politikai kalandorségnak tűnik számomra.
A képviselők fizetésének, és a költségtérítés megvonásának legfeljebb szimbólikus jelentősége lehet, erre alapozni, és ezzel érvelni demegógiának tűnik, azonban van itt egy harmadik, jogásznak is nyilvánvaló probléma ez pedig a több mint 1300 települési és 19 megyei valamint fővárosi önkormányzatok kérdése. Szerény számításaim szerint a települési megélhetési politika fenntartása évente 1000 milliárdos nagyságrendet emészt fel. A mai napig az állam szavakban deklarált ösztönzése ellenére - miszerint ajánlatosak az önkormányzati társulások - település részek leválásnak vagyunk a tanúi, mivel a rendszer sajátossága, hogy megéri önkormányzatokat létrehozni óráiási pénzeket lehet “kaszálni”, a rendszer egyébként a korrupció melegágya. Tisztában vagyok azzal, hogy a 1990-es (kétharmados) önkormányzati törvény az önkormányzáshoz való jogot alapjoggá nyílvánította, de ez a Magyar rendszer Európában példanélküli. Kérem gazdasági szempontból fejtse ki a véleményét ezzel kapcsolaban is, nagyon érdekelne.
Elnézést a hosszabb hozzászólásomért, de nagyon kíváncsi lennék egy gazdasági szakember véleményére is.
Tisztelettel
Kedves Andras! En is nagy erdeklodessel olvasom az On elemzeseit. (Korabbi evekben is, de mostanaban foleg!!!) Az on-line tanfolyama anyagat is aprankent igyekszem “megemeszteni”. Foiskolat vegeztem, de a penzugyekhez sajnos nincs nagy affinitasom… Nem vagyok “gazdag” ember, nehany M Ft vesztartalekkal rendelkezem 50 evesen a magam es a felnott gyerekeim szamara. Viszont szerencsere adossagaim sincsenek.
Tavaly elfogadva az OTP ajanlatat, (sajnos)vasaroltam 1 M Ft ertekben 5 eves futamideju Generacio Azsia II tokemegtakaritasi eletbiztositast. A szerzodes szerint az 5. ev vegen a kotveny a reszvenyek 5 eves szereplese alapjan kiszamitott atlagos hozamot hoz, vagy pedig a reszvenyek rossz szereplese eseten is a garantalt eves hozama min.2% (az aprobetuk szerint ebbol persze lejon evi 0,8% kezelesi koltseg!) Szinten csak aprobetuben szerepel, hogy a tokegarancia nem ervenyes abban az esetben, ha a kotveny kibocsatoja fizeteskeptelenne valik….
Hmmm. On szerint erdemes-e a mostani tozsdei lejtmenet ellenere is tartanom ezt a befektetest meg 4 evig? Arra gondoltam, meg ha hosszabb tavon visszarendezodik is az azsiai reszvenypiac, a jelenlegi lejtmenet miatt legjobb esetben is csak egy nagyon alacsony ATLAG mutato johet ki, ami alapjaul szolgal majd a leendo hozam kiszamitasanak… Ha ma felmondom a szerzodesemet az OTP Garanciaval, akkor persze a befektetett 1 M osszegbol csak alig tobb mint 900 E Ft-ot kapok vissza… Viszont lehet, hogy a veszteseg ellenere is jobban jonnek ki belole a vegen, ha mashova fektetem be.
Megkoszonnem, ha tud tanacsot adni.
Egyebkent pedig kulon koszonom onnek, hogy a magyar “atlag” allampolgarok szamara ertheto nyelvu cikkeivel oszlatja az ismereteikben meglevo feher foltokat.
A Valeria
Tisztelt Tóth úr!
Én az a vállalkozó vagyok, aki sajnos rossz időben csinált nagy beruházást - ha nem is luxust - de áprilisban költöztünk saját telephelyünkre svájci frank alapú lizing és hitel támogatással. Ön szerint érdemes lenne ezt átalakítani forint alpú hitelre?
Előre is köszönöm válaszát.
Hitelekről:
- alapvetően ajánlom szakértőkkel átnézetni. Szerintem a valutás hitelek, különösen a CHF alapuak még így is messze jobbak a többinél.
Befektetésekről
- azért már jól látszik a felfelé menet is legalább olyan lesz mint a lefelé menet.
“azért már jól látszik a felfelé menet is legalább olyan lesz mint a lefelé menet”
Miből látszik?
Tisztelt Tóth úr,
Én is élveztem előadását. Annyit még hozzá tennék, hogy USA 2001 után azért akarta fellendíteni gazdaságát az 1%-os, rendkívül alacsony alapkamattal, mert a kínai gazdasági növekedés, illetve export már USA versenyképességét is veszélyeztette.
