Lesz-e forradalom 2013-ban?
dr. Tóth András
Anyukám történész, így különös vonzalmat érzek a történelem iránt. Legutóbb egy nagyon érdekes elemzést hallottam a forradalmak kitöréséről. A szakemberek elemzése alapján visszatérő szabályok vannak. Azt hinné az ember, hogy forradalmat a nyomorban élők csinálnak. Ez nem így van. A forradalmak akkor törnek ki, amikor nagy népcsoportoknak huzamosan kezd egyre jobban menni, és egyszer csak valami miatt hirtelen a jövedelmük legalább 30%-ot esik. Ilyenkor elszakad a cérna, kimennek tüntetni, és kapát, kaszát ragadnak.
Ezek alapján teljesen jogos a kérdés: lesz-e forradalom 2013-ban? Ugyanis 2013-ban lép életbe az új nyugdíjrendszert szabályzó “A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény“. Az elemzések szerint, ez alapján az újonnan nyugdíjba menők utolsó nettó fizetésük mindössze 25-40%-át kapják majd kezdő nyugdíjként. Tévedés ne essék, ez nem 25-40%-os jövedelemesés, hanem 60-75%-os! Ez messze túl van azon a határon, ahol a történészek szerint ki kell törnie a forradalomnak!
Ráadásul a magyar lakosság jövedelme az elmúlt két évtizedben minden más érzetünkkel ellentétben folyamatosan és erősen emelkedett. A közgazdászok szerint a rendszerváltás óta a magyar lakosság átlagjövedelme reálértékben (tehát az inflációt levonva) a mai napig megháromszorozódott! Ez egy lassú és folyamatos emelkedés volt – ezért nem látunk nap-nap után örömtüntetéseket a parlament előtt. Amikor ezt elmondtam a Pénzügyi Tervezési Műhelygyakorlaton többen is hitetlenségüket fejtették ki. Pedig gondoljon bele: Mennyi és milyen autó járt az utcákon 20 éve? Ivott-e bárki is ásványvizet húsz éve csapvíz helyett? Vagy Ice Tea-t a rendes tea helyett? És még hosszan sorolhatnám – a lényeg: bizony csendben és lappangva mindenkinek a jövedelme megnőtt.
Akkor elvileg adott a két követelmény: folyamatosan növekvő jólét után egy jóval 30%-nál nagyobb hirtelen jövedelem csökkenés. A forradalom 2013-ban ki fog törni.
Nem egészen. Ugyanis politikusaink nagyon szellemes és abszolút nem demokratikus eljárást találtak ki arra, hogy bár minden feltétel adva lenne, mégse törjön ki forradalom.
De először kezdjük az elején: miért kell ekkora szemétséget elkövetni? Miért kell ennyire alacsony nyugdíjat kapnia mindenkinek, aki 2013 után megy nyugdíjba?
Ha rátekintünk Magyarország népesedési adataira akkor rögtön látható, hogy 2013-ban kezd elmenni nyugdíjba az 1950-es évek elején született kiugróan nagy létszámú nemzedék, a Ratkó korszak szülöttei. ők egy-egy évjáratban majdnem kétszer annyian vannak, mint a mai fiatalok. Amikor ők nyugdíjba mennek, akkor a járadék befizetés helyett nyugdíjat vesznek majd fel. Az eddigi is erősen veszteséges nyugdíjrendszer teljesen összeomolna, ha ők is ugyan annyit kapnának, mint az azt megelőző nemzedékek tagjai.
Politikusaink ebben a helyzetben két megoldás közül választhattak. Az első megoldás az lett volna, ha mind a 3 millió magyar nyugdíjas nyugdíját egyenletesen csökkentik egy kicsit. Ez nem lenne vészes, csak kb. évi 2-3%-os csökkentés kellene. Ez azonban egy politikus számár öngyilkosság lenne, hiszen minden párt fő szavazó bázisa a nyugdíjasok (nézze csak meg bármelyik párt kampány plakátjait). Három millió nyugdíjas kedvét elrontani – ez bármelyik párt számára halálos ítélet.
Ezért okos politikusaink másik utat választottak. Ezért a már nyugdíjban lévők nyugdíjához nem nyúlnak, viszont az egész balhét a frissen nyugdíjba menők nyakába vágják: nekik lélegzetállítóan csökkenni fog a nyugdíjba vonulással a jövedelmük. De ők egyszerre kevesen vannak, havonta csak tizenkétezer ember.
