Ajándék lottónégyese érkezett
dr. Tóth András
Hűséges olvasóimat szeretném végre egyszer nagyvonalúan megajándékozni. Sajnos lottó ötössel nem szolgálhatok, de többségüket szeretném egy (vagy több) lottónégyes árával meglepni – és ez nekem nem kerül semmibe. (Abba viszont belegondoltam, hogy amit leírok, abból átlagosan 4 milliót kereshet mindenki, mármost 40 ezer olvasóval számolva ez 160 milliárd. Ez nem kis összeg: 80 km autópálya, vagy majdnem egy fél 4-es metró felépíthető belőle!)
Ezt az összeget abszolút ingyen kapják. Egy kis bibi azért van, azt az összeget nem most fogják megkapni, hanem amikor nyugdíjba mennek. De akkor is süt a Nap, akkor is jól jön pár plusz millió és akkor is szép az ősz Mallorcán.
Ahhoz hogy megértsék, honnan lesznek a plusz millióik, Ádámtól-Évától kell kezdenem a nyugdíjrendszer taglalását. 1998 január elsejétől bizonyos korosztályi feltételekkel a bérünkből levont nyugdíjjárulékot nem egyben fizeti be mindenki az államnak, hanem annak negyedét egy általunk szabadon választott nyugdíjpénztárnak utaljuk. Ők aztán képességeik és alapkezelési politikájuknak megfelelően befektetik és levonják a költségeiket. A hozamokkal növelt befizetéseket mindenkinek egy egyéni számlán könyvelik el. Amikor eléri a nyugdíjas kort, onnan kezdve a saját maguk összegyűjtötte összegből kapunk egy életjáradékot. Ezzel egészül ki az állami nyugdíjunk. (Hogy az állami rész mennyi lesz, azt mindenki elolvashatja Út a csirke farháthoz című tanulmányomban.)
De most koncentráljunk a magánnyugdíjpénztár részre. Ki kell ábrándítanom mindenkit: ebből önmagában nem lesznek gazdag nyugdíjasok. Nézzünk két példát, hogy körülbelül mire számíthatunk a Nyugdíj kerekasztal becslései szerint. Mekkora lesz a magánnyugdíjpénztárból származó nyugdíjrész a mostani életkoruk és a jelenlegi bruttó bérük függvényében, jelenértéken:
Férfi
|
Bruttó bér |
138 000 |
200 000 |
|
55 |
4 515 |
6 543 |
|
50 |
7 669 |
11 114 |
|
45 |
10 763 |
16 495 |
|
40 |
13 798 |
19 997 |
|
35 |
16 776 |
24 313 |
|
30 |
19 698 |
28 548 |
Nő
|
Bruttó bér |
138 000 |
200 000 |
|
55 |
4 136 |
5 994 |
|
50 |
7 025 |
10 181 |
|
45 |
9 859 |
14 288 |
|
40 |
12 640 |
18 318 |
|
35 |
15 368 |
22 272 |
|
30 |
18 044 |
26 151 |
Valamit azonban lehet tenni, ingyen is! Most 10 évvel a nyugdíjpénztárak indulása után már jól látszik, hogy az egyes nyugdíjpénztárak közt igen nagy különbség van. Aki szeretne, kedvére böngészhet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján a nyugdíjpénztárak adatai közt. Nem gyáva embereknek való feladat, de izgalmas.
Mi látszik? Viszonylag rövid idő után feltűnik, hogy viszonylag könnyű felismerni a nagyon rosszul teljesítő nyugdíjpénztárakat. Érdekes módon pont ezek a legnagyobb létszámú nyugdíjpénztárak. Ez most azt jelenti, hogy 60%-os valószínűséggel az Ön nyugdíjpénztára a legrosszabb három közül valamelyik… (Most ennek a részletezésébe nem megyek bele, hogy hogy a csudába lehet, hogy pont a legnagyobb pénztárak dolgoznak, a legnagyobb költséggel – ez ugyanis tág teret engedne egyébként is fejlett üldözési mániám szabad szárnyalásának).