Kedves András!
Végre egy olyan cikk, ami nem 95%-ban szakszöveggel és 3 méteres római körmondatokkal próbálja elmagyarázni a helyzetet. Főleg hogy szerintem ez úgyanúgy érinti a korombelieket (23) is, de sajnos pl. bölcsész fejjel nehéz néha elsőre átlátni a pénzügyi dolgokat!
Mindenesetre hálás köszönet a felvilágosításért! (és számomra a leírt információ értéke mellett a helyesírás lényegtelen..) 
Szép napot!
Adrienn
Tudja e valaki, hogy hol a legkedvezőbb a részvénykereskedés
pl. megbízási díj, számlavezetés, kézpénzfelvétel.
Üdv. és köszönöm a válaszokat. GY J.
Jó üzlet menete.
Amikor mindenki elakar adni, akkor kell venni.
Amikor mindenki venni akar, akkor kell eladni.
Tisztelt Uram!
Tavaly májusban vásároltam gépkocsit és ehhez svájci frank alapú hitelt vettem igénybe. Most szeretném kiegyenlíteni a hitelt, de tavaly 145 Ft. volt a frank, most pedig 185 Ft.
2.4 M hitelt vettem fel és azóta fizetem a részleteket, kb. 550 e Ft-t már befizettem.
A bank által adott ajánlat, mindennel együtt most 2,85 M.
Várjak-e még vagy fogadjam el most az ajánlatot?
Kedves András!
Én is “allergiás” vagyok a nem megfelelő helyesírásra, de hogy ettől valaki ne volna hiteles, az marhaság.
Örültem, hogy ide találtam az Ön oldalára.
Minden jót!
Barbapapa:
Csakhogy ez bizony, most 2.85M Ft. Ez benne volt a pakliban, a banknak kötelessége (lett volna) ezt Önnel meg a többiekkel közölni… Egy valami vigasztalódása azért akad még: beerősödhet a forint, sőt, ha forintban vette volna fel a hitelt, akkor már kezdetben is sokkal többet kellett volna fizetni, a kamatemeléssel most még az is nőne, és még ma is kevesebbet törleszt a CHF hitelnél, mintha forintosként indította volna. Mindjárt két vigasztaló…
Ki ne fizesse most, amikor a forint gyenge - hacsak nem tett félre még erős forintnál frankot. Miért csodálkozik ezen? Akoriban Ön nem 2.4 millió forint hitelt vett fel, ez tévedés (még akkor is, ha mindenki úgy gondolja, mint Ön). Ön akkor 16550.- CHF hitelt vett fel! Ez szerepel az akkori hitelszerződésében. Miért csodálkozik, hogy mostanra nem csökkent a tartozása? Ne csodálkozzon, még csökkent is… kevesebb CHF tartozása van most, a törlesztések tartalmaztak tőkerészt is. CHF-ben. A maradék tartozása pedig most, a gyengébb forintnál valóban többnek jön ki forintban. Már csak 15.400.- frankkal tartozik, most miért sír?
A cikk tökéletesen érthetö és igaz állításokat tartalmaz.
Izlanddal kapcsolatban: annyi kiaknázatlan enegia tartaléka (víz, geotermikus, szél) van, hogy ha a mohó bankárjaik es politikusaik megelégedtek volna ezek lassabb tempójú kiaknázásával, akkor az eszetlen eladósodásra nem lett volna szükség. (Jó közmondás szerint : A lassú víz partot mos)
Becslések szerint 5 paks méretü atomerömü energiát tudnának termelni, s azt pl. aluminium formájában exportálni. ENERGIA = HATALOM+GAZDAGSAG
A lakosság 300 ezer fö körül van. Víz, villany van, a távfütömü szó szerint egy földbefúrt csö (az állítással ellentétben rendkívül olcsó !!!!), rengeteg szabadban tartott félvad birka, ló, halexportör, tehát kaja is van. A túrizmus fejlesztése is segíthetné öket. Vicces, de európa legnagyobb banántermelö országának tartják. Én csak szölöt láttam. A világ egyik legszebb országát néhány harácsoló tette tönkre.
Kedves András!Örültem a mai helyzet egyértelmű megmagyarázásának.Sajnos olyan vállalkozó vagyok,aki CHF-be adósodott el.Fuvarozó vagyok,1 kamionnal.Nem tudom fizetni a lízinget,nincs fuvar.Családom megélhetése a tét!Mit tanácsol:hitel felvétellel tovább tetőzzem a bajt?Mi jelentene kiutat?Várom válaszát!Szép napot!
