Karácsony
dr. Tóth András
Megrázó gyerekkori élményem az a sokk, amikor elsős kisdiákként, (az 1960-as évek közepén jártunk!) megkérdezte karácsony előtt a tanító néni, hogy mit ünneplünk karácsonykor? Én meg nagy naivan rávágtam, hogy a kis Jézus születésnapját. Azt a nyilvános letolást és megszégyenítést amit én akkor kaptam! Merthogy a karácsony a fenyő ünnepe! (Boldogabbak erre már nem emlékeznek, de ezt találták ki szovjet mintára a karácsony “ateizálása” céljából akkoriban…)
Most, 2008-ban, mit mondhatnék a tanító néni kérdésére? Mit is ünneplünk karácsonykor? Mert ha a praktikus szinten nézzük a dolgokat, akkor az utóbbi időben a karácsony egyértelműen a bevásárlás ünnepe lett.
|
Olvasom a cikket “Részvény helyett plazmatévét vesz a magyar karácsonyra” (forrás: Bankweb). Benne a boldogító (?) hír, a kereskedelem semmi látszatát sem érzi a válságnak, hiszen az induló karácsonyi forgalom, válság hírek ide vagy oda, ugyan akkora mint tavaly.
Nem ez a legszomorúbb. A cikkíró szerint, a magyar lakosság azért költ most ennyit, mert az idei átmeneti részvény áresés miatt elbizonytalanodott, és ahelyett, hogy ilyen formában hosszútávú befektetéseket indítana, inkább ezt a pénzt gyorsan elherdálja. Én nagyon remélem, hogy a cikkírónak nincs igaza, mert ez egy annyira ékes bizonyítéka lenne politikusaink kijelentésének, miszerint “a magyarok pénzügyi analfabéták”, hogy sírva kell fakadnom. Hiszen ma részvény alapú befektetést venni pontosan azt jelenti, hogy most átmenetileg akciósan, majdnem fele áron veheti meg a jövőbeli pénzét — amire pedig nagyon nagy szüksége lesz.
Gondoljanak bele a dolog abszurditásába. Tegyük fel, hogy hirtelen minden magyar ingatlan (lakás, ház) ára a felére esik vissza, egy rövid időre. Az újságok ingatlan adás-vétel rovatára kiírják: most minden lakás fél áron. A fenti logika szerint ezek után hirtelen mindenkinek elmegy a kedve a lakásvásárlástól, hiszen miféle megbízhatatlan dolog ez, aminek le is tud menni az ára? Frászt veszünk olcsón lakást! Költsük el az árát! Sosem halunk meg! Lakást meg majd akkor veszünk, ha majd jövőre megint drága lesz!
Mulatságos? Frászt! Sírni való! Mert ha az ingatlant szót kicseréljük a részvény szóra (vagy inkább részvény alapú befektetésre) akkor pontosan ez történik a magyarok fejében. Egy részvény mögött legalább ugyan olyan érték van mit egy lakás tulajdoni lapja mögött — egy termelő, pénzt hozó, valódi cég. Ha most ezt ár alatt meg lehet szerezni — bolond, aki kihagyja.
Azért sokat javult a helyzet tavaly óta. Tavaly ilyenkor kikeltem a bankok karácsonyi személyi kölcsönei ellen (Hány évig tart a karácsony?) Erre idén a PSZÁF kemény hatalmi szóval szólította fel a bankokat, idézem, “ne buzdítsák a fogyasztókat az anyagi lehetőségeit meghaladó hitelfelvételre”. Nem éltem hiába… A mókás az egészben csak az, hogy az ezt ismertető hír körbe van ágyazva a bankok hitelhirdetéseivel.
Pedig idén sokaknak nagy meglepetést tartogat Jézuska, például a munkanélküli segélyt. Ilyenek máskor is voltak, de nem kaptak ekkora sajtót. A legmókásabb (vagy inkább legsírnivalóbb?) történetet most mesélte valaki: az egyik multi a legolcsóbb módját választotta a létszámleépítésnek. Reggel műszakkezdéskor mindenkitől megkérték a biztonsági őrök, hogy mutassa meg a mobiltelefonját. Ha volt benne kamera (ma már szinte minden típusban van) akkor azonnal elvitték és rendkívüli felmondással felmondtak neki. Ugyanis mindenkinek a munkaszerződésében szerepelt, hogy a munkahelyre tilos fényképezőgépet bevinni, mert az ipari kémkedés. Csak ez eddig senkit sem érdekelt…
Mindezek alapján most különösen fontos, hogy mindenki rendelkezzen tartalékokkal. És különösen fontos, hogy az idei karácsonykor jól osszák be a pénzt. Kolléganőm összeállított, egy ingyen letölthető e-bookot “Pénzügyi alapszabályok Karácsonyra” címmel. Ennek áttanulmányozását mindenkinek, de különösen családanyáknak nagyon melegen ajánlom! Ezzel talán megoldható lesz, hogy idén karácsony másnapján meleg érzésekkel és ne az újabb adósságok miatti fejfájással ébredjünk fel.
(A cikkben látható elgondolkoztató képet tavaly az egyik olvasótól kaptam.)