Nyilván minden hónapban az a bizonyos tizenkétezer iszonyúan pocsékul fogja érezni magát, pár százan még majd tüntetni is el fognak menni. Mit fognak erre politikusaink mondani? És itt jön a második furfang. Ugyanis az erre vonatkozó törvényt nem véletlenül hozták meg még 1997-ben. (Itt jegyzem meg a szavazás eredménye 325 igen és 21 nem volt. Tehát lényegében mindenki támogatta…) Szóval politikusaink ezt fogják kérdezni a havi tizenkétezer teljesen jogosan elégedetlen friss nyugdíjastól: Eddig hol voltatok? Tizenhat éve meghoztuk a törvényt, miért nem készültetek fel rá? Volt elég időtök!
Ez nem egy vidám történet: forradalom ugyan nem lesz, viszont lesz egy nemzedékünk, akin példát statuálnak. Ők azok, akinek nagyon kevés jutott gyerekkorukban. Ők azok, akik közül csak nagyon kevesen járhattak egyetemre. Ők azok, akik kemény munkával felépítették, majd még keményebb munkával lebontották a szocializmust. És most ők azok, akiknél elfogy a szociális rendszer. És ők azok, akin mindenkinek meg kell tanulnia a demográfiailag elfogyó és egyre tovább élő szép új világ rendjét. Mert innentől aki nem rakja össze a saját maga számára az öregkorára maga a nyugdíjtőkéjét, az mélynyomorban töltheti öregkorát. És milyen remek hír – ez az időszak, ahogy nő az átlag életkor, mostantól már átlagosan több mint húsz év!
Fotómontázs Kernstock Károly: Agitátor című képének felhasználásával |
A vak is láthatja, hogy több “pénzügyi lábon” kell állni! Állam bácsi egyre csökkenő gondoskodása mellett előtérbe kell kerülnie az öngondoskodásnak. Magánnyugdíjpénztár, biztosítás, értékpapírok — szerencsére ezek választékának terén már utolértük a nyugati országokat. Csak a fejekben kell még rendet teremteni, hogy nem a mindent elárasztó reklámok bódulatában költsük el minden pénzünket, felégetve a majdani boldog nyugdíjas éveket biztosító anyagi biztonságunkat.
2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében
20. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset összegétől függ. Ezek alapján, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták, az öregségi nyugdíj összege 40 évre 66 %
akkor mi a probléma???? miért kell félrevezetni az olvasót???
Én mindenkinek nagyon ajánlom, hogy olvassa el a Közgazdasági Szemle 2007 júniusi számában (529-559 old.) Augusztonovics Mária - Köllő János cikkét Munkapiaci pálya és nyugdíj 1970-2020 címmel.
Ugyanis pont ezek amik eléggé félreérthetőek.
Például a fent idézet paragrafus, amivel akár azt is hihetnénk, hogy az utolsó fizetésünk kétharmadát megkapjuk. Csak:
1. 2013-tól a nyugdíj bruttósított: ez után is adót kell fizetni és valószínűleg egészségügyi járulékot is.
2. “havi bruttó átlagkereset” - ez a durva. Ugyanis ebben bizony bent van az első fizetése is - ezek többé-kevésbé- validált átlagát számítják. Ugye nem annyira rossz a helyzete, hogy 40 év alatt nem emelkedett a fizetése? Átlagosan az emberek fizetése reálértékben életük során 2-3 szorosára nő. Az azt jelenti hogy az átlag az utolsó fele-kétharmada.
Higgyék el megmagyarázhatják maguknak, mint múlt héten az idősügyi tanács, de ténylegesen kapni ezeket a számokat fogják.
Mit jelent az, hogy a 2013-tól a nyugdíj alapja a bruttó átlagkereset lesz??? A valorizálás megszűnik??
Mi tartozik bele a bruttó fizetésbe? Az amit az idén csinálnak, hogy felszorozzák a tavalyit / ha nem változott / 1,24-el és kész?? Egész más táblázat van a Tb. Trv.-ben 2013-tól!!
Egy dologgal nem értek egyet. Lehet, hogy havonta csak 12000 “mérges ember” lesz, de ehhez nyugodtan hozzá lehet számítani ezen mérges emberek gyerekeit. Ami ugyan nem sok (hiszen pont ez a probléma), de így is közel megduplázhatja a számot.