Tisztelt Tóth úr!
Régi olvasója vagyok. Látom, kibújt Önből az egyetemi oktató megint és ennek őszintén örülök. Nagyon hasznos dolgokat írt le, legalábbis nekem, a pénzügyekhez keveset értőnek biztosan.
Egyetlen észrevételem van. A kiadások kontrollja két emberen áll. A férjen és a feleségen legalább.
Nálunk eddig a kiadások közül a bolti és a piaci kiadásokat a párom felügyelte. Most egy betegség kapcsán átmenetileg én vettem át ezt. És meglepve tapasztaltam, hogy a párom igencsak alulbecsli az élelmiszerre, háztatási tisztítószerekre, stb-re fordított összeget! (És igen, a bevásárlások egy része az én feladatom volt korábban.) Én eddig csak láttam, hogy valahol elszivárog a pénz, most már tudom is, hogy hol. A lényeg: nem elég egy embernek odafigyelnie a családi kasszára!
Kedves Tóth úr!
Másfél évvel ezelőtt ázsiai alapokba fektettem, számomra jelentős összeget. Február óta az alapok két alkalommal óriásit zuhantak. Jelenleg 50%-os a veszteségem, és most sem tünik rózsásnak a helyzet. Mit tanácsol? Nyeljem le a veszteséget és vegyem ki a maradék pénzem, mielőtt teljesen elfogy, vagy legyek türelemmel és meddig? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Tóth András ur !
Kapom a hirlevelét is, meg beleolvasok a honlapjába is, nagyon erös hatással van rám. Mégis hadd legyek az ördög ügyvédje: olyan sok lufi pukkant ki mostanában, nem lehet, hogy szép hosszu természetes trend lesz a recesszió ? Ez a szó mindig negativ töltésü volt, de lássuk be a mai világtermelés észrevehetö része nélkül remekül meglennénk. Ha Németroszágban is 130 km/h lenne a limit a sztrádán, mindenkinek elég lenne egy szolid kis auto, nem sovárogna a 240 km/h végsebességü csodák után, mert sehol se probálhatná ki… Ha már évekkel ezelött energiatakarékosabb házakat épitettünk volna, most 20%-kal kevesebb gázt vennénk keletröl. Ha csak becsületes kenyeret gyártana az ipar, nem dobnánk ki a negyedét, csökkenne a kilokban mért termelés. Ha a modern elektronikákat javithatora konstruálnák, ritkábban dobnánk a kukába. A sornak nincs vége: lehetne egészsgesen “zsugorodni”.
Kedves Springer József!
A bef.alapok (főleg magas kockázattal) hosszú távra szólnak! KI NE MERJE VENNI, mert akkor realizálódik a vesztesége! Itt most a türelem, és a kockázattűrő képesség PÉNZT terem! (ettől majd megint rózsás lesz a helyzet )
Az a bizonyos Nagy Gazdasági Világválság is “csak” 4 évig tartott, vagyis ez sem fog tovább tartani, mert még egy válság sem tartott 5 évig! Legyen türelemmel! A SangHai Express újra szárnyalni fog
Én is több millát fektettem be több ázsiai részvényalapba, de teljesen nyugodt vagyok, mert 20 évig nem akarok hozzá nyúlni. Azalatt az idő alatt pedig a kalkulátor szerint, ha még évi 600 ezret hozzá teszek, a “legrosszabb esetben is” MINIMUM a 25-szöröse lesz a a tavalyi befektetett összeg!
Olvassa el az Értékpapír alapú befektetések biztonságossága c. blogot!
Springer Úr!
Mitől fogyna el a pénze? Nem szabad kivenni. Ha nagyon izgulós, akkor inkább jövő ilyenkorig felé se nézzen. De komolyan, egy fél pillantást se.
Tisztelt Tóth úr!
Egészen más téma. Akkor ha jelen pillanatban van 15 millió forintom a bankban mi a teendő vagyem ki vegyek aranyat, vagy dugjam otthon a pátnák közé.
Legyen szives ebben segítsen. Nem szeretném elveszíteni minden vagyonom ebben a válságba.
Előre is köszsönöm.
Tisztelt Tóth úr -kedves András -. nagyon szeretném tudni az álláspontját a vagyonadónak csúfolt-álcázott- pénzügyi lépések ingatlanárakra gyakorolt hatásáról. Szerintem ez fogja elindítani az amerikaihoz hasonló piac összeomlást. Már ma is sokan menekülnek az ingatlanaiktól. Nem véletlenül-bokros- csomag. A jó gazdaság és szakember a helyes befektetéseiről ismerhető fel,nem a korrupcióról.