Másrészt a legjobb nyugdíjpénztárak meghatározása már nehezebb feladat. Egyrészt azért, mert az új, innovatívabb pénztárak még nincsenek tíz évesek. Mindenesetre olyan bátor senki sem lehet, hogy ma kijelentse, ez vagy az a pénztár lesz a legjobb a következő 10 évben. De szakemberként a sejthetően legjobb 3-4 pénztár jó eséllyel megnevezhető.
Egy ellentmondásra például szeretném felhívni a figyelmet. A Pénzügyi Tervezési Műhelygyakorlaton többek közt meg szoktam mutatni, hogy hosszú távon (jellemzően 10 év felett) a részvény típusú befektetések mindig nagyobb hozamot hoznak, mint az államkötvények. Sajnos viszont ezek jellemzője, hogy menet közben nagyokat esnek – és nagyokat emelkednek. Ezért van az a furcsaság, ha minden évben átváltanánk az előző évben legjobb nyugdíjpénztárba, garantáltan rosszul járnánk. (Most ennek a részleteibe nem megyek bele, jelentkezzenek be a Pénzügyi Tervezési Műhelygyakorlatra…)
Férfiak és asszonyok! Mit tehetünk akkor most, hogy tisztán lássanak, és ne poshadjanak a legrosszabb nyugdíjpénztárban? Kollégáim felajánlották, hogy mindenkinek megnézik, nekik konkrétan melyik nyugdíjpénztárak lennének a legjobbak – ebből választhatnak és kollégáim lebonyolítják az átlépést. Itt regisztráljanak!
Hahó Tóth Úr! És hol az a lottó négyes? Hol a 4 millióm? – jogos kérdések ezek. A nyugdíjpénztár váltás durva dolog: a legrosszabb és a legjobb nyugdíjpénztárak hozamai közti különbség egy ma 40 éves számára 4.762.000 forint nyugdíjtőke különbséget jelent majd. Megüti majd a guta, hogy a szomszédja kb. 20-30 ezer Forinttal több nyugdíjat kap, csak azért, mert másik nyugdíjpénztárban volt? Üsse meg őt a guta! Regisztráljon és kikeressük a legjobbat! (A fenébe is! Hogy mennyit kell erőszakoskodnom, hogy mindenkinek a zsebébe milliókat tuszmákolhassak…)
Még valamit. Én egy alapjában romantikus alkat vagyok és hiszek olyan dolgokban, mint a vállalkozók esetében a “Felelős munkaadó” dolog. Mindezért megkérek minden munkaadót, hogy teremtsen lehetőséget, hogy ne csak a saját nyugdíjpénztárukat rakják rendbe, hanem minden munkavállalójának is. Ideális meglepetés: semmibe sem kerül, örülnek neki, és még sokáig hálásan gondolnak majd vissza. Regisztráljon munkaadóként.


Nagyon korrekt cikk, Tóth Úr! Persze a lottónégyeses szöveg a legtöbb esetben nem igaz, de az átlagos hozamnövekedés még így is milliós tétel lehet! Abszolút egyetértek minden betűvel itt! Csak így tovább a bloggal!
Kedves Tóth Úr!
Örömmel fedeztem fel az Ön írásait (hosszabb ideje olvasom is), és nagyon egyetértek azzal, hogy mindezeket már az általános iskolások számára tanítani kellene. Na, de mi a helyzet a most nyugdíjba menőkkel, vagy a “már” nyugdijasokkal? Számukra nincs javaslata? Szerintem - velem együtt - ők is várják Öntől a lehetőségek megismerését, megtanulását. Üdvözlettel: N. Mária
Tisztelt Tóth Úr!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a 2009-es MNYP hozamadatok ismeretében változott-e a MNYP-k ajánlói rangsora? Ha az idén vált valaki, 5 évig nem válthat, vagy minden év végén elemezze a MNYP-akat, és lépjen át másikba?