Érdekes a leírt elmélet, de több gyenge pontját látom.
1. Nem hiszem el, hogy a magyar lakosság átlagjövedelme két évtized alatt reálértékben megháromszorozódott. Szociológusok jelentős tömegek mély szegénységéről, a reáljövedelmeknek a 80-as évek végi szintjéről írnak. A gépjárművek számának növekedéséből sem vonható le ez a következtetés. Egy ma kb. 3 millió Ft-os középkategóriás gépjármű 25 év inflációjával visszaosztva árban a 80-as évek közepe Ladájának felel meg. A járművek száma pegig akkor a hiánygazdaság miatt volt kevés (5 év előjegyzés), a fizetőképes kereslet alapján sokkal több autó eladható lett volna. Az ásványvíz fogyasztás pedig csak divat. A rendszerváltás óta a reáljövedelmek megháromszorozódásával (mint elért eredménnyel) még egy pártot sem hallottam kampányolni, pedig ezzel igazán lehetne dicsekedni, szavazatot gyűjteni, örömtüntetést szervezni, ha igaz volna.
2. A 2013-tól havonta nyugdíjba vonuló 12000 fő 10 év alatt már közel 1.5 millió alacsony nyugdíjast jelent, de ennyi idő alatt a jelenleg 3 millió “jó feltételek” mellett nyugdíjba vonultból 1-1.5 millió ki is hal, ami javít a nyugdíjkassza helyzetén. Amint az új feltételekkel nyugdíjba vonulók száma eléri a milliós nagyságot, a politika ismét érdekelt lesz az alacsony nyugdíjak korrekciós emelésében. Vagy a forradalom 2023-ban lesz? Nekem az a sejtésem, hogy a mi generációnk (50-es éveinek elején járók)nem úszták meg egy rendszerváltásnak mondott békés reformmal 1989-90-ben.
3. Társadalmi szinten a probléma megoldását szerintem a 0.5 millió statisztikailag kimutatott munkanélküli és nyugdíjasok között elrejtett 1 millió korengedményes munkanélküli újból munkába állítása jelentené. Ehhez persze az is kellene, hogy ettől a két csoporttól az álláshalmozók ne vegyék el a munkahelyet. (Lásd BKV alkalmazottak akiket soha nem láttak a munkahelyükön mert máshol “dolgoztak”, vagy politikusok, akik képviselők itt, igazgatótanácsi tagok ott, felügyelőbizottsági tagok amott, stb.)
Az 1997-ben meghozott nyugdíjtörvény biztos nem az utolsó a mi generációnk számára, de mivel a törvényalkotóktól a közjót szolgáló érdemi változtatásra nem lehet számítani, az öngondoskodásra szerintem is szükség van.
Tisztelt Tóth András !!Sokat beszélnek a korkedvezményről, érdeklödöm, jómagam egy speciális fiatal felnőtteket nevelő, ugymond zárt intézetben, nevelő otthonban dolgozom, és szakmám ugyanez, mintegy 30-éve !! Nem könnyü feladat, nem veszélytelen. Szerrel érintett fiatalok, sokszor életveszélyes élethelyzeteket produkáló cselekedetei tarkitják mindennapjainkat. Itt ebben az idegölő tevékenységben, miért nincs korkrdvezmény ? Korábban még arról is volt szó, hogy az itt dolgozó pedagógusok, kapnak pár évenkénti munkavégzés után pihenő időt. Ez több külföldi országban müködik is !! Mi itt, ha kibirjuk 65-éves korunkig,mindenki ideggyenge lesz !! Várom reagálását. Pap Pálné
Rossz helyen kopogtat,kedves Papné!
Tóth úrtól legfeljebb arról fog hallani,hogy mit tehet azért SAJÁT ERŐBŐL,hogy hamarabb nyugdíjba mehessen….
Tisztelt Hozzászólók!