Nem értem, hogy karácsonykor miért kell másképp viselkedni a pénzköltést illetően, mint az év bármely szakában. Ha jól beosztjuk, ami van, akkor egész évban karácsony lesz, vagyis ugyanazt megengedhetjük magunknak tavasszal, nyáron vagy ősszel, mint karácsonykor. És fordítva: decemberben is ugyanúgy tegyünk félre, mint az év bármely más hónapjában.
A vállalkozóknak pedig most kéne még jobban bekeményíteni és végképp megtörni a gyengébb versenytársakat, nem visszavonulót fújni. Sok cég nem fogja túlélni a válságot, de aki igen, az megerősödik, piacot nyer. Csak ha valaki rövid távon gondolkodik, akkor rövid távú megoldásokat is talál a problémáira.
Mindenkinek sikeres 2009-et!
Az a baj uram, hogy nwekünk azt tanították meg a hatalmasok, hogy a pénznek nincs értéke. a baj van, akkor el kell költeni gyorsan, mielőtt még elinflálódik. Szerintem ezért volt ez a nagy kiköltekezés.
Más. kis technikai észrevétel a kalkulátorához. Utánaszámoltam, és az jött ki, hogy Ön havi 12%-os hozammal számolt. Kicsit soknak tűnik. Nem most, hisz a válság idején ez tényleg sok. De tavaly, a válság előtt is sok volt – legalábbis én akkor se találtam olyan befektetési alapot, amely ennyit hozott volna.
Mégvalami. Ez igaz, hogy ilyenkor, válság idején kell részvényt venni. Hisz rövid időn belül hatalmasakat lehet vele nyerni. Csak két bökkenő van:
1. Ki tudja, hogy melyik az a cég,amely túl fogja élni a válságot és megerősödve kerül ki? Na azt a részvényt kell venni!
2. Válság idején kinek van pénze befektetni? Az nyílván meg is teszi. De az átlagembernek elmegy tőle a kedve, ha a pénze nem is. Merthogy mit lehet tudni, hogy mikor lesz szüksége arra a pénzre? Jó lenne minél likvidabb helyen, pl egy betétszámlán tudni. Hisz a részvény legkorábban csak középtávon hoz hasznot.
Azt gondolom, hogy ez az a két kérdés, amely mindenkit foglalkoztat.
Kedves mig8!
Szeretném tudni, igaz, teljes mindegy. Ön olvassa az oldalt, vagy látja is?
Befektetésről beszélünk, hosszú távról, szakértelemről.
Ön elővesz 12% hozamot.
Nézzük a részleteket.
Válasszuk külön a fogalmakat!
Gazdasági fejlődés, Gazdasági szereplők pillanatnyi árfolyama. Sajnos ezek a fogalmak összemosódnak a mai magyar valóságban. Ennek az oka, hogy nem tanítják meg az embereknek ennek jelentőségét!
A gazdasági fejlődés folyamatos! Nincs olyan gyár, aki a megtermelt termékeit bezúzza, megsemmisíti! Új értéket állított elő! Ezzel a GDP-t növelte. Az hogy a gazdasági szereplők közül ez kinek, hogy sikerült kérdés! Szakemberek foglalkoznak vele. Maradjunk annyiban, hogy ezek a szakemberek össze tudnak állítani egy olyan portfóliót, ahol a HOSSZÚTÁVÚ eredmények éves átlagban 12-15% éves ÁTLAG elvárható hozamot mutatnak a JÖVŐBEN!
Más kérdés ezen gazdasági szereplők pillanatnyi piaci értékelése. Magyarul, hogy mennyiért lehet ezekben a vállalkozásban részesedést szerezni, vásárolni! Ez a pillanatnyi érték a valós értéktől való plusz-minusz 50% is lehet.
Nézzük mi lesz 10 év múlva!
A gazdasági szereplő “hozott” évi 12-15%-ot, összesen 120-150%. A pillanatnyi érték plusz-minusz 50%-al számolva a 10 év múlva kivehető érték minimum 70% hozam, maximum 200%.
Még valami! Ezek azeredmények nem napra elérhető összegek. Szakemberek KISZÁLLÁSI ABLAKOT hoznak létre az ügyfél számára, ahol 1,5-2 év alatt realizálni tudják a hozamot.
Mit látunk? 10 év 70% hozam = Államkötvány, vállalalti kötvény ígérvény maximum. E feletti nyereséget csak a RÉSZVÉNY hoz. Szerkessze ki miliméter papíron! A részvény MINDEN ESETBEN utoléri a kötvényt maximum a 7. évben. Onnan ő már verhetelen!
3 feltétel! Szakértelemmel kezelt portfólió, hosszútáv, kiszálló ablak!!!!
kocza zoli, évi 12-15% 10 éven keresztül az nem 120-150%!!!
Kedves Kocza Zoltán!
És mekkora ööszegű befektetés valamint milyen hosszú időtáv mellett? Nekem volt az egyetem után párszázezer forintom. Befektetési alapokba tettem, mert nem volt időm a pénzzel foglalkozni.
De költöztünk és pénzre volt szükségünk. Átmenetileg fel kellett vennem a pénzt három évvel. De meglepve láttam, hogy jó, ha visszakapom a betett összeget.
Más. Most válság van. Kicsit frusztrál az, hogy belengették a munkahelyemen a kirúgásomat – függetlenül a teljesítményemtől. Ilyenkor az embernek nincs pénze hosszú távú befektetésre.