Alapkritika 17. – Váltott lovakkal, azaz az Uniqa DWS II. alapok
dr. Tóth András
Az alapkritika sorozattal az volt a szándékom, hogy ne csak egy-egy konkrét befektetési alapot mutassak be, hanem valami általános tanulságot is leszűrjünk.
Most a részvénypiac nagy esése után sokakban felmerült az igény a biztonságos befektetési alapok iránt. Meséltem már korábban, hogy nemrég jelent meg végre magyarul is Peter Lynchnek a kiváló befektetési alapkezelő könyve a “Sikerrel a tőzsdén” címmel. Ebben nagy élvezettel vesézi ki, hogy az elmúlt negyven évben a nagyközönség mindig akkor hitte, hogy a tőzsde biztonságos, amikor nem volt az, és akkor érezte nem biztonságosnak a tőzsdét, amikor az teljesen biztonságos volt. Már csak így van ez – az emberek közvetlen a vihar után rohangálnak viharbiztosítás után.
A gyakorlati pénzügyi tervezés során az ügyfelek hamar belátják, hogy a hosszabb távú célok eléréséhez szükséges tőkeépítés leginkább magas hozamú, ugyanakkor nagy fel-le lengéseket mutató befektetési alapokkal oldható meg leginkább. Sőt az a jó, ha nagy eséseket is produkál a befektetési alap. Egy jogos kérdés viszont gyakran felvetődik: de mi lesz a befektetési ciklus végén?
Ha ugyanis egy meghatározott időpontban ki akarjuk venni a pénzünk, és pechünkre éppen akkor belefutunk egy komolyabb árfolyamesésbe – akkor ott komoly bajba kerülhetünk. Mit tegyünk ilyenkor?
A klasszikus megoldás, hogy a befektetési folyamat utolsó éveibe megtakarításainkat fokozatosan állampapírba rakjuk. Másik lehetőségünk – és ilyenkor kivételesen ez nagyon jó megoldás – a stop loss alkalmazása (részletes ismertető: Stop loss, avagy a biztos veszteség mágikus vonzereje)
A közelmúltban sorra jelentek meg azok az új típusú befektetési alapok, amik csúcshozam garanciával rendelkeznek. Miről is van szó? A csúcshozam garancia lényege, hogy az alap végső árfolyama a futamidő alatt elért legmagasabb árfolyam. Innentől kezdve nem kell aggódnunk az árfolyam visszaesések miatt.
Csúcshozam garancia
Így is marad még egy kis bibi. Az árfolyam garancia csak a befektetési alap legvégére, a lejáratra érvényes. Mi van, ha nem pont akkor akar a gyerek egyetemre menni, ha nem pont akkor akarunk nyugdíjasak lenni, amikor az alap lejár? Az Uniqa erre egy nagyon egyszerű trükköt eszelt ki – minden évben indít egy ilyen alapot és ha lejár és bent akarjuk még tartani, akkor automatikusan átváltják az egy év múlva lejáróba, és a korábbi maximális hozam garanciát örökli a következő alap is.
És most jön a feketeleves. Természetesen a biztonságnak mindig ára van, ilyenkor a hozamok csökkennek. Ennek az alapnak a háta mögött DWS FlexPension befektetési alapok állnak. Nézzük meg, mit várhatunk ezektől.
2013-ban lejáró DWS FlexPension alap az elmúlt 5 évben
Mivel ezekből egész sorozat van, ez éppen a 2013-ban lejáró. Mielőtt igazságtalanul megvádolnak, elmondom, ez a sorozatból az egyik legjobb. Igaz, hogy ez egy euró alapú alap, de a 17% hozam öt év alatt akkor sem egy mellbevágó dolog. Csak összehasonlításként ebben az időszakban a német tőzsdeindex (elszenvedve az évszázad legnagyobb bukását) 25% emelkedést ért el és még a német államkötvényben tartva (a tízéves kötvények jelenlegi kamata 3,4%/év) is jobb eredményt érhetünk el.
Minden biztonsági alap a kötvények és a részvények valamilyen kombinációja. De hogy sikerült itt az alapkezelőnek ezt a kettőt úgy kombinálni, hogy mindkettőnél gyengébb hozamot érjen el az rejtély. Erről az a történelmi anekdota jut eszembe, hogy az 1848-as forradalom idején a nem túl eszes V. Ferdinándot lemondatták az osztrák császári címről az energikus fiatal Ferenc József kedvéért. Amikor hírét vette Ferdinánd utódja dicstelen königgrätzi csatavesztésének, így kiáltott fel: “Ezt így én is meg tudtam volna csinálni!”
Mi a tanulság? Jelenleg semmi értelme egy ilyen biztonsági alapnak egy hosszú távú befektetésben. Majd amikor az utolsó évek eljönnek a lejárat előtt, akkor kell elgondolkoznunk, mit is alkalmazunk majd. Viszont jó érzés, hogy akkor majd lesz miből válogatnunk.