Szerintem a lényeg, hogy ne azon vitatkozzunk, hogy vajon
mit kapunk, vagy mit nem majd az állambácsitól. Én ezügyben
pesszimista vagyok. Legjobb, ha az ember a legrosszabbra
készül fel. Nagyszüleim, akik 2 háborút, 50-es éveket túl-
éltek, mindig spájzoltak( alapvető élelmikszereket, tüzelőt stb)ami a túléléshez kell, még ha a háborúnak reális esélye
nem is volt, ők fel voltak készülve. Most már értem, és nem
mosolygom meg ez. A szüleimet a szocializmus államigondozta, a rendszerváltás 40 évesen teljesen lebénította őket,a korosztályukból többen megrokkantak, fizikaileg, lelkileg. A nagyszüleim korosztálya viszont mindent bírt hittel, erővel. Nagyon örülök minden cikknek, ami a felrázást szolgálja. Nem hitetlenkedni kellene, hanem
anyagi függetlenségre törekedni.
Könyvelőként tapasztaltam, hogy az idén nyugdíjba vonult magánfuvarozó egyéni vállalkozó ügyfelem 32.000Ft nyugdíjat
kap. Hitetlenkedett, hogy ez nem lesz több? - Bizony nem.
40 év szolgálati idővel, minimálbér után ennyi jár. Én küldetésemnek érzem, hogy mindenkit rábeszéljek a magasabb
járulékfizetésre, a kiegészítő megtakarítások fontosságára- valakinek használ, valakinek nem.
Dr Tóth András! - Gratulálok!
Amennyit az állam elvesz a fizetésből az alapján akár lehetne gondoskodó is! De nem az, vagy egyre kevésbé. Szerintem az emberek a hatalmas sarcért cserébe joggal várják az állam gondoskodását, és értetlenül álnak a helyzet elött, amikor ilyen cikkeket olvasnak.
Talaltam ezt a cikket…
http://kuruc.info/r/42/60456/
Brutális: 70 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy hosszú távon 70 évre emeljék a tagállamok a nyugdíjkorhatárt, hogy senki ne töltse élete több mint harmadát nyugdíjasként.
Európai szintű nyugdíjszabályozást kezdeményez a szabadkőműves unió bizottsága egy úgynevezett zöld könyv benyújtásával, amelyben arra tesz javaslatot, hogy a tagállamok emeljék a nyugdíjba vonulás korhatárát. A tervek szerint 2060-ig 70 évre szükséges emelni a határt ahhoz, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjas ellátás. Arról nem szól a javaslat, hogy az Uniós minisztereknek, magas beosztásúaknak, emelés kitalálóinak is 70 éves korukig kell e majd dolgozni. Vajon ezt csak a plebszre találták ki?
A korhatáremelés nélkül azt kockáztatják az országok, hogy kisebb kifizetés és magasabb adók kombinációját kell áterőltetniük a társadalmon - írja a liberális Times internetes változata.
“Mire visszavonulok, a rendszer teljesen más lesz és nem az én javamra” - mondta egy 38 éves párizsi felszolgáló. “Nyugdíjba mehetek 63 évesen? Lesz elég pénzem? Egyik sem biztos már” - tette hozzá.
Az európai gazdaságok kemény megszorításokon mennek keresztül, hogy leszorítsák költségvetési hiányaikat. Ennek keretében bérbefagyasztások, egészségügyi szigorítások és egyéb szociális juttatások megvonása mellett a nyugdíjrendszerhez is hozzányúlnak.
Franciaországban emelni kívánják az európai szinten is alacsony 60 éves nyugdíjkorhatárt, a majdnem csődbe jutó Görögországot az unió figyelmeztette, hogy vállalja a kemény lefaragásokat, amit a segélycsomagért cserébe vállalt. Görögországban 13. és 14. havi nyugdíj is volt, amit a reform keretében megszüntetnek.
Magyarországon a libatolvaj Bajnai-kormány döntése nyomán 2022-ig 65 évre emelik a nyugdíj-korhatárt , valamint megszüntették a 13. havi kifizetést. Hazánkban a nők várható életkora 76 év, a férfiaké 68 év, ez 6-7 évvel alacsonyabb, mint az uniós átlag.
A nyugdíjkorhatár emelése hazánkban is indokolt lenne abból a szempontból, hogy a lényegesen kevesebb gyermek születése miatt lényegesen lecsökken a társadalom eltartóképessége és a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Viszont, ha megreformáljuk a nyugdíjrendszert, ahogyan a Jobbik programjában is van, tehát a gyerekek adójából fizetik ki a szülők nyugdíját a probléma nyugdíjkorhatár emelés nélkül is áthidalható lenne.
(SZKR nyomán)