dr. Tóth András

Talán ma az egyik legdivatosabb életfilozófiai könyv Andrew Matthews: “Hallgass a szívedre” című műve. Ebben írja a szerző:

“Akkor fejlődünk sokat, amikor nehéz idők járnak ránk. Mikor hozzuk meg életünk legfontosabb döntéseit? Amikor padlóra kerülünk, katasztró­fák után, amikor tarkón csap minket az élet. Ekkor azt gondoljuk: “Ele­gem van abból, hogy csóró vagyok és mindenki engem ugráltat. Elegem van a középszerűségből. Most aztán tényleg összeszedem magam!” Sike­reinket megünnepeljük – de nem tanulunk belőlük. Fájdalmas a bukás – de abból viszont tanulunk. Visszatekintve, a “katasztrófákat” fordulópontnak értékeljük életünkben. … Az élet újabb és újabb leckéket ad fel számunkra. Ha nem tanuljuk meg a leckéket, akkor újra és újra feladja nekünk… újra és újra… újra és újra.”
Tovább »

Zajlik a történelem egyik legnagyobb fordulata. Rendkívül izgalmas korban élünk – csak éppen ez a korszak (hála Istennek) nem vad háborúkban fordul, hanem csendesen, apránként. És ez a folyamatos fordulat apró kis dolgokban szivárog le a hétköznapi életünkbe.
Tovább »

A pszichológusok “Isten szindrómának” hívják azt a jelenséget, amikor ha valaki kiemelkedően sikeres lesz, felér a csúcsra, és ott elveszti a realitás érzékét. Azt hiszi, hogy mint Isten, bármire képes. Legjobban Örkény István egypercese, “A megváltó” szemlélteti ezt.

Tovább »

Mi alapvetően az emberek hosszú távú pénzügyi céljait igyekszünk megvalósítani. Ehhez a legjobb eszköz a részvénypiaci befektetési alapok: minden elemzés azt mutatja, hogy hosszú távon a legjobb befektetések a részvénypiaci befektetési alapok. (Márpedig nyugdíjba hosszú munka után megyünk, gyerekeink hosszú idő alatt nőnek meg – mert az ember a leghosszabb életű emlősállat.) Tovább »

Először hadd idézzem a könyvemből az ide vonatkozó részt:

“A biztonsági tartalék ajánlott összege a család hat havi költségvetése. Ha nagyon stabilak a család bevételei, és még a legkisebb esély sincs arra, hogy kiessenek (pl. kirúgják az állásából), akkor lemehet három hónapra. Nagyon bizonytalan állás vagy vállalkozás esetén célszerű ennél jóval többet számolni. A biztonsági tartalékot biztonságos (bankbetét, pénzpiaci alap, állampapír) formában tároljuk. Olyan helyre rakjuk, ahonnan gyorsan kivehető, de nehéz fizikailag hozzáférni. Például olyan bankba, amely messze van, nehéz odajutni, nincs parkoló a környéken, nincs hozzá internetbank, bankkártya. Így jó eséllyel eldughatjuk ősemberünk elől, de ha nagy baj van, mégis elérhető.”

Tovább »

A világgazdaság az elmúlt években folyamatosan fejlődik. Bármilyen görbét nézünk is hosszútávon, mindig ugyan azt látjuk: exponenciális emelkedést a kamatos kamat elve alapján. (lásd. Kamatos kamat és hozam)
Tovább »

Az életben az egyik legrosszabb dolog, hogy csak egy van belőle. Nincs rajta visszatekerés gomb, nem lehet újra visszacsinálni olyan döntéseket, amelyeket évekkel, évtizedekkel ezelőtt hoztunk. Ezért találták fel már az ősemberek a játékot. Ilyenkor ugyanis el lehet játszani, mi lenne, ha együtt szemből megyünk a medvére, meg mi, ha egymagam oldalról. A lényeg: a játékban el lehet újra- és újra játszani különböző változatokban, mi lenne, ha így döntenénk, és mi lenne, ha úgy.
Tovább »

Most, amikor végre nagyon sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy minden fejlett pénzügyi kultúrájú országban, így nálunk is mindenkinek magának kell félreraknia a nyugdíjra valót, felvetődik a kérdés, hogyan kellene ezt jól csinálni? Mik a tanulságok szerte a világban?
Tovább »

Ma a magyar lakosság 2%-ának van olyan nyugdíjcélú megtakarítási konstrukciója, ami arra nyújt reményt, hogy a nyugdíjba vonuláskor ne legyen kevesebb a jövedelmük, mint a korábbi fizetésük. Nem arról van szó, hogy Föld-körüli utazással kezdjük nyugdíjas éveinket, mint a rengeteg friss nyugdíjas amerikai és japán turistacsoport, akikkel a világ minden szép helyén össze lehet futni. Nem. Mindössze csak annyi, hogy ne legyenek szegények nyugdíjasként. Csak éppen ne csökkenjen drámaian az életszínvonaluk.
Tovább »

A mi munkánk nem könnyű. Mivel nekünk tipikusan hosszú távú megtakarításokkal kell foglalkoznunk, folyamatosan szembesülünk az elbátortalanodással. És ilyenkor vetődik fel a kérdés: meddig mehet el a tanácsadó abban, hogy megpróbálja jó irányba befolyásolni az embereket?
Tovább »