A Warren Buffett módszer

Van erről egy híres mese. Felveszik az új favágót, estére kivág 30 fát, pedig csak 10 a napi norma. A vezetője roppant boldog: egy kiváló új favágója lett. Másnap csak 15 fát vág ki, harmadnap csak 5 sikeredik. Kimegy a vezető megnézni, mi baj van ezzel a gyerekkel. Látja ám, hogy teljesen életlen a fejsze. Meg kellene élezni a fejszét — mondja. Nem érek én arra rá! — válaszolja a favágó. — Vágnom kell a fát!

Aki nem áll meg időnként és nem gondolja végig a dolgait, nem les el másoktól, nem tanul — az bizony életlen fejszével vágja nagy lelkesedéssel a saját fáját. Ezért ma egy kifejezetten kitekintő jellegű kötelező olvasmányt ajánlok mindenki figyelmébe.

A mai könyvem, amiről mesélni szeretnék Robert G. Hangstrom: A Warren Buffett módszer (itthon: Alexandra kiadó) című műve. Teljesen megértem, ha felhördülnek: de hiszen ez nem vállalkozóknak, hanem befektetőknek szóló könyv! Rossz hírem van: Befektetni minden vállalkozónak kötelezően meg kell tanulnia! (Persze a tipikus vállalkozó is befektet, csak kizárólag a saját “munkahelyébe”.) Nagyapám mondta nekem, annak idején: kis unokám, olyan nőt vegyél feleségül, akivel jót lehet beszélgetni, mert eljön az idő, hogy mást úgy sem tudsz vele csinálni… Így minden vállalkozónak eljön a nap, amikor elege lesz a cégvezetésből, reggeli felkelésből, gürizésből. Ha ilyenkorra megtanult már befektetni is, akkor semmi baj — innentől élhet a befektetéseiből. Ha pedig nem — erre rá sem merek gondolni…

Warren Buffett a világ leggazdagabb embere. Időnként elosztogatja a vagyona felét, de olyan remekül forgatja a maradékot, hogy nemsokára ismétcsak ő lesz a leggazdagabb. Hogyan lehetséges ez? Na, erről szól ez a könyv.

Meg kell mondanom Buffett tényleg remekül csinálja. Vagyonának fő alapja a legendás vagyonkezelő cég, a Berkshire Hathaway. Ennek részvényei 1965 óta 65-ször akkora hozamot ért el, mint az USA átlag cégeinek hozama. Amúgy végre a magyarok felé is elérhető ez a befektetési lehetőség, ráadásul kifejezetten céges befektetések formájában. Ennek kapcsán végeztünk egy mintaszámítást, ami egészen hihetetlen eredményt hozott: Ha 1965 óta egy amerikai átlagember (mondjuk karosszérialakatos) minden évben az akkori átlagjövedelmének 9,5%-át (Magyarországon ennyit rakat félre kötelezően az állam) a Berkshire Hathaway részvényekbe rakja nyugdíját gyűjtögetve, akkor ma nyugdíjba vonulásakor közel 50 milliárd forinttal rendelkezik!

De hogyan csinálja Buffett? Tudni kell, hogy a részvénybefektetéseknek két nagy iskolája van. Az egyik az árfolyamok technikai elemzésén alapul. Az árfolyamgörbékben keresgél mindenféle alakzatot és ebből találja ki, hogyan változnak majd ezek a jövőben. Ha körülnéz, Magyarországon is számtalan tanfolyamot találhat ebben a témában. Nagyon izgalmas, igazi szellemi sport — csak az a baj vele, hogy szinte senki sem gazdagszik meg belőle (eltekintve természetesen a tanfolyamok szervezőtitől…)

A másik iskola a fundamentális alapú befektetőké. ők a cégek valódi lehetőségeit veszik számításba (milyen a piaci helyzet, pénzügyi mutatók, milyen a menedzsment, stb.) és ez alapján fektetnek cégekbe. Ehhez nagy felkészültség, sok pénz és komoly szakértő gárda kell. És még így is előfordulnak rövid távon nagy esések, ellenben hosszútávon kiváló eredmények érhetőek el. Ennek a módszernek szélsőséges nagy híve és atyamestere Warren Buffett. És ezzel lett a világ leggazdagabb embere.

A cégvezetők számára ott lesz igazán izgalmas a könyv, amikor elkezdi taglalni, hogy mi alapján dönti el Buffett egy cégről, hogy jó-e vagy sem.

Talán a legmegdöbbentőbb látni, hogy mennyire sokra tartja a menedzsmentet, azon belül is a vezérigazgató személyét. Aki gyakorlati cégelemzésekkel foglalkozik, pontosan tudja, hogy egy kisvállalkozás erősségei és gyengeségei teljesen azonosak a cégtulajdonos erősségeivel és gyengeségeivel. Azaz vezető személyiségében, képességeiben benne van a cég jövője. Buffett szerint ez egy nagy cégnél ugyanígy van. Tehát még az se baj, ha egy cég a csőd szélén áll: ha jó vezetője van, hosszú távon nagy sikerek várhatók.

A másik kedvencem az “egydolláros alapelv” — ami a magyar kis és középvállalkozók egyik legérzékenyebb pontja. Buffett szerint mindig meg kell vizsgálni, hogy egy cég, amikor a nyereségéből visszaforgat egy dollárt, akkor valóban növeli-e legalább egy dollárral a vállalkozás értékét. Ezt az ügyfeleim közül a legtöbben abszolút nem veszik figyelembe. “Én minden nyereséget visszaforgatok a cégbe” — hangzik el nálam számtalanszor, amitől a hideg futkározik a hátamon. Ugyanis, ha a Buffett féle egy dolláros kritérium nem teljesül (és sajnos ez a magyar cégek zöménél így van), akkor a nyereség visszaforgatásával csak a pénzt lapátolják ki az ablakon.

Ez egy hosszú és nagyon izgalmas könyv. Ha meg akarnak tanulni befektetni, Warren Buffett módszere nagyszerű kiindululási pont. És megértéséhez óriási segítség ez a könyv.



Szóljon hozzá